Kezdőlap Címkék Valki László

Címke: Valki László

Rengeteg pozíciót bukhat a Fidesz, ha egyáltalán marad az EPP-ben

Parlamenti alelnöki, bizottsági helyeket veszíthet el a Fidesz, ha az új Európai Parlament megalakulásakor még fennáll a tagság felfüggesztése. Lehet viszont, hogy csak kitolták a jövőbe a szakítást.

Határozatlan időre felfüggesztette a Fidesz tagságát az Európai Néppárt (EPP), emiatt nem vehetnek részt a pártcsalád rendezvényein, nincs szavazati joguk és nem jelölhetnek senkit tisztségekre. Ebből az első kettő az EPP-n belüli érdekérvényesítést szűkíti be drámaian, a harmadik viszont az Európai Parlamenten belüli tisztségeket is érinti.

Az EP-ben szűkül a tér

De egyelőre csak elvben. Kende Tamás alkotmányjogász a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a jelenlegi pozíciók nem sérülnek, ezektől egyébként se tudnák megfosztani a fideszeseket, mert a május végi EP-választásig már nem ülésezik a parlament. De a határozat amúgy is jelölési jogról szól.

Ami akkor válik élessé, amikor megalakul az új összetételű EP, július első napjaiban. Ekkor kezdődnek a különféle tisztségekre jelölések. A várható mandátumarányokat figyelembe véve 25-30 helyet saccol Kende, amitől eleshet a Fidesz a parlamenti bizottságokban elnöki, alelnöki pozíciók formájában. Bár ha a pozíciót kiterjesztően értelmeznék majdan, akkor

ez akár a bizottsági tagságokat is érinthetné.

Valki László ugyancsak nemzetközi jogász egyetért ezzel a lehetőséggel. Ráadásul jelenleg például az EP egyik alelnöke fideszes (Járóka Lívia).

Sokba kerül a vita az Európai Bizottságban is

A felfüggesztés nem érinti az Európai Bizottságbeli biztosi tisztséget, mert ez az ország uniós tagsági jogához tartozik, ám nem erősíti a kormány helyzetét. Trócsányi László igazságügyi minisztert szeretnék az EU „kormányába” delegálni. Mivel ott nem tisztségre szól a jelölés, hanem a testület elnöke osztja szét a „tárcákat”,

nagyban függ a kormány és a jelölt presztízsétől, milyen területet kap.

(Legutóbb Navracsics Tibor szenvedte meg azt, hogy az addig egybetartozó nagy területből elvették az állampolgári feladatokat, és a kis súlyú oktatási, ifjúsági ügyek maradtak.)

De mindez merőben elvi jelentőségű, mert inkább tűnik átmeneti tűzszünetnek a Fidesz és az EPP között a mostani döntés. Annak érdekében, hogy az EP-kampány ne a Fidesztől legyen hangos, és Orbánék ne az EPP ellenében kampányoljanak a hátra lévő időben se.

Senki se zárja ki a kizárást

Vagyis lehetséges, hogy csak jegelték a végleges szakítást. Manfred Weber EP-frakcióvezető és Joseph Daul, az EPP elnöke egyaránt arról beszélt a felfüggesztő határozat kimondása után, hogy a kizárás lehetősége változatlanul napirenden van. Maga Orbán is úgy fogalmazott, hogy nem szentírás a fideszesek beülése a következő EPP-frakcióba.

Fokozza a bizonytalanságot, hogy a Fidesz jogainak esetleges visszaállítását attól tette függővé az EPP, hogy

elkészüljön a három tagú „bölcsek tanácsa” jelentése, amire viszont nem szabtak határidőt.

Az elhangzottak alapján az EPP veteránjai a jogállamiság magyarországi helyzetét fogják értékelni, és valószínűleg például a CEU ügyének alakulását.

Ha azonban ez lenne a feladatuk, a vizsgálatot már most le is zárhatnák – mondta Valki László. Elég csak elővenni a Sargentini-jelentést, amelyet nagy többséggel fogadott el az EP, tehát a néppártiak is jelentős számban egyetértettek – fűzte hozzá.

Kende Tamás értelmezése szerint ha sor kerül arra, hogy valamikor visszaállítanák a Fidesz tagsági jogait, azt ugyanúgy kellene előterjeszteni, ahogyan a szerdai határozatot. Vagyis az EPP elnökségének és a Fidesznek közösen, legalábbis formailag. Mert a felfüggesztésnek a néppártiak gesztusaként lett „társszerzője” a Fidesz annak hallatán, hogy egyoldalú döntés esetén a Fidesz azonnal kilép tőlük. És a választmányi ülésen Orbán azt is belengette, hogy ezután új frakciót alakíthatnak.

Most kezdődik a meccs második félideje

Van a következő eseménysornak még egy vetülete. Mégpedig az, hogy az EPP-nek kizárt, hogy annyi képviselője legyen, amivel megszavazhatná az EP-ben az Európai Bizottság élére jelölt Manfred Webert. (Ehhez – ha a britek kilépnek – a 705 képviselő felének plusz egy fő szavazata kell, az EPP-nek várhatóan 180 körüli széke lesz.) Vagyis folytatódni fog a jelenlegi gyakorlat, hogy a relatív többségű EPP a fontos ügyekben alkut köt a szocialistákkal (S&D), a liberálisokkal (ALDE) és ha kell, a két zöld frakcióval.

Az ALDE frakcióvezetője, Guy Verhofstadt szerint az EPP elvesztette hitelét a nem kizárással. Az SPD, a német szocdem párt és az egyik EP-beli zöld párt részéről ugyancsak hitelvesztésről nyilatkoztak Weber esetében, s ha bizottsági elnök akar lenni, akkor világossá kell tennie, melyik oldalon áll.

Ahogyan arról már írtunk, az S&D-ben eddig nem hoztak döntést Weber támogatásáról, de informálisan az az álláspontjuk, hogy ennek feltétele lesz a Fidesz kizárása az EPP-ből.

Macedón válaszok: akár súlyos diplomáciai lépések jöhetnek

Kevés jogi, annál több politikai-diplomáciai lehetőséggel élhet Macedónia, ha a magyar kormány nem adja ki Nikola Gruevszkit. Az pedig érdekes kérdésnek ígérkezik, hogyan dönt a hazai bíróság a kiadatási kérelemről.

Egyelőre a belpolitika hangos a volt macedón miniszterelnök ügyében, aki két éves jogerős börtönbüntetés ellen Magyarországra szökött, s azóta erősen vitatott érvekkel politikai menedékjogot kapott.

Szkopjében már a múlt héten bejelentették, hogy hivatalos kiadási kérelmet nyújtanak át Magyarországnak. Kedden ezt meg is tették. Macedónia lehetőségeiről Valki László nemzetközi jogászt, egyetemi tanárt kérdeztük.

Macedónia lehetséges nemzetközi jogi és diplomáciai lépései azután következhetnek, hogy hivatalosan is elküldték a Gruevszki kadására vonatkozó kérelmet. Ennek gyorsasága érthető, még úgy is, hogy egy ilyen több száz oldalas jogi anyag összeállítása nem egyszerű.

Ennek megérkezése után következik a magyarra fordítás itt, Budapesten – feltéve persze, hogy a macedón hatóságok nem takarítják meg Magyarországnak ezt a munkát – mondta Valki László.

Vagyis a magyar kormány

jó sokáig elhúzhatja az eljárást

anélkül, hogy állást foglalna a kiadatási kérelemről.

Valki László nem ért egyet azokkal a véleményekkel, hogy a menekült státusz megadása akadálya lenne a kiadásnak. Az európai kiadatási egyezmény és ennek kiegészítései egyértelműen szabályozzák az országok kötelezettségeit.

A macedón politikust a korrupció miatti ítélet nyomán éppenséggel kötelező kiszolgáltatni hazájának.

A kiadatási kérelmet először a Fővárosi Törvényszék bírálja el. Ha úgy látja, hogy az abban foglaltak meggyőzőek, akkor a kérelem teljesítéséről dönt. Ezt a kormánynak – elvben – kötelező végrehajtania. Az igazságügyminiszter azonban minden jogi következmény nélkül

megteheti, hogy nem írja alá a kiadáshoz szükséges papírokat.

Macedónia nem EU-tagként csak a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulhat, amely aztán hosszú évek múlva kötelezheti Magyarországot Gruevszki kiadására.

Ennél előbb is eredményre juthatnak a macedónok, igaz, ehhez külső segítségre lenne szükségük. Az EU működését szabályozó alapszerződés előírja a köztörvényes bűncselekmények esetében a kiadást. Nem EU-tagként Macedóniának „nem osztottak lapot” ebben, de az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat Magyarország ellen.

Ezt az unió luxemburgi bírósága bírálja el,

s ennek döntése már kötelező.

Nagy súlya, kötelezést előíró eredménye viszont nincs annak, ha Macedónia az Európa Tanácshoz vagy az ENSZ menekültügyi főbiztosságához fordul.

Teljes magyar visszautasítás esetén a macedón kormány természetesen végigjárhatja a diplomácia le nem írt, de a nemzetközi gyakorlatból ismert „büntetőintézkedéseit”. Éleződő konfliktus esetében szokták határozatlan időre hazarendelni az ország nagykövetét; az ezt megelőző lépcsőfokot már elérte Szkopje, amikor a múlt héten berendelték a magyar nagykövetet a külügyminisztériumba és szóbeli jegyzékben követelték Gruevszki kiadását.

Ha ez hatástalan marad, netán „fokozódik a helyzet”, akkor

nem kívánatos személynek nyilváníthatnak

a küldő országból egy vagy több diplomatát (ezzel az eszközzel élt Ukrajna nemrégen, amikor kiutasította az egyik magyar főkonzult az oktatás nyelvhasználata miatti vita keretében).

A súlyos válaszlépések sorába tartozik

a diplomáciai kapcsolat felfüggesztése, végül megszüntetése.

Előbbire láttunk példát, amikor a „baltás gyilkos” hazaengedése miatt Örményország ehhez az eszközhöz nyúlt Magyarországgal szemben.

Mindezekkel párhuzamosan a kormányok szoktak élni azzal a lehetőséggel is, hogy egyes kétoldalú kapcsolatokat, programokat felülvizsgálnak, megszakítanak. Ezek országspecifikusak, konkrét állami kapcsolatok függvényében választható megoldások.

A nemzetközi jogi-diplomáciai lépésektől valamennyire függetlenül megindulhatnak olyan nyilvános vagy informális nyomásgyakorlások, amelyek jellemzően Magyarország NATO-szövetségesi és uniós tagsága mentén várhatók.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma már két ízben adott ki határozott közleményt Gruevszki kiadását szorgalmazva. Az EU-n belül eddig távolságtartó megnyilatkozások voltak olvashatók. A legmagasabb rangú megszólaló az Európai Bizottság bővítési biztosa volt, aki „alapos magyarázatot” vár a magyar kormánytól arról, hogyan egyeztethető össze Macedónia EU-tagságának támogatása és a menedékjogi döntés.

Azt természetesen nem tudjuk, hogy a nyilvánosság kizárásával milyen megkeresések érkeztek már eddig is a magyar kormányhoz. Az viszont biztos, hogy az USA erőteljes megszólalása annak következménye, hogy Orbánék beletenyereltek a balkáni amerikai-orosz rivalizációba. Pontosabban nyugati szövetségesként

a magyar kormány szembekerült az orosz beavatkozás visszaszorításáért küzdő amerikaiakkal.

Ebben az érdek-összecsapásban figyelemre méltó, hogy Gruevszki megszökése után szinte azonnal nyilvánosságra került tiranai magyar nagykövetség szerepe, a politikus útvonala és határátlépéseinek pontos ideje, a közreműködő magyar diplomataautók rendszámai és diplomatáinak nevei, majd az esetleges külföldi (fehérorosz) közreműködés is. Később aztán, hogy Gruevszki szeptemberben kiürítette bankszámláit, megszabadult minden vagyontárgytól. Vagyis legalább azóta készült a szökésre.

Ez arra utalhat, hogy akár több ország titkosszolgálata figyelhette Gruevszkit, s az sem kizárt, hogy tudtak arról a sokak által valószínűsített ígéretről (a menedékjog esetleges megadására), amit tavaly tehetett Orbán, amikor a már egy éve ellenzékben lévő macedón politikust meglátogatta.

Abban vita van a hivatalos információk és értesülések tengerében, hogy mi az érdeke a mostani szocdem macedón kormánynak. Kívül tudni Gruevszkit, vagy éppen mielőbb otthon rács mögé dugva végleg leszámolni előző és lehetséges jövőbeni riválisával. Véletlen volt-e, hogy szem elől tévesztették Gruevszkit, akkor is, amikor november 8-án nem vonult be a börtönbe, s csak három nappal ezután adták ki ellene a nemzetközi körözést (egy nappal azt követően, hogy a politikus világgá kürtölte Budapestre érkezését).

Mert az mindenesetre tény, hogy Gruevszkit eddig az alighanem legkönnyebben bizonyítható korrupciós ügyben, a méregdrága Mercedes törvénytelen megszerzésében ítélték el, de további négy büntetőper még folyamatban van. Ezekben klasszikus korrupció („visszaosztás” közbeszerzésekben), tömeges törvénytelen lehallgatások, szélsőségesek erőszakos cselekményre bujtogatása és hasonlók találhatók nem csak Gruevszkivel szemben. Ezek alapján a végső ceh a mostani két év sokszorosa lehet.

Orbán a választásokra játszik

Minden határidő lejár egyszer; hiába próbált időt nyerni a magyar kormány az Európai Bíróságnak, a később csatlakozó Szlovákia társaságában beadott perrel, amellyel a belügyminiszterek tanácsának döntését akarta semmissé tenni, szerdán a várt eredmény született. Az EB elutasította a magyar keresetet.

Magyarország és Szlovákia egyébként 2015 decemberében támadta meg az Európai Bíróságon az Európai Tanács döntését, amely menekültek befogadására kötelezte volna. A per menetéről azóta nem sokat tudunk, de Ives Bot főtanácsnok július végén elmondta a véleményét a bíróság előtt. A véleményben Bot  hét pontban írta le és utasította el a magyar és szlovák kormányok vádjait. Már akkor is azt tanácsolta a luxemburgi hivatalnak, hogy utasítsa el a keresetet.
A szakértők, nem csupán az említett főtanácsnok, korábban is ezt jósolták, sőt egyesek szerint az Orbán-kormány is tudhatta, hogy ez a döntés fog születni. Mint ahogy azt is, hogy a reakció mi lesz. Orbán, vagy a külügyminiszterré avanzsált Szijjártó előre jelezték, a kedvezőtlen döntést sem fogják elfogadni. A luxemburgi hírt hallva még erősebben fogalmazott Szijjártó: politikai döntésnek nevezte a határozatot, amellyel Magyarország semmiképp nem érthet egyet, és nem is fogja végrehajtani; ide továbbra se teheti be a lábát egyetlen menekült sem. (A belügyminiszterek 1294 menekült átmeneti elhelyezését írták elő…)

Meglehetősen bárdolatlanul fogalmazott a magyar miniszter – nyilatkozta Szijjártó Péter reagálásáról a Független Hírügynökségnek Valki László nemzetközi jogász.

De megteheti-e a kormány, hogy semmibe vesz egy bírósági a luxemburgi testület döntését?

Tulajdonképpen igen is, meg nem is. Amennyiben ezt az utat járjuk, akkor újabb kötelezettségszegési eljárást indítanak ellenünk. Ennek két fázisa van: az elsőben az Unió azt kéri a bíróságtól, hogy állapítsa meg az uniós jogsértést, és ebben ugye nem lehet kétségünk, hogy – ellenállás esetén – megállapítja, majd a második szakaszban kéri, hogy állapítson meg szankciót.

Meddig tarthat ez a folyamat?

Elhúzódhat a következő választásokig is, ami az Orbán-kormányt egy cseppet sem zavarja, tekintettel arra, hogy ők továbbra is itthonra játszanak.

Lehet persze, hogy csak a választások után, de a végén csak születik egy elmarasztaló döntés, nem?

Nézze, meglehetősen fel vannak most már gerjedve az unióban az ellen, amit a magyarok és a lengyelek csinálnak. Az örök ellenállás, a sorozatos kötelezettség szegés, jogsértés hozhatja el az atombombaként is emlegetett 7. cikkelyt, azaz a szavazati jog felfüggesztését.

Szijjártó Péter politikai döntésként aposztrofálta luxemburgi határozatot…

 

A bíróság egy hatvan oldalas nagyon precíz jogi szöveget alkotott, szó nincs politikai döntésről.

Mint ahogy egyébként a magyar beadvány is jogi szempontból alapos volt, azt akarta elérni, hogy a bíróság mondja ki: a belügyminisztereknek nem volt rá kompetenciájuk, hogy meghozzák a kvóták elosztásáról szóló döntésüket. Még azt is hozzátette a magyar fél a beadványhoz, hogy az elképzelés nem alkalmas a menekültválság megoldására.

Szijjártó Péter és általában a magyar kormány tagjai úgy nyilatkoznak: a szolidaritást ők másként értelmezik, sőt: ők értelmezik helyesen. Mi tagadás, ez egy olyan kifejezés, amit meglehetősen rugalmasan lehet használni…

Nem, ez nincs így. Vannak kifejezések, amelyeket tartalmaz az uniós alapszerződés, így például a szolidaritást is, a szerződés 3. cikkelyének 3. bekezdése. Ez épp olyan, mint a jogállamiság, vagy a demokrácia, amelyeket például a 2. cikkely tartalmaz. Azért vannak a különböző bírósági fórumok, uniós intézmények, hogy ha ezeket az elveket megsérti valaki, akkor arra felhívja a figyelmet, netán büntessen érte.

Említette, vagy hogy is fogalmazott: eléggé fel vannak gerjedve az uniós országok Magyarország ellen. Lehet-e ennek olyan következménye, hogy egyfajta karanténba zárják hazánkat?

 

Az Unió nem azzal a szándékkal jött létre, hogy végsőkig ellen- és szembenálló kormányokat tömörítsen. A szövetség célja épp az együttműködés, a közös célok és hang megtalálása. Éppen ezért a szerződést is az együttműködő országokra találták ki.

Többen úgy vélik, ez a most beindítandó harc is abba az irányba mutat, hogy Orbán ki akarja vezetni az országot az Európai Unióból. Ön szerint?

Nem tudom mi van Orbán fejében. Próbálok pozitívan hozzáállni, és azt gondolni, remélni, hogy ez a harc számára csak eszköz a belpolitikai csaták megnyeréséhez; ezek a szándékai mindig célba értek, az őt áhítattal követők éppen ezt várják tőle. Ő pedig azt akarná, ha béklyók nélkül politizálhatna itthon, de talán az EU-t ő se hagyná ott.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!