Kezdőlap Címkék Választás

Címke: választás

Botka lemondása

Ütött az utolsó óra, írtuk vasárnap délután – de kié, tettük hozzá. Arra persze mi magunk sem számítottunk, hogy miközben a helyzet már régen megérett rá, hétfőn reggelre tényleg személyessé válik a jóslat.

Botka László bejelentése, hangsúlyozzuk, minden várakozás dacára váratlanul ért mindenkit. A Független Hírügynökség munkatársai már hétfőn kora reggel beszélt telefonon a szocialista párt több tagjával, köztük vezetővel is, ekkor még mindenki a várakozás álláspontján volt. Úgy hírlett, hogy az MSZP délelőtti elnökségi ülésén – ahol Botka már eleve nem kívánt részt venni – kiélezi a miniszterelnök-jelölti kérdést, de döntést mégsem várt senki a testülettől.

Készülődött a Budapesti Párttanács is, mégpedig a keddi ülésére, ahol ultimátumot kívántak megfogalmazni Botka részére és egyben kezdeményezni a kongresszus összehívását, december 9-re. De az is szerepelt a zuhanyhíradó értesülései között, hogy az ugyancsak keddre tervezett Országos Választási Bizottsági ülésen maga Botka veszi kézbe a maga által elképzelt rendcsinálást; ebben többek között szerepelt néhány végleges leszámolás a belső ellenfelei közül.

Molnár Zsolt elnökségi tag vasárnap tette közzé kiáltványát, amelyben a teljes ellenzéki egység létrehozását szorgalmazta, átlépve kissé a maga – Botkával kötött – szabályát; vagyis csak biztonságpolitikai kérdésekben szólal meg. (A hétfői Népszavában adott interjújában is még ezt erősítette meg.) De a kiáltvány, így visszamenőleg, mégis csak sejtethetett valamit a hétfői történésekből, jóllehet nem gondoljuk, hogy a szegedi polgármester épp pártbeli ellenfelével osztotta volna meg szándékait.

A Független Hírügynökség igyekezett folyamatosan követni a követhetetlent, azaz, hogy mi történik az MSZP-ben. Írásainkból, tudósításainkból mindenesetre egyértelműen levezethető:

a szocialisták miniszterelnök-jelöltje több olyan súlyos hibát követett el, amelyek kívül is belül is lehetetlenné tették a működését, mégis olybá tűnt, Botka végig akarja vinni koncepcióját, egészen a választásokig.

Nyilatkozataiból az elszántság, a tántoríthatatlanság tükröződött. Hogy mi adta mégis a végső lökést neki, hogy megtegye azt, amit a lassan teljessé váló elszigeteltsége indokolt, e pillanatban nem tudni.

De ahogy az már lenni szokott: az élet megy tovább, Botka, nyilván, visszahúzódik Szegedre – hátha elfelejtik neki ezt a kilenc hónapos vesszőfutást 2019-re, az önkormányzati választásokig -, a szocialistáknak viszont készülniük kell, vagy ahogy Hiller István választmányi elnök fogalmazott a lemondás után: menni kell tovább.

Hogy merre?

Ha belülről akarnak új miniszterelnök-jelöltet, az egy hatvan napos procedúra, vagyis akkor már decemberben járunk, ha kívülről, az rövidebb, de kit? Ki lesz az, aki konszolidálja a helyzetet és képes integrálni az ellenzéki pártokat?

Jön a Tarjányi Péter féle forgatókönyv. Nem Lattmann Tamással, ő már karaktergyilkosság áldozata lett, de – ahogy erről beszámoltunk – van más jelölt is.

Szóval terv van. Idő nincs.

Egy őszinte pillanat: Navracsics Brüsszelről és Sorosról

0

Kampányfogásnak tartja Navracsics Tibor uniós biztos, hogy a kormány a Soros-terv beteljesítőjeként állítja be az Európai Bizottságot. A HÍR TV-nek nyilatkozva az egykori Orbán-kormány-beli külügyminiszter szerint nem téma az unióban Soros György.

„Én ezt a választási kampány retorikájának tartom, az Európai Bizottságban nincsen ilyen

, nem beszélünk ilyenről, és a bizottság munkatervében nem szerepel ilyen feladat” – mondta Navracsics Tibor uniós biztos.

Lattmann volt az ellenzék eredeti miniszterelnök-jelöltje

0

Felbolygatta az állóvíznek már most sem nevezhető felszínt Lattmann Tamás, aki kedden este közölte: az elmúlt év végén négy ellenzéki párt már megállapodott abban, hogy ő lesz a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltje. A Független Hírügynökség időközben megtudta, hogy a 2010 előtti időkkel való szakítást hirdető Botka László Szekeres Imrével képzeli el a szocialisták kampányának levezénylését.

Lattman Tamás nemzetközi jogász az ATV kedd esti Egyenes beszéd című műsorában az eredeti elképzelések szerint arról értekezett volna Rónai Egon mikrofonja előtt, hogy az ukrán nyelvtörvény és az arra történő magyar reagálás milyen politikai következményekkel járhat.

De végül nem erről volt szó, hanem valami egészen másról. Arról, hogy 2016. decemberében már úgy volt, hogy Lattmann Tamás lesz a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Hivatalos megállapodás ugyan nem született, és ennek megfelelően hivatalos bejelentést sem hallhattunk, de a tárgyalások igen előrehaladott állapotban voltak.

Lattmann elsősorban az MSZP vezetőivel tárgyalt erről, de elmondása szerint, a demokratikus ellenzék három másik pártja – a DK, az Együtt és a Párbeszéd – is csatlakozott a körvonalazódó megállapodáshoz. Lattmann most azt mondta, hogy

az MSZP vezetői közül mindenkivel folyamatos kapcsolatban volt. Elnökkel, frakcióvezetővel, választmányi elnökkel.

A saját szerepét úgy értelmezte ebben a szituációban, hogy az ő jelölése üzenet lehetett volna a sokat emlegetett bizonytalanok felé. Azt üzente volna nekik, hogy a civil szférát beemelik a politikai térbe. Márpedig ez fontos momentum lehetett volna, hiszen a közvélemény-kutatások adatai szerint igen magas az úgynevezett bizonytalanok, vagyis pártot nem választók aránya. Minden párt őket akarja megszólítani, bennük látja a győzelem zálogát, ám ehhez ismert, hiteles, pártokhoz nem kapcsolódó személy kell. Mindez azoknak fontos, akik nem kedvelik a Fideszt, de azt sem akarják, hogy a 2010 előtti politika folytatódjon.

Úgy tűnt, hogy ezt a szerepet Lattmann Tamás töltheti be. Ám az elmúlt év végén feltűnt Botka László, a szegedi polgármester, és ettől egycsapásra minden megváltozott. Igaz, ez utóbbit már a mostani beszélgetés előtt is tudtuk, de azzal, hogy Lattmann mindezt kiterítette, sok minden egészen új megvilágításba kerül. Például az, amire több ellenzéki politikus már korábban is utalt: hogy

a tavalyi év végén és az idei esztendő elején már karnyújtásnyira volt az ellenzéki megállapodás.

Mondhatnánk erre: és akkor mi van? Jó, hogy Lattmann elmondta, érdekes volt hallgatni, de ettől most majd változik valami? Lesz-e valami következménye a „majdnem-miniszterelnök-jelölt” mostani megszólalásának?

Jósolni nem tudunk, de azt látni kell, hogy most az MSZP térfelén pattog a labda. Nekik kell most újragondolni az elmúlt hónapok tanulságait. Különösen tekintettel arra a nem elhanyagolható körülményre, hogy Botka a megújulást hirdette. Ezzel indokolta Gyurcsány távoltartását a közös listáról. Hogy új fejezet nyílik, amelyben a 2010 előtti vezető politikusoknak nincs helyük. Ehhez képest érdekes, hogy –

amint azt a Független Hírügynökség megtudta – Botka László Szekeres Imrével képZeli az MSZP kampányának levezénylését.

Márpedig, ha valakiről, akkor Szekeres Imréről minden elmondható, csak az nem, hogy ne vett volna részt a 2010 előtti politikában. Nála régebbi motoros kevés van a magyar politikai életben, az ő nevével megújulást, a régivel való szakítást hirdetni – nem csupán necces, de nevetséges is egyben.

Mindenesetre, nagyon valószínű, hogy Lattmann nem véletlenül most mondta el mindezt az Egyenes beszédben. Minden bizonnyal lökést akart adni a megtorpant szereplőknek, hogy lépjenek ki a komfortzónájukból, és rúgják be a megfeneklett hajó motorját.

Nem tudjuk mi lesz, de nem lenne meglepő, ha most valóban változna valami a demokratikus oldalon. Az Egyenes beszédnek ezt az adását ugyanis nem csak a pártok vezető politikusai látták, hanem azok a szimpatizánsok és a bizonytalanok is, akiknek a szavazatai sok mindent eldönthetnek a 2018-as választáson.

Tud valaki jobbat?, avagy helló, konzik

Persze, utáljuk Botkát, mert éppen széjjelveri a baloldalt, meg egyébként is részese volt a 2010 előtti éveknek, meg mert buta, és senkivel se beszél, csak diktálni akar, és alig várja, hogy belehuppanjon a trónusba, meg mert Rolexe van, amivel mélytengeri-búvározik is, és amúgy is komcsi. Meg utáljuk Gyurcsányt, mert önmagát tolja előre, mert megágyazott a kétharmadnak, most meg úgy tesz, mintha ott se lett volna, mert szemkilövetett, meg aprópiroska villája. És persze utáljuk Széll Bernit, mert ő valójában a családilag identitás-sérült Schiffer kinyújtott keze, valójában a Viktornak dolgozik, meg mit akar ez a csajszi, mér’ szól bele a nagyok dolgába. A Fekete-Győr, na ne, ez a Viktor fiatalkori reinkarnációja, meg persze szakállas felforgató, a Vágó terroristatársa. Meg…, satöbbi.(1)

Tehát most mindenki azzal foglalkozik, szívedübörgésétől függően, hogy

miért játsszák el balról az esélyt,

ki hogyan akar eluralkodni, csak a helyének megágyazni a következő Házban, avagy mekkora hülyék ezek, kérünk egy kávét (2), nem sorolom, mert a könyökünkön jön ki mindaz, aminek talán eddigi legfontosabb megállójába futott be most a demokraták busza.

Ahogy látom, jól elleszünk azzal, hogy így kéne-e, van-e jobb megoldás, milyen konstrukciót kellene kidolgozni. Összefogósdi, koordinált indulás. Egy tömb, de igazán több.

Átlagjózsi ért ebből bármit?

Arról nem szól a beszéd, hogy miért a középről balra elhelyezkedőknek róják fel azt, ami a magát jobboldalnak nevezők térfelén tapasztalható. Mert a „hülye balosok” hozzák a formát és furtonfurt egymás torkának esnek. De mi van, ha úgy nézzük ezt, hogy – a személyes ellenszenvekkel is terhelten és ambíciókkal megtámogatva – a különféle elképzelések öltenek önálló szervezeti formát, nem akarván erővel egyazon pártba kényszeríteni a nem mindenben azonosan gondolkodókat. Mint egykoron az „egypárt”, ami – végső kétségbeesésében – valahogy úgy érvelt önnön hatalmi monopóliuma mellett, hogy „mi egyszerre képviseljük minden réteg érdekét”.

Miért nem tesszük fel azt a kérdést, hogy

tényleg normális-e az a monolit egység, ami a Fideszt jellemzi?

Valóban olyan egységes ez a tábor mindenben? A demokrácia felszámolásában, az agitpropot is túlszárnyaló médiauralomban, a piacgazdaság megrontásában, a társadalom végletes kettévágásában, a társadalmi béke és fejlődőképesség hetedíziglen lehetetlenné tételében. Igazi konzervatívnak tetsző-e a tőről metszett bolsevik gondolkodásmód (persze, egy kis horthysta stichhel)?

Tudjuk, hogy nem. Valódi konzervatívok nap nap után elmondják, hogy „hm, nem mindenben értünk egyet”, „talán nem így kellene ezt”. Kedves konzi barátaink, mi kell ahhoz, hogy kiálljatok és azt mondjátok, hogy elég volt?

Nem vagyok egy tóthzoltánba ojtott lászlóróbert, de megkockáztatom, hogy

ha a jobb-térfélen csak megközelítőleg akkora lenne a tettekben a plurális-demokratikus elszántság,

mint a centrumtól balra, mindjárt nem arról szólna a beszély, hogy hányfelé tagolódik a bal, hogyan lesz itten rendszerváltás.

Ne tegyük kizárólagos felelőssé a fennálló helyzetért azokat a balféléket (persze, balfékeket, azért rászolgáltak erre), akik inkább cselekszenek úgy, ahogyan az normális országban szokás. Szemben azokkal, akik látják, mekkora a baj, de félelemből, megfelelési kényszerből, gyávaságból, önnön árnyékukat átlépni képtelenül satöbbi

nem érzik át azt a felelősséget, ami abból fakad, hogy hazafiság, hazaszeretet, felelősség a nemzetért.

Ugye, ismerős szavak? Mi kell nem csak annak felismeréséhez, hogy a Fidesz ma már rémesen hajaz a korábbi egypártra, cselekedeteiben és gondolkodásmódjában egyaránt, hanem a tettekhez.

Éppen harminc éve íródott meg a Fordulat és reform. Talán jövőre lesz harminc éve, hogy megalakultak a reformkörök. Ezek végét láttuk.

(1) Balról-jobbra haladva ki-ki válassza ki a neki tetsző jellemzést.

(2) És akkor Lajosról még szó se essék.

Tóth Zoltán: nagyrészt helyes a „nyolcak” nyilatkozata

0

Többségében támogatja a Közös Ország Mozgalom választójogi elképzeléseit a szakértő. Tóth Zoltán szerint az arányosabb szabályok helyesek, de a női kvótát először a pártokon belül kellene elfogadtatni. Ő változatlanul a német modell híve.

Az ismert választási szakértő nagyrészt egyetért a Közös Ország Mozgalom által kezdeményezett és nyolc párt által aláírt nyilatkozatban foglaltakkal, amelyben azok a jelenlegivel szemben arányosabb választási szabályokat sürgetnek, átláthatóbbá, tisztábbá változtatnák a kampány lefolytatását és finanszírozását.

Az első fontos pont, amely megszüntetné a túlhatalmat biztosító győzteskompenzációt, amely a korábbinál is jobban honorálja a nyertest. Ide tartozik a határon túli és a külföldön tartózkodó állampolgárok szavazási lehetőségének különbsége, amelyet az aláíró pártok megszüntetnének. Tóth Zoltán a fuhu.hu-nak teljes egyetértését fejezte ki ezzel.

A „nyolcak” bevezetnék a női kvótát a választási rendszerbe, bár részleteket erről sem tudni. Tóth Zoltán enélkül is úgy fogalmazott, hogy ezt

a pártoknak előbb saját magukon belül kellene elérniük,

mert jelenleg a tagságok többsége nem támogatja ezt a gondolatot. Amíg a Fideszben a tagságon belül a nők tudomásul veszik az egyenlőtlenséget és alávetettséget, addig ez nehezen fog menni – mondta Tóth Zoltán. Szerinte a pártok közjogi szabályozásba tolnák át a probléma megoldását.

A nemzetiségi kisebbségek képviselete mindmáig megoldatlan, a tervezet eltörölné a kényszerű választási kötelezettséget a nemzetiségi és pártszavazás között. Lenne listás és egyéni kerületi voksuk, s ezen túlmenően nyílna lehetőség a nemzetiségi jelöltre szavazni. Tóth Zoltán úgy véli, hogy ez akkor fogadható el, ha maximálnák a harmadik, a nemzetiségi szavazással elérhető mandátumok számát.

Összefoglalóan Tóth Zoltán támogatja a jelenlegi nagyon nagy egyenlőtlen eredményt hozó szabályok kiiktatását. Hozzáteszi azonban, hogy

a mostani választási rendszer inkább kedvez az ellenzéknek,

mert szűkebb többséggel is nagy különbségű győzelem érhető el. Ő személy szerint – miként 1989-ben, a kerekasztal-tárgyalásokon – a német modellt ajánlja, amely az egyéni jelöltek megválasztásával együtt is lehetővé teszi a választási eredmény és a mandátum-kiosztás szinte teljes egyenlőségét.

Gábor György a kurdok Trianonjáról

0

Holnap tartják (ha tartják) a népszavazást az iraki Kurdisztáni Autonóm Régióban a Kurdisztáni Régió teljes, állami szintű függetlenségéről.

A kurdok több ezer éves kulturális hagyománnyal rendelkeznek, önálló nyelvvel és egységes etnikai tömbbel, ám a kb. negyvenmillió kurd összefüggő területét több államhatár szabdalja keresztül-kasul: mindenekelőtt Törökország, Szíria, Irak és Irán, de élnek még kurdok Libanonban, Örményországban és Azerbajdzsánban is.

Ha csak a legutóbbi évtizedekre pillantunk vissza, irtotta a kurdokat Irak, Szaddam Husszein irányításával, voltak ott tömeggyilkosságok, elgázosítások, volt ott elarabosítás, kurd nyelv betiltása, kitelepítések, falvak és városok megsemmisítése stb.; Törökországban a nyelv betiltása, kurd helységnevek eltörlése, a kurdok terroristákként való üldözése; Szíriában állampolgárságtól való megfosztás, kitelepítések, elarabosítás, nyelvhasználat tiltása és így tovább.

A mostani népszavazásra, amelynek legnagyobb támogatója Izrael, Törökország már csapatösszevonásokkal reagált, s Iránban és Irakban is javában öntik a rézágyút.
Magyarországon sokan hajlamosak arra, hogy a Trianonban történteket a magyarság semmilyen más néphez nem hasonlítható, teljesen egyedi tragédiájaként lássák és értelmezzék. Nekik ajánlom szíves figyelmükbe a fentieket.

Forrás: Gábor György, Facebook

Németország választott – Kaltenbach Jenő értékelése a németországi választásról

0

A német választásra igaz az ismert mondás arról, hogy a pohár félig üres, vagy félig tele.

Egyrészt, sajnálatos módon megtörtént, amitől sokan tartottak, hogy a Fidesz illetve a Jobbik szellemi rokonai beköltöztek a német demokrácia házába, méghozzá harmadik legerősebb frakcióként, miközben mind a Merkel vezette CDU/CSU, mind Schulz SPD-je történelmének egyik leggyengébb választási eredményét érte el. Merkel ugyan viszonylag főlényesen győzött, de nehéz kormányalakítási tárgyalások elé néz, miután koalíciós partnere az SPD ellenzékbe vonul, azaz a nagykoalíció nem ismétlődik. Az egyetlen alternatíva az un. Jamaika koalíció, a szabad-demokratákkal és a zöldekkel, akik mindketten egyik legjobb eredményüket érték el.

Más oldalról a német választók közel 90%-a a demokráciára szavazott, amelyről nálunk még álmodni sem igazán lehet. Mindez a 2015-ös menekültsokk után, amit nem utolsó sorban éppen Orbánnak köszönhetnek. A szélsőjobboldali AfD ugyan saját magához képest álomeredményt ért el, de velünk ellentétben nem sikerült általános hisztériát kiváltani.

Bebizonyosodott, hogy csak félelemkeltéssel, hazug, populista propagandával egy normális demokráciában nem lehet átütő eredményt elérni.

Ezt csak ott lehet ahol a demokratikus értékek tiszteletének nincs többsége. Ráadásul az is kiderült a már publikált vizsgálatokból, hogy az AfD-nek a tényleges tábora, az ezúttal rájuk szavazóknak kevesebb mint a fele, miután 60% válaszolt igennel arra a kérdésre hogy szavazatát a más pártokban való csalódás és nem az AfD-ben való hit motiválta.

A jövő legalább Németországban be fogja bizonyítani, hogy a félelemkeltéssel, rasszista gyűlölet szításával egyetlen lényeges társadalmi, gazdasági probléma sem oldható meg, A hangos populisták ideig óráig felszínen maradhatnak, de az emberek előbb utóbb maguk is rádöbbennek, hogy az életüket meghatározó körülmények javítása nem tőlük várható.
Ezzel lezajlott az ez évi utolsó választás az EU-ban, és egyértelművé vált, hogy a „nagy stratéga” Orbán lázadás jóslata enyhén szólva nem vált valóra.. Éppen ellenkezőleg, normális demokráciákban üres uszítással semmit sem lehet elérni.

A demokrácia képes megvédeni az értékeit, az emberek bizalmát, jövőbe vetett hitét.

Mindezek fényében különösen szomorú, hogy itt nálunk az AfD-hez sokban hasonló Fidesz és Jobbik mindeddig homokot voltak képesek szórni az emberek jelentős részének a szemébe.

Az ébredés fájdalmas lesz, minél később történik annál jobban.

Forrás: Kaltenbach Jenő, Facebook

Tíz éve történt – Szabó Máté lett az ombudsman

0

2007. szeptember 24-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy titkos szavazással Szabó Mátét választották meg ombidsmannak. Kinevezését 290-en támogatták, 37-en pedig nem, 23 szavazat érvénytelen volt.

Az új általános ombudsman megbízatása 6 évre szól. Szabó Máté megválasztása után letette esküjét az Országgyűlés előtt. Az új ombudsman azt mondta, hogy mivel jelenleg az országban nagy szociális és gazdasági átalakulások zajlanak, ezért elsődleges feladatai között tartja számon, az ezekkel kapcsolatos jogok érvényesülését és védelmét. Mindezek mellett

a hagyományos szabadságjogok, így az egyesülés és gyülekezési jogok védelemének is fontos szerepet szán,

valamint a veszélyeztetett státuszú emberek, így például betegek jogainak érvényesülésének és a környezetvédelemnek is.

Az 51 éves Szabó Máté politológus-jogász, a Politikatudományi Intézet igazgatója volt eddig. A civil társadalom és a politika viszonyával foglalkozott. Kutatási területei közé tartozott egyebek mellett a gyülekezési és az egyesülési jog gyakorlása illetve a politikai tiltakozások. Szabó Máté júniusi bemutatásakor a köztársasági elnök azt mondta: jelöltje munkássága áll a legközelebb az eddigi ombudsmanok közül a civil szervezetekhez és a polgári jogvédelemhez, olyan megalapozott tudása van, ami garancia függetlenségére.

Az államfő előző jelöltje,

Majtényi László ombudsmanná választását június 11-én nem szavazta meg a Ház. A képviselők úgy vélték ugyanis, hogy Majtényi László nem pártatlan.

A köztársasági elnök néhány nappal később mutatta új biztos-jelöltjét, Szabó Mátét. Megválasztásáról azonban már nem döntöttek a képviselők a tavaszi ülésszakban, indoklásuk szerint azért, mert több időre volt szükségük a jelölt megismeréséhez. Sólyom László akkor csalódottságának adott hangot, amiért az őszi ülésszakra tolták a szavazást, és hónapokig gyakorlatilag betöltetlen volt az általános ombudsmani poszt. Bizonyos ügyeket ideiglenesen Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos vett át. Az államfő Szabó Máté jelölésekor sem egyeztetett előzetesen a parlamenti pártokkal.

Szabó Mátét múlt szerdán hallgatta meg az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottsága. Akkor a gyülekezési jog problémáira hívta fel a figyelmet, és azt mondta, hogy a rendszerváltás előtt készülést szabályozást korszerűsíteni kell. Beszélt arról is, hogy vizsgálatot indítanak a tavaly őszi zavargások kapcsán a nemzetbiztonsági szolgálatok esetleges szerepéről, ha megválasztja a parlament ombudsmannak.

Szabó Máté megválasztásához kétharmados többségre, azaz legalább 257 igen szavazatra volt szükség a hétfői titkos voksoláson.

Az állampolgári jogok előző országgyűlési biztosa, Lenkovics Barnabás április 20-án lemondott erről a tisztségéről, miután alkotmánybírává választották. Az állampolgári jogok biztosának volt helyettese is, Takács Albert, aki május 31-ével mondott le tisztségéről, mert a kormányfő felkérte igazságügyi és rendészeti miniszternek, amit aztán el is fogadott.

Takács Albert távozásával a helyettesi posztot megszüntették. A tervek szerint lesz majd egy új biztosi poszt, a jövő nemzedékekért felelős ombudsman posztja, erről azonban még tárgyalnak a politikusok.

Az Együtt megtette az első lépést

0

„Tárgyalásokat kezdeményezek az Együtt nevében az LMP-vel, a Párbeszéddel és a Momentummal” – jelentette be Juhász Péter vasárnap délelőtti Facebook bejelentkezésében. Fontos, hogy ez a négy párt és további pártok is együttműködjenek a választásokon, a közös cél, Orbán leváltása érdekében.

Juhász Péter már a jövő héten megkeresi a pártok vezetőit, hogy mielőbb egyeztessenek elképzeléseikről és az együttműködés lehetséges formáiról. Az Együtt politikusa leszögezte, hogy szombaton bebizonyosodott: a választási rendszer megváltoztatásában sikerült konszenzusos megállapodásra jutnia nyolc pártnak. S meggyőződése, hogy négy párt – de akár több is – képes lenne egységre jutni a választási együttműködésben is. Az Együtt  Pólus koncepciója értelmében az LMP-vel, a Párbeszéddel és a Momentummal közös listát kellene kiállítani, s ezért is fontos, hogy már most megkezdődjenek erről a tárgyalások – fűzte hozzá.

A nép szava

Az Együtt közleménye a többi között emlékeztet arra, hogy a párt megrendelt részletes, átfogó és hiteles kutatás szerint jól látszik: az új pólus pártjainak vezetői messze a legelfogadottabbak a magyar politikai palettán. De az együttműködés melletti érv, még ennél is népszerűbb az új pólus szavazóinak körében. Egyértelműen látszik, hogy a választók együttműködést várnak el tőlünk: az önálló indulást az új pólus szavazói nagyon nem szeretik.

Juhász Péter Facebook bejelentkezésében is azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a választók számára az elsődleges a kormány leváltása, s másodlagos csupán, hogy melyik párt, mit képviselne az Országgyűlésben. Ám ezt a mai választási rendszer keretei között nem fogják tudni megmutatni az Országgyűlésben – összefogás nélkül semmiképpen sem – derült ki szavaiból.

Nem véletlenül alakította így a szisztémát a Fidesz, mert csak így képes egy kisebbségben lévő párt kordában tartani a többséget – húzta alá Juhász Péter.

Az Együtt-nek ismert a programja, s a párt már összeállította a 106 jelöltjét tartalmazó listáját is, tehát, ha sikerülne megváltoztatni a választási rendszert, képes lenne önállóan indulni.

Mutassatok egy pártot!

Mutassatok egy pártot, hogy jó szívvel szavazhassunk. Lelkifurdalás nélkül, és nem azért, mert ők a kisebbik rossz. Kevésbé rohadtak, mérsékeltebben kompromittáltabbak, mint azok, akiket már ismerünk.

Akikre nem csak azért szavazhatunk, mert másképp lopnak, mint a többiek. Akikre nem azért adjuk a voksunkat, jobb meggyőződésünk ellenére persze, mert számunkra vállalhatóbban hazudnak, korszerűbben, szimpatikusabban, mint azok, akikkel már tele van az összes tökünk.

Mutassatok egy pártot, akik tényleg tiszták és valóban becsületesek. Nem szedték meg magukat a régi rendben, nem halásznak most a zavarosban, nem rajtunk gazdagodnának a jövőben.

Mutassatok egy pártot, akik a javunkat akarják, és nem a javainkat.

Mutassatok egy pártot, akikre nem azért szavazunk, kénytelenségből és rossz érzésekkel, hogy ne ezek legyenek, akik most vannak. Mutassatok egy pártot, akiket nem azért választunk, mert azokról, akik most vannak, tudjuk, hogy milyenek.

Pökhendiek, arrogánsak, elviselhetetlenek. Félelmet keltenek és – éppen ezért -, nevetségesek. Árvalányhajasan és áporodottan álságosak.

Átlátszó víz legyen, patakok. (Cseh Tamás).

Mutassatok nekünk egy pártot. Profi és tisztességes politikusokból álló csapatot.

Akikre rossz érzések nélkül és szégyen nélkül szavazhatunk. Hogy ne azt érezzük, amit már annyiszor az elmúlt években: most utoljára. Mert nem érdemlik meg, és csak azért húzzuk melléjük az ikszet, mert ők a kisebbik rossz.

Hányszor választottuk már a kisebbik rosszat! Egyszer már jó lenne a nagyobb jót választani.

Nincs idő, fogy a levegő.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK