választás Archives » Oldal 27 a 28-ből » Független Hírügynökség

Tíz éve történt – Szabó Máté lett az ombudsman

FüHü

-

2017-09-24

Tíz éve történt – Szabó Máté lett az ombudsman

2007. szeptember 24-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy titkos szavazással Szabó Mátét választották meg ombidsmannak. Kinevezését 290-en támogatták, 37-en pedig nem, 23 szavazat érvénytelen volt.

Az új általános ombudsman megbízatása 6 évre szól. Szabó Máté megválasztása után letette esküjét az Országgyűlés előtt. Az új ombudsman azt mondta, hogy mivel jelenleg az országban nagy szociális és gazdasági átalakulások zajlanak, ezért elsődleges feladatai között tartja számon, az ezekkel kapcsolatos jogok érvényesülését és védelmét. Mindezek mellett

a hagyományos szabadságjogok, így az egyesülés és gyülekezési jogok védelemének is fontos szerepet szán,

valamint a veszélyeztetett státuszú emberek, így például betegek jogainak érvényesülésének és a környezetvédelemnek is.

Az 51 éves Szabó Máté politológus-jogász, a Politikatudományi Intézet igazgatója volt eddig. A civil társadalom és a politika viszonyával foglalkozott. Kutatási területei közé tartozott egyebek mellett a gyülekezési és az egyesülési jog gyakorlása illetve a politikai tiltakozások. Szabó Máté júniusi bemutatásakor a köztársasági elnök azt mondta: jelöltje munkássága áll a legközelebb az eddigi ombudsmanok közül a civil szervezetekhez és a polgári jogvédelemhez, olyan megalapozott tudása van, ami garancia függetlenségére.

Az államfő előző jelöltje,

Majtényi László ombudsmanná választását június 11-én nem szavazta meg a Ház. A képviselők úgy vélték ugyanis, hogy Majtényi László nem pártatlan.

A köztársasági elnök néhány nappal később mutatta új biztos-jelöltjét, Szabó Mátét. Megválasztásáról azonban már nem döntöttek a képviselők a tavaszi ülésszakban, indoklásuk szerint azért, mert több időre volt szükségük a jelölt megismeréséhez. Sólyom László akkor csalódottságának adott hangot, amiért az őszi ülésszakra tolták a szavazást, és hónapokig gyakorlatilag betöltetlen volt az általános ombudsmani poszt. Bizonyos ügyeket ideiglenesen Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos vett át. Az államfő Szabó Máté jelölésekor sem egyeztetett előzetesen a parlamenti pártokkal.

Szabó Mátét múlt szerdán hallgatta meg az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottsága. Akkor a gyülekezési jog problémáira hívta fel a figyelmet, és azt mondta, hogy a rendszerváltás előtt készülést szabályozást korszerűsíteni kell. Beszélt arról is, hogy vizsgálatot indítanak a tavaly őszi zavargások kapcsán a nemzetbiztonsági szolgálatok esetleges szerepéről, ha megválasztja a parlament ombudsmannak.

Szabó Máté megválasztásához kétharmados többségre, azaz legalább 257 igen szavazatra volt szükség a hétfői titkos voksoláson.

Az állampolgári jogok előző országgyűlési biztosa, Lenkovics Barnabás április 20-án lemondott erről a tisztségéről, miután alkotmánybírává választották. Az állampolgári jogok biztosának volt helyettese is, Takács Albert, aki május 31-ével mondott le tisztségéről, mert a kormányfő felkérte igazságügyi és rendészeti miniszternek, amit aztán el is fogadott.

Takács Albert távozásával a helyettesi posztot megszüntették. A tervek szerint lesz majd egy új biztosi poszt, a jövő nemzedékekért felelős ombudsman posztja, erről azonban még tárgyalnak a politikusok.

Az Együtt megtette az első lépést

FüHü

-

2017-09-24

0

„Tárgyalásokat kezdeményezek az Együtt nevében az LMP-vel, a Párbeszéddel és a Momentummal” – jelentette be Juhász Péter vasárnap délelőtti Facebook bejelentkezésében. Fontos, hogy ez a négy párt és további pártok is együttműködjenek a választásokon, a közös cél, Orbán leváltása érdekében.

Juhász Péter már a jövő héten megkeresi a pártok vezetőit, hogy mielőbb egyeztessenek elképzeléseikről és az együttműködés lehetséges formáiról. Az Együtt politikusa leszögezte, hogy szombaton bebizonyosodott: a választási rendszer megváltoztatásában sikerült konszenzusos megállapodásra jutnia nyolc pártnak. S meggyőződése, hogy négy párt – de akár több is – képes lenne egységre jutni a választási együttműködésben is. Az Együtt Pólus koncepciója értelmében az LMP-vel, a Párbeszéddel és a Momentummal közös listát kellene kiállítani, s ezért is fontos, hogy már most megkezdődjenek erről a tárgyalások – fűzte hozzá.

A nép szava

Az Együtt közleménye a többi között emlékeztet arra, hogy a párt megrendelt részletes, átfogó és hiteles kutatás szerint jól látszik: az új pólus pártjainak vezetői messze a legelfogadottabbak a magyar politikai palettán. De az együttműködés melletti érv, még ennél is népszerűbb az új pólus szavazóinak körében. Egyértelműen látszik, hogy a választók együttműködést várnak el tőlünk: az önálló indulást az új pólus szavazói nagyon nem szeretik.

Juhász Péter Facebook bejelentkezésében is azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a választók számára az elsődleges a kormány leváltása, s másodlagos csupán, hogy melyik párt, mit képviselne az Országgyűlésben. Ám ezt a mai választási rendszer keretei között nem fogják tudni megmutatni az Országgyűlésben – összefogás nélkül semmiképpen sem – derült ki szavaiból.

Nem véletlenül alakította így a szisztémát a Fidesz, mert csak így képes egy kisebbségben lévő párt kordában tartani a többséget – húzta alá Juhász Péter.

Az Együtt-nek ismert a programja, s a párt már összeállította a 106 jelöltjét tartalmazó listáját is, tehát, ha sikerülne megváltoztatni a választási rendszert, képes lenne önállóan indulni.

Mutassatok egy pártot!

Blogolda

Föld S. Péter

-

2017-09-23

1

Mutassatok egy pártot, hogy jó szívvel szavazhassunk. Lelkifurdalás nélkül, és nem azért, mert ők a kisebbik rossz. Kevésbé rohadtak, mérsékeltebben kompromittáltabbak, mint azok, akiket már ismerünk.

Akikre nem csak azért szavazhatunk, mert másképp lopnak, mint a többiek. Akikre nem azért adjuk a voksunkat, jobb meggyőződésünk ellenére persze, mert számunkra vállalhatóbban hazudnak, korszerűbben, szimpatikusabban, mint azok, akikkel már tele van az összes tökünk.

Mutassatok egy pártot, akik tényleg tiszták és valóban becsületesek. Nem szedték meg magukat a régi rendben, nem halásznak most a zavarosban, nem rajtunk gazdagodnának a jövőben.

Mutassatok egy pártot, akik a javunkat akarják, és nem a javainkat.

Mutassatok egy pártot, akikre nem azért szavazunk, kénytelenségből és rossz érzésekkel, hogy ne ezek legyenek, akik most vannak. Mutassatok egy pártot, akiket nem azért választunk, mert azokról, akik most vannak, tudjuk, hogy milyenek.

Pökhendiek, arrogánsak, elviselhetetlenek. Félelmet keltenek és – éppen ezért -, nevetségesek. Árvalányhajasan és áporodottan álságosak.

Átlátszó víz legyen, patakok. (Cseh Tamás).

Mutassatok nekünk egy pártot. Profi és tisztességes politikusokból álló csapatot.

Akikre rossz érzések nélkül és szégyen nélkül szavazhatunk. Hogy ne azt érezzük, amit már annyiszor az elmúlt években: most utoljára. Mert nem érdemlik meg, és csak azért húzzuk melléjük az ikszet, mert ők a kisebbik rossz.

Hányszor választottuk már a kisebbik rosszat! Egyszer már jó lenne a nagyobb jót választani.

Nincs idő, fogy a levegő.

A Liberálisok is Botkát támogatják

FüHü

-

2017-09-20

0

A Független Hírügynökség információi szerint Fodor Gábor a Magyar Liberális Párt – Liberálisok elnöke ma hivatalosan bejelenti, hogy pártja beáll Botka László mögé.

Az együttműködésről szól döntést várhatóan ma délben, a Fodor Gábor és Szent-Iványi István (a párt külügyi kabinetjének vezetője) rendezett háttérbeszélgetéssel összekötött sajtótájékoztatón jelentik be.

Az MSZP választmányának válaszára vár a DK

FüHü

-

2017-09-15

0

Az MSZP választmányának válaszára vár a DK

Nem okozott nagy meglepetést Molnár Csaba a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke, amikor ismertette a múlt héten elindított és két nappal ezelőtt lezárult pártszavazás eredményét

A két kérdés, amiről a DK mintegy 10 ezer tagjának a véleményét kérdezték, lényegében a következő volt: elutasítják-e azt a módszert, hogy az egyik párt vezetése meg akarja határozni, hogy egy másik párt kit jelöljön egy esetleges közös választási listára. A másik kérdés pedig arra vonatkozott, hogy elkezdjék-e a tárgyalásokat a 106 egyéni körzetet illetően.

Mint Molnár Csaba elmondta, a DK történetében soha nem látott arányban szavaztak a párttagok. Mintegy 70 százalékuk szavazott a két kérdésről, s közülük

az elsőre 92, a másodikra pedig 97 százalékban igennel válaszoltak.

Ez, a párt alapszabálya szerint, kötelezi az elnökséget, mondta Molnár Csaba. Vagyis, az azt jelenti, hogy e felhatalmazás alapján tárgyalhatnak csak más pártokkal.

Az ügyvezető alelnök elsősorban az MSZP-re gondolt, akik, Botka László színre lépése óta azt az álláspontot képviselik, hogy legyen közös lista, de azon Gyurcsány Ferenc ne szerepeljen.

A mi európai politikai kultúránktól távol esik, hogy beleszóljunk más pártok személyi ügyeibe,

mondta Molnár Csaba. Hozzátette: úgy hallotta, hogy a szocialisták azt ajánlják, hogy Gyurcsány induljon egy számára kedvezőnek tűnő egyéni körzetben – például Budapest XV. kerületében.

Olyan előfordul, hogy egy pártelnök a pártlista mellett egyéniben is indul, de hogy csak egyéniben, a pártlistát „kihagyva” induljon, arra még nem volt példa.

Molnár Csaba a kisebb pártokkal való együttműködésről azt mondta: ők nem zárkóznak el a tárgyalások elől, de miután az LMP és a Momentum is kijelentette, hogy nem kívánnak velük együttműködni a választáson, ezt a döntést elfogadják, és ők sem erőltetik a tárgyalásokat.

Ha az MSZP szombati választmány ülésén úgy határoz, hogy nem fogadja el az DK ajánlatát – közös lista, amelyen Gyurcsány Ferenc pártelnök neve is szerepel, – azt ők, szomorúan ugyan, de tudomásul veszik. Ebben az esetben nincs más, mint megállapodni abban, hogy mind a 106 egyéni körzetben egy demokratikus ellenzéki jelölt álljon szemben a Fidesz jelöltjével.

Botka: DK-val nem, LMP-vel igen

FüHü

-

2017-09-13

0

Ahhoz, hogy a Fidesznek ne legyen egyszerű többsége sem, 40 egyéni választókerületben kell nyerni, a kormányalakításhoz pedig 55-60-ban, véli Botka László szegedi szocialista polgármester. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje bízik a győzelemben, de 40 körzetet biztosan megvalósíthatónak tart. Az elől a kérdés elől kitért, hogy a kormányváltáshoz szükséges 60-65 győztes körzetbe beleszámolta-e azokat, ahol a Jobbik nyerhet.

Botka háttérbeszélgetést tartott, amelyről beszámolva a HVG kiemelte, hogy Botka koordinált indulást csak az LMP-vel tud elképzelni, s kitart amellett, hogy Gyurcsány Ferenc induljon egyéni választókerületben, ha ott ő a legesélyesebb. Szerinte lesz megegyezés.

„Nem létezik a modell, hogy legyenek közös jelöltek az egyéni választókerületekben, de a pártok induljanak külön listán.”

Mindehhez hozzáfűzte: jogilag egy személy csak egy párt listáján szerepelhet, s ha valaki két párt közös jelöltjeként indul, az csak a közös listájukon lehet. Jogilag a koordinált indulást lehetne külön listákkal megoldani, de ebbe Botka a DK-val azért nem menne bele, mert ilyet csak olyan párttal érdemes kötni, amely plusz szavazókat hoz, azaz nem a meglévő bázison osztozik. Az MSZP esetében ilyen párt például az LMP.

Botka szombaton az MSZP politikai szezonnyitóján felsorakoztatja szövetségeseit,

köztük a korábban már ismert nevek mellett például a volt SZDSZ-es Szent-Iványi Istvánt is, aki a külpolitikáért felel majd. De meglepetésnevek is várhatók – mondta Botka, aki jelezte: a teljes csapatát még szeptemberben bemutatja.

A szocialisták miniszterelnök-jelöltje szerint legkésőbb december elejére eldől, hogy ő vagy Vona Gábor lesz-e Orbán Viktor kihívója. Ezt a közhangulat dönti majd el. A Jobbikkal nincs együttműködés, ha erről nyilvános diskurzus kezdődik, az a baloldal végét jelenti – szögezte le.

Az északi szomszédunknál így vélekednek a jövő évi választásokról – 2. rész

Sikorsky

-

2017-09-12

0

Az északi szomszédunknál így vélekednek a jövő évi választásokról – 2. rész

Az első részt itt olvashatják.

Markuš úgy látta, hogy miközben az MSZP szavazótáboráért a DK és a Jobbik harcol, a Szél Bernadett vezette Lehet Más a Politika (LMP) pedig a parlamenti bejutásáért küzd, addig „a liberális-baloldali Momentum” (ekként jellemzi a Momentumot a szlovák sajtó) a másik esélyes. Ezt nemcsak az egykori nagykövet, hanem egyre több szlovákiai híroldal és újságíró látja így. De miért is gondolják ezt, miközben a legutóbbi közvélemény-kutatások pont arra mutatnak rá, hogy a párt támogatottsága jelenleg öt százalék alatt van?

Először is egyedül a Momentum vezetői hangoztatták nyíltan, hogy a baloldalon egy teljes összefogásra van szükség. Fekete-Győr András pártelnök gyakran a 168.ora.hu weboldalnak adott interjújában arról beszélt, hogy „a „parlamenti demokráciában érték, ha koalícióban tudnak együttműködni egymással”. (Ebből a szerző téves konzekvenciát vont le, mivel a Momentum az augusztusi küldöttgyűlésen elutasította a koalíció létrehozását – a Fühü).

A másik ok, hogy a Momentum Nyugat-orientált és rendezné a Budapest és Brüsszel viszonyát, nagy kritikusa és ellenzője a keleti nyitásnak, legalábbis politikai értelemben. Mint ahogyan egy a 24.hu által megrendelt Republikon Intézet augusztus végi közvélemény-kutatásból kiderült: a válaszadók fele az Európai Unióval való kapcsolatot erősítené leginkább, és csupán 8 százalék közeledne jobban Oroszországhoz, mint Európához.

Végül pedig a Momentumnak az is a javára válik, hogy minden politikai mozgalomból kemény bírálatokat vált ki. Miközben a Fidesz „sorozik”, addig a rivális baloldali pártok „trójai falónak” nevezik a mozgalmat, amellyel szerintük Orbán teljesen szét akarja verni a magyarországi demokratikus ellenzéket. Viszont ezek a kétoldalú támadások azt az érzetet keltik a magyar választókban, hogy a Momentum egy olyan mozgalom, amely egyetlen előző kormányzással vagy politikai erőben sincs kapcsolatban, valóban egy új és a korábbitól eltérő politikát képvisel.

Markuš ezért úgy vette észre, hogy Fekete-Győr András népszerűsége rohamosan nő:
ellentétben a többi párttal képes meglovagolni a közhangulatot, aktuális politikai témákkal foglalkozik, képes számukra hasznos dolgokat bedobni a köztudatba. Ezért nem elképzelhetetlen, hogy hét múlva tartott választásokon egy olyan témát vetnek fel, amellyel jelentősen megnövelhetik a szavazótáborukat. Azonban a szerző közben figyelmezett is a Momentummal kapcsolatban, mivel sok magyarországi és külföldi elemző – például a magyar oldalról Török Gábor politológust idézi – egy új Orbánnak, pártját pedig egy új Fidesznek látja.

Végül pedig az egykori nagykövet azzal fejezte be a cikkét, hogy ő sem veti el annak lehetőségét, hogy a 2018-as választások végül nem éppen a Fidesz szája íze szerint fognak végződni: a kormánypártnak nem sikerül kellő mennyiségű szavazatokat begyűjtenie, és így évközi választásokat tartanak majd, ami egyben a NER abszolút vereségét jelentené.

Paks: Nyert a Fideszes jelölt

FüHü

-

2017-09-11

0

Szabó Péter, a Fidesz-KDNP és a Paksi Lokálpatrióták jelöltje, jelenlegi alpolgármester nyerte az időközi polgármester-választást a Tolna megyei Pakson, amelyet 31 százalékos részvétel mellett rendeztek vasárnap.

Szabó Péter 3423, a független Mezősi Árpád 1423, Medveczki Zoltán, a Magyar Környezetvédők Pártjának jelöltje 111, a munkáspárti Kerezsi László 52 szavazatot kapott.

A 15 837 választásra jogosultból 5009-en voksoltak, érvénytelen szavazat nem volt – tette hozzá az MTI jelentése szerint.

A választást azért rendezték, mert a 2014-ben a Néppárt jelöltjeként polgármesterré választott Süli János összeférhetetlenség miatt május 31-ével lemondott tisztségéről, miután Áder János köztársasági elnök április 26-án kinevezte a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterré.

Szabó Péter 43 éves tanár-muzeológus, 2006-tól 2010-ig a Paksi Lokálpatrióták jelöltjeként listás mandátummal volt önkormányzati képviselő. 2010-ben szintén az egyesület jelölésében indult egyéni körzetben, ahol akkor a Fidesz jelöltje nyert. 2016-ban a Fidesz támogatásával főállású alpolgármesterré választották.

Tíz éve történt – Tiltakozás a közvagyon eladása ellen

FüHü

-

2017-09-08

0

Tíz éve történt – Tiltakozás a közvagyon eladása ellen

2007. szeptember 8-án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom demonstrációján több ezren tüntettek a Pénzügyminisztérium előtt.

A tüntetésen felszólalók a közvagyon eladása ellen tiltakoztak, egyebek mellett a kormányzati épületek, valamint az egészségügyi és kulturális intézmények értékesítésének leállítását követelték – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

A tüntetés békésen zajlott, atrocitás nem történt.

Csaknem 1500-an indultak el szombaton délután 4-kor a Hősök teréről az Andrássy úton át a Pénzügyminisztériumhoz, a József nádor téri épülethez érve azonban már több ezresre duzzadt a tömeg. A szervezők bejelentették, hogy hétfő délután 5 órától hajnali 2-ig a Parlament előtt fognak tüntetni.

Az indulás előtt a Hősök terén is többen felszólaltak. Az állami vagyon eladása ellen tiltakoztak, valamint

a Gyurcsány-kormány távozását és azonnali előrehozott választásokat követeltek.

A résztvevők többségénél nemzeti színű lobogó volt, de többen árpádsávos zászlókkal érkeztek. Sokan a Kossuth téren kora délután befejeződött demonstrációról mentek át a Hősök terére.

Hatvan aláíró kezdeményezéséhez csatlakozva az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom szervezte a tiltakozó megmozdulást a szerintük alkotmánysértő vagyontörvény ellen. A tüntetést támogatta a Professzorok Batthyány Körének elnöksége, valamint a MAGOSZ és a Magyarországért Egyesület.

Hatalmas választási csalás Magyarországon

FüHü

-

2017-08-31

1

Hatalmas választási csalás Magyarországon

Hetven éve, 1947. augusztus 31-én előrehozott parlamenti választásokat tartottak Magyarországon. A csalásokkal tűzdelt voksoláson a kommunista párt végleg maga alá gyűrte a többi pártot, s újabb lépést tett az egyeduralom felé.

A második világháborút követő első választáson, 1945 novemberében elsöprő fölénnyel, 57 százalékos eredménnyel győzött a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKGP). A kisgazda Tildy Zoltán vezetésével megalakult koalíciós kormányban az FKGP mellett a kommunisták, a szociáldemokraták (SZDP) és a Nemzeti Parasztpárt (NPP) vett részt. Miután

Magyarország államformája 1946 februárjában köztársaság lett,

államfővé Tildyt választották, helyét a kormány élén a szintén kisgazda Nagy Ferenc vette át. A hegemóniára törekvő kommunista párt főtitkára, Rákosi Mátyás – maga mögött tudva a megszálló szovjet hadsereget és a kommunista befolyás alatt álló titkosrendőrséget – sikeresen alkalmazta hírhedtté vált szalámi taktikáját, vagyis felszeletelte, meggyengítette a rivális pártokat. Politikai ellenfelei börtönbe kerültek vagy száműzetésbe kényszerültek, a leszámolást segítették a többi pártba beépített „kriptokommunisták” is.

1947 július végén az önmaga feloszlatását kimondó országgyűlés még új választójogi törvényt fogadott el. Ez jelentősen, 10 százalékkal szűkítette a választásra jogosultak számát, kizárva egyebek között számos háború előtti jobboldali szervezet volt tagjait. (A törvény a „Lex Sulyok” gúnynevet kapta, mert a kisgazda Sulyok Dezső is elvesztette választhatóságát.)

A kommunista irányítás alatt álló belügyminisztérium a névjegyzéket is manipulálta,

amelyből többnyire a polgári pártok és a szociáldemokraták támogatói maradtak ki.

A választási törvény azt is lehetővé tette, hogy akit valamely körzet névjegyzékébe felvettek, de nem tartózkodott lakóhelyén, tartózkodási helyének körzetében szavazhasson. Az erre való jogosultságot a névjegyzék kivonatával igazolták, ez színe miatt kapta a kék cédula elnevezést.

A szabályozással visszaélve a kommunista párt aktivistái, „vándorszavazói” hamis kék cédulákkal felszerelkezve több helyen is voksoltak.

Péter Gábor, az ÁVO vezetője szerint 62 981, történészek becslése szerint 100-200 ezer „kékcédulás” szavazatot adtak le ily módon, a pontos számot utólag már nem lehet megállapítani. A kommunisták számos más visszaélést is elkövettek, de ez lett a legismertebb, a köznyelv ezért emlegetett „kékcédulás” választásokat.

A választásokon végül a volt kormánykoalíció négy pártja (MKP, SZDP, NPP és az FKGP) megkapta a szavazatok 60,9 százalékát (271 mandátum), a hat ellenzéki pártnak 39,1 százalék jutott. Az ellenzék legnagyobb ereje, a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt 820 453 „tiszta szavazatával” (60 mandátum) valamennyi párt közül a második helyet szerezte meg. A Magyar Függetlenségi Pártnak 49, a Független Magyar Demokrata Pártnak 18, a Radikális Pártnak 6, a Keresztény Női Tábornak 4 és a Polgári Demokrata Pártnak 3 képviselője lett az új országgyűlésben.

Az MKP által létrehozott Baloldali Blokk (amely a kommunistákon kívül az SZDP-t, az NPP-t és a Szakszervezeti Tanácsot tömörítette) tehát még így sem szerzett abszolút többséget, a kormányba be kellett venniük a kisgazdákat is.

Novemberben aztán, miután a Függetlenségi Párt csalással vádolta meg a kommunistákat,

Rákosiék cinikus módon azzal vágtak vissza, hogy a visszaélést ellenfelük követte el, manipulálva az ajánlószelvényekkel.

A kommunista Major Ákos vezette Országos Nemzeti Bizottság természetesen az MKP javára döntött, a Függetlenségi Párt mandátumait elvették, a pártot feloszlatták. A „felszalámizott”, meggyöngült kisgazdák a továbbiakban már képtelenek voltak érdemben szembe szállni a kommunistákkal, többé nem állt semmi a diktatórikus rendszer kiépítésének útjában

Címke: választás

2007. szeptember 24-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy titkos szavazással Szabó Mátét választották meg ombidsmannak. Kinevezését 290-en támogatták, 37-en pedig nem, 23 szavazat érvénytelen volt.

Majtényi László ombudsmanná választását június 11-én nem szavazta meg a Ház. A képviselők úgy vélték ugyanis, hogy Majtényi László nem pártatlan.

A nép szava

Nem véletlenül alakította így a szisztémát a Fidesz, mert csak így képes egy kisebbségben lévő párt kordában tartani a többséget – húzta alá Juhász Péter.

A Független Hírügynökség információi szerint Fodor Gábor a Magyar Liberális Párt – Liberálisok elnöke ma hivatalosan bejelenti, hogy pártja beáll Botka László mögé.

Nem okozott nagy meglepetést Molnár Csaba a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke, amikor ismertette a múlt héten elindított és két nappal ezelőtt lezárult pártszavazás eredményét

A mi európai politikai kultúránktól távol esik, hogy beleszóljunk más pártok személyi ügyeibe,

Botka szombaton az MSZP politikai szezonnyitóján felsorakoztatja szövetségeseit,

Szabó Péter, a Fidesz-KDNP és a Paksi Lokálpatrióták jelöltje, jelenlegi alpolgármester nyerte az időközi polgármester-választást a Tolna megyei Pakson, amelyet 31 százalékos részvétel mellett rendeztek vasárnap.

2007. szeptember 8-án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom demonstrációján több ezren tüntettek a Pénzügyminisztérium előtt.

a Gyurcsány-kormány távozását és azonnali előrehozott választásokat követeltek.

Hetven éve, 1947. augusztus 31-én előrehozott parlamenti választásokat tartottak Magyarországon. A csalásokkal tűzdelt voksoláson a kommunista párt végleg maga alá gyűrte a többi pártot, s újabb lépést tett az egyeduralom felé.

A kommunista irányítás alatt álló belügyminisztérium a névjegyzéket is manipulálta,

Rákosiék cinikus módon azzal vágtak vissza, hogy a visszaélést ellenfelük követte el, manipulálva az ajánlószelvényekkel.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA