Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

Lövöldözés egy amerikai könyvtárban

0

Lövöldözés volt az egyesült államokbeli Új-Mexikó állam egyik könyvtárában hétfő este. Két ember meghalt, négyen súlyosan megsebesültek.

Az ámokfutó az állam délkeleti részén, a texasi határhoz közel fekvő Clovis városka közkönyvtárában lövöldözött: két embert agyonlőtt, másik négy könyvtárlátogatót pedig súlyosan megsebesített.

A helyi hatóságok szerint egyértelmű, hogy nem terrorcselekmény történt.

A The Eastern New Mexico News című helyi lap tudósítója megszólaltatta a könyvtár vezetőnőjét, Vanessa Aguirrét, aki azt mondta:  “minden olyan gyorsan történt, bejött egy férfi és azonnal lövöldözni kezdett, először a levegőbe adott le lövést”. A könyvtárosnő, akivel ott volt a gyermeke is, azonnal kimenekült az épületből.

A rendőrség körülvette az épületet és letartóztatta az elkövetőt. A helyi hatóságok a férfinak sem a kilétét, sem az esetleges motivációit nem fedték fel, későbbre ígértek részletes tájékoztatást.

Itt az új hidegháború !

0

Németország szociáldemokrata külügyminisztere szerint valóságos jégkorszak köszöntött be Washington és Moszkva között. Ez a hidegháború 2.0- mondta Sigmar Gabriel a Bild magazinnak.

 

Az USA és Oroszország újra a nukleáris fegyverkezési versenyt választotta.

Ki a rosszabb ? Trump? Erdogan vagy Putyin?- kérdezte a német bulvárlap a szociáldemokrata külügyminisztert. Mindhárman erő politikát folytatnak és ez veszélyes- válaszolta Gabriel. A világot csatamezőnek tekintik, és ez új hidegháborút eredményezhet. Az orosz kapcsolatot továbbra is fontosnak tekinti Németország külügyminisztere, aki elmondta Schröder ex kancellár jó személyes kapcsolata Vlagyimir Putyinnal gyakran kamatozik ma is, ha valamit el kell intézni Moszkvában. Németország az EU többi tagjával együtt szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben a Krím annektálása miatt, de ettől függetlenül jó kapcsolatra törekszik Vlagyimir Putyinnal, aki KGB-s éveiben a volt NDK-ban szolgált és folyékonyan beszél németül. Töretlen az együttműködés az orosz földgáz importjában, amely a Balti tenger alatt húzódó vezetéken érkezik Németországba. Az USA szankciókkal akarja sújtani azokat a külföldi cégeket is, melyek részt vesznek az olyan nagy építkezésekben mint például egy földgázvezeték. Ezt Berlin maximálisan ellenzi.

Az USA szankciók nyilvánosságra hozása után a külügyminiszter megjegyezte: jobb lett volna, ha Trump előtte velük is konzultál.

A német külügyminiszter maximális támogatásáról biztosította Martin Schulzot, a szociáldemokraták kancellár jelöltjét. Schulz bírálta Merkel kancellárt amiért egymillió migránst beenegedett Németországba 2015-ben. Válaszul Merkel a Welt am Sonntagban úgy nyilatkozott, hogy helyes volt a migránsok beengedése 2015-ben, de gyorsan hozzátette soha többé nem kíván hasonló katasztrófát. Jelenleg Merkel népszerűségi mutatója 38%, a szociáldemokraták jelöltje Schulz 23%-on áll. A migráns ügyben legélesebben Merkelt bíráló Alternative für Deutschland 8%-ra számíthat a választásokon, melyeket szeptember 24-én rendeznek meg Németországban.

Észak Korea: három rakéta – három kudarc

0

Miközben zajlik az amerikai-dél-koreai éves hadgyakorlat a Koreai Félszigeten, Észak Korea több rövid hatótávolságú rakétával hajtott végre kísérletet. A kilőtt három rakéta közül egy a kilövés után szinte azonnal felrobbant, a másik kettő végül a Japán tengerbe zuhant – közölte a Pentagon.

Washington különösen árgus szemekkel figyeli a rakétakísérleteket azóta, hogy Kim Dzsongun büszkén kijelentette: immár az Egyesült Államok egész területét el tudják érni  rakétáikkal.

Washingtonban valószínűnek tartják, hogy a mostani hármas rakétakísérletet azért most hajtották végre, mert javában zajlik a nagy közös amerikai-dél koreai hadgyakorlat a koreai félszigeten. Ezt Phenjanban háborús fenyegetésnek tartják. Korábban azt ajánlották az Egyesült Államoknak és Dél-Koreának, hogy ha nem tartják meg ezt a hadgyakorlatot, akkor felfüggesztik a rakétakísérleteket.

Washington és Szöul azonban nem hisz Észak-Korea ígéreteinek,a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer már többször átverte a világot.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter nemrég megdicsérte Észak-Koreát amiatt, hogy nem reagált rakéta- vagy épp atomkísérletekkel arra, hogy az ENSZ BT újabb szigorú szankciókkal sújtotta a militarista rendszert, amely gyakran fenyegeti nukleáris háborúval a világot. Donald Trump amerikai elnök már többször is katonai megelőző csapást helyezett kilátásba Észak-Koreával szemben.

Washingtoni hírek szerint erről a katonák lebeszélték az elnököt mondván, hogy a következmények beláthatatlanok lennének. Az USA csendes óceáni erőinek parancsnoka egyenesen úgy fogalmazott, hogy

 

„Észak-Korea diplomáciai és nem katonai probléma”.

Az újabb hármas rakéta kísérletet provokációnak tekinthetik Washingtonban és Szöulban, de kevés eszközük van az észak-koreai diktátor befolyásolására.

Peking mérséklő hatásában bízhatnak.

Kína a világtól elszigetelődött észak-koreai rendszer egyetlen szövetségese, amely mindenáron szeretné elkerülni a katonai konfliktust határai közelében. Nemrég új nagykövetet nevezett ki Phenjanba. Az ő feladata lenne, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse Észak Koreát. Ilyen hatoldalú tárgyalások folytak sikertelenül Pekingben a két Korea, Kína, az USA, Oroszország és Japán részvételével, ám kiderült: Észak Korea titokban folytatja nukleáris- és rakétakísérleteit, hogy teljes jogú atomhatalommá váljon.

 

Feketelistás diplomatát küld Moszkva Washingtonba

0

Az amerikai-orosz kapcsolatok mélypontján olyan diplomatát küld Moszkva Washingtonba, aki szerepel az EU feketelistáján. 

Anatolij Antonov az Európai Unió és Kanada szerint fontos szerepet játszott abban, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet 2014-ben. Emiatt feketelistára tették: nem léphet be az EU-ba! Kanada hasonlóképp döntött. Az USA valamiért nem. Putyin elnök most ezt a 62 éves diplomatát küldi Washingtonba, ahol Oroszország megítélése a mélypontra süllyedt. Épp most jelentette be az USA moszkvai nagykövetsége: egyelőre nem adnak ki vízumot! Az ok: Putyin elnök drasztikusan csökkentette a diplomáciai alkalmazottak számát. Az USA szankciókat alkalmazott Oroszország ellen amiatt, hogy orosz hackerek beavatkoztak a választási kampányba az Egyesült Államokban.

A távozó orosz nagykövetet az amerikai sajtó csak úgy emlegeti, hogy “kémfőnök”.

Mit lehet tudni a kijelölt utódról?

Anatolij Antonov Moszkvában az IMO-n végzett és harminc éves diplomata múltja van. A katonai kérdések szakértőjének számít. Ő vezette az orosz delegációt azon a tárgyalás sorozaton, melyen a konvencionális erők egyensúlyáról folytak Bécsben. Hosszas viták után nem jutottak sehova. Sikeresebbnek bizonyultak a nukleáris tárgyalások: Oroszország és az USA aláírta az új START egyezményt. Ez 1500 nukleáris robbanófejben maximálja az atomfegyvereket mindkét oldalon.

Ezt az egyezményt még nem mondták fel, de Trump többször kijelentette, hogy szerinte nem felel meg az USA nemzeti érdekének. Putyin tavaly felmondta a közös nukleáris együttműködési programot. Anatolij Antonov a külügyből átkerült a hadügybe. Hadügyminiszter helyettesként ő vett részt orosz részről a szíriai válságban. Az orosz légierő intenzíven támadta Asszad elnök ellenségeit. Eközben egy orosz harci gépet a törökök lelőttek – valószínűleg az USA biztatására.

Putyin a legélesebben reagált. Antonov pedig azt a feladatot kapta: járassa le Erdogan elnököt.

Moszkvában egy nemzetközi sajtóértekezleten azzal vádolta meg Erdogan török elnököt és fiát, hogy nagy olaj üzleteket bonyolítanak le az Iszlám állammal! A két ország viszonya a mélypontra került, Oroszország ankarai nagykövetét meggyilkolták. Aztán változott a helyzet: Erdogan elnök bocsánatot kért és a két szomszédos ország kibékült. Ilyen háttérrel érkezik Washingtonba Oroszország új nagykövete. Ha fogadják…

Kurd szóvivő: az USA még évtizedekig Szíriában maradhat

0

Erről nyilatkozott az YPG kurd milícia szóvivője a Reuters hírügynökségnek. Az exkluzív interjúban a kurd milícia szóvivője, Talal Silo elmondta: az USA máris hét támaszpontot hozott létre a térségben Szíria és Törökország határán.

400 kilométeres frontszakaszon itt a Szíriai Demokratikus Erők az urak /SDF/. Ennek legfontosabb fegyveres erejét a kurd YPG jelenti. Trump elnök utasítására ők amerikai fegyveres támogatásban részesülnek annak ellenére, hogy Törökország vezetői ettől idegrohamot kapnak. Ők ugyanis az YPG-t terrorista szervezetnek tekintik. Az USA elvben Törökország legfőbb szövetségese, de az utóbbi időben számtalan kisebb nagyobb konfliktus jellemezte a két NATO tagállam viszonyát. Tavaly Erdogan elnök a katonai puccs támogatásával vádolta meg az Egyesült Államokat. Törökország mind szorosabban együttműködik Oroszországgal és Iránnal pedig ezeket az államokat Washington stratégiai ellenfélnek tekinti.

Az USA nagy katonai repülőteret építhet ki Kobani mellett pótolva ezzel a törökországi repülőtereket

– hangsúlyozta a kurd szóvivő, aki a Reuters hírügynökségnek nyilatkozott. Mit gondolnak valójában a helyzetről Washingtonban? A Reuters kérdésére Ray Dillon ezredes kitérő választ adott a Pentagonban: ha elfoglaljuk Rakkát, akkor még nincs vége a háborúnak! Az Isis az Eufrátesz völgyében komoly hátországot épített ki – mondta a Pentagon szóvivője, aki

nem kívánt az USA hosszú távú terveiről nyilatkozni.

Amerikai katonák részt vesznek a harcokban – ezt korábban megerősítették, de nem ez a fő feladatuk. Jelenleg a fő cél az Iszlám állam megsemmisítése. Ehhez elengedhetetlen a kurd milíciák támogatása. Csakhogy a kurdok önálló államot akarnak. Az USA kérte, hogy egyelőre halasszák el az elnökválasztást Irak északi részén, ahol évek óta kurd autonóm terület működik. Sem Irakban sem Szíriában sem Törökországban nem lelkesednek a döntéshozók egy kurd állam létrehozásáért. De hát egy 35 milliós népről van szó, melynek mind az első mind a második világháború után megígérték az önálló államot. Egyikből sem lett semmi. A jelenlegi zűrzavaros közel-keleti helyzetben viszont a kurdok joggal álmodozhatnak újra önálló államról – amerikai fegyverek védelmében. Az álmok a Közel Keleten sem gyakran valósulnak meg…

Amerikai vízumkiadási stop

0

Folytatódik az adok-kapok Washington és Moszkva között. Az Egyesült Államok szerdától felfüggeszti a vízumok kiadását Oroszországban, válaszként arra, hogy Moszkva júliusban kiutasított többszáz amerikai diplomatát Oroszországból.

 

Szeptember elsejéig teljesen szünetel majd a vízumkiadás, azt követően pedig igen  visszafogottan adnak ki beutazási engedélyeket az amerikaiak a moszkvai  nagykövetségükön, valamint Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban a konzulátusaikon. További lépésként egy sor – meg nem nevezett számú – leegyeztetett időpontra megbeszélt vízumkérelmi interjút lemondanak, s új időpont igénylésére kérik a vízumért folyamodókat – írta a Reuters.

A mostani amerikai lépést megelőzően Oroszország tudatta az USA-val, hogy szeptember elsejéig 755 fővel csökkentenie kell az egyébként 1200 emberből álló nagykövetségi és három konzuli képviseleti dolgozóinak a számát. Ezt a Moszkvával szemben hozott újabb, Trump által augusztus elején kénytelen-kelletlen aláírt szankciókra válaszként tette. Az akkori indok ugyanis a többi között az volt, hogy Moszkva beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba.

 

Az eddigi legnézettebb teljes napfogyatkozás jöhet

0

A Hold száguldó árnyéka magyar idő szerint hétfőn 19 óra 15 perc 51 másodperckor, Oregon államnál éri el az Egyesült Államok partjait. Ezzel megkezdődik a teljes napfogyatkozás az USA szárazföldi területén.

Ritka jelenség szemtanúi lehetnek az Amerikai Egyesült Államokban élők és az ez alkalomból odalátogató turisták: 2017. augusztus 21-én az USA kontinentális területén egy nagyjából 100 km széles sávban teljes napfogyatkozás lesz látható.

A totalitás percei alatt a Hold korongja eltakarja az egyébként vakítóan fényes Napot, így a hirtelen jött sötétségben átmenetileg láthatóvá válik csillagunk atmoszférájának külső része, a napkorona – összegezte a természeti csodát az MTA közleménye.

Forrás: MTA

Felmérések és idegenforgalmi előrejelzések szerint az emberiség története során eddig látható valamennyi teljes napfogyatkozás közül ennek az eseménynek lesz a legnagyobb helyszíni nézőközönsége. Ráadásul a modern technika segítségével bárhonnan nyomon lehet majd követni a megfelelő helyekre telepített kamerák interneten át élőben közvetített képén.

Szabados László csillagász részletes, a teljes napfogyatkozással foglalkozó összeállítását, sok-sok szép képpel itt tekinthetik meg.

Hadgyakorlat éles helyzetben

0

Elkezdődött a szokásos éves amerikai-dél-koreai hadgyakorlat a Koreai félszigeten – ám ezúttal talán az átlagosnál is feszültebb  helyzetben. Az USA és Észak-Korea vezetői még a szokásosnál is élesebb hangú hangú retorikával „készítették elő”.

Donald Trump és Kim Dzsongun ugyanis az elmúlt hetekben kölcsönösen atomcsapással fenyegetőzött azt követően, hogy Észak-Korea júliusban két interkontinentális ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet.

Észak-Korea hagyományosan az országa elleni fenyegetésként állítja be a hadgyakorlatot, amely nagyrészt egyébként számítógépes szimulációval zajlik – emlékeztet az AP. Idézi a phenjani sajtót, amely – a szokásos módon ismét –

azzal fenyegetőzött, hogy kontrolálhatatlan nukleáris csapáshoz vezethet.

A 11 naposra tervezett hadgyakorlat azonban a tervezett időpontban, hétfőn megkezdődött. 17 500 amerikai és 50 000 dél-koreai katona vesz részt rajta.

A tavalyi éves hadgyakorlat alatt Észak-Korea kísérleti kilövést hajtott végre egy tengeralattjáróról indítható, az addigi legnagyobb, 500 kilométer hatósugarú  ballisztikus rakétával, majd pár nappal a gyakorlat vége után végrehajtotta a legnagyobb – s sorrendben az ötödik – nukleáris kísérletét.

Júliusban Phenjan olyan nagy hatósugarú rakétával hajtott végre kísérletet, amely – egyesek szerint – elérheti az USA egyes részeit, Alaszkát, Los Angelest vagy Chicagot. Szakértők úgy vélik, hogy csak idő kérdése, s Észak-Korea birtokába kerülhet az USA bármely területére válaszcsapást mérni képes nukleáris rakéta. Donald Trump sem marad adós a retorikai válasszal,

augusztus elején fogadkozott, hogy éles választ ad.

 

Észak Korea és az intelligens válasz

0

Vang Ji külügyminiszter Manilában találkozott újságírókkal, akik elsősorban arról az egyhangú Biztonsági Tanácsi határozatról kérdezték, mely újabb gazdasági szankciókkal sújtotta Észak Koreát.

Az ENSZ BT azt követően döntött így, hogy Észak Korea sikeresen kipróbált egy interkontinentális rakétát. Ezután pedig az ifjú diktátor büszkén kijelentette: immár el tudjuk érni az USA egész területét.

Trump elnök erre újra megfenyegette Észak Koreát, hogy katonai megelőző csapással teszi tönkre fegyvergyárait és nukleáris arzenálját. Kína ezt mindenképp szeretné elkerülni. Ezért javasolt külügyminisztere intelligens választ a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszernek. Amelyre súlyos csapást mérnek a szankciók, évi egymilliárd dolláros export bevételtől foszthatják meg Észak Koreát.

Mit javasol Peking, Észak Korea egyetlen megmaradt szövetségese? Azt, hogy kezdjék újra azokat a hatoldalú tárgyalásokat, melyeket korábban a kínai fővárosban tartottak. Ezeken a tárgyalásokon a két Koreán kívül Kína, az USA, Oroszország és Japán vett részt. Azért szakadtak meg ezek a tárgyalások, mert Észak Korea újra kezdte rakéta és nukleáris programját,  mellyel az egész térséget fenyegetheti. Most mind a hat érdekelt fél ott van Manilában, ahol hétfőn kezdődik meg az Asean külügyminiszteri értekezlete. Vang Ji kínai külügyminiszter tárgyalt észak-koreai kollégájával és utána tudatta a sajtóval: Peking intelligens választ vár Észak Koreából az újabb ENSZ szankciókra.

Az amerikai alelnök a balti államok vezetőivel tárgyalt

0

Bármilyen támadás egy NATO tagállam ellen olyan mintha minket támadtak volna meg!- hangsúlyozta Tallinnban Mike Pence amerikai alelnök amikor a három balti állam vezetőivel találkozott.

Donald Trump nevében sietett megnyugtatni a balti államokat: az USA komolyan veszi az ötödik cikkelyt a NATO alapokmányában. Ez kimondja: a szövetség bármelyik tagja elleni támadás az egész NATO-t illeti! Vagyis az USA hatalmas hadereje garantálja a szövetségesek biztonságát. A kis közép és kelet-európai államok épp ezért léptek be a NATO-ba, de aztán elfogta őket az aggodalom Trump megválasztása után. Az amerikai elnök nem siettett megerősíteni az USA elkötelezettségét a híres ötödik cikkely mellett viszont nagyobb anyagi hozzájárulást követelt a résztvevőktől.

A balti államok a cári birodalom részei voltak 1918 előtt. Rövid függetlenség után a Szovjetunió tagállamai lettek- nem épp a saját akaratukból. A nagy Szovjetunió bukása után siettek csatlakozni a NATO- hoz és az Európai Unióhoz, hogy minél távolabb kerüljenek Moszkvától.

Miután Oroszország annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, a három balti államnak megnőtt az aggodalom Moszkva szándékait illetően.

Ezért üdvözölték most örömmel Mike Pence alelnök látogatását. Észtország kormányfője egyenesen azt kérte: az USA telepítsen Patriot rakétákat a balti államokba! Ezt Oroszország mindenképp fenyegetésnek érezné hiszen a balti államok igen közel vannak Szentpétervárhoz. Moszkva azzal vádolja Washingtont, hogy a bekerítésére törekszik.

A moszkvai aggodalmakat erősítheti, hogy Grúziában az eddigi legnagyobb közös amerikai-grúz hadgyakorlatot rendezik meg. Pence alelnök a Baltikumból épp ide látogat kedden. Grúzia is a nagy Szovjetunió része volt, sőt a diktátort, Sztálint ő adta a birodalomnak. 2008-ban katonai konfliktusba keveredett Oroszországgal. Ennek következtében két nemzetiségi tartományát elveszítette. Ebben az időben Szakasvili egy volt New yorki ügyvéd volt Grúzia elnöke. Később ő Odessza kormányzója lett Ukrajnában, de megfosztották tisztségétől. Grúzia ex elnöke jelenleg hontalan, mert állampolgárságától is megfosztották. Második hazájában az Egyesült Államokban próbál új életet kezdeni.

Közben Moszkva és Washington viszálya újabb mélypontra jutott. Putyin elnök kiutasított 755 amerikai diplomatát válaszul arra, hogy Amerika újabb szankciókat szavazott meg amiatt, hogy az oroszok befolyásolták a tavalyi elnökválasztási kampányt. Ilyen körülmények között az USA alelnökének látogatása az egykori szovjet tagállamokban csak olaj a tűzre és egyben figyelmeztetés Moszkvának: eddig és ne tovább!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK