Kezdőlap Címkék USA

Címke: USA

Kína világklasszis hadsereget akar 2035-re

Vezető szerepre törekszik a kínai hadsereg. Ez derül ki abból a programból, melyet a hadügyminisztérium hozott nyilvánosságra szerdán Pekingben. A Pentagon Washingtonban nemrég Kínát jelölte meg stratégiai ellenfélként. Most a kínaiak válaszuk megállapítják, hogy az USA egyedül akarja uralni a világot, ahol több mint 800 katonai támaszpontot tart fenn 70 országban.

Ehhez képest Kínának egyetlenegy külföldi katonai támaszpontja van: Dzsibutiban. A kínaiak arra törekszenek, hogy az amerikaival egyenrangú hadsereget hozzanak létre 2035-re. Ez a „világklasszis hadsereg” nem törekedne hegemóniára mint az Egyesült Államok hanem Kína érdekeinek a védelmére koncentrálna – állítja a pekingi hadügyminisztérium. Amely bírálja az amerikaikat, mert új nagy fegyverszállítmányokkal erősítik Tajvan hadseregét holott a szigetet Kína a saját területének tekinti.

A kínaiak és az oroszok jelenleg együtt járőröznek a Korea körüli vizeken és a levegőben. Ezzel is megmutatják, hogy a két nagyhatalom katonai együttműködése mind erősebb miközben az USA mindkét államot stratégiai ellenfelének tekinti és szankciókkal sújtja őket. Ellentétben az oroszokkal, a kínaiak nem indítottak fegyverkezési versenyt az Egyesült Államokkal hanem ehelyett a gazdaság fejlesztésre koncentráltak.

Most viszont elérkezettnek látják az időt a hadsereg fejlesztésére részben, mert már megvan ehhez a szükséges gazdasági hátterük, részben pedig mert az USA a kereskedelmi háborúval bebizonyította: nem fogadja el Kínát egyenértékű világhatalmi partnernek pedig ez Hszi Csinping elnök álma, és ebben minden bizonnyal számíthat a közvélemény támogatására is Kínában.

Pentagon: Kína a legnagyobb stratégiai fenyegetés az Egyesült Államokra nézve

0

Kína a legnagyobb stratégiai fenyegetés az Egyesült Államokra nézve. Ezt hangsúlyozta John Rood államtitkár-helyettes a hadügyminisztériumban, ahol ő dolgozza ki a hosszútávú védelmi politikát.

Rood különösen óva intette az Egyesült Államok szövetségeseit, hogy rendszerbe állítsák a kínaiak ötödik generációs Huawei technológiáját. Korábban Pompeo külügyminiszter utazott kizárólag ezért Európába, ahol nem aratott sikert: sem Brüsszelben sem pedig a tagállamok fővárosaiban sem kívánnak lemondani a kínaiak technológiájáról – még akkor sem, ha az USA emiatt új hidegháborúval fenyeget.

Trump elnök egyébként enyhített a Huawei elleni szankciókon azt követően , hogy újabb fegyverszünetet kötött Hszi Csinping elnökkel Oszakában a G20 csúcstalálkozón. A washingtoni kongresszusban többen bírálják Trumpot emiatt. Az amerikai fővárosban Kína ügyében konszenzus uralkodik: az ellenzéki demokraták is stratégiai ellenfélnek tekintik a világ legnépesebb államát , mely gyors ütemben zárkózik fel a legkorszerűbb technológiában.

Izraelt is óva intette az Egyesült Államok Kínával szemben. Netanjahu miniszterelnök stratégiai szövetségesnek tekinti az Egyesült Államokat, és ezért lehet, hogy Huawei ügyben enged Washington nyomásának. A kínaiak a maguk részéről nem hagynak kétséget afelől, hogy a Huawei ötödik generációs technológiáját választóvonalnak tekintik. Ha valamelyik állam – Washington nyomására – kizárja a Huaweit a hazai piacról , akkor ezt Peking ellenséges lépésnek tekinti a világ bármelyik pontján.

 Az Új-Zélandon lövöldöző ausztrál terrorista kapcsolata az osztrák szélsőjobbal

Az amerikai hatóságok megakadályozták, hogy az osztrák szélsőjobb egyik vezére belépjen az Egyesült Államokba és ott nőül vegye barátnőjét , aki a helyi szélsőjobboldali mozgalmak üdvöskéje.

Martin Sellner bécsi lakásában újra megjelent az osztrák rendőrség, mely azt kutatja: amikor Európában járt a szélsőjobboldali ausztrál lövöldöző, akkor milyen kapcsolatot létesített az itteni neonáci mozgalmakkal. Korábban az osztrák rendőrök megtalálták azt az 1500 dolláros átutalást, melyet Brenton Terrant az osztrák IBÖ mozgalomnak küldött. Ennek a vezetője Martin Sellner, aki igyekszik magát elhatárolni az ausztrál terroristától az új-zélandi gyilkosság sorozatot követően.

Két mecsetben lövöldözött az ausztrál Brenton Tarrant Christchurch városában Új-Zélandon. Az eredmény: 51 halott és sok sebesült. A szélsőjobboldali aktivista azzal indokolta meg tettét, hogy az iszlám elárasztja a nyugati világot. Az erről szóló kiáltványt megtalálták Martin Sellner lakásában Bécsben.

Martin Sellner menyasszonya Idaho államban él. Britanny Pettibone szélsőjobboldali blogger és aktivista. A helyi republikánus párt gyűlésein is gyakran hangoztatja fajgyűlölő és iszlámellenes nézeteit.

A christchurchi gyilkosság sorozat ügyében nyomoz az új-zélandi , az ausztrál, az amerikai és az osztrák rendőrség is. Azt szeretnék kideríteni: milyen hálózat tagja volt az ausztrál terrorista, aki tüzet nyitott imádkozó muzulmánokra két mecsetben Christchurch városában Új Zélandon? A terrorelhárítás nem ad hitelt annak, amit a terrorista állít: magányos gyilkos volt! Az ausztrál férfi eszméit Európában szerezte, ahol bekapcsolódhatott egy szélsőjobboldali hálózatba, mely épp azért szemelte ki az iszlám ellenes támadás célpontjának Új Zélandot, mert a békés országban senki sem számított hasonló véres terrorakcióra.

Netanjahu: együttműködésünk megváltoztatta a viszonyokat a Közel Keleten

0

Ezt hangsúlyozta Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki közös sajtóértekezletet tartott Jeruzsálemben Nyikolaj Patrusevvel, az orosz védelmi tanács titkárával. Putyin az elnöke a védelmi tanácsnak Oroszországban. Nyikolaj Patrusev azon a háromoldalú tanácskozáson vesz részt, melyet az USA, Oroszország és Izrael nemzetbiztonsági vezetői tartanak – ezúttal első ízben. Netanjahu miniszterelnök kifejezte a reményét, hogy a trió több hasonló tanácskozást is tart majd.

A Haaretz értesülései szerint Szíria és Irán szerepelt a napirenden. Izrael azt szeretné elérni , hogy Irán legkésőbb 2021-ig vonja ki a katonáit Szíriából. Moszkva álláspontja az, hogy az irániak katonai jelenléte jogos Szíriában hiszen Asszad elnök hívta be őket oda, hogy megvédjék a hatalmát. Netanjahu személyesen kérte meg Putyin elnököt arra, hogy érje el Irán kivonulását az Izraellel határos Szíriából. Putyin a kérésre azt válaszolta, hogy nincs módjában annak eleget tenni. Sem Asszadot sem pedig az iráni vezetőket nem tudja rávenni erre. Irán Izraelnek még a létjogosultságát sem ismeri el, ezért a zsidó állam szeretné a határaitól minél messzebb tudni az iráni forradalmi gárdát.

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Jeruzsálemben kijelentette: nyitott ajtó várja Iránt, ha tárgyalni akar. Ebben Teheránban kételkednek, mert épp hétfőn jelentett be Trump újabb szankciókat Irán vallási vezetőjével, Ali Khamenei-el kapcsolatban. Az amerikai elnök a szankciókat azzal indokolta, hogy az irániak lelőttek egy amerikai drónt a nemzetközi légtérben. Nyikolaj Patrusev ezzel kapcsolatban Jeruzsálemben úgy nyilatkozott, hogy az amerikai drón berepült az irániak légterébe vagyis Irán jogos önvédelemből lőtte le az amerikai drónt.

Amerikai-orosz-izraeli egyeztetés Jeruzsálemben

0

Iránnak sohasem lehet atombombája! – hangsúlyozta az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója miután tárgyalt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel Jeruzsálemben.

Irán jogosan állomásoztat csapatokat Szíriában, mert Asszad elnök kérte meg őket erre – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz védelmi tanács titkára. Aki résztvesz egy szigorúan titkos hármas találkozón Jeruzsálemben. Az orosz és az amerikai elnökök embereit Meir Ben Shabbat, az izraeli miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója fogadja. A téma a Közel Kelet, és benne elsősorban Irán. Izrael mindenképp meg kívánja akadályozni azt, hogy Irán, mely a zsidó állam létjogosultságát sem ismeri el, atomfegyverhez jusson. Ezért üdvözölte Netanjahu miniszterelnök, hogy az USA kilépett az iráni atomalkuból.

Irán eddig együttműködött Oroszországgal és Törökországgal a Közel Keleten. A három állam vezérkari főnökei rendszeresen egyeztették terveiket. Azután egyszercsak közölték Zarif iráni külügyminiszterrel: Irán nem kapja meg a legkorszerűbb orosz rakétavédelmi rendszert! Ezt ugyanis fel tudná használni az izraeli légierő ellen Szíriában és egy esetleges amerikai támadás esetében otthon Iránban. Jeruzsálemben ünnepeltek. Netanjahu nagy diplomáciai sikert könyvelhetett el: nemhiába találkozik évente legkevesebb háromszor is Putyin elnökkel. Ezenkívül rendszeresen beszélgetnek telefonon is.

Mit ígérhetett az USA cserébe Putyinnak?

Ha Oroszország cserbenhagyja Iránt, akkor az USA-nak sokkal könnyebb leszámolni Iránnal. Putyin minden bizonnyal megkérte az árát a pálfordulásnak valószínűleg az Oroszországot fojtogató szankciók enyhítését. Így kerülhet sor a furcsa hármas találkozóra, ahova Putyin bizalmi emberét, Nyikolaj Patrusev hadseregtábornokot küldte el. Ő korábban az FSZB főnöke volt, most pedig hozzá tartozik az összes titkosszolgálat. A védelmi tanácsnak , melynek Patrusev a titkára, maga Putyin az elnöke. Azt valószínűleg sohasem tudjuk meg, hogy miről is tárgyalnak Jeruzsálemben az amerikai, orosz és izraeli nemzetbiztonsági tanácsadók, de önmagában a találkozó ténye azt mutatja: új helyzet van a Közel Keleten, ahol Irán végzetesen elszigetelődhet …

A Huawei képes csipeket előállítani

0

Az USA elnöke május közepén jelentette be, hogy a Huawei olyan nagy nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mely indokolja a teljes tilalmat a kínaiak legsikeresebb high tech óriásával szemben. Washingtonban később jelezték: 90 napra felfüggesztették a döntést, mert Trump szerint a Huawei ügy része a nagy amerikai-kínai kereskedelmi vitának, mely jelenleg holtpontra jutott.

A Huawei alapítója pénteken reagált az USA szankciókra. Elmondta, hogy nem hibáztatja azokat az amerikai cégeket mint a Google vagy a csip gyártók, melyek megszakítják a kapcsolataikat a Huawei-jel. Ren Zhengfei közölte: megérti, hogy az amerikai vállalatok betartják az amerikai törvényeket. A csipekkel kapcsolatban közölte: bespájzoltak hosszú időre. Ezért semmiféle fennakadás nem lesz a termelésben. Mi is tudunk olyan csipeket gyártani, amelyeket jelenleg Amerikából importálunk. De az átállás időigényes folyamat. A Huawei alapító atyja bízik benne: Európa és a világ más országai nem követik az Egyesült Államokat. Ezért megmarad a Huawei piacának nagy része. Elismerte ugyanakkor, hogy lelassulhat a dinamikus növekedés. Az első negyedévben a Huawei termelésének az értéke 39%-al növekedett.

Pekingben a kormányzat ismét cáfolta, hogy valamiféle különleges kapcsolata lenne a Huawei-jel. Trump elnök azzal gyanúsítja a kínaiak büszkeségét, hogy kémkedésre alkalmas csipeket rejt el néhány termékében. Peking szerint viszont egyszerűen arról van szó, hogy az amerikaiak féltékenyek a Huawei sikereire a G5 technológiában és különböző szankciókkal ezt kívánják lassítani. Trump azértis hivatkozik rendszeresen nemzetbiztonsági szempontokra a kínaiakkal folyó kereskedelmi háborúban, mert a Világkereskedelmi Szervezet (WTO), akkor teszi lehetővé a szankciók alkalmazását, hogyha fennáll komoly nemzetgazdasági kockázat veszélye.

Kínai figyelmeztetés USA-nak: ne menjetek túlságosan messzire!

Vang Ji külügyminiszter felhívta Mike Pompeot a hétvégén, hogy tudassa vele: betelt a pohár! Kína és a Huawei felkészült a rövid távú kereskedelmi háborúra, mely végül úgyis hosszútávú együttműködésre kényszeríti a háborúzó feleket.

A kínai diplomácia vezetője utalt az elmúlt napok brutális szankcióira: a büntető vámok kiterjesztésére újabb 200 milliárd dolláros kínai exportra, a Huawei tilalomra a Fehér Házban és a Google-nál.

A Huawei vezére Ren Zhengfei a Nikkei Asian Review-nak elmondta: alaptalanok az amerikaiak vádjai. De a Huawei számított washingtoni retorziókra. Bespájzoltak. 6-12 hónapig kitarthatunk- nyilatkozták a Huawei főnökei, akik tavaly 70 milliárd dollár értékben szereztek be chipeket és egyéb fontos alkatrészeket külföldön – ebből „csak” 11 milliárd dollár az USA import.

High tech hidegháború

Pekingi megítélés szerint az USA high tech hidegháborút kezdett, mert félti vezető pozícióját. A kínaiak viszont arra utalnak, hogy Európa nem követi a high tech háborúban Trumpot. Macron francia elnök megerősítette: nem teszik tilalmi listára a Huaweit!

A jüan leértékelés lehet a csodafegyver?

Hét jüan felé csúszik a dollár árfolyama, mely pénteken lépte át a 6,9-et. A New Yorki Bloomberg arra hívja fel a figyelmet, hogy Hszi Csinping elnök ugyan a leértékelés ellen nyilatkozott, de a jüan májusban 3%-ot veszített az értékéből! És még nincs vége a hónapnak. A sok rossz hír a leértékelés felé löki a jüant. A központi bank Pekingben ugyan próbálja fékezni a folyamatot, de csodákat nem tehet.

A héják Washingtonban új érvet kapnak: lám, a kínaiak így akarják kivédeni Trump szankcióit! Kétségtelen tény, hogy a kínaiak exportja erősödhet attól, ha a jüan veszít az értékéből a dollárhoz képest. De ott a hatalmas kínai piac, ahol a leértékelés olyan folyamatokat indíthat el, melyeket a központi bank sem lesz képes kordában tartani.

Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki nemrég jött vissza Washingtonból, ahol eredménytelen tárgyalásokat folytatott, az idén a hazai pénzügyi reformmal kellett volna, hogy foglalkozzon. A hazai hitel piramisok ugyanis rendkívül ingatagok. Dehát jött Trump és a kereskedelmi háború. Így a Harvard egyetemen doktorált fő mandarin a kereskedelmi háborúban lett a kínaiak fő tárgyalója. Csakhogy amerikai partnere Robert Lightizer – Trump elnökhöz hasonlóan – azzal vádolja Pekinget, hogy tudatosan hagyja leértékelődni a jüant, hogy ezzel enyhítse az amerikai szankciók hatását.

Mi lesz a világ legnagyobb valuta tartalékával?

Ezt a jogos kérdést teszi fel a New Yorki Bloomberg. Arra utalva, hogy Kínának több mint 3 ezer milliárd dolláros valuta tartaléka van! Ennek igen jelentős része washingtoni kincstárjegyekben. Mihez kezd ezzel Peking? Védelmezi a jüan árfolyamát? Vagy fegyverként használja azt a mindinkább elmérgesedő kereskedelmi háborúban az Egyesült Államokkal szemben?

A pekingi China Daily szerint a hosszútávú együttműködés fontosságára hívta fel Mike Pompeo amerikai külügyminiszter figyelmét Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője amikor telefonon beszélgettek. Rövid távon kereskedelmi háborúzunk, hosszútávon együttműködünk? Az egész világ aggodalommal figyeli a két óriás párharcát, melynek következményei mindenkire kihatnak. Trumpnak hamarosan döntenie kell, mert jövőre választások lesznek Amerikában. Bár az ellenzéki demokraták többsége is támogatja a szankciókat Kínával szemben, de hogyha ez visszaeséshez vezet az Egyesült Államokban, akkor füstbe mehet Trump terve, hogy nyolc évet töltsön a Fehér Házban.

A washingtoni vizit – új megvilágításban

„Ha Orbán továbbra is kijátszani igyekszik majd a három nagyhatalmat egymás ellen, leginkább Amerikától kell tartania, hisz az mindenképp a szövetségesi rendszeren belül kívánja tartani Magyarországot, másfelől az oroszok és kínaiak sem veszítenek sokat, ha ejtik Orbánt. A miniszterelnök fideszes legitimitása viszont komolyan meggyengülhet, ha bebizonyosodik: teljes kudarc az, ami eddig épült, s az Amerika-ellenes hisztéria legalább annyit ártott az országnak, mint az oroszokkal és kínaiakkal kialakított több, mint baráti viszony.” – kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Bár a washingtoni kormányzati források továbbra is hallgatásba burkolóznak a május 13-i Orbán-látogatás mögött meghúzódó célokkal kapcsolatban, elemzői körök egyre újabb rétegeit tárják fel, adott esetben sejtetik a Trump-Orbán találkozó valódi hátterének. Nyilvánvaló, a találkozó a magyar miniszterelnökkel elnézőbb Fehér Ház és a kevésbé elnéző State Department közötti egyfajta kompromisszum eredménye volt, de ma már nem engedményként tárgyalja a legtöbb, a döntésre rálátó forrás az eseményt, inkább egy folyamat kezdetéről beszélnek, melynek célja Orbán belehajszolása egy olyan döntésbe, amelyet az eddig mindenképpen el akart kerülni.
Az időzítés is emelte Orbán számára a tétet és a vonzerőt – egyben elaltatta óvatosságát – az európai parlamenti választások előttre téve a találkozót. Mindezek tükrében az eleve meghirdetett témák – fegyvervásárlás, az olajimport további diverzifikálása – mellékes szál, a megbeszéléseken ennél nagyobb súlyt kapott a Pekinghez és Moszkvához fűződő különleges viszony, s ez utóbbit illetően Ukrajna euro-atlanti közeledésének Magyarország általi blokkolása. Különösen annak tükrében, hogy a Nyugat számára eddig favoritként kezelt Petro Porosenko volt elnök megbukott a legutóbbi választásokon s ezzel kinyílt, de legalábbis sokkal bizonytalanabbá vált az ukrajnai helyzet.

Ma már mindenki ezekről a szempontokról beszél, kiemelve: a magyar miniszterelnök hirtelen elkerülhetetlen választási helyzetbe került, márpedig a lehetőségek teljességgel összeegyeztethetetlenek az eddig vitt magyar politikával.

Ha ez így van, akkor felül kell vizsgálni azt a korábbi vélelmet – ezt egyébként magam is osztottam –, hogy Orbán washingtoni látogatása nettó segítség és legitimáció azoknak az erőknek, amelyek szélsőjobboldali összefogást próbálnak kovácsolni Európában az eddig épített demokratikus rend megdöntésére. A kényszer, ami a magyar miniszterelnökre nehezedik ugyanis nem, hogy erősítené, de jelentősen gyengíteni fogja nemzetközi tekintélyét, befolyását, szövetségesi potenciálját, így súlyát is egy efféle szélsőjobbos összefogásban.

Mivel is kell Orbánnak szembenéznie?

Ha a washingtoni elvárások bármelyik elemét teljesíti, akár Moszkva-Kiev, akár a „kínai nyitás” vonatkozásában, eddig vitt politikája egy csapásra elveszíti értelmét, az attól remélt haszonról nem is beszélve. A rá leselkedő kockázatok közül az egyik legnagyobb, hogy Orbán további renitenciája Trump alulmaradását hozza magával annak State Departmenttel vívott iszapbirkózásában. Állítólag Washingtonban többször hányták a Fehér Ház-i adminisztráció szemére, hogy miért kell elnézni Orbánnak olyan cselekedeteit – ráadásul „házon belül” (euro-atlanti szövetségesi viszony) –, amilyeneket a „házon kívüli” Nicolás Maduro venezuelai elnöknek Washington nem néz el?

A legjellemzőbb e téren a Bush elnök által valaha Budapestre küldött – végtelenül korlátolt – egykori nagykövetnek, April Foley-nak a The Washington Times-ban napvilágot látott minapi cikke, melyben ugyan agyba-főbe dicséri Orbánt és Szijjártó külügyminisztert, hogy aztán hozzátegye: a magyar-orosz és magyar-kínai kapcsolatokban egy gyökeres fordulat Washington számára prioritás, s annak elmaradása tekintetében nincs pardon.

Ugyanilyen meghatározóak azok az érdekek, amelyek Peking és Moszkva szándékait mozgatják. Igaz, mindkét nagyhatalom számára Orbán csak egy, méghozzá nem is a legfontosabb lehetőséget jelentette saját céljaik elérésében.

A Budapest-Belgrád vasútvonal megépítése Orbánnak és Aleksandar Vučić szerb elnöknek fontosabb, mint Pekingnek, elvégre a kínai áruk európai beáramlása volumenében ezerszer nagyobb a pireuszi, nápolyi, rotterdami, hamburgi stb. kikötők révén, mint ezen a vasútvonalon.

Viszont annak megépítése Belgrád uniós kötődését növelné, márpedig Szerbia csatlakozása az unióhoz ezen a fejlettségi és politikai elkötelezettségi szinten legalább akkora katasztrófa lenne, mint Orbán személyes jelenléte ugyanott.

Orosz szempontból is jócskán leértékelődött a magyar miniszterelnök, elvégre az a kém és befolyási hálózat, amit Moszkva oly nagy gonddal építgetett a kontinensen, ma már tettre kész. (Persze nem kis mértékben annak köszönhetően, hogy az orosz ügynökök és bűnözők Magyarországon keresztül az elmúlt közel tíz évben, feltűnés mentesen eláraszthatták Európát.) Ráadásul a magyar diplomácia ma már nem jut hozzá a legfontosabb NATO-titkokhoz, így nincs esély arra, hogy azokat illetéktelenekkel – netán épp oroszokkal – megoszthassa.

És a Fidesz magyarországi mozgástere szempontjából sem egyszerű a helyzet, márpedig tudjuk, a miniszterelnök számára ennél nem létezik fontosabb dolog. Ha Orbán továbbra is kijátszani igyekszik majd a három nagyhatalmat egymás ellen, leginkább Amerikától kell tartania, hisz az mindenképp a szövetségesi rendszeren belül kívánja látni Magyarországot, másfelől az oroszok és kínaiak sem veszítenek sokat, ha ejtik Orbánt. A miniszterelnök fideszes legitimitása viszont komolyan meggyengülhet, ha bebizonyosodik: teljes kudarc az, ami eddig épült, s az Amerika-ellenes hisztéria legalább annyit ártott az országnak, mint az oroszokkal és kínaiakkal kialakított több, mint baráti viszony.

Az USA szankciókkal fenyeget

0

Az USA szankciókkal fenyeget, ha az európaiak korlátozzák fegyvervásárlásaikat. Erről írt levelet az Egyesült Államok uniós nagykövete. Az Európai Uniónak küldött levél azzal vádolja a NATO európai tagjait, hogy azok egymással kívánnak jobban együttműködni a jövőben és emiatt csökkentik a fegyver vásárlásokat az Egyesült Államokban.

Ha ez így lesz, akkor nem zárhatjuk ki az amerikai szankciókat ezen a téren – fenyegetőzött az USA uniós nagykövete. Gordon Sondland egy hónapon belül hivatalos választ vár…

13 milliárd eurós európai védelmi alap

Az Európai Unió igyekszik saját forrásaiból is fokozni a fegyver vásárlásokat, de továbbra is a fegyverzet 81%-át az Egyesült Államokban szerzi be – fogalmazta meg az EU válaszát Federica Mogherini. A külügyi főképviselő, aki részt vett az európai hadügyminiszterek tanácskozásán, rámutatott arra, hogy az USA folyamatosan azt követelte, hogy az európaiak vállaljanak nagyobb részt a védelmi kiadásokban és fejlesszék a saját kapacitásaikat ezen a téren. A 13 milliárd eurós európai védelmi alap pontosan ezt teszi. „Nálunk nincs Buy American Act!”- hangsúlyozta Federica Mogherini. Aki arra célzott, hogy Amerikában törvény mondja ki: stratégiai ágazatban hazai árut kell venni! Ezért aztán az európaiaknak csekély esélyük van arra, hogy a fegyverek piacán labdába rúgjanak az Egyesült Államokban.

Donald Trump, akit a fegyverzetek előállításában érdekelt cégek erőteljesen támogattak a választási kampány idején és újabb jelentős összegeket ígértek a 2020-as kampányra, állandóan arról prédikál az európai szövetségeseknek, hogy növeljék a katonai kiadásokat. Vagyis vegyenek méregdrága amerikai fegyvereket! Ebben a lengyelek járnak az élen, de régiónkból Románia is több milliárd dollárért rendelt amerikai fegyverzetet. Sok megfigyelő Orbán Viktor miniszterelnök washingtoni útját és meleg baráti fogadtatását a Fehér Házban annak tudja be, hogy Lengyelország és Románia után Magyarország is jelentős összegeket költ amerikai fegyverekre. Orbán Viktor első kormányzása idején valamilyen máig tisztázatlan ok miatt Magyarország svéd Gripen vadászgépeket vásárolt amerikaiak helyett. Ez a döntés sokáig megrontotta az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatát.

Keménykedés Moszkvában

0

Mike Pompeo Brüsszelben kijelentette: az oroszoknak ki kell vonulniuk Venezuelából! Ez az egyik vitatott kérdés az USA és Oroszország között.

Rjabkov külügyminiszter-helyettes szerint Moszkva és Washington pontosan ellentétesen ítéli meg a helyzetet Venezuelában. Az oroszok arra hivatkoznak, hogy katonai együttműködési szerződésük van Maduro elnök rendszerével. Az amerikaiak a Monroe elvet vették elő: az USA elnöke a XIX-ik században kiadta a jelszót: Amerika az amerikaiaké! Moszkva viszont arra mutat rá: ez a huszonegyedik század!

Rjabkov külügyminiszter-helyettes arról faggatná az amerikaiakat, hogy vajon a Krím félsziget hovatartozásához mi közük van? Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet és ezt az USA – a világ legtöbb államához hasonlóan – Ukrajna területi szuverenitásának megsértésének tekinti.

A harmadik vitás pont: Irán. Moszkva együttműködik Iránnal a Közel Keleten. Együtt védték meg Asszad elnököt Szíriában, akit az USA és szövetségesei meg akartak buktatni. Trump elnök kilépett az iráni atomalkuból, melyet Oroszország és négy másik nagyhatalom mindmáig érvényesnek tart. „Kemény vagyok Oroszországgal szemben, de mégiscsak jó a kapcsolatom Putyin elnökkel!” – mondta washingtoni sajtóértekezletén Donald Trump. Bjelentette azt is, hogy június végén a G 20 csúcson találkozik Putyin elnökkel Japánban. Alig hangzott el Trump bejelentése máris megjött a cáfolat Moszkvából. Dmitrij Peskov, Putyin elnök szóvivője közölte: nem volt meghívás, ezért nem is született megegyezés a találkozóról Putyin és Trump között.

A két elnök tavaly Helsinkiben találkozott utoljára egymással. Most Mike Pompeo külügyminiszternek kell előkészítenie az új csúcstalálkozót Trump és Putyin között. Helsinkiben kiderült: az orosz elnök sokkal jobban ért a világpolitikához mint Donald Trump. Azóta persze eltelt majdnem egy év, Trump sokat fejlődhetett. Azonkívül mögötte az USA áll, melynek GDP-je több mint a tízszerese Oroszországénak! Vagyis Putyin csak egy nagyhatalmat képvisel míg Donald Trump egy szuperhatalmat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK