Kezdőlap Címkék Ursula von der Leyen

Címke: Ursula von der Leyen

A Brexit után újra a francia-német tandem vezeti az uniót?

A párizsi Libération szerint idén nagyon felgyorsulhat az uniós integrációs folyamat, mert a britek kiválása után eltűnt a legfőbb a akadály. Újra a francia-német tandem diktálja a tempót, és ezt nem tudják megkontrázni sem a fukar tagállamok sem pedig az illiberális keleti államok.

Eddig ugyanis a britek védőernyőt jelentettek a francia-német tandem ellenfeleinek, akik ezt ki is használták. A kelet-európai populista vezetők nagyon fontos szövetségest veszítettek el Boris Johnsonnal. Ráadásul Trump is megbukott vagyis fokozódik az alkalmazkodási kötelezettség a francia-német tandemhez.

Merkel uniós végrendelete

A Libération arra hívja fel a figyelmet, hogy a távozó német kancellárt hihetetlen mértékben felgyorsította az integrációs folyamatot azzal, hogy közös adósság vállalására vette rá mindenekelőtt honfitársait majd pedig a vonakodó uniós tagállamokat. A jelentős összegű közös adósság ugyanis olyan érdek közösséget teremt, amely az integráció felgyorsítása mellett hat – függetlenül a tagállamok pillanatnyi helyzetétől vagy épp a vezetők nyilatkozataitól.

Az USA egysége épp a Hamilton hatás következtében jött létre a tizennyolcadik század vége felé amikor a brit uralom alól felszabaduló észak-amerikai gyarmatok közös adósságot vállaltak. Hamilton pénzügyminiszter ezzel érte el, hogy a gyarmati sorból felszabaduló államok létrehozzák az USA-t, amely azután a globalizált világ meghatározó gazdasága lett.

Barnier jóval realistább mint a Libération

A Brexit francia főtárgyalója, aki az uniós érdekeket hatékonyan képviselte, úgy nyilatkozott a párizsi Le Figaronak, hogy el kell felejteni azt: a francia-német tandem mindenható az Európai Unióban. Michel Barnier kiemelte: Ursula von der Leyen asszony rájött erre, és folyamatosan informálta mind a 27 tagállamot nemcsak Párizst és Berlint. Ezzel megakadályozta azt, hogy a britek megtörjék az uniós egységet, és gyengébb pozícióban lévén kénytelenek voltak engedni.

Michel Barnier, aki az EU-ból nyugdíjba megy, úgy nyilatkozott, hogy francia politikusként kívánja folytatni pályafutását. A párizsi sajtó szerint, ha Franciaország következő köztársasági elnökét Nicolas Sarkozynek hívják majd, akkor könnyen elképzelhető, hogy a miniszterelnök nem lesz más mint Michel Barnier.

„Ne piszkos módszerekkel nyerjék a választásokat Európában!”

Vera Jourova uniós biztos törvény tervezetet készít elő, amely korlátozni fogja az államok befolyásolási lehetőségeit a választások során. Különösen nagy figyelmet szentelnek annak, hogy egyes nagyhatalmak mint Oroszország vagy Kína megpróbálják befolyásolni az uniós tagállamok választásait.

„Nem akarunk az Igazság Minisztériuma lenni!” – hangsúlyozta Vera Jourova, aki nemcsak uniós biztos, de egyben alelnöke is a brüsszeli bizottságnak. Korábbi bírálatai miatt a magyar kormányzat megszakította vele a kapcsolatot. Sőt Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte Ursula von der Leyent, a brüsszeli bizottság elnökasszonyát, hogy bocsássa el Vera Jourovat. Ez természetesen nem történt meg.

A cseh biztos asszony most újságírók előtt hangsúlyozta:

„nagyon fontos, hogy fair viták legyenek a választások résztvevői között!”

Vera Jourovat az is aggasztja, hogy az informatikát sokan az álhírek (fake news) terjesztésére használják, hogy ily módon érjék el politikai céljaikat. Európa keleti felében nem ismeretlen ez a módszer, de Donald Trump bevezette Amerikában is, és ez ösztönzést adott sok politikai szervezetnek Európában is.

„Az egész világon növekszik a nyomás a demokráciára és a jogállamra”

– fogalmaz az uniós dokumentum.

Európát elárasztják az álhírek és az összeesküvés elméletek a Covid 19 pandemia idején , és ennek komoly hatása lehet minden tagállam politikai életére is. Ezt szeretné megakadályozni az EU törvénytervezete , melyet jövőre terjesztenek az Európai parlament elé.

Brüsszeli támadás a magyar-lengyel vétóra

Az Európai Unió állam- és kormányfői három órán át tanácskoztak csütörtök esti videokonferenciájukon. Bár a téma nem volt napirenden minden más felett fenyegetően merült fel: Magyarország és Lengyelország az EU következő hét évre szóló pénzügyi keretének elutasítását.

Ursula von der Leyen asszony gyors megoldást sürget mondván: milliók várják a pénzt az uniós költségvetésből és a válságkezelő alapból, melyeket Magyarország és Lengyelország megvétózott.

Michel javaslat

A minisztertanács elnöke szerint az Európai Unió kiadhatna egy deklarációt arról, hogy milyen konkrét esetekben lehetne pénzt megvonni az egyes tagállamoktól. A jogállamiságról szóló határozatot ugyanis sokféleképpen lehet értelmezni. Ily módon a magyar és a lengyel vezetés megmenthetné az arcát, és mindenki a pénzénél lenne. Csakhogy ez a nyilatkozat nem lenne kötelező érvényű jogszabály, ezért valószínűtlen, hogy Orbán és Kaczynski rábólintana. Ők abban bíznak, hogy a déli tagállamok, melyeknek nagyon sürgős a pénz, felpuhítják a jogállami határozatot.

Csakhogy nincs kompromisszum készség a fukar tagállamokban, ahol szeretnék tudni: ki mire költi a pénzt?! Még az osztrák kancellár is határozottan elvetette a magyar és lengyel vétót. Alexander Schallenberg külügyminiszter elmondta a Der Spiegelnek, hogy

„a pandémia idején nem vétózunk! A jogállamiság nem lehet vita tárgya!”

Mark Rutte holland kormányfő volt a legkeményebb:

„a jogállamiságról szóló passzus a minimum a mi szempontunkból. Hollandia számára semmiféle kompromisszum sem fogadható el!”

Guy Verhofstadt liberális uniós parlamenti képviselő előállt egy javaslattal, mellyel a franciák is egyetértenek: ez pedig az, hogy az euróhoz hasonlóan legyen itt is két sebességes Európa! Aki nem akarja a válságkezelő alapot, az kimaradhat belőle!

Franciaország európai ügyekkel foglalkozó államtitkára közölte:

„az Európai Uniót nem lehet túszul ejteni!”

A nukleáris opció

Ez tulajdonképp a Verhofstadt javaslat vagyis Magyarország és Lengyelország kizárása a válságkezelő alapból. Mi lesz az uniós költségvetéssel? Január elsejétől a mezőgazdasági támogatásokat továbbra is kifizetnék, de az összes többi alapból csak egy részt kapna mindenki. Magyarország és Lengyelország számára a mezőgazdasági támogatás nagyon fontos, mert mindkét országban a kormánypártok legfőbb támogatója a vidéki lakosság.

Megengedheti magának azt a luxust Lengyelország, hogy kérdésessé tegye 100 milliárd euró kifizetését?

Az országban politikai válság uralkodik az abortusz törvény miatt. A PiS népszerűsége zuhan. Ráadásul a markánsan jobboldali igazságügyi miniszter közölte:

vétó vagy halál!

Ziobro igazságügyi miniszter új választásokat szeretne, hogy megszerezze a PiS elpártolt szavazóit.

A válság miatt bűnbak kell

Mind a magyar mind pedig a lengyel gazdaságot megrázza a járvány okozta válság sorozat, amelynek egyáltalán nincsen vége. Mind Orbánnak mind Kaczynskinek nagyon kell az uniós pénz, hogy működtessék rendszerüket. Hosszú távon semmiképp sem lennének meg az EU pénzei nélkül. Ámde rövid távon igen ugyanis mindkét renitens állam bespájzolt. A strukturális alapokból még rengeteg pénz jár nekik, mert eddig csak a felét költötték el a nekik járó összegeknek. Ily módon Magyarország még 11,5 milliárd eurót, Lengyelország pedig 39,3 milliárd eurót vehet fel az Európai Uniótól, melyet mind Budapesten mind Varsóban bűnbaknak használnak minden felmerülő probléma esetében.

EU: 700 millió védőoltás

Már áprilisban megkezdődhetnek az oltóanyag szállítások, melyek a Covid-19 járvány ellen biztosíthatják a védelmet – mondta Ursula von der Leyen.

Azért rendeltek ilyen sokat, mert az Európai Unió szeretné segíteni a szegényebb országokat is. A 27 tagú Európai Unió össznépessége jelenleg 446 millió. Brüsszel előszerződéseket kötött több gyógyszergyárral is. Ha minden vakcinát sikerrel tesztelnek, akkor jövőre az Európai Uniónak 1200 millió Covid-19 védőoltás áll majd a rendelkezésére.

A brüsszeli bizottság elnökasszonya felszólította a tagállamokat, hogy hangolják össze az oltási kampányokat.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta: önmagában a védőoltás nem csodaszer!

Meddig tart a védettség?

Ez a nagy kérdés, melyre jelenleg nincsen válasz. Ezt őszintén elismerte Ursula von der Leyen vírus tanácsadója is, Peter Piot, aki a Politico című brüsszeli portálnak nyilatkozott a Covid-19 védőoltásról.

Vera Jourová: nem állok kapcsolatban Sorossal!

A brüsszeli bizottság alelnök asszonya Soros Györgyhöz fűződő való kapcsolatáról a Hospodarske Noviny című cseh lapnak nyilatkozott annak kapcsán, hogy Magyarországon a hatalom médiája Soros bérencnek nevezte őt, mert bírálta a magyar kormányt a jogállami normák megsértése és a korrupció miatt.

Vera Jourová egy angol szó viccet faragott arról, hogy Magyarországon beteg a demokrácia. Ezt követően a magyar kormány Vera Jourová leváltását kezdeményezte, melyet Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya visszautasított.

Közben a magyar miniszterelnök odáig ment, hogy korrupcióval vádolta meg a brüsszeli bizottságot, mely szerinte Soros György befolyása alatt áll. Ebből az látszik, hogy igazában Vera Jourová és a többi uniós tisztségviselő korrupcióval kapcsolatos állításai fájnak igazán a magyar miniszterelnöknek, akinek nehéz magyarázatot találni arra, hogy Magyarország miért is nem lép be az európai ügyészségbe, amelynek az első számú feladata az, hogy ellenőrizze: a tagállamok mire is költik el az EU-tól kapott pénzeket?!

Vera Jourova, aki az uniós szabályok betartása felett őrködik mint biztos, többször is kifogásolta, hogy a miniszterelnök családja és holdudvara lenyúlja az európai pénzek jórészét.

Vera Jourová épp ezért javasolta, hogy tartsanak olyan egyeztetést, melyet Varsóban sikeresen megrendeztek a lengyel kormánnyal. Csakhogy Kaczynski – a magyar miniszterelnökkel ellentétben – nem nyúlja le az európai pénzeket. Elveit tekintve közel áll a magyar kormányhoz, de korrupciós gyakorlatához nem!

Vera Jourová azt javasolja, hogy az uniós pénzeket vonják meg a magyar elittől, amely saját céljaira fordítja azokat. Ez a felvetés aggasztja a magyar miniszterelnököt, aki pontosan tudja: rendszere hosszú távon fenntarthatatlan a Brüsszelből érkező euró milliárdok nélkül.

„A jogállamiság és a pénz összekapcsolása szükségszerű”

Erről beszélt újságíróknak Vera Jourova uniós biztos miután ismertette a 27 tagállam helyzetéről szóló jelentést. Ebben Magyarországgal kapcsolatban bírálatok is szerepelnek elsősorban az igazságszolgáltatással és a sajtószabadsággal kapcsolatban.

Vera Jourova, aki a brüsszeli bizottság alelnöke is, hangsúlyozta, hogy nemcsak Magyarországon igyekeznek korlátozni a média szabadságát. Több uniós államban is előfordul, hogy gazdasági eszközökkel lehetetlenítik el a kritikus sajtót. „Ilyenkor nyilvánvaló, hogy a gazdasági döntés mögött politikusok állnak.”

„Az Európai unió tagállamainak adófizetői viszont nem akarnak pénzt adni olyan országoknak, ahol megsértik a jogállamiság elvét és ahol nem lehet ellenőrizni a pénz elköltését.”

Szójáték volt a beteg demokrácia

A cseh uniós biztos a Der Spiegelnek adott interjúban nevezte betegnek a magyar demokráciát. Egy angol szójátékot próbált ki: az illiberal-illiberálisból csak az első három betűt tartotta meg, így lett „Magyarország ill democracy” vagyis beteg demokrácia.

Orbán Viktor miniszterelnök ezen annyira felháborodott, hogy követelte Vera Jourova leváltását bár pontosan tudta, hogy erre csekély az esély. A biztos asszony megerősítette: nem bánt meg semmit és természetesen nem mond le! Csehszlovákiában a diktatúrában élte le élete első részét, ezért pontosan tudja, hogy miről beszél amikor a jogállam megsértését kifogásolja. Vera Jourova közölte: a bizottság többi tagja teljes támogatásáról biztosította őt. Ursula von der Leyen, a bizottság elnökasszonya válaszol majd Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek.

A brüsszeli bizottság elnökasszonya továbbra is bízik az Orbán által bírált alelnökben

Hazai kommunikációs használatra a brüsszeli térfélen csatázik Orbán Viktor kormányfő és hű fegyverhordozója Varga Judit igazságügyminiszter.

Sajtóértekezletén közölte a brüsszeli bizottság szóvivője. Akit amiatt faggattak erről, mert Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan az alelnök leváltását kezdeményezte mondván:
„megsértette Magyarországot!” Vera Jourova cseh biztos a brüsszeli bizottság egyik legkényesebb posztján teljesít jól: hozzátartoznak a jogállammal és a korrupcióval kapcsolatos ügyek, melyek ugyancsak nyugtalanítják a magyar miniszterelnököt. Korábban Vera Jourova úgy fogalmazott, hogy, amennyiben

„Magyarország nem hallgatja meg a józan ész szavát, akkor a pénz szavát biztos megérti majd!”

Az OLAF vizsgálatai szerint messze Magyarország a legelső azon a szomorú listán, melyen az európai pénzek problematikus elköltését tartják nyilván. Sok uniós tagállam vezetőinek az a véleménye, hogy korlátozzák az EU pénzek kifizetését azoknak a tagállamoknak, ahol a kormány nem tartja be az uniós előírásokat.

Német kompromisszum

Magyarország és Lengyelország vétóval fenyegetőzik, ezért a német elnökség olyan javaslatot terjesztett elő, mely nem köti a jogállami normák betartásához az uniós pénzek kifizetését. Ez zavarja a legjobban Orbán Viktor miniszterelnököt.

Vera Jourova biztos asszony más kérdésekben is kihúzta a gyufát: már az Index botrány idején közölte, hogy permanens kapcsolatban áll a kormányzat által fenyegetett szerkesztőséggel. Többször bírálta a magyar kormányt a sajtószabadság korlátozása miatt. A cseh biztos leváltását ezért is kezdeményezte a magyar miniszterelnök, aki az uniós jog pompás ismerőjeként pontosan tudja: akciójának csekély esélye van a sikerre! Viszont hazai használatra hatásos PR akciót folytathat, és elvonhatja a figyelmet arról a kínos problémáról, hogy amennyiben Magyarország nem kapja meg a várva várt euró milliárdokat Brüsszelből, akkor a magyar gazdaság is meginoghat. Akkor pedig képtelen lenne tartani az életszínvonalat, és ez nem lenne a legjobb előjel a 2022-es választások előtt.

Orbán ugyanaz

Kevesen emlékeznek már a Horn-kormány és ellenzéke között a földtörvény ügyében kialakult 1997-es konfliktusra. Horn Gyula miniszterelnök a földtörvény olyan módosítását kezdeményezte, amely – szemben ennek az MDF-kormány utolsó törvénye általi megtiltásával – lehetővé tette volna, hogy gazdasági társaságok is földtulajdonhoz jussanak, és ne csak természetes személyek.

Az MDF – akkor már kicsiny ellenzéki párt – népszavazást kezdeményezett a törvényjavaslat ellen, s az ellenzéki pártok – az MDF, a Kisgazdapárt, a KDNP és a Fidesz – rövid idő alatt 300 ezer aláírást gyűjtött össze. A kormány kész volt tárgyalni az ellenzékkel a földtörvény-módosítás kompromisszumos megoldásáról, és Pokorni Zoltánnal, a Fidesz akkori frakcióvezetőjével sikerült is megállapodni. Orbán azonban az ellenzéki pártok közös frakcióülésén mindenkit meggyőzött, hogy nem szabad kompromisszumba belemenni, a kormányt teljes meghátrálásra kell kényszeríteni, meg kell alázni. Így is történt, a kormány visszavonta a törvényt.

Miért idézem ezt fel több mint két évtizeddel később?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke néhány napja bemutatta a Bizottság új, kompromisszumos migrációs koncepcióját. E szerint a déli államokba érkezett menekültek ügyében néhány nap alatt kellene lefolytatni a menekültügyi eljárást, és azokat, akik menedékjogot kapnak, csak azon tagállamok között osztanák el, akik készek őket fogadni. Akik erre nem készek, azoknak a visszautasított menedékkérők kitoloncolását kellene lebonyolítaniuk. Nincs tehát kötelező kvóta, a javaslat tudomásul veszi, hogy a tagországok egy része nem hajlandó menekülteket fogadni.
Orbán – Babiš cseh és Morawiecki lengyel miniszterelnök társaságában – elutazott Brüsszelbe Ursula von der Leyenhez, és azonnal nemet mondott a kompromisszumra

„Hiába nevezik át a kvótát, attól még kvóta marad”

-, mondta a találkozót követő sajtóértekezleten. Nem fogadja el, hogy a menedékkérők egyáltalán beléphessenek az Unió területére, és itt döntsenek a kérelmükről, szerinte a menedékkérelmeket csak az EU határain kívül lehessen benyújtani. Magyarul, az Orbán-kormány mai gyakorlatát kívánja az egész EU-val elfogadtatni.

Orbán ma is ugyanaz, mint huszonhárom évvel ezelőtt. A politikai ellenfelet – akkor a Horn Gyula vezette MSZP–SZDSZ kormányt, ma az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot – teljes meghátrálásra akarja kényszeríteni, nem hajlandó semmiféle kompromisszumra.

Legyen tagja Magyarország is az Európai Egészségügyi Uniónak!

Nemcsak a teljes európai közösségnek, de Magyarországnak is kiemelten fontos érdeke, hogy megvalósuljon az Európai Egészségügyi Unió koncepciója – fogalmazott Ujhelyi István szocialista EP-képviselő csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

Az MSZP politikusa volt a koncepció egyik kidolgozója és felelőse az EP szociáldemokrata frakciójában, az elmúlt több mint egy évben többek között a Magyar Orvosi Kamarával és további hazai szakmai szervezetekkel, valamint európai egészségügyi érdekvédelmi csoportokkal közösen formálta a minőségi sztenderdeket előírni szándékozó javaslatcsomag tartalmát.

„Amikor először kiálltam az Európai Egészségügyi Unió koncepciójával, a szakmai szervezetek és a politikai döntéshozók is hitetlenkedtek annak megvalósíthatóságáról, az elmúlt hónapokban végzett kemény munka azonban meghozta a gyümölcsét: elsőként az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója vette nevére a programot, majd az Európai Parlament többsége által elfogadott egészségügyi stratégiába is bekerült ez a koncepció, most pedig történelmi áttörésként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is a következő munkaterv fontos részévé tette ez a programot” – fogalmazott Ujhelyi István.

Az MSZP politikusa hangsúlyozta, hogy az Európai Egészségügyi Unió megvalósítása rövidebb várólistákat, kevesebb kórházi fertőzést és abból következő betegséget, halálesetet jelent, de magasabb béreket is hozhat az egészségügyi ellátórendszerekben. Ujhelyi István hangsúlyozta, hogy a kormányzati propagandával szemben a Fidesz az uniós átlagnál is kevesebbet fordít az egészségügyre, nem véletlen a minőségbeli lemaradás.

„Míg egy cseh orvos kétszer, addig egy belga doktor kilencszer többet keres magyar kollégáinál. Ma Magyarországon háromszor nagyobb eséllyel kap valaki súlyos kórházi fertőzést, mint Németországban. Ezek a különbségek tarthatatlanok, ennek kiküszöbölését is elősegíti az egészségügyi unió koncepciója”

– tette hozzá az MSZP európai politikusa.

Ujhelyi István hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament után immár az Európai Bizottság is vállalást tett az általa kezdeményezett program mellett, most az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácson van a sor, hogy támogassa a megvalósítást.

„A közös munka elkezdődött, azt várom ellenzéki és kormánypárti EP-képviselőtársaimtól is, hogy álljanak be a program mögé és segítsék a minél szélesebb körű megvalósulását.

Erős egészségügy nélkül nincs erős Európa, erős egészségügyi ellátórendszer nélkül nincs boldog Magyarország”

– fogalmazott online sajtótájékoztatóján az MSZP képviselője.

„Trükkös kettős”

Angela Merkel és Emmanuel Macron a csúcson olyan szorosan egyeztetett, mint még soha, így tudta legyőzni Rutte és Orbán ellenállását – írta „Trükkös kettős” című cikkében a tekintélyes német konzervatív lap brüsszeli és párizsi tudósítója.

A cikk beszámol arról, hogy a francia lapok elismeréssel szólnak Merkel és Macron teljesítményéről. A Liberation egyenesen „Köszönjük” felirattal tette címoldalára a két politikus képét. És tény, hogy 92 órán át olyan párosként lépett fel a német és a francia vezető, amelyet senki és semmi nem tudott megosztani, az összes két- és többoldalú tárgyaláson együtt vettek részt. Részletesen ismertette a cikk azt az alkudozást, amelyet a páros Ruttéval folytatott az újjáépítési csomagról, amelynek sikeres lezárása után már csak egy kemény dió maradt: a milliárdos kifizetések összekötése a jogállamisági mechanizmussal.

Ha egy országban rendszerszerű hiányosságok mutatkoznak a jogállamiságban, akkor elvesznek tőle eszközöket.

Avagy, ahogyan Macron Orbán Viktornak mondta:

„Ha nincs jogállam, nincs euró”.

„Orbán már a csúcs előtt vétóval fenyegetőzött, hiszen legelsőként Magyarországnak és Lengyelországnak kellene szankciókra számítania, mert e két tagállammal szemben van folyamatban a 7. cikkely szerinti eljárást, amely azonban akadozik. Mások éppen ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy most élesebb fegyvert kovácsoljanak. Mindenki számára világos volt, hogy ezen a kérdésen a csúcs még kudarcba fulladhat. Merkel összehívta a főszereplőket: az egyik oldalon Ruttét, Dánia, Luxemburg és Lettország kormányfőit, a másik oldalon Orbánt és Morwieczkit. A főnökök maguk között voltak, csak néha hívtak be egy-egy szakértőt a legszűkebb körből. A lengyel és a magyar kormányfőnek jó oka volt mozdulni, mert számukra sokmilliárdos támogatásokat irányoztak elő.

Orbán tudta, hogy a Bizottság már 2018-ban kemény törvényjavaslatot terjesztett a Tanács elé: a Bizottság javasolhat szankciókat, és azok elfogadottak, amennyiben a tagállamok minősített többsége nem szavazza le a javaslatot. Ennyi támogatót Budapest és Varsó soha sem fog tudni összetoborozni.

Macron ezen az alapon akarta folytatni a tárgyalást. Orbán vétót követelt. A vita hosszadalmas volt. Végül Macron papírra vetett néhány sort, a szakemberek megvizsgálták ezt, és megszületett a megállapodás – írták a tudósítók. Charles Michel felolvasta a plénumon, tapssal elfogadták a résztvevők. Innentől már csak néhány alárendelt kérdést kellett megoldani, amíg Michel hétfőn kora reggel világgá tweetelhette: „Deal”. Ezután Orbán és Morawieczki együtt állt a sajtó elé, ami szintén újdonság, és afféle válasz a német-francia kettősre.

„Ha ilyen szorosan és szilárdan egymás mellett állunk, egyetlen ellenség sem győzhet le minket” – mondta Orbán, és tényleg azt mondta: „ellenség”.

Aztán kifejtette, hogy „voltak kísérletek arra, hogy kioktassanak minket a jogállamiságról”, „de mi megvédtük nemzeteink büszkeségét”, „levertünk minden kísérletet, hogy összekössék a jogállamiságot a kiadásokkal”. Ezt még kétszer megismételte, és akkor kijelentése ésszerűnek tűnt, mert a végkövetkeztetésekben az állt, hogy „a Bizottság hamarosan foglalkozik a kérdéssel”, javaslatot téve a jogsértések szankcionálására.

A Tanácsban viszont konszenzus szükséges a döntéshez, ám nem maga dönt a törvényekről, hanem megbízza a Bizottságot. És bizony az is ott áll, hogy

„a Bizottság javaslatát a Tanács minősített többséggel fogadja el”.

Ezt a mondatot Michel írta bele a szövegbe, hogy megfordítsa a jogállamisági mechanizmust, nevezetesen hogy az mutasson fel minősített többséget, aki szankciókat akar. A mondat most önállósult: az erős szabályozás hívei ezt utalásnak értékelték arra, hogy hiszen a Bizottság már 2018-ban is azt javasolta: a testület indítványát a normál törvényhozási folyamatban minősített többséggel fogadják el.

Nehéz megmondani, hogy Orbán felismerte-e a cselt. Nyíltan ez nem került szóba. Ursula von der Leyen csak akkor beszélt róla, amikor a csúcs résztvevői már úton voltak hazafelé.

„A kompromisszum egészen világosan tartalmazza azt a megbízást, hogy megvédjük az unió pénzügyi érdekeit” – mondta kedden a ZDF német közszolgálati televízióban. Hozzátette: a Bizottság már beterjesztett egy javaslatot a törvényhozási folyamatba, és azt fenntartja és nyomon fogja követni. „Majd amikor azt elfogadják, láthatóvá válik, hogy ennek az eszköznek igenis van éle”. A kollégái némileg óvatosabban fogalmaztak, és egy diplomata elmondta: a dolog az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásoktól függ, és a parlament ragaszkodik a teljes jogállamisági mechanizmushoz. Azt pedig, hogy létezik ilyen opció, Merkel és Macron érte el a tavaszi kettős játékkal – írta a két tudósító.

Fordította: Ara-Kovács Attila

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!