Kezdőlap Címkék Ursula von der Leyen

Címke: Ursula von der Leyen

A magyar határőrök különösen durván bánnak a migránsokkal

Polonius
-
0
A magyar határőrök különösen durván bánnak a migránsokkal

A többi között ezt a megállapítást tartalmazza a Returns Network jelentése, mely a migránsok helyzetével foglalkozik. A Frontex, az Európai Unió közös határvédelmi szervezete is gyakran nem humánus módon kezeli a migránsokat. A bolgár, a görög és a magyar határőrök durvasága különösen szembeötlő volt. A Frontex az elmúlt hónapokban egyetlen egy embert sem mentett ki a Földközi tengerből, ahol több mint ezer migráns lelte halálát.

Erre hivatkozva hétfőn útnak indult az Ocean Viking nevű hajó Marseille kikötőjéből. A célja az, hogy a Líbia körüli vizeken cirkáljon, és felszedje azokat a migránsokat, akiket vízbefúlás fenyeget. Kérdés azután, hogy mely országok fogadják be az ily módon megmentett migránsokat. Olaszország ugyanis még kikötni sem engedi azokat a hajókat, melyek illegális bevándorlókat szállítanak.

Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke, nemrég Rómában kijelentette: az Európai Uniónak újra kell gondolnia az egész migráns politikáját. Jelenleg a front országok viselik a bevándorlás fő terhét (Olaszország, Spanyolország és Görögország) miközben az Európai Unió legtöbb tagállama vonakodik attól, hogy migránsokat vegyen át tőlük. Ez az álláspontja Orbán Viktor miniszterelnöknek is, aki bár politikai szövetségese Matteo Salvini olasz belügyminiszternek, de éppúgy a zéró migráns politika híve mint ő. Olaszország ezt csak az új migránsokra érti, a régieket szeretné elosztani az uniós tagállamok között , de a jelentkezők száma vajmi csekély.

Von der Leyen Rómában: új uniós migráns politika kell!

Polonius
-
0
Von der Leyen Rómában: új uniós migráns politika kell!

A brüsszeli bizottság leendő elnökasszonya sorra látogatja a tagállamokat illetve találkozik azok vezetőivel. Nemrég Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is eszmét cserélt.

Akkor is felmerült a migráns kérdés hiszen Magyarország kategorikusan elutasítja a menekültek befogadását. Orbán Viktor miniszterelnök politikai szövetségese, Matteo Salvini ugyanezen az állásponton van, de ugyanakkor azt szeretné, hogy az uniós tagállamok vegyenek át migránsokat Olaszországtól. Erről Orbán Viktor hallani sem akar…

Ursula von der Leyen Rómában elismerte, hogy Olaszország mint frontország nehéz helyzetben van – éppúgy mint Spanyolország vagy Görögország. Ezért új migráns politikát javasol, melynek kidolgozását akkor kezdhetik meg Brüsszelben amikor Ursula von der Leyen vezetésével feláll az új bizottság. Ez valamikor ősszel következhet be, de addig is csinálni kell valamit, mert folyamatosan érkeznek a menekültek a Földközi tengeren át. „Tudjuk, hogy ez a probléma nem fog elmúlni hiszen globalizált világban élünk. Olyan új migráns politikát kell találnunk, mely egyszerre hatékony és emberséges” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen miután tárgyalt Rómában Giovanni Conte olasz miniszterelnökkel.

Jogállamiság mindenkire kötelező! – Ez kimaradt az Orbán-féle interpretációból

Polonius
-
0
Jogállamiság mindenkire kötelező! – Ez kimaradt az Orbán-féle interpretációból

Mindkét fél elégedetten nyilatkozott első hivatalos találkozójáról, melyen a magyar miniszterelnök megerősítette: Ursula von der Leyen megérti Közép Európát. Ezen a magyar miniszterelnök azt érti , hogy nem bírálja olyan nyíltan a magyar vagy a lengyel kormányt a különböző jogsértések miatt mint mondjuk Frans Timmermans , aki korábban jelölt volt a brüsszeli bizottság elnöki posztjára.

De a nyílt bírálat hiánya nem jelenti azt Ursula von der Leyen esetében, hogy nincsen tisztában a probléma súlyosságával. Twitteren ezt írta az Orbán Viktorral folytatott találkozóról: „a jogállamiság kulcskérdés , és ez mindenkire vonatkozik!” Erről Orbán elfelejtett beszélni a találkozó után. Különben a brüsszeli bizottság elnök asszonya úgy értékelte a találkozót, hogy az jól sikerült. Egyetértettek abban, hogy migráns ügyben újra kell kezdeni a közös gondolkodást. Meg kell erősíteni a közös európai védelmi rendszert. Ezenkívül javítani kell az Európai Unió tagállamainak versenyképességét a globális piacon. Közelebb kell hozni egymáshoz Brüsszelt és a nemzetállamokat.

Orbán Viktor miniszterelnök és szövetségesei támogatták Ursula von der Leyen megválasztását, és ez jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a német jelölt, akit Macron francia elnök javasolt  – Merkel kancellár egyértelmű támogatásával – megkapta az Európai Parlament jóváhagyását mindjárt az első szavazás alkalmából. A magyar kormányfő abban bízik, hogy ennek következtében a brüsszeli bizottság új elnökasszonya nem lesz olyan szigorú a jogállamiság vizsgálatában. Ez nyilván attól függ elsősorban, hogy a nagy uniós vitákban Orbán Viktor mennyiben alkalmazkodik a Merkel-Macron páros döntéseihez. Az európai ügyekben meglehetősen járatlan Ursula von der Leyen ugyanis minden bizonnyal a Merkel-Macron páros véleménye alapján ítéli meg a jogállamiság helyzetét Magyarországon vagy Lengyelországban.

Orbán-von der Leyen: Vak-randi

FüHü
-
0
Orbán-von der Leyen: Vak-randi

Nem volt közös sajtótájékoztató Orbán Viktor és Ursula von der Leyen első négyszemközti találkozóján. Orbán a legfontosabbról nem beszélt utána: a jogállamiságról is szó esett.

Jó döntés volt „az ideológiai gerillákat távol tartani” és pragmatikus életösztönű vezetőket választani – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel Brüsszelben folytatott csütörtöki megbeszélését követően az állami tévének.

Orbán: első a migráció

Nem volt tehát közös sajtótájékoztató, ki-ki maga mondta el, mit tartott fontosnak a találkozón. Orbán például első helyen azt, hogy az Európai Bizottság új elnökének kiválasztásával kapcsolatban „jó döntést hoztunk eddig”.

Orbán von der Leyent olyan politikusként jellemezte, „akinek a jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben”. Ezek közé sorolta a gyermekek, a családok jövőjét és a biztonságot, de közös szándéknak nevezte egy közös európai haderő, hadiipar kifejlesztését is. És

érzékenyen közelít az olyan kényes kérdésekhez is, mint a migráció,

e tekintetben is képes a közép-európaiak fejével gondolkodni.

Az új bizottsági elnökről kijelentette azt is: szenvedélyes meggyőződése, hogy az Európai Uniónak fenn kell maradnia, ezért „ösztönszerűen” utasít el minden olyan ügyet, amely távolítja egymástól a tagállamokat.

A nehéz kérdésekben, például a klíma-, az energia-, a gazdaságpolitika vagy a migráció kérdésében is pragmatikus megközelítésre számít Orbán. Utóbbival kapcsolatban azt várja, hogy a viták értelmesebbek lesznek a jövőben. Az új bizottsági elnök ugyanis érti a nyugat- és közép-európaiak gondolkodása közti különbséget, azt, hogy míg a nyugat-európaiak a migránsok integrálásának kérdésével foglalkoznak, addig a magyarok és Közép-Európa azzal, hogy nem kíván multikulturális társadalmat létrehozni – tette hozzá.

Klíma-ügy:egyelőre nincs több vállalás

A kormányfő a klímacélokról szóló vitákról azt mondta: közös alap, hogy a jövőért közös a felelősségünk, de szerinte míg a gazdag országok tehetnek súlyos kijelentéseket ez ügyben, egy Magyarország méretű ország csak olyan vállalást tehet, amelyet be is tud tartani. Magyarország – vállalásának megfelelően – azt el fogja érni, hogy 2030-ra az energia 90 százalékát szén-dioxid-mentes forrásból nyerje, hiszen ennek terve, forrása rendelkezésre áll.

Az ország azonban nyomás alatt van, hogy kimondja: 2050-re eléri, egyáltalán ne legyen szén-dioxid-kibocsátása – fűzte hozzá. „Én készen állok arra, hogy egyszer ezt kimondjuk, de hogy most kimondjuk, arra semmilyen lehetőséget nem látok” – jelentette ki. Új, drága technológiára van szükség, amit legalább részben az uniónak kellene finanszíroznia.

Von der Leyen: a jogállamiság mindenkire vonatkozik

Nem beszélt viszont Orbán arról, ami még szóba került. Erről von der Leyen írt Twitter-üzenetében. Nem csak jót beszélgetett politikai irányelveiről a magyar miniszterelnökkel, hanem arról is szó volt, hogy a jogállamiság elengedhetetlen és mindenkire vonatkoznia kell.

Orbán úgy tett Brüsszelben, mintha a királycsináló találkozott volna illiberális kreálmányával, miközben erről messze nincs szó. Egy öregedő despota járt pávatáncot a belga fővárosban – írta üzenetében Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő. Most épp lelkes támogatónak mutatta magát például a közös európai hadsereg felállításával kapcsolatban, amelynek javaslatát korábban Kósa Lajos még „szocialista figyelemelterelésnek” nevezte.

Hiába, változnak az idők, Orbánék hitvallása és gerince pedig úgy hajlik, ahogy a német nagytőke szellője éppen fúj. Meglátjuk, hogy milyen Európai Bizottságot hoz tető alá Ursula von der Leyen, milyen magyar biztossal és portfólióval, illetve milyen programmal. Megismételte csak akkor fogja támogatni az általa vezetett bizottságot, ha kiáll a „szociális Európa” céljai mellett és nem alkuszik az Európa-ellenes erőkkel.

Megalkudnak?

Bauer Tamás
-
0
Megalkudnak?
I may be wrong – mondják angolul. Magyarul egy szó: tévedhetek. Lehet, hogy tévedtem már tegnap, amikor elővettem Ursula von der Leyen múlt heti interjúját, és arra következtettem belőle, hogy félő, hogy az új bizottság nem lesz következetesebb a jogállam kelet-közép-európai lebontóival szemben, mint az előző, esetleg annyira sem.
Aggasztónak tartottam, hogy – elfogadva a pártok erre vonatkozó kijelentéseit, hiszen titkos volt a szavazás – az új bizottsági elnök megválasztásához nélkülözhetetlenek voltak a Fidesz és a Jog és Igazságosság (az Orbán- és a Kaczyński-párt) szavazatai.
Most újabb hír érkezett: a jogállamiság ügyét az új bizottsági elnök nem Frans Timmermansra, hanem egy kelet-európaira, nevezetesen Valdis Dombrovskis lett biztosra, korábbi lett miniszterelnökre, néppárti (és nem szocialista, liberális vagy zöld politikusa) bízná, aki nem jogász, hanem eredetileg műszaki ember, aki hazájának pénzügyminisztere majd többszörös miniszterelnöke volt, és az Európai Bizottságban is költségvetési kérdésekért volt felelős.
Merthogy Timmermanst a visegrádiak nem látnák szívesen ebben a pozícióban. Eszembe jut, hogy megválasztása előtt von der Leyen azt ígérte a szocialistáknak és a liberálisoknak, hogy csúcsjelöltjeik, Timmermans illetve Margrete Vestager kulcspozíciót kapnak az új bizottságban. Lehet, hogy a visegrádiaknak mást ígért?
Von der Leyen már találkozott Varsóban Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, és néhány napon belül Brüsszelbe várja Orbán Viktort. Ez természetes, találkoznia kell a tagállamok miniszterelnökeivel, akiktől biztosjelölteket vár. De hogy minden áron kerülni akarja a konfliktust a jogállam kelet-közép-európai lebontóival, a lengyel és magyar kormánnyal, az – ha tényleg erről van szó – aggasztó.
Tévedhettem, amikor von der Leyennek többek között a DK és a Momentum képviselőinek szavazatával történő megválasztása után azt írtam itt: én nemmel szavaztam volna. De az is lehet, hogy nem tévedtem.

Megvédik-e a jogállamot?

Bauer Tamás
-
0
Megvédik-e a jogállamot?
Harcos mondatokat mondott megválasztása előtti beszédében Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben. A jogállamiság kérdésében nincs kompromisszum, hallhattuk tőle. Azután adott egy hete hat nagy európai napilapnak adott interjút, köztük a Guardiannek és a Süddeutscjhe Zeitungnak.
Amikor rákérdeztek a lengyel és magyar jogállamiság kérdésére, olyan szép válaszokat adott, hogy: „A közép- és kelet-európai országokban sokan úgy érzik, hogy nem fogadjuk be őket teljesen. Ha mi olyan élesen folytatjuk a vitákat, ahogy folytatjuk, az oda vezet, hogy az országok és népek azt hiszik, hogy egészében gondoljuk ezt róluk, amikor egyes hibákat bírálunk.”
Megérti, hogy a lengyeleknek a migrációval kapcsolatos aggodalmai azzal függenek össze, hogy másfél millió ukrán bevándorlót kellett befogadniuk. Továbbá: a gazdasági szankciók csak „a végső eszköz lehetnek, több más, azt megelőző lépés után”.
Magam is Ursula von der Leyen erényeit taglaltam itt, amikor először megtudtam, hogy őt jelölik bizottsági elnöknek a kormány- és államfők. De mindjárt figyelmeztettem: egy dolog, hogy mit gondol ő mint a német szövetségi kormány tagja és a CDU alelnöke, és egy másik dolog, hogy mit tesz, mit tehet, mint a Bizottság elnöke.
Azután, amikor megválasztották, aggodalmaskodtam amiatt, hogy úgy választották meg minimális többséggel, hogy abban a többségben nem voltak benne a zöldek, és a szociáldemokraták egy része sem, viszont benne volt – saját nyilatkozata szerint – a Fidesz és a Jog és Igazságosság. És akkor most ilyen megértően beszél azokról a kormányokról, amelyek lebontják a jogállamot.
A CDU-CSU-ban rossz hagyomány, hogy elnézőek a jogállam ellenségeivel szemben, keresik az ürügyeket, hogy miért ne lépjenek fel határozottan. Elvégre mikor gondolja a nép, hogy a kormányt érő bírálat rá is vonatkozik? Mi köze a lengyel jogállam lebontásának ahhoz, hogy Lengyelországban rengeteg az ukrán vendégmunkás? A kohéziós támogatásokat nem lenne könnyű a jogállamiság megőrzéséhez kötni, de talán nem kellene eleve lemondani erről a lehetőségről. Ez az interjú azt mutatja: bármennyire rokonszenves is von der Leyen, félő, hogy ezt a rossz hagyományt viszi magával a Bizottságba.

Wizz Air, milánói járat

Kenderessy Milán
-
2
Wizz Air, milánói járat

Előre leszögezem: semmivel és senkivel nem tudom igazolni, hogy egy fontos politikusunk a közelmúltban, a Wizz Air milánói járatán utazott volna. Miként azt sem, hogy a járat csak másfél órával az eredetileg megadott indulási időpont után indult haza, miután a fontos személy is megérkezett a gépre.

A történetet egy NER-közeli barátom mesélte, miközben kajánul mosolygott. Megpróbáltam az eset után érdeklődni, magától a Wizz Airtől is érdeklődtem a szóban forgó járat késésének okáról, de csak semleges magyarázattal szolgáltak: a tényt nem tagadták, de a repülőterek zsúfoltságával, Milánó mindennapos túlterheltségével magyarázták.

Már túl is léptem volna a történeten, amikor a napokban a hvg.hu oldalán megjelent egy hír: „Fapadoson utazott, gurulós poggyásszal vegyült Orbán Viktor” a Wizz Air egyik Milánó–Budapest fapados járatán. Az utasok felismerték, volt, aki fotót is készített a miniszterelnökről, aki testőrség nélkül, egyszerű turista utasként jelent meg a fedélzeten.  meglehetősen hangos visszhangja volt a hírnek: az ellenzéki média némi kaján kétkedésével, de összességében pozitív kicsengéssel kulminálódott az eset. Itt talán napirendre is térhettem volna a történtek felett, de néhány kérdés nem hagyott nyugodni.

Hogyan és miért utazott miniszterelnökünk Milánóba? Annak kicsi a valószínűsége, hogy titokban ott szeretett volna meginni egy finom, igazi olasz kávét, vagy még egy pizza margheritát is megengedett magának? Megfeledkezett az időről, és késve rohant a Malpensa repülőtérre, hogy még elérje a Wizz Air 22 óra után induló budapesti járatát.

Talán ugyanazzal kapcsolatban utazott az a miniszter is Milánóba akiről utalást tett a barátom is, aki a korábban történt rejtélyes Wizz Air késésről mesélt? Szerinte a másfél órás várakozás okozója is „egyik vezető politikusunk” volt. Lehet, hogy a két eset összefügg?

A miniszterelnök a közelmúltban valóban járt az olasz városban, és aligha magánemberként ruccant ki Észak-Itáliába, sokkal inkább feltételezhető, hogy miután a Liga, az önmagán is messze túlnövő olasz kormánypárt, központja ebben a városban van, s Orbán „félhivatalosan” akár Salvini belügyminiszterrel is találkozhatott egy nappal az előtt a fontos szavazás előtt, amely Ursula von der Leyen bizottság-elnöki megválasztásáról döntött. Talán néppárti „futárként” vele ígértek a jelölt hathatós támogatásáért uniós segítséget a menekültek szétosztásában, vagy az olasz államháztartási hiány miatt amúgy napirenden lévő eljárásban némi enyhébb dorgálást.

Miniszterelnökünk pedig beváltható jó pontokat szerezhetett a Néppárt vezetői körében, amikor majd ősszel a felfüggesztés további sorsáról, illetve a hetes cikkely szerinti eljárás folytatásáról, vagy a hazai demokráciát ért bírálatok szankcióiról lesz szó.

Közben persze megihatta azt a finom kávét, és talán egy pizzára is megvendégelték.

(u.i.: A magánlátogatáson Szentpéterváron turistáskodó Orbánnal Viktor miniszterelnökkel  egyidőben véletlenül épp ebben a városban tárgyal Vlagyimir Putyin. Semmi nyoma, hogy találkoztak volna…)

Von der Leyen megválasztása: német-lengyel-magyar háttéralku?

Bak Mihály
-
0
Von der Leyen megválasztása: német-lengyel-magyar háttéralku?

Az utolsó pillanatban stikában lezajlott német-lengyel-alku lehet a magyarázata annak, hogy az Európai Bizottság következő elnöke mélyen hallgatott az EP-ben a jogállamisági kérdésekről. Ursula von der Leyen azóta is váratlanul megértően nyilatkozik a magyar és lengyel helyzetről.

Erős Európa párti beszédet tartott a hét elején az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölt német politikus, aki a baloldalnak tetsző programelemeket sorolt fel, például az európai minimálbért – írtuk tudósításunkban. Már akkor megjegyeztük, hogy von der Leyen feltűnően kerülte a jogállamisági normák megsértőivel kapcsolatos kérdést. Akkor is, amikor az EP-beli vitában sorra kapta ez erre vonatkozó kérdéseket, sőt, felszólításokat az állásfoglalásra.

A szavazatok Bermuda-háromszöge

Az EP-ben 383 vokssal épphogy átment a szavazáson von der Leyen. A kilenc fős különbség szokatlan a korábbi szavazatokkal összevetve is, de főleg ahhoz képest, hogy az előzetes számítások alapján bő 400-as támogatásra lehetett számítani.

A titkos szavazás miatt először találgatások voltak arról, hol veszett el a néppárti-szocialista-liberális Bermuda-háromszögben a meggyőző többség. A rezgő léc láttán a Fidesz részéről elhangzottak azok a nyilatkozatok, hogy

voltaképpen az ő 13 képviselőjük billentette át a mérleg nyelvét.

Azóta azonban kiderült, hogy a plenáris vitában jelzettektől eltérően a szélsőjobb oldalról váratlanul sok támogató szavazatot adtak le von der Leyenre, vagyis a hárompárti (plusz Zöldek) koalícióban még nagyobb volt a megosztottság.

Az elmúlt napokban aztán von der Leyen több nyilatkozatban váratlannak tetszően retirált a jogállamisági kérdésben. Meg kell hallgatni a keleti országok érveit, például a lengyelekét az Ukrajnából befogadott menekültek miatt – ilyeneket mondott a The Guradianben. A német Süddeutsche Zietungban pedig arról beszélt, hogy nem folytatható tovább az a vita a keleti tagállamokban a jogállamisági ügyben, ahogyan eddig történt, mert ez nem mindegyiküket érinti, hanem csak bizonyos hiányosságokat bírálnak. A cél persze a jogállamiság

„de senki sem tökéletes”

– kente el a kérdést von der Leyen.

Merkel bevetette magát: szavazatok széljobbig?

A meglehetősen feltűnő engedékenység magyarázata lehet az, amire – német és lengyel nyilatkozatok alapján – az azonnali.hu hívta fel a figyelmet. Eszerint az EP-szavazás előtt német offenzíva indult a lengyelekhez. Mindenekelőtt Angela Merkel vette rá Tadeusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt (akinek pártja, a PiS az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek – ECR – frakciójában van) von der Leyen támogatására. Az ő 26 képviselőjükkel a Fidesszel együtt aztán legalább 39 szavazat lendítette a trónra von der Leyent.

Meg nem erősített hírek szerint

még az ECR-től is jobbra álló Identitás és Demokrácia

(a Matteo Salvini Ligájából, a Marine Le Pen Nemzeti Gyűléséből és például a neonáci német AfD-ből alakult frakció) sok képviselője is von der Leyenre szavazott.

A közvetlen lengyel-német-megállapodás alapján a PiS megszavazza von der Leyent és bukni hagyja az EP-bizottsági elnökségről Beata Szydłót (akit kétszer is leszavaztak az EP foglalkoztatási bizottságának elnökségéről), cserébe a leendő lengyel EU-biztos fontos területet kap a következő bizottságban.

Balról vissza jobbra

EP-beli beszédében Ursula Von der Leyen sokak meglepetésére beszélt ki balra, sok néppártit is kiakasztva. Akit azért is ünnepeltek, hogy az Európai Egyesült Államok híve. Most ebből is visszalépett, a magukat szuverenistának nevező jobboldalnak tetszően, amikor a Süddeutsche Zeitungban azt is fejtegette, hogy

a föderatív Európáról ma már érettebben és realistábban gondolkodik,

az egység a sokszínűségben rejlik. Ez pedig más, mint a föderalizmus – mondta most a német politikus.

A német politikus EP-beli szavai és mostani nyilatkozatai közti ellentmondásra hívta fel a figyelmet Ujhelyi István (MSZP) EP-képviselő azzal, hogy nem a migrációhoz való viszony a töréspont a Fidesszel szemben, hanem a jogállam legyalulása. Szerinte von der Leyen „megértő” megnyilatkozása utólag is igazolja az döntését, hogy nem szavazza meg őt az EP-ben.

A populisták foglya lesz-e?

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez a támogatási arány a továbbiakban is fennmarad. Az azonban figyelmeztető jel, hogy elvileg „saját” kibővített táborában (a három frakcióban) is mennyire sok szavazatot vesztett már az első pillanatban.

Erre utalt Ujhelyi is, amikor azt írta, hogy von der Leyen néhány hét múlva, szeptemberben újra az Európai Parlament elé áll, hogy bemutassa az általa vezetett Bizottság leendő tagjait és részletesebb programját.

Ha így halad, kicsi lesz az a kilenc fős többség,

amelyet legutóbb még támogatóként maga mögött tudhatott – így Ujhelyi.

Az viszont kérdés, hogy mennyire rombolja a jövendő bizottsági elnök pozícióját az, hogy ennyire szűk körű, két-három fő által tető alá hozott sub rosa egyezség emelte pajzsra őt. A három frakcióban – ezek szerint tényleges – lázadás éppen amiatt történt, hogy az előre lefektetett szabályok szerinti csúcsjelölti rendszer helyett ismét a „füstös hátsó szobák mutyija” érvényesült Merkellel a centrumban.

Több értékelés szerint emiatt megválasztása érdekében Ursula von der Leyen magára húzta a populista jobboldalt. Ha pedig ez így marad, akkor minden idők leggyengébb európai bizottsági elnöke lesz, saját szövetségesei által nem eléggé támogatva, kitéve az EP-ben az ellenzék jóindulatának.

Valaki vegye le Ursula von der Leyenről a narancsszemüveget!

FüHü
-
0
Valaki vegye le Ursula von der Leyenről a narancsszemüveget!

Sajátos és sokatmondó interjút adott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke a The Guardian című lapnak. Ugyan a parlamenti beszédében még a jogállamiság harcias védőnek mutatta magát – ezzel is udvarolva a megválasztása kapcsán még bizonytalan képviselőknek -, most azonban már mintha hátrébb lépne ebből a pozícióból. – kezdi a cikkhez fűzött kommentárját Ujhelyi István.

Leyen most már jóval megengedőbben beszélt a jogállamiságot lábbal tipró tagállami kormányokkal kapcsolatban (szerinte „megértőbbnek” kell lenni), ráadásul – mintha csak a narancsos propaganda kiadványokból olvasta volna fel – a menekültválságot és annak kezelését hozta összefüggésbe a jogállami kifogásokkal. Mintha bármi köze is lenne a menekültválságnak ahhoz, hogy a magyar vagy éppen a lengyel kormány milyen módon gyalulja szét a demokratikus intézményrendszert és épít ki hibrid rezsimet saját hazájában. Nekünk nem menekültvitánk van az orbáni rezsimmel!

Ursula von der Leyen vagy nincs képben az Unió ezen szegletében zajló folyamatokkal vagy szépen besétált az orbáni agymosó rendszer csapdájába és hagyja magát megvezetni a fakenews-gyárak szlogenjeitől. Jó lenne, ha valaki levenné Ursula von der Leyenről a narancsszemüveget, nekünk ugyanis nem menekültügyi vitánk van a NER-rel!

Az orbáni rezsim azért összeférhetetlen az Európai Unióval, mert egy autokrata maffiaállam, amely ellopja az emberek pénzét, szociális rabszolgaságba taszítja és megfosztja őket egyenlő jogaiktól! Nem a menekültkvóta körül kialakult vita miatt hagyta el sok százezer fiatal Magyarországot; nem a menekültválság kezelésének megítélése miatt nincs tisztességes orvosi ellátás a magyar kórházakban és végképp nem a menekültek vitatott elosztása miatt kell az uniós támogatások minden egyes eurócentjét Mészáros Lőrincnek vagy az Orbán-család rokoni és baráti körének leosztani!

Akinek volt kétsége amiatt, hogy miért nem volt szabad támogatni Ursula von der Leyen – az állam- és kormányfők hátsó szobákban meghozott, antidemokratikus sunyi alkujának eredményeképp ránk erőszakolt – megválasztását, hát most újabb érveket kaphatott. A csúcsjelölti rendszer felrúgása, a korábbi jelöltek aljas elgáncsolása után egy olyan személy kért és kaphatott bizalmat, akinek előzetesen nem ismertük sem a programját, sem az elképzeléseit.

Egy kétségkívül jó és erős parlamenti beszéd után csak most kristályosodnak ki a részletek és a valós hozzáállás; például az „Európai Egyesült Államok” víziója kapcsán, amelyet korábban még megvalósítandó álomnak mondott, most már a föderalizmus ellen foglalt állást.

Én éppen a jelölt kiválasztásának módja miatt nem támogattam Ursula von der Leyen kinevezését. A mostani nyilatkozata csak abban erősített meg, hogy jól döntöttem.
Von der Leyen néhány hét múlva, szeptemberben újra az Európai Parlament elé áll, hogy bemutassa az általa vezetett Bizottság leendő tagjait és részletesebb programját. Ha így halad, kicsi lesz az a kilenc fős többség, amelyet legutóbb még támogatóként maga mögött tudhatott…

Mindenki azt hallotta amire vágyott

Bauer Tamás
-
0
Mindenki azt hallotta amire vágyott

Az Európai Parlament 383 szavazattal 327-tel szemben az Európai Bizottság elnökévé választotta Ursula von der Leyent. Ez az elmúlt hetek történetének rossz kimenetele.

Az eddigi német honvédelmi miniszter franciául, angolul és németül elmondott nagy sikerű beszédében elmondta: megkönnyebbül attól, hogy a szélsőjobb, az “Identitás és Demokrácia” frakció pártjai (a német AfD, az olasz Liga és mások) nem támogatják. De nem mondta azt, amit a Néppárt csúcsjelöltjére, Manfred Weberre rákényszerítettek: hogy nem akar a Fidesz szavazataival bizottsági elnök lenni. Nem mondta, és – ha hihetünk a szavazás előtt tett nyilatkozatoknak – a Fidesz és a lengyel Jog és Igazságosság szavazataival lett bizottsági elnök. A szavazás titkos volt, így nem tudhatjuk, hogy tényleg igennel szavazott-e a lengyel és magyar kormánypárt minden képviselője. De ha úgy szavaztak, ahogy mondták, akkor nélkülük – akár a Jog és Igazságosság, akár a Fidesz képviselőinek szavazata nélkül – nem lett volna meg a többség. (Kilenccel kapott több szavazatot a többséghez szükségesnél, és a Fidesznek 13, a Jog és Igazságosságnak 27 mandátuma van.)
Akik a magyar EP-képviselők közül korábban nemmel készültek szavazni – a DK, az MSZP és a Momentum képviselői –, azok elégedetten nyilatkoztak von der Leyen délelőtti beszédéről. A DK ki is mondta, hogy igennel fog szavazni, hiszen von der Leyen a délelőtti beszédben a “szociális Európának” a DK által legfontosabbnak tartott céljairól: minimálbérről, európai munkanélküliségi viszontbiztosításról, továbbá európai klímatörvényről, közös európai menekültügyről beszélt, és azt is kimondta, hogy a jogállamiság kérdésében nem köt kompromisszumot, továbbá, hogy aki gyengíti Európát, az benne kemény ellenfélre számíthat.
Igazán szép volt a beszéd, és vonzóak a benne foglalt tervek.

(A rend kedvéért: nem arról az európai minimálbérről beszélt, amely Európa-szerte – akár csak az átlagbér százalékaként – egységes lenne, hanem olyan minimálbérről, amely az egyes munkaerőpiacok feltételeihez igazodik, és a munkáltatói szövetségek és szakszervezetek közötti alkuval jön létre. Nem beszélt európai családi pótlékról, csak arról, hogy minden gyereknek, az elszegényedő családok gyermekeinek is hozzá kell férnie az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz. Nyugdíjminimumról nem esett szó a beszédben. Nem általában a multik különadójáról beszélt, hanem a digitális óriások megadóztatásáról, ami sokkal szűkebb kör.)

Igaza volt ugyanakkor a zöldek csúcsjelöltjének, Ska Kellernek, amikor túl általánosnak nevezte a beszédben foglalt terveket, szándékokat. Számunkra, magyar (valamint lengyel) demokraták számára nem is az a fő kérdés, hogy milyen szociális és klímavédelmi törekvéseket tartalmazott von der Leyen programbeszéde (bár persze nem közömbös), hanem az, hogy milyen fellépésre számíthatunk tőle a jogállamiság ügyében. Ezért figyelmeztettem már az ő jelölésével kapcsolatos első jegyzetemben: nem az a legfontosabb, hogy milyen nézeteket vall, hanem hogy mit kész, illetve mit tud ebből majd bizottsági elnökként keresztülvinni. És emiatt tartom szerencsétlennek, a folyamat rossz kimenetelének, hogy személyében olyan elnöke lesz az Európai Bizottságnak, akinek megválasztásához kellettek a Fidesz és a Jog és Igazságosság szavazatai, mert nem kapott elegendő szavazatot a négy demokratikus pártcsalád, a Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és a zöldek frakcióiból.

Vajon lesz-e ilyen indulással elegendő ereje a jogállam lengyel és magyar lebontóival szembeni fellépéshez?

A következő lépés a Bizottság összerakása lesz. Nem elsősorban az, hogy hogyan éri el a nemi paritást a Bizottság felállításakor – bár az is érdekes lesz –, hanem hogy el tudja-e kerülni a jogállam felszámolóinak jelenlétét az új Bizottságban, és hogy valóban megkapja-e kulcspozícióját a szocialista Frans Timmermans és a liberális Margrethe Vestager (ha egyáltalán delegálja őt az új dán kormány). Ez ad majd némi támpontot ahhoz, hogy mi valósulhat meg a von der Leyen szép programbeszédében megfogalmazott törekvésekből.
Én a beszéd meghallgatása után is nemmel szavaztam volna, és nem von der Leyen személye miatt. Az Európai Bizottság előtt álló feladatokhoz olyan elnök kellett volna, aki bírja a négy demokratikus frakció egészének támogatását, és nincs szüksége a jogállamot lebontó kormánypártok támogatására.
1...1011121311. oldal a 13-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan