Az izraeli kormány az elmúlt években elutasította Ukrajnától érkezett kéréseket a Pegasus kémprogram megvásárlására tett kéréseit – írja a New York Times.
Ukrajna és Észtország is a Pegasussal hozzá akart férni az orosz telefonokhoz, feltehetően az oroszok egyre fenyegetőbb titkosszolgálati műveletei miatt még azokban az években, mielőtt Oroszország végrehajtotta Ukrajna invázióját.
Izrael attól tartott, hogy a kiberfegyver Oroszország ellenfelei számára történő eladása tönkretenné Izrael és a Kreml kapcsolatát.
Az izraeli védelmi minisztérium azonban megtagadta, hogy engedélyt adjon az NSO Groupnak, a Pegazust gyártó cégnek, hogy Ukrajnának értékesítsen, ha ennek az volt a célja, hogy a fegyvert Oroszország ellen is bevesse. A döntések azután születtek, hogy Izrael évekig engedélyeket adott a külföldi kormányoknak, amelyek a kémprogramokat a hazai ellenzék elleni eszközeként használták.
A Pegasus egy úgynevezett zéró kattintásos hackereszköz, ami azt jelenti, hogy lopva és távolról kinyerhet mindent a célpont mobiltelefonjáról, beleértve a fényképeket, névjegyeket, üzeneteket és videofelvételeket, anélkül, hogy a felhasználónak egy adathalász hivatkozásra kellene kattintania. A mobiltelefon így a telefon kémkedhet saját tulajdonosa után.
A Krím 2014-es orosz inváziója óta az Ukrajna egyre inkább az orosz agresszió és kémkedés közvetlen célpontjának tekinti magát. Ukrán tisztviselők az izraeli védelmi felszerelést az orosz fenyegetés ellen kívánták felhasználni, de Izrael szinte teljes embargót rendelt el fegyverek, köztük a Pegazus Ukrajnának történő eladására.
“Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.“
19:00 – Biden elnök a G20 partnereknek javasolta, hogy Oroszországot zárják ki a gazdasági csoportból.
18:45 – Az Egyesült Államok egyértelművé tette, hogy a szankciók az Orosz Központi Bank, a Nemzeti Vagyonalap és az Orosz Pénzügyminisztérium aranyügyleteire is vonatkoznak.
18:30 – Volodimir Zelenszkij elnök felszólítja a G7-országokat, hogy hozzanak létre egy hatékony biztonsági garanciát Ukrajna és a térség számára, amely képes 24 órán belül megállítani bármely agresszort.
18:00 – Irina Verescsuk miniszterelnök -helyettes bejelentette szintén a mai napon 11 orosz civil tengerészt küldtek vissza az oroszokhoz, akiket egy elsüllyedt hajóról mentettek ki Odessza közelében. A csere eredményeként 19 ukrán civil tengerész tér haza a Sapphire mentőhajóról, amelyet a megszállók foglyul ejtettek, hogy megpróbálják elvinni csapatainkat Snake szigetéről.
17:45 – Az ukrán hatóságok hadifoglyokat cseréltek az Oroszország képviselőivel „tízért katonát, tíz katonáért cseréltek.”
16:55 – Lloyd Austin, a Pentagon főnöke és az Egyesült Államok Fegyveres Erők Egyesített Vezérkarának (CNS) elnöke, Mark Milley kereste és továbbra is törekszik arra, hogy kapcsolatot létesítsen Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimovval, az RF fegyveres erők vezérkari főnökével. telefonon, míg az orosz fél mindeddig megtagadta a kommunikációt. Ezt erősíti meg az amerikai katonai minisztérium sajtótitkárának, John Kirbynek a TASS-hoz csütörtökön érkezett nyilatkozata.
16:35 – A pápa elítélte a fegyvervásárlásra fordított kiadások növekedését az ukrán események hátterében.
16:15 – A NATO-tagok szerint Ukrajnának alapvető joga van az önvédelemhez, ezért fokozták támogatásukat, és továbbra is további politikai és gyakorlati támogatást fognak nyújtani Ukrajnának.
15:45 – Josep Borrell uniós külügyminiszter további támogatást ígér Ukrajnának, és katonai szempontból nagy kudarcnak nevezte az orosz hadsereg fellépését.
14:35 – Josep Borrell uniós külügyminiszter további támogatást ígér Ukrajnának, és katonai szempontból nagy kudarcnak nevezte az orosz hadsereg fellépését.
13:20 – Csak a donyecki régióban 200 ezer ember nem jut vízhez. Az összecsapások mértékének növekedésével az a veszély fenyeget, hogy a következő hetekben a donyecki régió teljesen elzárható a vízellátástól. „A háború részben vagy teljesen megfosztotta Mariupol, Mikolajiv, Harkov, Oktirka, Izyum, Makarov, Pologi, Vaszilivka, Orihiv, Huliaipil, Csernyihiv, Trostyanets és sok más település lakóit az ivóvízhez való hozzáféréstől” – áll a közleményben.
12:50 – Dmitrij Peszkov orosz elnök szóvivője azzal magyarázta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter távolmaradását a médiában, hogy „most sok gondja van”.
12:00 – Volodimir Zelenszkij elnök március 24-i virtuális beszédében azt mondta, hogy Ukrajna a NATO repülőgépeinek és tankjainak mindössze 1%-át kéri, hogy segítsen megvédeni magát az orosz agresszióval szemben. „Nem tudjuk csak úgy megvenni őket. Egy ilyen ügylet közvetlenül csak a NATO döntéseitől, egyébként politikai döntéseitől függ.”
10:35 – Az orosz erők a Fekete-tengerről indított Kalibr rakétákkal támadják Harkov belvárosát.
10:00 – Az orosz csapatok növelték az ágyúzások számát Csernyihivban, a harcok továbbra is folynak Kijev és Harkov régiókban. Éjszaka légiriadók hallatszottak az egész régióban. Csata volt Irpenben, Gostomelben. Állandó tüzérségi lövedékek. Yasnohorodka falut a Fastiv kerületben ágyúzták.
09:55 – A Fitch törölte a szankcionált orosz cégek minősítését.
09:50 – A Western Union is leáll Oroszországban.
08:55 – Folytatódik Putyin teljes körű háborúja Ukrajnában. A luhanszki régióban a megszállók foszforbombákat használtak. Az ellenség folytatja a városok ágyúzását, sok a halott és a sebesült. Mert a városokba nem tudtak behatolni elkezdtek nehézfegyvereket bevetni, foszforbombákat dobni. „Az áldozatok száma sokkal magasabb lehet” – tette hozzá Szergej Gaidai, a luhanszki regionális katonai-polgári közigazgatás vezetője.
08:10 – Az Ukrán Fegyveres Erők Haditengerészete bejelentette, hogy a hadsereg megsemmisítette az orosz csapatok Orsk nevű partra szállító hajóját. A hajót Zaporizzsja régióban található Berdjanszk közelében süllyesztették el.
Facebook
07:05 – Oroszország nyíltan nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzik „NATO-provokáció” esetén.
07:00 – Oroszország legfelsőbb katonai vezetése az elmúlt hónapban nem volt hajlandó tárgyalni amerikai kollégáival.
06:10 – Az izraeli kormány elutasította az elmúlt években Ukrajnától és Észtországtól érkezett kéréseket a Pegasus – a nagy teljesítményű kémprogram-eszköz – megvásárlására és orosz mobiltelefonszámok feltörésére való felhasználására a megbeszéléseket ismerő emberek szerint – írja a New York Times.
06:00 – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi beszédében bírálta Izraelt, amiért nem biztosította országának az Iron Dome rakétaelhárító rendszert és más védelmi fegyvereket.
04:45 – A lengyel szejm háborús bűnösnek nyilvánította Vlagyimir Putyint.
04:25 – Nagy-Britannia új támogatási csomagot készített Ukrajna számára. London 6000 új rakétát biztosít Ukrajnának védelmi célokra, valamint 25 millió font pénzügyi támogatást a fegyveres erőknek.
04:00 – Oroszország nem hagy fel a Kijev, Csernyihiv, Szumi, Harkov és Mariupol elfoglalására irányuló offenzív hadműveletek folytatására tett kísérletekkel – Ez áll az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának Facebook-oldalának üzenetében.
03:00 – Az orosz megszálló erők katonai bázist állítottak fel a Melitopol légibázison, rakétákat lőnek ki más városokra. Melitopol polgármestere március 23-án a Facebookon azt írta, hogy a város lakói alapvetően az orosz hadsereg élő pajzsaként szolgálnak. Közölte azt is, hogy Melitopol az orosz megszállás következtében humanitárius katasztrófa küszöbén áll.
02:45 – A híres brit színész, a „Karib-tenger kalózai” sztárja, Orlando Bloom az UNICEF keretein belül Moldovában tartózkodik, ahol támogatja és segíti azokat az ukrán családokat, akik Oroszország teljes körű inváziója miatt kényszerültek menekülni.
Instagram
01:00 – Az Európai Unió 500 millióról 1,1 milliárd euróra emelte az ukrán fegyveres erők finanszírozását az Európai Békealap keretében.
00:50 – Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő március 23-án azt mondta újságíróknak, hogy az orosz csapatok 25-35 kilométerre mozdultak el addigi pozíciójuktól, mintegy 50 kilométerre Kijevtől keletre – írja a CNN . Ezenkívül a tisztviselő kijelentette, hogy Oroszország fokozta támadásait Kelet-Ukrajnában.
00:15 – Az ukrán állami vasúttársaság, az Ukrzaliznicja sajtószolgálata szerint az online jegyértékesítés és a telefonszolgáltatás jelenleg átmenetileg nem elérhető, de az utasok adatai biztonságban vannak, és a helyzet a vonatok mozgását nem befolyásolja.
23:55 – Oroszország nem hajlandó „kompromittált devizában” – így dollárban és euróban – elfogadni a földgázszállítások ellenértékét a barátságtalan országoktól és áttér a rubelelszámolásra – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a szerdai kormányülésen Moszkvában.
A NATO csúcstalálkozó előtt értékelte az Ukrajnában zajló háború erőviszonyait Szenes Zoltán vezérezredes, egykori vezérkari főnök. Szerinte van lehetőség diplomáciai megoldásra, de ehhez Zelenszkij elnöknek is kompromisszum készséget kellene tanusítania.
Zelenszkij elnök hiúsította meg Putyin villámháborús terveit – hangsúlyozta Szenes tábornok, aki rámutatott arra, hogyha Ukrajna elnöke elmenekült volna Kijevből, akkor az orosz agresszió gyors sikerhez vezetett volna. A gyilkos csecsen és szpecnaz kommandó azonban nem ért célba Kijevben, és Zelenszkij elnök az ellenállás élére állt ahelyett, hogy elmenekült volna, ahogy azt neki Nyugaton ajánlották. Tegyük hozzá, hogy mindebben nagy szerepe lehetett az amerikaiak által ki illetve továbbképzett ukrán tisztikarnak, ahol nem akadt egyetlen áruló sem noha Putyin minden bizonnyal erre is számított.
Az oroszoknak nem sikerült elfoglalniuk Kijevet bár már az első napon leszálltak az orosz légidesszant erők a főváros körüli repülőterekre! Most elhúzódó ostrom várhat rájuk. A náciknak egy hónapba telt Kijev bevétele a második világháború idején – emlékeztetett Szenes vezérezredes.
Plusz 100 ezer orosz katona kell
Ha Putyin el akarja foglalni Kijevet, akkor legkevesebb ennyire lesz szüksége egy elhúzódó háborúhoz. Felmerülhet, hogy Szíriából importál harcosokat, de ennek szörnyű következményei lennének a város ostromára nézve. Kijev pedig az orosz városok anyja, része az orosz történelemnek hisz itt alapították meg az első birodalmat a viking harcosok, akiktől azután az orosz cárok származtatták magukat (Rurik).
A politikai és gazdasági szankciók nem állítják meg a háborút Szenes tábornok szerint, de úgy véli, hogy diplomáciai megoldás lehetséges.
Sok függ attól, hogy mi történik a NATO csúcstalálkozón, melyen az USA elnöke is részt vesz. Ha a NATO csúcs csillapítja a harcokat, akkor megnövekszik a diplomáciai megoldás valószínűsége. A katonai erő azonban változatlanul nagyon fontos marad a háborúban.
„A diplomácia fegyverek nélkül olyan mint a zenekar hangszerek nélkül”
– idézte Nagy Frigyest, a porosz katona királyt Szenes Zoltán vezérezredes , egykori vezérkari főnök, aki az Andrássy körben fejtette ki a nézeteit a Pénzügykutató Intézetben.
„Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.„
17:30 – Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy a szövetség várhatóan beleegyezik, hogy Ukrajnának „további támogatást nyújt, beleértve a kiberbiztonsági berendezéseket” és szállítmányokat a „kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések elleni védelem érdekében”.
16:45 – Vlagyimir Putyin orosz elnök egy televíziós kormányülésen kijelentette, hogy a „barátságtalan országoknak” rubelben kell fizetniük az orosz energiáért, és elrendelte, hogy a változtatásokat egy héten belül hajtsák végre.
16:00 – Franciaország két legnagyobb mérlegfőösszegű bankja – a Crédit Agricole és a BNP Paribas – kivonul Oroszországból az ország Ukrajna elleni inváziója közepette.
14:50 – Irpin polgármestere szerint az orosz erők foszforbombákkal vették célba Kijev szatellitvárosait március 22-én éjjel. Az ilyen fegyverek civilek elleni használatát a genfi egyezmények tiltják.
14:00 – Biden elnök szerda este érkezik Brüsszelbe, és a NATO-szövetségesekkel és az Európai Unióval való találkozás előtt újabb szankciókat jelent be az orosz törvényhozók ellen.
12:55 – Irpin polgármestere, Olekszandr Markusin szerint az orosz erők foszforbombákkal vették célba Kijev szatellitvárosait március 22-én éjjel. Az ilyen fegyverek civilek elleni használatát a genfi egyezmények tiltják.
12:00 – Az Európai Unió jóváhagyta az Ukrajnával kötött megállapodást a Nemzetközösség birtokában lévő titkos információk Kijevnek történő továbbításáról. Erről a Bloomberg számolt be szerdán forrásokra hivatkozva.
11:50 – Az ukrán Honvédelmi Minisztérium Központi Hírszerző Ügynöksége közzétette a Brjanszk régióból származó 856. önjáró tüzérezred 725 katonájának listáját, akik részt vesznek az Ukrajna elleni háborúban. Ezzel is meg kívánják előzni, hogy a megszállók háborús bűnöket merjenek elkövetni.
11:45 – Csernyihivben az orosz hadsereg lebombázta a várost Kijevvel összekötő közúti hidat a Desznán.
képernyőkép
11:30 – Oroszország visszavonta helikoptereinek nagy részét Csornobayivkából.
10:55 – Az amerikai hatóságok törvényjavaslatot készítenek elő az orosz aranytartalékok blokkolására – írja a New York Times.
10:40 – Ukrajna 9 humanitárius folyosó megnyitására számít március 23-án. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes szerint a folyosókon evakuálják az embereket az ostromlott Mariupolból és a Donyeck régió más városaiból, Luhanszkból, Zaporizzzsjából, valamint Kijev külvárosaiból.
10:00 – A kijevi városvezetés szerint egy bevásárlóközpontot, egy sokemeletes lakóházat és néhány magánházat érte az orosz lövöldözés március 23-án éjjel Kijevben a Szvjatosinszkij és a Sevcsenszkij negyedben. Legalább 4 ember megsérült az éjszakai orosz lövöldözésben.
09:05 – A CNN szerint Egyesült Államok és a NATO szerint Fehéroroszország hamarosan csatlakozhat a háborúhoz Ukrajnában.
08:45 – Az Egyesült Államok ezen a héten megkönnyíti az ukrán menekültek beutazását az Egyesült Államokba.
08:15 – Blinken és Stoltenberg a NATO keleti szárnyának megerősítéséről tárgyalt.
07:50 – Szerhij Gaidai a Luhanszk régió kormányzója azt írta, hogy megállapodás született a helyi tűzszünetről. A tűzszünetnek közép-európai idő szerint reggel 8 órakor kell hatályba lépnie. Ha a tűzszünetet betartják a felek, akkor lehetőség nyílik a harcok miatt a területen rekedt civilek evakuálására.
07:00 – Az orosz erők buszokat lopnak, amelyek embereket mentettek Mariupolból. Az ukrán kormány jelentése szerint az orosz erők lefoglaltak egy 11 üres autóbuszból álló konvojt, amely Mariupol felé tartott, hogy ukránokat mentsen ki az ostromlott városból. Az oroszok a buszokat az eredeti buszsofőrökkel és a mentőszolgálat több dolgozójával együtt egy ismeretlen helyre szállították.
06:40 – Műholdfelvételek azt mutatják, hogy Oroszország katonai repülőgépeket távolít el egy kulcsfontosságú repülőtérről. Oroszország visszavonta helikoptereinek nagy részét a dél-ukrajnai Herszon régió egyik stratégiai Csornobayivka repülőteréről – derül ki a Planet Labs űrképfeldolgozó cég műholdfelvételeiből.
05:15 – Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az Ukrajna elleni orosz támadás „szigorúan a tervek szerint” zajlik. A küldetés menete megfelel az előre kitűzött céloknak – mondta Peskow a CNN tévécsatornának adott interjújában.
04:36 – Pentagon jelentése szerint az oroszoknak nem csak lőszer és élelem utánpótlás hiányzik, hanem a hajók üzemanyaga és a meleg ruhák is.
04:00 – A brit hírszerzés azt jelenti, hogy Oroszország erőszakkal elnyomja a civilek tiltakozását Ukrajna megszállt területein.
02:20 – Csernobilban oroszok kifosztották a az atomerőmű Központi Analitikai Laboratóriumát. A híradások szerint a laboratórium nagy aktivitású minták és radionuklidminták voltak – most az oroszok kezében vannak.
01:15 – Az oroszok által elfoglalt Sumy régió Trostyanec közösségében a megszállók nem engedik a halottakat eltemetni.
00:25 – A lengyel védelmi minisztérium egy NATO-békefenntartó misszió létrehozásának projektjén dolgozik Ukrajnában, ám Andrzej Duda elnök elutasíthatja a dokumentumot, ha nem kap zöld utat az Egyesült Államoktól.
00:05 – Volodimir Zelenszkij meghívta Ferenc pápát látogasson el Ukrajnába. Megköszönte Őszentségének a háború elleni egyértelmű és határozott álláspontját, valamint Ukrajnáért mondott imáit. Meghívtam, hogy látogasson el hazánkba ebben a sorsdöntő időben.
Ezt állítják azok az amerikai tábornokok, akik a CNN kérésére elemezték a háború állását Ukrajnában. Az amerikai televíziósok megkérdezték Moszkvát is, hogy ki a főparancsnoka az orosz csapatoknak Ukrajnában? Természetesen nem kaptak választ.
Korábban az a hír terjedt el, hogy személyesen Sojgu hadügyminiszter a közvetlen felelős, de ő nem katona. Mérnöki végzettsége van, és Putyin kollégája volt a KGB-ben. Azért lett ő a hadügyminiszter, mert Putyin nem bízik a hadseregben. Valószínűleg ezért is nem nevezett ki főparancsnokot az ukrajnai háborúban, melyet két napra tervezett, és már több mint három hete húzódik.
„Az egységes vezetés a háború alaptörvénye” – hangsúlyozta a nyugalmazott Mark Hertling altábornagy, aki korábban az Európában állomásozó amerikai haderő főparancsnoka volt.
Öt orosz tábornok esett el
Legalábbis ennyit jelentett az ukrán hadügyminisztérium. Ez mindenképp nagyon sok, és arra mutat, hogy baj van a belső kommunikációval, a különböző katonai akciók összehangolásával és a logisztikával.
Az oroszok elit ejtőernyős ezredének parancsnoka, Szergej Szuharev ezredes is meghalt. Az ukrán oldalon nincsenek ilyen magasrangú áldozatok.
„Összeomlott a parancsnoki rendszer” – állitja Petraeus tábornok, aki Afganisztánban volt főparancsnok, majd a CIA igazgatója lett. A különböző haderő nemek között nincs megfelelő kommunikáció – állitja Ben Hodges nyugalmazott altábornagy, aki egykor a NATO európai főparancsnoka volt.
„Nem látom, hogy a flotta, a légierő koordinálná akcióit a szárazföldi erőkkel.”
A rádió kapcsolat rosszul működik a harcoló csapatok és a parancsnokság között – mondták amerikai hírszerzők a CNN tudósítójának. Emiatt azután a katonák gyakran otthagyják a tankokat, és a saját fejük után mennek, mert nem tudják elérni a parancsnokságot.
Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter elmondta a CNN tudósítójának, hogy „az oroszok sok hibát elkövettek Ukrajnában.”
A hadügyminiszter különösen azon csodálkozott, hogy az oroszoknak „nem sikerült összehangolni a csapatok akcióit a légierő támadásaival.”
Hodges altábornagy szerint „az oroszok nem rendeznek olyan hadgyakorlatokat, ahol a különböző haderőnemek együttműködését kipróbálhatnák. Ezért Ukrajnában olyan helyzetbe kerültek, amely ismeretlen számukra. A korábbi hadműveletek Szíriában és a Krímben egyáltalán nem hasonlíthatóak ehhez a nagyszabású hadművelethez.”
Putyin a katonákat is meglepte
Az amerikai hírszerzés szerint az ukrajnai hadművelet céljáról és kiterjedéséről csakis a Kremlben tudtak. Ezért a helyszínen levő csapatok is csak a legutolsó percben kapták meg a parancsokat. Sokszor a parancsnokok maguk sem tudták, hogy mire irányul a haditerv, mert velük sem közölték azt.
„Ha nincs főparancsnok a hadszíntéren, akkor nagyon nehéz dönteni”
– hangsúlyozta Hodges altábornagy. Aki szerint a logisztika is mind nagyobb problémát okoz, mert minden katonai alakulat magának akarja a szállítmányokat , és nincs, aki döntsön az elosztásról. Növeli a problémát, hogy menetközben derült ki sok rejtett hiba. Például az, hogy a szállító járműveket nem német gumikkal szerelték fel, ahogy azt Moszkvának jelentették hanem gyengébb minőségű kínaiakkal. A különbözetet minden bizonnyal lenyúlták a hadsereg szállítói, akik Putyin köréből kerülnek ki. A másik példa a gázolaj: az orosz katonák eladják a gázolajat, és emiatt gyakran leállnak a járművek. Olykor a tankok is. Mindez tovább rontja az orosz csapatok morálját. A katonák többsége ma sem érti: miért is harcolnak Ukrajnában?!
Az Oroszországgal folytatott béketárgyalások legalább „néhány hétig” tarthatnak, bár a jelek szerint Moszkva álláspontja „elfogadhatóbbá” vált – mondta Mihajlo Podoliak ukrán elnök tanácsadója, aki részt vesz a béketárgyalásokon.
A tárgyalások kulcsfontosságú kérdései közé tartozik a biztonsági garanciák, a tűzszünet, az orosz csapatok kivonása és a „vitatott területek politikai rendezése” – mondta a Bloomberg TV – nek adott interjújában pénteken.
„Ez a folyamat elhúzódhat” – mondta Podoliak, tekintettel az egymást kölcsönösen kizáró pozíciók számára.
„Vannak olyan engedmények, amelyeket biztosan nem fogunk tenni. Nem adhatunk fel egyetlen területet sem”
– mondta a tárgyalások résztvevőjeként.
Míg a teljes békemegállapodásra jutni néhány hétig tarthat, addid „ami néhány napon belül megtörténhet, az egy tűzszünet”, amely több humanitárius folyosót nyit meg – mondta Podoliak.
Az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szerint
„az orosz hadsereg nem áll harcban az ukrán hadsereggel – csak a civilekkel áll háborúban”.
Szerinte az orosz hadsereg azt a taktikát alkalmazza, hogy „a nagyvárosokat körülveszi, cirkálórakétákkal és légibombákkal bombázza annak érdekében, hogy humanitárius enklávékat hozzon létre”.
„A szíriai vagy afgán háborús forgatókönyvet próbálják megvalósítani Ukrajnában” – mondta Podoliak.
Emlékeztetni kell arra, hogy Oroszország a csapatok bevetése előtt tagadta Ukrajna megtámadásának szándékát, de most azt állítja, hogy csak a katonai infrastruktúrát rombolja le, bár a lakónegyedeket is lebombázza, és egész városokat ostromol.
Így Mariupolban a város otthonokk mintegy 80%-át elpusztították az orosz támadások, naponta 50-100 bombát dobtak a városra, és a lakosok nem tudták elhagyni a várost, pincékben és bombaóvóhelyeken ültek. 350.000 emberből csupán 40.000 elhagyhatta a várost.
Ukrajna huszonnegyedik napja tartó harcához az orosz csapatok agressziója ellen részsikereket és még dühödtebb, kegyetlenebb orosz pusztítása után érkeztünk.
8:00 – Az amerikai punk rock királynője Ukrajnában tervezett fellépést, de a járvány miatt nem jött el hozzánk. De a háború hírére írt egy dalt az ukrán himnusz alapján, és élőben játszotta New Yorkban.
17:20 – Amerikai tisztviselők megerősítik, hogy Oroszország hiperszonikus rakétákat lőtt ki Ukrajna ellen. Korábban Oroszország azt állította, hogy Kinzhal rakétákat használt egy nyugat-ukrajnai lőszerraktár ellen. Ukrajna nem erősítette meg a használt rakéta típusát. Meg nem nevezett amerikai tisztviselők megerősítették a CNN-nek, hogy Oroszország hiperszonikus rakétákat lőtt ki Ukrajna ellen, ami az első ismert eset, hogy ilyen rakétákat használnak harcban.
13:00 – Irina Venediktova főügyész a BBC-nek elmondta, hogy Ukrajna speciális táborokat hozott létre, ahol a fogságba esett orosz katonákat a genfi egyezménynek megfelelően tartják fogva. Ők is „majdnem” ugyanolyan szintű egészségügyi ellátásban részesülnek, mint az ukrán hadsereg – mondta.
12:35 – A lengyel kormány teljeskörű embargót követel Oroszországgal szemben.
11:10 – Az ukrán fegyveres erők tájékoztatása szerint Dél-Ukrajnában halt meg Andrej Mordvicsev orosz altábornagy, aki a 8. gárda egyesített fegyveres hadseregét irányította.
10:00 – Az orosz hadsereg elaknázta a Boszporusztól Odesszáig vezető tengeri utakat, a szocsi tengeri kikötő azt az információt terjesztette, hogy ezek ukrán aknák, és a vihar után sodródnak. Klimenko, aki a Fekete-tengeri Stratégiai Tanulmányok Intézetének projektmenedzsere hangsúlyozta, hogy a viharos tengerben sodródó aknákat elvileg nem lehet megszámolni – „erre csak az képes, aki telepítette”.
09:05 – Ukrajna március elején kapott 500 darabot a Németország által ígért 2700 Strela légvédelmi rakétából. A minisztérium szóvivője azt mondta, hogy fegyverszállításra csak a Szövetségi Biztonsági Tanács jóváhagyása után kerülhet sor. További tájékoztatás nem lehetséges „a jelenlegi biztonsági helyzetből adódó információtitkosság miatt”.
08:20 – Mykhailo Podoliak ukrán elnök tanácsadója felháborodott azon, hogy Christine Lambrecht német védelmi miniszter nem nevezi háborúnak az ukrajnai eseményeket.
07:50 – A tervek szerint három régióban 10 városból nyílnak humanitárius folyosók, ahonnan a lakosság buszokon távozhat és több helyre humanitárius segélycsomagokat is visznek.
06:50 – A tervek szerint szombaton 10 humanitárius folyosót nyitnak meg.
06:00 –Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hajnali videobeszédében azt mondta, sürgősen szükség van értelmes, igazságos béketárgyalásokra.
05:35 – Oroszország szerint hiperszonikus rakétát használtak az Ivano-Frankivszk régióban található raktár megsemmisítésére.
04:50 – Ukrajna „átmenetileg” elveszíti hozzáférését az Azovi-tengerhez. Ez az ukrán hírügynökség megfogalmazása arról, hogy az orosz erők bevonultak és elfoglalták Mariupol kikötővárosát.
02:30 – AP: Évekbe telhet az orosz aknák hatástalanítása az invázió után. Denis Monasztyrszkij ukrán belügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának nyugati segítségre lesz szüksége a fel nem robbant lövedékek és aknák jelentette fenyegetés kezelésére.
01:45 – A Kijev melletti állatsimogató humanitárius folyosót kér az állatok megmentésére. A Kijevtől 25 km-re északra található „Park XII Months” állatkert segítséget kért az állatok evakuálásához vagy az élelmiszerek szállításához azoknak, akiket nehéz szállítani.
00:55 –Mikolaivban több tucat áldozatról számoltak be, mivel a légiriadó szirénák meghibásodnak.
00:20 – A NATO kérésére Hollandia és Németország amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszereket szállít Szlovákiának az Ukrajnába szállítandó S-300-as légvédelmi rendszerei helyett – számolt be az Interfax-Ukrajnára hivatkozva..
Amerikai tisztviselők szerint az orosz katonák halálos áldozatainak száma egyre növekszik, ami veszélyezteti a hadsereg morálját – írja a New York Times.
Az orosz hadsereg három hét alatt több mint 7.000 katonát veszített, ami nagyjából annyi amennyi amerikai tengerészgyalogos halt meg az Iwo Jimáért vívott egy hónapig tartó csata során, és több, mint ahány amerikai katona halt meg 20 év alatt Irakban és Afganisztánban.
A névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint az orosz katonák halálos áldozatainak száma nem pontos, a sajtó elemzése és az ukrán adatok elemzése alapján állították össze (amelyek általában magasak, a legutóbbi 13.500), orosz adatok (amelyek általában alacsonyak, a legfrissebb 498), műholdfelvételek és a tűz alá került orosz tankokról és csapatokról készült videofelvételek alapos áttanulmányozása alapján becsültek meg.
Az amerikai katonai és hírszerzési tisztviselők például tudják, hogy általában hány katona van egy harckocsiban, és ebből ki tudják számítani az áldozatok számát, amikor egy páncélozott járművet eltalál mondjuk egy Javelin páncéltörő rakéta.
A Pentagon illetékesei szerint ahol a halottakkal és sebesültekkel együtt 10 százalékos áldozatok aránya az az adott egységet képtelenné teszi a harccal kapcsolatos feladatok végrehajtására.
Az orosz hadsereg veszteségei a becslések szerint megközelíti a tíz százalékos árányt, ha a hadműveletekben részt vevők számát százötvenezerre és a sebesültek számát is figyelembe vesszük.
A háborús halottak magas és növekvő egyre száma lerombolhatja a harci morált és a harcok folytatására irányuló akaratot.
Az áldozatok magas aránya megmagyarázza, hogy Oroszország sokak által hangoztatott hadereje miért maradt nagyrészt Kijeven, Ukrajna fővárosán kívül.
„Az ilyen veszteségek befolyásolják a morált és az egység kohézját, különösen azért, mert ezek a katonák nem értik, miért harcolnak” – mondta Farkas Evelyn, aki orosz és ukrajnai viszonylatában a Pentagon legmagasabb rangú tisztviselője volt az Obama-kormány idején.
„Csökken az általános helyzettudatosságod. Valakinek vezetnie kell, valakinek lőnie kell.”
A tisztviselők szerint Oroszország légi bombázása segített álcázni a hadsereg gyenge teljesítményét a helyszínen.
Valószínűleg maguk az oroszok is csak azt hallják, amit Putyin hallani akar, az invázió kezdete óta vaskezű irányítást gyakorol az oroszországi hírügynökségek felett.
Néhány orosz azonban hozzáfér a virtuális magánhálózatokhoz vagy a VPNS-hez, és híreket kaphat Nyugatról.
Nyugati tisztviselők szerint körülbelül 20 orosz tábornok tartózkodott Ukrajnában. Közülük három tábornok halálhírét először az ukránoktól hallhattuk, majd NATO-tisztviselők is megerősítették, sőt egy halálesetet pedig maga Putyin is elismert.
Két amerikai katonai tisztviselő azt mondta, hogy sok orosz tábornok nem biztonságos telefonon és rádión beszél, így szerintük legalább egy esetben az ukránok lehallgatták valamelyik tábornok hívását, megállapították földrajzi helyét és csapást mérhettek rá valamint munkatársaira – mondták el a tisztségviselők a New York Timesnak.
A huszonkettedik napja tartó orosz agresszió elleni harc egyre több véráldozattal folytatódik, de a tegnapi tárgyalások halvány fényt csillantottak fel az alagút végén.
18:35 – Az orosz erők naponta 50-100 bombát dobnak Mariupolra. A város tanácsa szerint a délkeleti város kritikus állapotban van. A március 2-a óta körülzárt Mariupolt elzárták az áram-, víz-, gáz-, mobilhálózattól, élelmiszer- és gyógyszerellátástól.
18:00 – Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO megérti Zelenszkij elkeseredettségét, és folytatni fogja a fegyverszállítást.
17:10 – Ukrajna legnagyobb acélgyártója, Ahmetov oligarcha Azovstalja teljesen megsemmisült. Szerhij Orlov mariupoli főpolgármester-helyettes a Forbes Ukraine-nak adott interjújában elmondta, hogy Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Akhmetov vállalkozását többször is megtámadták az orosz erők. Natalja Jemcsenko, az Ahmetov-féle SCM Holding szóvivője szerint egyelőre lehetetlen felmérni a kárt.
16:35 – Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere kijelentette, hogy a civilek elleni orosz támadások Ukrajnában háborús bűnöknek minősülnek. „Az elmúlt három hét pusztítása után nehéz arra következtetnem, hogy az oroszok másként csinálják” – mondta Blinken washingtoni újságíróknak.
15:45 – Biden március 18-án megvitatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját Hszi Csin-pinggel. Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkárának nyilatkozata szerint Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnökkel telefonon megvitatják „a két ország közötti versenyt, valamint Oroszország Ukrajna elleni háborúját és más, kölcsönösen fontos kérdéseket.”
14:20 – Olaf Scholz német kancellár március 17-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy országa továbbra is támogatja Ukrajnát, de közvetlenül sem a NATO, sem az Európai Unió nem fog beavatkozni. A nyilatkozatot Volodimir Zelenszkij elnök Bundestagban elmondott beszéde követte, amelyben kijelentette, hogy Németország is okolható Ukrajna NATO- és EU-integrációjának késéséért, amely lehetővé tette Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.
13:10 – Eddig 130 túlélőt mentettek ki a Mariupol Drámai Színház romjai közül. Az oroszok március 16-án egy hatalmas légibombával csapták le a színházra, ahol köztudottan több száz nő és gyermek keresett menedéket a bombázások elől.
11:25 – Szerhij Orlov, Mariupol alpolgármestere március 16-án a Forbes Ukraine-nak adott interjújában elmondta, hogy több mint 2300 embert öltek meg Mariupolban orosz csapatok. A tisztviselő szerint Mariupol 80-90%-a megsemmisült vagy megsérült orosz lövedékek, légicsapások következtében.
10:00 – Az oroszok által birtokolt területről indítottak rakétát, amely 20 embert ölt meg Donyeckben.Ruszlan Levijev, a Conflict Intelligence Team nyomozócsoport alapítója szerint az orosz ellenőrzés alatt álló Donyecket március 14-én eltaláló rakéta délkelet felől érkezett, és nem a légvédelem lőtte le, ami azt jelzi, hogy az orosz kézben lévő területről érkezett. Oroszország azt állította, hogy a rakéta ukrán származású, Leviev pedig azt állítja, hogy hamis adatok alapján vádolják Ukrajnát háborús bűnökkel.
08:15 – A kétnapos voznyezenszki csatában a helyi önkéntesek és a katonaság visszaverték a betolakodókat, akik páncélosokat és halott katonákat hagyva maguk mögött menekültek.
07:50 – Oroszország megtámadja Merefa városát Harkiv megyében. A 21.500 lakosnak otthont adó Merefát március 17-én hajnali fél háromkor érte egy légicsapás. A támadás következtében egy helyi iskola megrongálódott, a helyi közösségi ház pedig megsemmisült. A város illetékesei szerint az ukrán katonaságnak is számottevő veszteségei keletkeztek.
7:00 – A kijevi katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a kijevi délkeleti Darnyickij kerületben lévő épület március 17-én korán megsérült, miután repeszek csaptak be a 16. emeletre és felgyújtották. Helyi idő szerint reggel 6 óra 50 perckor egy ember meghalt, három pedig megsérült.
06:00 – Három Panama lobogója alatt közlekedő hajót találtak el orosz rakéták Ukrajna teljes körű inváziója óta. A panamai tengerészeti hatóság március 16-án közölte, hogy a három panamai hajó közül egy elsüllyedt, kettő pedig a felszínen maradt, de megsérültek. Nem történt áldozat.
04:05 – A kanadai közlekedési minisztérium március 16-án a Twitteren azt írta, hogy „a fehérorosz állampolgár által közvetlenül vagy közvetve birtokolt, bejegyzett, bérelt, lízingelt, üzemeltetett vagy ellenőrzött légijárműveknek tilos a kanadai légterébe belépni, kilépni vagy átrepülni”.
02:10 – A műholdfelvételeken a „gyermekek” szó látható, amelyeket a mariupoli színház előtt festettek le a bombázás előtt. A Maxar Technologies amerikai magáncég március 14-én készített műholdfelvételei szerint a „gyermekek” szót oroszul írták a színház elé, ahol civilek százai szálltak meg. A színházat március 16-án bombázták az orosz erők.
00:55 – Melitopol polgármesterét 9 orosz hadkötelesre cserélték. Dasha Zarivna, az elnöki vezérkari főnök szóvivője szerint a katonák 18-19 évesek voltak. Melitopol polgármesterét, Ivan Fedorovot elrabolták és öt napig fogságban tartották az orosz erők.
Nem sokkal a hadjárat megkezdése előtt szakadtak meg a tárgyalások Washington és Moszkva között. Anthony Blinken külügyminiszter közölte: immár nincs miről tárgyalni!
Ukrajna megtámadása óta most először került sor eszmecserére amerikai és orosz diplomaták között: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó Nyikolaj Patrusevvel tárgyalt. Patrusev tábornok korábban az FSZB vezetője volt, most pedig a Védelmi Tanács titkára. Ez a legfelső döntéshozó testület Oroszországban, az elnöke maga Putyin.
A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint Sullivan Patrusev tudomására hozta, hogy az USA maximálisan elítéli a katonai akciót Ukrajnában. Felszólította orosz tárgyaló partnerét, hogy az orosz hadsereg álljon le a városok ostromával Ukrajnában. Továbbra is támogatjuk Ukrajnát – hangsúlyozta a nemzetbiztonsági tanácsadó. Aki azt is közölte:
amerikai katonákkal és fegyverekkel erősítik meg a NATO keleti határvidékét.
Nyomatékosan felszólította Patrusev tábornokot, hogy az orosz hadseregnek eszébe se jusson vegyi vagy biológiai fegyverek bevetése Ukrajnában.
Ez utóbbi válasz arra, hogy Oroszország és Kína magyarázatot kért az USA-tól arra, hogy Ukrajnában működő laboratóriumokban folytak-e kutatások, melyek biológiai fegyverek kifejlesztésére irányultak. Washington természetesen azonnal cáfolt.
Ukrán semlegesség?
Elsőként a veterán Henry Kissinger vetette fel, hogy finnesítést kellene végrehajtani Ukrajnában. A csaknem száz éves egykori külügyminiszter azt ajánlotta az érdekelt feleknek, hogy Ukrajna mondjon le arról, hogy területén támadó fegyvereket telepítsenek. Cserébe viszont kapjon lehetőséget arra, hogy tetszése szerint határozza meg saját társadalmi rendszerét.
Lavrov orosz külügyminiszter jelezte, hogy a svéd vagy az osztrák semlegességi modell Oroszország számára is elfogadható lenne. Moszkvát nem Ukrajna NATO tagsága zavarná igazán. Oroszország számára az a legfontosabb, hogy az USA ne telepítsen atomrakétákat Ukrajnába – hangsúlyozta Lavrov.
Kijev egyelőre elutasítja a semlegességi modellt. Zelenszkij elnök szerint Ukrajna biztonságát csakis valamiféle amerikai vagy NATO kapcsolat garantálná az orosz fenyegetéssel szemben.
Putyin elnök is megszólalt újra: közölte, hogy tárgyalnak ugyan az ukrán semlegességről, de „a céljaikat mindenképp elérik.” Mit jelenthet ez? Putyin azt mondta most, hogy „a Nyugatnak nem fog sikerülni Oroszország feldarabolása”. Ebből kiderül, hogy az orosz elnök Ukrajnát Oroszország részének tekinti, és csak névleges függetlenséget képzel el, úgy mint Fehéroroszország esetében.
Putyin szerint végetér az USA dominanciája a világban. Az orosz elnök persze elsősorban a saját hazai közönségének játszik miközben Lavrov külügyminiszter Ukrajna semlegességéről tárgyal. Jelenleg senki sem hangsúlyozza Ukrajna területi egységét pedig az oroszok meg akarják szerezni a Krímen kivül a két „népköztársaságot” Kelet Ukrajnában. Ez a Zelenszkij kormányzat számára jelenleg elfogadhatatlan. Ezért is folytatja az orosz hadsereg a nagyszabású fojtogató hadműveletet Ukrajna nagyvárosai ellen. A CIA igazgatója, Bill Burns ezt vallotta a washingtoni kongresszus egyik bizottsága előtt: „csúnya hetek elé nézünk Ukrajnában.”
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
