Kezdőlap Címkék Ukrajna

Címke: Ukrajna

Korrupciós botrány és új orosz tárgyalási ajánlat

Zelenszkij elnök leváltotta kabinetfőnökének helyettesét, és a főügyész helyettesét korrupció miatt. A hadügyminiszter egyik helyettese ugyanebből az okból maga távozott. 

Egy újság megírta: a hadsereg élelmezése körül nincsen minden rendben, mert kétszer – háromszor drágábban számlázták az élelmiszereket miközben a katonák panaszkodtak a gyenge ellátásra. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke ezt követően vizsgálatot rendelt el.

Hamarosan távozott ez a három vezető, de többen is követhetik őket. Ukrajna a világ egyik legkorruptabb állama volt Zelenszkij elnökké választása előtt. Fő támogatója a színészből lett elnöknek nem volt más mint Ihor Kolomijszkij, hazája egyik legkorruptabb oligarchája, aki ellen sok eljárás folyt hiszen ritkán szerezte meg legális úton vagyonát, mely dollár milliárdokban mérhető. Zelenszkij népszerűsége a háború kitörése előtt ezért is süllyedt a mélypontra. Minthogy azonban Volodimir Zelenszkij megállta a helyét a háború első napjaiban, ezért népszerűsége a csúcsra jutott, és a korrupciós vádak elhalkultak. Zelenszkij az amerikai kongresszus előtt is hatásos beszédet mondott, melyet a honatyák és honanyák felállva tapsoltak meg.

Meddig tart az amerikai támogatás?

Zelenszkij elnök többször is közölte, hogy nem tárgyal Putyinnal hiszen az orosz elnök nemcsak agressziót követett el Ukrajna ellen, de háborús bűnös is, mert emberei lemészárolták a polgári lakosságot Bucsában és másutt. Putyin szóvivője most viszont új tárgyalási ajánlattal állt elő:

Oroszország hajlandó előfeltételek nélkül tárgyaló asztalhoz ülni az ukrán vezetőkkel

– közölte Peszkov.

Korábban az oroszok ragaszkodtak ahhoz, hogy ne Zelenszkij képviselje Ukrajnát illetve, hogy a Krímről és az úgynevezett “népköztársaságok” Oroszországhoz csatolásáról ne lehessen tárgyalni.

Az új orosz ajánlat feltehetően nem kerülte el Washington figyelmét sem. Az idén már 100 éves Kissinger ex külügyminiszter rendszeresen azt tanácsolja utódának, Tony Blinkennek, hogy kezdjen tárgyalásokat Ukrajna feje fölött Moszkvával. Kissinger főként azért sürgeti ezt, mert Oroszországnak van a világon legtöbb atomfegyvere: több mint 15 ezer. Ezért Oroszországot nem szabad sarokba szorítani – érvel Kissinger.

Washington hivatalos álláspontja az, hogy nem tárgyalunk Ukrajna feje fölött. Arra viszont rá lehet venni Zelenszkij elnököt, hogy tárgyaljon Putyinnal. A finom utalás  a kormányzati korrupcióra az elnök közvetlen közelében lehet akár finom figyelmeztetés is: az USA kijevi nagykövetsége tökéletesen tisztában van azzal, hogy Ukrajna továbbra is a világ egyik legkorruptabb állama. Zelenszkij elnök nyugati támogatás nélkül egy napig sem tudná tartani magát. Kérdés, hogy mit akar az amerikai diplomácia? Blinken külügyminiszter egyelőre Pekingbe megy, hogy tisztázza a helyzetet az első számú stratégiai ellenféllel. Oroszország és Ukrajna háborúja még várhat, de lehet, hogy 11 hónap után már Washingtonban is azt gondolják: elég volt!

Kissinger: Oroszországgal párbeszédet kell folytatni!

Az idén már százéves egykori amerikai külügyminiszter azt üzente a davosi világgazdasági fórumnak, hogy fenn kell tartani  a párbeszédet Oroszországgal.

Meg is mondta, hogy miért tekinti nagyon fontosnak, hogy a háború ellenére fennmaradjon a párbeszéd Moszkvával:

“Oroszországnak legkevesebb 15 ezer atomfegyvere van!”

Ezért mindenképp el kell kerülni azt, hogy a háború átterjedjen Ukrajna területéről Oroszországba is. Akkor ugyanis Moszkva arra hivatkozhatna, hogy önvédelemből atomfegyvert is bevethet.

“Oroszországot előbb vagy utóbb vissza kell engedni a nemzetközi rendszerbe “ – sürgeti Kissinger, aki állandóan a bécsi kongresszusra hivatkozik amikor Napóleon veresége után ott ült a tárgyalóasztalnál Talleyrand, Franciaország külügyminisztere is.

Ukrajna a NATO tagja lesz

Ezt ma már elfogadja Henry Kissinger is, aki korábban azért ellenezte ezt, mert tartott attól, hogy Putyin válaszul megtámadja Ukrajnát. Minthogy ez már megtörtént – érvel Kissinger –

Ukrajna NATO tagsága az egész térség biztonságának feltételévé vált.

Kissinger arra ösztönzi Biden elnököt, hogy Ukrajna feje fölött tárgyaljon Moszkvával, és vegye rá Zelenszkij elnököt az engedményekre. A Biden kormány ezzel ellentétben komoly fegyver szállításokkal erősíti Ukrajnát, és tovább akarja gyengíteni Oroszországot.

Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy a forró drót működik Washington és Moszkva között, de csak ritkán használják. Sem az oroszok sem pedig az ukránok nem mutatnak hajlandóságot a megegyezésre, így a háború elhúzódik, és mérhetetlen szenvedést okoz a lakosságnak Ukrajnában.

Nagy Britannia tankokat küld Ukrajnába

Risi Sunak brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést folytattak telefonon. A megbeszélés után a brit miniszterelnöki szóvivő nyilatkozott.

A szóvivő arról számolt be, hogy a két kormányfő megbeszélésén megvitatták az orosz ukrajnai háború jelenlegi helyzetét ahol az egymást követő ukrán győzelmek visszaszorították az orosz csapatokat, és súlyosbították az oroszok katonai és morális problémáit. Egyetértettek abban, hogy ezt a pillanatot ki kell használni az Ukrajnának nyújtott globális katonai és diplomáciai támogatás felgyorsításával.

A miniszterelnök felvázolta az Egyesült Királyság azon törekvését, hogy fokozza Ukrajnának nyújtott támogatásunkat, többek között Challenger 2 harckocsik és további tüzérségi rendszerek biztosításával.

Zelenszkij elnök üdvözölte az ehhez kapcsolódó más nemzetközi kötelezettségvállalásokat is, beleértve Lengyelország felajánlását Leopard tankok biztosítására.

Az egész brit kormány intenzíven együttműködik a nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy gyorsan eljuttassák azt a fajta támogatást, amely lehetővé teszi Ukrajnának, hogy kihasználja előnyét, megnyerje ezt a háborút és biztosítsa a tartós békét.

Fontos csata Kreminnaja környékén

Az elmúlt hetekben a leghevesebb ellenségeskedések egyik helyszíne a luhanszki régió Kreminna városának környéke, amelyet korábban orosz csapatok szálltak meg.

„Az elmúlt három hétben a Kreminnaja körüli harcok a várostól nyugatra eső, sűrű erdős területen összpontosultak” – áll a jelentésekben. A brit hírszerzés hozzáteszi, hogy a tűlevelű erdők még télen is biztosítanak némi fedezéket a légi felderítés elől, így valószínűleg mindkét fél megpróbálja finomhangolni saját tüzérségi tüzét.

„Ahogy az erdei harcokra jellemző többnyire gyalogos harcokra korlátozódnak, gyakran akár kézitusában”  – jegyzik meg.

„Az orosz parancsnokság nagy valószínűséggel fenyegetésnek fogja tekinteni a Kreminnaja körüli nyomást amit amelyet kulcsfontosságúnak tartanak a Donyeck régió többi részének elfoglalását célzó jövőbeli offenzíva biztosításához”

A luhanszki régió Kreminna városát 2022 áprilisában foglalták el az orosz erők. December végén a brit hírszerzés azt jósolta, hogy Oroszország valószínűleg  prioritásként fogja kezelni a Kreminnaja melletti arcvonal megtartását, tekintettel a terület fontosságára a donbászi erők logisztikai támogatása szempontjából. A brit hírszerzés nyilatkozatai szerint

a lőszerhiány a legfontosabb tényező, amely korlátozza az orosz hadsereg támadóképességét Ukrajna területén.

A német hírszerzés egyik vezetője Putyinnak dolgozott

Botrány a Bundesnachrichtendienst (BND) szolgálatnál, ahol kiderült: az egyik osztályvezető az oroszoknak olyan információkat adhatott át, melyek döntő fontosságúak lehettek az ukrajnai háborúban.

Carsten L.-t, a BND kulcsfontosságú Technikai Szolgálatának vezetőjét december végén tartóztatták le – írja a Der Spiegel, mely szerint ez a legnagyobb kémbotrány Németországban az elmúlt években. Miért? Mert ennek az osztályvezetőnek a jelentései is hozzájárultak ahhoz, hogy a német hírszerzés folyamatosan alábecsülte az orosz fenyegetést Ukrajna ellen, noha a CIA figyelmeztette erre. A háború megindulása után Németország öt hónapon keresztül még azon az állásponton volt, hogy elítélte az orosz agressziót, de fegyvert nem szállított Ukrajnának. Nem kizárt, hogy ebben is szerepe volt az év végén lebukott osztályvezető jelentéseinek. Még kínosabb: a Technikai Szolgálat feltörte az oroszok információs rendszerét, ezért a hadműveletekről informálni tudta az ukrán hadsereget.

Mit tesz a kínos ügyben a német kormány? Hallgat. Egyetlenegy miniszter szólalt meg, aki megpróbálta sikernek beállítani az áruló osztályvezető lebukását. Marco Buschman igazságügyi miniszter kijelentette:

“nagy csapást mértünk az orosz hírszerzésre ezzel a letartóztatással.”

Sebastian Fiedler, SPD  képviselő a Bundestagban erős túlzásnak minősítette a miniszter szavait. A Der Spiegelnek úgy nyilatkozott, hogy “most láthatjuk mire képes Oroszország a politikában, a gazdaságban, a kormány ügynökségekben Németországban.”

Putyin, aki maga is a titkosszolgálatnál kezdte a karrierjét, az NDK-ban is szolgált alezredesi rangban, egész hálózatot épített ki Nyugaton a politikai-gazdasági rendszer befolyásolására. Berlinben ezt sokan nem akarták észrevenni mondván a kémek háborújának már vége – írja a Der Spiegel.

Pedig voltak figyelmeztető jelek: az FSZB, a KGB utód szervezete, meggyilkolt egy grúz ellenzékit Berlinben. Németország kiutasított néhány orosz diplomatát, de nem fordított különösebb figyelmet arra, hogy az FSZB gyilkos akciót szervezett Németország fővárosában. A berlini kormány nem akarta felingerelni Putyint. Arra gondoltak, hogyha sok orosz diplomatát utasítanak ki az ügyben, akkor Moszkva válaszképpen ugyanennyi német diplomatát nyilvánít nemkívánatosnak Oroszországban. Akkor pedig komolyan károsodott volna a német képviselet Oroszországban, amely Németország legfontosabb energia szállítója volt.

Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár idején kifejezetten leépítették a kémelhárítást hiszen Putyin nagy barátja bízott az oroszokban. Schröder most is Putyin remekül megfizetett embere, akinek kiemelt szerep jutott az Északi Áramlat gázvezeték létrehozásában.

A figyelmeztetések süket fülekre találtak

A CIA korábbi európai és eurázsiai igazgatója elmondta a Der Spiegel tudósítójának, hogy “hiába figyelmeztettem a BND-t, süket fülekre találtam”. Marc Polymeropoulos le is vonta a következtetést:

”az oroszok saját játszótérnek tekintették Európát”.

A BND kioktatta kelet-európai partnereit mondván “mi jobban ismerjük az oroszokat mint ti.”

Csak 2017-ben kapott észbe a német kormány, és akkor kezdték megerősíteni a kémelhárítást. Ez el is fogott néhány kis halat, de nem tűnt fel neki, hogy a BND egyik osztályvezetője az oroszoknak dolgozik!

Erre egy másik nyugati titkosszolgálat figyelmeztette a német kormányt.

Mennyire súlyos az árulás következménye? Sem a kémelhárítás sem pedig a letartóztatott Carsten L. ügyvédei nem nyilatkoztak eddig. Azt sem lehet tudni, hogy miért vállalkozott a BND-nek dolgozó Bundeswehr tiszt az árulásra? Figyelemreméltó, hogy az ügyészség nagyon súlyos vádat fogalmazott meg vele szemben: minősített hazaárulás! Az ügyészség szerint Carsten L

“veszélyeztette Németország biztonságát osztályvezetői állásának kihasználásával szerzett államtitkok elárulásával.”

Ez életfogytiglan börtönbüntetést is jelenthet.

Ilyen súlyos ügye a BND-nek még sohasem volt. 2014-ben letartóztatták Marcus R-t, aki titkos dokumentumokat ajánlott Oroszország müncheni főkonzuljának. A német kémelhárítás azt hitte róla, hogy az orosz hírszerzés embere, de kiderült: valójában a
CIA-nek dolgozott! Nyolc éves börtönbüntetésre ítélték.

Carsten L. a Technikai Hírszerzés főnöke volt a BND-nél tehát nagy sok szigorúan titkos dokumentumhoz férhetett hozzá. A német kémelhárítás egyelőre a sötétben tapogatózik, mert azt sem tudják, hogy Carsten L. mióta dolgozott az oroszoknak?

A vizsgálatot nehezíti, hogy a Technikai Szolgálat Bajorországban működik, nem költöztették Berlinbe. Több mint ezer munkatársa van, akik jórészt Pullachban, Bajorországban működnek. Ők készítik a BND jelentéseinek felét.

Meghatározó szerep az ukrajnai háborúban

A Technikai Szolgálat igen aktív szerepet játszott az ukrán hadsereg támogatásában: az oroszok információs rendszerét fel tudták törni, és az így megszerzett adatokat azonnal eljuttatták Kijevbe!

Érthető, hogy az oroszok rendkívüli mértékben érdeklődtek a BND Technikai szolgálata után. Most, hogy a főnök lebukott nyilvánvalóan nagyszabású átszervezésre van szükség – hangsúlyozza a Der Spiegel, amelynek a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság feje, Konstantin von Notz így nyilatkozott:

”a titkosszolgálatainknak sokkal hatékonyabbaknak, keményebbeknek és gyorsabbaknak kell lenniük, mert erőteljes fenyegetés éri a demokráciát. Kémkedés, propaganda, befolyás szerzés. Ezért nemcsak a hadsereget kell átszerveznünk hanem a titkosszolgálatokat is.”

Mai kérdés – Ön szerint elhozza a békét Ukrajna számára 2023?

Az ukránok teljes győzelemre törekszenek, és valamennyi terület visszafoglalására – beleértve a Krímet is.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint elhozza a békét Ukrajna számára 2023?

Ukrajna legyen Kelet-európai Svájc

Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, aki levelet írt a Washington Postnak, mely bírálta az Orbán kormány kétértelmű politikáját Ukrajnával szemben, Kelet-európa független virágzó államává tenné Ukrajnát.

Jeszenszky, aki washingtoni nagykövet volt az első Orbán kormány idején, levelében elismeri, hogy a Washington Post bírálata nem alaptalan, de arra mutat rá, hogy az új ukrán nyelvtörtény sem biztosítja a magyar kisebbség érdekeinek megvalósulását Ukrajnában. Szijjártó Péter külügyminiszter ki is jelentette: Magyarország továbbra sem támogatja Ukrajna NATO és EU tagságát, mert az új nyelvtörvény sem felel meg a kisebbségi jogoknak. Jeszenszky utal arra, hogy

Ukrajna nem sokkal a függetlenné válás után aláírt egy kétoldalú egyezményt Magyarországgal, melyben garantálta a magyar nyelvhasználatot. Jeszenszky Géza mint az egyezmény aláírója azt javasolja, hogy térjenek vissza ehhez a formulához.

A gond az, hogy a nyelvtörvény általában szabályozza a nyelv használatát Ukrajnában, ahol nagyon nagy az orosz kisebbség.

Magának Zelenszkij elnöknek is orosz az anyanyelve.

A háború miatt ez érthetően igen érzékeny kérdés Ukrajnában. Amikor Zelenszkij elnök nemrégiben Washingtonban járt, akkor a tudtára adták, hogy ideje lenne valahogy rendezni a kisebbségek ügyeit. Ezért írta alá Zelenszkij elnök az új nyelvtörvényt.

Kelet-európai Svájc?

Ezt javasolja Jeszenszky Géza Ukrajnának, amelynek a háború kellős közepén valószínűleg nem ez a legfontosabb problémája. Az ex külügyminiszter felvetése különben teljesen jogos hiszen nagyon sok kisebbség élt a háború előtt Ukrajnában.

Sztálin mint a Szovjetunió nemzetiségi népbiztosa ugyanis úgy rajzolta meg a határokat, hogy ne legyenek etnikailag egységes tagköztársaságok, mert akkor azok veszélyeztethetnék Moszkva egyeduralmát. Ukrajnához ezért orosz többségű tartományokat is hozzácsapott, az egyiket oly fontosnak tartotta, hogy a tartomány székhelyét Sztálinonak nevezte el – ez a mai Donyeck.

Ukrajnában élt a világ egyik legnagyobb zsidó közössége.

A zsidók külön nemzetiségnek számítottak a Szovjetunióban. Netanjahu izraeli miniszterelnök ősei is innen vándoroltak ki Izraelbe. Az ukrajnai zsidók döntő többségét a nácik meggyilkolták. A tömeggyilkosságokban részt vett az ukrán SS is. Maga Zelenszkij is holokauszt túlélő család tagja.

Magyarok csak 1945 óta élnek Ukrajnában, mert azelőtt Kárpátalja Csehszlovákiához tartozott, ahova a trianoni béke nyomán került.

Kárpátalján mindig is a szláv lakosság alkotta a többséget. Jeszenszky ex külügyminiszter százezer fölötti magyar kisebbségről írt a Washington Postnak. A háború előtt ennyien is voltak, de miután a döntő többség kettős állampolgár, ezért valószínűleg javarészük Magyarországra menekült a háború előtt.

A Kelet-európai Svájc gondolata különben nem új: jeles erdélyi értelmiségiek javasolták ezt a harmincas években a soknemzetiségű és sokvallású Erdély számára (Kós Károly, Szentimrei Jenő és mások). Sem a román sem pedig a magyar nacionalizmus nem fogadta el a Kelet-európai Svájc gondolatát, a nagyhatalmak pedig a pillanatnyi érdekek alapján döntöttek. Hitler a magyaroknak ítélte Észak Erdélyt.

Molotov szovjet külügyminiszter 1941-ben azt javasolta a magyar kormánynak: ha nem támadják meg a Szovjetuniót a nácikkal együtt, akkor a háború után megtarthatják Észak Erdélyt, ahol ekkor még magyar többség volt.

Horthy bízott a németek katonai fölényében, és elutasította a javaslatot. A második világháborút lezáró párizsi békében ezért újra Romániának ítélték Észak Erdélyt. Ahol aztán Sztálin utasítására létrehoztak egy Magyar Autonóm tartományt, melyet  Ceausescu szüntetett meg. Időközben a német és a zsidó kisebbség kivándorolt Romániából, a magyar pedig radikálisan csökkent. Svájcról immár senki sem beszél Romániában, amely hivatalosan egységes nemzetállam. Ez persze ma már egészen mást jelent mint Ceausescu idejében, de a svájci kanton rendszert egyetlen politikai erő sem tekinti reális elképzelésnek Romániában.

Miért nem tárgyal közvetlenül Moszkvával az USA Ukrajnáról?

0

Niall Ferguson brit történész, aki a CIA figyelmeztetései alapján megjósolta Putyin agresszióját Ukrajna ellen most azt a kérdést feszegeti, hogy miért nincsenek közvetlen tárgyalások Moszkvával  Ukrajnáról.

A Bloombergben közölt hosszas elmélkedésében azt fejtegeti, hogy az Egyesült Államok, ha nem vigyáz, akkor kirobbanthatja a harmadik világháborút Ukrajnában. A brit történész idézi Kissingert, aki ugyanerre a veszélyre figyelmeztetett. Az idén már 100 éves egykori amerikai külügyminiszter mindenképp fontosnak tartja, hogy Oroszországgal tárgyaljanak. Felidézte a bécsi békét amikor Napóleon legyőzése után a franciák is részt kaptak az európai rendezésben, amely épp emiatt tartósnak bizonyult.

Milyen hibát követ el az amerikai diplomácia az ukrajnai háborúban? A brit történész szerint azzal, hogy a korszerű digitális fegyvereket tömegesen exportálja az Egyesült Államok Ukrajnába kiválthatja azt a reakciót Putyinban, hogy ő meg beveti az atomfegyvert. Az oroszoknak ugyanis nincsen fejlett digitális fegyverzete, amely lehetővé tenné az ukrán hadsereg amerikai fegyverzetének ellensúlyozását. A nukleáris fegyver bevetése pedig beláthatatlan következményekkel járna. Épp ezért a brit szerző szerint azonnal meg kellene kezdeni az amerikai- orosz tárgyalást Ukrajnáról.

Miért hagyja az USA Ukrajnára a döntést?

Ez a legnagyobb hiba, melyet Ferguson és Kissinger szerint az Egyesült Államok jelenleg elkövet. Az ukránok teljes győzelemre törekszenek, és valamennyi terület visszafoglalására – beleértve a Krímet is. Kissinger azt javasolja, hogy az USA-nak rá kellene vennie Ukrajnát arra, hogy lemondjon az orosz többségű területekről: Krím, Donyeck és Luhanszk kormányzóság.

Niall Ferguson a koreai háborúhoz hasonlítja a jelenlegi ukrajnai konfliktust. Az három évig tartott amíg a konfliktust kirobbantó Sztálin meg nem halt. Analógia alapján most Putyinnak kellene meghalnia ehhez.

Putyin a nagy vesztese az ukrajnai háborúnak, mert Oroszország teljesen Kína függvénye lett.

Kína sokkal keményebb dió

Az USA első számú stratégiai ellenfélnek Kínát jelölte meg, és ellene hidegháborús módszerekkel – főként szankciókkal harcol. Ezzel lassítani lehet Kína felzárkózását, de megakadályozni nem. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Kínának jelenleg mintegy 970 milliárd dollár értékű amerikai államkötvény van a birtokában. Ennél több amerikai államkötvénnyel csak Japán rendelkezik. Ha Peking beveti ezt a pénzügyi fegyvert, akkor fennakadást okozhatna a globális pénzügyi rendszerben, de – igaz – végül ő járna rosszabbul. Ezért

a kínaiak a globalizáció folytatását forszírozzák.

Ha katonai konfliktusra kerülne sor, mondjuk Tajvan kapcsán Kína és az USA között, akkor felmerül a kérdés: az ukrajnai háborúban nyakig benne levő Egyesült Államok tudna-e vállalni egy újabb háborút ezúttal a Távol Keleten?

Az Ukrajnának nyújtott négy hónapos fegyverzeti támogatás szinte teljesen kimerítette az amerikai raktárakat.

Jelenleg az USA olyan helyzetben van mint a brit birodalom volt a harmincas években – állítja a brit történész, aki szerint Hitlert el kellett volna rettenteni a háborútól. Putyint most ugyanígy. Nyugati szempontból most jól alakul az ukrajnai háború – írja Niall Ferguson, de a brit történész óvja attól az Egyesült Államokat, hogy agresszíven lépjen fel Kína ellen, mert akkor Peking követhetné Japán példáját 1941-ben amikor megtámadta Pearl Harbourt. Az USA nem képes arra, hogy egyszerre három hadszíntéren fellépjen: Ukrajna, a Távol Kelet és a Közel Kelet (Irán miatt) meghaladja az USA erejét. Ezért mielőbb béketárgyalások kellenének Putyinnal Ukrajnáról nehogy kirobbanjon a harmadik világháború, amely mindenkinek elképzelhetetlenül nagy károkat okozna – írja a brit történész a Bloomberg portálon.

Ukrajna harcol a korrupció ellen: két lépés előre, egy hátra

Brüsszel márciusban és októberben is megfogalmazta azokat a feltételeket, amelyek szükségesek Ukrajna uniós tagságához. A brüsszeli Politico annak nézett utána, hogy mi is történik a gyakorlatban abban az országban, melyben a korrupció igen régóta meghatározó jelentőségű.

“A mi jövőnk az Európai Unióban van” – hangsúlyozza Zelenszkij elnök, aki sokat tesz azért, hogy meggyorsítsa ezt a folyamatot, mert pontosan tudja: a korrupcióra hivatkozva sok uniós tagállam késleltetheti Ukrajna csatlakozását. Emmanuel Macron francia elnök például többször is elmondta, hogy “Ukrajna uniós tagsága még évtizedekig várathat magára.” Nem ő az egyetlen az Európai Unióban, aki arra hivatkozik, hogy a korrupció és a létbizonytalanság komoly akadálya Ukrajna uniós tagságának, nem beszélve arról, hogy a háború utáni újjáépítés hatalmas összegeket emésztene fel.

Mit tesz Zelenszkij elnök, akinek a politikai pozíciója jelentős mértékben megerősödött a háború idején?

Új főügyészt nevezett ki, aki gyorsan és határozottan lép fel a korrupciógyanús ügyekben.

Zelenszkij elnök az új főügyészt a korrupció ellen küzdő hivatal – a NABU vezetői közül választotta ki. Olekszandr Klimenko korábban levadászta az elnöki hivatal helyettes vezetőjét, és ezzel hírnevet szerzett magának Ukrajnában, ahol eddig az ilyen magasrangú tisztviselők védett személynek számítottak. Különösen azért volt kényes ez az ügy, mert a szóban forgó elnöki kabinet főnök helyettes felügyelte korábban a bűnüldözést is.

“A hatalomtól független korrupció ellenes szervezetet akarunk, mert az a demokrácia feltétele”

– jelentette ki az elnöki hivatal vezetője az új főügyész beiktatása kapcsán.

A kijevi kerületi bíróság megpróbálta megakadályozni a főügyész kinevezését, de ez nem sikerült.

Sőt Zelenszkij elnök kérésére a parlament felszámolta a kijevi kerületi  bíróságot, amely a legkorruptabb volt egész Ukrajnában.

Zelenszkij elnök még 2021 áprilisában javasolta ennek a megvesztegetésről nevezetes bíróságnak a megszüntetését, de erre csak néhány napja került sor, és akkor is külföldi intervenció eredményeképp. Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma korrupciós feketelistára helyezte ennek a bíróságnak az elnökét, mert Pavlo Vovk bizonyíthatóan kért és kapott jelentős összegeket a bírósági ítéletek befolyásolására. A washingtoni bejelentés után az egész kijevi kerületi bíróság helyzete tarthatatlanná vált, és az ukrán parlament megszavazta a felszámolását. Ennek azért van óriási jelentősége, mert ennek a bíróságnak a hatáskörébe tartoztak a kormányzati intézmények is.

Ezek az előrelépés jelei a korrupciós harcban, de Brüsszelt aggasztja az, hogy az Alkotmánybíróság reformja viszont visszalépést jelenthet.

Kiből lehet alkotmánybíró Ukrajnában?

A parlament Kijevben megszavazta az igazságügyi reformot, melynek értelmében az alkotmánybírák kiválasztását a kormány három embere és három független szakértő végzi el. Ez nagy lehetőség a politikai befolyásolásra.

Zelenszkij elnök még washingtoni útja előtt aláírta ezt a törvényt noha tudta, hogy sem az Európai Unióban sem pedig az Egyesült Államokban nem helyeslik azt. Miért nem? Mert a többségi szavazatot a hattagú testületben csakis úgy lehet elérni, hogy a kormány által kinevezett egyik testületi tag a független szakértőkkel együtt szavaz.

A háború óriási mértékben megnövelte Zelenszkij elnök presztízsét, ezért a nyugati kormányok nemigen bírálják azokat a lépéseit sem, melyeket a nemkormányzati szervezetek problematikusnak tartanak Ukrajnában. A brüsszeli bizottság viszont nyílt bírálatot fogalmazott meg: a bővítési biztos szóvivője arra intette Ukrajnát, hogy vegye figyelembe a Velencei Bizottság szakértői véleményét, amely kritizálta  az Alkotmánybíróság reformját Ukrajnában a politikai befolyásolás lehetőségére utalva. A brüsszeli szóvivő azt is elmondta, hogy figyelni fogják: mi is történik az Alkotmánybíróság reformjának ügyében?

A Politiconak nyilatkozó ukrán jogvédő szervezetek képviselői azt hangsúlyozzák, hogy

jelenlegi formájában a törvény az államfő hivatala alá rendeli az Alkotmánybíróságot pedig ez lenne az egyetlen szervezet, amely ellenőrizhetné a kormányzat munkáját.

Az Alkotmánybíróságnak óriási a hatalma Ukrajnában: 2020-ban néhány törvényt alkotmányellenesnek nyilvánítottak, és ennek következtében leállt a korrupció elleni harc. Ezt követően Zelenszkij elnök – külföldi nyomásra – megkezdte az Alkotmánybíróság megtisztítását. A leváltott elnök külföldre szökött a vizsgálat elől – elevenítette fel a korrupció ellenes harc fordulatokban gazdag közelmúltját Ukrajnában a brüsszeli Politico.

Nézeteltérés az orosz felsővezetésben

A brit hírszerzés kommentálta az Orosz Föderáció nyugati haderőcsoportja (ZGV) parancsnokának változását Ukrajnában, és azt mondta, hogy az ilyen személyi fluktuáció az orosz védelmi minisztériumban fennálló nézeteltéréseket tükrözheti.

Valószínűleg Jevgenyij Nyikiforov altábornagy veszi át az orosz csapatok nyugati csoportjának parancsnokságát Ukrajnában. Ezt írja, a brit védelmi minisztérium hírszerzési áttekintése állapítja meg.

Ő lesz az egység legalább negyedik parancsnoka az invázió óta, és váltja Szergej Kuzovlev vezérezredest, akit mindössze három hónapja neveztek ki.

A brit hírszerzés emlékeztet arra, hogy az Orosz Erők Keleti Csoportjának (SGV) vezérkari főnökeként az invázió első heteiben Nyikiforov aktívan részt vett a GVS és a légideszant csapatok katasztrofális kísérletének tervezésében, hogy északnyugat felől előrenyomuljanak Kijev felé.

„Szinte biztos, hogy a ZGF-nek most az a feladata, hogy megtartsa Oroszország jobb szárnyát – a Luhanszki régió területét Kreminnaja és Szvatovo térségében. Mivel ebben a szektorban bármelyik fél megkísérelhet támadást, Nikiforov egy fontos operatív szerepe a konfliktusban” – áll az áttekintésben.

„Az orosz vezető tisztek folyamatos cseréje valószínűleg az orosz védelmi minisztérium hadviselés jövőjével kapcsolatos belső nézeteltéréseket tükrözi”

– vélekedik a brit hírszerzés.

Amint arról beszámoltunk, a brit hírszerzés szerint Oroszország valószínűleg prioritásként kezeli a Kreminnaja melletti arcvonal megtartását, tekintettel a terület fontosságára a donbászi csapatai logisztikai támogatása szempontjából.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK