Ma az Ambrusok ünneplik a névnapjukat. Tudja, hogy ez a név honnan ered, és mit jelent? Mi nem tudtuk, de megnéztük. És most Ön is megtudhatja. Görög eredetű, az Ambrosziosz névből, a mitológia szerint ambroszia az istenek tápláléka vagy illatszere. Jelentése: halhatatlan. És ha hamarosan újból erre jár, addigra már itt lesz a lapszemle!
Magyar Nemzet: Konrád György szerint is össze lehet fogni a Jobbikkal
– Ha én ezeket a jobbikosokat nézem a televízióban, nem gondolom, hogy ezek meg akarnának ölni. Azt se gondolom, hogy inkább kívánnák a halálomat, mint mondjuk a fideszesek” – idézi az író tévés interjúját a Magyar Nemzet. Leszögezte, hogy „nem az együtt gondolkodás vagy az egyet gondolás jegyében, nem a szeretet jegyében, hanem a praktikus üzletszerű megállapodás jegyében” nem ellenezné ezt, már csak azért is, mert „nem lenne olyan unalmas”, mint ami van.
Kitért arra is, hogy Magyarországon a jobboldal két része – volt egy szélsőjobboldal, és volt egy mérsékeltebb középjobboldal – összenőtt. „Ma már ezt a nagy mérsékletet nem látom” a jobboldal egyik részén – jelentette ki Konrád György.
Magyar Hírlap: Minden szabálynak megfelel Paks II.
– Magyarországon a hatvanas évek óta gyűlik a tapasztalat az orosz nukleáris technológia alkalmazásával kapcsolatban – mondja a Magyar Hírlapban Aszódi Attila, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár. A csillebérci Kutatóreaktor és a Paksi Atomerőmű kapcsán rengeteg építési, üzemeltetési, karbantartási, oktatási és engedélyezési tapasztalatot szereztünk az orosz reaktortechnológia alkalmazásában. Egyedül Pakson százhúsz reaktorévet meghaladó üzemeltetési tapasztalat áll rendelkezésre. Ez az ismeret előnyt jelent: adott a tudás, a mérnöki gárda, amely az orosz technológiát működtetni tudja.
A világ legjobb, legelismertebb atomerőművei közé tartozik a paksi atomerőmű. Az atomtörvény és a nukleáris biztonsági szabályzatok a világ atomerőművel rendelkező vezető országainak szabályozásához hasonló, nagyon szigorú követelményeket fogalmaz meg. Több fontos, a biztonságot növelő előírás nálunk már része volt a hatályos szabályozásnak, amit a világban széleskörűen a fukusimai katasztrófát követően vezettek be, de az úgynevezett „stresszteszt” eredményeként további biztonságnövelő feladatokat is elvégeztünk, hogy a fukusimai baleset tanulságai tükröződjenek a hazai előírások rendszerében és az atomerőműben is.
Népszava: Polgár nem elég fideszes, ezért nem kap „puha pénzt”
A mostani rendszer legnagyobb vétke, hogy elvette a helyi közösségektől az önnön sorsukba való beleszólás jogát, a települési autonómiát, a közéleti szereplés élményét. A jelenlegi hatalom nem szereti az őszinte beszélgetéseket, utálja a konstruktív vitát, s annak örül inkább, ha a társas kapcsolatok helyett mindenki magába húzódik, befelé fordul és inkább hallgat – idézi Tóth Józsefet, a Hajdú-Bihar megyei Polgár DK-s polgármesterét a Népszava.
hirdetésA mostani rendszer legnagyobb vétke, hogy elvette a helyi közösségektől az önnön sorsukba való beleszólás jogát, a települési autonómiát, a közéleti szereplés élményét. A jelenlegi hatalom nem szereti az őszinte beszélgetéseket, utálja a konstruktív vitát, s annak örül inkább, ha a társas kapcsolatok helyett mindenki magába húzódik, befelé fordul és inkább hallgat – Tóth József, a Hajdú-Bihar megyei Polgár DK-s polgármestere e szavakkal fogalmazza meg kritikáját a Nemzeti Együttműködés Rendszeréréről, amely a nyolcezer fős város életét is megnehezíti.
Szavai szerint az ellenzéki vezetésű városok finoman szólva „nincsenek előnyben”, ha a pályázati pénzek elosztásáról van szó. Az uniós források szigorú rendszerében nem olyan könnyű előnyhöz juttatni a kormányzópártnak kedves településeket, hisz aki jó pályázatot nyújt be, megalapozott indokkal, az akkor is kap európai pénzt, ha éppen baloldali a vezetés. A magyar költségvetés azonban már más tészta, itt nem a szakmaiság vagy a rászorultság, hanem a hűségnyilatkozat és a kritika nélküli elfogadás teremt babérokat.
Magyar Idők: Megbecsülik a szociális dolgozókat
Az idén január 1-jével bevezetett szociális ágazati bérpótlék, amely 12 milliárd forintból valósult meg, kiterjedt a mintegy 90 ezer szakmai és technikai munkakörökben foglalkoztatott munkavállalóra, és mindez havonta átlagosan bruttó 8800 forintos emelést jelentett nekik – írja a Magyar Idők.
Július elsejével bérkiegészítést vezetett be a kormány, ami a magasabb fokú végzettséggel rendelkező, valamint hosszú évek óta a szakmában dolgozó 66 ezer embernek jelentett havi bruttó 16 ezer forint bérkiegészítést, erre nyolcmilliárd forintot fordítottak központi költségvetésből – részletezte a Magyar idők kérdésére Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
A szociális szférában az átlagbér a 2013-as 140 ezer forintról 2017-re 212 ezer forintra emelkedett, 2018-ra 233 ezer forintra nőtt, vagyis öt év alatt 93 ezer forinttal lett több. Elmondta azt is, hogy 2017-ben a magasabb iskolai végzettségűeknek, a régebben a szociális pályán dolgozóknak nagyobb fizetést biztosít a kormány, erre kilencmilliárd forintot különítettek el az idei költségvetésben.
