Az Egyesült Államokban folytatódnak a tüntetések. A fekete élet számít mozgalom kifejezte bizalmatlanságát a rendőrökkel szemben. Trump inkább mellébeszél…
Buffalo városában lemondtak annak a különleges rendőri alakulatnak a tagjai, akik közül kettőt New York állam kormányzója felfüggesztett. A rohamrendőrség két tagja ugyanis olyan durván támadt egy 75 éves férfira, hogy azt kórházba kellett szállítani. A rendőrség a figyelem középpontjába került az Egyesült Államokban.
Mennyit keresnek a rendőrök Amerikában?
Már nemcsak az Egyesült Államokban vannak tüntetések amiatt, hogy Minneapolisban egy rendőr csaknem kilenc percig térdelt egy fekete férfi nyakán. George Floyd meghalt. A rendőrt gyilkossággal gyanúsítják, három jelenlevő társát pedig bűnrészességgel. A Business Insider annak nézett utána, hogy a rendőrök milyen egzisztenciális helyzetben vannak ma az USA-ban?
Több mint 100 ezer dollár Kaliforniában
Ennyit keres egy átlagos rendőr az USA legnépesebb államában, mely a leggazdagabbak közé tartozik. Csaknem 109 ezer dollár a medián vagyis igen tisztes fizetésre számíthat egy rendőr Kaliforniában, ahol persze az élet is drágább mint másutt. A lista végén az USA legszegényebb állama, Mississippi szerénykedik: ott nem egészen 36 ezer dollár a medián. Minnesota állam, ahol a fekete férfi meghalt a rendőri brutalitás miatt, középen helyezkedik el: 73 ezer dollár az éves átlagjövedelem.
A fehérek bíznak a rendőrségben, a feketék nem
A fehérek több mint 70% úgy nyilatkozott, hogy megbízik a helyi rendfenntartó erőkben, de e feketéknek csak a 36% – a állítja ezt. A tizedik napja tartó tüntetéssorozat azzal vádolja a rendőröket: faji okból brutálisan lépnek fel a feketék ellen! Sok rendőr sietett bocsánatot kérni a tüntetőktől. És mit tesz az elnök?
Trump mellébeszél
A Fox televízió megkérdezte a tüntetéssorozatról az USA elnökét, aki szeretné, ha újraválasztanák novemberben. Trump annyit mondott, hogy ő republikánus, jóban van a feketékkel. Ez utalás Abraham Lincolnra, de az már elég régen volt. Most Trump tanácsadói arra buzdítják az elnököt: lépjen fel határozottan a tüntetések ellen azoknak a konzervatív polgároknak a helyeslésére számítva, akik a republikánus szavazó tábor magját jelentik. Ezért Trump még a hadsereg bevetését is felvetette, de ezt még saját hadügyminisztere is elutasította.
Budapesten, az összes megyeszékhelyen és kisebb városokban is tartanak tüntetéseket, összesen csaknem 60 helyen. A külföldön élő magyarok szintén tiltakoznak majd, legalább egy tucatnyi városban. A budapesti tüntetés szervezői újabb demonstrációt hirdettek meg február 11-ére.
A rendőrség a Lánchíd pesti hídfőjéről hat embert vitt el, és szabálysértési eljárást indít mindazokkal szemben, akik akadályozták a közlekedést a hídon – tudatták közleményben.
Hat óra után a legfeljebb néhány tucat tüntetőt elkezdték egyenként elvinni a rendőrök. Negyed hétkor a járdákra szorították a demonstrálókat, a forgalom pedig elindult a Lánchídon.
Fél hat után a rendőrök elkezdték kicipelni a híd úttestjén ülő tüntetőket. Ezt a tömeg a „hazaárulók” kiáltással kísérte. Pár perc múlva mintha megnyugodtak volna a kedélyek, most áll az intézkedés.
Rendőrsorfal a Lánchídnál
Elhangzanak az obligát szlogenek:
„Értetek is tüntetünk”
és
„Bűnözőket védtek”
Majd megköszönik a rendőröknek, hogy segítenek blokád alá venni a hidat. Ezt a tömeg a „rendőrség is velünk van” skandálással nyugtázza.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Fél öt körül a tömeg elindult a Clark Ádám térről a Lánchídon át Pestre. A túloldalon rendőrsorfal állja el az utat. A tüntetők
„Álljatok félre!”
skandálással válaszolnak.
A rendőrök az úttesten nem engedik át a tüntetőket, csak a járdán. Egy törzsőrmester azt ismétli, hogy ezzel KRESZ-szabálysértést valósítanak meg, és
kilátásba helyezte a rendőri intézkedést,
vagyis oszlatni fognak.
Ezután a tömeg elkezd leülni a híd úttestjére.
Egy tüntetői „szóvivő” azt mondta a rendőröknek, hogy ők viszont a gyülekezési törvény alapján vannak ott,
ezért nem mennek sehová.
MTI Fotó: Bodnár Boglárka
A fehér sapkás képviselőnők
A korábbi demonstráción összeállt „fehér sapkás képviselőnők” léptek fel Tatabányán először. Bősz Anett (Liberálisok) buzdította a rendszer elleni ellenállásra a tömeget, majd Demeter Márta (LMP) szólt először arról, hogy az ellenzéki pártok együtt mozognak a szakszervezetekkel. Támogatják őket, hogy
legyen sztrájk.
Emellett megismételte, hogy
legyen bojkott
azon cégekkel szemben, amelyek alkalmazzák a rabszolgatörvényt. Amellyel a kormány kiszolgáltatja az ország szuverenitását a multiknak, de saját közalkalmazottainak bérét is alacsonyan tartja – mondta, követelve az illetményalap megemelését 60 ezer forintra.
Mindenkinek el kell mennie szavazni, hogy eltakarítsák a rendszert – ezt már Kunhalmi Ágnes (MSZP) mondta. Szabó Tímea (Párbeszéd) arra biztatta a tömeget is, hogy nem kell félni a hatalomtól, és „nem megyünk sehová”.
Folytatni kell az ellenállást, és ebben az emberek számíthatnak rájuk. De egyedül nem tudják leváltani a kormányt. A következő tüntetésre pedig mindenki vigyen magával rokonokat, szomszédokat, kollégákat.
Szél Bernadett (független) párhuzamba állította azt, hogy Orbán és társai luxusrepülőznek, luxusjachtoznak, az embereknek pedig heti hat napot kell dolgozniuk. Felidézte a szakszervezeti felhívást, hogy
az országnak meg kell állnia.
A DK-s Vadai Ágnes elmondta, majd negyven napja vár arra, hogy egy fideszes elmagyarázza neki, miért fogadták el a rabszolgatörvény – de a türelmük véget ért.
Lassan több a stadion, mint a körzeti orvos.
Varga-Damm Andrea (Jobbik) szerint egy éve senki nem gondolta volna, hogy valaha egy színpadon fog állni a fehér sapkás politikusokkal. Nem véletlen, hogy Orbán nem foglalkozik nőügyekkel, hisz kisebbrendűségi komplexusa van a nőkkel szemben.
Magyarországon nem uralkodhat senki, azonban ezen változtatni kívánnak – mondta Varga-Damm.
Kordás László – MTI Fotó: Bodnár Boglárka
Tatabányán és Szombathelyen is beszédeket tartottak
Vissza Tatabányára, ahol Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a kormány kizsákmányolja az embereket, de üzenik a kormánynak, hogy nem azért dolgozunk, hogy elfáradjunk, hanem azért, hogy tisztességes bért kapjunk.
Egyetlen munkásérdekeket szolgáló törvényt sem nyújtott be a kormány, kizárólag a tőke érdekeit szolgálja, és nem áll szóba a szakszervezetekkel se.
Ma országos kiterjedésűvé vált az ellenállás, ennek a harcnak folytatódnia kell. Fontos, tartalmi kérdésekben kell együttműködni.
Boros Péterné, a köztisztviselői szakszervezet vezetője megindokolta, miért március 14-re hirdették az országos sztrájkot: mert a törvény nem engedi a korábbi időpontot. Azt mondta, hogy sztrájkra készülnek, de tárgyalni akarnak. Ő is a kormány tárgyalási hajlandóságának hiányáról beszélt.
Mindenki lépjen be a szakszervezetbe, mert sztrájkot csak az érdekképviselet szervezhet – mondta Boros Péterné.
Szombathelyen egy sávos forgalomlassítás zajlik, közben Miskolcon is elkezdődtek a beszédek. Ápoló, tanár beszélt elfogadhatatlan helyzetükről, egy buszsofőr például arról, hogy
az elmúlt tíz évben legalább tíz sofőr halt meg a túlterheltségtől.
Tatabányán már elkezdődtek a beszédek, elsőként Tompa Andrea író, egyetemi oktató szólt a sok száz emberhez. Arról beszélt egyebek között, hogy a rabszolgatörvény a veszélyezteti a társadalmat, hullafáradt orvosok kezébe adja életünket, és a túlórák a minőségi időnket veszik el.
Orbán nem foglalkozik nőügyekkel, mikor nők elnyomásáról van szó, és nem foglalkozik gazdasági ügyekkel barátja meggazdagodásakor
– mondta Tompa Andrea.
Mindeközben Tatabányán és Pécsen is tart a vonulásos demonstráció
A baranyai városban kifejezetten civil és szakszervezeti szervezésű a tüntetés, jelenleg mintegy ezren tartanak a felszólalások helyszínéhez, de több irányból érkeznek, a végén valószínűleg többen lesznek.
Vége van a tüntetésnek a Várkert Bazárnál
Befejeződtek a beszédek a Várkert Bazárnál, ahol kétezer ember lehetett. A tömeg oszlani kezdett.
Nagy Blanka: az Orbán-kormány egy daganatos sejt
A korábbi tüntetéseken hírnevet szerzett középiskolás diáklány mindjárt belekezdett: az Orbán-kormány olyan daganatos sejt, amely fel akarja falni a többi sejtet. Emlékeztetett az ellene a kormánysajtóban indult lejárató hadjáratra.
Nem ő, hanem a Fidesz bukott meg három tárgyból: tisztességből, emberségből és őszinteségből. És felháborító mennyiséget lógnak az emberek érdekében zajló egyeztetésekről.
„Meddig tűrjük hogy egyre szegényebbek vagyunk, míg Orbánék a mi pénzünkkel tömik a zsebüket?”
– tette fel a kérdést Nagy Blanka.
Beszélt „a mocsok királyról”, aki beköltözött a Várba, és arról, hogy a kormány a fiataloktól fél, mert tudja, hogy azok mire képesek.
És üzent az őt minősíthetetlen szavakkal megtámadó Bayer Zsoltnak, idézve tőle a „kis proli” jelzőt.
„Az ócska kis prolik – vagyis a munkásosztály – termelik a segged alá a javaidat, ha nem lennének, nem lenne a haverjaidnak annyi pénze, hogy neked most tévéműsorod legyen.”
Elkezdődtek a beszédek a Várkert Bazárnál
Elsőként Kiss Nikolett, a Magyar Szakszervezetek Szövetségének ifjúsági vezetője mondott beszédet. Azt hangsúlyozta, hogy „Nem akarunk olyan országban élni, ahol nem kérdeznek minket a rólunk szóló törvényekről. Semmit rólunk nélkülünk!”
Utána Molnár Áron, a noÁr alapító tagja lépett fel, aki rövid beszédében megjegyezte: csak együtt tudunk valamit elérni.
A tüntetők megérkeztek a Clark Ádám térre
De az egész tér le van zárva. A színpad a Várkert előtt van.
A tüntetés eredetileg a Clark Ádám térre hirdették, de a rendőrség nem vette tudomásul a bejelentést, így végül a Várkert Bazárnál lesz. Egyelőre legfeljebb csak kétezren vannak ott.
A helyszínen Soros György, valamint menekültek képével ellátott tízezer forintos „bankjegyeket” osztogatnak ismeretlenek. Ez persze nem pénz…
A tüntetők hamarosan megérkeznek a Clark Ádám térre
Az Oktogonról indult menet már a Lánchídon halad át, hogy a Clark Ádám térre érve egyesüljön több más Budapesten tüntető csoporttal.
Közben a Várkertnél a Jobbik és az LMP aláírásokat gyűjt a rabszolgatörvény eltörléséről szóló petíciókra, de az MSZP is kampányol.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Budapesten több irányból vonulnak a tüntetők a Clark Ádám térre
Elegünk van molinóval vonulnak az Andrássyn. Az Oktogonon találkozott a Blaha Lujza, illetve a Hősök teréről indult tömeg, meg akik az Oktogonon várták őket. Összesen mintegy ezren vannak. Szabadság hídnál gyülekezők is elindultak a Clark Ádám tér felé. A budai alsó rakparton mintegy 250-en vonulnak.
Debrecenben is vonulnak a tüntetők
A tüntetést a Szolidaritás közvetíti élőben a Facebook oldalán.
Közben Miskolcon is elkezdődött a tüntetés
A mintegy ezer fős tömegben a „Nem leszünk rabszolgák!” volt az egyik kedvenc jelszó.
Balassagyarmaton is útlezárással tiltakoznak
Ezt a demonstrációt az MSZP szervezte.
Forgalomlassító demonstráció volt Győrben és Makón is
Győrben egy parkolóból indult a menet, nagyjából ötvenen lehettek, ugyanennyi volt a rendőr is.
Délben Budapesten is elkezdődtek a tüntetések
Déltől Újpesten és Pestszentlőrincen indult forgalomlassító demonstráció. A Gundelnél, a Hősök terén, és a Blahán gyülekeznek a tüntetők, majd átvonulnak a Clark Ádám térre, ahol 3-tól lesz egy nagyobb tüntetés. A roma munkások kizsákmányolása ellen tiltakozók 13:00 órától útzárral demonstrálnak a Blahán.
Tüntetők a Gundelnél
A Gundel étteremnél a Munkáspárt 2006 tartott tüntetést, zsíros kenyeret is osztott. Kevesen voltak, de elindultak a Clark Ádám térre. Az étterem ma zárva van.
Elindult a vonulás a Blaha Lujza térről – rendőri kísérettel.
Nagyjából 200-250 ember gyűlt össze egy óra körül az Oktogonon, majd ők is elindultak a Clark Ádám térre.
A 18. kerületben is forgalomlassítást tartottak, itt Kunhalmi Ágnes MSZP-s helyi képviselő, és a Momentum helyi szervezetének elnöke mondta el a véleményét.
Salgótarján főterén mintegy 200-an gyűltek össze
A szakszervezetek és a pártok beszédekkel is készültek.
Mosonmagyaróváron is félpályás útlezárást tartanak
A helyi DK és MSZP tüntetése nagy forgalmi fennadásokat okoz. A tüntetésen a helyi DK elnöke beszélt és azt mondta, hogy most lázadásra van szükség.
Fotó: Molnár Tibor
Keszthelyen csaknem egy kilométeres a tiltakozó sor
Molnár Tibor, a nyáron megszűnt Együtt elnökségi tagja jelentkezett be élő videóval az ellenzéki pártok által szervezett keszthelyi demonstrációról.
Aztán Nagykállón is megkezdődött az útzár
A nagykállói tiltakozásról a nyírbátori MSZP tett közzé videót a Facebook-oldalán.
Ajkánál és Kabán kezdődött
Elkezdődött a mai országos tiltakozás a rabszolgatörvény ellen: Ajkánál negyven autóval zárták le a 8-as főutat. A forgalomlassítást az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet szervezte, a félpályás útlezárás délután egy óráig tart, ezután a tiltakozó menet a polgármesteri hivatalhoz vonul, ahol csatlakoznak az újabb demonstrációhoz. Kabán a helyi Jobbik szervezésében 10 autóval tiltakoznak.
Ma délután 14 órától tüntetés lesz Budapesten, a kormány ellen tüntetők a Hősök terétől a Kossuth térig vonulnak, ahol több beszéd is elhangzik. Számos vidéki városban is lesz demonstráció, többek között Tatán, Esztergomban, Tapolcán, Komlón, Szolnokon, Cegléden, Hódmezővásárhelyen, Debrecenben és Békéscsabán.
Budapesten a Hősök terén kezdtek el gyülekezni a tüntetők kora délután. Élő közvetítés a demonstrációról:
Korábban a A Diákblokk a Vértanúk terén, az eltávolított Nagy Imre szobor helyénél tüntetett.
Nyíregyházán már reggel nyolckor elkezdődött forgalomlassító útlezárás. Az egész délelőtt tartó akció mintegy negyven autóval indult. A demonstráción a Vasas Szakszervezeti Szövetség, a vegyipari dolgozók szakszervezete, a vasutas szakszervezet és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete mellett az ellenzéki pártok helyi képviselői is részt vettek.
Az Origóból megtudhatjuk, hogy a kormányellenes tüntiket titkos találkozón szervezték a Soros-bérencek. Elvégre ki hallott már olyat, hogy egy tüntetést előre megszerveznek, a résztvevők meg egyeztetnek. A PestiSrácok.hu ismét leleplezte Soros Györgyöt, akinek még az amerikai külügy is a markában van. A kormányszóvivő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a bevándorláspárti erők idén fokozni fogják a Magyarország elleni támadásokat.
Titkos találkozón szervezték a sorosisták a tüntiket
Miután csúnyán lebuktak, bujkálásba menekültek Soros György álcivil szervezetei és a velük karöltve haladó ellenzéki pártok. Mint arról az Origo elsőként beszámolt, december 30-án egy titkos találkozón egyeztetettek különféle álcivil szervezetek és az ellenzéki pártok képviselői, hogyan kellene megszervezni a kormányellenes tüntetéseket.
Meglepő módon Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke az Echo TV csütörtök esti műsorában elismerte, hogy volt titkos egyeztetés. Azt állította, hogy természetes, hogy egy olyan tüntetésen, amelyen részt vesznek civil szervezetek, ellenzéki pártok, van egy koordinációs megbeszélés. Azt részletesen azonban nem fejtette ki, hogy miért éppen ezen szervezetekkel kell egyeztetniük, s miért ennyire részletesen.
A megbeszélésen nem meglepő módon a hazai bevándorláspárti ellenzék is részt vett – Gyurcsány DK-jától természetesen a Jobbikig. Titkos megbeszélésen rögzítették előre, milyen „spontán” ötleteik lesznek majd. Hiába kérdezzük őket, nem válaszolnak. (Origo: Lebukása után hallgatásba menekült a sorosista ellenzék)
Soros markában az amerikai külügy
Lényegében az amerikai kormányzat támogatásával fut Soros György radikális baloldali programja – állapította meg a Judicial Watch nevű, washingtoni székhelyű konzervatív alapítvány. A hírt közlő Tűzfalcsoport blogon olvasható, hogy Soros világszerte hihetetlen pénzeket fordít a radikális baloldali politika támogatására az OSF (Nyílt Társadalom Alapítványok) globális hálózatain keresztül.
A Judicial Watch külön vizsgálati jelentése dokumentálja az Egyesült Államokból finanszírozott NGO-k és az OSF érdekkörébe tartozó szervezetek közti pénzügyi kapcsolatokat. A jelentés szerint a program célja a legitim módon megválasztott nemzeti kormányok megdöntése, az államhatárok felszámolása, konzervatív politikusok célkeresztbe állítása, zavargások, engedetlenségi mozgalmak szítása, a felsőoktatási intézmények felforgatása és menekültválságok kirobbantása, szervezése. A 2018. november 30-i keltezésű különjelentés releváns személyeket megnevezve mutatja be az OSF és az amerikai külügy összefonódását. (PestiSrácok.hu: Az egyetlen ember, aki saját külpolitikát épít – Az amerikai külügy Soros markában)
A bevándorláspárti erők 2019-ben fokozni fogják a Magyarország elleni támadásokat
A bevándorláspárti erők a Soros-hálózattal együttműködve fokozni fogják Magyarország elleni támadásaikat 2019-ben – jelentette ki Hollik István kormányszóvivő a kormány Facebook-oldalára feltöltött videofelvételen.
Hollik István azt mondta, „ennek első jeleit már láthattuk erőszakos utcai tüntetések formájában”.
Úgy fogalmazott: azért támadják Magyarországot, mert az egész bevándorláspárti politika útjában áll, ráadásul egyre több szövetségese is van ez ügyben.
„Azért támadják a bevándorlásellenes nemzeti kormányt, hogy elmozdítsák azt, és Soros embereit ültessék a hatalomba, akik szó nélkül végrehajtják a migránsok beengedését és a nemzeti szuverenitás föladását” – hangoztatta a kormányszóvivő, aki szerint ha a májusi európai parlamenti választásokon ismét a bevándorláspártiak kerülnek többségbe, Európa bevándorlókontinensé válik.
A bevándorláspártiak javaslatai már „ott vannak a brüsszeli döntéshozók asztalán”, és e javaslatok célja, hogy „fokozzák, felgyorsítsák és megkönnyítsék a migránsok beáramlását Európába” – tette hozzá Hollik István. (MTI: Kormányszóvivő: a bevándorláspárti erők 2019-ben fokozni fogják a Magyarország elleni támadásokat)
Karácsony van, épp itt az ideje, hogy megtudjuk az MTI-ből: a keresztény Európa keresztény-muszlim Európává válhat. Stefka Istvántól pedig megtudhatjuk, hogy az ellenzéki politikusok nevetségessé váltak. Bayer Zsolt szerint a vörösterrort a zsidók követték el, ez korbácsolta fel az antiszemita indulatokat.
A keresztény Európa keresztény-muszlim Európává válhat
Ifj. Lomnici Zoltán az M1-es csatornán beszélt a balkáni útvonalról, és annak Európára gyakorolt veszélyeiről. Azt mondta, hogy a Törökországban tartózkodó bevándorlók is tudják, hogy a balkáni útvonal előbb-utóbb újra megnyílhat előttük Európa felé.
Az alkotmányjogász szerint a migránsok beáramlása Törökországba nem szűnt meg, az ottani kormány pedig előbb-utóbb ismét továbbengedi őket a Balkánra.
Az EU-n belüli szabad mozgás miatt a közösség valamennyi államára veszélyt hoz, ha csak egy is megengedi bevándorlók érkezését akár szárazföldön, akár a tengerek felől.
Lomnici Zoltán szerint a keresztény Európa keresztény-muszlim Európává válhat évtizedek alatt, a két közösség azonban szavai szerint rendszerszinten nem képes az együttélésre. (MTI: Újra megnyílhat a balkáni útvonal a migránsok előtt)
Stefka István: kudarc, kudarc hátán, nevetségessé vált ellenzéki politikusok
Az adventi nagy forradalmi hevület nemcsak a karácsonyi ünnepek miatt múlt ki, anélkül is lassan eltűnt volna az utcákról.
A Nagy Októberi… mintájára először az Országházat próbálták bevenni, mint anno a Téli Palotát, de sikertelenül. Visszapattantak a káoszteremtő balliberális képviselők a házszabály törvényeihez békésen ragaszkodó kormánypárti képviselőkről. A törvényeket – a többi között a módosított munkatörvényt és az otthonáplási törvényt – a szabályosan szavazó képviselők többsége elfogadta. Nem jött be a cirkuszt provokáló, erőszakot alkalmazó szocialisták, jobbikosok, DK-sok, párbeszédesek és az LMP-sek álma.
Aztán a Nagy Októberi… , amelyik Lenin hívó szavára elsőként a postát és a távirdát foglalta el, ennek példájára a Nagy Decemberi… Hadházy Ákos, Varju László, Szél Bernadett, Kunhalmi Ágnes, Vadai Ágnes, Tordai Bence, Bangóné, Gyurcsányék, Fekete-Győr András és a jobbikosok (például Jakab Péter) csalogató szavára nekimentek az köztelevízió épületének. Képviselői igazolványukra mutatva bementek az épületbe és akadályozták az ott folyó munkát. Mindenáron mikrofont akartak magukhoz ragadni és műsort szerettek volna vezetni valamelyik stúdióban.
Kint a „tömeg” első két sora át szerette volna törni a rendőrkordont. Az erőszakos terv, a közszolgálati televízió és rádió épületeinek elfoglalása itt sem sikerült. Kudarc, kudarc hátán, nevetségessé vált politikusok színészi próbálkozásai sem jöttek be. (azoreg.hu: S elővették a Nagy Decemberit…)
Bayer Zsolt szerint a vörösterrort a zsidók követték el, ez korbácsolta fel az antiszemita indulatokat
Itt az idő kimondani, egyszer s mindenkorra elég volt abból, hogy pusztán a zsidó szenvedéstörténeten keresztül szemléljük a történelmet, és ennek alapján írjuk a hivatalos kánont. Elég volt, elég volt, elég volt!
Egy korabeli „vicc” szerint a zsidó népbiztosok azért tartották az egyetlen gojt, Garbai Sándort maguk között, hogy legyen, aki szombaton is aláírja a halálos ítéleteket. Ez az egyetlen, fekete és borzalmas tréfa is rengeteget elárul a kor hangulatáról. Arról, hogy milyen is volt az általános vélekedés a vörösterrorról és a Tanácsköztársaságról.
A történelem kanonizálása, az emlékezetpolitika, továbbá a nyelvpolitika meghatározó hatalmi tényező. – A Kádár-rendszer mindhárommal élt (magától értetődő módon), és ennek során éppen a Tanácsköztársaság kanonizálásával, heroizálásával, valamint az ’56-os forradalom deheroizálásával és kriminalizálásával merült legmélyebbre a becstelenség, aljasság és hazugság mocsarában.
Az volt a tévképzetünk, hogy a rendszerváltást követően ez éppoly magától értetődő módon fog helyre billenni, s az addig hivatalos történelmi és irodalmi kánon, az emlékezetpolitikai és nyelvpolitikai erőtér meg fog változni.
Nem ez történt.
S ez egyszerűen érthetetlen.
A kommunizmus nem a második világháború után kezdődött, és nem 1919. március 21-én kezdődött. A kommunizmus akkor kezdődött, amikor a közgondolkodásban felbukkantak a kommunista eszmék, amikor a lelkekben és az agyakban gyökeret vert a felforgatás, az osztályharc és a terror (mint a szép új világ eljövetelének eszköze) ideája. (Magyar Hrlap: Bayer Zsolt: Tűrhetetlen)
Eunuch (csonkítás következtében nemzésre képtelen férfi) legyek a katari Raudat Rashid egyik illegális háremében, vagy hidzsra (India legfeltűnőbb, de legnehezebben megfogható szexuális kisebbsége) a Bhujaria fesztiválon, ha a tüntetések híranyagait – miként a Fidesz-KDNP gajdicsolja – Soros György, vagy a balliberális hisztériázók késztetésére jelentették volna meg az alábbi nevezetes külhoni sajtóorgánumok:
A teljesség igénye nélkül, csak tájékozódási pontokként adtam mindezt közre, mivel Hollik kormányszóvivő szerint a tüntetésekben az “ellenzéket Soros György pénzzel és saját NGO-in keresztül támogatja, hiszen Soros György célja a bevándorlást ellenző kormányok gyengítése és megbuktatása”.
Jó a túlmunka-törvény, de a puding próbája most jön – mondta az állami rádióban Orbán Viktor. Szerinte a tüntetések mögött nemzetközi szervezetek vannak. És persze Soros.
Szokásos péntek reggeli beszélgetésében az állami rádióban a riporter mindjárt kemény kérdéssel indított, hogy a szakszervezetek a munkavállalók kihasználásától félnek a túlmunka-szabályok kapcsán. Orbán szerint a probléma az, hogy az emberek nem dolgozhatnak többet és nem kereshetnek többet.
Magyarországon munkaerőhiány van, a cégek lasszóval fogják a dolgozókat.
A kormány csak a buta szabályokat akarta megszüntetni, de túlórára senkit se lehet kényszeríteni – mondta Orbán, hozzátéve: aki mást állít, az hazudik. (A szakszervezetek szerint a kisebb települések kevés vagy egyetlen munkáltatóinál ez egyáltalán nem így van.)
A munkások szempontjából Orbán jónak tartja a rabszolgatörvényt, de a puding próbája az evés.
Szó esett a múlt szerdai botrányos parlamenti jelenetekről is. Mindenkinek vannak kellemetlen ismerősei, de neki is tűrnie kellett, noha elfoglalták a székét. Többször is elmondta, hogy mindenki maradjon nyugodt, a választók se idegeskedjenek.
A tüntetésekről, a rongálásokról feltett riporteri kérdésre Orbán azt mondta, hogy a rabszolgatörvény szerinte ürügy, ilyen
„hisztérikus sikongatás”
volt akkor is, amikor „hazaküldték az IMF-et”, amikor létrehozták a közmunkát. Az ellenzék pedig szemfényvesztő.
Nem maradhattak ki a háttérben meghúzódók. Ezek pedig nemzetközi szervezetek. A legagresszívebb tüntetőket pedig nem más, mint Soros György fizeti. De nem kell aggódni, ő arra kérte a belügyminisztert, hogy a rendőrök határozottak, de türelmesek legyenek, és így is tettek. Megismételte a kormánysajtó fordulatát, hogy az ellenzéki képviselők „betörtek” az MTVA-ba. (Holott a képviselői igazolványt felmutatva beengedték őket.)
A tavaszi EP-választás kapcsán azt mondta Orbán, hogy nem szeretnének továbbra is ellenszélben dolgozni, mert Brüsszel azon van, hogy a kormány sikertelen legyen. Ezért aki az ellenzékre szavaz, az a Brüsszel érdekeit képviselőkre szavaz.
A Fidesz-szóvivő jól mondja (ha nem is ezt mondja): Putyin nem örül majd, amiért a nem várt magyar események európai visszhangja visszahat majd a szélsőséges EU-ellenes pártok népszerűségére és ronthatja a tavaszi szereplésüket szerte a kontinensen.
A magyar állampártnak nyilvánvaló prioritása ettől kezdve az események eszkalációjának és márciusi újraindulásának megakadályozása, és ehhez minden bizonnyal az ellenzéki pártok ma egyetértésnek látszó együttműködését akarja majd megbontani, miközben a nyilvánosságban törvénytelennek bélyegzi, Soroshoz köti és nevetségessé próbálja tenni a tüntetéseket. Ami Bayer Zsoltit és a nyilasokat illeti, hiába ajánlkoznak, nyílt utcai összecsapások a CÖF-Betyársereg és a tüntetők között, így a polgárháború árnyékának felfestése pont nem az, amire Orbánnak most szüksége van (gyorsan le is keverte Volnert a saját pártja); finomabb, részint már bevált eszközök kellenek ide: a színfalak mögötti konkoly, pénz és zsarolás.
A magyarországi diktatúra gyors vezértémává válása a migráció helyett akár a Fidesz kidobásával fenyegetne még a mostani cinikus Néppártból is, ha hirtelen kiderül, hogy több a vesztenivaló a vele való közösködésen. Ám ennél is jóval nagyobb veszteség lenne a Kreml számára, ha az európai bomlás visszafordulna és a populizmusnak kihívója akadna: a jogállam féltése.
Franciaországban folytatódnak a sárgamellényesek tüntetései, a hatalom nem is igazán érti miről van szó. Az ottani helyzet áttekintése talán a magyarországi tüntetések jobb megértését is elősegíti és némi biztatást jelent a rabszolgatörvény ellen tiltakozóknak.
Párizs, 2018. december 15.
Szombaton, december 15.-én, a sárgamellényesek (1) mozgalmának „V. felvonása” hajnalban, öt órakor kezdődött. A Demosphère (2) honlapján délelőtt a következőket olvashattuk: „Ez az oldal folyamatosan változik a nap során. Champs Élysées 5h és 8h között és egész nap, Facebook: összesen 26.100 résztvevő. Az Opera terén találkozó 10h30, Facebook: összesen 11.700 résztvevő. Porte d’Orléans találkozó 8h-kor, Facebook összesen: 2.800 résztvevő. Bastille találkozó 10h-kor, Facebook: összesen 700 résztvevő. Pontosításra váró további helyszínek. Facebook: összesen 14.200 résztvevő (+ 6.500 egy eltűnt oldal szerint). A nap folyamán újabb helyszínek jelzése.”
Az „V. felvonást” eseményekben, elemzésekben gazdag hét előzte meg. A sárga mellényesek mozgalmának december 8-i „IV. felvonása”, a diákok és gimnazisták folyamatos tiltakozása, a Köztársasági elnök hétfői beszéde, ennek fogadtatása és az „V. felvonásra” való felkészülés Facebook-on, Whatsapp-on.
A múlt szombati „IV. felvonás” az előzetes többé-kevésbé jóindulatú kormányfelhívások ellenére ismét tömegeket vitt ki a vidéki forgalmi útkereszteződésekre, a szuper- és hipermarketek parkolóira. Nem csak a bejárati ajtók, hanem a parkolókon lévő benzinkutak is a vidám blokád alatt pihentek. Szokásos módon a résztvevői szám hivatalos becslése (30 ezer) a résztvevőkének nagyjából a fele, de – általános meglepetésre – a rendőrség egyik szakszervezete a Belügyminisztérium adatainak több, mint négyszeresét tette közzé: az 1300 blokád-ponton kezdetben átlag 200, a nap végén 400 sárga mellényes volt, a szorzás eredménye 520 ezer résztvevő. Az immár negyedik karácsony-előtti szombat fogyasztási statisztikái magától értetődően csapnivalóak (a vártnál 25%-kal kevesebb). E négy szombat CO2 kibocsátásának zuhanásáról azonban nincsenek adatok, pedig a Zöldpárt, ha ismerné őket, talán kedvezőbben fogadná a sárga mellényesek akcióit.
A rendőrök a korábbinál erőszakosabbak voltak
Párizs és Bordeaux kivételével a nagy- és középvárosokban az előző szombatokénál békésebb volt a hangulat. Az említett két nagyváros azonban ismét erőszakos összecsapások áldozata volt. Anne Hidalgo, Párizs főpolgármestere munkatársaival este, a harcok elcsitulása után végigjárta a fővárost és szomorúan megállapította, hogy míg az előző szombatokon a károk a Champs Elysée-re és környékére korlátozódtak, a negyedik tüntetési nap gyújtogatásai számos más kerületre is kiterjedtek. Magyarázat: a bevetett 89 ezer rendőr – kilátásba helyezett katonai megtámogatásuk elmaradt (3) – új módszerek alkalmazására kapott utasítást, amit a reggeli Champs Elysée-n készült tudósítások jól érzékeltettek.
A rendőrök kezdték a tüntetésre összegyűlteket, szóban és tettlegesen, gumibotokkal, könnygázbombákkal zaklatni. Szemmel láthatóan a tüntetés megakadályozása volt cél, amit a tüntetők alapjogaik megsértésének tekintettek, és szintén szóban és tettlegesen tiltakoztak ellene. Végül elhagyták a Champs Elysée-t és más negyedekben fejezték ki a kormány és rendőrei elleni haragjukat. Ez sokuknak lehetővé tette a klíma-változás növekedésének megakadályozásáért kora délután tüntető 25 ezres tömeggel való találkozást és a tüntetés folytatását a környezetvédőkkel. A rendőrség másik új módszere a reggeli tömeges „megelőző” letartóztatások és a letartóztatottak egy napi fogdában tartása volt.
Párizs és Bordeaux polgármestere az elnökhöz intézett felhívást, hogy tegyen lépéseket a mozgalom politikai – nem karhatalmi – rendezésére. Ugyanezt hangsúlyozta a rendőrség fő szakszervezetének képviselője is, aki a rendőrök végkimerülésével, fásultságával érvelt.
Macron stílust váltott, de elutasította a tüntetők követeléseit
Nem csak a két polgármester, az egész ország türelmetlenül várta az államfő hétfő estére bejelentett hivatalos, ünnepélyes beszédét, és a helyzet rendezésére talált megoldásait, intézkedéseit. 25 millióan nézték-hallgatták 13 perces beszédét. Ahogy a rendőrség módszert, úgy változtatott stílust Macron, csak ellenkező irányban. Tőle szokatlanul szerény, bocsánatkérő hangon fordult a szegény, munkában megfáradt dolgozókhoz, és mély megértéséről, együttérzéséről biztosította őket. De, ugyanezen a szerény, majdnem alázatos hangon magyarázta meg nekik, hogy követelésük, a szolidaritási vagyonadó visszaállítása, a nagyvállalatoknak juttatott évi 40 milliárd euro újításra adott ajándékpénzének visszavonása és a többi 40 követelés, mind nonszensz.
Megsegítésükre, mondta, négy juttatást léptet életbe. 1./ Az alapbér 100 euróval való megemelését, 2./ az alacsony nyugdíjból élők mentesítését a nemrég kivetett szolidaritási adóemelés alól, 3./ a túlórák kivonását a munkaadók köteles adó-, társadalom- és nyugdíjterhe alól, és 4./ a vállalatigazgatók felkérését évvégi prémiumok kifizetésére. „Anélkül, hogy ez a munkaadóknak egy centime-jába kerülne” volt a beszéd vezérmotívuma. „De akkor ki fogja ezeket a kiadásokat állni?” kérdezték a beszéd elemzői, már a beszéd elhangzását követő percekben. A válasz magától értetődő, „az állam, azaz az adófizetők” – egy olyan adórendszerben, amelyben részarányosan a gazdagokat legkevésbé, a dolgozókat legjobban terheli a jövedelemadó. Ez egyet jelent a vásárlóerő további romlásával, ami a sárga mellényesek lázadásának egyik legfontosabb oka. Az intézkedések 10 milliárd euróval növelik az államdeficitet, aminek drasztikus csökkentésére kötelezte el magát még elnökjelöltként Macron.
Másnap azután jöttek a további bakik:
kiderült, hogy az alapbér 100 euróval való emelése, nem annyi, hanem mindössze 20-30 euro, ha figyelembe vesszük az alapbér amúgy is törvényben előírt, az évi inflációnak megfelelő kiegészítését, az alacsony nyugdíjasok adóemelésének visszavonása azt jelenti, hogy nem az újonnan bevezetett 8,4%-os, hanem az adóemelés előtti 6,7%-os adót fogják fizetni, de csak akkor, ha a házaspár össznyugdíja nem haladja meg a küszöb-összeget. És így tovább.
Az Elnöknek nem sikerült lenyugtatni sem a sárga mellényesek, sem a szakszervezetek, sem az egyetemisták, sem a gimnazisták kedélyét. Ez utóbbiakról egyébként nem is ejtett szót az államfő beszédében.
Kik is tulajdonképpen ezek a sárgamellényesek?
November közepe óta az elemzők leggyakoribb kérdése: „Kik is tulajdonképpen ezek a politikai színtérre váratlanul berobbant sárgamellényesek?” A több, mint 40 követelést tartalmazó listájukat nézve, inkább a baloldalhoz, mint a jobboldalhoz állnak közel. De megnyilvánulásaik, szerveződési gyakorlatuk nem csak a politikai establishment, az őt kiszolgáló média, hanem, néhány elszórt kivételtől eltekintve, az ezekkel szemben álló politikai erők számára is ismeretlenek.
Kedden a France Culture rádión egy a társadalmi hálózatokkal foglalkozó politológust hallhattunk, aki szerint a sárga mellényesek az a tömeg, amely a 90-es évektől fokozatosan kiszorult a média és a politikusok látóköréből, láthatatlanná vált. Nyelvük, gondolkodásmódjuk – életkörülményeikről, vágyaikról nem is beszélve – egy teljesen ismeretlen és lenézett Franciaországot jelent. A nyáron – folytatta fejtegetését Fabrice Epelboin, a politológus – a Facebook a korábbi média-orientáltságú algoritmusát, nyilvánvalóan anyagi érdekekből, egy új algoritmussal váltotta fel, amely folyékonnyá tette, megkönnyítette a földrajzi közelségben élők közötti kapcsolatokat, gondolat- és tapasztalatcseréket. A médiákból kiszorított, azokat nem olvasó, nem hallgató és nem néző, de okostelefont használók tömegei hirtelen felfedezték velük hasonlóan érző, gondolkodó sorstársaikat és a felfedezéssel járó örömöt. Ez a jó-együtt-lenni-és-harcolni hangulat uralkodik a blokád alá vett helyeken.
Az establishment, mint nagyjából két évtizede, most sem képes mindezt megérteni. A meginterjúvolt politológus szerint a sárgamellényesek több, mint 40 követelése mögött két alapkövetelés bújik meg: méltóságuk elismerése és egy valóságos demokrácia. Ezt a két gondolatot, követelést a hatalom és médiája nem érti. Az értetlenséget az elnök hétfőn meghirdetett ál-megoldásai teszik nyilvánvalóvá. A képviseleti demokráciák keretéből való kimozdulás értelmét nem érdekük felfogni, a meghaladására tett kísérleteket a világ különböző részein mély ellenségességgel fogadják.
Körösi Zsuzsa, Párizs
(1) Franciaországban minden kocsiban a tulajdonos köteles fluoreszkáló csíkos sárga mellényt tartani, a tüntetők viselete így a mintegy 30 millió vezető jelképévé vált.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Rendőrsorfal a Lánchídnál
A tüntetők megérkeztek a Clark Ádám térre
A tüntetők hamarosan megérkeznek a Clark Ádám térre
A rendőrök a korábbinál erőszakosabbak voltak
Kik is tulajdonképpen ezek a sárgamellényesek?
