Kezdőlap Címkék Tüntetések

Címke: tüntetések

Hamvadó tüntetések: a kormányra várva?

0

Szűk két hónap alatt mintegy tíz ellenzéki tüntetés volt, jellemzően pár száz résztvevővel. A politológus szerint jobban kell fókuszálni a témát és nagyobb szervezési erőfeszítés is szükséges. De érdemes várni olyan kormányzati lépésre, ami utcára vihet tömegeket.

Ma a cefeteria megszüntetése ellen szerveznek tüntetést a szakszervezetek, még nem tudni, hányan mennek el Budapest belvárosába. Nem előlegeznénk meg az eredményt, de ha abból indulunk ki, mit láthattunk az elmúlt időben, lehet, hogy nagy reményeket nem érdemes fűzni hozzá.

Az elmúlt nem egészen két hónapban volt vagy tíz demonstráció az ellenzéki pártok szervezésében, ebből kettő október 23-án. Utóbbiakon ezres számban vettek részt, a többin jellemzően inkább néhány százan.

Kezdődött szeptember közepén a DK Ellenállás című sorozatnak szánt demonstrációjával, majd újabb fővárosival folytatódott a „permanens forradalom”, amely „addig tart, amíg le nem váltják a kormányt”.

A csekély érdeklődést látva

a további budapesti helyszíneket a párt gyorsan törölte a Facebookról. Ezután még három helyen folytatták egy hónap alatt: Miskolcon, Szegeden és Győrött, a megjelentek száma hasonlóan alakult.

Az október 23-i nemzeti ünnepen többek közt az európai ügyészséghez csatlakozásért szerveztek tüntetést, pár ezer ember ment el. Néhány napra rá a Momentum hívta a CEU elé híveit (is), amikor kiderült az egyetem valószínűsíthető távozása. Legutóbb múlt vasárnap a lakhatás jogáért szervezett fáklyás tüntetést az Alkotmánybíróság elé a Város Mindenkié Csoport. Ott is pár százan voltak.

Mintha nem sok értelmük lenne

ezeknek az utcára vonulásoknak. Kiss Ambrus, a Policy Agenda ügyvezetőjének véleménye szerint is nyilván szerepe van ebben a tapintható apátiának a sorozatos ellenzéki választási kudarcok után. A legutóbbit követő áprilisi két nagy fővárosi demonstráció ezért lepett meg sokakat, mert különösebb céljuk se volt ezeknek.

Ez rámutat arra, hogy a tiltakozásnak ez az élménye fontos,

erről nem szabad lemondani, bármennyien jelennek is meg.

Szerinte azonban elengedhetetlen az eddiginél alaposabb munka. Nagyon

fontos a jól körülhatárolt cél és a szervezés

– mondta Kiss Ambrus.

A ma délutáni tüntetés sikere is azon múlik, a szakszervezetek képesek-e sok embert megmozdítani, és nagy tömegek érzik-e úgy, hogy elég fontos ügy a béren felüli juttatások lényegében megvonása a magas adókulcsba sorolással. Vagyis mekkora a mozgósítási potenciál valamely jelenségben.

Több tüntetés besülése is annak tudható be, hogy ez nem volt elegendő. A felsőoktatás, benne a CEU helyzete mögött nincs akkora katartikus érzés, amely tömegeket vonzana. A DK már általánosabban és mélyebben fogalmazott (diktatúra), de a politológus szerint mégis rosszul érzékelték a társadalmi közhangulatot. Hasonló pályát futnak be a korrupcióellenes megmozdulások is: mindenki régóta tudja, hogy van ez a jelenség, nincs mozgósító ereje – mondta Kiss Ambrus.

Más ügyek kellenek, jól fókuszált célok, és, ami fontos, nem elég a Facebookon meghirdetni, a szervezésbe sok munkát is bele kell tenni – mondta a Policy Agenda szakértője.

Az viszont tény, hogy a kormányra lehet „számítani”. Ha lesz olyan döntése, ami váratlanságával ér el sokakat, az tömegeket vihet utcára.

Ezúttal békés tízezrek tüntettek Romániában

0

A péntek esti erőszakos események után szombaton újra tízezrek vonultak utcára a fővárosban. A bukaresti kormánypalota épülete előtt egyes becslések szerint akár 50 ezren is lehettek, az Agerpres hírügynökség 25 ezer emberről ír. Az osztrák kancellár tiltakozott egy osztrák újságíró bántalmazása miatt.

Ezúttal azonban sem a csendőrök, sem a tüntetők részéről nem jelentettek erőszakos cselekményeket, a tüntetés végig békés mederben zajlott. Sőt, helyi beszámolók szerint sokan még virágot is hoztak a csendőröknek. Az ország nagyobb városaiban is folytatódtak a megmozdulások szombaton. A Hotnews összefoglalója szerint Nagyszebenben 8 ezren, Iaşi-ban 6 ezren, Kolozsváron, Temesváron, Brassóban és Konstancán is körülbelül 3 ezren kérték a Dăncilă-kabinet lemondását és előrehozott választások kiírását.

Az osztrák kancellár magyarázatot vár egy csendőrök által megvert osztrák újságíró miatt A péntek esti kormányellenes tüntetésen megsérült egy osztrák újságíró, aki az állami ORF televíziónak tudósított. A televízió honlapján elérhető közlemény szerint munkatársukat a csendőrök támadták meg. „Határozottan elítéljük a bukaresti erőszakot, amelynek során több tüntető sé újságíró is megsérült. Elvárjuk, hogy tisztázzák ezeket az eseteket. A megsérült operatőrnek jó gyógyulást kívánok. A szólás- és a sajtószabadság az Európai Unió alapvető értékeihez tartoznak, mi hiszünk ezekben, és azt gondoljuk, hogy meg kell védeni ezeket” – írta ki a Facebook-oldalára Sebastian Kurz osztrák kancellár az esetről értesülve. Az újságírók akkor sérülhettek meg, amikor a csendőrök támadást indítottak a közelükben levő agresszív demonstrálók felé. Az ORF szóvivője azt közölte, hogy az osztrák operatőrt a csendőrök gumibotokkal ütlegelték, és akkor hagyták abba, amikor többször is felkiáltott, hogy ő újságíró. A honlapon fellelhető cikk szerint Andreas Wrabetz, a csatorna igazgatója is felháborodásának adott hangot. Szerinte könnyen meg lehetett különböztetni a tévés stáb tagját a tüntetőktől, és egy uniós országban elvárható, hogy a karhatalom ne támadjon rá a sajtó képviselőire.

(news.ro, Agerpres, Transindex)

A teljes magyar kormánypropaganda kiáll Fico mellett

0

Pénteken reggel néhány perces eltéréssel csaknem teljesen megegyező címmel jelent meg több magyarországi, kormányközeli portálon egy cikk, amely szerint Soros György akarja megdönteni a „bevándorlásellenes” Fico-kormányt.

Az Új Szó szerint az Origo, a Ripost, a Magyar Idők, a 888 ma reggel csaknem egyszerre jelentetett meg egy cikket, amelynek még a címe is csaknem egyezik. Az írásban Soros Györgyöt teszik felelőssé a Szlovákiában kialakult belpolitikai válságért, a Kuciak-gyilkosság szerintük csak a „kirakatban” van, a háttérben azonban „Soros szlovákiai embere”, Andrej Kiska államfő áll és a szintén Soros által irányított civilek.

A cikkek felsorolják azokat a vádakat Kiska ellen, amelyeket Robert Fico is rendszeresen emleget, például, hogy repülőgéppel utazik Poprádra, cégei kétes adóügyeit, s végül, hogy tavaly szeptemberben találkozott Sorossal New Yorkban – írja a szlovákiai lap.

A legtöbbször szerző nélkül megjelent cikkek kitérnek a mai kormányellenes tüntetések szervezőire is, akiket szintén különféle csatornákon át Soros Györgyhöz kötnek.

A mai szlovákiai tüntetések szervezői sokszor elmondták, önállóan szervezik a megmozdulásokat, nem áll mögöttük senki, a tüntetéseken pedig nem fognak fellépni politikusok.

Az Új Szó azt is írja: Robert Fico a hét elején kezdte terjeszteni azt az összeesküvés-elméletet, amely szerint Andrej Kiska fel akarja forgatni az államot, és Soros György áll mögötte, a hét folyamán ebben a Smer további képviselői is követték. A Kuciak-gyilkosság után ezek az összeesküvés-elméletek először olyan portálokon jelentek meg, amelyekről Marian Kotleba szélsőségesei szoktak információkat átvenni.

Az iráni rezsim az utcákra küldte a híveit

0

Egyre nagyobb méreteket öltenek a tüntetések Iránban. December 28-a óta már több tucatnyi perzsa városban voltak zavargások, amelyek a meg nem erősített információk szerint eddig legalább 21 halálos áldozatot követeltek. Azonban most még kiterjedtebbé válthatnak az összecsapások: a rezsim aktivizálta a híveit. 

Ali Hamenei ajatolláh, Irán Legfelső Vezetője szerdán reggel a néphez intézett beszédében felszólította a kormány és a konzervatív tábor támogatóit, hogy tüntessenek a rendszer védelme érdekében. Felhívása után már azonnal több tízezres megmozdulások vették kezdetüket, amely során “Vezető, mi készen állunk” vagy a “Halál az összeesküvőkre” jelszavakat skandálták, miközben több tucatnyi iráni zászlót és Hamenei arcképét lobogtattak az utcákon. Az összeesküvők alatt olyan külső hatalmakat értettek, mint az Egyesült Államok, Izrael, Nagy-Britannia és Szaúd-Arábia.

“Készen állunk vérünket áldozni a vezetőnkért” – 

idézte az AFP a tüntetőket, rámutatva arra, hogy komoly és véres összecsapások várhatóak a rendszert megdöntésért tüntetők és azt megvédeni kívánó hívek között.

December 28-án a tojásárak megnövekedése miatt kirobbant tüntetések rendszerellenes megmozdulásokba csaptak át. A helyszíni beszámolók szerint 21 ember vesztette életét az összecsapásokban, ebből ketten a biztonsági szolgálatok tagjai voltak. 450 tüntetőt tartóztattak  le Teheránban, de a becslések szerint több száz embert zártak börtönben a közel-keleti országban.

Az iráni tüntetések: a kép forrása Twitter.

A régióban egyre inkább vezető szerepre törő Iránban 2009 óta nem voltak ekkora tüntetések a hatalom ellen – ugyanakkor a mostaniak még jelentősen elmaradnak a kilenc évvel ezelőttiektől. Ám egyes vélemények szerint a mostani tüntetések ugyanúgy fognak végződni, mint akkor: 2009-ben Mahmud Ahmadinezsád iráni elnök sikeresen állította maga mellé a kormány támogatóit, az alsóbb fővárosi réteget és a vidéki irániakat, akikkel együtt leverték a rendszerellenes tüntetéseket.

A bíróságok függetlenségéért tüntettek a lengyelek

0

Lengyelország szerte tízezrek vonultak az utcára, hogy összesen 114 városban felemeljék a hangjukat a bíróságok függetlensége mellett. Idén júliusban a tömegmegmozdulások a KOD (Komitet Obrony Demokracji vagyis Demokrcia Védelmi Bizottság) szervezésében már sikerrel akadályozták meg a három törvénytervezetből kettő életbe lépését, mert a tüntetők nyomására a köztársaság elnök nem írta őket alá.

Azóta Andrzej Duda köztársasági elnök irányításával folyik a törvények újrafogalmazása. Kiszivárgott hírek szerint a módosított szabályozás a korábbihoz hasonlóan korlátozná a bíróságok autonómiáját, függetlenségét és a politika alá rendelné vezetőik kinevezését.

Erre válaszul vonultak ismét az utcára a lengyelek, ahol a „szabad bíróságokat” , „szabad választásokat”, „szabad Lengyelországot”, “Helyünk a demokratikus Európában van” jelszó alatt követelték az igazságszolgáltatás „reformjának” nevezett, elsősorban a bíróságok személyi állományában tervezett tisztogatást és a bíróságok vezetésének a politika alá rendelését célzó folyamat leállítását.

A rendezvényeken a civil szervezetek mellett nagy számban vesznek részt az igazságszolgáltatás képviselői, bírók és jogászok. A legnagyobb és leghangosabb megmozdulásra pénteken este Varsóban a Plac Konstytucji, az Alkotmány terén került sor.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK