Azért vonultak ismét utcára, mert a minisztérium nem reagált január 19-ei követeléseikre, Orbán Viktor meg nem volt hajlandó szóba állni velük. Bejelentették: márciusban három miniszterelnök-jelölttel Karácsony Gergellyel, Szél Bernadettel és Vona Gáborral fognak vitázni. Március 15-én az Opera előtt folytatják.
A tüntetés fél 6-kor kezdődött a Deák Ferenc téren, ahonnan a Parlamenthez vonultak a több ezresre duzzadt demonstrálók.
Az újabb tüntetésre azért volt szükség a diákok szerint, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem reagált érdemben a január 19-ei követeléseikre. Ezért döntöttek úgy, hogy “a döntéshozókénál magasabb szint képviselőihez, a magyar emberekhez fordulunk”.
Orbánt a Független Diákparlament képviselői hívták vitázni, de a kormányfő nem reagált a meghívásra.
A Kossuth-tér felé vezető úton a diákok különböző jelszavakat skandáltak: „Kell a CEU, kell a TASZ, Orbán Viktor korrupt f*sz!”, „Aki dudál, velünk van”, „Gyertek velünk”, „Szabad ország, szabad oktatás”, „Mi vagyunk a jövő!”, „Nem adjuk fel!”, illetve a „Semmit rólunk nélkülünk!”, „Balog Zoltán mondjon le!”…
A tüntetés főszónoka azt mondta, egy európai, modern, diákközpontú oktatási rendszerért vonultak az utcára, illetve egy oktatási reformért, ami már „elvitathatatlan, ugyanúgy, mint ez a tömeg”.
Az első szónok egy szekszárdi diáklány volt, Tóth Laura, aki arról beszélt, hogy a diákoknak bármilyen követelése van, mindig azt mondják rájuk, hogy lusták, vagy hogy nem akarnak tanulni, pedig ez nem igaz, csak a heti öt testevelés helyett például több nyelvtanórát szeretnének, mert neki például csak heti egy van.
Balla István tanár a tüntetésen arról beszélt, hogy az oktatási rendszer rohad, az iskolarendszer nem követi a világ változásait, az iskolák csak engedelmességet tanítanak és egy kasztrendszert hoznak létre, szabályos viselkedésű, irányítható embereket alakítanak ki, hiába dolgoznak bennük rendes és lelkiismeretes tanárok.
Bejelentették: februárban mind az összes parlamenti frakció miniszterelnök-jelöltjét vitára hívták. A négy parlamenti frakció közül mindegyik válaszolt, de csak hárman fognak részt venni a vitán: Karácsony Gergely, Szél Bernadett és Vona Gábor. A nyilvános vitát március 12-én, hétfőn tartják, ezen a jelöltek a Független Diákparlament kérdéseire fognak válaszolni. A szónok azt mondta, sajnálják, hogy Orbán nem hajlandó ezen részt venni.
„Váltsunk rendszert közösen az oktatásban” címmel ismét tüntetést szerveznek péntek délutánra a diákok. Felhívásukban ez áll: január 19-én több ezer diák demonstrált egy korszerű, diákközpontú, igazságos oktatási rendszerért, most pedig még hangosabban kell megüzenni, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni az érdekeiket.
Az újabb tüntetésre azért volt szükség, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem reagált érdemben a követeléseikre, ezért döntöttek úgy, hogy „a döntéshozókénál magasabb szint képviselőihez, a magyar emberekhez fordulunk”. Eddig több mint háromezer ember jelezte a Facebookon, hogy elmenne a tüntetésre, az érdeklődők száma pedig 15 ezernél is több. A demonstrációra nemcsak a diákokat várják, hanem mindenkit, hiszen a szervezők szerint az oktatás az ország közös ügye.
A diákparlamentes Gyetvai Viktor, az egyik szervező a Független Hírügynökségnek elmondta: március 12-re vitát is szerveznek a miniszterelnök-jelöltekkel az oktatásról. Gyetvai arról is beszélt, hogy minden párt reagált a vitára vonatkozó felhívásukra és mindegyik el is fogadta azt, kivéve a Fideszt. Így hát
március 12-én egy asztalhoz ültetik a miniszterelnök-jelölteket, akiknek a kérdéseket a diákok teszik fel.
Pénteken pedig 17:30-tól gyülekeznek a diákok a Deák Ferenc téren, ahonnan a Parlamentig vonulnak. A felszólalók szintén diákok lesznek.
A tüntetésre való felhívásban szerepelnek a követeléseik is:
Mit kíván a magyar diákság?
Képezze az oktatás alapját a 21. században szükséges készségek fejlesztése! Igazságos, demokratikus és modern oktatást minden diáknak!
Neveljenek az iskolában elméleti és gyakorlati módon is kritikus gondolkodásra és felelős állampolgárságra!
Rögzítsék a diákok kötelező óraszámának maximumát heti 30 órában a középiskolában, 25 órában az általános iskolában!
Ne legyen kötelező a szakmai érettségi! Tegyék lehetővé az előrehozott érettségit minden tantárgyból! A törvényeknek megfelelően a továbbiakban minden érettségivel kapcsolatos változtatást felmenő rendszerben vezessenek be!
Állítsák vissza a korlátozás nélküli, szabad tankönyv-választást!
Rendelkezzenek vétójoggal a diákönkormányzatok a diákokat érintő kérdésekben, választhassák meg szabadon a diákönkormányzatot segítő tanárt!
Ne korlátozzák az oktatási intézmények a diákok és tanárok szólásszabadságát! Ne fenyegessék őket sem formálisan, sem informálisan!
Semmilyen formában ne növeljék a tanév hosszát!
Töröljék el a nulladik órákat, ne kezdődjön a tanítás reggel 8 óránál korábban!
Ne lehessen az oktatásból kirekeszteni a 18 éven aluli diákokat!
Támogassák a diákok tudományos sikereit és versenyeredményeit! Jutalmazzák ezeket többletponttal és magasabb ösztöndíjjal!
Hozzanak létre minden intézményben névtelen tanárértékelő rendszert, az eredményeket tegyék hozzáférhetővé.
Állítsák vissza a felsőoktatási keretszámokat legalább a 2011-es szintre a továbbtanulási esélyegyenlőség érdekében! Ne kössék nyelvvizsgához az egyetemi felvételit!
(+1. Tegyék elérhetővé minden diák számára a világnézetileg semleges oktatást!)
A lezserségéről, a németeket lepipáló nyugdíjairól, Demis Roussos giccses dalairól és káprázatos tengerpartjáról ismert Görögország azonnal pitiáner soviniszta görcsbe rándul, amint északi szomszédjának „lopott” neve kerül napirendre. Pedig a békülékeny macedón kormány már mindenbe beleegyezne.
Ma is tízezrek tüntettek az athéni parlament előtt, mert nem szeretnék, hogy Görögország engedjen a szomszédos Macedóniának a lassan húsz éve tartó névvita lezárása érdekében.
A Szintagma téri tiltakozás szervezői egymillió résztvevővel számoltak. Úgy tudják, hogy az ország minden szegletéből, sőt, külföldről is érkeztek tüntetők. A szervezők: nacionalista szervezetek, veteránegyesületek, egyházközségek (ők sehol, semmiből nem maradhatnak ki) és a görög diaszpóra képviselői.
A tüntetés egyik főszónoka a világhírű zeneszerző, a 92 éves Mikisz Theodorakisz volt, aki népszavazás kiírását követelte a kormánytól.
A görög közélet több jelentős alakja – köztük politikusok, vallási és katonai vezetők – is részt vett a megmozduláson.
„Macedónia görög és kizárólag görög”
– mondta az egyik tüntető, Allia Szarellisz, aki az Egyesült Államokból érkezett a megmozdulásra. „Ezért harcolnunk kell, és az egész világgal tudatnunk kell.”
Az America First! világából érkezett szónok elhozta a kizárólagosság fáklyáját a befogadókész Athénbe.
Két héttel ezelőtt hasonló tüntetést szerveztek Szalonikiben, Makedónia tartomány székvárosában, amelyen a rendőrség szerint 100 ezren, a szervezők szerint pedig 400 ezren vettek részt.
Az athéni tiltakozással egy időben 700 baloldali és anarchista tüntetett az egységes Balkánért.
Egy friss közvélemény-kutatás szerint a görögök 59 százaléka ellenzi, hogy a Macedónia szó szerepeljen az északi szomszéd jövőbeli nevében, de a megkérdezettek 35 százalékát nem zavarná ez.
A görög-macedón névvita 1991-ben kezdődött, miután Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Görögország már akkor kifogásolta, hogy az új ország a Macedón Köztársaság nevet akarja viselni. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, hogy a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő.
Ez egy NATO tagállam részéről, enyhén szólva is, röhejes érv.
Pláne akkor, ha a „területi követelő” egy pöttömnyi ország, amelyet nemrégen még etnikai konfliktusok feszítettek szét.
Az ország így a nemzetközi dokumentumokban jelenleg a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viseli, az alkotmányában is meghatározott nevében azonban nem szerepel az utalás Jugoszláviára. A névvita miatt Macedónia európai uniós és NATO-integrációja késik, Görögország ugyanis addig nem hajlandó megszavazni északi szomszédja csatlakozását a két szervezethez, amíg az nem mond le a Macedónia névről.
A vita végére szakértők szerint úgy kerülhet pont, hogy a Macedón Köztársaság nevét megtoldják az új vagy északi jelzővel. Csak hogy a tüntetők és a görög közvélemény nagy része még ezt is elfogadhatatlannak tartja. Makedónia csak görög lehet. Az a másfél millió macedón meg nevezze magát bárminek, csak makedónnak nem.
Előző cikkünkben a 2010 és 2014 közötti időszak jelentősebb tüntetéseit tekintettük át, most, a második részben az azt követő évek nagyobb demonstrációit vesszük sorra.
2014. október 26-án az internetadó ellen tüntettek Budapesten és az ország több nagyvárosában. Ez volt az eddigi legnagyobb tömeget megmozgató ellenzéki demonstráció, közel 200 ezren vonultak az utcára.
A magasba emelt, világító mobiltelefonok látványa a nemzetközi médiába is bekerült. 28-án újabb hatalmas tüntetést szerveztek a netadó ellen, amelyet 31-én újabb vonulás követett.
Nagyon sok fiatal volt a tömegben, olyan emberek, akiket korábban a politika nem, vagy csak kevéssé tudott megszólítani.
Ettől meghátrált a kormány, és a tüntetést korábban „nettó büdösbogarak provokációjának” nevező Deutsch Tamást bízták meg azzal, hogy dolgozza ki az olcsó és széles körben elérhető internet koncepcióját.
1015. februárjában Merkel és Putyin látogatása kapcsán voltak tüntetések. Merkel érkezése előtt Orbán politikája ellen és az EU mellett demonstráltak, Putyin látogatásakor pedig a Keleti pályaudvartól a Nyugatihoz vonuló tömeg a magyar kormány oroszbarát politikája miatt tiltakozott.
2016. februárjában interjút adott a Magyar Nemzetnek a Fidesz-kormány korábbi felsőoktatási államtitkára, Klinghammer István. A többi között ezt mondta: „Olyan pedagógusokra van szükség, akik okosak, erkölcsösek, és ezeket adják át a diákoknak. Ezért vagyok pipa, ha a tévében nézem, hogy borotválatlan, kockás inges tanári kar grasszál.”
A nem túl szerencsés, pökhendi megnyilatkozás felbőszítette az amúgy is feszült helyzetben dolgozó tanárokat. Az internetet és a nem kormánypárti sajtót ellepték a kockás inges tanári karokról készült fotók,
volt olyan iskola, ahol nemcsak a tantestület, de a diákok többsége is kockás ingben ment iskolába.
A kormány magatartása, az, hogy nem akartak tárgyalni a pedagógusokkal, visszafelé sült el. Új nevekkel ismerkedett az ország: Pilcz Olivér Miskolcról, és Pukli István Budapestről – korábban senki sem ismerte őket, de néhány nap múlva már az ő nevüktől volt hangos az ország. Az általuk (is) fémjelzett Tanítanék mozgalom rövid idő alatt – igaz, csak rövid időre – nagy ismertségre és népszerűségre tett szert.
2016. február 13-án a rossz idő ellenére teljesen megtelt a Kossuth tér, és a környező utcákban is álltak az emberek. Amikor eleredt az eső, előkerültek az esernyők, amely utóbb szimbólumává vált a tanárok tüntetésének.
Az esernyős tüntetésen felszólalt Sándor Mária, a fekete ruhás nővér, aki akkor vált ismertté, amikor a televízió kamerája előtt egyszerű, ám nagyon hatásos szavakkal írta le az egészségügyben dolgozók, elsősorban az ápolók áldatlan helyzetét. Sándor Mária a tanárok esernyős tüntetésének végén öt perc csöndet kért a megjelentektől. Válasz volt ez a csönd Lázár János arrogáns kijelentésére, arra, hogy nem balhézni kell, hanem tárgyalni.
Csöndben állt a több tízezer ember a Kossuth téren.
Sok tízezer színes esernyő tette teljessé a képet, szimbolikusan is megmutatva, hogy Magyarország nem olyan, mint amilyennek a hatalom urai látni és láttatni szeretnék.
Hogy hiába akarják egyenruhába bújtatni, s egyen-gondolatok mögé zárni, Magyarország színes és sokszínű, sokféle ember és gondolat hazája.
Megrendítő volt ez az öt perc Magyarország számára, filmrendező sem kívánhat magának ennél tökéletesebb képet.
Aztán egy évvel később, 2017. februárjában Sándor Mária bejelentette, hogy kilép a közéletből. Innentől kezdve már csak élni szeretne. Ha lehet, Magyarországon, bár, mint mondta, ez nem lesz könnyű. Állást nem kap, hiába kevés az ápoló a kórházakban, amikor megtudják, hogy kicsoda, vissza sem hívják.
A 168 órában kiábrándultan nyilatkozott erről: „Nem vagyok alkalmas vezetőnek. Mindenkinek hiszek, aztán rájövök, mások csak saját céljaikra akarnak felhasználni. Azt hittem, az emberek jók. Rájöttem, nem azok. A legtöbben önzők, épp a nyomor miatt, amiben élnek: az állandó nélkülözés, az állandó igazságtalanságok miatt. Csalódtak bennem, csalódtam bennük.”
Akár szimbóluma is lehet az „elzúgott” magyarországi forradalmaknak az egyik legígéretesebben induló, nem pártokhoz kötődő ember, Sándor Mária tündöklése és bukása. A fekete ruhás nővér persze nem tűnt el teljesen, mint ígérte, ha tud, ma is segít a jobb egészségügyért küzdő mozgalmaknak, de az első vonalból hátrább lépett.
És a végére maradt – mert időrendben is ez volt az eddigi utolsó -, egy különös tüntetés. Nem egészen egy évvel ezelőtt, 2017. áprilisában a Kétfarkú Kutyapárt szervezett, ahogyan ők mondták, békemenetet Budapesten. S bár a kétfarkúak „csupán” egy viccpárt, a szép tavaszi időben sok ezren vonultak az utcára. Egyfajta tavaszköszöntő volt ez a felvonulás, s annak a jele, hogy feléledt az egy ideje halottnak látszó, híresnek mondott pesti (magyar) humor, számtalan szellemes tábla, felirat volt látható és olvasható a menetben.
Voltak persze, akik fanyalogtak. Hogy rendben van, jól éreztük magunkat, de ettől nem változik semmi, Orbán és társai maradnak a hatalomban, mi pedig továbbra is ebben a diktatúrába hajló rendszerben fogunk élni. Lehet, hogy a fanyalgóknak volt igazuk. De akik ott voltak a kétfarkúak tüntetésén, legalább erre a néhány órára abba az illúzióba ringathatták magukat, hogy egy másik, a kintinél emberszabásúbb világban élnek. Olyanban, amelyik csak az övék, és amelyhez a hatalmasságoknak semmi közük. Akkor, nem egészen egy évvel ezelőtt, ez volt az üzenete ennek a két órának. Hogy ki lehet lépni a hatalom világából, és ha csak kis időre is, olyanok lehetünk, amilyenek lenni szeretnénk: vidámak, boldogok és szabadok.
A Tanítanék Mozgalom szervezett tüntetést a Kossuth téren, a kormány több intézkedése ellen tiltakoztak. Bővebben itt olvashat róla.
30 napra börtönbe kerülhet az orosz ellenzéki vezető
Putyin legnagyobb ellenfelét, Alekszej Navalnijt az általa meghirdetett moszkvai tüntetésen vették őrizetbe. Várhatóan a közrend megzavarásával vádolják majd meg. Több mint száz városban volt tüntetés, 200-nál is több embert elvittek a rendőrök.
Kórházba került az Australian Open döntőse
A román Simona Halep tegnap kapott ki Caroline Wozniackitól a döntőben, utána viszont kórházban töltötte az éjszakát. Kiszáradás miatt vitték be, már a 30 fokos hőségben megrendezett meccsen rosszullétre panaszkodott. Reggel engedték ki.
A Tanítanék Mozgalom szervezett tüntetést, a kormány több intézkedése ellen tiltakoztak.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
A múlt heti diáktüntetés után most tanárok voltak a Parlamenthez. A tüntetést a Tanítanék Mozgalom szervezte, de csatlakozott hozzá a Független Diákparlament, az Oktatói Hálózat és két pedagógus szakszervezet is. Politikusok is megjelentek.
A tüntetés szervezői azt mondták, hogy többek között a Honvédelmi Intézkedési Terv ellen tüntetnek, és azért is, mert
nyilatkozni most már csak az iskolafenntartó előzetes engedélyével lehet.
Egy felszólaló anyuka a diákok túlterheltségéről beszélt, a Független Diákparlament egyik tagja pedig azt mondta: követelik, hogy szólásszabadság legyen az iskolákban. Szerinte az a cél, hogy senki ne féljen, se a tanárok, se a diákok.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke arról beszélt, hogy
a kormány államosította a közoktatást,
és az oktatás résztvevői a rendszer legnagyobb vesztesei. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke pedig hiába ígérte mindenki, hogy az oktatás stratégiai ágazat lesz, addig nem lesz változás, amíg több kérdésben, így az oktatás ügyében nem lesz konszenzus kormány és ellenzék között.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom képviselője azt is elmondta:
elkészült az oktatási minimum, aminek lényege, hogy a diák érezze jól magát az iskolában.
Ezzel meg is keresték a pártokat, a Fidesz nem válaszolt, az MSZP, az LMP, a DK, az Új Kezdet, a Momentum, a Liberálisok, az Együtt és a Párbeszéd viszont igen. Végül arra szólították fel a hallgatóságot, hogy menjenek majd el szavazni.
Elkezdődött a Tanítanék Mozgalom tüntetése a Kossuth téren. Korábban Szél Bernadett LMP-társelnök és a Magyar Liberális Párt politikusai is jelezték, hogy ott lesznek, az MSZP és a Párbeszéd pedig üdvözölte a tüntetést.
Marad az enyhe idő
A következő napokban többször lesz erős a szél, de marad az enyhe idő, többfelé 10 foknál is melegebb lehet. A hét második felében azonban jön a lehűlés, havazhat is.
Már 37 gyerek halt meg az amerikai influenzajárványban
2009 óta ez a legsúlyosabb járvány Amerikában. Megnőtt a kórházi kezelést igénylők száma is, ami azt is jelenti, hogy a halálos áldozatok száma tovább nőhet.
Egy nappal azután, hogy megtiltották, hogy induljon az elnökválasztáson, rendőrök razziáztak Alekszej Navalnij irodájában, ahol egy ellenzéki tévécsatorna is működik. Navalnijék közben mára tüntetéseket szerveztek. Az egyiken Navalnijt is őrizetbe vették.
Alekszej Navalnij (MTI/EPA/Makszim Sipenkov)
Kira Jarmis, Navalnij szóvivője azt mondta, hat embert elvittek a rendőrök, akik kiürítették az épületet, mert állítólag robbanószereket kerestek. Jarmis szerint azonban valójában
az akció célja az volt, hogy bezárják az ott működő ellenzéki tévét.
Alekszej Navalnijt, a befolyásos bloggerből lett korrupcióellenes aktivistát Putyin legnagyobb ellenfelének tartják. Egy korábbi ügy miatt, szerinte koholt vádak alapján elítélték, emiatt nem indulhat az elnökválasztáson. Ez a döntés most lett jogerős. Navalnij ezután bejelentette:
az egész országban tüntetéseket szervez az elnökválasztás bojkottálásáért.
Hívei összesen 118 városban vonultak az utcára, volt, ahol több százan.
Navalnij a moszkvai tüntetésre megy el, amelyet helyi idő szerint két órakor tartanak. A rendőrség nem engedélyezte a demonstrációkat, a BBC szerint már legalább 27 tüntetőt bevittek. A Moscow Times úgy tudja, Navalnij kampánystábjából is letartóztattak több embert.
FRISSÍTÉS:
A délutáni tüntetésen Alekszej Navalnijt is őrizetbe vették.
Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője kijelentette: a választási időszak nem jelenti azt, hogy enyhíteni lehetne a törvényeken, így azokon sem, amelyek a tüntetésekre vonatkoznak. Összesen már 40 embert vittek be.
Volt egyszer egy Milla. Emlékszünk még rá? Tízezrek énekelték a Szabad sajtó útján, hogy nem tetszik a rendszer. Az utca még megvan, a neve sem változott, ám a szabad sajtó csak nyomokban. Aztán jött Sándor Mária, a feketeruhás nővér, majd a Tanítanék mozgalom kockás inges tanárai hívták közös esernyő alá az embereket. Mi volt még? Az alábbiakban – és a következő cikkben – áttekintjük az elmúlt évek jelentősebb tüntetéseit. Volt belőlük bőven: 2010 és 2018 között közel 200 kisebb-nagyobb demonstrációt tartottak országszerte.
Már a második Orbán-kormány első éve, 2010 is bővelkedett ellenzéki megmozdulásokban. A kormány sem aprózta el, megalakulása után igen hamar lépett a magánnyugdíjpénztári megtakarítások elvonása ügyében. Az ez elleni tiltakozáson néhány ezer ember vett részt, aminek többek között az volt az oka, hogy a demonstráció szervezői – és ez a későbbi tüntetéseknek is visszatérő témájává vált – ragaszkodtak ahhoz, hogy a pártok ne „repüljenek rá” a megmozdulásra. Azt kérték, hogy a politikusok legföljebb magánemberként, pártzászlók és transzparensek nélkül jelenjenek meg.
Budapest, 2011. március 15. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A 2011-es év már mozgalmasabb volt. Januárban folytatódott a médiatörvény-elleni tiltakozás, megalakult az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) csoport. Március 15-én több tízezer (egyes becslések szerint ötvenezer) ember vonult a Szabad sajtó útjára.
Áprilistól a rendvédelmisek demonstráltak több munkahelyet, egyenlő bérezést, a megszorító intézkedések beszüntetését és párbeszédet követelve. Itt tettek szert néhány éves ismertségre a független rendvédelmi dolgozók vezetői, Kónya Péter és Árok Kornél, valamint Juhász Péter, aki ma is aktív politikus, az Együtt elnöke.
Júniusban „bohóctüntetést” szerveztek. Ennek előzménye, hogy Szijjártó Péter, akkor még, mint a miniszterelnök szóvivője, bohócoknak titulálta a rendvédelmi dolgozók tüntetéseit, mire ők válaszul bohócjelmezbe öltözve szavazófülkét állítottak, és jelképesen visszavonták a Fidesz-KDNP-re leadott szavazataikat.
Október 23-án „Nem tetszik a rendszer” néven újabb, az eddigieknél nagyobb és keményebb hangvételű tüntetés volt a kormány egyre növekvő hatalma és intézkedései ellen.
BohócBudapest, 2011. június 16. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Az újév első napjai a rendszerint hideg időjárás miatt sem kedveznek a tüntetéseknek, ám vannak kivételek. Miközben 2012. január másodikán a kormány meghívott vendégei az Operaházban ünnepelték az alkotmány helyébe lépett alaptörvényt, odakint az utcán minden korábbinál nagyobb tüntetés szerveződött. A szervezők százezres tömegről beszéltek, a kormánypárt sajtójának kommunikációjában néhány ezer emberről volt szó.
Ami biztos: a tüntetők teljesé szélességében elfoglalták az Andrássy utat, a sor az Operaháznál kezdődött, míg a vége valahol az Oktogonnál volt. A kormánytagok, és meghívott vendégeik végül egy hátsó bejáraton hagyták el az „ünnepség” színhelyét.
Ez a demonstráció nemcsak azzal vonult be a köztudta, hogy minden korábbinál többen tüntettek az alaptörvény ellen, de azzal is, hogy a kormánypárti sajtó – élükön a köztévé híradójával – látványos bukással végződő hírhamisítási ügybe keveredett. A tüntetést ugyanis megpróbálták jelentéktelennek beállítani, mégpedig úgy, hogy miközben az utcáról bejelentkező riporter beszélt, háttérként olyan képeket mutattak, ahol csak néhány ember lézengett.
(Csak részben tartozik témánkhoz, de ezt követően szaporodtak el az internetes sajtóban a mémek, vagyis a humoros fotók és rövid bejátszások. Sajtótörténészek dolga lesz az újfajta politikai humor kialakulásának bemutatása és elemzése.)
Az erős felütés után a tavasz is mozgalmasra sikeredett. Miskolcról indult az „Éhségmenet”, melynek résztvevői egy heti gyaloglással jutottak el a fővárosba, ahol munkát és kenyeret követeltek, és elkezdődtek a diáktüntetések. Több ezer egyetemista vonult fel, foglalt el egyetemi termeket, tüntettek és fórumoztak a keretszámok csökkentése, a hallgatói szerződésnek nevezett röghöz kötés és a felsőoktatás szétrombolása ellen. Március 15-én a Milla által szervezett nagy tüntetésen alternatív államfőnek avatták az ismert rappert, Dopemant.
Október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulóján ismét tüntetett a Milla. Ezzel egyidőben a kormányhoz közeli Civil Összefogás Fórum (CÖF) a békemenetek nevezett rendezvényen ugyancsak több tízezer embert vitt ki az utcára. A kormány tájékoztatása szerint a CÖF megmozdulásán 150-400 ezer, míg a Milláén alig 20 ezer ember vett részt. Ez a sajátos számháború nagy felháborodást keltett, mert nyilvánvaló volt, hogy a közlés nem teljesen fedi a valóságot. Az internet népe ismét humoros mémekben fejezte ki nemtetszését a torzítások ellen.
A történetnek politikai vonzata: is van: a Milla (Juhász Péter), a Szolidaritás (Kónya Péter) és Haza és Haladás Mozgalom (Bajnai Gordon) részvételével megalakult az Együtt 2014.
Egykori főszerkesztőm, Árkus József járta ki annak idején a pártközpontban, hogy a Ludas Matyi karikaturistái mellbimbókat rajzolhassanak a hölgyeknek. Akkoriban még a pártközpontban lehetett ilyen dolgokat elintézni. Talán hamarosan megint így lesz, de ne szaladjunk ennyire előre.
Árkus előtt ugyanis a félmeztelen hölgyekről készült rajzokon nem volt látható mellbimbó, nyilván még érvényben volt A Tanú Virág elvtársának bölcs útmutatása: Gogolák elvtársnő, hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának.
Árkusnak sikerült kijárnia ezt a korszakos változást. Ennek a ma már mulatságosnak tűnő „szextett” hátterét később sokszor mesélte haknikon, Ludas-fórumokon, interjúkban. Azt szokta mondani: nem jó az, ha a lapban mellbimbó nélkül megjelenő hölgyek látványán nő fel egy nemzedék. Azért nem, mert ha az ily módon felserdült férfiember az életben találkozik az igazival, megijed, mert nem volt rá felkészítve, hogy egy számára ismeretlen kitüremkedés is van a nőkön.
Múlt hét péntekjéig én is azt gondoltam, hogy most megint felnő egy generáció, amelyik nem fogja tudni, hogy nem minden az, aminek látszik. Konkrétan a demokráciára gondolok. Arra, hogy azok a fiatalok, akik a Nemzeti Együttműködés Rendszerében kezdtek eszmélni a világra, és mostanság igyekeznek értelmezni az őket körülvevő valóságot, hajlamosak lesznek azt hinni, hogy az a demokrácia, amelyet maguk körül látnak.
Vagyis, kétharmados felhatalmazással elfoglalni az ország háromharmadát, politikai és gazdasági ellenlábasainkat félreállítani, megnyirbálni a demokrácia valamennyi intézményét, saját embereinket ültetni és bebetonozni őket mindenhová. Magunk alá gyűrni a médiát, pártkatonákkal feltölteni az alkotmánybíróságot.
Azok a fiatal emberek, akik most lépnek a felnőtt korukba, más példa híján könnyen azt gondolhatják, hogy mindennek így kell lennie. Az a fiatalember, aki ma ismerkedik a politikával és a közélettel, azt gondolhatja, hogy ilyen a demokrácia. Mert naponta többször hallja a rádióban, a tévében, olvassa az újságokban: az emberek felhatalmazása alapján történik minden.
Ettől tartottam eddig. Ám a múlt héten tüntettek a diákok. Nem egyetemisták szervezték a tiltakozást, hanem középiskolások. Akik rájöttek arra, hogy mire megy a játék. Akik tudják, hogy versenyképes tudás nélkül nemcsak az ország marad le, de ők is rosszabb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon.
Azok a fiatalok, akik múlt héten az utcára vonultak, hogy így fejezzék ki az oktatás színvonalával kapcsolatos elégedetlenségüket, tudják, hogy nem az a demokrácia, amit ma Orbán Magyarországán tapasztalnak. Tőlük van igazi félnivalója a mostani hatalomnak, miattuk nem lehetnek teljesen nyugodtak a hatalom jelenlegi urai.
Felnőtt egy már a demokráciában született nemzedék, amely nem hagyja magát becsapni. Nemcsak nőből, demokráciából is igazit akar.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A Kossuth-tér felé vezető úton a diákok különböző jelszavakat skandáltak: „Kell a CEU, kell a TASZ, Orbán Viktor korrupt f*sz!”, „Aki dudál, velünk van”, „Gyertek velünk”, „Szabad ország, szabad oktatás”, „Mi vagyunk a jövő!”, „Nem adjuk fel!”, illetve a „Semmit rólunk nélkülünk!”, „Balog Zoltán mondjon le!”…
Az első szónok egy szekszárdi diáklány volt, Tóth Laura, aki arról beszélt, hogy a diákoknak bármilyen követelése van, mindig azt mondják rájuk, hogy lusták, vagy hogy nem akarnak tanulni, pedig ez nem igaz, csak a heti öt testevelés helyett például több nyelvtanórát szeretnének, mert neki például csak heti egy van.
