Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

„Vége a Trump-elnökségnek”

0

„Rajta tartom az ujjam a ravaszon, jön Bannon, a Barbár” – ígéri Steve Bannon Donald Trump amerikai elnök – egészen tegnapig volt – stratégiai főtanácsadója. Szerinte vége a Trump-elnökségnek.

Forrás: A Fehér Ház Facebook oldala
Ki tudja, hányan dolgoznak még Trumpnak azok közül, akik ott voltak az első elnöki rendelet aláírásánál?

A nemzetbiztonsági tanácsadó Michael Flynn, a sajtófőnök Sean Spicer, a kabinetfőnök Reince Priebus és a kommunikációs vezető Anthony Scaramucci után Bannon a következő távozó „nagy név”. Bannon a The Weekly Standard című hetilapnak nem teketóriázott, s azt mondta, hogy

a Trump-elnökségnek vége.

Az MTI tudósítása szerint egy belharcokkal küszködő Fehér Házról beszélt, s azt jósolta, hogy ezek a belviszályok és személyi viták a távozása után sem szűnnek majd meg.

Amerika marad az első

Mint emlékezetes, Steve Bannon volt az, aki segített „Az Amerika az első” kampány elindításában és végigvitelében. Bannon most visszatért az ultrakonzervatív Breitbart News-hoz, s fogadkozik, hogy továbbra is harcolni fog azért, amivel Trump megnyerte a választásokat – írja a BBC emlékeztetve arra, hogy a 63 éves Bannont vádolták már antiszemita és fehér felsőbbrendűségi nézetek hangoztatásával is.

Interjújában megerősítette azt a csütörtökön a The New York Times című lapban megjelent hírt, miszerint már augusztus 7-én benyújtotta lemondását, ezt e hét elején jelentette volna be nyilvánosan is, de a Charlottesville-ben a múlt hét végén lezajlott atrocitások miatt elhalasztotta. A BBC arról ír, hogy Trump nyomás alá került az ultrajobbosok múlt hét végi véres akciója után.

Trump első reakciói nagy felháborodásokat keltett, s két nap kellett a félig-meddig elfogadható megnyilvánulásához.

A virginiai városban végrehajtott véres merénylet és az azt követő ultrajobbos akciókat  követő felháborodáshullám sorra kényszerítette távozásra az embereit, mielőtt némileg visszakozót fújt volna.

Reakciók, latolgatások

A Politico című lap értékelése szerint Steve Bannon távozásával „a globalisták győztek”, Steve King, iowai republikánus képviselő a The Wall Street Journalnek azt hangsúlyozta, hogy Bannon távozásával hangnemváltás lesz a Fehér Házban. A The Wall Street Journal szerint kiválóan ismerte és értette mind a konzervatív média működését, mind a Trump egyik fő szavazói bázisát jelentő „kékgalléros”, azaz munkásréteget. A lap szerint e képességei egyaránt tehetik őt Donald Trump nagyhatalmú külső támogatójává vagy nagy hatalmú ellenfelévé – idézi az MTI. Mindenesetre Chris Ruddy, a Newsmax című konzervatív lap vezérigazgatója, aki baráti viszonyt ápol Donald Trumppal, úgy nyilatkozott, hogy az elnök valószínűleg továbbra is kikéri majd a távozott stratégiai főtanácsadó véleményét.

Trump rájött, hogy a rasszizmus csúnya dolog

0

Az Egyesült Államok elnöke kemény szavakkal ítélte el a neonáci merényletet, mely Virginia államban történt Charlottesville városában.

Egy neonáci fiatalembert letartóztattak, mert autójával belehajtott azokba a tüntetőkbe, akik a szélsőjobboldali és fajgyűlölő megmozdulás ellen tiltakoztak Virginia államban. Ez az állam a polgárháború idején a déliek egyik bástyája volt. Ezért Charlottesville-ben még mindig állt Lee tábornok szobra. Lee tábornok a déli haderő főparancsnoka volt, aki végül letette a fegyvert az északiak előtt. A szobrot diszkréten el akarták távolítani. Ez ellen tüntettek a Ku Klux Klan és más szélsőséges csoportok hívei.

Egy fiatal tanárnő meghalt miután a neonáci fiatalember belehajtott az ellentüntetőkbe.

Virginia demokrata kormányzója határozottan elítélte a neonáci fiatalember gyilkos tettét. Washingtonban többen terroristának nevezték a neonáci fiatalembert hiszen ugyanazt a módszert alkalmazta mint az Iszlám állam dzsihád harcosai. A bíróság nem engedélyezte, hogy óvadék ellenében szabadlábra helyezzék. Trump elnök kezdetben csak általában ítélte el az erőszakot. A negatív visszhangot megérezve most váltott, és határozottan elvetette a szélsőséges gyűlölködő szervezetek akcióit. „A rasszizmus maga a gonosz!”- hangsúlyozta az Egyesült Államok elnöke. Aki korábban nem sietett ilyen kemény szavakkal elítélni a fajgyűlöletet miután tudta: szavazóinak jórésze faji előítéletekkel van tele.

Steve Bannon, aki a kampányban főtanácsadó volt és jelenleg is a Fehér Házban üldögél, igen megértőnek mutatkozott korábban azok iránt a csoportok iránt, melyek a fehérek faji felsőbbrendűségét hirdetik. Csakhogy Trumpnak is figyelembe kell vennie: az Egyesült Államokban csakis az elit soraiban őrizte meg domináns szerepét a fehér, angolszász és protestáns közösség.

A népesség többsége már régóta valamilyen faji, nemzeti vagy vallási kisebbséghez tartozik.

És az elit is ebbe az irányba mozdul: Amerika legjobb egyeteme, a Harvard nemrég büszkén közölte, hogy elsőéves diákjainak többsége immár a kisebbségekhez tartozik. Ezek a fiatalok olyan társadalomban fognak fontos szerepet betölteni, amely rendkívül sokszínű, ezért jó, ha már az egyetemen megtapasztalják ezt a multikulturális jelleget- hangsúlyozta a Harvard egyetem szóvivője.

A nukleáris háború egyelőre elmarad

0

Nem áll fenn a nukleáris háború veszélye!- sietett megnyugtatni az amerikai és a világ közvéleményt a CIA főnöke. A szavak háborúja ugyanis immár veszélyes méreteket öltött, mind Trump mind Kim Dzsongun állandóan fenyegetőzik.

Miután Észak Korea immár atomhatalomnak számít, emiatt nagy az idegesség világszerte. A tőzsdék is idegesen reagálnak hiszen nehéz beárazni egy konfliktust az USA és Észak Korea között. Ám szinte végszóra Kim Dzsongun javaslattal állt elő:

Az ifjú diktátor békejavaslata Amerikának 

„Egy ideig még tovább figyeljük a jenkik bolond és buta tetteit mielőtt célba vennénk Guamot, hogy tűzzel árasszuk el!”- jelentette ki Kim Dzsongun. Észak Korea fura ura korábban azt közölte, hogy immár képesek arra, hogy nukleáris támadást intézzenek Guam szigete ellen, mely az Egyesült Államoknak Észak Koreához legközelebb eső része. Kim Dzsongun javaslatának persze feltétele is van: az USA és Dél Korea mondjon le szokásos hadgyakorlatáról, melyet a nyár végén rendeznek meg minden évben. Idén a hadgyakorlat augusztus 21-én kezdődik. Az USA és Dél Korea szerint ez védelmi hadgyakorlat, Észak Korea viszont úgy véli: ellenfelei azt gyakorolják, hogy miképp rohanják le a koreai félsziget északi részét.

Észak Korea már korábban is tett ajánlatot az USA-nak és Dél Koreának: leállítják a rakéta és nukleáris kísérleteket, ha elmaradnak a nagy közös hadgyakorlatok, de ezt eddig mindig visszautasították. Csakhogy eddig a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszernek nem volt olyan rakétája, mely képes lett volna elérni az Egyesült Államok területét. Ráadásul Észak Korea immár arra is képes, hogy olyan nukleáris szerkezetet állítson elő, mely belefér a rakéták robbanófejébe. Vagyis saját állítása szerint

Észak Korea immár komplett atom hatalom.

Az amerikai szakértők véleménye megoszlik, de abban egyetértenek, hogy Észak Korea haditechnikája rohamosan fejlődik.

Trump elnök többször is katonai megelőző csapással fenyegette meg Észak Koreát. Kína – mint Észak Korea egyetlen szövetségese- mérsékletre intette az Egyesült Államokat. Ugyanakkor Peking azt is közölte: pontosan betartják a szigorú szankciókat Észak Korea ellen. Ez azt jelenti, hogy Kína a jövőben nem importál nyersanyagokat Észak Koreából. Az ENSZ szankciók célja az, hogy Észak Korea 3 milliárd dolláros export bevételét egymilliárd dollárral csökkentsék. A nagyhatalmak abban reménykednek,

hogyha nem lesz pénze Észak Koreának, akkor kénytelen lesz visszafogni rakéta és atom programját.

Eddig a szankciók politikája nem hozott ilyen eredményt. Észak Korea tovább folytatta katonai programjait annak ellenére, hogy lakosságának nagyrésze nyomorog.

Kínának fontos szerep juthat a konfliktus enyhítésében hiszen Észak Korea kereskedelme 90%-ban nagy szövetségesére jut. A kínai vezetők rendszeresen tárgyalnak mindkét féllel, mert mindenképp szeretnének elkerülni egy katonai konfliktust a határaink mellett. Most a világ az USA válaszára vár a szavak háborújában. Mindenki igyekszik az arcát megőrizni, de sem Donald Trump sem pedig Kim Dzsongun nem a visszafogottságáról híres. Az ifjú diktátor álma az, hogy az amerikai elnök fogadja őt a Fehér Házban. Ettől még messze vagyunk, de Kim Dzsongun békejavaslata arra jó lehet, hogy mindkét fél az arcát megmentve kerüljön ki a szavak háborújából Észak Korea és az USA között.

Trumpnak 48 óra kellett, hogy végre elitélje a Charlottesville-i erőszak valódi elkövetőit

Az amerikai elnök két nap után mondta ki, hogy „a fajgyűlölet maga az ördög és akik ennek a nevében követnek el erőszakot – bűnözők”.

A virginiai Charlottesville-ben szombaton halálos áldozattal járó szélsőjobbos tüntetés volt. A Ku Klux Klan és a többi fehér felsőbbrendűséget hirdető csoport azért tiltakozott, mert a demokrata városvezetés el akarta távolítani Robert Lee konföderációs tábornok szobrát. A városban összetűztek a szélsőjobbosok és az ellentüntetők. Közben egy gépkocsi szándékosan az ellentüntetők közé hajtott, egy nő meghalt. A rendőrség később őrizetbe vette a szintén szélsőséges elkövetőt. A kormányzó rendkívüli állapotot hirdetett. Később egy rendőrségi helikopter is lezuhant, két személy életét veszítette.

Donald Trump amerikai elnök első nyilatkozásában még minden szembenálló felet elitélt. Ezzel felháborodást váltott ki még a republikánusok között is.

Hétfőig kellett várni arra, hogy kimondja: „A fajgyűlölet maga az ördög és akik ennek a nevében követnek el erőszakot – bűnözők, beleértve a Ku Klux Klant, az újnácikat, a fehér felsőbbrendűséget hirdetőket és más gyűlöletet szító csoportokat.

Ezek semmibe vesznek mindent, ami számunkra, amerikaiak számára értékes”.

Egyesek szerint Trump még mindig adós maradt azzal, hogy terrorista tettnek minősítse a szombati erőszakot. Ezt Jeff Sessions igazságügy miniszter már megtette.

 

 

Szarkazmus vagy Trumpizmus – uszítás vagy butítás

0

Miközben a magyar sajtó a vizes vébé és a tűzijáték közötti uborkaszezonnal küszködik, az amerikai elnök tovább játszadozik a tűzzel és háláját fejezi ki kremlbeli főnökének kollégájának.

A csütörtöki golfozás előtt vagy helyett Trump beidézte az alelnököt és a nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy két rögtönzött sajtóértekezleten újabb, fokozottabb fenyegetést intézzen Észak-Koreához. Miközben a balján ülő Mike Pence a nyilvános alázat és a titkolt felsőbbrendűség veszélyes vegyülékével pislogott a Nagy Orátor felé, addig H.R. McMaster nyugalmazott tábornok arcán – akit szokatlanul a főparancsnok jobbjára ültettek – az látszott, hogy akárhová kívánná inkább magát, mintsem egy háborús uszítás kellős közepébe.

De mit is mondott az atomgomb „nyomkodhatnékolója”?

Az egész Kim Dzsongunnak a minapi üzenetével kezdődött (ugye emlékeznek, őt tartotta korábban őrültnek a világ), aki úgy reagált Trump „dühödt tüzes” fenyegetésére, hogy az egy „értelemfosztott nagy rakás nonszensz”. A címzett természetesen nem maradt adós a viszontválasszal:

„Őszintén, azok az emberek, akik megkérdőjelezték, hogy a nyilatkozatom túl kemény volt – hát talán inkább nem volt elég kemény.”

Talán John Mattis védelmi miniszter (szintén volt-tábornok) kijelentésére utalva a főparancsnok hozzátette, „katonaságunk teljes mértékben támogat bennünket”. Természetesen az a dolga, akármilyen fogcsikorgatva is teszi. És éppen itt rejlik az egyik veszély, hogy ti. a tábornokok stratégiai tervfeladatnak tekintenek minden elnöki szózatot.

Csak míg a korábbi évtizedek amerikai politikájában a Pentagon volt az a központ, amelyik egyre erőteljesebb katonai lépéseket javasolt a politikusok félénkségével szemben, addig most az elnököt körülvevő három kulcstábornok (Mattis, McMaster és Kelly, az új kabinetfőnök) képezik az óvatosság triumvirátusát a féktelenül okoskodó államfő mellett. Mattis minapi kijelentésével ugyan valóban felsorakozott az elnök mögött, de bölcsen modulálta azt, és nem az észak-koreai fenyegetésekkel való versengésről, hanem egy esetleges támadás visszaveréséről szólt. Egy második nyilatkozatában pedig már egyenesen a diplomáciát helyezte előtérbe.

Amikorra a sajtó visszakérdezett Trumpnál arra, hogy „mi lehet még keményebb a dühödt tűznél”, addigra az elnök kifogyott az újabb harcias szóvirágokból és áttért kedvenc titokzatosságába – ami általában a tervnélküliséget kendőzi nála:

„Majd meglátják, majd meglátják… És ők [az észak-koreaiak] is meglátják majd… Hazánk népe és szövetségeseink biztonságban vannak.

Azt mondom maguknak: Észak-Korea jobban teszi, ha összeszedi magát, vagy akkora bajba kerül, amekkorába kevés nemzet került valaha is ezen a világon. OK?”

Nagyon oké, elnök úr, igazán megnyugodtunk… Főleg, amikor a sajtótájékoztatón Putyinra terelődött a szó.

Mint emlékezetes, az orosz elnök 755 amerikai diplomatát „utasított ki” az országból a legújabb USA-szankciók ellensúlyozására, amelyeket Trump ugyan csak fogcsikorgatva írt alá. Azért áll itt idézőjel, mert nem klasszikus kiebrudalásról van szó, ami mindig meghatározott személyekre vonatkozik és általában 48–72 órán belül el kell hagyniuk a célországot, hanem arról, hogy ennyivel kell Amerikának csökkentenie a Moszkvában állomásozó képviselőinek számát, hogy az arányba kerüljön a Washingtonban tevékenykedő orosz diplomatákéval.

Trump tíz napig meg sem szólalt, még csak nem is csivitelt, ebben az ügyben – most azonban elnöksége legváratlanabb őszinte fordulatával élt:

„Meg akarom ezt köszönni neki, hiszen éppen csökkenteni akarjuk a fizetési listát.

Ami engem illet, én hálás vagyok, hogy nagyszámú embert bocsátott el, mert most így kisebb fizetési keretünk lesz. Nincs rá okuk, hogy visszamenjenek. Ezért rendkívül értékelem a tényt, hogy csökkenthetjük az Egyesült Államok fizetési listáját. Sok pénzt fogunk megspórolni.”

Történik mindez akkor, amikor az amerikai diplomácia derékhada hivatalos tiltakozással fordult a külügyminiszterhez a fejetlen irányítás, sok egyéb érthetetlen húzás, illetve a 29 százalékos költségvetés-csökkentés miatt, amivel – Moszkva és Peking előnyére – szándékosan lefejezik az amerikai diplomáciát. Történik mindez akkor, amikor a tillersoni minisztériumban több tucat fontos posztot nem sikerül betölteni, miután a megörökölt karrierdiplomaták vezető gárdájának azonnal felmondtak. Amikor még Dél-Koreában sincs nagykövet, miközben éppen az a szövetséges kerülhet legnagyobb – kivédhetetlen! – bajba a háborús uszító retorika miatt.

Természetesen felmerül a gyanú, hogy a fenti értelmezhetetlen kijelentést Trump szarkazmusnak szánta. Ennek a kiszámíthatatlan – vagy azon belül nagyon is kiszámítható – dilettánsnak az agyából bármi kipattanhat, még egy jól célzott szarkazmus is. Csakhogy ez nem látszott az arckifejezésén, ami nagyon is komolyra sikeredett, hiszen roppant fontosnak tartja, hogy vagy imádja a világ, vagy rettegjen tőle. De inkább az utóbbi – ami még a NATO-szövetségesekre is vonatkozik.

Hogy mindez nem légből kapott ötletelés, azt maga Trump bizonyította be ugyanaznap, amikor a Fehér Ház stábjából észlelhető kiszivárogtatásokról beszélt, először az államtitkokra utalva:

„… és azok nagyon komolyak.

És akkor vannak azok a kiszivárogtatások, amelyekre csak azért kerül sor, mert az emberek szeretni akarnak engem és harcolnak a szeretetért.

Ezek a kis belső-fehérházbeli kiszivárogtatások. Ezek nem nagyon fontosak. De valójában némileg megtisztelve érzem magam általuk.”

Nyilván a putyini megaláztatás is megtisztelő lehet egy olyan ember számára, aki maga sem hiszi, hogy ott van, ahol – még akkor sem, ha egyébként úgy gondolja, hogy csakis ő mentheti meg Amerikát a gonoszul rátörő világtól.

Purger Tibor (Washington)

Szabad Magyar Szó

A bukott ukrán elnöktől kapott pénzt Trump kampányfőnöke

0

Házkutatást tartott az FBI Paul Manafortnál, Trump volt kampányfőnökénél. Azt is vizsgálják, hogy milyen kapcsolatai voltak Viktor Janukoviccsal.

Paul Manafort többszáz oldal dokumentumot adott át nekik- nyilatkozta az ex kampányfőnök szóvivője. Donald Trump egykori kampányfőnöke azért volt Washington közeli házában augusztusban, mert meg kell jelennie a szenátus vizsgáló bizottsága előtt.

Paul Manafort orosz kapcsolataira ugyanis nemcsak az FBI kiváncsi hanem a szenátorok is.

Olyannyira, hogy a szenátus hírszerzési bizottsága is látni és hallani kívánja az érdekes életpályát befutó ex kampányfőnököt. Mit akarnak tőle megtudni?

Elsősorban azt, hogy milyen szálak fűzték az orosz titkosszolgálathoz és esetleg magához Putyin elnökhöz? Paul Manafort ugyanis Putyin kijevi emberének, Janukovics ukrán elnöknek volt a tanácsadója. Janukovics bukása után megtalálták a listát, amely az elnök legközelebbi tanácsadóinak fizetését tartalmazta.

A lista szerint Manafort többszázezer dollárt inkasszált.

Janukovics megbukott és Manafort visszatért az Egyesült Államokba. Az outsider Trump kampányfőnöke lett. Akinek a választási kampány kellős közepén kellett lemondania, mert a sajtó kínos kérdéseket tett fel Manafort kijevi szerepléséről. Már akkor megfogalmazódott a vád: Putyin Trumpot szeretné elnöknek és az orosz titkosszolgálat mindent meg is tesz ezért. Hillary Clinton részben ezzel indokolta meg választási vereségét.

Trumpot, a családját és közeli munkatársait vizsgálja az FBI és a washingtoni kongresszus, hogy kiderüljön: valójában mit is jelentett ez az orosz támogatás? Flynn tábornokot, Trump első nemzetbiztonsági tanácsadóját, hetekkel a kinevezése után le kellett váltani „túlságosan jó orosz kapcsolatai miatt”. Az USA nemrég szankciókat vezetett be Oroszország ellen azért, mert Moszkva – washingtoni megítélés szerint- megpróbálta befolyásolni az amerikai választásokat.

Trump a választási kampányban – még Paul Manafort oldalán- azt ígérte : javítani kíván a kapcsolatokon Oroszországgal. Ebből eddig egyelőre semmi sem lett. A két állam kapcsolatai mélyponton. Washingtonban pedig gőzerővel folynak a vizsgálatok Trump emberei ellen. Olykor az FBI csönget náluk hajnalban…

Újabb szájkarate az USA és Észak Korea között

0

Nem lehet értelmes párbeszédet folytatni egy szenilis öreggel a golf klubból! Ezt Kim tábornok mondta az Egyesült Államok elnökéről.

Kim tábornok nem akárki: ő Észak Korea stratégiai rakéta erőinek a parancsnoka. Akit névrokona, az ifjú diktátor rendszeresen megdicsér, mert „kiváló munkát végez!”

Kim tábornok és a stábja most egy olyan terven dolgozik, mely Guamot veszi célba. Ez a sziget az USA legtávolabbi területe a Csendes óceánon és egyben a legközelebb esik Észak Koreához. Vagyis az észak-koreai rakéták elérhetik. Akár nukleáris robbanófejjel is! Legalábbis a Washington Post szerint a világtól elzárkózó militarista rendszer immár képes olyan nukleáris robbanófejet előállítani, amely belefér a rakéta orrába. Ezt nevüket közölni nem kívánó hírszerzők mondták el az amerikai lapnak.

Guam kormányzója magabiztosan nyugtatta meg Guam 160 ezer lakosát: az USA hatalmas hadereje megvédi őket! Ugyanezt hangsúlyozta Mattis tábornok is. Az USA honvédelmi minisztere arra figyelmeztette Észak Koreát, hogy a két állam katonai ereje között nagyságrendi különbség.

Amerika csapásmérő képessége még sosem volt ilyen hatékony

– hangsúlyozta a Pentagon ura.

Trump elnök már többször is megfenyegette katonai megelőző csapással Észak Koreát. Válaszul Phenjanban nagygyűlést rendeztek a Kim Ir Szen téren. A rendszer alapítójának hatalmas aranyozott szobra mellett tízezrek űztek gúnyt Trump fenyegetéséből. Az amerikai légierő porig rombolta Phenjant a koreai háború idején /1950-53/. Észak Korea most ugyanezt kockáztatja.

A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer harcias ifjú diktátorát intelligens válaszra buzdította az egyetlen szövetséges, Kína külügyminisztere. Vang Ji külügyminiszter nem biztos, hogy erre gondolt, de

egyelőre csak a szavak háborúja folyik Washington és Phenjan között.

Trump többször is tárgyalt Mun dél-koreai elnökkel. Minden esetleges amerikai katonai akció Észak Korea ellen elsősorban Dél Koreára hullna vissza. A koreai háború során Szöul éppúgy elpusztult mint Phenjan.

A háború kísértete már régen járt ilyen közel a két Koreához. A Pentagon kidolgozta a csapás tervét, de figyelmeztette Trump elnököt: óriási kockázatot vállal, ha engedélyez egy katonai akciót Észak Korea ellen!…

Atomháború Észak-Korea miatt? Aligha

Forrás: Pixabay

Kim Dzsongun leghőbb vágya, hogy leüljön tárgyalni Donald Trumppal. Minden más merő képmutatás. Ebben nem különbözik az illiberalizmus kelet-európai üttörőjétől. Viszont van egy aduja: az atombomba.

Az Észak-Korea körüli pókerjátszma egyik szereplőjétől sem áll távol a blöffölés. És még Kim Dzsongun esetében a folyamatos (nemzetközi) szerepelni vágyás magának a rendszernek (összehasonlítandó a Négyek bandájával a Mao-i Kinában) a lételeme: az állandósult belső terror csak félig élteti Kiméket (vagy csak őt magát), ehhez kell az is még, hogy egy képzelt világpolitikai szerep is valóssá váljon. Mintha Kim Dzsongun megérezte volna:

Trumpban kitűnő partnerre talált, akivel lehet látványosan licitálni.

A kibicek is adottak: például a Biztonsági Tanács, amely újabb és újabb szankciókat hoz Phenjan ellen. Ezzel is növeli a tétet.

És hát itt van a sarokba szorított amerikai elnök. Ki tudja mikor kopog be az Ovális Iroda ajtaján Robert Mueller, különleges ügyész a Kreml és a Trump csapat közötti kapcsolat kulcsszereplője? Most derült ki például, hogy az FBI még júliusban feltúrta annak a Paul Manafortnak a lakását, akit éppen az orosz kapcsolatok miatt menesztettek Trump kampánystábjából. Állítólag fontos dokumentumokat vittek el. Korábban már kiderült, hogy az elnök maga diktálta le fiának azt a magyarázkodást, ami egy orosz ügynökökkel való felettébb gyanús találkozás indoklásául szolgált (volna).

Az impeachment réme járja be a Fehér Házat.

Ilyen körülmények között Észak-Korea egy valóságos csodafegyver. Lehet róla beszélni: Trump ezt a „válságot” külföldi utazásai során állandóan emlegette, annak ellenére, hogy az újságírók kizárólag az orosz kapcsolatokról kérdezték. Párizstól Bukarestig. Talán azért is vált a kedvenc válságává, mert viszonylag egyszerű a képlet. Csak az atombomba komplikálja.

Egyre hevesebb a szópárbaj is: Trump „tüzet és haragot” igért, Kimék erre azt mondták, hogy rakétákkal megtámadják Guam amerikai katonai bázist, amely a Csendes óceán egyik kis szigetecskéje, valahol Japán és Indonézia között.

Az amerikai hírszerzés naponta közöl rémisztőbbnél rémisztőbb adatokat Észak-Korea nukleáris lehetőségeiről.

A helyzet kezd hasonlítani arra az időkre, amikor a hatvanas évek elején Kennedy fivérek, menekülni igyekezve a félresikerült kubai kaland (Disznó-öböl) kommunikációs katasztrófájától a térképen megtalálták a távol eső, szinte jelentéktelen Vietnamot.

Csakhogy a mai játszma azért cseppet sem veszélytelen: Trump kiszámíthatatlansága minden elméletet és történelmi párhuzamot romba dönthet.

Bódis Gábor

 

 

Több bevándorlót akarnak az amerikai bankárok

0

Ha azt akarjuk, hogy növekedjen a gazdaság, akkor fogadjunk be sok bevándorlót!- hangsúlyozta a Fed Reserve Minneapolis főnöke.

Alig egy hete, hogy Donald Trump támogatásáról biztosította azt a republikánus törvényjavaslatot, mely tíz év alatt 50 százalékkal csökkentené a legális bevándorlók számát. Amíg Trump az illegális bevándorlók ellen beszélt addig még jelentős támogatottsága volt, de most, hogy egészen egyszerűen korlátozni kívánja az USA-ba érkező külföldiek számát, a bankárok offenzívát indítottak a törvényjavaslat ellen.

A jegybank szerepét betöltő Fed Reserve Minneapolis főnöke kerek perec kijelentette: ha növekedést akarunk, akkor ahhoz több ember kell, mert így magasabb lesz a belső fogyasztás. Lehet több gyereket csinálni az USA-ban, de ezt akkor támogatnia kellene az államnak. Erről a Trump adminisztráció hallani sem akar. Épp ellenkezőleg: végezni akar az Obamacare- rel, mely a szegényebb rétegek számára nyújt egészégbiztosítást. Trump offenzívája ezen a téren nem sikerült és washingtoni megfigyelők szerint ugyanerre a sorsra jut majd a legális bevándorlást korlátozni kívánó törvényjavaslat.

Neel Kashkari, a Fed Reserve Minneapolis főnöke az istenhátamögötti Dél Dakotában megdicsérte a helyieket, hogy sok külföldit fogadtak be.

Sioux Fallsban 2010 és 2014 között egyharmaddal nőtt a külföldön születettek száma.

Önök jól teljesítettek- hangsúlyozta a bankár Dél Dakotában, mely eddig nem számított a bevándorlók paradicsomának. Texasban, ahol viszont rengeteg a migráns, ugyanezt hangsúlyozta a helyi Fed főnök: ha növekedést akarunk, akkor ehhez több ember kell!

Az USA évente 2 százalékkal növekszik. Ez messze elmarad Kína mögött, mely évtizedek óta felülmúlja a 6 százalékot.

Ráadásul az Egyesült Államokban szinte megszűnt a munkanélküliség, sőt, egyes helyeken munkaerőhiány mutatkozik. Ezért Yellen asszony, a Fed főnöke nemcsak a legális bevándorlókat vette védelmébe hanem azokat is, akik papírok nélkül élnek és dolgoznak az USA-ban.

Nem igaz, amit Trump állít, hogy a migránsok beáramlása nyomja le az amerikai munkabéreket- hangsúlyozza a Reuters összeállítása. Ha ugyanis nincs migráns munkaerő, akkor a vállalkozók nem a hazai munkavállalók béreit emelik hanem inkább automatizálják a termelést. Az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben csak nagyon lassan emelkedtek a reálbérek sőt sok helyen csökkentek is.

Az emiatt elégedetlen munkások szép számmal szavaztak Donald Trumpra. Aki a bevándorlás korlátozásával akarja megállítani a népszerűségének csökkenését. Az amerikai bankárok őt is figyelmeztetik: ha gazdasági növekedést akar, akkor kellenek a bevándorlók, mert nélkülük nem várható komoly gazdasági eredmény az Egyesült Államokban.

Hova vezethet az amerikai lépés?

0

Belpolitikai indíttatású és egyelőre jogilag mit sem ér az amerikai elnök bejelentése a párizsi klímamegállapodásból történő kilépésről – véli Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, korábbi magyar főtárgyaló, aki személyesen is aktív részese volt az 1991-től folytatott nemzetközi klímapolitikai egyezkedéseknek.

A amerikai döntés megítélésről célszerű felidézni a Párizsi Megállapodás szövegét is.

A Megállapodás 25. cikkelye ugyanis a visszalépéssel kapcsolatban azt mondja ki, hogy „Három évvel azon a nap után, amelyiken a Megállapodás egy Félre nézve hatályba lépett, az adott Fél visszaléphet a Megállapodástól a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel.”. Egy további pontja pedig azt rögzíti, hogy „Minden visszavonás a visszavonási értesítésnek a Letéteményes általi kézhezvétele napjától számított egy év elteltével lép hatályba, vagy olyan későbbi időpontban, amit a visszavonási értesítésben határoztak meg.” Ez a megállapodás tavaly novemberben lépett hatályba, s így – mint Faragó Tibor emlékeztet –

az Egyesült Államok legkorábban 2019 novemberében nyújthatja be hivatalosan az ENSZ-nek a kilépési szándékát rögzítő értesítést.

Majd pedig onnan kezdve egy évet kell várnia, mire hivatalosan is kilépettnek nyilváníttatik. S ki tudja, mi lesz akkorra, hiszen az Egyesült Államokban 2020 novemberében – ha Trump addig marad is elnök – újra elnökválasztások lesznek.

A kilépés, ami nem is kilépés

Forrás: Flickr

Az amerikai kormány a múlt pénteken értesítette az ENSZ-főtitkárt – mint e megállapodás letéteményesét – a kilépésre vonatkozó döntéséről. Az amerikai fél azonban azt a szándékát is jelezte, hogy az ország a jövőben változatlanul részt kíván venni a klímaváltozásról folyó nemzetközi tárgyalásokon, beleértve a párizsi megállapodás végrehajtásáról szóló megbeszéléseket is. Faragó Tibor szerint erre minden lehetőségük megvan, hiszen hivatalosan az USA mindenképpen e megállapodás részese marad 2020-ig, ráadásul nem az 1992-ben megkötött éghajlatváltozási keretegyezményből (UNFCCC) távoznak, amelynek a Párizsi Megállapodás az egyik kiegészítő végrehajtási eszköze. Ilyen volt az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyv is, de annak ratifikációját már eleve elutasította az akkor is republikánus többségű Kongresszus. Egyébként nem véletlen, hogy a 2015-ös új nemzetközi szerződés formálisan nem jegyzőkönyv lett, így ennek elfogadásáról 2016-ban maga Obama elnök határozott arra hivatkozva, hogy ez a nemzetközi megállapodás csupán az 1992. évi egyezményt egészíti ki, márpedig annak részese az USA. A Párizsi Megállapodáshoz való csatlakozást jelző, elnöki kézjeggyel ellátott dokumentumot 2016 őszén – igen szimbolikus  módon – a kínai Hangcsouban, a G20-csúcstalálkozó alatt nyújtotta át Obama az ENSZ főtitkárának és tartottak e témáról a kínai elnökkel egy közös sajtótájékoztatót is. Ez már egy sokak által nagyon várt lépés volt, hiszen a két ország felel a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért.

Sok hűhó semmiért?

Donald Trump egyik választási ígérete volt az általa hosszú ideje „kacsaként” emlegetett globális felmelegedés elleni küzdelem fontos eszközének tartott Párizsi Megállapodásból való kilépés. S miután látható, hogy több, ennél az amerikaiak számára sokkal lényegesebb és látványosabb ígéretét – például az Obamacare eltörlését – nem képes beváltani, Trumpnak – saját olvasatában – fel kellett mutatnia néha egy „sikert”. Más szóval, elsősorban belpolitikai okai vannak a mostani amerikai bejelentésnek, amelynek tehát nemzetközi jogi következménye évekig nem lehet – összegzett Faragó Tibor. A szakértő azt is hozzátette, hogy a mostani lépést megelőzően júniusban a CNN által élőben közvetített beszédében az amerikai elnök már egyetlen szóval sem utalt arra, hogy e globális probléma „kacsa” lenne, hanem csak azt hangsúlyozta, hogy e megállapodás mennyire előnytelen országa gazdasági fejlődése és versenyképessége szempontjából. Erre utal egyébként az is, hogy az Egyesült Államok innovációs és technológiai fejlesztések révén a továbbiakban is mérsékeli az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, együttműködik más országokkal, tisztább és hatékonyabb módon hasznosítja a fosszilis tüzelőanyagokat, és igénybe vesz tiszta és megújuló energiaforrásokat is.

A Párizsi Megállapodás

A Párizsi Csúcs
Forrás: Wikimedia

A 2015. december 12-én, Párizsban 195 ország részvételével megszületett, a 2020 utáni időszakra vonatkozó megállapodás egyik legfontosabb érdeme és eleme, hogy olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyekkel csökkenthető az üvegház-gázok globális kibocsátása és mérsékelhető a klimatikus változások káros hatásai. A megállapodás tavaly november 4-én lépett hatályba, akkora teljesültek a feltételek, nevezetesen, hogy legalább 55, a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelős ország helyezze letétbe a ratifikációs okmányokat. A csatlakozók vállalták, hogy a légkör felmelegedését 2 Celsius fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 fokot. További kitétel, hogy az országok ötévente közzéteszik vállalásaikat, illetve, hogy a finanszírozási és a technológiai együttműködésben is továbblépnek, valamint hatékonyabban foglalkoznak a változásokra való felkészüléssel is.

Magyar csatlakozás

Forrás: effortsharing

Magyarország az élen járt az Európai Unión belül a csatlakozással. Az Európai Unió tagállamai közül elsőként zárta le a belső ratifikációs eljárást, majd tavaly október 5-én az elsők között helyezte letétbe az erről szóló okmányát az Egyesült Nemzetek (ENSZ) New Yorki központjában, s vált a párizsi megállapodás teljes jogú tagjává.

Ugyanakkor egy az idén tavasszal közzétett elemzés megállapítása szerint Magyarország rosszul teljesít a globális felmelegedés elleni politikában. A Transport & Environment és a Carbon Market Watch közös jelentése (https://www.transportenvironment.org/press/just-three-eu-countries-step-plate-paris-climate-deal-–-ranking)  arról ír, hogy csak 3 európai uniós ország – Svédország, Franciaország és Németország – politikája áll kellő összhangban a megállapodással. Magyarország nincs a többé-kevésbé jól teljesítők között sem, sőt, a teljesítményünket gyengének ítélték: a lehetséges 100 pontból csak 22-őt sikerült elérni. A Megállapodás egyes, a fontosságuk szerint súlyozott elemeinek kezelését pontozzák országonként.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK