Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

„Trump egy seggfej, de a mi seggfejünk!”

0

Valaha tengerészgyalogosként szolgált David Hunter kongresszusi képviselő, aki kicsit szabadszájú, ha a választóival találkozik. Választási körzetében a kaliforniai San Diegóban arról kérdezték: milyen közelről Donald Trump?

A kérdés teljesen jogos volt hiszen David Hunter az elsők között volt a kongresszusi képviselők között, aki támogatásáról biztosította Donald Trumpot. Akit a republikánus párt vezetői nemigen kedveltek, elsősorban a stílusa miatt. De aztán Trump mégiscsak nyert, és sikerre vitte a republikánus pártot, mely többségben van mind a képviselőházban mind pedig a szenátusban. David Hunter képviselő közel áll hozzá.

Ezért kicsit meglepődött a publikum amikor kijelentette: „Trump egy seggfej, de a mi seggfejünk!”

A közönség jót röhögött hiszen maga Trump is gyakran nyilatkozik így- másokról.

A szókimondó képviselővel kapcsolatban a helyi sajtó megjegyzi, hogy vizsgálat folyik ellene Washingtonban, mert nem tudott elszámolni a kampány pénzekkel. Állítólag még kedvenc nyulának a repülőgépes szállítását is elszámolta Kaliforniában a választási kampány idején. Így veszélybe került a pozíciója pedig már édesapja is ebben a körzetben volt évtizedeken át kongresszusi képviselő Kaliforniában.

A szabadszájú képviselő poénja kifejezi a republikánusok nagy dilemmáját: sokan már szívesen szabadulnának Donald Trumptól, akinek a kormányzás nem erőssége. Csakhogy a republikánus párt népszerűsége össze van kötve Donald Trumppal, akinek stílusát lehet, hogy nem kedveli az értelmiség, de a gyári munkások és a farmerek között a nyersebb viccelődés gyakran pozitív visszhangot vált ki.

„Trump a valóságban is pontosan olyan mint a televízióban!”

– hangsúlyozta a tengerészgyalogosból lett kongresszusi képviselő. Aki szerint se vele se nélküle nem könnyű a republikánus többség helyzete Washingtonban. És ha már „az elnök egy seggfej, akkor jobb, ha a mi seggfejünk!”

A diktátor nem blöfföl

0

Nemrég három rakéta idő előtt felrobbant, de most egy ballisztikus rakéta megtett 2700 kilométert. Közben pedig átrepült Japán fölött!

Dél Korea, Japán és az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte azt követően, hogy Észak Korea újabb sikeres rakéta kísérletet hajtott végre.

Japánban riadót rendeltek el miután az észak-koreai rakéta átrepült Hokkaidó szigete felett, és attól 1180 kilométerre keletre csapódott be a Csendes óceánba.

A rakétát a phenjani nemzetközi repülőtér közeléből lőtték ki, és összesen 2700 kilométert tett meg a levegőben. Ez a harmadik alkalom, hogy egy észak-koreai rakéta áthaladt Japán légterén. Az előző két alkalommal Észak Korea azt állította, hogy a rakéták műholdakat állítottak a pályájukra. Most azonban teljesen egyértelmű, hogy katonai jellegű kísérletről volt szó.

Ez súlyosan fenyegeti Japán biztonságát- hangsúlyozta Abe Sinzo japán miniszterelnök. Dél Korea elnöke katonai erődemonstrációt rendelt el: négy vadászbombázó szállt fel, mindegyik fedélzetén egy tonnás bomba volt.

Olyan támadást szimuláltak, mely észak-koreai célpontok ellen irányult.

Augusztus végéig még zajlik a közös dél-koreai-amerikai hadgyakorlat, melyet Phenjanban háborús fenyegetésnek értékelnek. Dél Korea elnöke elrendelte a hadsereg fejlesztési terveinek a módosítását. Ha Észak Korea a nukleáris és rakéta erőit fejleszti, akkor nekünk is megfelelő aszimmetrikus fegyverekre lesz szükségünk- mondta Mun, a nemrég megválasztott dél-koreai elnök. Aki korábban felajánlotta: hajlandó elutazni Észak Koreába, hogy tárgyaljon az ifjú diktátorral.

Kim Dzsongun azonban csakis Donald Trumppal hajlandó tárgyalni. A napokban a központi pártlap újra megfenyegette az Egyesült Államokat. Július negyedikén, az USA nemzeti ünnepén Észak Korea sikeres kísérletet hajtott végre egy interkontinentális rakétával. Ezt követően

az ifjú diktátor kijelentette: immár az USA egész területére csapást mérhetünk!

Trump elnök többször is megelőző csapással fenyegette meg Észak Koreát, de erről a saját katonái is lebeszélték. Az USA csendes-óceáni erőinek parancsnoka szerint nem katonai hanem diplomáciai problémáról van szó. Észak Korea egyetlen szövetségese, Kína ugyanezen a véleményen van. Peking tárgyalásokat javasol.  Csakhogy erre egyelőre sem Phenjan sem pedig Washington nem hajlandó. Közben pedig Észak Korea elképesztő ütemben fejleszti rakétáit, melyek közül most egy átrepült Japán fölött.

Trump tornyot akartak Moszkvában

0

Trump-tornyot tervezett felhúzni Moszkvába Felix Slater, a kocsmai verekedés miatt börtönt is megjárt üzletember, aki korábban Trump kampányának is dolgozott, s azt ígérte az akkor még csak jelölt  Trumpnak, hogy ha elmegy az orosz fővárosba, akkor elintézi hogy fogadja őt Vlagyimir Putyin elnök.

A Szovjetunióban született, Brooklynban felnőtt Slater – a Washington Post terjedelmes írása szerint – tárgyalt a Trump Organization vezetőivel a moszkvai Trump-torony tervéről. Ám mint kiderült, a torony építésére nem kapott engedélyt, ezért is sürgette Trump moszkvai utazását. Az USA jelenlegi elnöke, elnökként végül nem ment el az orosz fővárosba és a Trump-toronyból sem lett semmi. Igaz, nem csak az engedélyt nem sikerült megszerezni, a telek sem volt meg.

Trump és az orosz kapcsolat

„Nincs semmilyen üzleti befektetésem Oroszországban” –

írta Twitteren Trump tavaly nyáron a választási kampány kellős közepén. Csakhogy egy szándéknyilatkozatot aláírtak a Trump toronyról. Ezt a Washington Post eljuttatja a Trump orosz kapcsolatait vizsgáló kongresszusi vizsgálóbizottságnak. Az elnökkel nem szimpatizáló befolyásos lap emlékeztet rá:

az elnök fiát, Donaldot és lányát, Ivanka-t pedig Slater kalauzolta moszkvai látogatásukon.

S mint ismert, Ivanka ma tanácsadó a Fehér Házban, a férje, Jared Kushner pedig főtanácsadó, ráadásul vizsgálat alatt áll, mert a választási időszakban orosz ügynökökkel találkozott. A találkozót ifjabb Donald Trump szervezte, s részt vett rajta Paul Manafort, aki egy jó ideig Trump kampányfőnöke volt, s korábban Putyin megbízásából Janukovics ukrán elnöknek is dolgozott. Az oroszok akkor azt ajánlották: megszerzik és eljuttatják Hillary Clinton elektronikus leveleit.

A választás után Hillary Clinton részben épp az orosz beavatkozással indokolta a vereségét,

Trump és Putyin pedig természetesen cáfolt. De Washingtonban a Kongresszus tovább vizsgálódik. Most már a náluk lesznek azok a dokumentumok is, melyek bizonyítják: egy Trump-közeli üzletember Trump-tornyot akart építeni Moszkvában.

Mi lesz a bevándorló fiatalokkal?

0

Több hónapos késéssel Donald Trump amerikai elnök várhatóan hamarosan dönt azoknak a fiatal bevándorlóknak a sorsáról, akik illegális örökbefogadással kerültek az Egyesült Államokba. Közeleg az erre őt kötelező szeptember 5-i határidő, amit republikánusok egy csoportja szabott számára.

A kérdésben ellentétes nézeteket képviselő mindkét oldal fel van készülve arra, hogy Trump leállítja a programot (Deferred Action for Childhood Arrivals, DACA), amely haladékot adott többszázezer érintett fiatalnak azzal, hogy megmentette a kiutasítástól és legális munkavállaláshoz juttatta őket– írja az AP.

Szeptember 5-ig kell a Fehér Háznak döntenie, de még vasárnap is azt kommunikálták, hogy nincs mit mondaniuk. Pedig  Trump elnöki kampányában „illegális amnesztiának” nevezte a DACA kínálta lehetőséget. Igaz hivatalba lépése óta már nyilatkozott úgy is (pont az AP-nek), hogy

„a fiatal bevándorlók nyugodtan alhatnak”.

Lehetőségek

Több lehetőség is elképzelhető az AP szerint. Trump megálljt parancsolhat a DACA-féle munkavállalási engedélyek kiadásának, vagy egy későbbi időpontban a Kongresszustól kérheti ennek jogszabályi kereteit. A kérdés akár alku tárgya is lehet a költségvetési vitában és az adósságplafon emelésénél a Demokratákkal.

Egy másik eshetőség, hogy továbbra is lehetővé teszik az engedélyek kiadását, ekkor azonban fennáll annak a veszélye, hogy a nevezett republikánus csoport bíróság elé viszi az ügyet, s nem áll ki mellette. Ez az a csoport egyébként, amely korábban – még Obama elnökségének az idején – már sikeresen megálljt parancsolt annak a programnak, amely az országban illegálisan élő szülőket volt hivatott védeni.

Közben a programban érintettek a legrosszabbra is fel vannak már készülve

– írja a hírügynökség egy bevándorlásokkal foglalkozó kaliforniai ügyvéd szavait idézve.

 

 

Texas: nagy a baj

0

Az amerikai meteorológiai szolgálat szerint „példa nélküli” a természeti katasztrófa Texasban. Az esőzések erősödnek, s egyre fenyegetőbb az árvíz. Az iskolák zárva, miként a houstoni repülőtér is. Az olajfúrók sem üzemelnek. Sok helyen nincs áramszolgáltatás, sok a kiürítés Harvey hurrikán nyomán.

Vasárnap éjjel – magyar idő szerint hajnalban – tovább erősödött az esőzés, több mint ezer embert mentettek ki az otthonából, többek között Houstonban is. Meteorológusok előrejelzései szerint az esőzések várhatóan még erősödnek is, és a viharzóna egészen szerdáig tombol Texasban. Szombaton és vasárnap mintegy 75-80 centiméternyi csapadék hullott, elsősorban Houstonra – írja az MTI.

Az Egyesült Államok negyedik legnagyobb városának számító Houston utcáin vasárnap estére mellkasig-vállig ért a víz, és bár a vihar  délután mintegy 150 kilométernyire északra vonult, körívet leírva lassan visszatért a város fölé.

Greg Abbott kormányzó bejelentette, hogy a Nemzeti Gárda további 3000 tagját vetették be, s az állam 62 megyéjét nyilvánították katasztrófa sújtotta területnek. Az államban háromszázezer embernél nincs áramszolgáltatás. Az esőzés mellett – annak következtében is – megállíthatatlanul és gyorsan áradnak a folyók Texas déli és keleti vidékein.

Lezárták a Mexikói-öbölben lévő olajfúró-tornyokat és az olajfinomítókat is,

s eddig 250 utat és országutat kellett lezárni. A houstoni George Bush nemzetközi repülőtéren – az előrejelzésekkel ellentétben – hétfőn mégsem indul meg a forgalom, vasárnap esti jelentés szerint a légikikötő meghatározatlan ideig zárva marad.

Donald Trump elnök kedden utazik a térségbe.

 

Menekültügy, mint választási téma

0

Az Európai Unió két olyan tagállamában is választásokra készülnek, amelyekre az elmúlt két évben óriása hatást gyakorolt a menekültkérdés. Éppen ezért a kérdés rendezése mind Németországban, mind pedig Olaszországban prioritásnak számít.

 2015-ben helyes volt beengedni a menekülteket, de soha többet nem akarunk hasonló katasztrófa helyzetet – ma már ezt mondja Angela Merkel. Amikor két éve, 2015-ben 980 ezer menekült  érkezett Németországba elsősorban Szíriából, Irakból és Afganisztánból, a német kancellár még „Isten hozzád”-dal, azaz „Willkommen”-nek üdvözölte őket. Döntését döntését sokan vitatták nem csak hazájában, hanem az Európai Unióban, sőt még az Egyesült Államokban is. Az idén hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök például katasztrofális hibának nevezte a menekültek ilyen áradatának a beengedését mondván: lehettek közöttük terroristák is. Merkel emberiességi okokkal indokolta a menedékkérők beengedését, de rögtön megismételte kampánya jelszavát:

soha több hasonló katasztrófa helyzetet!

Merkel – az Európai Unió nevében – megállapodott Erdogan török elnökkel abban, hogy Törökország nem engedi a menekülttáborokból külföldre azokat, akik papírok nélkül akarnak az EU-ba bejutni. Az Európai Unió három milliárd eurót fizet ezért Törökországnak. Bár a török elnök és a német kancellár viszonya igen feszült, Erdogan nem mondta fel az egyezményt, ami szép pénzt hoz neki a konyhára. Merkel a Welt am Sonntagban utalt arra, hogy Olaszország esetében is szükség lehet hasonló egyezményre. Az olaszok kötöttek egy szerződést arról, hogy a líbiai milíciák állítsák meg a menekültek invázióját, de a számlát Brüsszelnek nyújtják be.

Esélyek Németországban

Németországban szeptember 24-én lesznek választások. A közvélemény-kutatásokban Angela Merkel kancellár vezet 38%-al, kihívója, Martin Schulz, a szociáldemokraták vezére 23%-on áll. A menekültügyben Merkel élesebb kritikusának számító  Alternatíve für Deutschland a szavazópolgárok 8%-ra számíthat. Az FDP 9%, a Linke (baloldal) szintén 9%, a zöldek pedig 7%-on állnak. Minden bizonnyal koalíciós kormány alakul majd Németországban, de azt nem lehet tudni, hogy folytatódik-e majd a jelenlegi kereszténydemokrata-szociáldemokrata együttműködés.

 

Bolondnak nevezték Trumpot az észak-koreaiak

0

Trump Észak Koreáról beszélt Phoenixben, hogy elterelje a figyelmet a belpolitikai válságról, mely a neonáci tüntetőkkel kapcsolatos kétértelmű álláspontja miatt alakult ki.

„Sokan azt mondják, hogy túl erős voltam amikor tűzzel és haraggal fenyegettem meg Észak Koreát. Én azt mondom, hogy még erősebben kell őket figyelmeztetni! Észak Korea kezdi már érteni a helyzetet és respektálni az USA-t!”- hangsúlyozta Donald Trump Phoenixben. Arizona állam legnagyobb városában saját választóival találkozott, hogy feltöltődjön kissé.

Az utóbbi napokban ugyanis megingott pozíciója a Charlottesville-ben történt események miatt.

Trump nem ítélte el határozottan a neonáci tüntetőket, akik egy ellentüntető halálát okozták. Emiatt több tanácsadója lemondott. Az elnök elküldte főtanácsadóját, Steve Bannont, aki összekötője volt a szélsőjobboldali választókkal.

Trump elnöki periódusának első szakasza végetért, a Fehér Házban túlsúlyba kerültek a globalista erők- értékelte a helyzetet Steve Bannon. Aki korábban mérsékletre intette Trumpot Észak Korea, Oroszország és Irán esetében. Trump nemzetbiztonsági tanácsadója ugyanezen a véleményen van Észak Korea ügyében.

A katonák általában óva intik Trumpot attól, hogy csapást mérjen Észak Koreára.

Az USA csendes-óceáni erőinek parancsnoka egyenesen kijelentette, hogy Észak Korea nem katonai hanem diplomáciai feladat. Rex Tillerson külügyminiszter megdicsérte Észak Koreát amiért nem hajtott végre nukleáris vagy rakéta kísérletet válaszul az ENSZ BT szigorú szankcióira. Tillerson utalt arra, hogy sor kerülhet a párbeszédre Észak Koreával, de ehhez még több feltételt kell Kim Dzsongunnak teljesítenie. Az ifjú diktátornak állítólag az az álma, hogy az USA elnöke fogadja őt a Fehér Házban.

Ebből a célból Kim Dzsongun a további fegyverkezést tartja a legcélravezetőbb eszköznek. Szerdán meglátogatta azt az üzemet, ahol a rakéták motorját állítják elő. Elrendelte: gyártsanak még többet azokból a rakéta motorokból, melyekkel Észak Korea akár az USA területét is elérheti. Közben

Észak Korea szigorúan ellenőrzött sajtója tovább gúnyolódik Donald Trumpon.

Bolondnak nevezi az Egyesült Államok elnökét, aki Twitter üzeneteket küld a saját népének és a világnak. Ráadásul ezek a Twitter üzenetek gyakran ellentmondanak egymásnak úgyhogy még a titkárai sem tudják : melyik az igazi Donald Trump? – gúnyolódik a szigorúan ellenőrzött észak-koreai sajtó az Egyesült Államok elnökén.

Charles Gati: Még Trump sem olyan hülye

Félek, hogy Magyarországon ezt nem mindenki értékeli úgy, mint én, de meg vagyok győződve arról, hogy a világnak óriási szüksége van egy stabil Amerikára és egy mérsékelt, kiszámítható, józan amerikai külpolitikára. Interjú Charles Gatival, a Johns Hopkins Egyetem kutató-tanárával

A charlottesville-i zavargások után, úgy tűnik, mintha még jobban megoszlana az amerikai közvélemény, másrészt Trump elnök ellentmondásos nyilatkozatai mintha összezárnák a republikánusokat (a két Bush közös fellépése). Ön hogyan látja ezt?

A Trumpot támogatók óriási többsége egyelőre mindent elfogad az elnöktől. Éreznek bizonyos zavart és kétségtelenül csalódtak, de nem annyira, hogy szembe forduljanak vele. A kongresszusban más a helyzet. Ott az igazi konzervatívok elfogadhatatlannak tartják az elnök három nyilatkozatát, a benne levő ellentmondásokat, és különösen azt, hogy „mindkét oldalt” kritizálta s mindkét oldalon talált rendes embereket is. Az amerikaiak óriási többsége nem hisz abban, hogy a neonácik vagy rasszisták között vannak rendes emberek is. Én egyébként úgy látom, hogy a Republikánus Párt tagjai számos kérdésben nem értenek egymással egyet; a párt sok csoportba oszlott.

Innen, Magyarországról úgy tűnik, mintha állandósult zűrzavar lenne a Fehér Házban. Meddig tarthat ez?

Teljes a kompetencia hiánya, teljes a zűrzavar. A jobbkéz nem tudja, hogy a szélsőjobbkéz mit tesz. Ez még sokáig eltarthat sajnos, mert bár nő azok száma, akik szeretnék az elnököt idő előtt elmozdítani, ám többen tartózkodnak egy radikális megoldástól. Bár nem mindig konzervatív ez az ország, de mindig nagyon is tartja magát a tradícióihoz. Másoknak nem tetszene az alelnök előléptetése. Tehát ez a zűrzavaros helyzet még évekig is eltarthat, de mindenképpen a 2018-as kongresszusi választásokig, azaz legalább egy évig.

Kissé meglepő és az Egyesült Államokra ez eddig igazán nem volt jellemző, hogy a múltbéli történelmi konfliktusokat (Észak-Dél) ismét felmelegítik. Ön mit gondol erről?

Komplikált kérdés, nincs rá egyszerű válasz. Sajnos, az egyik válasz éppen az, amit eddig pozitívumnak hittünk: Lincoln talán túlságosan nagylelkű volt. Talán nem lett volna szabad olyan úri módon bánni azokkal, akik meg akarták dönteni az Egyesült Államokat és a rabszolgaság rendszerét sem voltak hajlandók megszüntetni. További válasz az, hogy Trump lázító retorikája is felelős a régi konfliktusok felmelegítéséért. E pillanatban az amerikai demokrácia meg nincs veszélyben, de látható az amerikai társadalom válsága.

Észak-Korea, kevésbé Venezuela, valós válsággócok, de mintha a Trump adminisztráció még fel is nagyítaná őket. A belpolitikai káoszt szeretnék ezzel a kommunikációval kissé háttérbe szorítani?

Nincs katonai megoldás. Trump is és az észak-koreai vezetők is blöffölnek. Ha netán az USA megtámadná Észak-Koreát, akkor az északiak órákon belül szétlőnék Dél-Koreát. Többszázezer ember halna meg azonnal. Nem is beszélve a Dél-Koreában levő amerikaiakról és családtagjairól. Még Trump sem olyan hülye, hogy egy ilyen opciót komolyan venne. Komoly emberek is vannak a Fehér Házban és a Pentagonban, akik lefognák a kezét. Ezt tette, illetve erre készült fel Nixon ellenében James Schlesinger, akkori honvédelmi miniszter. Ami Venezuelát illeti, csak egész Dél-Amerika együtt tudna segíteni a rettenetes helyzeten, ez viszont diplomáciai megoldás lenne, amit Trump láthatóan megvet. A State Department szakértői már vagy nincsenek a helyükön, vagy pedig a tanácsaikat nem veszik figyelembe.

A belső feszültségek és a Fehér Ház-beli erőviszonyok mennyire befolyásolják az Egyesült Államok külpolitikáját?

Annyiban, hogy szinte minden naponta változik. Nincs stratégiai terv. Ezt láttuk a NATO-val kapcsolatban, s ez Magyarországot is érinti. Egyszer azt mondta az elnök, hogy az 5. cikkely alkalmazása főleg attól függ, hogy a NATO tagjai megfelelően hozzájárulnak-e a közös védelemhez, de aztán ezt visszavonta. Tehát a NATO-val kapcsolatban minden marad a régiben. Remélem, így is lesz. Félek, hogy Magyarországon ezt nem mindenki értékeli úgy, mint én, de meg vagyok győződve arról, hogy a világnak óriási szüksége van egy stabil Amerikára és egy mérsékelt, kiszámítható, józan amerikai külpolitikára.

Trump: kivonulás helyett újabb csapatokat küldünk Afganisztánba

0

„Az első ösztönös döntésem a kivonulás volt, de a Fehér Házban az ovális irodában jobban átgondolja az ember a dolgot”- mondta az Egyesült Államok elnöke a Fort Myer támaszponton, ahol felvázolta Afganisztán stratégiáját.

Előtte megvitatta a helyzetet a hadügyminiszterrel és a nemzetbiztonsági tanácsadóval valamint a kabinetfőnökkel. Kelly tábornok, a kabinetfőnök nem szolgált Afganisztánban, a fia viszont ott esett el. Az amerikai csapatok 2001 végén vonultak be Afganisztánba, hogy bosszút álljanak szeptember 11-ért. Létszámuk felment 100 ezerre is, de győzni mégsem tudtak a tálibok ellen, akiket korábban ők segítettek uralomra. „Sem győzni nem tudunk sem azt nem engedhetjük meg, hogy veszítsünk!”- így összegezte a helyzetet Barack Obama, aki a csapatok nagy részét kivonta Afganisztánból. Trump, aki korábban bírálta emiatt elődjét, most lényegében folytatja annak politikáját. Miért ?

„Ha kivonnánk a 8000 amerikai katonát, akkor űr keletkezne! Ezt nem engedhetjük meg. Inkább újabb csapatok küldését kell fontolóra vennünk. Azt nem mondom meg, hogy hány katonát, nehogy az ellenség ezt tőlem tudja meg!”- adta elő Trump a katonai támaszponton Virginia államban.

Az amerikai sajtó szerint még 3900 katona megy Afganisztánba,

ahol amerikai támogatás nélkül összeomlana a demokratikus rendszer. Mit szólnak ehhez a tálibok? A fanatikus iszlamista milicisták, akik korábban az USA és Pakisztán támogatását élvezték?

   „Afganisztán egy újabb szuperhatalom temetője lesz!”- üzenték a tálibok Trumpnak még a beszéde előtt. Arra céloztak, hogy a Szovjetunió épp Afganisztánban gyengült meg annyira, hogy végül kivonulásra kényszerült. Majd nem sokkal később össze is omlott /1991/. Most azon melegében a tálibok kevésbé harciasan értékelték Trump beszédét. Szóvivőjük szerint az USA elnöke összevissza beszélt és senki sem tudhatja, hogy végül mi is lesz Trump politikája Afganisztánban.

Pakisztánnak mindenesetre megüzente Trump, hogy hagyjon fel a tálibok támogatásával.

Ezt Iszlamabadban már sokszor megígérték, de sohasem tartották be. Annak ellenére sem, hogy a pakisztáni tálibok immár támadják azt a hadsereget is, amely létrehozta őket.

Ezért mondta azt korábban Trump, hogy az ilyen zavaros helyzetből ki kell hozni az amerikai katonákat, akik 2001 óta állnak harcban Afganisztánban. Aztán jött a pálfordulás: az USA hadserege nemcsak, hogy marad Afganisztánban, de Trump újabb csapatokat is küld nehogy kiderüljön: az elmúlt 16 év kudarc volt az Egyesült Államok számára a térségben sőt az iszlám világ nagy részében.

Feketelistás diplomatát küld Moszkva Washingtonba

0

Az amerikai-orosz kapcsolatok mélypontján olyan diplomatát küld Moszkva Washingtonba, aki szerepel az EU feketelistáján. 

Anatolij Antonov az Európai Unió és Kanada szerint fontos szerepet játszott abban, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet 2014-ben. Emiatt feketelistára tették: nem léphet be az EU-ba! Kanada hasonlóképp döntött. Az USA valamiért nem. Putyin elnök most ezt a 62 éves diplomatát küldi Washingtonba, ahol Oroszország megítélése a mélypontra süllyedt. Épp most jelentette be az USA moszkvai nagykövetsége: egyelőre nem adnak ki vízumot! Az ok: Putyin elnök drasztikusan csökkentette a diplomáciai alkalmazottak számát. Az USA szankciókat alkalmazott Oroszország ellen amiatt, hogy orosz hackerek beavatkoztak a választási kampányba az Egyesült Államokban.

A távozó orosz nagykövetet az amerikai sajtó csak úgy emlegeti, hogy „kémfőnök”.

Mit lehet tudni a kijelölt utódról?

Anatolij Antonov Moszkvában az IMO-n végzett és harminc éves diplomata múltja van. A katonai kérdések szakértőjének számít. Ő vezette az orosz delegációt azon a tárgyalás sorozaton, melyen a konvencionális erők egyensúlyáról folytak Bécsben. Hosszas viták után nem jutottak sehova. Sikeresebbnek bizonyultak a nukleáris tárgyalások: Oroszország és az USA aláírta az új START egyezményt. Ez 1500 nukleáris robbanófejben maximálja az atomfegyvereket mindkét oldalon.

Ezt az egyezményt még nem mondták fel, de Trump többször kijelentette, hogy szerinte nem felel meg az USA nemzeti érdekének. Putyin tavaly felmondta a közös nukleáris együttműködési programot. Anatolij Antonov a külügyből átkerült a hadügybe. Hadügyminiszter helyettesként ő vett részt orosz részről a szíriai válságban. Az orosz légierő intenzíven támadta Asszad elnök ellenségeit. Eközben egy orosz harci gépet a törökök lelőttek – valószínűleg az USA biztatására.

Putyin a legélesebben reagált. Antonov pedig azt a feladatot kapta: járassa le Erdogan elnököt.

Moszkvában egy nemzetközi sajtóértekezleten azzal vádolta meg Erdogan török elnököt és fiát, hogy nagy olaj üzleteket bonyolítanak le az Iszlám állammal! A két ország viszonya a mélypontra került, Oroszország ankarai nagykövetét meggyilkolták. Aztán változott a helyzet: Erdogan elnök bocsánatot kért és a két szomszédos ország kibékült. Ilyen háttérrel érkezik Washingtonba Oroszország új nagykövete. Ha fogadják…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK