Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Van diplomáciai megoldás az észak-koreai válság rendezésére 

0

James Mattis hadügyminiszter azután mondta a címben idézett mondatot, hogy hosszasan tárgyalt dél-koreai kollégájával a Pentagonban.

“Osztozunk abban a felelősségben, hogy megvédjük a népeket!”- hangsúlyozta az USA hadügyminisztere. Korábban Donald Trump elnök azt közölte: a szavak nem jelentenek választ az észak-koreai fenyegetésre! Ezt sokan úgy értelmezték, hogy az USA megelőző katonai csapásra készül Észak Koreával szemben. Nincs már diplomáciai opció?- kérdezték Mattis hadügyminisztertől Washingtonban. “Az USA sosem fogy ki a diplomáciai megoldásokból!”- válaszolta a hadügyminiszter megnyugtatva a közvéleményt.

Tillerson amerikai külügyminiszter és Lavrov, az orosz diplomácia vezetője telefonon értékelte a válságos helyzetet azt követően, hogy az ENSZ BT egyhangúlag elítélte Észak Koreát az újabb rakéta kísérlet miatt. Lavrov figyelmeztette amerikai partnerét egy katonai megoldási kísérlet beláthatatlan következményeire a koreai félszigeten és az egész térségben. Oroszország határos Észak Koreával és évtizedeken át támogatta a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert.

A rakétákat kifejlesztő észak-koreai hadmérnökök orosz akadémiákon tanultak.

Kína, Észak Korea egyetlen megmaradt szövetségese szintén a diplomáciai megoldás híve. Peking szeretné újra indítani a hatoldalú tárgyalásokat, melyeken a két Koreán kívül, Kína, az USA, Oroszország és Japán vett részt. A helyzet azonban az, hogy jelenleg amerikai-dél-koreai hadgyakorlat zajlik a koreai félsziget déli részén, Észak Korea pedig tovább fenyegetőzik.

Észak Korea óva inti Japánt 

Saját magát semmisíti meg Japán azzal, hogy kitart gazdája, az Egyesült Államok mellett- fenyegetőzik Észak Korea hírügynöksége. A KCNA azt követően fenyegette meg a távol-keleti szigetországot, hogy egy észak-koreai rakéta átrepült Hokkaidó szigete felett, majd attól több mint ezer kilométerre keletre a Csendes óceánba csapódott. A KCNA közleményéből kiderült: sem a célpont sem az időzítés nem volt véletlen. Az ifjú diktátor ugyanis szereti a szimbólumokat. 107 éve írták alá augusztus 29-én azt a szerződést, mely a koreai félszigetet a japánok kezére juttatta.

Tokió tulajdonképp gyarmatként kezelte Koreát egészen 1945-ig, amíg a szovjet csapatok ki nem verték onnan a japánokat.

Akkor érkezett szovjet századosi egyenruhában Koreába Kim Ir Szen, a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer alapító atyja, a jelenlegi diktátor nagyapja.

És miért Hokkaidó volt az észak-koreai rakéta figyelmeztetés célpontja? A KCNA ezt is megírja: mert ott jelentős amerikai támaszpont van! Ennek felszámolását várja Észak Korea Japántól. Tokió elég ideges: Abe Sinzo miniszterelnök súlyos fenyegetésről beszélt hiszen a sikeres rakéta kísérlet egyértelműen megmutatta: Észak Korea immár képes arra, hogy támadást intézzen Japán ellen. Rakétái akár nukleáris robbanófejet is hordozhatnak! Japán az egyetlen ország, mely átélt egy nukleáris támadást 1945 nyarán. Ez annyira sokkolta az addig fanatikuson kitartó japán vezetést, hogy megadta magát az Egyesült Államoknak. Azóta

Japán az USA első számú szövetségese Kelet Ázsiában.

A japánok lemondtak az erős hadseregről abban bízva, hogy Amerika megvédi őket bármilyen külső támadással szemben. Most viszont felmerül a kérdés: képes-e az USA valóban megvédeni Japánt, ha az ifjú diktátor beváltja fenyegetését és támadást indít a szigetország ellen, mely 107 éve a gyarmatává nyilvánította a koreai félszigetet ?!…

Az Obamacare köszöni jól van, D. Trump őszinte sajnálatára

0

 

Az Egyesült Államok 240 éves történelmében még sohasem fordult elő, hogy egy elnök akkora gyűlölettel a hangjában beszéljen elődjéről, mint ahogy Donald J. Trump mocskolja Barack Obamát. Noha a hatalomra kerülő elnökök rendszeresen bírálják elődjük gazdaságpolitikáját (különösen, ha az a másik párthoz tartozik), mindeddig senki nem ugrott neki elődjének az országhatárokon, az óceánon túl. Ahogy Amerikában mondják, „a politika megáll a vízparton”.

Annak a politikai hagyománynak azonban, amely kompromisszumkeresésre ösztökélte a két nagy párt vezetőit, hirtelen vége szakadt, amikor Obama letette a hivatali esküt. A szélsőjobb egyszerűen képtelen volt elviselni, hogy egy feketebőrű ember vezesse Amerikát – még ha annak az édesanyja fehér nő volt is.

A politikai intoleranciának ezt a szörnyetegét lovagolta meg a New York-i ingatlanmágnás 2015 júniusában és ennek a „szárnyas lónak” a hátán került hatalomra – a választók egy kisebbségének a szavazatai alapján. Noha elődje a lehető legméltóságteljesebben viszonyult hozzá a választások és a beiktatás között, Trump már másnap sutba vágta a tisztességet és azóta is folyamatosan becsmérli elődje minden húzását.

Azok között is a legtöbbet gyalázott politikai fejlemény az Obamacare néven elhíresült betegbiztosítási reform, amely 80 év sikertelen liberális-progresszív igyekezeteit beteljesítve jogot biztosított minden amerikai állampolgárnak (és letelepedési engedéllyel rendelkező külföldinek), hogy biztosítást vásároljon magának a legdurvább profitcélzatú akadályok eltörlésével. Trump már hivatalba lépésének első napján legelső elnöki rendeletébe foglalta, hogy a Betegvédelmi és megfizethető egészségügyi ellátásról szóló törvényt hatályon kívül kell helyezni, addig pedig „minden törvényes eszközzel” hátráltatni kell annak működését.

A jobboldal „Hatálytalanítani és helyettesíteni!” mantrája azonban sokkal korábban megszületett a republikánus törvényhozók köreiben: alig néhány nappal azután, hogy Obama 2010. március 23-án aláírta az eredeti törvényt, miután azt a kongresszus mindkét háza, kizárólag demokrata szavazatokkal, megszavazta. 2011 januárjában azonban jobboldali többség került a képviselőházba, majd 2015 januárjától a szenátusba is, és a republikánus vezetőség a legkülönbözőbb manőverek és törvényjavaslatok formájában több, mint 60 alkalommal próbálta meg eltörölni a törvényt, vagy legalább meghiúsítani annak teljes életbe lépését.

Amíg azonban Obama lakott a Fehér Házban, folytonos vétófenyegetés hárított el minden ellenigyekezetet. Idén január 20-a óta viszont a hatalom mindhárom ága (a kongresszus, a végrehajtó szervek és a legfelsőbb bíróság is) konzervatív kézen van. Ezért indultak, a gátlástalan milliárdos elnökkel az élükön, immár reális kilátásokkal, döntő ütközetre a törvény ellen a nagytőke megátalkodott kiszolgálói.

De még a hatalom teljes birtokában is többszöri nekifutásra volt szükség ahhoz, hogy titkos tervezetek sokaságán és még titkosabb „lócsiszáralkuk” (amerikai politikai zsargon arra a módszerre, amikor egy kongresszusi vezető valamilyen különegyezséget köt néhány taggal, hogy azok – akár saját meggyőződésük ellenére is – megszavazzanak egy fontos javaslatot) sorozatán át eljussanak a végső szavazásig. Ilyen botrányos előzmények után, péntek hajnali háromnegyed kettőkor, a szenátusban három republikánus tag józan belátásának köszönve (egyelőre) elbukott a kevésbé szerencsés amerikaiak tízmillióit kisemmizni igyekvő törvényjavaslat.

2010 óta az amerikai politikai csatározások jelentős része e körül a törvény körül forog. Így hát érdemes emlékeztetni arra, honnan eredt és mit is hozott az Obamacare (a care szó gondoskodást, ellátást jelent), ha már a másik politikai tábor mindent megtett, hogy eltörölje.

Az Egyesült Államokban 2010-ig nem létezett kötelező betegbiztosítás (miközben a gépkocsi-felelősségbiztosítás természetesen kötelező). Az amerikaiak döntő többsége munkaadójának belátására és hajlandóságára van bízva ahhoz, hogy magának és családtagjainak biztosítást vegyen a cégen keresztül. Legtöbbjüknek nincs választási lehetőségük – amit a gazda kínál, azt vagy elfogadják, vagy nem. De mivel a munkaadókat sem kötelezi erre senki, sokhelyütt nem is nyújtanak semmilyen lehetőséget, különösen a kisebb cégeknél és az alacsonyabb munkahelyeken. Egyéni biztosítást lehetett ugyan kötni, de csak csillagászati összegekért és általában hátrányos feltételek mellett.

A biztosítók ugyanakkor teljesen legálisan elutasíthattak bárkit, akinek valamilyen komolyabb betegsége volt vagy éppen megbetegedett. Továbbá meghatározhatták, hogy egy évben mennyit hajlandók maximálisan fizetni, és azt is, hogy a biztosított egész élettartama alatt mennyit vehet igénybe. Aki azt túllépte, annak befellegzett: a magáncsőd, hajléktalanná válás, sőt öngyilkosság is nem egyszer volt egy-egy súlyosabb betegség következménye.

Mindebből kifolyólag körülbelül 50 millió amerikainak nem volt biztosítása. Közöttük sok fiatal és egészséges embernek, akik nem voltak hajlandók pénzt költeni olyasmire, ami egyelőre nem kellett nekik. Ezzel azonban terhelték a többiek számláját is, hiszen ha a kockázati közösség sokkal több betegből áll, mint egészségesből, akkor mindenkinek nagyobb lesz a hozzájárulási kötelezettsége. Ráadásul a sürgősségi osztályokon azokat is el kellett látni, akiknek nem volt biztosításuk – és azt a társaságok természetesen a biztosítottak terhére írták.

Létezik ugyan két szociális alapú betegbiztosítási program Lyndon Johnson demokrata elnök idejéből: a Medicare a 65 évnél idősebbek, valamint a Medicaid a legszegényebbek ellátását biztosítja. Az utóbbira való jogosultság államonként változik és összetett kritériumrendszer szerint alakul, de köze van a szegénységi határhoz is, amely 2015-ben egy négytagú család esetében kb. 24 ezer dollár volt. A harmadik nagy rendszer a fegyveres erőkben szolgáló, illetve az onnan kilépő veteránokat látja el. Mindenki más magára volt hagyatva, ha nem jutott hozzá betegbiztosításhoz a munkaadóján keresztül.

Az évtizedek óta folyó megoldási kísérletek utolsó előtti változata Bill Clinton elnökségének elejéről származik, amikor Hillary Clinton vezetésével és szakértők egész seregének a bevonásával kidolgoztak egy tervezetet. Annak törvényre emelése azonban a biztosítóipar több, mint százmillió dollárt bevető lobbikampánya nyomán gyorsan meghiúsult. Annak kapcsán indult be a Hillary-ellenes gyűlöletkampány is, hiszen a jogásznő-elnökfeleség olyasmire vállalkozott, amit a konzervatív jobboldal és az érdekelt nagytőke alapból elutasít.

Obama sokat tanult az utolsó demokrata előd kudarcának leckéjéből, és arra az alternatívára alapozta reformprogramját, amit a Clinton-terv ellen három republikánus szenátor 1993-ban kidolgozott. Az volt egyébként az alapja Mitt Romney republikánus kormányzó Massachusetts államban 2006-ban bevezetett általános biztosításának is. Joggal remélte hát az eleinte pártfelettiségre törekvő Obama, hogy képes lesz együttműködést csiholni a politikai szekértáborok között.

Hogy nem úgy történt, azt a republikánus vezetők akadályozták meg, akik már Obama első beiktatásának napján harci szövetséget kötöttek ellene, majd 2009 őszén megtiltották az említett három kollégájuknak, hogy együttműködjenek az akkori demokrata többséggel. Néhány további kétpárti próbálkozás kudarca Obama után úgy döntött, hogy inkább a biztosítókkal, a kórházakat fenntartó cégekkel, valamint az orvosi szakegyesületekkel egyeztet, és az azokkal kidolgozott elvekre támaszkodva fogadtatja el a törvényt. Több hónapos előkészületek, egyezkedések és kompromisszumok, valamint párton belüli győzködések után 2010 márciusában (kizárólag demokrata szavazatokkal) meg is született az Obamacare-törvény – de rögtön utána az azt „hatálytalanítani és helyettesíteni” felesküvő ellenfél eltökéltsége is.

A legutóbbi választási kampányban Trump egyszerűen meglovagolta az Obamacare ellen pangált közvéleményt, idén januártól pedig a republikánus teljhatalmat. Csakhogy fogalma sem volt arról, milyen politikai akadályok várják a szándék megvalósítását, illetve, hogy mennyire teljesíthetetlen ígéretet tett közben arra nézve, hogy senki nem veszíti el biztosítását, hogy olcsóbbá válnak a csomagok,  és közben minden törvényes kötelezettséget megszüntetnek: Eltörlik mind az 50 alkalmazottnál többet foglalkoztató munkaadók kötelességét biztosítás-kínálatra (egy 8 százalékos járulék fejében), illetve minden adófizető kötelességét a biztosításvásárlásra (amit évi 695 dolláros büntetéssel lehet kiváltani). A legfontosabb ígéret azonban az évi több százezer dollár felett keresők különadójának, valamint a szuperluxus-biztosítások megadóztatásának az eltörlése volt.

Trump már maga is elismerte tévedését, amikor egy óvatlan pillanatban kibökte: „Senki nem tudta, hogy az egészségügyi ellátás ennyire bonyolult!” Ez a mondat eleve tudatlanságra utal, hiszen mindenki tisztában volt ezzel a ténnyel, csak éppen a politikában járatlan jelölt nem volt hajlandó azt elhinni. Ennek ellenére Trump folyamatosan ugratta Twitter-üzenetekben a republikánusokat, hogy minél előbb hatálytalanítsák az Obamacare-programot.

Az egymás után születő képviselőházi és szenátusi tervezetek szakmai elemzése azonban egy republikánus kongresszusi költségvetési igazgató irányítása mellett is megmutatta, hogy minden igyekezet 15-32 millió polgár biztosítását szüntetné meg néhány éven belül, ötszörösére emelné az idősek biztosítási költségeit a fiatalokéhoz képest, és még jobban ellehetetlenítené a szegények biztosíthatóságát. Az újabbnál újabb elemzések egyre nagyobb ellenállást váltottak ki az érintettek körében, olyannyira, hogy a korábban népszerűtlenné manipulált Obamacare országos támogatottsága kétszeresére nőtt a hatálytalanítási javaslatokkal szemben. A republikánus törvényhozók már a húsvéti szünetben dühös polgárok százaival szembesülhettek választói gyűléseiken, sőt a Kapitólium épületében is elszánt mozgáskorlátozottak kerekesszékezték körbe a törvényhozók irodaajtajait, nem rettenve vissza a kínos letartóztatások tucatjaitól sem.

A végeredményt ismerjük. Mitch McConnell, a szenátus minden hájjal megkent republikánus munkaelnöke több procedurális akadályt leküzdve a múlt héten végre napirendre tűzte a legeslegutolsó hatálytalanítási kísérletet. A titokban megírt tervezetet éjjel tízkor tette közzé az éjfél után egy órára kitűzött szavazáshoz. Az elképzelés az volt, hogy a szenátus megszavaz egy „sovány hatálytalanítást”, amiből aztán a képviselőházzal való egyeztetés során zárt ajtók mögött majd kikerekítenek egy – konzervatív szempontból – elfogadhatóbbat. Csakhogy ekkor három jobboldali szenátornak is elege lett. Susan Collins Maine-i és Lisa Murkowski alaszkai republikánus ellenszavazatát előre sejteni lehetett, de ők ketten csak 50:50-re egyenlíthették volna ki a „mezőnyt”, ami után a teremben várakozó Mike Pence hiperkonzervatív alelnök szavazata eldöntötte volna a harcot.

Csakhogy az utolsó pillanatban a szavazatszámlálókhoz lépett John McCain arizonai szenátor – akit egy héttel korábban agydaganattal diagnosztizáltak, de műtétje ellenére visszatért Washingtonba erre az alkalomra –, és lefelé fordított hüvelykujjával elásta saját pártja hét éve tartó igyekezetét. Amikor McCain a késő éjszakában kilépett az épületből, újságírói kérdésre, hogy vajon miért szavazott nem-mel, egyszerűen csak így válaszolt: „Mert ez volt a helyes döntés.”

A politikai harcnak természetesen nincs vége. Trump szerint az Obamacare annyira „katasztrofális”, hogy „önmagától össze fog omlani”, és akkor majd a demokraták fordulnak a republikánusokhoz könyörögve, hogy együtt „mentsék meg a népet” a következményektől. Nos, az elnöknek és kongresszusi csatlósainak megvan az eszköztáruk ahhoz, hogy éppen ilyen végkimenetelt csiholjanak. Az új biztosítási rendszer működése ugyanis jónéhány alrendszer hatékonyságától függ. A szövetségi kormány fontos adminisztratív és koordináló szerepet játszik a szabályok betartatásában. A kongresszusnak költségvetési feladatai vannak a program működtetésében. Az egyes tagállamoknak pedig meg kell(ene) szervezniük a Medicaid kiszélesítését és a helyi biztosítási piacot. A biztosító társaságoknak pedig jelen kellene maradniuk minden piacon (az egész rendszer abszurd földrajzi felaprózottság mellett működik), hogy az utóbbi egyáltalán piacnak legyen nevezhető.

A rendszer azért ennyire bonyolult, mert még Obamának sem sikerült saját pártját rávennie arra, hogy egy egységes mechanizmust vezessen be, vagy legalábbis olyat is lehetővé tegyen, amilyen a világ összes fejlett kapitalista államában szinte magától értődik. Így aztán túl sok jóindulattól vált függővé a siker – márpedig abból van a legkevesebb. Jelenleg az amerikai politikai rendszer jelentős része – az egész szövetségi hatalom és a kormányzók több, mint fele – abban érdekelt, hogy megbuktassák az Obamacare-t, és újra a profithajhászás vásárterévé tegyék a brutális szabadpiacnak kiszolgáltatott emberek egészségügyi ellátását.

Az öt legnagyobb biztosítótársaság körülbelül ötven milliárd dolláros évi profitot termel. Ezt próbálta Obama és pártja megnyirbálni a minél kiterjedtebb egészségügyi ellátás biztosítása érdekében, még akkor is, ha közben kénytelen volt jelentős engedményeket tenni a tőkét képviselő nagyrendszereknek. Most viszont ezt a profitot igyekszik még növelhetőbbé tenni a republikánus politikum túlnyomó része Trumppal az élén, miközben álszent és képmutató meséket adagol a nyilvánosságnak az Obamacare működésképtelenségéről. Noha a politikai rendszer egyelőre képes ellenállni az elnök dilettáns igyekezeteinek és a kongresszus tagjaira való polgári nyomás formájában meghiúsítani a brutális és elkapkodott hatálytalanítást, a kisemberek érdekei elleni összehangolt tőketámadást (a Trump-kormányzat tele van a Wall Street képviselőivel!) csak egy széleskörű népi ellenállás lenne képes hosszú távon kivédeni.

Purger Tibor (Washington)

Szabad Magyar Szó

Volt nagykövet: Magyarország bajkeverő

Magyarország nem fogja fel annak következményeit, amit az orosz kapcsolatokkal művel, és az Egyesült Államok szemében bajkeverőnek tűnik – mondta hazánk korábbi washingtoni nagykövete.

Simonyi András szerint az amerikai kormány közel van ahhoz, hogy kimondja: elég volt. Úgy véli, nem lesz Trump-Orbán-találkozó.

Jelenleg az Egyesült Államokban már bajkeverőként tekintenek Magyarországra, amely a probléma része, nem megoldás – mondta a HírTV Egyenesen című műsorában Simonyi András. A korábbi washingtoni magyar nagykövet, jelenleg egy ottani egyetemi kutatóintézet vezetője szerint Magyarország

nem fogja fel annak következményeit, amit az orosz-magyar kapcsolatokkal művel.

A magyar kormányzati részről remélt Trump-Orbán-találkozó szerinte nem fog összejönni. „Nem lesz ebből semmi” – fogalmazott. Szerinte a magyar külpolitika ellenérzéseket vált ki a demokraták mellett republikánus körökben egyaránt.

A Paks 2 beruházás abszolút orosz stratégiai jelentőségű és életbe vágó, amellyel úgy tudja megfogni Magyarországot, hogy annak politikai következményei is lesznek – mondta Simonyi. Szerinte egyébként Magyarország addig kell az orosz elnöknek, amíg hazánk NATO-tag. Ha ez megszűnik,

„Putyin úgy játszik velünk, mint macska az egérrel”.

Magyarország kikerülése a NATO-ból nem zárható ki az ex-diplomata szerint, mert közel vagyunk ahhoz, hogy Washingtonban kimondják: uraim, ez sok. Az idő előtt visszahívott magyar nagykövet, Szemerkényi Réka abszolút transzatlanti tagja volt a Fidesznek, és eltávolították – fogalmazott Simonyi András.

Finnország közvetítene a NATO és Oroszország között

0

Az Egyesült Államok elnöke szükségesnek tartotta, hogy megnyugtassa Európa északkeleti részét: számíthat az amerikai fegyveres erőkre!

Mindezt Trump akkor adta elő amikor közös sajtóértekezletet tartott Finnország államfőjével Washingtonban.

Finnország nem tagja a NATO-nak mint ahogy Svédország sem,

de már többször tartottak közös flotta gyakorlatot az amerikaiakkal a Balti tengeren- emlékeztetett Niisto finn elnök. Azt is elmondta, hogy Vlagyimir Putyin nemrég Finnországban járt, és ott igyekezett mindenkit megnyugtatni: a közös orosz-kínai flotta gyakorlat a Balti tengeren nem fenyeget senkit sem. A mi törekvésünk az, hogy dialógust kezdeményezzünk a NATO és Oroszország között- hangsúlyozta a finn elnök Washingtonban.

Donald Trump korábban elég kétértelműen nyilatkozott arról, hogy az USA teljesíti-e NATO vállalását vagyis megvédi szövetségeseit egy esetleges orosz támadással szemben. Akkor még az amerikai elnök javítani akarta a viszonyát Oroszországgal. De ebből nem lett semmi, így Trump szentül megígérte a NATO szövetségeseknek: az USA megvédi őket Oroszországgal szemben. A három kis balti államba küldte Pence alelnököt, aki a helyszínen erősítette meg Trump ígéretét. Észtország, Lettország és Litvánia korábban a Szovjetunió tagállama volt, és tart Moszkvától. Ezért is lépett be mindhárom állam a NATO-ba. Ahol Lengyelországgal együtt a legelszántabban képviselik azt a nézetet, hogy Oroszország fenyegeti a tőle nyugatra fekvő országokat.

Épp ezért elszántan fegyverkeznek. Különösen sok amerikai fegyvert vásárolnak. Trump amikor nemrég Varsóban tárgyalt és találkozott a közép és kelet-európai vezetőkkel, erre is felhívta a figyelmet.

Trump nemcsak fegyvert, de földgázt is el akar adni ezeknek az országoknak, ahol eddig általában az orosz szállítások jelentettek energia biztonságot.

Míg a balti államok és Lengyelország élesen szembenállnak Moszkvával addig Finnország, Magyarország vagy épp Németország a párbeszéd híve. Vlagyimir Putyin Finnország után Magyarországra is ellátogatott. A gazdasági együttműködés pedig a szankciók ellenére virágzik Németország és Oroszország között.

“Trump egy seggfej, de a mi seggfejünk!”

0

Valaha tengerészgyalogosként szolgált David Hunter kongresszusi képviselő, aki kicsit szabadszájú, ha a választóival találkozik. Választási körzetében a kaliforniai San Diegóban arról kérdezték: milyen közelről Donald Trump?

A kérdés teljesen jogos volt hiszen David Hunter az elsők között volt a kongresszusi képviselők között, aki támogatásáról biztosította Donald Trumpot. Akit a republikánus párt vezetői nemigen kedveltek, elsősorban a stílusa miatt. De aztán Trump mégiscsak nyert, és sikerre vitte a republikánus pártot, mely többségben van mind a képviselőházban mind pedig a szenátusban. David Hunter képviselő közel áll hozzá.

Ezért kicsit meglepődött a publikum amikor kijelentette: “Trump egy seggfej, de a mi seggfejünk!”

A közönség jót röhögött hiszen maga Trump is gyakran nyilatkozik így- másokról.

A szókimondó képviselővel kapcsolatban a helyi sajtó megjegyzi, hogy vizsgálat folyik ellene Washingtonban, mert nem tudott elszámolni a kampány pénzekkel. Állítólag még kedvenc nyulának a repülőgépes szállítását is elszámolta Kaliforniában a választási kampány idején. Így veszélybe került a pozíciója pedig már édesapja is ebben a körzetben volt évtizedeken át kongresszusi képviselő Kaliforniában.

A szabadszájú képviselő poénja kifejezi a republikánusok nagy dilemmáját: sokan már szívesen szabadulnának Donald Trumptól, akinek a kormányzás nem erőssége. Csakhogy a republikánus párt népszerűsége össze van kötve Donald Trumppal, akinek stílusát lehet, hogy nem kedveli az értelmiség, de a gyári munkások és a farmerek között a nyersebb viccelődés gyakran pozitív visszhangot vált ki.

“Trump a valóságban is pontosan olyan mint a televízióban!”

– hangsúlyozta a tengerészgyalogosból lett kongresszusi képviselő. Aki szerint se vele se nélküle nem könnyű a republikánus többség helyzete Washingtonban. És ha már “az elnök egy seggfej, akkor jobb, ha a mi seggfejünk!”

A diktátor nem blöfföl

0

Nemrég három rakéta idő előtt felrobbant, de most egy ballisztikus rakéta megtett 2700 kilométert. Közben pedig átrepült Japán fölött!

Dél Korea, Japán és az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte azt követően, hogy Észak Korea újabb sikeres rakéta kísérletet hajtott végre.

Japánban riadót rendeltek el miután az észak-koreai rakéta átrepült Hokkaidó szigete felett, és attól 1180 kilométerre keletre csapódott be a Csendes óceánba.

A rakétát a phenjani nemzetközi repülőtér közeléből lőtték ki, és összesen 2700 kilométert tett meg a levegőben. Ez a harmadik alkalom, hogy egy észak-koreai rakéta áthaladt Japán légterén. Az előző két alkalommal Észak Korea azt állította, hogy a rakéták műholdakat állítottak a pályájukra. Most azonban teljesen egyértelmű, hogy katonai jellegű kísérletről volt szó.

Ez súlyosan fenyegeti Japán biztonságát- hangsúlyozta Abe Sinzo japán miniszterelnök. Dél Korea elnöke katonai erődemonstrációt rendelt el: négy vadászbombázó szállt fel, mindegyik fedélzetén egy tonnás bomba volt.

Olyan támadást szimuláltak, mely észak-koreai célpontok ellen irányult.

Augusztus végéig még zajlik a közös dél-koreai-amerikai hadgyakorlat, melyet Phenjanban háborús fenyegetésnek értékelnek. Dél Korea elnöke elrendelte a hadsereg fejlesztési terveinek a módosítását. Ha Észak Korea a nukleáris és rakéta erőit fejleszti, akkor nekünk is megfelelő aszimmetrikus fegyverekre lesz szükségünk- mondta Mun, a nemrég megválasztott dél-koreai elnök. Aki korábban felajánlotta: hajlandó elutazni Észak Koreába, hogy tárgyaljon az ifjú diktátorral.

Kim Dzsongun azonban csakis Donald Trumppal hajlandó tárgyalni. A napokban a központi pártlap újra megfenyegette az Egyesült Államokat. Július negyedikén, az USA nemzeti ünnepén Észak Korea sikeres kísérletet hajtott végre egy interkontinentális rakétával. Ezt követően

az ifjú diktátor kijelentette: immár az USA egész területére csapást mérhetünk!

Trump elnök többször is megelőző csapással fenyegette meg Észak Koreát, de erről a saját katonái is lebeszélték. Az USA csendes-óceáni erőinek parancsnoka szerint nem katonai hanem diplomáciai problémáról van szó. Észak Korea egyetlen szövetségese, Kína ugyanezen a véleményen van. Peking tárgyalásokat javasol.  Csakhogy erre egyelőre sem Phenjan sem pedig Washington nem hajlandó. Közben pedig Észak Korea elképesztő ütemben fejleszti rakétáit, melyek közül most egy átrepült Japán fölött.

Trump tornyot akartak Moszkvában

0

Trump-tornyot tervezett felhúzni Moszkvába Felix Slater, a kocsmai verekedés miatt börtönt is megjárt üzletember, aki korábban Trump kampányának is dolgozott, s azt ígérte az akkor még csak jelölt  Trumpnak, hogy ha elmegy az orosz fővárosba, akkor elintézi hogy fogadja őt Vlagyimir Putyin elnök.

A Szovjetunióban született, Brooklynban felnőtt Slater – a Washington Post terjedelmes írása szerint – tárgyalt a Trump Organization vezetőivel a moszkvai Trump-torony tervéről. Ám mint kiderült, a torony építésére nem kapott engedélyt, ezért is sürgette Trump moszkvai utazását. Az USA jelenlegi elnöke, elnökként végül nem ment el az orosz fővárosba és a Trump-toronyból sem lett semmi. Igaz, nem csak az engedélyt nem sikerült megszerezni, a telek sem volt meg.

Trump és az orosz kapcsolat

„Nincs semmilyen üzleti befektetésem Oroszországban” –

írta Twitteren Trump tavaly nyáron a választási kampány kellős közepén. Csakhogy egy szándéknyilatkozatot aláírtak a Trump toronyról. Ezt a Washington Post eljuttatja a Trump orosz kapcsolatait vizsgáló kongresszusi vizsgálóbizottságnak. Az elnökkel nem szimpatizáló befolyásos lap emlékeztet rá:

az elnök fiát, Donaldot és lányát, Ivanka-t pedig Slater kalauzolta moszkvai látogatásukon.

S mint ismert, Ivanka ma tanácsadó a Fehér Házban, a férje, Jared Kushner pedig főtanácsadó, ráadásul vizsgálat alatt áll, mert a választási időszakban orosz ügynökökkel találkozott. A találkozót ifjabb Donald Trump szervezte, s részt vett rajta Paul Manafort, aki egy jó ideig Trump kampányfőnöke volt, s korábban Putyin megbízásából Janukovics ukrán elnöknek is dolgozott. Az oroszok akkor azt ajánlották: megszerzik és eljuttatják Hillary Clinton elektronikus leveleit.

A választás után Hillary Clinton részben épp az orosz beavatkozással indokolta a vereségét,

Trump és Putyin pedig természetesen cáfolt. De Washingtonban a Kongresszus tovább vizsgálódik. Most már a náluk lesznek azok a dokumentumok is, melyek bizonyítják: egy Trump-közeli üzletember Trump-tornyot akart építeni Moszkvában.

Mi lesz a bevándorló fiatalokkal?

0

Több hónapos késéssel Donald Trump amerikai elnök várhatóan hamarosan dönt azoknak a fiatal bevándorlóknak a sorsáról, akik illegális örökbefogadással kerültek az Egyesült Államokba. Közeleg az erre őt kötelező szeptember 5-i határidő, amit republikánusok egy csoportja szabott számára.

A kérdésben ellentétes nézeteket képviselő mindkét oldal fel van készülve arra, hogy Trump leállítja a programot (Deferred Action for Childhood Arrivals, DACA), amely haladékot adott többszázezer érintett fiatalnak azzal, hogy megmentette a kiutasítástól és legális munkavállaláshoz juttatta őket– írja az AP.

Szeptember 5-ig kell a Fehér Háznak döntenie, de még vasárnap is azt kommunikálták, hogy nincs mit mondaniuk. Pedig  Trump elnöki kampányában „illegális amnesztiának” nevezte a DACA kínálta lehetőséget. Igaz hivatalba lépése óta már nyilatkozott úgy is (pont az AP-nek), hogy

„a fiatal bevándorlók nyugodtan alhatnak”.

Lehetőségek

Több lehetőség is elképzelhető az AP szerint. Trump megálljt parancsolhat a DACA-féle munkavállalási engedélyek kiadásának, vagy egy későbbi időpontban a Kongresszustól kérheti ennek jogszabályi kereteit. A kérdés akár alku tárgya is lehet a költségvetési vitában és az adósságplafon emelésénél a Demokratákkal.

Egy másik eshetőség, hogy továbbra is lehetővé teszik az engedélyek kiadását, ekkor azonban fennáll annak a veszélye, hogy a nevezett republikánus csoport bíróság elé viszi az ügyet, s nem áll ki mellette. Ez az a csoport egyébként, amely korábban – még Obama elnökségének az idején – már sikeresen megálljt parancsolt annak a programnak, amely az országban illegálisan élő szülőket volt hivatott védeni.

Közben a programban érintettek a legrosszabbra is fel vannak már készülve

– írja a hírügynökség egy bevándorlásokkal foglalkozó kaliforniai ügyvéd szavait idézve.

 

 

Texas: nagy a baj

0

Az amerikai meteorológiai szolgálat szerint „példa nélküli” a természeti katasztrófa Texasban. Az esőzések erősödnek, s egyre fenyegetőbb az árvíz. Az iskolák zárva, miként a houstoni repülőtér is. Az olajfúrók sem üzemelnek. Sok helyen nincs áramszolgáltatás, sok a kiürítés Harvey hurrikán nyomán.

Vasárnap éjjel – magyar idő szerint hajnalban – tovább erősödött az esőzés, több mint ezer embert mentettek ki az otthonából, többek között Houstonban is. Meteorológusok előrejelzései szerint az esőzések várhatóan még erősödnek is, és a viharzóna egészen szerdáig tombol Texasban. Szombaton és vasárnap mintegy 75-80 centiméternyi csapadék hullott, elsősorban Houstonra – írja az MTI.

Az Egyesült Államok negyedik legnagyobb városának számító Houston utcáin vasárnap estére mellkasig-vállig ért a víz, és bár a vihar  délután mintegy 150 kilométernyire északra vonult, körívet leírva lassan visszatért a város fölé.

Greg Abbott kormányzó bejelentette, hogy a Nemzeti Gárda további 3000 tagját vetették be, s az állam 62 megyéjét nyilvánították katasztrófa sújtotta területnek. Az államban háromszázezer embernél nincs áramszolgáltatás. Az esőzés mellett – annak következtében is – megállíthatatlanul és gyorsan áradnak a folyók Texas déli és keleti vidékein.

Lezárták a Mexikói-öbölben lévő olajfúró-tornyokat és az olajfinomítókat is,

s eddig 250 utat és országutat kellett lezárni. A houstoni George Bush nemzetközi repülőtéren – az előrejelzésekkel ellentétben – hétfőn mégsem indul meg a forgalom, vasárnap esti jelentés szerint a légikikötő meghatározatlan ideig zárva marad.

Donald Trump elnök kedden utazik a térségbe.

 

Menekültügy, mint választási téma

0

Az Európai Unió két olyan tagállamában is választásokra készülnek, amelyekre az elmúlt két évben óriása hatást gyakorolt a menekültkérdés. Éppen ezért a kérdés rendezése mind Németországban, mind pedig Olaszországban prioritásnak számít.

 2015-ben helyes volt beengedni a menekülteket, de soha többet nem akarunk hasonló katasztrófa helyzetet – ma már ezt mondja Angela Merkel. Amikor két éve, 2015-ben 980 ezer menekült  érkezett Németországba elsősorban Szíriából, Irakból és Afganisztánból, a német kancellár még „Isten hozzád”-dal, azaz „Willkommen”-nek üdvözölte őket. Döntését döntését sokan vitatták nem csak hazájában, hanem az Európai Unióban, sőt még az Egyesült Államokban is. Az idén hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök például katasztrofális hibának nevezte a menekültek ilyen áradatának a beengedését mondván: lehettek közöttük terroristák is. Merkel emberiességi okokkal indokolta a menedékkérők beengedését, de rögtön megismételte kampánya jelszavát:

soha több hasonló katasztrófa helyzetet!

Merkel – az Európai Unió nevében – megállapodott Erdogan török elnökkel abban, hogy Törökország nem engedi a menekülttáborokból külföldre azokat, akik papírok nélkül akarnak az EU-ba bejutni. Az Európai Unió három milliárd eurót fizet ezért Törökországnak. Bár a török elnök és a német kancellár viszonya igen feszült, Erdogan nem mondta fel az egyezményt, ami szép pénzt hoz neki a konyhára. Merkel a Welt am Sonntagban utalt arra, hogy Olaszország esetében is szükség lehet hasonló egyezményre. Az olaszok kötöttek egy szerződést arról, hogy a líbiai milíciák állítsák meg a menekültek invázióját, de a számlát Brüsszelnek nyújtják be.

Esélyek Németországban

Németországban szeptember 24-én lesznek választások. A közvélemény-kutatásokban Angela Merkel kancellár vezet 38%-al, kihívója, Martin Schulz, a szociáldemokraták vezére 23%-on áll. A menekültügyben Merkel élesebb kritikusának számító  Alternatíve für Deutschland a szavazópolgárok 8%-ra számíthat. Az FDP 9%, a Linke (baloldal) szintén 9%, a zöldek pedig 7%-on állnak. Minden bizonnyal koalíciós kormány alakul majd Németországban, de azt nem lehet tudni, hogy folytatódik-e majd a jelenlegi kereszténydemokrata-szociáldemokrata együttműködés.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK