Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Németh: Trump, aki elmegy a falig

0

A közép-európai országok két alaptípusra oszthatók aszerint, hogy miként viszonyulnak az Egyesült Államokhoz, de közös elem, hogy erős Amerikára van szükség – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke Budapesten.

Németh Zsolt a Trump első éve – merre tart az Egyesült Államok és Közép-Európa szövetsége? című konferencián szólalt fel, amelyen egy, Magyarország mellett további tíz közép-európai államban végzett közvélemény-kutatást is bemutattak.

Németh Zsolt vitaindító előadásában úgy fogalmazott, egyesek azon az “indulatmentes állásponton” vannak Oroszországról, hogy agresszor, de Magyarország számára mégsem jelent közvetlen fenyegetést. Nem tagadják azonban, hogy “jól jön” a NATO biztosította, oroszokkal szembeni védelmi garancia.

A két viszonyulást ismertetve azt mondta, a lengyel alaptípus lényege szerint az Egyesült Államok létezésének értelme, hogy bármi áron védelmet nyújtson Oroszországgal szemben. Bár Lengyelország ma már nem hajlandó akármit megadni ezért a garanciáért, a balti államok talán még mindig igen – vélekedett.

Hozzátette, ezzel szemben a magyarok – akik ebben hasonlítanak például a szlovákokhoz és a csehekhez –  nem hajlandóak olyan diktátumokat elfogadni, amelyek megakasztanák az ország fejlődését.

A két “nézőszögben” közös, hogy

az Egyesült Államok legyen erős, és az majdnem mindegy, hogy mitől

– fogalmazott Németh Zsolt, megjegyezve: ez különbség Nyugat-Európához és Amerikához képest, az ott élők számára ugyanis csupán akkor elfogadható az Egyesült Államok erőssége, ha az megfelelő ideológiai alapokon nyugszik.

Donald Trump amerikai elnök adminisztrációjára hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy kiszámíthatatlan, pedig valójában csak annyira az, amennyire minden üzletember: elmegy a falig – hangoztatta a fideszes politikus.

Úgy véli, az Egyesült Államok és Közép-Európa kapcsolatát alapvetően

két szereplő, Donald Trump és Wess Mitchell európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyi államtitkár

nyilatkozatai határozzák meg a következő hónapokban.

Németh Zsolt Donald Trump elnökségének kezdetét az eddigi legjobb rajtnak nevezte egy amerikai kormány és Közép-Európa közös történelmében, és arra szólított fel, hogy “ne rontsuk el” a folyamatot.

Washington fenntartja “egy Kína”-politikáját

0

Trump tavalyi megválasztása után decemberben fogadta Caj Jing-ven tajvani elnök telefonos gratulációját, amivel megsértette az addig szokásos protokollt, és kiváltotta Peking haragját.

Az amerikai kormány fenntartja a Tajvant nem külön országnak tekintő “egy Kína”-politikát – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök pekingi tárgyalásai alkalmával csütörtökön Hszi Csin-ping kínai államfőnek a Hszinhua kínai állami hírügynökség jelentése szerint.

Trump tavalyi megválasztása után decemberben fogadta Caj Jing-ven tajvani elnök telefonos gratulációját, amivel megsértette az addig szokásos protokollt, és kiváltotta Peking haragját, mert utóbbi Kína szerves részének tekinti a szigetet, noha

Peking és Tajpej viszonyában fenntartja az “egy ország, két rendszer” elvet.

Hszi ezzel kapcsolatban azt mondta Trumpnak a Hszinhua szerint: Tajvan kérdése a legfontosabb, egyúttal a legkényesebb ügy a kínai-amerikai kapcsolatokban.

A közös sajtóértekezleten egy másik kényes téma, a kereskedelmi kapcsolatok kérdése is szóba került. Az amerikai elnök azt mondta: „közös erőfeszítéssel kiegyensúlyozottá és kölcsönösen előnyössé tesszük a kínai-amerikai kétoldalú kereskedelmet”.

A két ország közötti kétoldalú kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozatlansága hátrányos az Egyesült Államok számára, de – mint mondta -,

ezért nem Kínát, hanem saját hivatali elődjét, Barack Obamát hibáztatja.

Bejelentették, hogy Trump látogatása alkalmával kínai és amerikai cégek mintegy 250 milliárd dollár értékű kereskedelmi megállapodást kötöttek.

Trump arra kérte Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Észak-Koreára

0

Donald Trump amerikai elnök Pekingben arra kérte csütörtökön a kínai vezetést, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást Észak-Koreára nukleáris és rakétaprogramjának feladása érdekében, szakítsa meg vele pénzügyi kapcsolatait.

“Kína gyorsan és könnyen meg tudja oldani ezt a problémát, arra kérem, hogy dolgozzon ezen nagyon kitartóan” – mondta az amerikai elnök Hszi Csin-ping kínai államfővel közös sajtóértekezletén, hozzátéve, hogy a Phenjannal szembeni nyomásgyakorlásban Oroszországra is számít.

Hszi Csin-ping pedig azt mondta: Kína elkötelezte magát amellett, hogy együttműködik az Egyesült Államokkal több nagy jelentőségű regionális és globális kérdésben, köztük az Észak-Korea okozta válság megoldásában. Kína nem adja fel azt a célt, hogy békés úton oldják meg a problémát, és tegyék a Koreai-félszigetet atomfegyvermentessé – tette hozzá.

Fülöp-szigetek elnöke üzent Trumpnak: Hagyjuk az emberi jogokat!

0

Mi lesz, ha az Egyesült Államok elnöke feszegetni kezdi az emberi jogok helyzetét a Fülöp-szigeteken? – kérdezték Duterte elnököt mielőtt elindult volna az ázsiai és csendes-óceáni vezetők csúcstalálkozójára, melyet két nap múlva Vietnamban tartanak meg.

“Ha Trump felveti az emberi jogok kérdését, akkor ezt válaszolom majd neki:

ezt hagyjuk!”

– válaszolta az újságírói kérdésre a nagyszájú Duterte elnök, aki Donald Trumphoz hasonlóan gyakran penget populista húrokat.

A közeljövőben a két egykorú, korai hetvenes éveiben járó elnök kétszer is fog találkozni: egyszer a vietnami kikötővárosban, Da Nangban, ahol november 10-én és 11-én az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagállaminak államfői tartanak  csúcstalálkozót. Majd pedig a délkelet-ázsiai ország után Trump a Fülöp-szigetekre is ellátogat, ahol befejezi a 12 napos ázsiai körútját.

A Fülöp-szigeteken Duterte elnök háborút hirdetett a kábítószer-fogyasztás és kereskedelem ellen. Eddig több mint 3900 ember vesztette életét  ebben a harcban: a többségüket mindenfajta bírói ítélet nélkül öltek meg. Gyakran maga Duterte is azzal dicsekszik, hogy még polgármester korában lelőtt egy helyi gengsztert, aki kábítószert árult. Nagyon nem kell tartania attól, hogy az emberi jogok témáját Trump komolyan feszegetni fogja, mert ez inkább elődje, Barack Obama kedvenc témája volt. Trump többször is elismerően beszélt a hozzá hasonló vérmérsékletű elnökről: “hihetetlenül jó munkát végzett a fülöp-szigeteki kábítószer ellenes harcban!”

Putyin pénze a Facebookban és a Twitterben?

0

Jurij Milner orosz oligarcha megszerezte (és később el is adta) a Facebook részvényeinek 8%-át és a Twitter részvényeinek 5%-át! A Paradicsom Papírokból azután kiderült, hogy Putyin orosz államfő két kedvenc cége: a moszkvai külkereskedelmi bank /VTB/ és a Gazprom Invest Holding állt az orosz oligarcha mögött.

Mindebben semmi törvénytelen nem volt, akkor amikor a részesedést Jurij Milner megszerezte. Azóta egyébként el is adta ezeket a részvényeket. Csakhogy az FBI éppen azt vizsgálja, hogy az oroszok milyen szerepet is játszottak a tavalyi elnökválasztási kampányban? Mint ismeretes: Hillary Clinton részben azzal indokolta választási vereségét, hogy az oroszok nem épp ortodox módszerekkel ellenfelét, Donald Trumpot támogatták. A washingtoni kémelhárítás ugyanezt állapította meg, és az USA emiatt újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot.

Nem állítjuk – írja a New York Times – hogy Jurij Milner azért vásárolt részesedést a Facebookban és a Twitterben, hogy ezzel befolyásolja az amerikai cégek politikáját és befolyásolja az amerikai választásokat.

De hát a gyanú azért fennáll …

A New York Times idézi a washingtoni nemzetbiztonsági tanács egykori Oroszország felelősét. Michael Carpenter Obama elnök idején volt az orosz részleg vezetője amikor az USA szankciókat jelentett be Oroszország ellen, mert Moszkva 2014-ben annektálta Ukrajna egy részét. Michael Carpenter hangsúlyozza, hogy Moszkvában ma is stratégiai kategóriákban gondolkodnak. Az egyik cél az lehet a biznisz, – ahogy ezt az orosz oligarcha, Jurij Milner állítja – de

mindig ott van a politikai szándék is az orosz vezetők fejében!

A Paradicsom Papírok egy másik kínos amerikai-orosz ügyre is rávilágítottak: kiderült, hogy Ross washingtoni kereskedelmi miniszter komoly üzleti kapcsolatban állt egyes orosz cégekkel.

Van egy Trump számára különösen kényes harmadik ügy is a Paradicsom Papírok között. Kiderült ugyanis, hogy Jurij Milner miután kivette pénzét a Facebookból és a Twitterből, ingatlan befektetésekbe kezdett. Méghozzá egy olyan céggel, melynek társtulajdonosa nem más mint Jared Kushner, azaz az amerikai elnök veje és egyben főtanácsadója. Akit a szenátus vizsgálóbizottsága amúgy is faggat orosz kapcsolatairól hiszen a választási kampány idején ő tartotta a kapcsolatot az oroszokkal.

Donald Trump első kézből juthat információkhoz ezekben az ügyekben, mert Vietnamban hamarosan találkozik Vlagyimir Putyinnal. Mindketten részt vesznek az ázsiai és csendes-óceáni államok vezetőinek csúcstalálkozóján Danangban. Trump a találkozó témájaként Észak Koreát, Szíriát és Ukrajnát jelölte meg. De közbe jöttek a kínos Paradicsom Papírok, amelyekről szintén szó eshet az amerikai-orosz csúcson Vietnamban.

Applebaum: visszatért a bolsevizmus

0

A neobolsevikok Leninnel ellentétben nem boldog jövőt ígérnek, hanem a múlt hamis és félrevezető víziójával szolgálnak. Etnikailag és fajilag tiszta nemzetet vázolnak, régi típusú gyárakat, hagyományos férfi-nő hierarchiát, áthatolhatatlan határokat – írja a történész-újságíró Anne Applebaum a Washington Postban.

A hosszú elemzés szerint a történelem ismétli önmagát, csak persze nem ugyanabban a formában. Ezért Trump, Orbán, Farage, Le Pen és Kaczynski neobolsevik, és bár jobboldalinak vallja magát, de nem sok köze van a 2. világháború után megismert jobboldalhoz. Az amerikai elnököt leszámítva az európaiak gúnyt űznek a kereszténydemokráciából, semmiben nem azonosíthatók az angolszáz konzervativizmussal, mert azok a képviseleti demokráciát, a vallási türelmet, a gazdasági integrációt és a nyugati szövetséget szorgalmazzák. Az említett vezetők viszont semmit sem akarnak megtartani abból, ami van. Csak ők Leninnel ellentétben nem boldog jövőt ígérnek, hanem a múlt hamis és félrevezető víziójával szolgálnak. Etnikailag és fajilag tiszta nemzetet vázolnak, régi típusú gyárakat, hagyományos férfi-nő hierarchiát, áthatolhatatlan határokat. Ellenségeik közé tartoznak a melegek, a faji és vallási kisebbségek, az emberi jogok szószólói, a sajtó és a bíróságok. Cinikus módon a kereszténységet törzsi jellemzőként arra használják, hogy megkülönböztessék magukat az ellenségtől, a muzulmánoktól, vagy ha azok éppen nincsenek kéznél, a liberálisoktól.

Leninhez hasonlóan nem hajlandóak kompromisszumra, csak bizonyos társadalmi rétegeket támogatnak, és dühödten támadják „illegális” ellenfeleiket.

Náluk a nép misztikus fogalom, de nagyon hasonlít ahhoz a tömeghez, amelynek nevében annak idején Trockij szólt.

Amikor beiktatási beszédében Trump azt hangoztatta, hogy a hatalmat vissza kell adni az amerikai népnek, az nagyon emlékeztetett a proletárdiktatúrára. De ide lehet sorolni azt is, amit Le Pen és Kaczynski szokott mondani a népről. Persze elődjeikhez hasonlóan ők is hazudnak. Orbán pl. eltitkolta a paksi szerződés részleteit, és nem véletlenül. Az sem puszta egybeesés, hogy a sikeres neobolsevikok alternatív sajtót hoztak létre, dezinformáció és gyűlölethadjárat céljaira. 100 évvel ezelőtt ezt propagandának hívták és magas szinten művelték. A maiak meggyőződésből hazudnak, mert azt gondolják, hogy egy rothadt világban az igazságot fel lehet áldozni a „nép” nevében, vagy eszközként vethetik be a „nép ellenségeivel” szemben. A hatalmi harcban minden megengedett.

A legfájdalmasabb azonban, hogy

ők is kezdik nagyra becsülni az erőszakot a tisztogatás módszereként.

Trump varsói beszédében még a háború lehetősége is felmerült. Szerencsére napjainkban nem 1917 Szentpétervárján vagyunk, az állam még nem olyan gyenge, mint akkor. Azon kívül vannak már tapasztalatok a múltról, és azok a demagógok, akik a nemzetet ellenségekre és hazafiakra osztják, kellemetlen emlékeket ébresztenek. A francia, holland és osztrák választók visszautasították a nihilizmust és az idegengyűlöletet. Sőt, lehet, hogy Macron megválasztásával a franciák megtették az első lépést a liberalizmus újjáéledése felé. Az államfő receptje jelzi az utat, miként kell felvenni a küzdelmet korunk hamis prófétáival szemben. Pozitív, nyitott és hazafias képet kínál.

Ne engedjétek meg, hogy a nacionalisták az „emberekhez” forduljanak a szavazók feje fölött.

Nem szabad belemenni abba, hogy a szélsőségesek adják a politika fő áramát.  Nincs mentség az engedékenységre. Csak épp a világ nincs kellőképpen felkészülve arra, hogy milyen szörnyetegek léphetnek színre és milyen szörnyűségek történhetnek meg.

Washington Post/B1

Martonyi: lojális együttműködés kell

0

Turbulens idők jönnek a nemzetközi kereskedelempolitikában, ami a technológia fejlődésével, geopolitikai és ideológiai kérdésekkel függ össze. A magyar gazdaság egy alapvetően szabad, tisztességes és szabályozott világkereskedelemben érdekelt. Lojális együttműködésre van szükségünk az Európai Unióval, de ennek kölcsönösnek kell lennie. Egyebek között erről beszélt Martonyi János volt külügyminiszter egy budapesti szakmai fórumon.

„Az Európai Unió kereskedelempolitikája a gyakorlatban – lehetőségek és veszélyek címmel” szervezett nyilvános beszélgetést Budapesten az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, ahogy Zupkó Gábor képviseletvezető fogalmazott: a szakmai párbeszéd jegyében, szakpolitikai kérdésről.

„Régóta hiszek a szabadkereskedelemben, a tisztességes kereskedelemben és a szabályozott kereskedelemben”

– szögezte le a rendezvényen Martonyi János, az első és a második Orbán-kormány külügyminisztere, neves kereskedelempolitikai szakértő, jogász, aki szerint megtorpant a multilaterális szabályozás, általános jellegű előrelépés az elkövetkező években, sőt évtizedekben nem várható, legfeljebb részletkérdésekben. A vitarendezés ugyanakkor kiválóan működik, a döntések végrehajtási aránya meghaladja a 90 százalékot – mondta, ám hozzátette, hogy nem tudni, meddig tart ez a sikeresség, mivel új szereplő lépett a porondra: Donald Trump amerikai elnök, akinek kinevezett kereskedelmi főmegbízottja szerint alapvető problémák vannak a vitarendezéssel.

Martonyi szerint a nemzetközi kereskedelempolitikában turbulens idők jönnek, mivel nagyok a kockázatok, amelyek leginkább három fő csoportba sorolhatók.

Az egyik – részletezte – a technológiai fejlődéssel függ össze: hagyományos eszközökkel ugyanis nem tudjuk szabályozni  technológiát. „Tisztán jogi szempontból: hogyan tudok szerződni egy algoritmussal, hogyan tudok felelőssé tenni egy mesterséges intelligenciát?” – sorolt példákat.

A kockázatok második nagy csoportját a geopolitikában kell keresni. Ebben önmagában persze semmi új nincs, a kereskedelem és a geopolitika évszázadok óta hat egymásra. Egy mai példa: az új amerikai adminisztráció jelezte, hogy kilép a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) néven ismert szabadkereskedelmi megállapodásból, s ezzel igen jelentős geopolitikai kedvezményt is tett Kína javára. A TPP-t ugyanis olyan regionális kereskedelmi megállapodásnak szánták, amelyben mindenki benne van, csak Kína nem. Ám az USA kilépésével ez megfordult: mindenki benne lesz valamiben, de az USA nem.

A rizikófaktorok sorában a harmadik csoportba az ideológiát nevezte meg a volt külügyminiszter, aki kifejtette, hogy a kereskedelempolitikai kérdések hosszú évtizedeken át sehol a világon nem foglalkoztatták a közvéleményt, ám ez néhány éve megfordult, napjaikban pedig már messze túl van értékelve a jelentősége. Ugyanis ez lett az ideológiai csaták színtere: az eltérő világlátások közti különbség itt érzékelhető a legjobban. Ennek folyományaként megszűnik a korábbi titkossága – eddig szakmai kérdés volt, s most már ki kell vinni közvélemény elé, folyamatosan beszélni kell róla.

Ezeken túl is sok egyéb kihívásra számít Martonyi, aki szerint ezek a világkereskedelem egyik legfontosabb szereplőjével, az Európai Unióval szemben is megjelennek majd. Az EU egy jó szabályozott, szabad világkereskedelemben érdekelt – szögezte le, hozzátéve: vannak tagállamok, amelyek különösen, hiszen ebből élnek.

Ilyen Magyarország is, amely közvetve és közvetlenül is rá van utalva az exportra, azaz nekünk alapvető érdekünk, hogy a világkereskedelem áramlatai minden szempontból fejlődjenek.

„A magyar gazdaság alapvetően egy szabad, tisztességes és szabályozott világkereskedelemben érdekelt, és különösen lényegesek az áttételes, közvetett érdekeink” – mondta Martonyi, aki szerint mindig meg kell nézni, hogy nincsenek-e olyan konkrét, azonosítható gondjaink, amelyekre vigyáznunk kell. Fennállhat ugyanis annak a veszélye, hogy nagyon konkrét, részletkérdésnek tűnő érdekeink adott esetben sérelmet szenvedhetnek.

„Lojális együttműködésre van szükség, de a lojalitás mindig kétirányú:

az alapszerződés leszögezi, hogy nekünk lojálisan kell az EU-val együttműködni, de az EU-nak is velünk.

Ha nem így történik, akkor jogi szempontból le lehet szavazni egy-két tagállamot, de ennek nincs jó vége, amint azt a tapasztalatok is mutatják.” A Brexitet szokták példaként hozni.

Ennek a kölcsönös lojális együttműködésnek a kereskedelmi-gazdasági érdekek terén is érvényesülnie kell. Miután a következő időszakba komoly turbulenciával, kockázattal és bizonytalansággal kell számolni, fontos, hogy megteremtsük a belső feltételeket az erőteljesebb hatékonyabb, sikeresebb külső fellépéséhez. Ennek egyik legfontosabb, ha nem legfontosabb területe a kereskedelempolitika – szögezte a Martonyi János.

Trump és Abe Sinzo Észak-Koreáról: minden opció az asztalon van

0

Az USA és Japán közösen kívánja rendezni az észak-koreai válságot. Amerika minden körülmények között megvédi Japánt. Ezt hangsúlyozta közös sajtóértekezletén Tokióban Donald Trump amerikai elnök és Abe Sinzo, japán miniszterelnök.

Miközben a nyilvánosság előtt Trump harcias kijelentéseket tett, az őt kísérő újságíróknak elmondta: nyitott arra, hogy találkozzon az ifjú diktátorral, Kim Dzsongunnal, de “ennek még nem érkezett el az ideje.”

Az amerikai elnök, alighogy Japánba érkezett, máris beszédet mondott egy amerikai támaszponton. Észak-Korea atom- és rakétakísérleteire utalva hangsúlyozta, hogy senki sem becsülheti le Amerika elszántságát a probléma rendezésére. A vele utazó újságíróknak ugyanakkor elmondta:

reméli, hogy békésen oldódik meg az észak-koreai válság.

A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer vezére, Kim Dzsongun nemrég imperialista gengszternek nevezte Donald Trumpot. Sokan attól tartanak, hogy az észak-koreai diktátor újabb rakéta vagy nukleáris kísérlet végrehajtását rendeli el Trump 12 napos ázsiai körútja idején.

Az amerikai elnök Japán után ellátogat Dél-Koreába, Kínába és a Fülöp-szigetekre. A körút végén részt vesz az ázsiai és csendes-óceáni államok szervezetének csúcstalálkozóján Danangban, Vietnamban.

Lesz Trump-Putyin találkozó

– erősítette meg az amerikai elnök, aki bízik benne, hogy az orosz államfő segíthet az észak-koreai válság rendezésében. Ezenkívül meg akarja vitatni vele Szíria jövőjét és Ukrajna helyzetét.

A választási kampány idején Trump az orosz kapcsolatok látványos javulását ígérte, de ebből egyelőre semmi sem lett. Az FBI ugyanis továbbra is vizsgálja Trump embereinek kapcsolatát az oroszokkal.

Vagdalózási ujjgyakorlatok: populisták „diplomáciája”

Óvakodunk attól, hogy bármilyen szempontból összehasonlítsuk az illiberális Magyarországot és a még Trumppal is működőképes amerikai demokráciát, de azért vélünk felfedezni hasonlóságot az egyes eseményekre való heves reagálásokat illetően, amelyek rendre kipukkadnak mint megannyi kommunikációs lufi.

Vegyük például a Halloween-terrort, vagyis azt az öldöklést, amikor két nappal ezelőtt egy üzbég származású, az Egyesült Államokban még hét évvel ezelőtt letelepedett férfi 8 személyt gyilkolt meg Manhattan kellős közepén. 2001. szeptember 11. után visszatért a terrorizmus New Yorkba. Trump amerikai elnök most nem azt nyilatkozta, hogy nem kell elpolitizálni az ügyet, mint tette a nemrégi Las Vegas-i tömeggyilkosság után (59 halott, több mint 500 sebesült). A különbség: akkor egy fehér amerikai volt a tettes, most egy muzulmán bevándorló.

Nem mellékes, hogy a terrortámadás, ha egy rövid időre is, de

elvonta a közvélemény figyelmét arról, hogy szorul a hurok az amerikai elnök körül

és három egykori munkatársa már házi őrizetben van az orosz kapcsolatok miatt. Sőt, közülük az egyik beismerte tettét, tehát vallani fog (vagy már megtette).

Szóval Trump a jogos felháborodást kihasználva nekiment – a vízumlottó intézményének. Ugyanis a merénylő, Szajfullo Szajpov vízumlottó segítségével jutott az amerikai letelepedésre jogosultságot adó zöld kártyához. Az amerikai elnök azt nyilatkozta, hogy azonnali egyeztetéseket kezd a Kongresszussal a vízumlottó-program beszüntetéséről. Az eset pikantériája, hogy Obama elnöklése alatt már megkísérelték a vízumlottó megszüntetését, de éppen az elnök pártja, a republikánusok akadályozták meg.

Hogy nyomatékot adjon elnöki dühének, Trump azt is közölte az újságírókkal, hogy „meggondolná, ne küldjék-e a New York-i terroristát a guantánamói fogolytáborba”.

Picit zavaró tényező, hogy ez, az amerikai törvények értelmében, lehetetlen.

Nos, sejteni lehet mi lesz Trump hangzatos vízumlottós és guantánamói toporzékolásából.

Itt jönne a képbe a magyar „diplomácia” vezetőjének vagdalózásának díszpéldánya: Ukrajna óva intése az ottani oktatási törvény miatt. Ezt megelőzően volt már “olcsócirkusz” holland ügyben, sőt Trumpék itteni képviselőjének is kijárt egy kis kioktatás. De az ukrán-ügyben zakatol igazából a gépezet: mindent megvétózunk, amíg Kievet jobb belátásra nem bírjuk.

Még a nagy illiberális szövetséges is megállapodott Ukrajnával,

amely továbbra is biztosítja a feltételeket a területén élő lengyel kisebbségnek az anyanyelv oktatásához, valamint az anyanyelven való tanuláshoz. A középiskola végéig.

De Budapest harcol a végső győzelemig és közben mindent megvétóz. Mint napokkal ezelőtt a NATO-Ukrajna Bizottság ülését. Ezzel csak az a baj, hogy ilyent nem is terveztek. Mao után szabadon: vétózás közben nem vesszük figyelembe a tényeket.

Megszűnhet a vízumlottó az USA-ban

0

Másként reagált a New-yorki terrortámadásra Donald Trump, mint tették elődei hasonló merényletek hírére. A Fehér Ház jelenlegi lakója ugyanis elsősorban nem az áldozatok és a családtagjaik iránti részvétét fejezte ki, hanem még az eddigieknél is keményebb szavakkal, harciasabban fenyegetőzött bosszúval. Nyolc ember halt meg a Halloween-terrorban New Yorkban.

Donald Trump kilátásba helyezte a vízumlottó intézményének az eltörlését. A feltételezett merénylő ugyanis vízumlottó segítségével jutott az amerikai letelepedésre jogosultságot adó zöld kártyához – emlékeztet a CNN összefoglalója. Az üzbég származású Szajfullo Szajpov követte el a nyolc ember életét kioltó merényletet az amerikai nagyvárosban. Trump azt mondta:

„Küldjük Guantánamóra, komolyan fontolgatom, hogy ez legyen. Sokkal okosabbnak kell lennünk. Ravaszabbnak, és politikailag kevésbé korrektnek.”

Az amerikai elnök azonnali egyeztetéseket kezd a Kongresszussal a vízumlottó-program beszüntetéséről. Trump mindezt a kormányülés elején közölte, utalva arra, hogy az üzbég férfi 23 embert hívott maga után Amerikába – számol be a Euronews.

A vád: terrorcselekmény

Terrorizmussal vádolják a feltételezett elkövetőt. Szajfullo Szajpovot megsebesítették a rendőrök, a férfi tolószékben ülte végig kihallgatását a manhattani bíróságon. Elmondta, két hónapja tervezte a támadást, direkt választotta Halloween időszakát, hogy minél többen legyenek az utcákon, minél nagyobb pusztítást végezhessen. A hatóságok dzsihadista képeket és az Iszlám Állam propagandavideóit találták meg mobilkészülékein.

Hírek szerint a 29 éves támadó már az Egyesült Államokban radikalizálódott, és kapcsolatban állt az Iszlám Állammal.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK