Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Történelmi csúcs

A szingapúri csúcstalálkozó, melyen a 34 éves Mao öltönyös Kim Dzsongun néz szembe a több mint hetven éves Donald Trumppal, aki eddig nemigen bizonyította diplomáciai képességeit. A G7 kanadai csúcs csődbe jutott Trump makacssága miatt. Kedden kiderül: vajon a furcsa páros teremt-e békét a koreai félszigeten…

Az amerikai- észak-koreai csúcs kedden kilenckor kezdődik – helyi idő szerint- a Capella luxus szállodában a Sentosa szigeten.

A tét a történelmi kibékülés Észak Korea és a világ között. Kim Dzsongun, aki korábban nukleáris háborúval fenyegette az Egyesült Államokat, hajlandónak mutatkozik arra, hogy meg váljon atom fegyvereitől. Természetesen nem ingyen.

Olyan biztonsági garanciákat kér az Egyesült Államoktól, hogy nem törnek az életére és rendszerének megdöntésére.

Korábban Trump ezzel fenyegette az ifjú diktátort, aki attól retteg, hogy Szaddám Huszein vagy Moamer Kadhafi sorsára jut. Az előbbit felakasztották miután Amerika mondvacsinált ürüggyel lerohanta Irakot, az utóbbit pedig széttépték feldühödött alattvalói, akik nyugati támogatással fellázadtak ellene.

Észak-Korea Sztálin parancsára 1950-ben megtámadta Dél-Koreát. Az amerikaiak visszavágtak, mire Kína mozgósította hadseregét és Észak-Korea segítségére sietett. A hároméves háborúban hihetetlen pusztítás következett be: Mao elnök legidősebb fia is ott veszítette életét. McArthur tábornok, az amerikai csapatok parancsnoka az atombomba bevetését kérte Truman elnöktől, aki ezt megtagadta. Sőt, menesztette a legendás tábornokot, a Japán elleni háború hősét. Sztálin halála után lezárult a háború, de csak fegyverszünetet kötöttek.

Béke azóta sincs a koreai félszigeten, melyet atommentesíteni szeretne az egész világ.

Ezért történelmi jelentőségű a szingapúri csúcstalálkozó, melyen a 34 éves Mao öltönyös Kim Dzsongun néz szembe a több mint hetven éves Trumppal, aki eddig nemigen bizonyította diplomáciai képességeit. A G 7 kanadai csúcs csődbe jutott Trump makacssága miatt. Kedden kiderül: vajon a furcsa páros teremt-e békét a koreai félszigeten…

Kim Dzsongun és Donald Trump már Szingapúrban – a cikk folyamatosan frissül!

0

Néhány órával ezelőtt, az Air China gépével Kim Dzsongun megérkezett Szingapúrba, ahol Trump amerikai elnökkel tárgyal majd. Az észak-korai vezető már protokoll látogatást tett Szingapúr miniszterelnökénél. Közben megkezdődtek a keddi csúcs sikerét illető találgatások. Állítólag az lenne az eredményesség jele, ha egész nap tárgyalnának a felek. Időközben az amerikai elnök is megérkezett.

15:01

Trump elnök a szálloda előtt sem válaszolt újságírói kérdésekre, bement a szállására.

14:50

Ahogy az a képeken látható, Trump elnök nagyon fáradt. Az újságírók kérdéseket kiabáltak, de bágyadtan csak intett, és beszállt az autóba. Az üdvözlő politikusoknak is csupán egy rövid kézfogás jutott.
Mindazonáltal a koreai kommentátor azt mondta, hogy nem árt majd figyelni éjjel a twittert, jellemző módon Trump elnök éjszaka azt használja alvás helyett. 17 órás repülő útja volt, egyedül érkezett, a felesége nem tartott vele (Melania Trump műtéten esett át), ennek okán Kim sem hozta a nejét.

14:23

A szingapúri nemzetközö repülőtéren landolt Donald Trump különgépe.

13:50

Trump Kanadából indulva azt nyilatkozta, hogy sikeres tárgyalás esetén az USA nagykövetséget nyitna Észak – Koreában, és természetesen fordítva, a, azaz a két ország felvenné egymással a diplomáciai kapcsolatot.

13:45

Kim Dzsong Unnal utazott Szingapúrba egy eddig be nem jelentett személy, név szerint Má Vancsun. Ő várostervező építész, északon a legjobb. Ebből arra következtetnek, hogy valamilyen építészeti beruházásról is szó lesz a tárgyaláson.

Dél – koreai elemzők szerint, ha fél napig fognak tárgyalni, az baj, mert azt jelenti, hogy nem egyeztek meg. A legjobb forgatókönyvnek az egy egész napos tárgyalást tartják, az esetben probléma mentesen átbeszéltek mindent, és megegyeztek. Másfél napig húzódó tárgyalás esetén felmerül az aggodalom, hogy csupán részegyezség születik.

Kim mindazonáltal rövid tárgyalásra készül, a bejelentés szerint 12-én délután 2 órakor utazna vissza északra. Ezt ő gesztusnak szánja, a gyors egyezség irányába.

12:50

A csúcstalálkozóról már tudni, hogy első körben csak Trump és Kim fog találkozni, majd csatlakozik Pompeo és Bolton észak – koreai részről Kim Jang Csal, és Kim Ja Dzsang, ő Kim Dzsong Un húga.

Visszatérve a biztonságra, Szingapúr miniszterelnöke személyesen ellenőrizte a találkozó helyszínét.

12:35

Megérkezése után Kim Dzsongun fekete Mercedesszel Szingapúr miniszterelnöki rezidenciájába, üdvözlő látogatásra érkezett.

A találkozót a haditengerészet védi külső gyűrűvel, bent nepáli gurkák, azon belül terror elhárítók, rendőrök és Kim saját biztonsági szolgálata. Egyébként

a találkozó költsége, ami Kimet terhelné kb. 20 millió dollár, ezt Szingapúr fizeti

12:20

Időközben újabb részleteket lehet tudni az észak-koreai vezető utazásáról: 4 repülő indult Phenjanból négy különböző időpontban, hogy ne lehessen tudni melyiken ül Kim Dzsongun. A kínai légtérben vadászgépek kísérték, repülési kódot váltott a levegőben, rendkívül szokatlan, erős biztonsági intézkedések mellett utazott Szingapúrba.

A repülőtéren az észak-korai vezetőt egyébként Szingapúr kormányzója fogadta, majd a szállodájához vitték. Az őt szállító konvojban a főszereplő egy páncélozott, fekete, rendszám nélküli Mercedes volt, amelyen az észak-koreai zászlók lengedeztek, ahogy az dukál. Mindazonáltal Kim nem abban az autóban ült, hanem egy ezüstszürke terepjárónak kinéző járműben, amiből a konvojban három, teljesen egyforma is volt.

Láttuk, hogy a húga kiszáll egy fekete terepjáróból, Kim Dzsongunt ellenben nem látta senki, de a kiadott közlemény szerint megérkezett a szállására, amely mindössze 56o méterre található Trump szállásától. Egyik szállodának sincs köze kettejük hivatalos találkozójához. Trump elnök várhatóan itteni idő szerint, este tíz óra körül ér Szingapúrba, így később, mint Kim. A diplomácia nyelvén ez is üzenet értékű.

 

Botrány a G7 csúcson

0

Donald Trump amerikai elnök nem támogatja a G7-csúcs résztvevőinek közös zárónyilatkozatát, mivel szerinte Justin Trudeau kanadai kormányfő őszintétlen és gyenge nyilatkozatot tett.

A keddi amerikai – észak-koreai csúcs miatt Szingapúrba tartó Trump a Twitteren jelentette ki, hogy Trudeau hamis állításokat közölt a csúcsot követő sajtótájékoztatóján. Az amerikai elnök ez alatt azt értette, amikor a kanadai kormányfő arról beszélt, hogy sértőnek találja az amerikai vámtarifákat, melyeket Washington mások mellett Kanadára is kivetett.

Fogadkozott, hogy július 1-től Ottawa megtorló intézkedéseket hoz az Egyesült Államokkal szemben.

Trump azt nehezményezte, hogy míg a csúcson

Trudeau „nyájas és szelíd”, a sajtótájékoztatóján „nagyon tisztességtelen és gyenge” volt.

Az amerikai elnök állítása szerint Kanada óriási vámtarifákkal sújtja az amerikai földműveseket, munkásokat és cégeket, ezért is vonta vissza a zárónyilatkozat támogatását, kormánya pedig az amerikai piacot ellepő kanadai gépjárművek ellen fontolgat tarifákat.

A kanadai kormányfői hivatal a Twitteren reagált az amerikai államfő megnyilvánulására. Közölte: Trudeau nem mondott semmi olyat a sajtótájékoztatón, amit a csúcs alatt nem közölt egyaránt négyszemközt és nyilvánosan Trumppal.

Trudeau sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy közölte az amerikai elnökkel, július 1-től életbe léptetik megtorló tarifáikat az Egyesült Államokkal szemben. Hozzátette, Trump erre azt mondta, hogy szerinte az hiba lenne.

A személyeskedésig fajult diplomáciai vitát követően az EU-s országok jelezték: ragaszkodnak a zárónyilatkozathoz.

Csingtao kontra Québec

0

Míg a nyugati világ vezetői Kanadában gyülekeznek a hétvégén, addig a keleti országok államfői Konfuciusz szülőföldjén, Santung tartomány Csingtao városában. Hasonló kérdésekre keresik a saját válaszaikat.

Külföldön Csingtao városát elsősorban a sörről ismerik – a volt német gyarmaton főzik ugyanis a Mennyei Birodalomban a legrégebb óta a folyékony kenyeret. Angela Merkel német kancellár nem is mulasztotta el emlékeztetni kínai vendéglátóit erre a tényre, amikor a közelmúltban Pekingben járt. Merkel a hétvégén a G-7 csúcstalálkozóján vesz részt Québecben, de előtte felkereste azt a két nagyhatalmat, amelynek vezetői Csingtaoban részt vesznek a Sanghaj konferencián.

Ez döntő fontosságú lesz a kínai-orosz kapcsolatok fejlődése szempontjából – hangsúlyozta Vang Csisen alelnök, aki Szentpéterváron Putyin vendége volt. Oroszország számára ugyanis mind fontosabb Kína miután a nyugati világ szankciókat alkalmaz vele szemben, amiért elfoglalta a Krím félszigetet.

2001-ben alakult meg a Sanghaj együttműködési csoport, mely Kína és Oroszország válaszát volt hivatva kifejezni a globális kihívásokra.

Pekingben és Moszkvában a terrorizmus elleni harcot és a gazdasági fejlődést tartják a Sanghaj együttműködés legfőbb feladatának.

Ezért dolgozták ki Pekingben a Nagy Selyemút programot, amely Oroszország mellett olyan egykori szovjet tagállamoknak is nagy perspektívát kínál, mint Kazahsztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán.

Ez már a 18-ik találkozója a Sanghaj együttműködési csoportnak, de különösen feszült helyzetben kerül rá sor, köszönhetően Donald Trump amerikai elnöknek, aki kilépett az iráni atomalkuból, és ezzel megdöbbentette a többi aláírót, így Kínát és Oroszországot is. Trump másik döntése a kereskedelmi háború megindításáról elsősorban Kína ellen irányul, hiszen az USA kereskedelmi deficitjének jó része a kínai exporttöbbletből adódik.

Erről nagy vita várható Québecben is, de

Csingtaoban egyértelműen elutasítják az America First politikát.

Mit állítanak vele szembe? Ez lehet a nagy kérdés a Sanghaj együttműködés vezetői számára.

Választunk – Koreanapló 9.

Ma önkormányzati választások vannak nálunk, és holnap is, ha valaki ma munka miatt nem tudna részt venni rajta. Eddig nem törték össze magukat a polgárok a nagy igyekezetben, hogy szavazhassanak, a részvételi arány országos átlagban még a 9%-ot sem éri el jelenleg, pedig itt már este 7 óra. Igaz, holnap még lehet szavazni, de valójában, ahogy azt az elemzők is mondják, nem várható magas részvételi arány, az ország demokratikus egyensúlya helyrebillent, a kormánypárt népszerűsége olyan magas, hogy az ellenzéknek esélye sincs velük szemben, amolyan lejátszott meccs ez már, persze azért sokan fognak még kötelességtudatból elmenni majd holnap, ha ma nem is tudnak. Jogosítvánnyal, személyi azonosító kártyával vagy útlevéllel lehet szavazni, a helyszínen ujjlenyomat-ellenőrzés is történik.

Valódi tétje még Szaulban sincs, ugyanis a kormánypárt kiegyezett a mostani független polgármesterrel, messze magasan ő vezet, pragmatikus ember, azt mondta, ő együtt működött a konzervatívokkal is, együtt tud működni a liberálisokkal is, ahhoz, hogy Szaul működjön, amúgy is szoros és jó kapcsolatra van szüksége a mindenkori hatalommal. Idős ember már, kérdezték tőle, hogy miért indul harmadjára is? Azt felelte, hogy azért, mert amit elkezdett, be szeretné fejezni, neki más politikai ambíciója nincs. Ez utóbbi félmondat azért fontos, mert itt általában nem az alelnökökből lesznek a következő elnökök, hanem Szaul polgármestereiből. Nyilvánvalóan ő nem pályázik erre, de a főváros lakosai elégedettek vele, így sanszos, hogy ő marad, immár a kormánypárt színeiben.

Mindeközben azért a Trump vs Kim Dzsongun meccs körül forog az érdeklődés, már több, mint 3000 újságíró regisztrált az eseményre, amelyen Trump szeretné a békeszerződést aláírni Kim Dzsongunnal, és Mun Dzse Innel is. További találkozók vannak tervbe véve, de én azt mondom, sikerüljön jól az első, és azután tervezzük a többit.

Mindenesetre már megvan a Vlagyivosztokig vezető autópálya útvonalterve, és a régi selyemút is visszanyerné jelentőségét siker esetén.

Tegnap egy francia ember felmászott a Lotte toronyra, azzal az ürüggyel, hogy a békéért teszi, ennek ellenére félúton leszedték. Megmászott már minden magas épületet amit nem szabad, amolyan adrenalinfüggő.

Az országon végig söprő generációváltás jegyében most épp a bíróságokon áll a bál, a fiatal bírák és a legfelsőbb bíróság matuzsálemei nem találják a közös hangot, ám sok lúd disznót győz alapon, vélhetőleg a bírósági eljárások és a jogértelmezés modern felfogása győzedelmeskedik majd, mint a demokrácia egyik alap pillére.

Picit enyhébb a meleg ma, az Uám hegy mégis egész nap ködbe burkolózott, holnapra országos esőt, majd forróságot mondanak, hőségriadóval. A meteorológusok nagy előszeretettel használják erre az időjárásra, a „csimtong tauvi” kifejezést, ami szó szerint azt jelenti, hogy olyan forróság, mint ami a húsostáska pároló edény belsejében található. No, hát ez vár ránk az elkövetkezendő napokban.

Ma is voltam boltban a piros szatyrommal, ma is hoztam zselét és joghurtot, meg tofut, amint meglátott a néni, azonmód leszúrta a körülötte sertepertélő férjét, mert még nem jött meg a kollagén zselé, és én említettem a múltkor, hogy ha lesz, akkor megveszem azt is. Nagyon elnézést kért, én szabadkoztam, hogy de még van, és nem sürgős, ám itt ez nem így működik, maximalisták, nem veszthetnek vevőt ilyen feledékenység miatt, tudom jól, úgyhogy holnap majd visszamegyek a zseléért, hogy megnyugodjon, pedig tényleg van még itthon.

Átköltöztettem a kancsókát egy nagyobb zsákba, mármint a terráriumnak kinevezett nagy üveg kaspót, amibe mocsarat készítettem neki, így még szebb, kinyújtózott, a kancsói nyitva vannak. Azért van rajta műanyag zsák, mert különben elpusztul, rendkívül magas a pára igénye, otthoni körülmények között talán csak monszun alatt él meg. A profik hatalmas terráriumokban tartják az ilyen növényeket, de nekem még nincs, meg hely sincs, úgyhogy a ruhatisztítóból visszaérkezett blúzomról lehúztam a zsákot, most az a terrárium teteje.

A volt főnöknőnk megsérült munka közben, ma délelőtt operálták, úgyhogy a férjem elment sertésoldalasért, mert a hölgynek az a kedvence, megfőzte, és be is vitte a kórházba, itt így szokás, ők is eljöttek anyósom temetésére, pedig akkor még alig ismertük egymást.

Putyin meghívta Mun Dzse In elnököt a foci vb alatt Oroszországba, így menni fog, 19 éve először déli elnök Moszkvába.

Az oroszoknak nagyon sokat jelentene ha egészen Puszánig működne a vasút, közút, gyakorlatilag Európát elérhetővé tenné számunkra szárazföldön, nekik pedig nagy üzlet lenne ez, plusz a gáz, olaj és egyéb nyersanyagok exportja Dél-Koreába.

Donald Trump fogadja Abe Sindzó japán miniszterelnököt a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2018. június 7-én. (MTI/EPA pool/Yuri Gripas)

Ábe, a japán miniszterelnök ma találkozott Trumppal, megintcsak annyira erőteljesen fejezte ki a szeretetét Trump elnök iránt, hogy az már, már kínos volt, pedig én csak az angol fordítást olvastam, de akkor is.

Azért elrejtett benne néhány kis aljasságot, szokás szerint.

Szót ejtett az úgynevezett Japán-tengerről, amelynek neve miatt évtizedek óta folyik a cirkusz Korea és Japán között, ugyanis jelenleg nincs koreai tenger sehol, ami csak azért vicces, mert ez egy félsziget, mélyen benyúlva a Csendes-óceánba.

Amit mi déli tengernek nevezünk, azt a Japánok Japán-tengernek, meg a többit is annak, nekik minden tenger japán tenger, a fene se érti, de az ENSZ nem a gyorsaságáról híres, szóval a Japán-tenger jelenleg minden hivatalos okiratban, atlaszban, földgömbön az, egyelőre hiába kéri Korea a saját területének névváltoztatását.

A másik pedig az volt, amikor a Japán megszállásra utalva, „szerencsétlen történelmi eseményekről” beszélt, azt is igyekezett elbagatellizálni.

Na, ezért nem szereti őket egyetlen ázsiai ország sem, a vezetésük nem igazán szeretetre méltó.

Keszánkongdáng újra indul, ma bejáráson voltak északi és déli politikusok. Keszánkongdáng egy közös észak-déli projekt, ami egy ipari park, ahol déli cégek adtak munkát északi munkásoknak, de már másfél éve bezárt, mert akkoriban Kim Dzsongun épp atomhatalom kívánt lenni.

Reggel hétkor hozta a férjem a kávét, igaz, hogy ágyba, na de reggel hétkor, mert nyitva volt az ablak, és ő felébredt a forgalomra, márpedig unatkozik egyedül. Ennek következtében hozzám képest az őszi légy egy friss teremtmény, pláne, hogy a közelgő eső tolja maga előtt a meleget, légnyomás és a vérnyomásom a pincében.

NATO főtitkár: az USA és az EU ellentétei nem akadályozhatják az együttműködést

Jens Stoltenberg abból az alkalomból beszélt, hogy a NATO védelmi miniszterei utoljára találkoztak a július csúcs előtt. Jelenleg 74 együttműködési szerződés fekszik az észak-atlanti katonai szervezet asztalán, de nagy kérdés, hogy hányat fogadnak el ebből, mert olyan sok az ellentét az Egyesült Államok és a szövetségesek között.

A hétvégén Quebecben, Kanadában üléseznek a G 7 vezetői. A fő téma ott a gazdasági együttműködés illetve annak hiánya: Trump kereskedelmi háborúját a szövetségesek egyöntetűen elutasítják. Ez az egyik probléma, amelyikre a NATO főtitkára célzott. A másik az iráni atomalku. Ebből Trump kilépett, de a többi aláíró továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a szerződés érvényben van. Az európaiak kérték Trumpot, hogy ne alkalmazzon szankciókat azok ellen az európai cégek ellen, melyek Iránban működnek. Válasz egyelőre nincsen …

A NATO-nak pedig nagy szüksége lenne az együttműködésre, mert Oroszország határai mentén a tagállamok Moszkva fenyegetésétől tartanak. Ezért rendszeresen tartanak NATO hadgyakorlatokat a határövezetben, ahol újra meg újra kiderül, hogy az infrastruktúra nem megfelelő. A súlyos amerikai tankok csak nagyon lassan képesek eljutni a célhoz, mert az utak és a hidak állapota nem jó. Ezért is sürgeti Trump elnök, hogy minden tagállam költse a GDP 2%-át évente katonai célokra. Csakhogy Lengyelország és a balti államok ezt már eddig is megtették, de az infrastruktúra továbbra sem felel meg a modern követelményeknek. Más tagállamok – köztük Magyarország – még mindig nem teljesítik a NATO előírást. Az új honvédelmi miniszter kinevezése alkalmából a magyar miniszterelnök azt ígérte: jelentősen növekszik a hadi költségvetés. “Remélem, hogy nem ragadunk le a 2%- nál!”- hangsúlyozta Florence Parly francia hadügyminiszter a találkozó előtt.

A fő vita ugyanis nem a pénzen van hanem azon, hogy mi az igazi stratégiai fenyegetés? Amerika, Lengyelország és a balti államok Oroszországot tekintik annak, de a többi tagállam – ezzel ellentétben – a nemzetközi terrorizmust tartja a legfőbb fenyegetésnek. Trump döntései nyomán Németország és Franciaország közeledett Oroszországhoz: Merkel kancellár és Macron köztársasági elnök is járt Putyinnál nemrégiben. Az orosz államfő Ausztriában tett egynapos látogatást, ahol mindenki lelkesen üdvözölte. Az osztrák államfő sietett közölni: Oroszország Európa része! Az új olasz kormány is oroszbarát húrokat penget. Ilyen körülmények között picit nehéz megteremteni az összhangot a NATO-ban Jens Stoltenberg főtitkárnak.

Magyarország egységes európai hadsereget javasol elsősorban a nemzetközi terrorizmus elleni harcra. Ez a gondolat megerősödött Trump legutóbbi döntései nyomán. Merkel kancellár nem véletlenül jelentette ki: Európa immár magára maradt! Saját magát kell megvédenie! Ez teljesen új helyzet hiszen eddig az USA garantálta Európa biztonságát. Ezt Trump is megerősítette épp Varsóban, ahol a legjobban tartanak egy orosz fenyegetéstől. Közös stratégia híján aligha várható sikeres együttműködés a NATO-n belül, ahol egyelőre mindenki a saját haderejét fejleszti abban bízva, hogy komoly konfliktus úgysem teszi igazi próbára azt…

Amerikai rakétavédelmi rendszert telepítenek Németországba

0
  • „Nem hiszem, hogy a németek akadályt gördítenének az elé, hogy THAAD rendszert telepítsünk hozzájuk!”- mondta szűkszavúan Curtis Scapparotti tábornok a NATO európai erőinek főparancsnoka.

  • A Reuters hírügynökség exkluzív értesülései szerint a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) rakétavédelmi rendszert Ramsteinbe telepítenék. Itt van a NATO európai légierőinek főhadiszállása.

Elvben az amerikaiaknak nem kell kérniük ehhez a németek engedélyét, de tekintettel az ügy katonai és diplomáciai jelentőségére, ezt Washington mindenképp megteszi. Ez ugyanis már olyan lépés, amely kicsaphatja a biztosítékot Moszkvában.

Miért most kerül erre sor? Mert Donald Trump kilépett az iráni atomalkuból, és ennek sok stratégiai következménye is lehet. Nem véletlen, hogy Merkel kancellár kiállt az iráni atomalku fenntartása mellett, és közölte: „Európa immár magára maradt, saját magát kell megvédenie!”

Az aggodalom jogos. Egyrészt azért, mert Irán már ma is rendelkezik olyan Shabab 3 rakétákkal, melyeknek a hatótávolsága 2000 kilométer, vagyis elérhetik Európa déli részét is. De a veszély ennél jóval nagyobb, hiszen a Forradalmi Gárda Teheránban közölte: vannak olyan rakétáik, melyek képesek ennél messzebbre is eljutni, de ezeket eddig nem fejlesztették. Ha bukik az atomalku, akkor ehhez is hozzáfognak. Ezért Németország – más európai államokkal együtt – olyan új atomalkut akar Iránnal, mely nemcsak a nukleáris fegyverekre, de a hordozó rakétákra is kiterjed.

Apró probléma, hogy ezt az európai tervet sem Irán, sem az USA nem fogadja el…

A fő gond azonban nem Irán, hanem Oroszország, mely igen érzékeny az amerikai katonai fejlesztésekre Európában. Bár a NATO tagadja, hogy ezek közvetlenül Oroszország ellen irányulnak, de Moszkvában ezt egyértelműnek tekintik. Ha tehát lesz THAAD rendszer Ramsteinben, akkor ez semmiképp sem javítja Oroszország és Európa kapcsolatait.

Erről is tárgyalt nemrégiben Merkel kancellár Putyin elnökkel Szocsiban. Természetesen nemcsak stratégiai kérdések szerepeltek a tárgyalások napirendjén, hanem gazdaságiak is. Trump kereskedelmi háborúja közelebb hozhatja egymáshoz az Európai Uniót Oroszországgal, sőt Kínával is!

Ebben a környezetben az amerikai rakéta telepítési terv Németország területén valamiféle hidegháborús maradványnak minősülhet.

Már csak azért is, mert épül a Nord Stream 2 gázvezeték, amely közvetlenül hozza el a földgázt Oroszországból Németországba, és amelyet az USA meg akart akadályozni. Ennek eredményeképp Németország az EU gázelosztó központja lehet.

A gyakorlatban tehát a német-amerikai katonai együttműködés áll szemben a német- orosz gazdasági kooperációval. Persze párhuzamosan is mehetnek a dolgok, hiszen Angela Merkel kancellár nagy mestere a kompromisszumoknak, melyek eredményeképp Németország a kecskét és a káposztát is megszerezheti magának…

A Big Deal

Donald Trump, a mai nap folyamán kinyilatkoztatta, hogy márpedig június 12-én megtartják a nagy találkozót Szingapúrban, közte, és Kim Dzsong Un között, mi több, az imént Mun Dzse In dél-koreai elnök azt nyilatkozta, hogy Trump adminisztrációja felhívta őt, hogy vegyen részt a találkozón.

Az még nem biztos, hogy rögtön az elejétől igénylik a társaságát, de lehet, Trump egy cseppet sokat beszél örömében, és kicsit össze-vissza, ezért ilyen részletek elsikkadnak.

Például azt mondta, hogy a Kim Jang Csal, magas rangú északi küldött által személyesen továbbított levél, amit Kim Dzsong Un írt Trumpnak, nagyon jó, és érdekes, majd 8 perc múlva azt, hogy fogalma sincs mi áll benne, mert még nem nyitotta ki.

Mondjuk ha koreaiul íródott, akkor nagy eséllyel akkor sem lesz, ha kinyitja, de majd csak találnak valakit aki lefordítja, hogy az elnök úr mégis tudja, mire mondta, hogy szép, és érdekes, reméljük, nem a híres hideg tészta, a nengmjan északi receptjét kapta meg, amiért mellesleg nem egy déli szakács a fék karját adná.

Mondta, hogy dollár milliárdokkal segítették Délt, majd azt, hogy ilyen nem történt, aztán azt, hogy  dollár trilliókkal fogják segíteni Északot, majd azt, hogy ők nem segítenek, segít Dél, Kína, meg Japán. Mondjuk azt azért megnézném, amikor oda Japán beteheti a lábát, de mindegy is, az elnök úrnak majd küldünk néhány szem ginkgo bilobát, hogy ne keveredjen bele folyton önmagába.

A helyszín körül is éleződnek a találgatások, legnagyobb készültség a Shangri-La, és a Capella hotel környékén van Szingapúrban, de van még másik három is a dobozban. Biztonsági okokból, a tényleges helyszín vélhetőleg csak a legvégén derül majd ki.

Maga a megállapodás is körvonalazódni látszik.

Volt kezdetben az egyszerű változat, hogy ne legyen Észak-Koreának atomfegyvere, aztán jött amerikai részről, hogy jó, de legyen a leszereléssel párhuzamosan lehetetlen később is az atomfegyver előállítása, azaz a leszerelés legyen irreverzibilis.

Kicsit még később, hogy még ez sem elég, legyen azonnal.

Na, erre már a szakértők is felhúzták a szemöldöküket, ugyanis szerintük ha 8 év alatt technikailag,  – igen jelentős külföldi segítséggel – véghez lehet vinni a feladatot, akkor igen ügyesek leszünk. Nem ilyen munkamorál, és élettempójú országokban, körülbelül 15 évbe telne a dolog.

Végül megállapodtak egy un road map-ben, ami 4 lépésben semmisítené meg az összes atomfegyverrel kapcsolatba hozható létesítményt, anyagot, technológiát Észak-Koreában, nemzetközi szakértők részvételével, az első kör 2o2o-ban fejeződne be.

Pár napja aztán Trumpék kitalálták, hogy még ez sem tetszik nekik eléggé, Kim Dzsong Un a hordozó rakétáit is semmisítse meg, ám ez eddig nem volt műsoron, lévén azok nem atom fegyverek, ha alkalmasak is atomfegyver hordozónak.

Az Amerikában tárgyaló delegáció nincs felhatalmazva, hogy Kim Dzsong Un helyett döntsön, következésképp most megy az üzengetés, miközben Trump már ismét trillió dollárokról, és az Arab Emirátusokat is megszégyenítő gazdagságról beszél Északnak, meg olyan biztonsági garanciákról, amely az ő elnöklése után is kötelezné Amerikát, hogy védje meg Kim Dzsong Un hatalmát szükség esetén.

Szóval, hagyott egy lapot azért a végére, ez lesz a „big deal”, a rakéták megsemmisítése, amit majd ő, és Kim hoz tető alá, nem hagyja, hogy a tárgyaló csapatok ellopják előle a show-t. Nem csodálkoznék ha nagyon szeretne játszani, de győzni még annál is inkább, nem is titkolja, hogy mennyire élvezi.

Kicsit higgadtabb emberek azt mondatták vele, hogy a big deal után még kell történjen néhány még inkább big deal, ugyanis egy megállapodással lehetetlen az összes technikai részletet megbeszélni, pláne megalkudni arról, hogy mibe fog ez a Trump -féle győzelem fájni Amerikának.

Mindenesetre Kim Dzsong Un azt mondta, hogy ő szeretne egy amerikai hamburger láncot Északon. Ez ugye a diplomácia nyelvén azt jelenti, hogy az államtól független magánbefektetőket várjuk szeretettel.

Ugyanezt ígérte Lavrovnak is, meg Si Dzsin Pingnek is, bár Si azért nyilván más tekintetben is számít, hiszen amennyiben gyakorlatilag a gyalogos hadseregén, és a muzeális értékű tankjain kívül nem marad fegyvere Észak-Koreának, Délnek viszont igen, felmerül a félsziget katonai egyensúlyának megbomlása, ami még akkor sem fog egészen helyreállni, ha az utolsó amerikai katona is elhagyja a félszigetet, mert Dél hadi ereje igen jelentős.

Kína azonban tudja, hogy Koreától nincs tartani valója katonai szempontból, neki az amerikai befolyás megszűnése elegendő biztosíték lesz.

Eközben tegnap, északi-déli magas rangú katonai megbeszélés volt, ami folyamatossá válik alacsonyabb szinten, 14-én, 18-án. A következő szimbolikus találkozás a Koreai-félsziget legszebb hegyén, a Kümgángszán-on lesz, június 22-én, ismét magas rangú tisztségviselők között.Ismét műsoron van a szétszakított családok találkozója, ami már csak szimbolikus, lévén az érintettek közül alig él már valaki. A déli televízióban következetesen „uri táng”-ként emlegetik Északot (is), ami annyit tesz, a mi földünk, a mi országunk. Ez is üzenet értékű, és meglepően pozitív üzenetet hordoz.

Mondott néhány mondatot az északi, belügyminiszternek nevezhető úr, az újságírók gyűrűjében, és én azt hittem, hogy csak én nem értem, ezért a férjemhez fordultam, hogy fordítson nekem, ám legnagyobb meglepetésemre ő sem értette. Kissé zavarban volt, és azt mondta, hogy van amit ért, de a kulcsszavak ismeretlenek a számára. Tehát nem csupán az intonáció nagyon más, hanem olyan szavakat használnak, amik itt nem léteznek. Itt az újabb feladat, meg kell tanulni északiul is.

Azért kisakkoztuk, hogy valami olyasmit mondott, hogy ha egyik oldalon sem állítanak szándékosan akadályokat a megbeszélések elé, akkor azok fénysebességgel fognak haladni.

Na most, mivel Kim Dzsong Unnak, aki akadályt próbált állítani, az már nem él, ez a pár mondat egyértelműen a déli ellenzéknek szólt, szerintem az északiaknak szokniuk kell még a demokráciával járó tökölődést, láthatóan ez nehezükre esik.

Ahogy egy déli elemző igen találóan azt megfogalmazta, nyakig ülünk egy Trump féle reality showban, és csak kapkodjuk a fejünket, de a segéderő, mármint Kim Jang Csal, akinek egyébként ma Trump megveregette a vállát, aminél kevés udvariatlanabb dolgot követhetett volna el, esetleg adhatott volna neki még barackot a fejére, de akkor senki se csodálkozzon, ha Trump elnök hirtelen elhuny szívrohamban, szóval ő teszi a dolgát, ahogy Pompeo is, meg a fülöp szigetről elhozott amerikai nagykövet, akit szintén Kimnek hívnak, és az északi szigorú hölgy, aki kivételesen nem Kim, de attól még az elit elitje Északon.

Trump elnök még azt is mondta, hogy nem csak papíron, de ténylegesen is véget ér a Koreai Háború, és ez mekkora dolog, így hetven év tűzszünet után. Ebben mindenképp igaza van, mi már alig várjuk, legyen az akár big deal, vagy sok egymást követő big deal, mennénk már a Kümgáng szán-ra, és a hóhatár feletti csúcsokat is szeretnénk látni, no meg az a közel harminc milló koreai megérdemli, hogy végre jobban, boldogabban éljen, ha a demokrácia kérdését természetesen még nem feszegeti senki, akkor is.

Orbán sikere a tengerentúlon

 „Odakoppintottak Orbán orrára, de ezzel együtt nagyon nagy sikert jelent a Pompeo-Szijjártó találkozó létrejöttének a ténye” – mondja a hét év után megtartott amerikai-magyar külügyminiszeri tárgyalás jelentőségéről Simonyi András, aki szerint Orbán kitartó munkával, ügyes lobbizással harcolta ki ezt. Igaz, gyakorlatilag egyedüli magyar volt az amerikai pályán: évek óta ellenzéki politikus érdemi üzenettel nem érkezett az USA-ba. Sőt, a mai ellenzék általában is Amerikai-ellenes. Nem tudni, hogy végül lesz-e ebből Trump-Orbán találkozó, miként az is kérdés, Orbán kész-e, képes-e  átértékelni az orosz kapcsolatot – mondja Magyarország korábbi NATO-, illetve washingtoni nagykövete.

 

„Tetszik-nem tetszik, áttörést jelent az Orbán-kormány számára a hét év után végül tető alá hozott amerikai-magyar külügyminiszteri találkozó, ami a szívós, kitartó orbáni erőfeszítések gyümölcse” – fogalmazta meg első hallásra meglepő véleményét Simonyi András, a washingtoni George Washington Egyetem Projekt Vezetője. Mindehhez azt is hozzátetette: sok pénzt és energiát fordított Orbán a lobbizásra, s kockáztatott is – ahogy tőle megszokott –, ami be is jött neki.

Simonyi maga is úgy gondolja hogy helyes, ha Magyarország nem száll be azok közé, akik úton útfélen bírálják az USA-t és támadják a Trump-adminisztrációt. 

Azt pedig kifejezetten súlyos hibának tartja, hogy a mai magyar ellenzék általában erőteljesen Amerika-ellenes.

Mint mondja, volt egy átmeneti időszak – a Medgyessy-érában –, amikor washingtoni nagykövetsége alatt sikerült meggyőzni az akkori kormányt arról, hogy Magyarországnak az USA-val kell tartania, de „én könnyen beszélek mert akkor volt egy erős szövetségesem ebben, az Amerika-barát erős ember, Kovács László akkori külügyminiszter”.

Orbán több kérdésben és területen is az USA és Trump mellé állt, ennek is eredménye az áttörés.

Ez persze még nem jelenti azt, hogy az amerikai elnök fogadja is Orbán Viktort, sőt még azt sem, hogy azonnal megváltoztatja a Magyarországról az Egyesült Államokban kialakult igen rossz képet („Amerikából nézve elég nehezen értik meg azt a vircsaftot, ami Magyarországon folyik”), de az első lépés lehet az oda vezető úton – latolgatott a diplomáciában jártas, hat éve Washingtonban élő és dolgozó szakember. 

Aki egyébként arra is rámutatott, hogy  igen fontos politikai üzenet Budapestről a katonai költségvetés 2%-ra növelése. Persze csak akkor, ha az nem hókusz-pokuszok sorozata lesz, húzta alá. 

Ahogy korábban Szent-Iványi István külpolitikai elemző, tanácsadó is beszélt a Független Hírügynökségnek azokról a jelzésekről, amelyeket az amerikai adminisztráció küldött a magyar kormánynak, most Simonyi András is hangsúlyozta: az orbáni vezetés egyértelmű üzeneteket kapott, mégpedig több területen is. Ez annak is  kiolvasható a közleményből és az amerikai fél kommunikációjából, aki – ahogy például ő – nem volt jelen a tárgyaláson.

Lényeges, hogy Washington Budapest értésére adta, hogy nem játszhat össze-vissza két kapura. A magyar-atlanti kapcsolatok híveként számon tartott Simonyi szerint az egyik legfontosabb jelzés az, hogy Magyarországnak át kellene értékelnie az orosz kapcsolatát.

Kérdés persze, hogy Orbán ezt megteszi-e, meg tudja-e tenni. Elképzelhető,  hogy végül olyan helyzetbe fog kerülni, amikor két szék között a pad alá esik, véli Simonyi, aki már régóta mondja: nem lehet össze-vissza táncolni, Orbán vagy megérti, hogy Magyarország a nyugati szövetség része és elfogadja, hogy az USA felé kell húznia, azaz követi a lengyel külpolitikát, amely ebben egyértelmű vagy hoppon marad.

„Orbán mindenesetre nagy lehetőséget kapott most arra, hogy rendezze az orientációját” – szögezte le.

Hozzátette azt is: „a maga részéről támogatni tudná, ha Magyarország ellépne az orosz szerelemtől és erőteljesen Amerika felé fordulna, ha kiállnak a NATO és az amerikai kapcsolatok mellett”. 

Nem csak ebben, másban is kapott üzenetet Budapest. Magyarországnak nem kellene annyit erőlködnie a civil társadalommal és a CEU-val – ez az egyik ezek közül. Nem véletlenül beszélt Mike Pompeo hangsúlyosan arról, hogy Amerikának érdeke az élénk civil társadalom, „ez komoly kritika, ilyeneket diplomáciai körökben nem szoktak csak úgy a levegőbe mondani” – szögezte le Simonyi. Azt is tudatták, hogy Magyarországnak rendeznie kell a kapcsolatait Ukrajnával, továbbá, hogy függetlenítenie kellene energiaellátását, de legalábbis lassítani az oroszoktól való függést.

Simonyi nem csak azt ismeri el, ahogy Orbán elérte, hogy hét év után fogadják külügyminiszterét Washingtonban, azt is kifejezetten ravasz és ügyes húzásnak tartja, hogy Szijjártó elment és beszédet mondott Izrael washingtoni nagykövetségén.

„Ez egy nagyon erős üzenet volt, Orbán nem először – és vélhetően nem is utoljára –  kijátszotta a zsidó kártyát; hol antiszemita, hol filoszemita színben tűnve fel” – fogalmazott Simonyi.

Megkérdeztük egy Trump-Orbán találkozó esélyéről Radványi Miklóst, a Frontiers of Freedom amerikai intézet külpolitikai kérdésekkel foglalkozó – Orbánt és a rezsimjét sokszor és élesen bíráló– alelnökét is, aki úgy fogalmazott: „Minden lehetséges, a külügyministeri találkozó után megnőtt az esélye”. Hozzátette azt is, hogy pozitív fejleménynek tartja, hogy a két ország külügyminiszter megpróbálták tisztázni azokat a kérdéseket, amelyekben nincs közöttük egyetértés. „Magyar szempontból ez nyilvánvalóan kívánatos fejlemény volt” – mondta.

Fotó: Facebook

Portálunknak Szent-Iványi István tegnap a többi között úgy fogalmazott, hogy A magyar  térfélen pattog a labda: akkor jöhet létre egy Trump-Orbán találkozó, ha a mostani washingtoni külügyminiszteri tárgyalásokon küldött egyértelmű amerikai jelzéseknek megfelelően érdemi változás következik be a magyar kormány politikájában, elsősorban a civil társadalmat, valamint az ukrán és az orosz kapcsolatokat illetően.

 

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – péntek reggel a köztelevízióban – úgy fogalmazott: az Egyesült Államok újra úgy tekint Közép-Európára, mint természetes, stratégiai szövetségesére, hozzátéve: Obama elnöksége idején Közép-Európa lekerült az amerikai külpolitika „pozitív napirendjéről”, de ez megváltozott. Nyilatkozatában nem érintette az összes napirendre került témát, csak az illegális migráció, a terrorizmus elleni fellépés, a biztonságpolitika, az ENSZ reformja, Izrael kiegyensúlyozott megítélése és Ukrajna (azon belül is A kisebbségi jogok megsértéséből adódó konfliktusos helyzetek) volt az, amit kiemelt. Nem hozta szóba az amerikai külügyminisztérium közleményében érintett olyan megvitatott – Budapest számára kínos – témákat, mint az orosz kapcsolatok vagy éppen a civil társadalom helyzete.

Már nem elég a hízelgés, lépések kellenek – jelzések Washingtonból

„A magyar  térfélen pattog a labda: akkor jöhet létre egy Trump-Orbán találkozó, ha a mostani washingtoni külügyminiszteri tárgyalásokon küldött egyértelmű amerikai jelzéseknek megfelelően érdemi változás következik be a magyar kormány politikájában, elsősorban a civil társadalmat, valamint az ukrán és az orosz kapcsolatokat illetően” – adott gyorsértékelést a Pompeo-Szijjártó találkozóról Szent-Iványi István. A külpolitikai tanácsadóval, volt magas rangú diplomatával az amerikai külügy közleményét vettük górcső alá.

„Ha a magyar kormány figyelembe veszi az egyértelmű amerikai jelzéseket, akkor fontos lépésnek bizonyulhat a kétoldalú kapcsolatokban a mostani washingtoni külügyminiszteri találkozó, amely ugyan csak harminc perces volt, s emiatt lehetett volna pusztán protokolláris is, de az amerikai közlemény tanúsága szerint ennél több volt, komoly tartalmi elemekkel” – értékelte a Mike Pompeo és Szijjártó Péter közti tárgyalást Szent-Iványi István.

Amerikai részről most magas szinten jelezték, hogy javíthatónak tartják a kapcsolatokat, ám elvárnak bizonyos lépéseket.

Ha lesz előrelépés, akkor létre jöhet egy Trump-Orbán-találkozó, ez egyértelműen ennek függvénye. Az érdemi változáshoz persze idő kell – de ha érzékelhetővé válik a magyar külpolitikában az átértékelés, akkor jelentősen megnőnének a csúcstalálkozó esélyei. Mindenesetre az látszik:

nem váltak valóra Orbán reményei, hogy elég csak szépeket mondani, hízelegni.

Ő arra számított, hogy elég lesz dicsérnie Donald Trumpot, egyetérteni lépéseivel, ám csalódnia kellett. Érdemi lépéseket várnak el tőle annak fejében, hogy találkozhasson az amerikai elnökkel – derült ki Szent-Iványi szavaiból.

Szent-Iványit arra is kérte a Független Hírügynökség, hogy tételről tételre fordítsa le a diplomata-nyelven íródott amerikai közlemény vélhető üzeneteit.

„A külügyminiszter (az amerikai – a szerk.) hangsúlyozta az Ukrajnának nyújtandó segítség sürgősségét az orosz agresszió fényében, beleértve Ukrajna NATO-szerződésének elősegítését és támogatását, valamint az ártalmas orosz  befolyás ellensúlyozását Közép-Európában”.

Az amerikai közlemény kemény, határozott – szögezte le Szent-Iványi István, emlékeztetve arra, hogy

a magyar részről kiadott közlemény erről egy szót sem ejtett.

Az a tény, hogy bekerült az amerikai dokumentumba (amely igencsak rövid), azt mutatja, hogy Washington nagyon neheztel Budapestre amiatt, hogy blokkolja az ukrán NATO-integrációt. Egyben felszólítja a magyar kormányt destruktív magatartásának megváltoztatására.

Szent-Iványi félreértéseket is eloszlatandó leszögezte: nem arról van szó, hogy amerikai részről ne állának ki a Magyarország számára fontos ukrajnai magyarok ügye mellett. A szakértő egyben emlékeztetett arra, hogy nincs is miről beszélni ezen a téren: az oktatási törvény bevezetését elhalasztották, az állampolgársági törvényt pedig vissza is vonták Ukrajnában. Ám eközben a magyar kormány akadályozza az előrelépést Ukrajna euroatlanti integrációjában.

Szent-Iványi szerint azonban a magyar kormány keresni fogja ebből a kiutat, hiszen most nagyon kemény jelzést kapott Washingtonból.

Kérdésünkre, hogy meg tudják-e ezt tenni Vlagyimir Putyin „árnyékában”, Szent-Iványi azt válaszolta, hogy az amerikai jelzések nagyon komolyak, nem véletlen, hogy a külügyi vonalon jól értesült Newsweekben is fenyegető dolgok jelentek meg érzékeltetve, hogy az amerikaiak rálátnak minden magyar-orosz pénzügyi műveletre, azaz

látják és érzékelik a komoly korrupciós veszélyeket.

Kérdésünkre, nem jelez-e hasonlót, hogy az amerikai külügy- és pénzügyminisztérium nem utasította el a vizsgálatot Orbán és kilenc társa ellen a Magnitsky-törvény keretében, Szent-Iványi igennel válaszolt.

A külügyminiszer hangsúlyozta az élénk civil társadalom fennmaradásának  fontosságát.”

Az, hogy ez bekerült a hivatalos amerikai közleménybe, nagyon egyértelműen jelzi:

Washington nem csak a magyar féllel, hanem az egész világgal tudatni akarja, hogy fontosnak tartja a kiállást a civil társadalom mellett, ami egyébként reakció a Stop Sorosra,

mondja a szakértő. Az, hogy a rövidnek számító, harminc perces beszélgetésen ezt a témát szóba hozták, figyelmeztetés Budapest számára és egyben annak jele is, hogy nem igazak azok a magyar állítások, hogy a budapesti magyar nagykövetség hőbörög, s az Washingtonban senkit nem érdekel. Most bebizonyosodott, hogy az új – az elődjénél sokkal keményebb – külügyminiszter, Pompeo számára is fontos a kérdés.

„Európának diverzifikálnia kell az energiaforrás-beszerzését.”

Ez egy régi amerikai vesszőparipa, orosz függőségünk megszüntetése – emlékeztet Szent-Iványi, hozzátéve: úgy tűnik, a magyar kormánynak is van ilyen szándéka. Ez lehet szerinte az a pont, amelyben van közös törekvés a két ország között.

„A két miniszter elkötelezettségét fejezte ki a Védelmi Együttműködési Megállapodás tető alá hozása mellett az elkövetkező időben.”

Ezt új elemnek tartja Szent-Iványi, hiszen előzetesen csak arról lehetett tudni, hogy Szijjártó átad valami dokumentumot Pompeonak. Amit viszont lehet tudni, hogy amerikai részről régóta szorgalmazzák, hogy a magyarok vásároljanak amerikai fegyverzeteket, követve a térség több országát, Romániát és Lengyelországot például. Arra számít, hogy ezen a téren lesz előrelépés.

Szent-Iványi István egyébként immár független külpolitikai tanácsadóként, szakértőként folytatja tevékenységét. Mint elmondta, szerény díjazású szakértője volt az elmúlt ciklusban a Liberális Pártnak, de már a választások előtt jelezte, hogy nem kíván újítani. Nem csalódott – mint a Független Hírügynökségnek elmondta –, az vezérelte, hogy nem kíván belpolitikával foglalkozni. Külügyi tanácsadói és szakértői munkáját azonban folytatja.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!