Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Orbán új politikai filozófiája az euronacionalizmus lenne?

Mi az, hogy euronacionalizmus? “Az euronacionalizmus a Klebelsberg által száz éve megfogalmazott neonacionalizmus korszerű újragondolása.

Klebelsberg felismerte, hogy a trianoni Magyarország csak akkor maradhat életképes, ha “kultúrfölényre” tesz szert, úgy ma egész Európának szembe kell néznie ezzel a kihívással. Vagy képes lesz kulturális és szellemi megújulásra vagy elveszíti történelmi és jövőformáló szerepét. 0 nacionalizmusa nem az agresszív nacionalizmusra épült hanem a műveltség, a tudomány és az oktatás fejlesztésére. Az euronacionalizmus ugyanezt a konstrukciós logikát követi: nem a világ többi részével szembeni konfrontációt hanem Európa belső kulturális tartalékainak mozgósítását és kulturális alapjainak a megerősítését tűzi ki célul” – fogalmazta meg az Orbán Viktornak ajánlott új szellemi konstrukció lényegét három filozófus: Lánczi András, Széchenyi díjas konzervatív gondolkodó, Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti  Múzeum főigazgatója és Megadja Gábor eszmetörténész. Akik rámutatnak arra, hogy “az USA és Ázsia is megelőztek bennünket.” 10 pontban foglalják össze a szerintük szükséges változásokat: ilyen például az angol nyelv uralmának korlátozása a sok más európai nyelvvel szemben. Ezenkívül demográfiai fordulatot sürgetnek. Európa erődöt akarnak létrehozni, hogy biztosítsák a jövőt. Végül pedig “újra kell éleszteni a harci erényeket.”

Macron is valamiféle euronacionalizmust akar csak épp az ellenkező céllal

“Ha mindenki ragadozóvá válik a világban, akkor mi sem maradhatunk békés növényevők”

– hangsúlyozza a francia elnök, aki Mario Draghi programját támogatja. Ez pedig előrelépés az Európai Egyesült Államok felé oly módon, hogy Brüsszel közös hitelt vesz éppúgy mint a 750 milliárd eurós Covid utáni helyreállítási kölcsön esetében. Csakhogy Magyarország ezt ellenzi. Ha Orbán el akarja foglalni Brüsszelt a Patrióták élén, akkor az Európai Unió mind a 450 millió polgárához szólnia kell. Macron jól látja: Trump le akarja szalámizni Európát. A briteknek már meg is üzente: választanotok kell az USA és az Európai Unió között!

A 450 milliós Európai Unió egyenrangú partner lenne az USA-hoz képest, a tagállamok egyenként csak csicskások lehetnek mint Orbán Viktor.

Trump és Putyin közös gauleitere kíván lenne. Ehhez keres valamiféle filozófiai fedőszöveget. A nemzeti együttműködés rendszerének szánalmas gazdasági – társadalmi kudarca jól megfér a politikai sikerrel. Európa jelenleg dead man walking – ezt bemutatta Mario Draghi. Hogy lehet életre kelteni? Európai együttműködéssel, előrelépéssel az Európai Egyesült Államok felé – válaszolja Macron elnök, Meloni miniszterelnök és Ursula von der Leyen.

Ehhez képest Orbán Trump és Putyin pincsijének szerepében tündököl. Mit akar Trump és Putyin? Szétverni az Európai Uniót! Orbán ehhez asszisztál nem látva, hogy maga alatt vágja a fát. Pontosabban nagyon is jól látja, de akkor mi lesz az örökös bűnbakkal, Brüsszellel? Márpedig valakit okolni kell a nemzeti együttműködés rendszerének világraszóló kudarcáért. Klebelsberg Hugó iskolákat épített, és Nobel díjhoz segítette Szentgyörgyi Albertet, aki itthon érte el eredményeit. Orbán kipaterolta a CEU-t, szétverte a Tudományos Akadémiát. Két friss Nobel díjasunk pedig külföldön érte el eredményeit. Orbánnak egyáltalán nem kell művelt középosztály és európai elit, mert politikai rendszerébe nem tudja őket beilleszteni. A magyar miniszterelnöknek a Puszták népe kell, az államkapitalista feudalizmus, amely kommunista formájában ugyan megbukott, de keresztény – nemzeti formában újjászületett Oroszországban és Magyarországon. Putyin és Orbán szinte teljhatalmat élveznek a csődtömeg fölött. Ceausescu is sokáig azt élvezete, aztán jött a kivégző osztag…

„Európának és Kanadának el kell felejtenie Trumpot, és koalíciót kell alkotnia az Ukrajna védelmére kész emberek között”

Magas rangú politikusok, katonai vezetők és szakértők nyílt levélben szólítják fel Európát és Kanadát, hogy egyesítsék erőiket Ukrajna védelmében az orosz agresszióval szemben.

Ahelyett, hogy Donald Trump miatt aggódnának, az európaiaknak és a kanadaiaknak Donald Tusk példáját kellene követniük. Amikor a dolgok nehézzé válnak, a nehezek is beindulnak. Miközben sokan izgatottan várják, mit tesz Trump, a lengyel miniszterelnök követte a szakértői tanácsokat, és felszólította a készséges államok koalícióját Ukrajna biztosítására és a további orosz agresszió megakadályozására.

Nem nehéz elképzelni egy ilyen koalíciót, amelynek úttörői azok az államok lennének, amelyek a legvilágosabban látják az orosz fenyegetést és Ukrajna biztosításának szükségességét egy stabil euró-atlanti biztonsági rend megteremtése érdekében. Lengyelországhoz csatlakozhatnak a balti államok, az északi országok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kanada és Hollandia. Az Egyesült Királyság által vezetett Egyesített Expedíciós Haderőt ki lehetne terjeszteni egy élcsapattá, de végső soron a formátum kevésbé számít, mint a megtett lépések. A politika és a tények megváltoztatásával a koalíció másokat is arra ösztönözne, hogy csatlakozzanak hozzájuk, és megragadja az európaiak és kanadaiak erejét, hogy megvédjék magunkat és érdekeinket, függetlenül attól, hogy mit tesz az Egyesült Államok.

Itt öt dolgot javaslunk, amit egy európai-kanadai koalíciónak meg kell tennie – és meg is tehet – a hajlandók közül:

  1. Fegyverezd fel Ukrajnát a győzelemre: A koalíció megszerezheti Ukrajnának, amire szüksége van a győzelemhez: saját készleteiből, a nyílt piacon történő beszerzésből, valamint – ami a legköltséghatékonyabb – az Ukrajna saját védelmi iparába történő technológiatranszferrel és az abba történő befektetéssel. A koalíciónak a háborút megnyerő képességekre kell összpontosítania, beleértve a nagy hatótávolságú precíziós csapásmérést (a célzás korlátozása nélkül), az elektronikus hadviselést, a vezetést és irányítást, a hírszerzésimegfigyelési és felderítési képességeket, valamint a hagyományos orosz előnyöket ellensúlyozó, kialakulóban lévő védelmi technológiákat, valamint az olyan alapvető alapokat, mint a tüzérség, a 155 mm-es lőszerek, a légvédelmi, hajó és páncéltörő rendszerek és lőszerek.
  1. Foglalja le az összes befagyasztott orosz vagyont, hogy finanszírozza Ukrajna győzelmét: A befagyasztott orosz vagyon elkobzása gazdaságilag megvalósítható, az ellenintézkedések nemzetközi elve szerint legális – és pénzügyi elrettentést jelentene a jövőbeli agresszióval szemben. A 300 milliárd dolláros befagyasztott vagyon négyszerese az Ukrajnának 2022 óta nyújtott amerikai katonai támogatásnak, és az eddigi teljes nyugati támogatás nagyjából 75%-a. A teljes összeg lefoglalása lenne a legjobb módja annak, hogy Ukrajna megkapja a szükséges pénzt, hogy megvédje magát és súlyosan rontsa az orosz morált. Kanada kész jogszabályokkal rendelkezik, és ezeknek a befagyasztott vagyoni eszközöknek a többsége Európában van. A koalíciós államoknak haladéktalanul el kell fogniuk a joghatóságuk alá tartozókat, hogy egyértelmű precedenst teremtsenek, amelyet más NATO-szövetségesek is követhetnek.
  1. A légvédelem kiterjesztése Nyugat-Ukrajna fölé, és a koalíciós csapatok földi fedezésére: A koalíciós országokban állomásozó vagy Ukrajnával határos államokba küldött légvédelmi eszközök pajzsot nyújthatnak Nyugat-Ukrajna felett, és enyhíthetik az ukrán légvédelmi eszközökre nehezedő nyomás egy részét. Orosz rakéták és drónok repülnek a határaink felé, és nem kockáztathatunk. A koalíciós államok ezt a pajzsot arra használhatnák, hogy Emmanuel Macron francia elnök javaslatának megfelelően saját csapataikat a helyszínre küldjék, hogy segítsék az ukrán erők kiképzését, logisztikai és aknamentesítési támogatást nyújtsanak, és más feladatokat hajtsanak végre, amelyek bizonyítanák elkötelezettségünket Ukrajna győzelme és biztonsága iránt.
  1. Valódi biztonsági garanciák nyújtása, beleértve a kölcsönös védelmet is, hogy Ukrajnát a NATO-ba tereljék: Ahogy Svédországnak és Finnországnak erős partnerek garanciáira volt szüksége, amíg NATO-tagságuk megkötésére vártak, úgy Ukrajna is. A koalíció most elkötelezheti magát az Ukrajnával való kölcsönös védelem mellett a jelenlegi ellenségeskedések befejezését követő időszakban. Ezt az időt arra használhatja fel, hogy elősegítse az interoperabilitást és a koordinációt, felgyorsítva Ukrajna útját a szövetségbe, amelyet megerősítene. Egy egyértelmű koalíciós kötelezettségvállalás, amelyet növekvő képességek támogatnak, elrettentené az Ukrajna – és saját magunk – elleni jövőbeli orosz támadásokat.
  1. Mutassuk meg, hogy ki tudunk állni magunkért: A koalíció kötelezettséget vállalhat arra, hogy évente a GDP legalább három százalékát költi védelemre, és hogy közösen szerzi be azokat a kritikus tényezőket, amelyek Európában és Kanadában hiányoznak, többek között közös hitelfelvétel révén. De a háborút és a hitelességünket más frontokon is meg kell nyerni. Az európaiak és kanadaiak Oroszországgal szembeni gazdasági előnyét ki kell használni és stratégiailag célzottan kell megcélozni, hogy értelmes legyen. A koalíciónak szigorítania – és érvényre juttatnia – kell a szankciókat, de azon is dolgoznia kell, hogy gazdaságilag legyőzze Oroszországot, megfordítva a csavarokat, hogy megbénítsa nyikorgó háborús gépezetét. Kínának meg kell mutatni, hogy elfogadhatatlan, hogy támogatja Oroszország háborúját, és nem vásárolhat meg minket.

Bármi legyen is a Trump-adminisztráció végső összetétele, és bármilyen politikát vagy hajlamot követ, az erre hajlandó államok koalíciója biztonságosabb pályára állíthatja az euró-atlanti térséget. Az itt vázolt lépések megtételével az európaiak és a kanadaiak megmutatnák, hogyan tudjuk meghúzni a súlyunkat a NATO-ban, miközben egyidejűleg biztosítjuk az Egyesült Államok képességi kötelezettségvállalásának csökkenését Európában.

Megmutathatjuk, hogyan legyünk jó szövetségesek, miközben az Egyesült Államok igyekszik kordában tartani Kínát, és megmutathatjuk, hogy Kína elrettentése Tajvanon Oroszország elrettentésével kezdődik Európa-szerte, és legyőzzük Ukrajnában.

Az idő a lényeg, ezért mi, e levél aláírói, sürgetjük az európai államokat és Kanadát, hogy ragadják magukhoz hatalmukat, gyorsan alakítsanak koalíciót az erre hajlandókból, és együtt tegyék meg ezeket a lépéseket – Ukrajna és a saját biztonságunk érdekében.

Az aláírók névsora itt található.

Ezt a nyílt levelet a Demokratikus Stratégiai Kezdeményezés szervezte, és egy szakértői csoport fogalmazta meg, amelynek tagjai Benjamin Tallis, Aaron Gasch Burnett, Jacob Kaarsbo és Edward Hunter Christie.

Trump nem akar háborúzni Iránnal, de…

0

Trump gazdaságilag akarja megfojtani Iránt. A megválasztott amerikai elnököt arról győzködi Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, hogy együtt semmisítsék meg Irán nukleáris létesítményeit.

Bár továbbra is érvényben van Trumppal szemben a fatwa, vagyis a halálos ítélet, melyet amiatt mondott ki rá Khamenei ajatollah, hogy az akkori amerikai elnök megölette Szulejmani tábornokot, a Forradalmi Gárda külföldi erőinek parancsnokát Irakban, de a megválasztott elnöknek nem fűlik a foga külföldi katonai akcióhoz. A kiszivárgó hírek szerin Trump azt emlegeti bizalmas körben, hogy

“Bibi az utolsó amerikai katonáig harcolna a Közel Keleten.”

Bibi Netanjahu beceneve, és az izraeli miniszterelnök minden bizonnyal arra törekszik, hogy bevonja az Egyesült Államokat egy Irán elleni hadműveletbe, de Trump azt emlegeti, hogy

“Johnt azért rúgtam ki a nemzetbiztonsági tanácsadó posztról, mert mindenáron háborúzni akart Iránnal.”

”John Bolton könyvet írt Trumpról, és ebben tökéletesen alkalmatlannak nevezte az USA ex elnökét valamiféle konzisztens nemzetbiztonsági stratégia alkalmazására. Ebben minden bizonnyal igaza van Boltonnak, de a demokraták se mentek sokra a maguk stratégiai elképzeléseivel: két megnyerhetetlen háborút hagynak örökül Trumpnak Ukrajnában és a Közel Keleten.

Trump tanul a kínaiaktól

Pekingben nagyon fontosnak tartották Trump megnyerését, ezért vendégül látták a hatalom centrumában, a Tiltott Városban. A Cunnanhaj tökéletesen zárt övezet, oda csak rendkívüli esetben hívnak meg külföldi vendéget, de Trumppal kivételt tettek. Az USA akkori elnöke is viszonozta a gesztust: prezentált egy videót, melyen unokája kínai nyelven dalban köszöntötte Hszi bácsit és kedves nejét. A két elnök hosszú ideig tárgyalt egymással, és Trump megállapíthatta: a kínaiak gazdasági eszközökkel akarják megszerezni a világhatalmat nem katonailag.

Money makes the World go round

– ez a közös a kínaiak és Trump filozófiájában. Az amerikai elnök ezért nem katonai kategóriákban gondolkodik mint a demokraták, Benjamin Netanjahu vagy épp Vlagyimir Putyin.

Iránt gazdaságilag akarja a falhoz szorítani. A törekvés nem eredménytelen: az iszlám forradalom kezdete óta – 1979 – jelentősen csökkent az egy főre jutó GDP Iránban, ahol emiatt mind nagyobb az elégedetlenség. Iránnak az életmentő támogatást Kína adja azzal, hogy felvásárolja az olaj és földgáz export jórészét. Trump az első találkozón Hszi Csin-ping elnökkel a többi között erről akarja lebeszélni a kínaiakat.
Amikor Putyinnal tárgyal majd, akkor is az egyik tétel az lesz: ne kössetek stratégiai együttműködési egyezményt Iránnal!

Haldoklik az ajatollah?

Hírek szerint Khamenei ajatollahot mesterséges kómában tartják, közben pedig beindult a hatalmi harc az utódlásért. Az idős vallási vezető a legutóbbi választáson meglepő módon a mérsékelt Pezeskiant támogatta, aki el is nyerte az államfői posztot. Az iráni elit valószínűleg rádöbbenhetett arra, hogy a háborúzás nem kifizetődő vállalkozás.

Teherán minden bizonnyal támogatta a Hamász szörnyű terror támadását Izrael ellen, melynek fő célja az volt, hogy megakadályozza az egyezséget a zsidó állam és a szunnita muzulmán országok mindenekelőtt Szaúd Arábia között.

A Hamász vezérét épp Teheránban lőtte ki a Moszad, Izrael katonai csapása hosszú időre kiiktatja ezt a terrorista szervezetet éppúgy mint a Hezbollahot. Kiderült: Irán csapásmérő képessége messze elmarad az izraeli hadsereg digitális felkészültségétől. Irán ezért Szaúd Arábia és az arab világ felé tájékozódik – a kínai diplomácia aktív közreműködésével. Trump veje, Jared Kushner, aki a közel-keleti ügyeket intézte akkoriban amikor az apósa volt az elnök Washingtonban, most minden bizonnyal arra törekszik majd, hogy újra létrehozza az együttműködést Izrael és Szaúd Arábia között. Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökös másfél milliárd dolláros üzleti ajánlattal kötelezte le Jared Kushnert. Trump diplomáciája valószínűleg Kissinger vonalát követi:

divide et impea! Oszd meg és uralkodj!

Míg a demokraták diplomáciája egy táborba hozta Oroszországot, Kínát és Iránt, Trump megpróbálja szétverni ezt az egységet külön – külön megállapodva Pekinggel, Moszkvával és Teheránnal. Mindezt a háború elkerülésével, mert az USA külföldi hadműveletei igen kevés hosszútávú hasznot hoztak Washingtonnak, Putyin sikertelen agressziója Ukrajna ellen pedig azt bizonyítja: a háborúzás kora lejárt…

Realitás

Az előadások elbliccelése alatt vagy a műegyetemi kispályás bajnokság elődöntője utáni nagy sörözés közben azzal szórakoztattuk egymást, hogy megpróbáltuk lejáratni a matematikusokat (meg persze a fizikusokat is). Oka egyszerű, a matematika az tudomány, a mérnökség meg nem. Magyarán irigykedésről van szó.

Az egyik ilyen a sokak által ismert sztori is. Holmes meg Watson utaznak egy léghajón, a szél elragadja a járművet, és egy leszálló légáramlat majdnem a talajszintig viszi le. Tehetetlenül sodródnak, mikor feltűnik egy ember, akinek Holmes azonnal lekiabál:

– Uram, meg tudná mondani, hogy hol vagyunk?
– Hogyne tudnám. – kiabál vissza a másik. – A léggömb kosarában.
Egy hirtelen széllökés tovább lendíti a két utazót, közben Holmes dühösen morog maga elé.
– Nem szeretem én ezeket a matematikusokat!
– Honnan tudja, hogy matematikus?
– Egyszerű. A válasza abszolút pontos volt, és teljesen használhatatlan.

Ilyen lejáratósdi az is mikor valaki megkérdezi, hogy mi a különbség mérnök és matematikus között, amely kérdésre az a válasz, hogy a mérnök tudja a harmincról, hogy az sok vagy kevés. Na, pont ez jutott eszembe, mikor olvastam a mi saját Nagyeszű Gyurgyókánk által az EU csúcsról mondottakat, miszerint:

„… olyan adatok és tények kerültek az asztalra, amelyek azt mutatták, hogy az Európai Unió gazdasági növekedése messze elmarad az Egyesült Államokétól és az ázsiai feltörekvő országokétól. Például az európai gazdaság 15 százalékkal nőtt az elmúlt tíz évben, míg az amerikai 65 százalékkal.”

Mint azt Mórától tudjuk, az ő Szeged melletti Gyurgyókája pofátlanul, sőt a mai ízlésünket tekintve kegyetlenül kihasználta a szegény, kicsi Ferikét, ahogy az a Nagyeszű Gyurgyókákhoz illik is (beleértve a mi mostani Gyurgyókánkat, mások kihasználásában ő is világbajnok), de most nem erről van szó, hanem az automatikus mérnöki becslésről. Ha ugyanis az ember meglátja együtt az „Egyesült Államok”, „tíz év” és „65 % GDP növekedés” triót, azonnal az jut eszébe, hogy az lehetetlen! A 65 ide túl sok, mert ha ez igaz lenne, az amerikaiak sohasem váltják le Trumpot, sőt esetleg királlyá is koronázzák a Mississippi jegén, és dinasztiát alapít United Kingdom of America néven. De nem így történt. Biden legyőzte.

Viszont miután most meg Trump söpörte el kegyetlen fölénnyel a demokratákat, azaz a Biden alatti éra sem volt gazdaságilag elég meggyőző a választóknak, azt még a legostobábbaknak is tudnia kéne, hogy sem Trump, sem Biden alatt nem történt gazdasági csoda, tehát a 65 % úgy hülyeség, ahogy van. Az átlagembernek ugyan nem kötelező rájönni, na de egy Nagyeszűnek! Különösen kötelező, ha jelenleg ő a VVP, azaz a világ vezető politikusa (legalábbis mi itthon úgy tudjuk), és ma már tőle függ a világon minden, például a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének fizetése is (5 483 520 HUF). Persze ekkora bizalommal a háta mögött már mindegy, hogy ostoba, vagy nem ostoba, a választók hite akár az Egyesült Államok GDP-jét is meg tudja mozgatni, még pedig pont arra, és pont annyival, amerre és amennyivel szükséges, azaz mindent elhisznek neki.

Kegyetlenül unom már, hogy mindig nekem kell utána néznem a dolgoknak, mert ez a sok féleszű állandóan hülyít, és gátlástalanul pofázik összevissza, de aztán felülkerekedik az emberben az igazság hajszolása utáni vágy és előveszi a Világbank adatokat:

2014 +2,5 +1,6
2015 +2,9 +0,1
2016 +1,8 +1,3
2017 +2,5 +2,1
2018 +3,0 +2,4
2019 +2,5 +1,8
2020 −2,2 +1,2
2021 +5,8 +4,7
2022 +1,9 +8,0
2023 +2,5 +4,1

Az adatok az Egyesült Államok éves reál GDP növekedését mutatják a fentebb megadott 10 év során százalékban. A második oszlop az infláció szintén százalékban.

Rövid számolgatással ebből kideríthető, hogy az Egyesült Államok GDP-je a 10 év alatt 25,6 %-kal nőtt, ami ugyan egy nagyon fejlett országtól elég szép érték (ők a magas bázisról nehezebben ugranak nagyot), de azért mégsem ennek a két és félszerese!

Na persze, a magyarázat egyszerű. A mi Nagyeszűnk ezt a számot olvasta valahol, és ha az ember utána néz, rögtön kiderül, hogy hol: a Portfolio egyik írásáról ( https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241114/az-usa-harmadik-legszegenyebb-allama-lenne-az-eu-ez-a-versenykepessegi-valsag-gyokere-722854 ) van szó, ahol valóban szerepel a „több mint 64 %”, csak ott Szerző gondosan megjegyezte, hogy az infláció ebbe nincs beleszámítva. Hja, kérem, úgy könnyű bombasztikusakat írni!

Egyébként a fenti számok alapján, azaz a reálértékű GDP növekedést az inflációnövekedéssel összeszorozva (= ha az infláció GDP növekedést csökkentő hatását nem vesszük figyelembe) tényleg megkapható a 64 százaléknál nagyobb érték. Ebből következően mindenkinek igaza van.

Rendben is lenne így, csak az a baj, hogy én egy különösen finnyás típus vagyok. Szerintem, ha valaki úgy érvel a saját igaza mellett, hogy érvként nem reális adatokat használ, például a tanárok fizetésének emelkedésénél csak a korábbi meg a mostani forintértéket mondja, vagyis nem veszi figyelembe a magyarországi inflációt, és ezt a tényt nem is említi meg az olvasóknak, az ócska csaló, aki egyéb aljasságokra is képes. A reális értékhez minden ilyen számnál úgy jutunk hozzá, hogy mivel 2010 óta az infláció értéke 124 %, minden mai adatot 2,24-gyel el kell osztani.

Miután tengernyi olyan írást olvastam már, ahol az inflációt Szerző nem nemes egyszerűséggel negligálta (néha már uncsi a szerkesztőségeknek való levélirogatás), javaslom, hogy legalább a független lapok szerkesztői egymás közt vezélkedőt indítsanak, hány ilyen trükköt tudnak észrevenni, és megtagadni a cikk közlését, vagy hír esetén megjegyezni (…. szerk.), hogy az inflációs hatást a nyilatkozó nem vette figyelembe, mert hülye a kérdéshez. Vagy így akar csőbe húzni minket. Azt, hogy a kettő közül melyik, mindenki döntse el maga, a lényeg annyi, az olvasó tudjon az átverésről.

Azért pedig, hogy a mi Gyurgyókánk által sokszor hangsúlyozott „keleti felemelkedés”-ről is essék szó, idézek egy másik írásomból:

„A kínaiak az egy főre jutó GDP-jüket 13 év alatt 5500 USD-ről 12 000 USD-re növelték (több mint a duplájára!), az amerikaiak meg csak 53 000 USD-ről 65 000 USD-re, az előnyük Kínával szemben mégis nőtt, mintegy 5500 dollárral. Azért Kínától ez a növekedés is szép, ma már csak úgy 4500 dollárral van lemaradva. Tőlünk. Az amerikaiaktól 53 000 dollárral.”

Szóval annyira még nem kell megijedni, mert bár a kínaiak sokan vannak, még mindig nem elegen ahhoz, hogy utolérjék az Egyesült Államokat. Jelenlegi hátrányuk a GDP-t tekintve 28 %.

És hogy irigykedem-e még a matematikusokra? Hát hogyne! Ők, ha vége a számításnak, a kapott végeredményt kétszer aláhúzzák, és megnyugodva hátradőlnek, én meg töprengve nézem, hogy elfogadható-e az az érték, ami nekem kijött. Vagy nem? És ha nem, akkor hol a jó, édes… hibázhattam el?

Orbán megszívhatja Trump vámjait

Donald Trump radikális vámemelési programját újra kipróbált emberére, Robert Lightizerre akarja bízni, aki jelenleg arról győzködi a kongresszusi honatyákat Washingtonban, hogy a drasztikus vámemelés nem feltétlenül vezet áremelkedéshez az Egyesült Államokban – írja a brüsszeli Politico.

“1995-ben kipróbáltuk az importvámot, megtelt az államkassza, de infláció is volt” – emlékezett Surányi György, aki a Pénzügykutató Intézetben tartott előadást.

“A vám a legszebb szó a szótárban”

– mondogatta Donald Trump a választási kampányban.

“Magyarországnak, amelyik nagyon nyitott gazdaság, és nagyon szoros szálak fűzik az európai autóiparhoz, növekvő kockázatot jelent Trump, a forint újra külső nyomás alá kerülhet” – nyilatkozta a Reutersnek a Ninety One alapkezelő főnöke. Roger Mark szerint a forint jobban teljesített Trump megválasztása után mint ahogy azt várni lehetett.

“A jövőben Trump vámjai kizárják, hogy a Nemzeti Bank csökkentse a kamatlábat, és lehet, hogy a következő hónapokban kamatlábemelés válik szükségessé Magyarországon.”

Az Európai Unió már felkészült Trump esetleges vámjaira, és a modell szerint Németország és Olaszország járhat a legrosszabbul a tagállamok közül. A Bundesbank elnöke egyenesen úgy nyilatkozott, hogy “amennyiben a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, akkor Németország elveszítheti GDP-je 1%-át Trump vámjai miatt.

“Az autók esetében Trumpnak igaza van: míg az USA-ban csak 2% a vám addig az Európai Unióban 10%” – hangsúlyozta Surányi György, aki szerint sem az USA sem az Európai Unió nem éri el célját a kínai elektromos autók megvámolásával, mert az autógyártás ettől még nem költözik vissza a magasabb munkabérű Észak Amerikába vagy Európába.”

Lightizer:

“a vámok emelése úgy dinamizálja a gazdaságot, hogy közben nem vált ki inflációt”

A brüsszeli Politico megszerzett egy dokumentumot, melyet Robert Lightizer és munkatársai állítottak össze arról, hogy “a közgazdászok előrejelzései általában nem pontosak, ezért nem lehet biztosra venni, hogy a vámok áremelést jelentenének az Egyesült Államokban.”

Kínával szemben 60%-os vámról szónokolt Trump a választási kampányban, a többi ország esetében ez 10 és 20% között mozoghat. Ebbe a kategóriába esik bele az Európai Unió és benne Magyarország. Csakhogy a keményvonalas Lightizer attól tart, hogy Trump csak alku alapnak tekinti ezeket a magas vámokat, és valójában meg akar állapodni Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Erősítheti a kereskedelmi főképviselő gyanúját, hogy a kínai külügyminiszter egyik tanácsadója azt mondta a Reuters tudósítójának:

”mi megállapodásra készülünk az Egyesült Államokkal.”

A jogi helyzet igen érdekes Washingtonban, mert elvben a kongresszus dönthet, de már csaknem száz éve nem emelte a vám tarifákat, ezt ráhagyta a mindenkori elnökre. Most a republikánusoknak többségük van mind a képviselőházban mind pedig a szenátusban, tehát a kongresszus dönthet a vám tarifákról, és ennek azért van nagy jelentősége, mert egy későbbi demokrata elnöknek igen nehéz lenne visszacsinálni a döntést vagyis a kereskedelmi háborút Kínával hosszútávra bebetonoznák Washingtonban. Kérdés, hogy akarja-e ezt Donald Trump?

Elvben a hatalomátvétel első napján bejelentheti Trump az új felemelt vámokat, mert az International Emergency Economic Powers – nemzetközi vészhelyzetben érvényes gazdasági döntések – törvény ezt lehetővé teszi a számára.

Ráadásul Lightizer azt ígéri a megválasztott elnöknek, hogy a magas vámok feltöltik az államkasszát, amelyet alaposan megcsapol majd Trump megígért adócsökkentése.
Ami Kínát illeti: a kijelölt külügyminiszter, Rubio pragmatikus diplomáciát kíván folytatni- legalábbis erről nyilatkozott a CNN-nek.

Robert Lightizer meglepő módon részt vett a Bilderberg csoport ülésén pár hónappal ezelőtt, és a jelenlevő politikusok és üzletemberek “rémülten hallgatták fejtegetését a vámokról” – írja a Politico.

“A vámháborúk kora következik”

Erre hívta fel a figyelmet Macron francia elnök, aki szerint

“ha a világban mindenki ragadozóként viselkedik, akkor Európa sem maradhat békés növényevő.”

Párizsban a College de France- ban Mario Draghival együtt attól óvtak, hogy az Európai Unió bekerüljön az USA és Kína kereskedelmi háborújába.

Mind Macron elnök mind Mario Draghi ex olasz miniszterelnök, az Európai Központi Bank volt elnöke sürgette, hogy az Európai Unió tanuljon az USA-tól: legyen egységes tőkepiac, és Brüsszel ruházzon be a stratégiai szektorokba azokból az alapokból, melyeket a közös hitelfelvételből hoznának létre illetve serkentse a magánszektort a beruházásokra.

“Az Európai Unió tagállamainak bankjai jelenleg egyáltalán nem jók abban, hogy finanszírozzák az újításokat, ezért sok európai cég az USA-ba költözik”

– hangsúlyozta Mario Draghi Párizsban.

Trump külügyminisztere korábban élesen bírálta Orbán rendszerét

0

Marco Rubio szenátort nevezte ki külügyminiszternek Donald Trump – sokakat meglepve ezzel. A leendő külügyminiszter 2019-ben még keményen bírálta Orbán Viktor kormányát – néhány más szenátorhoz hasonlóan.

A levelet akkor küldték el Trump elnöknek amikor kiderült, hogy hosszú idő után Orbán Viktor bejuthat a Fehér Házba:

”Amerika büszkén támogatta a magyar szabadságharcosokat 1956-ban, az egész világot inspirálta amikor harminc évvel ezelőtt a magyarok lebontották a kerítést kelet és nyugat között. Reméljük, hogy Magyarország visszatér ezekhez a demokratikus gyökerekhez. Szolidárisak vagyunk a magyar néppel, és reméljük, hogy ön is kiáll a demokratikus értékek mellett, amelyek alátámasztják kapcsolatainkat Közép és Kelet Európával a hidegháború vége óta.”

A 2019-es levelet republikánus és demokrata szenátorok egyaránt aláírták. Akkor Orbán nem is ért el túlságosan sokat, de azóta eltelt öt év, és a győzelem éjszakáján Trump már a magyar miniszterelnökkel is beszélt a brit, a francia, az olasz és az ukrán vezetőn kívül.

Ma már Marco Rubio aligha emlékszik erre a levélre, de Moszkva és Peking ellenes álláspontja valószínűleg  változott. Márpedig ez az igazi probléma az USA és Orbán Viktor Magyarországa között. Trump tanácsadóin keresztül ezt már meg is üzente Orbán Viktornak, aki ennek ellenére vígan parolázott Putyinnal Moszkvában és Hszi Csin-pinggel Pekingben. Mindez persze lehet szereposztás is hiszen sem

Trump sem Orbán nem ragaszkodik túlságosan semmiféle elvhez sem. A hatalomhoz annál inkább.

Orbán arra játszik, hogy hamarosan lesz Trump – Putyin paktum, és abban neki is jut valamiféle szerep.

Mi a közös Trumpban, Putyinban és Orbánban?

A szembenállás az Európai Unióval. Trump elnöksége idején aktívan támogatta a brexitet, hogy ily módon gyengítse az Európai Uniót. Fűt fát ígért a briteknek, akik aztán nem kaptak semmit sem az USA-tól.

Putyin elszántan támogatja Brüsszel ellenfeleit, a Patrióták frakciója az Európai Parlametben az ő támogatóiból áll. Orbán eddig Moszkva és Peking trójai falova volt az Európai Unióban, most ehhez hozzájön Trump is. De hogy lesz ebből pénz? Orbán Viktor folyamatos pénzzavarban van azóta, hogy Brüsszel befagyasztotta az eurómilliárdok jórészét. A magyar gazdaság gyengén teljesít, a kínaiak közölték: csak üzleti alapon adnak hitelt. Orbánnak legkevesebb 2500 milliárd forintra lesz szüksége ahhoz, hogy behúzza a 2026-os választást. Orbán Trumpban bízik, de az üzletemberből lett elnök nem arról híres, hogy dollár milliárdokkal támogatná híveit. Más oldalról Trumpnak sem érdeke, hogy Orbán Viktor elhasaljon a választásokon 2026-ban hiszen abban az évben választások lesznek az USA-ban is: megújul a kongresszus.

Rákényszerítheti-e Trump az Európai Uniót arra, hogy oldja fel a befagyasztott euró milliárdokat? Ez Orbán Viktor álma. A keménynek ígérkező USA – EU kereskedelmi tárgyalásokon ez is lehet egy tétel, amely Trumpnak nem kerül semmibe, és megmentheti Orbán düledező politikai rendszerét. A probléma az minden politikai elit számára, hogy eredményt kellene produkálnia a népszerűség megtartására illetve megszerzésére. Az elmúlt évben mindenütt a proteszt szavazat győzött vagy jelentősen előretörtek a proteszt pártok. Mindenki a bírálatban erős, de arra a kérdésre nemigen találják a választ: mi a teendő?!…

Embert barátjáról: Trump győzelmét nemcsak Orbán ünnepelte, de Putyin Rasputyinja is

0

A cári család végzetéhez hozzátartozott Rasputyin, a titokzatos szerzetes, akit végül megmérgeztek a brit nagykövetség intenciója alapján az első világháború idején.

Putyin Rasputyinja, a pánszláv eszme megszállott terjesztője, Alekszandr Dugin kitörő örömmel üdvözölte Donald Trump választási győzelmét: ”tehát nyertünk. Ez döntő. A világ már sohasem lesz olyan mint korábban. A globalisták elveszítették a végső csatát. A jövő végre nyitott. Ami még fontosabb: a hagyományos értékek diadalmaskodtak. Legyőzték a nem hagyományos és hagyomány ellenes értékeket.”

Alekszandr Dugin a Telegramon ehhez hozzátette:

”Vance, az Egyesült Államok alelnöke bejelentette: egy posztliberális jobboldali korszak következik. Nincs szövetség a liberalizmus és a jobboldal között! Csakis a hagyományos értékek maradnak meg.”

Mik a hagyományos értékek? Például a  monarchia! Alekszandr Dugin idézi Trump egyik kedvenc ideológusát, Curtis Yarvint, aki szerint“ itt az ideje a monarchiának az Egyesült Államokban!”

Alekszandr Dugin megtalálta ezenkívül Trump legfurcsább követőjét: az ujjá alakult Amerikai Kommunista Pártot. Ez a furcsa szerzet, amely Gramsci, Heidegger, Foucault és Ivan Iljin eszméire támaszkodik, lelkes híve Donald Trumpnak. Csak emlékeztetőül: Gramsci az olasz kommunista párt vezére volt, akit a fasiszta Mussolini börtönbe záratott, ahol megírta műveit, melyek megihlették Békés Mártont, Orbán egyik ideológusát is. Heidegger rövid ideig a náci párt tagja volt, de a zsidó Hannah Arendt filozófus szeretője, aki a huszadik század legnagyobb filozófusát látta benne. Foucault, a francia LMBTQ közösség filozófusa, AIDS-ben halt meg. Ivan Iljin orosz antibolsevista filozófus – Putyin kedvence. Emigrációban halt meg 1953-ban. Dugin sztarec már összeadta Putyint és Trumpot. Orbán sem késlekedhet sokáig.

Jő Szájer

Épp Trump győzelmére időzítették a hírt: négy év után visszatér a színre Szájer József. Miért kellett távoznia? Mert egy meleg partin vett részt Brüsszelben, ahol kábítószert is fogyasztottak. Ráadásul a Covid zárlat idején tartottak meleg bulit a brüsszeli LMBTQ elit részvételével. Szájer József az ereszbe kapaszkodva próbált meg menekülni, de a rendőrök elkapták. Nem először történt ez meg vele: Bécsben a Wiener Sängerknabe nevű csapat bulijain vett részt a kilencvenes évek elején. A pedofil összejövetelt követően egy zárkában találta magát a Fidesz képviselője, akit Pataky Etelka, Magyarország akkori nagykövete hozott ki az előzetesből. Ezt követően döntött úgy Orbán Viktor, hogy meleg barátja Brüsszelben folytassa karrierjét, mert ott a homoszexualitás elfogadott jelenség. A lebukás idején 2020-ban Orbán ezt írta a Szájer ügyről:

”a mi közösségünk számára ez elfogadhatatlan!”

A homoszexuális kapcsolat elfogadhatatlan vagy a lebukás? Esetleg az, hogy a meleg Szájer József az alaptörvénybe is beleírt sok mindent, amely sértheti az LMBTQ közösséget?

Erre nincs válasz mint ahogy arra sem: miért kellett Trump győzelmére várni Szájer visszatéréséhez? Netán újra átírja az alkotmányt, amelyből kimaradt a köztársaság. Vagyis lehet akár monarchia is. Trump azt tervezi: lányának, Ivanka Trumpnak adja át a stafétabotot. A 78 éves Trump többé már nem indulhat, de a háttérből irányíthatja Ivankát, aki az USA első női elnöke lehet. Orbán Viktor is ezt tervezné Ráhellel? Ne szaladjunk ennyire előre, mert Orbán még fiatalnak érzi magát: alig 61 éves. Hol volt ebben a korában Donald Trump?

Putyin szóvivője cáfolja, hogy Trump felhívta volna az orosz elnököt

A Washington Post értesülései szerint az Egyesült Államok megválasztott elnöke figyelmeztette Putyint, hogy ne eszkalálja a háborút, és felhívta az orosz elnök figyelmét arra: az Egyesült Államok jelentős erőket állomásoztat Európában. 

“Európa biztonságáról.”

Szóba kerültek Ukrajna határai is, de a részletek egyelőre nem ismeretesek. Trump és Putyin abban maradtak, hogy folytatják az eszmecserét.

Közben az orosz csapatok nyomulnak előre Ukrajnában, és Oroszországban a kurszki területen már észak-koreai csapatok is támogatják őket. Az oroszok mindinkább fölénybe kerülnek a fronton – erről tájékoztatta az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnokát. Olekszandr Szirszkij vezérezredes arról számolt be  Christopher Cavoli tábornoknak, hogy

“Ukrajna mind nagyobb erőfeszítéssel képes csak szembeszállni az orosz támadással.”

Szirszkij tábornok hozzátette: ”A helyzet mind nagyobb kihívást jelent a számunkra. Az oroszok kihasználják számbeli fölényüket, és eszkalálják a háborút.”

Donald Trump időközben beszélt Olaf Scholz kancellárral is telefonon, és megállapodtak abban, hogy “mindketten a béke érdekében tevékenykednek Európában.”

Donald Tusk lengyel miniszterelnök Trump tárgyalásaival kapcsolatban kijelentette:

”nem lehet megállapodni Ukrajna feje fölött Putyinnal. A mi fejünk fölött sem lehet”

– hangsúlyozta a lengyel kormányfő, aki kiválóan együttműködött a demokrata adminisztrációval Washingtonban.

A korábbi lengyel kormány jó kapcsolatot ápolt Trumppal, aki első elnökségének idején európai látogatását Varsóban kezdte el. Ott találkozott közép és kelet-európai vezetőkkel, de Orbán Viktor nem ment el arra a tanácskozásra, mert nem akart a 16 állam vezetőivel együtt fellépni, maga helyett Áder János akkori államfőt küldte a formális találkozóra.

Megválasztása után most Donald Trump öt európai vezetővel beszélt: Macron francia elnökkel, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, Starmer brit kormányfővel, Zelenszkij ukrán elnökkel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.

Az ukrajnai fejleményekhez tartozik, hogy Trump bejelentette: Mike Pompeo egykori külügyminiszter nem kap szerepet az új csapatban. Trump körében Pompeo képviselte az ukránbarát vonalat, olyan tervet terjesztett elő, amely előirányozta Ukrajna felfegyverzését, hogy ily módon kényszeríthesse egyezségre Putyint. Trump egy másik tanácsadója időközben kijelentette: ”Ukrajnának el kell engednie a Krím félszigetet.” Ezt ugyan később cáfolták, de nyilvánvaló, hogy Trump a békét területért elv alapján alkudozik majd Putyin orosz elnökkel.

Scholz kancellár is tárgyalni akar Putyinnal

“Kész vagyok a tárgyalásra az orosz elnökkel, de felelős politikusként ezt csak másokkal együtt tehetem meg” – nyilatkozta a kormányválsággal küszködő német kancellár az ARD-nek. Baerbock német külügyminiszter viszont kijelentette:

”Putyin nem hajlandó szóba állni Scholz kancellárral!”

November 18-19-én G20 csúcstalálkozó lesz Brazíliában. Oda valószínűleg Putyin is elmegy, Scholz a csúcs előtt beszélne az orosz elnökkel az ukrajnai rendezésről. Merkel kancellár idején különlegesen jó kapcsolat fűzte össze Németországot és Oroszországot, de ennek véget vetett Putyin agressziója Ukrajna ellen. Scholz és Putyin utoljára 2022 decemberében beszélt egymással. Akkor a német kancellár sürgette Putyint, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából. Válaszul az orosz elnök a német kancellár értésére adta: számára csakis az USA elnöke a megfelelő partner, mert komoly katonai ereje csakis az Egyesült Államoknak van.

Andy Landy mosolyalbuma

 

Orbán Viktor szerint az amerikai elnökválasztással lezárult egy fejezet, a világ meg fog változni. Elmondta továbbá azt is, hogy Donald Trump győzelmének örömére megcsapolta a vodkakészleteket. Ennek eredményeként bejelentette békeköltségvetését. Hatott a vodka…
„Most soha nem látott kisvállalkozás-fejlesztési program indul, munkáshitel, 13. havi nyugdíj megtartása. Ha a háború folytatódna és minket is elérne, akkor ezt nem engedhetnénk meg. Trump győzelme elhozza a békét, és szeretnénk kötni az amerikaiakkal egy nagy megállapodást”

A.L.

Trump fia Zelenszkijnek: 38 nap múlva elveszíted a támogatásodat!

A megválasztott elnök fia, ifjabb Donald Trump üzent ily módon Ukrajna elnökének, akit maga Donald Trump “a világ legjobb kereskedőjének” nevezett a választási kampány során arra célozva, hogy Ukrajna dollár milliárdokat kapott Nyugatról miután Putyin 2022 február 24-én megtámadta az országot.

Moszkva háromnapos villámháborút tervezett, de az amerikaiak pontosan értesültek a részletekről, ezért az ukrán különleges alakulatok meg tudták előzni Zelenszkij elrablását, és legyilkolták az orosz kommandósokat. Az intenzív katonai együttműködés Ukrajna és az Egyesült Államok között azóta fennáll, hogy Kijevből elűzték Janukovicsot, Ukrajna oroszbarát elnökét.

Victoria Nuland akkori külügyi államtitkár közölte: az USA-nak 5 milliárd dollárjába került az oroszbarát rendszer megbuktatása, és egy nyugatbarát rendszer létrehozása Kijevben. Victoria Nuland nem is titkolta:

Ukrajnát Washingtonból irányítják.

Amikor az Európai Unió szerepéről kérdezték, akkor nőies finomsággal ezt válaszolta: fuck the EU!
Donald Trump első elnöki periódusában folytatódott Ukrajna támogatása, amelyet csak megerősített, hogy Joe Biden 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

A CIA igazgatója már azelőtt megállapodott Brüsszelben az Oroszország elleni szankciókról mielőtt Putyin megindította csapatait Kijev ellen.

William Burns, a CIA igazgatója volt az utolsó amerikai vezető, aki Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – telefonon. William Burns korábban az USA nagykövete volt Moszkvában. Jelenleg Burns Nariskin tábornokkal, az orosz hírszerzéssel fejével tartja a kapcsolatot – olykor Törökországban találkoznak.

Trump a békeangyal

Milley tábornok, az USA fegyveres erőinek akkori vezérkari főnöke már 2022-ben jelezte: a háború megnyerhetetlen Ukrajnában, ezért ideje lenne a béketárgyalásoknak.

Trump többször is közölte: közvetlenül tárgyalna Putyinnal, és 48 órán belül véget vetne a fegyveres konfliktusnak Ukrajnában.

Zelenszkij elnök győzelmi terveinek senki sem tulajdonít jelentőséget Washingtonban, ahol pontosan tudják: Ukrajna sikerére csakis akkor nyílna lehetőség, ha a NATO és mindenekelőtt az USA a jelenleginél sokkal inkább elköteleznék magukat a háború folytatása mellett. Ennyit Trumpnak Ukrajna nem ér meg, mert számára sokkal fontosabb a Közel Kelet és Kína. Ha Trumpnak sikerülne megállapodnia Putyinnal Ukrajna rovására, akkor ily módon lazíthatna Moszkva és Irán illetve Kína együttműködésén. Trump meg akarja osztani az USA ellenfeleit, ahogy ezt korábban Kissinger külügyminiszter javasolta: az egységes orosz – kínai – iráni – észak-koreai blokk ugyanis együttesen túlságosan is nagy kihívást jelentene az USA-nak, amelynek afganisztáni háborúja  húsz év után látványos kudarccal végződött.

Trump tanácsadói nem hisznek a nagy orosz fenyegetésben sem hiszen az ukrajnai háborúban az orosz hadsereg és hírszerzés szánalmasan leszerepelt.

Trump valamiféle új Jaltát akar, és ebben partnerre találhat Putyinban, aki valószínűleg már csak az arcát akarja menteni a siralmas ukrajnai kudarcban.

Trump és Putyin hívei egyesüljetek!

Orbán jelszava most ez lehet, a gesztenyéje pedig valamilyen gauleiter szerep Európa kevésbé szerencsés felén. A fiatal fideszes politikust sokkolhatta amikor a kilencvenes évek elején tudatták vele: Magyarország az Egyesült Államokat egyáltalán nem érdekli, a térségben Lengyelország és Románia számíthat Washington érdeklődésére. Ez a két állam azután látványosan fejlődött is, megelőzve Magyarországot, mely a rendszerváltáskor még jócskán előttük állt. Most Orbán Viktor abban reménykedhet, hogy kikaparhat valamilyen gesztenyét Trump és Putyin lehetséges megegyezéséből. Ezért hozta létre a magyar – szlovák – szerb szövetséget, és a Patrióta frakciót az Európai parlamentben.

Trump és Putyin barátai egyesüljetek!

Ez Orbán jelszava, és bármennyire tragikomikus, még lehet belőle valami hiszen Washingtont valószínűleg még az Oroszország és Kína közé szorult Mongólia is jobban érdekli mint Magyarország.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK