Kezdőlap Címkék Tranzitzóna

Címke: tranzitzóna

Gulyás büszkélkedik

Több mindennel is büszkélkedett Gulyás Gergely miniszter a kormány sajtótájékoztatóján. Két dolgot emelek ki ezek közül.

Szokás szerint büszkélkedett azzal, hogy Magyarországon sikeres a járvány elleni védekezés. Szokás szerint azzal – sokszor hallottunk ilyen összehasonlítást Rétvári államtitkártól az Országgyűlés plenáris ülésén –, hogy az első megbetegedéshez képest mennyivel kevesebb nappal hozta meg a különböző korlátozó intézkedéseket a magyar kormány, mint a nyugati kormányok. Gulyás az olasz kormánnyal hasonlította össze a magyar kormány korlátozó lépéseit az első nyilvántartott megbetegedés időpontjához képest.
Szerintem ez az összehasonlítás tényszerűen ugyan lehet igaz, de mégsem megalapozott. A magyar kormány ugyanis – hasonlóan a többi közép- és kelet-európai kormányhoz és nem mellékesen a magyar lakossághoz – az első megbetegedések előtt értesült az Észak-Olaszországban pusztító járványról, a szörnyű helyzetbe került kórházakról. Orbán egy péntek reggeli rádiószózatában előre figyelmeztetett arra, hogy nálunk is lesz megbetegedés. Mi több, Magyarországon nem olyan csoportos megbetegedéssel tört ki egy-egy nagy rendezvény látogatói között a járvány, mint például Németországban vagy Ausztriában. Ezért az ilyen összehasonlítással nincs mit büszkélkedni.

A járvány elleni védekezés eredményességéről hosszú ideje vita folyik a kormány és az ellenzék között

A kormány az elhalálozások számát az ország népességéhez méri, Magyarországot rendszeresen a vírus által korábban elért nyugat-európai országokhoz, Belgiumhoz, Olaszországhoz, Franciaországhoz méri, és így büszkélkedik a kevesebb elhalálozással.
Az ellenzéki politikusok a nyilvántartott fertőzések, megbetegedések számához mérik az elhalálozásokat, és így jutnak arra a következtetésre, hogy a jóval 10 százalék fölötti elhalálozás európai összehasonlításban, különösen a szomszéd országokhoz képest magas.
Ennek az összehasonlításnak az erejéből sokáig sokat levont, hogy azt feltételeztük, hogy a nyilvántartott megbetegedések száma a kevés tesztelés miatt a valóságosnak csak töredéke.
A négy orvostudományi egyetem által végzett reprezentatív kutatás eddig ismert eredményei azonban azt valószínűsítik, hogy a nyilvántartott megbetegedések száma nem csekély töredéke a valóságosnak, hanem mintegy fele, így az azokhoz képest tíz százalék fölötti halálozást a ténylegesen bekövetkezett megbetegedéseknek öt százalékát meghaladó halálozásnak indokolt tekinteni, és ez nemzetközi összehasonlításban még mindig magasnak tekinthető. Különösebben büszkélkedni ezért nincs mivel.
Amit leginkább szégyellni kell, az természetesen az, amit kórházi ágyak felszabadításaként emlegetett az elmúlt hetekben a kormány. Noha húsvétkor

maga Orbán Viktor is arról beszélt, hogy a kórházi ágyak hatvan százalékát szabaddá kellett tenni, és ehhez a már eleve üres ágyak mellett az ágyak mintegy 14 százalékáról haza kellett küldeni a betegeket,

Kásler miniszter a Demokratának adott interjújában most tagadta, hogy ő adott volna erre utasítást. Nyilván rájött arra, hogy gyalázatos dologhoz adta a nevét.

Szerintem a leggyalázatosabbhoz, amit az Orbán-kormány tíz év alatt elkövetett.

Azzal is büszkélkedett Gulyás, hogy Heiko Maas német külügyminiszter egy nyilatkozatában belátta: nem lesz összeurópai együttműködés az Európába érkezett menekültek elosztásában. Ugyanakkor bejelentette, hogy végrehajtják az Európai Unió luxemburgi bíróságának ítéletét, és bezárják a déli határon felállított tranzitzónákat. Az ott élőket – nyilván zárt – menekülttáborokba szállítják, és a jövőben csak külképviseleteken lehet Magyarországtól menedékjogot kérni. Vagyis gyakorlatilag ugyanúgy nem lehet, mint eddig.
Gulyás elismételte azt az először Orbántól hallott rettenetes formulát, hogy „mi dönthessük el, hogy kivel akarunk együtt élni”. Én azt, hogy

a nyugat-európai országok és az EU vezetőinek, akik ma is a második világháborút követően elfogadott emberjogi normák alapján állnak a menekültügyben, tudomásul kell venniük, hogy a mai magyar állam nem fogadja el ezeket a normákat

– mert az idézett orbáni formula ezekkel szöges ellentétben áll –, szégyellnivalónak tartom.

A liberálisok végre nem csak beszélnek, cselekednek

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt országgyűlési képviselője visszatért Röszkére, hogy száraz élelmiszerekből és angol nyelvű könyvekből álló adományt adjon át a tranzitzóna lakóinak.

Bősz Anett azután indított könyvgyűjtést a Facebookon, miután júliusi látogatása során azt tapasztalta, hogy a bent lévő gyermekek oktatása nem megoldott. Napi 3 órát foglalkoznak a jelenleg 99 bent tartózkodó gyerekkel, korcsoportokra bontás nélkül, így az idősebbek szellemi fejlődése nem biztosított.

Az angol nyelvű könyvek nagy segítséget jelentenek a bent lévő gyerekeknek, megfelelő színvonalú oktatás nélkül ugyanis pár hónap alatt is nagy lemaradást kell behozniuk a korosztályukhoz képest. Ezúton is köszönjük a segítséget azoknak, akik részt vettek a könyvgyűjtésben!

A tranzitzónában a nem megfelelő oktatás mellett jelentős probléma a természetes közeg, a fák, a zöldterület teljes hiánya is, amely természetes árnyékot és élhetőbb környezetet biztosíthatna a menekülteknek. A Liberálisok országgyűlési képviselője ezért zöldterület kiépítését kezdeményezi a tranzitzónában annak érdekében, hogy ne pusztán kavics, homok és sivárság vegye körül a bent tartózkodókat, hanem egy olyan természetesebb környezet, amely ha csak egy kicsit is, de elviselhetőbbé teszi a tranzitzóna lakóinak életét. 

Bősz Anett adományosztás utáni sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte a kormány menekültekhez való embertelen hozzáállását. A Fidesz nem érti, hogy bezárt körülmények között egy emberről, különösen egy gyermekről nem csak fizikailag, de szellemileg is gondoskodni kell. A tranzitzónában fogolyként élnek a menekültek, egy parkba vagy egy játszótérre kísérettel sem mehetnek ki, ez pedig rendkívül megterhelő a bent lévők számára, nem is beszélve a jövőjükkel kapcsolatban érzett állandó bizonytalanságról. A Liberálisok képviselője a zöldterület kialakításával barátságosabbá és élhetőbbé szeretné tenni a tranzitzónában rekedtek életterét, hogy könnyebben elviseljék a hosszú bent töltött hónapok megpróbáltatásait.

61 menekült gyermek lehet bezárva a tranzitzónában

  1. „Ez egy börtönóvoda” – mondta Szél Bernadett, miután Szabó Szabolccsal megnézték a röszkei tranzitzónát. A két független parlamenti képviselő szerint éheztetik a tranzitzónába zártakat és a szükséges egészségügyi ellátást sem kapják meg.

Szél azt mondta: 101 fő van a tranzitzónában, köztük 61 gyermek. A legkisebb pár hónapos lehetett, a legnagyobb tinédzserkorban van.

A benti állapotokról azt mondta, egy nyolcéves gyermeknek napok óta fáj a foga, gyógyszert kapott, de mivel nem minősítették sürgősnek az esetet, orvos még nem látta. „Nekem ne mondja senki, hogy ők terroristák. Ne mondja senki, hogy ezek a gyerekek bármi rosszat tettek.”

Nemzeti ünnep a tranzitban

0

Nemzeti ünnep a tranzitban – újabb éheztetett család érdekében kellett beavatkoznia strasbourgi bíróságnak.

A strasbourgi bíróságnak augusztus óta immáron nyolcadszor kell közbelépnie, mert a tranzitzónákban fogva tartott embereknek nem adnak enni. Most egy ötfős afgán család vált áldozatává a magyar állam cinizmusának és kegyetlenségének. Egy anyától és nagykorú fiától tagadták meg az ételt két és fél napon át. Így csak azt ehették, amit a három kisebb gyerek meghagyott nekik.

A Magyar Helsinki Bizottság ismételten a strasbourgi bírósághoz fordult, amely felszólította a hazai hatóságokat, hogy haladéktalanul adjanak enni a rájuk bízott embereknek. Nagy nemzeti ünnepünk, március 15-én aztán végre együtt vacsorázhatott a család.

Nyilvánvalóan ott valami nagyon rosszul alakul, ahol a strasbourgi bíróságnak kell figyelmeztetni az államot arra az elemi kötelességére, hogy az általa elzárt embereknek ételt kell adnia.

Mi már augusztusban figyelmeztettünk arra, amíg nem módosítják a rendeletet, addig a hatóságnak módjában áll majd a rájuk bízott embereket éheztetni. És, íme, eddig 14 emberrel tettek így. Ha már a lelkiismeret elemi parancsa nem működik, a rendeletmódosítás segíthetne.

Újra kapnak ételt a menekültek a határon

A strasbourgi beadvány napján gyorsan adtak enni a Tompán őrzött iraki szülőknek, akik így négy napig ették a gyerekek kosztját – tudtuk meg a Helsinki Bizottságtól. A menedékkérelem tartalmi elbírálása nélkül most a család a bagdadi repülőjegyre várhat vagy új beadvány jöhet.

Újra éheztetnek a tranzitzónában – adta hírül tegnap a Magyar Helsinki Bizottság (MHB), hogy egy öttagú iraki család nyolc hónapja van bezárva a tompai tranzitzónába. A szülők múlt péntek óta nem kaptak enni, csak az jut nekik, ami a kisgyerekeiktől (egyikük súlyos beteg) megmarad.

A MHB azonnal a strasbourgi bírósághoz fordult, hogy az lépjen fel a szülők éheztetése és kínzása ellen. Lényegében postafordultával (egy napon belül) megérkezett

a bíróság döntése: a hatóságnak haladéktalanul enni kell adnia a menekülteknek.

A strasbourgi bíróság döntése úgynevezett ideiglenes intézkedés. Ebben előírja, hogy a magyar hatóságok adjanak enni az anyának és az apának, és a három kiskorú gyermekre tekintettel haladéktalanul biztosítsák, hogy a család elhelyezési körülményei megfeleljenek a kínzás, embertelen és megalázó bánásmód tilalma által előírtaknak.

A strasbourgi bíróság egy nap alatt hozta meg az ideiglenes intézkedést, amiben a kormányt felszólítja az étel biztosítására. Ennél gyorsabb eljárás nem nagyon van, persze

ez csak olyan kivételes helyzetekre vonatkozik, ahol a kínzás tilalma sérül

– írta a Facebookon az MHB.

A család tavaly júniusban adta be a menedék iránti kérelmet, amelyet a bevándorlási hivatal elutasított, a fellebbezéssel pedig a bíróság tette ezt jogi hiányosságra hivatkozva. Ezt aztán másodfokon helybenhagyta a következő bíróság – mondta a Független Hírügynökségnek Fazekas Tamás, az MHB ügyvédje.

A jogerős elutasítás február 5-ikén érkezett meg az MHB-hez, valószínűleg a bevándorlási hivatalhoz is. Ezután három nappal vonták meg az ételt a szülőktől. Arra a jogszabályra hivatkozva, amely a jogellenesen itt tartózkodók közül csak a kiskorúak ellátását teszi lehetővé. Érdekes, hogy a bevándorlási hivatal aznap, múlt pénteken leállította az éheztetést, amikor az MHB elküldte beadványát Strasbourgba – mondta az ügyvéd.

Tavaly augusztusban ugyanez történt, akkor két hét után kaptak ételt a fogva tartott emberek, ugyancsak a strasbourgi bíróság közbeavatkozása nyomán. Az MHB már akkor felhívta a figyelmet arra, ha nem módosítják a rendeletet, újabb éheztetésekre kerülhet sor. Azóta se módosították.

A többedik ugyanilyen nemzetközi bírósági döntés alapján egyértelmű, hogy

a magyar jogszabály nem felel meg az uniós normának.

A hatóságnak enni kell adnia a rá bízott embereknek.

Jelenleg tehát jogerős kiutasítási határozat van az iraki család ügyében az EU egészéből Irak területére. Vagyis őket – minden bizonnyal repülőgéppel – Irakba kell visszatoloncolni – mondta Fazekas Tamás. Ugyanakkor a menekülti kérelmüket érdemben nem bírálták el, tehát van lehetőség újabb kérelmet benyújtaniuk. Erről ezután döntenek.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa foglalkozik majd a magyar tranzitzónák rejtegetésével

Bekerül az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa számára készülő jövő évi jelentésbe, hogy nem engedték be a szakértőiket a röszkei és tompai tranzitzónákba – közölte az egyik szakértő, Sètondji Roland Adjovi a Független Hírügynökséggel. 

Mint arról már beszámoltunk, a magyar hatóságok megakadályozták a tranzitzónák megtekintését, amit pedig a világszervezet szakértői előre leegyeztettek. Azt akarták ellenőrizni, hogy mennyire megalapozott a rengeteg panasz, amit kaptak az ottani állapotokról.

Mint azt Sètondji Roland Adjovi most kérdésünkre megerősítette, nem engedték be őket, ezért felfüggesztették a magyarországi látogatást. Erről részletes beszámolót készítenek, amit jövő évi éves jelentésükben, szeptemberében terjesztenek az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé.

A labda a magyar kormány térfelén pattog, ezek után neki kell újra meghívni és beengedni a szakértőket, ha hajlandó akadálytalan bejutást engedélyezni a szabadságot korlátozó valamennyi helyszínre.

A szakértőkből álló munkabizottság már a jövő héti ülésén megvitatja a helyzetet és dönt a további teendőkről.

Kérdésünkre Sètondji Roland Adjovi hangsúlyozta, hogy ők nem fejthetnek ki semmilyen véleményt a kormány politikájáról. Az a munkájuk, hogy megfigyeljék a gyakorlatot és jogi észrevételeket terjesszenek a kormány és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé arról, hogy ez a gyakorlat összhangban van-e a nemzetközi joggal.

Ezt szokták csinálni az egyes országokban tett látogatások után készített jelentésekben, de mivel a mostani látogatásukat felfüggesztették, erről nem lesz jelentés. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelentéseket készítenek azokról az egyedi esetekről is, amelyekre felhívják a figyelmüket és ezeket közzé is teszik a weboldalukon.

Nemcsak éheztetik, verik is a menekülteket a magyar határnál

0

Az Európa Tanács kínzás elleni bizottságának jelentése szerint Magyarországnak felül kell vizsgálnia a menedékkérők elszállásolását biztosító tranzitzónákra vonatkozó szabályozását, és véget kell vetni a kísérő nélküli kiskorúak fogva tartásának.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (amelynek semmi köze az Európai Unióhoz) tájékoztatása szerint a jelentés a szakbizottságnak a Röszke és Tompa mellett található tranzitzónákban tett legutóbbi, 2017. október végi látogatásának tapasztalatait összegzi.

A jelentés szerint tranzitzónák felszereltsége jó, elfogadható feltételeket biztosít a menedékkérőknek – ugyanakkor aggódnak amiatt, minden menedékkérő kénytelen itt maradni, amíg kérelmüket elbírálják,

a helyiségek zárkákra emlékeztetnek,

így a környezet nem alkalmas emberek, különösen gyerekek elszállásolására.

A nem sokkal a jelentést készítők érkezése előtt a határ szerbiai oldalára toloncolt illegális bevándorlók közül sokan arra panaszkodtak, hogy

magyar rendőrök megverték őket, amit a delegáció orvosszakértőjének véleménye is alátámasztott.

A hvg.hu úgy tudja, hogy a jelentésben több konkrét esetet le is írnak: volt, akit összerugdostak, másokat ütöttek-vertek, többeket kutyákkal félemlítettek meg – volt, akit egy rendőrkutya meg is harapott. Egy kisebb csoport arról számolt be, hogy amikor elfogták őket, akkor a férfiakat ököllel, a nőket gumibottal verték.

A bizottság szerint korábban nem folyt olyan eljárás, amely felmérte volna az erőszakos kitoloncolást követő bántalmazás kockázatát, és azt tanácsolta, hogy a magyar hatóságok vessenek véget a bevándorlók visszaküldésének.

Az Európa Tanács közleménye szerint az illetékes magyar hatóságok a jelentésre adott hivatalos válaszukban azt írták, hogy a jelentés egyebek mellett „számos, a tényekkel ellentétes állítást tartalmaz, amelyek természete inkább politikai, mintsem szakmai”.

„A magyar hatóságok válaszából egyértelműen kitűnik, hogy a jelentésben felvetett aggodalmak továbbra is érvényesek”

– idézi a közlemény az ET kínzás elleni bizottságának elnökét, Mikola Gnatovszkijt, aki reméli, hogy a szakbizottság delegációjának év végén tervezett következő látogatása lehetőséget biztosít a felvetett kulcsfontosságú kérdések megvitatására a helyzet javítása érdekében.

Nemrég egyébként az is kiderült, hogy a menedékkérők egy részét éheztették is a tranzitzónában. Erről itt olvashat bővebben.

Szabó Szabolcs: a tranzitzóna mint egy börtön

0

Szörnyűbb, mint amire számítottam – mondta a déli tranzitzónában tett látogatásuk után Szabó Szabolcs. Szél Bernadett-tel rettenetes körülményeket, valóságos börtönt láttak a déli határ mentén. A legrosszabb a gyerekek sorsa: nem értik, mi történik, és nem is tanulhatnak.

A szerb határon lévő tranzitzónába látogatott el a két LMP-s politikus, a vizitről frissen indult blogjában számolt be Szél Bernadett. Az általa leírtak is rendkívül mostoha körülményekről tanúskodnak: 16 napos csecsemővel ott élő menekült asszonyról, egy másikról, akinek elvetélt pár hónapos magzata. A forróság vagy az özönvízszerű eső is megkeseríti az ott lévő 61 menekült dolgát. Jelenleg 25 gyerek van köztük.

Szörnyűbb, mint amire számítottam – ezt már Szabó Szabolcs mondta a Független Hírügynökségnek. Az egész olyan, mint egy börtön, amelyben ítélet nélkül élnek emberek bezárva – derül ki szavaiból. A tábort kívül pengés drót veszi körül, és a belső szektorokat is ugyanilyen acélhálókkal választják el egymástól. Köztük

minden ajtó lakattal elzárva, közlekedés csak engedéllyel, kísérővel,

például ha orvoshoz mennek.

Három részre van osztva a tábor. Az egyikben a családok, a másikban a 14-18 éves fiatalok, a harmadikban az egyedül álló férfiak tartózkodnak; a 14 éven aluli gyerekeket Fótra szállítják.

Az összes körülmény azt a célt szolgálja, hogy minél inkább elvegyék a menekültek kedvét attól, hogy ide jöjjenek – mondta Szabó Szabolcs. Egyértelművé tették nekik is, hogy csak azért jutottak be a táborba, ment parlamenti képviselőként kötelező beengedni őket, de tolmácsot nem vihettek magukkal. Szerencséjükre éppen ott volt az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) egy embere, aki angol-fárszi tolmácsolásban segített nekik. Az egy kivételével mind afgán között többen is kitűnően beszélnek angolul, velük megérttették magukat.

A 61 ember jelenleg

mind menekültügyi eljárás alatt áll,

első fokon, aminek vége az automatikus elutasítás, vagy a második szakaszban, amikor a fellebbezés zajlik. Már ha megértik, mi történik velük, mert a politikus azt tapasztalta, hogy a legjellemzőbb az általános tájékozatlanság.

Állandó tolmács nincs a táborban,

az angolul beszélők próbálnak információhoz jutni.

A hivatalos magatartás is azt a célt szolgálja, hogy minél kevesebb információ jusson ki a lakossághoz a szörnyű körülményekről. A személyzet lényegében semmilyen kérdésre se válaszolt a képviselőknek, akiknek telefonját kirakatták velük a bejáratnál, de még

a nemzetközi szervezet munkatársainál se lehet készülék

– mondta Szabó Szabolcs. A menekültek viszont tarthatnak, ha van pénzük, a szociális munkások a táboron kívül feltöltik a kártyákat. Ahogyan ezek a segítők visznek nekik ételt is, ha meg tudják fizetni.

Az egyik fiatal azt mesélte Szabó Szabolcséknak, hogy látta a tévében, hogy Orbán Viktor azt mondta, a kormány a keresztényeken segít. Akkor

rajta mint keresztényen miért nem segítenek már nyolc hónapja

– kérdezte.

Az élelmezés a jelek szerint valóban megoldódott, a felnőttek háromszor, a fiatalok ötször kapnak enni naponta, és hetenként egy nagyobb élelmiszercsomagot is kapnak – mondta a politikus.

Amit azonnal meg kellene oldani, az legalább

a gyerekek helyzetének enyhítése

a képviselő szerint. Olykor kirándulni vagy fagyizni vinnék ki őket a táborból. Ezen túlmenően viszont a kormány bement abba az utcába, ahonnan nincs visszaút: a hajdan volt rendes menekült-ellátási rendszert felszámolta, a jelenlegi penge-drótkerítéses megoldás legfeljebb papíron felel meg az uniós irányelvnek, amely tiltja a fogva tartást. Ez is az elrettentést célozza – mondta az LMP-s képviselő.

Az viszont a magyar törvénynek nem felel meg, hogy elvileg kapnak oktatást a fiatalok, a gyakorlatban azonban nem. A forró konténerekben éjszaka nem tudnak aludni, nappal próbálják kipihenni magukat – jellemezte a helyzetet Szabó Szabolcs. Ráadásul anyanyelvükön nem tanulhatnak, legfeljebb angolul – ha a tankerületi igazgatóság ad angolul tudó tanárokat.

Pár száz „migráncs” kerestetik

Fél év alatt összesen nem fogtak el annyi embert a határon, amennyi egy hónapban kellene a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzethez”, mégis meghosszabbították a rendeletet. Március óta 196 embert kaptak el a határon, kéne találni még háromszázat.

Szeptember 6-tól jövő március 7-éig meghosszabbította a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. A rendelet a márciusi ugyanilyen tartalmú döntést váltja fel.

A kormányzati közlemény szerint ezzel garantálható, hogy továbbra is a lehető leghatékonyabban tudjunk fellépni az illegális bevándorlással szemben az országhatár mentén és az ország területén is. A határvédelemre szükség van, az illegális határátlépési kísérletek folyamatosak.

A rendőrség az ország területén is rendszeresen azonosít illegális migránsokat, és a magyar határvédelem hiányában Magyarországra ismét a 2015-ös tömeges bevándorláshoz hasonló nyomás helyezkedne (sic!) – olvasható a kommünikében.

Az éppen három éve a parlament által elfogadott úgynevezett salátatörvény meghatározza, mik a feltételei a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének. Akkor, ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma egy hónap átlagában

a napi ötszáz főt, két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt vagy egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja.

A tranzitzónában tartózkodók számának pedig egy hónap átlagában a napi ezer főt, két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt vagy egy hét átlagában a napi ezerhatszáz főt kellene meghaladnia ahhoz, hogy jogszerűen válsághelyzet lehetne az országban.

Ezzel szemben a számok a következők. A határon elfogottak a rendőrségi kimutatás alapján a jelenlegi „válságidőszakban”: augusztusban 13, júliusban és júniusban 18-18, májusban 77, áprilisban 65, márciusban 5 ember. Összesen 196 ember.

A „legforgalmasabb” hónap megoszlását mutatja az alábbi grafikon.

Forrás: police.hu

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal legfrissebb elérhető statisztikája pedig azt szemlélteti, hogy januártól áprilisig tartó négy hónapban mennyi menedékkérő érkezett az országba.

Forrás: BMBAH

Az idézett törvény azt is tartalmazza, hogy a fenti számokon túlmenően „bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény alakul ki, amely valamely település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti”. Ilyenre kétség kívül akadt példa, mondjuk Őcsényben tavaly ősszel, amikor megtámadták a jogszerű menedékesek tervezett pihenésére vállalkozó panziós autóját (és amit nagyon megdicsért Orbán Viktor), vagy amikor márciusban rendőrt hívtak a fodrásztól az eső miatt fejkendővel kilépő tősgyökeres magyar hölgyre, meg ugyancsak e viselet miatt inzultálták egy filmforgatás egyiptomi szereplőit májusban.

Meghátrált a kormány az éheztetett menekültek ügyében

0

Mint arról a Független Hírügynökség többször is beszámolt, egy július elejétől érvényben lévő szabályozásd értelmében a magyar állam nem köteles gondoskodni a déli határion felállított tranzitzónában tartózkodó menekültek ellátásáról.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy csak a nők és a gyerekek kapnak enni, a felnőtt férfiak nem. Néhány nappal ezelőtt Iványi Gábor, a Magyar Evangélikus testvérközösség vezetője megpróbált élelmiszert juttatni a tranzitzónában éhező embereknek, ám a hatóságok nem engedélyezték, hogy átadja a nekik szánt léelmiszert: kenyeret, hzaklat és almát.

Iványi ezt követően Gréczy Zsolt DK-s országgyűlési képviselő társaságában ment a határra. Kérését ekkor már nem utasították el, s átadhatták a magukkal vitt élelmiszercsomagokat.

Most Iványi Gábor levélben tájékoztatta a segítőket, támogatókat, valanint a nyilvánosságot, hogy a petíciók és a támogatások gyűjtését szeptember 3-án felfüggesztik.

Mint írja, „ennek egyik oka, hogy időközben a kormány meghátrált, és a hírek szerint enged (a Helsinki Bizottság Strasbourg irányában tett lépéseinek következtében is) embertelen álláspontjából. Miután az ügy jogi háttere változatlanul tisztázatlan, figyelmünk nem lankadhat, amíg jogszabályokkal is ellenőrizhető módon nem kötelezik magukat a hatóságok arra, hogy minden menedékkérőt emberségesen kezelnek, és az elemi igényeiket (étkezés, stb.) figyelembe veszik.”

Mivel az országgyűlési képviselők bejuthatnak a határzónába, eddig főleg velük együttműködve tudtak a felajánlásokból adományokat bejuttatni. Iványi Gábor arra kéri a képviselőket, hogy folyamatosan ellenőrizzék a hatóságok munkáját.

A Magyar Evangéliumi Testvérközösség a jövőben is figyelemmel kíséri az események alakulását, és ahogy tudnak, segítséget nyújtanak.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!