Kezdőlap Címkék Tőzsde

Címke: tőzsde

Mennyezetomlás a jakartai tőzsde épületében

0

Leszakadt az indonéz főváros tőzsdéjének a belső mennyezete, többen megsérültek. Az épület ad otthont a Világbank irodájának is. A Facebookon számos fénykép mutatja, ahogy porba és füstbe borult az épület aulája, amely tele van mennyezet-darabokkal, és törött bútorokkal.

 

A nagy hírügynökségek egyelőre ismertelennek nevezik az omlás okát.  Egyelőre azt sem tudni, hányan és hogyan sérültek meg. A város rendőrfőnöke a helyi televíziónak azt mondta, hogy megkezdődött a vizsgálat, de egyelőre a sebesültek ellátása az elsődleges feladat.

A BBC jelentése szerint a Világbank egy Jakartában dolgozó munkatára szerint az aula fölött egy átjáró volt, az omlott be. A nemzetközi szervezet irodája ugyanabban az épületben van, mint a tőzsde.

Lapszem – 2017. december 15.

0

Pénteken a Valérok ünneplik névnapjukat, és szeles, esős időre lehet számítani. A lapszemle pedig már itt is van:

Magyar Nemzet: Vizsgálni lehetne Mészárosék új bevásárlását

A héten jelentette be a Mészáros Lőrinc, felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt., hogy egy bonyolult kereszttulajdonlásos ügylettel beszállnak a legnagyobb magyar kézben lévő biztosítóba, a CIG Pannónia Nyrt.-be. A cég részvényei már a bejelentés előtt egy hónappal emelkedni kezdtek – írja a Magyar Nemzet. Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) elnöke a lapnak elmondta, hogy megvizsgálták Mészárosék keddi tranzakcióit, és önmagukban nincs velük gond. A CIG Pannónia hétfői hétszázalékos árfolyam-emelkedése viszont már megérne szerinte egy vizsgálatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről. A CIG elmúlt néhány hónapos tőzsdei tevékenysége nem indokolt ugyanis ekkora emelkedést. A kérdés az, hogy ez a vételi hullám nem merítette-e ki a bennfentes kereskedelem tényállását.

Népszava: Listás kosarat adott a DK Karácsonynak

Szombaton meglesz a Demokratikus Koalíció önálló listája – mondta Gréczy Zsolt, a párt szóvivője a Népszavának. Gréczy ezzel Karácsony Gergelynek, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjének üzent, aki továbbra is közös listát szeretne a DK-val. Gréczy Zsoltot elmondta, hogy nem tárgyalnak Karácsony Gergellyel a közös listáról és Gyurcsány Ferenc harmadik helyéről. Az önálló DK-lista mellett a 106 egyéni választókerületben koordinált jelöltállítást szeretnének, és erről tárgyalnak az MSZP-vel – mondta a lapnak Gréczy.

Magyar Idők: Járműjavítóba költözik a Közlekedési Múzeum

Kőbányán, az egykori Északi Járműjavító területén az 1-es és 28-as villamosvonalak találkozásánál épülhet meg az új Közlekedési Múzeum a Magyar Idők információja szerint. A 2009-ben bezárt, azóta üresen álló Északi Járműjavító úgynevezett Dízelcsarnokban kapna helyet a múzeum fő épülete. A tervezés a kormánydöntés nyomán jövő év elejétől megkezdődik. A szomszédos, úgynevezett Eiffel-csarnokban a Magyar Állami Operaház építkezik, ezáltal új kulturális negyeddé formálják az elhanyagolt X. kerületi ipari zónát – írja a lap.

Az eurót nem rendítette meg Merkel kudarca

0

Bár kezdetben a befektetők aggodalmaskodtak, de később felülkerekedett az a vélemény, hogy a németek kormányalakítási kudarca nem befolyásolja jelentősen az eurozóna gazdasági kilátásait – állapítja meg a Bloomberg. A német tőzsdén csökkentek az árfolyamok, de az európai összesített részvényindex nem változott, azaz a befektetők beárazták Merkel kancellár kudarcát.

 

Már a választási eredmények is megmutatták, hogy Németországban nehéz lesz kormányt alakítani, de mindenki bízott Angela Merkel tárgyalási képességeiben. A kancellárasszony azt mondta Emmanuel Macron francia elnöknek, hogy két hónap alatt összehozza az új kormányt. Ez azonban nem sikerült. A Jamaika koalíció megbukott.

A két fő vitatéma a bevándorlás és az energiapolitika volt. A bajor CSU ragaszkodott ahhoz, hogy Németország mindenképpen kerüljön el egy újabb menekült inváziót, és legyen felső határa az egy év alatt beengedett bevándorlók számának. Ezt végülis Angela Merkel pártja, a CDU elfogadta, a két potenciális koalíciós partner, a liberálisok és a zöldek viszont nem.

Hasonló ellentétek mutatkoztak meg a másik kérésben, energetikai ügyekben is. A zöldek ragaszkodnak az atommentes Németországhoz, míg a keresztény pártoknak ez nem olyan sürgető cél.

Angela Merkel 2005 óta irányította Németországot, Európa első számú nagyhatalmát. Politikai jövője most kérdésessé vált, de a befektetők többsége úgy ítéli meg, hogy az eurozóna és benne Németország gazdasági kilátásai továbbra is kedvezőek, függetlenül attól, hogy a kormányalakítási tárgyalások befuccsoltak Berlinben

Mészáros-részvények: „persze, ez gáz, de nem a tőzsdéé”

Hónapok óta tartó irgalmatlan vágtázásban vannak a Mészáros Lőrinc tulajdoni körében álló tőzsdei cégek részvényei. A Konzum, az Opus és az Appeninn több száz, sőt, ezerszázalékos növekedést értek el, egyértelműen a politikai hátszélre felkapaszkodva. Nem bizonyítható, de nem is zárható ki, hogy létezhet olyan informális személyi kör, amely időben értesül(t) arról, milyen céget vásárol(t) Mészáros Lőrinc birodalma. Egy tőzsdei szereplő szerint “persze, ez gáz, de nem a tőzsdéé”.

Mészáros Lőrinc a különféle cégvételek után belevágott a tőzsdei társaságokba bevásárolni magát. Magához láncolta a Konzum Nyrt.-t, majd ez részt szerzett az Appeninn ingatlanos cégben, hogy aztán a tavaly megszerzett Opimus Nyrt.-t átkeresztelje Opusra. Az így létrejött kusza, egymást is tulajdonló vállalatbirodalmat itt mutattuk be.

A nyár vége óta e három társaság részvényei elképesztő ralizásba kezdtek. Az Appeninn a kicsivel 200 pontról jóval ezer fölé futott a november eleji fordulópontig.

Forrás: BÉT

A Konzum egyenesen hatvanszorosára (!) dagasztott kurzust produkált szintén november elejéig.

Forrás: BÉT

Az Opus árfolyama “csak”  mintegy hússzorosára növekedett.

Forrás: BÉT

A kereskedés hevességére jellemző, hogy egyre-másra kellett felfüggeszteni a kereskedést, miután az árfolyam változása elérte a napon belüli megengedett 15 százalékos limitet.

A három cég tőzsdei értéke 375 milliárd forintra hízott rövid idő leforgása alatt, amely mögött

ekkora valós gazdasági teljesítmény nyilvánvalóan nincs.

Az nem vitás senki előtt se, hogy Mészáros politikai hinterlandja nyújtja azt a hátszelet, amelyre felkapaszkodva zajlik a börzén az árfelhajtó kereskedés.

A Budapesti Értéktőzsde egyik – neve említésének mellőzését kérő – ismert szereplője szerint olyan kisbefektetők mozdultak rá a Mészáros-papírokra, akik keresik a magas kockázatú részvényeket. De az is igaz, hogy minden bizonnyal a tulajdonosi kör is vásárol(t) a papírokból, a kisbefektetőknek tehát egyre kisebb rész maradt. Lényegében a spekulánsok egymásnak adnak részvényt, akár napon belül is vesznek-adnak, azonnali árfolyamnyereségre játszanak. (Ezt korrigálták november első hetében, amikor visszafordult az árfolyam.)

Az nem állítható, hogy nincs valós teljesítmény a Mészáros-cégek mögött – fogalmazott visszafogottan a börzei befektető -, de kétség kívül az a várakozás áll a háttérben, hogy

időről időre érkezik valami “jó hír”: újabb bevásárlás szállodaláncba vagy másba.

A tulajdonosok – és esetleg mögöttük állók – megfontolásairól úgy véli, hogy rájöttek, jobb, ha a kevés kisbefektető is jól jár (nem sok vizet zavarnak), miközben ők nagyot kaszálhatnak.

Nincs-e olyan informális kör a három Mészáros-cég körül, amely maga nem tart részvényeket, és legfőképpen nem tulajdonos, vezető tisztségviselő, de másoknál előbb tudja, mely cégek kerülnek Mészáros Lőrinc látókörébe? Ezt egyáltalán nem lehet kizárni, sőt, akár a korábbi részvénycsomag-vételek némelyike esetében sem lehetetlen, csak nem bizonyítható – válaszolta a tőzsdei szakértő.

“Persze, ez gáz”, de nem a tőzsdére nézve – mondta, hiszen nyilvánvaló, hogy ezek a társaságok képesek valódi teljesítményre, de “ebben a gazdasági környezetben”, vagyis azzal a várakozással, hogy Mészáros cégei a jövőben is hasítanak.

“Ez a ‘sztori’ nem a börzéről mond véleményt, hanem a minket körülvevő viszonyokról” –

tette hozzá.

A BÉT csak platformot ad a kereskedéshez, ennek szabályosságát nem ők ellenőrzik – tudatták a tőzsdén a FüHü-vel.

A pénzügyi és tőkepiaci felügyeletet is magában foglaló Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci szereplők magatartását, így – többek között – a tiltott piaci manipulációra vonatkozó rendelkezések betartását is – közölte Binder István szóvivő. Azt vizsgálják, hogy felmerül-e bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás gyanúja, illetve sérülhetnek-e a − befolyásszerzéssel összefüggésben keletkező − nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettségre vonatkozó szabályok.

Az MNB a bejelentéseket kivizsgálja és eldönti, indokolt-e felügyeleti eljárást indítania. Ilyen tartalmú határozatot a Mészáros-cégekkel kapcsolatban eddig nem hozott az MNB.

A fegyvergyárosok profitáltak, a kaszinók szívtak a vérfürdő után

0

Míg egyesek a fegyver eladások szűkítéséről álmodoznak a fegyvergyártó cégek extra profitot zsebelnek be.


Hét százalékkal ugrottak meg a fegyvergyártó cégek részvényei miután kiderült, hogy az Egyesült Államok legnagyobb vérfürdőjét okozta egy fegyver mániás nyugdíjas Las Vegasban. 60 halott és több mint 600 sebesült, ez rekord! Mint ahogy az is, hogy a rendőrség mennyi fegyvert talált még a gyilkos nyugger különböző raktáraiban. A Sturm Ruger és az American Outdoor Brands (ez utóbbi gyártja a legendás Smith&Wesson fegyvereket) talán kissé lejjebb csúsztak a New York-i tőzsdén, de végül a fegyvergyárosok dörzsölik a kezüket: a biznisz újra beindul!
 

Ugyanez történt  2012-ben amikor gyerekek váltak a vérfürdő áldozatává egy elemi iskolában Newton városában Connecticutban. Húsz 6-7 éves gyerek és hat felnőtt halt meg akkor. Obama elnök megkísérelte elővezetni régi ötletét: korlátozzák a fegyverek eladását az Egyesült Államokban! Pillanatok alatt kiderült: erre semmi esély sincs! Miért? Mert sokan megrémülnek egy vérfürdő után, és maguk is szaladnak a fegyver boltba, hogy bevásároljanak. Az iszlamista terrorizmus csak ráerősít erre a hatásra. Ennél is fontosabb az, hogy a fegyvergyárosok lobbija hihetetlenül erős Washingtonban. Különösen sok republikánus honatya támogatja őket, de vannak szép számmal demokraták is. Most épp egy olyan törvényt készítenek elő, mely lehetővé teszi, hogy valaki legálisan viselhessen fegyvert olyan államban is, mint például Kalifornia, ahol a helyi törvények ezt tiltják. A republikánus többség keresztül fogja nyomni a törvényt annak ellenére, hogy a vérfürdő Las Vegasban mindenkit megrázott. Egy kis vita a Kongresszusban persze jót tesz az üzletnek: sokan megijednek, hogy a korlátozások jönnek és gyorsan bevásárolnak – “amíg még lehet!” Trump elnök ugyan azt mondta a vérfürdőről, hogy maga a gonosz munkálkodott ott. El is látogat szerdán Las Vegasba, de esze ágában sincs kiábrándítani hűséges szponzorait, a fegyvergyárosokat. Továbbra is kiáll amellett az USA elnöke, hogy a szabad amerikai ősi joga a fegyver, és ennek megszerzésében őt korlátozni nem szabad még akkor sem, ha Las Vegasban egy nyugdíjas 60 emberrel végzett és több mint hatszázan megsebesített.

A fegyvergyárosok tehát dörzsölhetik a markukat, de a kaszinók részvényeinek árfolyama esett a tőzsdén.

Visszaesésre számítanak a turizmusban is, hiszen végülis egy country koncert résztvevői váltak a vérfürdő áldozatává. Már annak idején is azért lett a kaszinó világ központja, mert Bugsy Siegel, aki New Yorkban Lucky Luciano és Meyer Lansky hűséges gengszter társa volt, felfedezte: Nevada államban mindent szabad!

Kaszinózni, vagy fegyvert tartani nem gond Nevadában, melyet a gyilkos nyugdíjas is ezért választott otthonául.

Las Vegas alapítóját Bugsy Siegelt is lelőtték, mert át akarta verni a maffiát, de a kaszinó város a vérfürdőig virágzott. Most azonban Las Vegasnak PR kampányt kell indítania, hogy ne mindenkinek a vérfürdő ugorjon be a város nevéről …

Minden mutató magasan, jöhet a recesszió?

A német és amerikai gazdaság legfontosabb mutató az egekben: dinamikus növekedés, évtizedes mélyponton a munkanélküliség, a bizalmi indexek szárnyalnak. A részvényvásárlások a múltban ilyenkor tetőztek, aztán jött az összeomlás.

A német gazdaság pénteken megismert legfrissebb néhány mutatója rendkívül impozáns: a növekedés az első negyedévi 0,7 után a második három hónapban is 0,6 százalék volt, a bruttó hazai termék (GDP) gyarapodása a 2016-os mértéket is meghaladva idén elérheti 2 százalékot. A jövőbeli növekedés lehetőségét előrevetítő vállalati beruházások 1,2 százalékkal kúsztak feljebb a második negyedévben, a lakosság pedig német mértékkel jelentősen, 0,8 százalékkal költött többet, a német statisztikai hivatal megjegyzése szerint a GDP indexének emelkedésében is ez kapott nagy szerepet (sokan kárhoztatják a németeket, hogy „túl sokat” takarékoskodnak, ahelyett, hogy kissé többet fogyasztanának, ami nagyobb szökellést tenne lehetővé a nemzetgazdaságban).

Az ismert befektető, Zsiday Viktor éppen az efféle mutatók kapcsán tette fel a kérdést, hogy az ilyenkor szokásos részvénypiaci optimizmus közepette mikor várható az a pont, amikor tömegesen kezdenek eladni papírokat.

És amikor elkezdődik az összeomlás, a pánik.

Mint írja, elméletben mindenki tudja, mikor kell hosszú távra részvényeket venni. Akkor, amikor recesszió tombol, magas a munkanélküliség, összeomlanak a vállalati profitok, és a címlapokról a félelem árad. És azt is, mikor kell a részvényeket eladni: amikor minden szép és jó, nagy a jólét, kicsi a munkanélküliség, rekordon vannak a vállalati profitok.

A múltbeli fel-le-hullámzások Zsiday szerint nagyon hasonló képet festenek a mostanival összevetve.

Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a részvényeladásokat jellemzően megelőző jelekkel állunk szemben

– derül ki Zsiday gondolatmenetéből. Két fontos jelzőszám éppen nagyon fent van: Németországban 2007-ben ment mindenkori maximumára a vállalati hangulatot mérő úgynevezett IFO-index, és tudjuk, hogy utána mi jött: összeomlás. Most ismét ilyen a helyzet, a német IFO-index tetőponton van, és hasonló pályát futhat be amerikai társa, az ISM-mutató, ami ha nincs is rekordértéken, de magasan áll.

A másik indikátor a munkanélküliség, ami eddig amikor évtizedes mélypontjára esett, az a ciklus tetőpontját jelezte, mert ilyenkor már nem nagyon maradtak kihasználatlan kapacitások a cégeknél, a jegybank előbb-utóbb kamatot emel, a gazdaság túlfűtött állapotban van. Most éppen ez a helyzet: a német munkanélküliség 30 éves mélyponton van, az amerikai is 15 évesen.

Zsiday szerint ezek mindenképpen igen erős figyelmeztető jelek. A történelem azt mutatja, hogy ilyen helyzetekben szokott tetőzni a részvénypiac: teljes a bátorság, és már kevés a lehetőség a felfelé haladásban. A befektető hazai párhuzamot is lát:

a nagy bátorságra egészen elképesztő példa, ami a magyar kis részvények piacán zajlik,

ennek látványa szintén megerősíti abban, hogy a befektetői bátorság-felelőtlenség csúcson van. És habár a bemutatott jelzőszámok időzítésre nem alkalmasak, a hosszútávú befektetők számára ezek azok a jelek, amikor eladnak, és akkor térnek vissza, amikor a címlapokról már nagybetűkkel ordít a recesszió felirat.

Mészáros Lőrinc most ingatlanos céget vett

A diplomáciai háború közepette Mészáros Lőrinc ismét bevásárol: az érdekeltségébe tartozó Konzum-cégek 49 százalék részesedést vettek a szintén tőzsdei Appeninn ingatlanbefektető társaságban. A vásárlás értéke 4,5 milliárd forint.

A kereskedést is felfüggesztették reggel a Budapesti Értéktőzsdén a Konzum Nyrt. részvényeivel, miután a cég közzétette: jelentős bejelentésre készül. Ez pedig az volt, hogy a Konzum, testvérvállalatával, a Konzum PE Magántőkealappal közösen 24,51-24,51 százalék részesedést vásárol az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.-ben. A Konzum-társaságok Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartoznak.

A 2009 végén alapított Appeninn Holding Nyrt.

Magyarország egyik legdinamikusabban növekvő ingatlanbefektetési társasága,

részvényeit 2010-ben vezették be a Budapesti Értéktőzsdére. A vállalat tulajdonában és üzemeltetésében lévő, összesen 65 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanok eszközértéke meghaladja a 22 milliárd forintot – írja a Privátbankár az új Mészáros-szerzeményről.

A tőzsdén kívüli ügylet során az Appeninn 19.511.134 darab 100 forint névértékű törzsrészvényét a Konzum Nyrt., illetve a Konzum PE Magántőkealap 228,9 forintos átlagáron vásárolja meg,

vagyis mintegy 4,5 milliárdot költöttek el.

Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója az ügylet kapcsán kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy befektetőként határozott tervekkel érkeznek az Appeninn Holdinghoz. A vállalatot szabályozott ingatlanbefektetési társasággá kívánják átalakítani. Ezzel egyébként jelentős adómegtakarításra nyílik módja a társaságnak.

Megszabadul az Opimus névtől Mészáros Lőrinc

Csütörtökön rendkívüli közgyűlésen minden bizonnyal nevet változtat Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az Opimus Group. Az Opus Globalra átkereszteléssel a második legnagyobb részvényes felcsúti gázszerelő-polgármester megszabadulhat a sajtóbeli felvásárlásokkal, főleg a Népszabadság bezárásával besározódott Opimus névtől.

A befektetési társaság egytucatnyi vállalkozásban érdekelt, köztük az ország második legnagyobb médiakonglomerátuma, a Mediaworks. Az Opimus – Mészáros másik szerzeményével, a Konzummal – azzal vált világhírűvé, hogy mintegy négyszáz-százalékos részvénydrágulást ért el a budapesti tőzsdén, amióta Mészáros bevásárolta magát.

Rendkívüli közgyűlést hívott össze az Opimus Group csütörtökre, amelynek egyik napirendi pontja a tőzsdei társaság átkeresztelése Opus Globalra. A cég az elmúlt fél évben először arról lett ismert, hogy Mészáros Lőrinc kisebbségi részesedést szerzett benne, ennek nyomán május elején leváltották a teljes vezetést (érdekes módon a tőzsde honlapján most is a leváltott vezérigazgató olvasható kapcsolattartóként), és bekerült az igazgatóságba a felcsúti gázszerelőből lett polgármester két lánya. (Az áprilisban határozatképtelenség miatt elmaradt közgyűlés pótlásakor is mindössze 16,9 százalékos részvényesi arány hozta meg a 100 százalékos döntéseket.)

Az Opimus árfolyama Forrás: portfolio.hu

Ezután az Opimus részvényeinek– párhuzamosan Mészáros másik tőzsdei szerzeményéének, a Konzuménak – árfolyama kilőtt. Ezután

azzal került be még a nemzetközi hírfolyamba is, hogy idén mintegy 400 százalékos árfolyam-emelkedést produkált

– a Konzum egy hete 3200 (!) százalékos hozamemelkedésben volt, de járt ennek majdnem dupláján is, ezzel a világ legjobban teljesítő papírja címet érdemelhetné ki.

A bő száz éve alapított, s oltóanyag-készítést végző (egykoron Phylaxia), ma már vagyonkezelésben utazó Opimus

tavalyi beszámolója 30 milliós összbevétel mellett 403 milliós adózás utáni veszteséget rögzített,

noha akkor 13 vállalkozás tartozott hozzá (azóta egy osztrák társaságot eladott). A pannó így is nagy és színes. Vannak ott agrárcégek, építőipari társaság, cseh közös tulajdonú mérnöki iroda, amely esélyes az új paksi blokkba beszállítani, ingatlanhasznosító, kockázatitőkealap-kezelő, a térség legnagyobb tűzhely-gyára, s néhány inaktív kft is.

És persze a konglomerátum ékköve, a Mediaworks, amely a tucatnyi vidéki napilappal a kormány kommunikációs igényét szolgálja ki, bevételével pedig

a második legnagyobb a médiapiacon.

A jó kormányzati kapcsolatokat szolgálja a Takarékinfó Adatfeldolgozó Zrt. is, amely koordinálja a kormányzati nyomással kikényszerített takarékszövetkezeti integráció egységes informatikai rendszerének kialakítását, és kiszolgál takarékok mellett egyéb „fontos” vállalatokat.

A cégekben lévő különböző arányú Opimus-részesedések befektetési értéke bő 6 milliárd forint az éves beszámoló alapján.

A leendő Opusban Mészáros Lőrinc tulajdoni hányada 24,3 százalék, amivel a második legnagyobb részvényes.

Jelenleg, mert a két hete bejelentett szándék szerint az Opimus 8,3 százalékos részvényesét, a Status Capitalt kerekítve 75-25 arányban megvásárolja Mészáros és maga az Opimus. A Konzumban pedig 19,54 százaléka van az újdonsült tőzsdegurunak.

Tőzsdére vinnének kisvállalatokat

0

Kedden jelent meg az az uniós pályázat, amelynek egyik célja kis- és közepes vállalkozások tőzsdére segítése. A vissza nem térítendő támogatás keretében egymilliárd forint összegű támogatást ad, s 50 százalékos előleget is nyújt a kormány.

Kedden jelent meg a kormány felhívása a kiemelt növekedési potenciállal bíró kis- és középvállalkozások pénzügyi ismereteinek, önálló külső finanszírozási képességének növelése, nemzetközi hálózatosodásuk elősegítése, nemzetközi piacokon történő továbbá tőzsdei jelenlétének erősítése érdekében. A kormány a Budapesti Értéktőzsdével fog együttműködni.

A Széchenyi 2020 keretében a kormány egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad,

és a megfelelő projekteknek a megítélt támogatás elszámolható költségei legfeljebb 50 százalékára, legfeljebb 500 millió forintra előleget biztosít. A vállalkozásoknak a kapott támogatáson felül önerőből kell finanszírozniuk a fejlesztéseket.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK