Kezdőlap Címkék Tőzsde

Címke: tőzsde

Sanghajba és Hongkongba áramlanak a milliárdok

Jack Ma, Kína leggazdagabb embere Alibaba internetes kereskedő cégét még a Wall Streeten vitte tőzsdére. Most viszont úgy határozott, hogy az Ant már nem New Yorkban hanem inkább Sanghajban és Hongkongban bocsásson ki részvényeket. Miért e változás?

Trump kereskedelmi háborúja

Igen hűvössé vált a globális gazdaság két legnagyobb szereplőjének kapcsolata azt követően, hogy Donald Trump Kínát állította bűnbakként választási kampányának középpontjába.

Washington intenzív kampányt folytat a Huawei ellen nemcsak otthon, de külföldön is. Ennek következtében egyre másra mondják le a Huawei 5G fejlesztéseit az európai országok.

Közben Peking rátette a kezét Hongkongra. Hszi Csinping elnök olyan nemzetbiztonsági törvényt szavaztatott meg Pekingben, amely lényegesen korlátozza Hongkong autonómiáját. Válaszul Trump megvonta Hongkong különleges státuszát. Ez elijesztheti a külföldi befektetők egy részét. Épp ezért tartotta fontosnak Kína leggazdagabb embere – akinek zsebében ott lapul a piros párttagsági könyvecske -, hogy megtámogassa Hongkongot.

Nemcsak politikai, de pénzügyi oka is van a váltásnak

A Bloomberg és a CNN arra hívja fel a figyelmet, hogy 2014-ben sem Hongkongban sem pedig Sanghajban nem volt lehetőség olyan részvény kibocsátásra, melyet az informatikai társaságok nagyon kedvelnek. A duális részvények ugyanis lehetővé teszik azt, hogy az alapító atyák továbbra is megőrizhessék döntéshozó jogaikat. Ha egy cég különböző részvényeket bocsát ki egyidőben, akkor ezekre az A,B részvényekre különböző jogokat és osztalékokat határozhat meg.

Ezt a szempontot hangsúlyozza közleményében az Ant elnök – vezérigazgatója Eric Csing is.

“Azok az újítások, melyeket Sanghajban és Hongkongban bevezettek, lehetővé teszik, hogy a tőkepiacon egymásra találjanak az informatikai cégek és a külföldi befektetők.”

Az Ant nem az egyetlen a Sanghaj/Hongkong döntéssel

Az Alibaba már tavaly Hongkongban második részvény kibocsátásba kezdett, és ily módon inkasszált 6 milliárd dollárt. Kína legnagyobb chip gyártó cége a SMIC ugyanilyen módszerrel 6,6 milliárd dollárra tett szert. Az internetes kereskedő vállalat, a JD.com 4 milliárd dolláros részvény kibocsátást hajtott végre. Az Ant, amelynek leányvállalata az Alipay – Kína egyik legsikeresebb digitális fizetési rendszere – ennél nyilván többre számít. Ezért fontos az időzítés: a cég szóvivője sejtelmesen hallgatott arról, hogy mikor is kerül a Ant, a kínai óriás a hongkongi illetve a sanghaji tőzsdére.

Kétéves csúcson a sanghaji tőzsde

Míg a világon mindenütt megérezték a tőzsdék a korona vírus válságot addig Kínában, ahonnan a járvány elindult világhódító útjára, a részvények árfolyama rekordokat döntöget.  Sanghajban 3%-al magasabbak az értékek mint az év elején míg Sencsenben, ahol az informatikához kötődő részvények piaca van: 12%-os a növekedés! Persze ez is a korona vírus járványhoz kapcsolódik hiszen az optimizmust az táplálja: a pekingi vezetés mindent megtesz azért, hogy elhárítsa a gazdasági válságot – írja a londoni Financial Times. A befektetők újabb és újabb növekedés serkentő csomagokra számítanak a közeli jövőben.

A South China Morning Post szakértője megkockáztatja: Mao elnök halála (1976) óta ez lesz az első év amikor a dinamikusan fejlődő kínai gazdaság visszaesést produkál! Ez minden bizonnyal túlzás, de valószínűleg Pekingben is lemondtak már az évi 6%-os növekedésről és örülnének annak is, ha elérnék az 5%-ot. Krisztalina Georgieva, az IMF főnökasszonya is arra utalt legutóbbi Kínával foglalkozó sajtóértekezletén, hogy az 5,6%-os éves növekedés túlságosan optimistának tűnik.

De akkor miért emelkednek a részvény indexek?

Katasztrofális profitok várhatóak

Az első negyedévet szabályosan agyoncsapta a korona vírus Kínában. A Financial Timesnak nyilatkozó szakértő, Thomas Gatley szerint a pekingi vezetés tudatosan eteti a piacot olyan reménytkeltő információkkal, amelyek részvény vásárlásra serkentik a befektetőket.

A Mizuho szakértői szerint nemcsak erről van szó hanem inkább arról, hogy Hszi Csinping elnök és csapata még egyáltalán nem mondott le arról az igen ambiciózus célról, hogy megkétszerezzék a GDP -t 2021-ig tartó évtizedben!

Ehhez idén 5,6%-os növekedést kellene produkálnia a kínai gazdaságnak ebben az évben. A katasztrofális első negyedév után három olyan negyedévnek kellene következnie, amely ezt lehetővé teszi. Ezt a dinamikus fejlődést akarja pénzügyi eszközökkel ösztönözni  a pekingi vezetés, és erre számítva döntöget rekordokat a tőzsde Sanghajban és Sencsenben.

A japán Nomura szerint ezek a befektetők túlságosan optimisták. Véleményük szerint nem lesz olyan nagy ösztönző csomag mint amilyenben a befektetők reménykednek. A pekingi gazdasági vezetés profi: csakis célzott ösztönző csomagokat készít elő, melyek a nagyvárosok versenyképes szektoraira korlátozódnak és nem érintik az egész kínai gazdaságot.

Mindez járvány függő

A Financial Times joggal mutat rá, hogy bár Kínában a hivatalos adatok szerint a járvány igazán súlyosan csak Hupej tartományt érintette, és a korona vírus visszavonulóban van, de senki sem lehet biztos benne, hogy nem lesz következő forduló! Robert Carnell, az ING ázsiai részlegének főnöke szerint nagy kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a kínaiak tömegesen visszatérnek a munkahelyükre? Mi lesz, ha külföldről érkezik vissza a már legyőzöttnek tekintett korona vírus? Ha a pekingi vezetés nem kontrollálja hatékonyan ezeket a folyamatokat, akkor új járvány alakulhat ki, amely padlóra viheti a kínai gazdaságot, és természetesen negatívan befolyásolná a részvénypiacokat is Kínában.

Zuhan a tőzsde az amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó kudarca miatt

0

Egyelőre csak a dél-koreai zuhant nagyot, de szakértők szerint ez várható világszerte. Már az amerikai S&P 500 határidős tőzsdeindex is esett 0,4 százalékot.

Donald Trump és Kim Dzsong Un csúcstalálkozójának látványos kudarca miatt zuhantak a dél-koreai részvények, már most annyit vesztettek az értékükből, mint tavaly október óta soha. A legfontosabb dél-koreai tőzsdeindex, a Kospi 1,8 százalékkal, a dél-koreai pénz, a won pedig 0,5 százalékkal gyengült.

A Bloomberg által idézett szakértők szerint mindez annak ellenére történt így, hogy senki sem várt nagy sikereket a Hanoiban tartott csúcstalálkozótól. Arra is utaltak, hogy két kiszámíthatatlan vezető magatartását nehéz megjósolni. “Az emberek a legsúlyosabb következményekre számítanak.”

Trump a porcelánboltban

Bedöntötte a börzéket Trump a jegybank elleni újabb támadással. Az első reakciók az 1929-es válságot látszottak felidézni.

A nagy gazdasági összeomlás rémképét vetítette a falakra Donald Trump elnök karácsonyi Twitter-üzenete, amelyben „megtalálta” az amerikai gazdaság egyetlen baját, a szerinte túlságosan magas alapkamatot. A központi bank, a FED csaknem egy hete idén már negyedszer, 0,25 százalékponttal emelte meg a kamatot a  2,25-2,5 százalékos irányadó sávba. Ez egybevágott az elemzői várakozásokkal és a FED korábbi közleményeivel.

A kamatemelés elsődleges oka a gazdasági növekedés és az ennek nyomán várható inflációs nyomás enyhítése, az úgynevezett túlhevülés megakadályozása.

Ennek nyomán bezuhant az amerikai tőzsde, majd az ázsiai piacok is lejtmenetbe kapcsoltak.

Trump már sokadjára kifogásolja a  FED kamatpolitikáját, szerinte ugyanis az alacsony kamat a gazdaság növekedésének fő hajtóereje. Az elnök szemmel láthatóan nem vesz tudomást arról, hogy növekedés idején kell az úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitikát folytatni: adót és kamatot emelni, hogy aztán a következő krízis idején legyen mód az enyhítésre, pénz pumpálására a gazdaságba.

Az ijedtséget csak fokozta a pénzügyminiszter telefonos kérdése a legnagyobb kereskedelmi bankok vezetőihez, hogy újra a 2008-as válság idejét érjük-e. A bankárok megnyugtatták Steve Mnuchint, hogy van elég pénz a bankrendszerben.

A FED előző vezetése, Janet Yelennel az élen kezdett bele két éve a monetáris szigorításba, vagyis abba, hogy a válság idején nullára csökkentett alapkamatot elkezdi lépésenként emelni azzal párhuzamosan, ahogyan magára talál a gazdaság: növekszik a foglalkoztatás és a belső fogyasztás. Az Egyesült Államokban a gazdaság bővülésének háromnegyedét a belső fogyasztás adja, ami azonban azonnal megjelenik az áremelkedésben. Ennek elleneszköze az alapkamat emelése, a pénzkínálat mérséklése.

Az ellentétet fokozza Trump hiúsága, az, hogy a gazdaság minden eredményét magának tulajdonítja. Ez  is hozzájárul  ahhoz,   hogy  egyre  inkább a Fed válik a fő ellenséggé. A piac azonban attól tart, hogy Trump megpróbálja elfoglalni a jegybankot.

Spekulánsok karjaiba lökné a magyart az MNB

Túl sok a készpénz a forgalomban, jó lenne, ha sokkal több állampapírt, és akár négyszer több (!) részvényt venne a lakosság. Ezt szeretné elérni a Magyar Nemzeti Bank. A készpénz mennyisége tényleg durván nő, nyolc év alatt két és félszeresére, köszönhetően a kormány több intézkedésének.

Anyám borogass, Soros-féle spekulánsok karjaiba lökné a magyart a Magyar Nemzeti Bank! – kiálthat fel, aki azt olvassa az MNB alelnökétől, hogy túl sok a készpénz, ezt inkább a lakossági állampapír-vásárlásra és tőzsdézésre kéne fordítani. Jelentős nagyságra, mintegy 5700 milliárd forintra rúg a magyarországi készpénzállomány – mondta egy konferencián Nagy Márton.

A jövő nagy kérdése, mi lesz ezzel a jelentős készpénzmennyiséggel. Rámutatott: ha ennek kevesebb, mint a felét, 2300 milliárd forintot a lakosság állampapír-vásárlásra fordítana, akkor a mostani, lakosság kezében lévő, 5100 milliárd forintos értékpapír-állomány mintegy 45 százalékkal ugrana meg. A háztartások által megvásárolt, jelenleg 800 milliárd forint összegű

tőzsdei részvényállomány pedig 3100 milliárd forintra emelkedne, azaz majdnem megnégyszereződne,

és ez nagyon kedvező lenne a hazai gazdasági növekedés szempontjából – jelezte az MNB-alelnök.

A forgalomban lévő készpénz mennyiségének alakulását mutatja az alábbi grafikon.

Forrás: MNB

Látható tehát, hogy szinte megállíthatatlanul nő a fizikai pénz forgalma, az MNB adata szerint a fizetési tranzakciók 80-85 százalékát készpénzben bonyolítjuk. A rajz idősorán kívüli évek alapján a kép még drámaibb: 2010-hez (a kormányváltáshoz képest) a forgalomban lévő kápé mennyisége 2200 milliárd forintról két és félszeresére nőtt a mostani 5700 milliárdra, pedig azóta elment az országból vagy félmillió ember.

Túl azon, hogy hivatalos részről egyfolytában az MNB-alelnök által említett tőzsdei „spekulánsok” ellen hangolják a népet, tényleg a jövő kérdése, hogy helyes lenne-e, ha egyenesen négyszeresére dagadna a cseppet se kockázat nélküli tőzsdei befektetési állomány.

Ami a lényeget illeti, a válasz nagyon egyszerű:

a különféle megtakarítások azért nem nagyon nőnek a kívánt mértékben, mert nem éri meg.

Éppen egy éve írtuk le, hogy „megeszi az infláció a megtakarítást, és jelenleg alig van olyan pénzügyi lehetőség, ami ezt megelőzné. A szinte láthatatlan kamatok jó ideig maradhatnak.”

Az infláció azóta jócskán megugrott, a jegybanki alapkamat nem mozdult, az inkább irányadónak tekinthető bankközi kamatláb (Bubor) is éppenhogy feljebb kúszott. A végeredmény tehát ugyanaz.

A banki hozamokra – és ezzel a megtakarítások elhelyezésére – éppenséggel a kormány adta fel az utolsó kenetet, amikor hét éve

bevezette a különféle tranzakciós különadókat,

amiket a pénzintézetek annak rendje, s módja szerint tovább is adtak az ügyfeleknek.

Amikor pedig – a felháborodást látva – adómentessé tették havi 150 ezer forint készpénz felvételét, csak megerősítették a készpénzhez amúgy is erős ragaszkodást.

Az viszont tény, hogy

a kormánynak nagyon kell a pénz,

mert az uniós támogatások alig csöpögnek, az előlegként kifizetett pályázati összegek már ezermilliárdos tételre rúgnak. A kormány mindenhonnan szeretne pénzhez jutni: önkormányzattól és lakosságtól, bárhonnan.

Ez volt ma – 2018. február 6.

0

Összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit. Ha bővebben is el akarja olvasni őket, kattintson a linkekre!

Tekintélyes lapok bírálják a magyar kormányt

Kelet-Európáról közölt cikket a Guardian és a Foreign Policy is, mindkettőben kiemelten foglalkoznak Magyarországgal, főleg a szabadságjogok visszaszorítása és az idegenellenesség miatt.

A szélsőjobb hőse lett Orbán Viktor

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Sorra dicsérik meg szélsőjobboldali pártok vezetői Orbán Viktort. Van köztük rasszista, vagy éppen erősen oroszbarát is. Az is közös bennük, hogy tavaly januárban

mindegyikük képviseltette magát a populista szélsőjobboldaliak nagy találkozóján,

Koblenzben, ahol együtt szidták a globalista elitet, az Európai Uniót, a médiát, és persze a menekülteket.

Maradt a veszteség a tőzsdén

Lényegében a nyitáskori veszteséggel zárta a napot a budapesti tőzsde a hétfőről áthúzódott pánik következtében. Közben a tengeren túl viszont mintha enyhülne a krízis, az amerikai index enyhe emelkedésben van.

Robbanhat a Fidesz a választások előtt?

Feszültség van a Fideszben információink szerint, pedig nem ez jellemző a pártra. Viszont ahogy növekszik, ahogy szaporodnak a kisebb és nagyobb hatalmi centrumok, úgy távolodnak el az egyszemélyi vezető, Orbán Viktor látóköréből az alsóbb szinten megjelenő érdekviszonyok, és döntési pontok.

Ma három éve mondta ki Simicska, hogy mit gondol Orbánról

Fotó: 444/Simicska Lajos

2015. február 6-án, pénteken a Simicska Lajos érdekkörébe tartozó Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió és Hír TV vezetői „lelkiismereti okokra hivatkozva” felmondtak. A „szakítás” után sorra hagyták el Simicskát médiabirodalmának főszerkesztői, de ez csak fokozta az ő harci kedvét, és tömören így jellemezte egykori barátját:

„Orbán egy geci”.

Aztán elment szánkózni.

Kilép az MSZP-ből a gyöngyösi polgármester

Hiesz György, Gyöngyös polgármestere „könnyeivel küszködve” jelentette be, hogy visszalép az országgyűlési képviselői jelöléstől, és az MSZP-ből is kilép. Azt is elmondta, hogy

függetlenként folytatja munkáját,

és így indul majd a jövő évi polgármester-választáson is.

Új honlapja van Lázár Jánosnak

Személyes hangvételű, teli emberi megközelítésekkel – épp olyan, mint amilyennek egy politikusi honlapnak választási kampány közeledtével lennie kell. Még jó tanácsot is ad: az ember ne mondjon hülyeséget, butaságot Orbánnak.

Az LMP feljelent a paksi hitelcsere miatt

MTI Fotó: Kovács Tamás

Szél Bernadett feljelenti a kormányt a paksi hitel előtörlesztése miatt, mert ez szerinte annak beismerése, hogy lett volna olcsóbb hitelforrás is.

A kormány 24 milliárd forintot előtörleszt a kölcsönből,

két százalékpontnyi kamatkülönbséget remélve megspórolni.

Kormányhivatalnokok őrizetben – ukránoknak szereztek hamis papírokat

Január 24-én Hajdúdorogon több kormányhivatali alkalmazottat vettek őrizetbe. Az esetről a rendőrség hivatalosan csak annyit közölt, hogy négy embert hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével gyanúsítanak.

Szerbia és Montenegro hét év múlva EU-tag lehet

Igaz, ehhez még sok reformra van szükség, mint ahogy négy másik, nyugat-balkáni államban, Albániában, Macedóniában, Boszniában és Koszovóban is, amelyek szintén uniós tagok akarnak lenni – ezt írja bővítési stratégiájában az Európai Bizottság.

Okostelefon nélkül már élni se tudunk?

Forrás: pexels.com

A magyarok háromnegyede szerint nem. Az okostelefont már

inkább internetezésre és csetelésre használjuk,

mint beszélgetésre. Minden második magyar rendszeresen a vécére is magával viszi. 29 százalék tartja magát függőnek, de a magyarok háromnegyede nem tudna lemondani okostelefonja használatáról.

Mennyit hoz a konyhára egy Michelin-csillag?

A nagy éttermek is a piacról élnek, sok esetben számukra is létkérdés a Michelin-csillag. Az elismerés három év alatt átlagosan 80 százalékos forgalomnövekedést jelent, többen mégis önként lemondanak róla.

Kissé korrigált a BUX

0

Valamelyest visszakúszott a budapesti börze indexe, de még veszteségben van. A nyitás utáni órában nagy forgalom mellett az egyik kis papír, az Opus van a legnagyobb mínuszban.

Másfél órával a nyitás után mérséklődött a Budapesti Értéktőzsde nap kezdetkori vesztesége. A BUX a mínusz 2,5-2,8 százalékos sávból visszakúszott két százalék közelébe. A forgalom nagy, hárommilliárd forintot is meghaladó.

A hétfői amerikai pánik vesztese a pénzügyi szektor, cégei 4 százalék feletti mértékben buktak értékükből. A budapesti börzén ennek megfelelően az OTP részvényét is eladói magatartás jellemezte, 3 százalék a vesztesége. A legtöbbet a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Opus vesztett, öt százalékot.

Lehetséges, hogy elkezdődött az óvatos vásárlás, ez a későbbiekben kiderül.

Szárnyalt a Mészáros-részvény

0

Ma mérsékeltebben, de változatlanul intenzíven zajlik a kereskedés a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt. tőzsdei részvényeivel. A cégről tegnap terjedt el a hír, hogy megvenné a Telenor magyarországi leánycégét.

Ismét a „nagy” papírokkal versengve zajlik a kereskedés a Konzum (és a szintén Mészáros-érdekeltségű Opus) részvényeivel. Tíz óra előtt magasan az OTP és Mol – a budapesti tőzsde vezető részvényei – feletti árfolyam-növekedése volt a Konzumnak és az Opusnak (3,3 százalék). A két Mészáros-papír a BÉT teljes (addigi) forgalmának körülbelül harmadát tette ki. Az index a reggeli nyitás után süllyedésnek indult, a Konzum el is veszítette árfolyam-növekedésének kétharmadát.

Kedden délután terjedt el a hír, hogy a Konzum nem kötelező vételi ajánlatot tett a Telenor mobilszolgáltató hazai érdekeltségére. A Konzum azóta se reagált az árfolyamot jelentősen befolyásoló hírre.

A cég részvénye óriási ugrott a délutáni kereskedés idején.

A Telenor maga jelentette be múlt pénteken, hogy meg nem nevezett féltől ajánlatot kapott térségi divíziójára, a magyar, bolgár, szerb és montenegrói leánycégekre.

Az ajánlatot tanulmányozzák, semmi egyebet nem árult el a Telenor. Így azt se, hogy – ha elfogadják azt – egyben kívánják-e értékesíteni a kelet-közép-európai részleget, vagy egyenként is lehetséges. Bolgár értesülés körülbelül 2 milliárd euróra (bő 600 milliárd forintra) becsülte a teljes csomagot. Ebből a magyar Telenor 200-300 milliárd forint körül lehetne.

Nem a mostani az első és egyedüli kiugró árfolyamugrás a Mészáros-féle részvényeknél. Tavaly nyár óta zajlik az olykor irracionális indexmozgás, amelyet egyértelműen a politikai szállal magyaráznak megfigyelők.

Ezzel korábban már foglalkoztunk, nevezetesen, hogy a több száz százalékos árfolyam-emelkedések mögött ekkora valós gazdasági teljesítmény nyilvánvalóan nincs. Mészáros politikai hinterlandja is alighanem közrejátszik ebben, az, hogy úgy gondolja sok befektető, hogy Mészáros cégei “a jövőben is hasítanak”.

Mennyezetomlás a jakartai tőzsde épületében

0

Leszakadt az indonéz főváros tőzsdéjének a belső mennyezete, többen megsérültek. Az épület ad otthont a Világbank irodájának is. A Facebookon számos fénykép mutatja, ahogy porba és füstbe borult az épület aulája, amely tele van mennyezet-darabokkal, és törött bútorokkal.

 

A nagy hírügynökségek egyelőre ismertelennek nevezik az omlás okát.  Egyelőre azt sem tudni, hányan és hogyan sérültek meg. A város rendőrfőnöke a helyi televíziónak azt mondta, hogy megkezdődött a vizsgálat, de egyelőre a sebesültek ellátása az elsődleges feladat.

A BBC jelentése szerint a Világbank egy Jakartában dolgozó munkatára szerint az aula fölött egy átjáró volt, az omlott be. A nemzetközi szervezet irodája ugyanabban az épületben van, mint a tőzsde.

Lapszem – 2017. december 15.

0

Pénteken a Valérok ünneplik névnapjukat, és szeles, esős időre lehet számítani. A lapszemle pedig már itt is van:

Magyar Nemzet: Vizsgálni lehetne Mészárosék új bevásárlását

A héten jelentette be a Mészáros Lőrinc, felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt., hogy egy bonyolult kereszttulajdonlásos ügylettel beszállnak a legnagyobb magyar kézben lévő biztosítóba, a CIG Pannónia Nyrt.-be. A cég részvényei már a bejelentés előtt egy hónappal emelkedni kezdtek – írja a Magyar Nemzet. Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) elnöke a lapnak elmondta, hogy megvizsgálták Mészárosék keddi tranzakcióit, és önmagukban nincs velük gond. A CIG Pannónia hétfői hétszázalékos árfolyam-emelkedése viszont már megérne szerinte egy vizsgálatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről. A CIG elmúlt néhány hónapos tőzsdei tevékenysége nem indokolt ugyanis ekkora emelkedést. A kérdés az, hogy ez a vételi hullám nem merítette-e ki a bennfentes kereskedelem tényállását.

Népszava: Listás kosarat adott a DK Karácsonynak

Szombaton meglesz a Demokratikus Koalíció önálló listája – mondta Gréczy Zsolt, a párt szóvivője a Népszavának. Gréczy ezzel Karácsony Gergelynek, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjének üzent, aki továbbra is közös listát szeretne a DK-val. Gréczy Zsoltot elmondta, hogy nem tárgyalnak Karácsony Gergellyel a közös listáról és Gyurcsány Ferenc harmadik helyéről. Az önálló DK-lista mellett a 106 egyéni választókerületben koordinált jelöltállítást szeretnének, és erről tárgyalnak az MSZP-vel – mondta a lapnak Gréczy.

Magyar Idők: Járműjavítóba költözik a Közlekedési Múzeum

Kőbányán, az egykori Északi Járműjavító területén az 1-es és 28-as villamosvonalak találkozásánál épülhet meg az új Közlekedési Múzeum a Magyar Idők információja szerint. A 2009-ben bezárt, azóta üresen álló Északi Járműjavító úgynevezett Dízelcsarnokban kapna helyet a múzeum fő épülete. A tervezés a kormánydöntés nyomán jövő év elejétől megkezdődik. A szomszédos, úgynevezett Eiffel-csarnokban a Magyar Állami Operaház építkezik, ezáltal új kulturális negyeddé formálják az elhanyagolt X. kerületi ipari zónát – írja a lap.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK