Kezdőlap Címkék Tőzsde

Címke: tőzsde

“Kína gazdasági válsága világválságot okozhat”

“Emlékezzünk 2015-re amikor a kínai tőzsde összecsuklása az egész világon éreztette a hatását: mínuszba fordultak a tőzsdék az USA-ban és más fejlett államokban is” – írja az Egyesült Államok egykori pénzügyminisztere a Washington Postban.

“Ha Kína válságba kerül, akkor eláraszthatja olcsó termékekkel az egész világpiacot miközben a Kínába irányuló globális export leáll. Ami a globális pénzügyi helyzetet illeti: Kína nem lesz képes segíteni a világnak, hogy túljusson egy nagy pénzügyi válságon míg 2008-ban ezt megtette” – ez a véleménye Hank Paulson egykori amerikai pénzügyminiszternek, aki sokáig Kína fő lobbistája volt Washingtonban.

Hank Paulson nagyon is tudja, hogy miről beszél hiszen akkoriban épp ő volt a pénzügyminiszter Washingtonban.

“Az esetleges kínai válsággal szemben az USA egyáltalán nem maradna immunis annak ellenére, hogy a két állam kereskedelme mindössze az amerikai GDP 2%-át teszi ki. Elég arra utalni, hogy Kína birtokában van az amerikai államkötvények jelentős része.”

Peking most döntési helyzetbe került – hangsúlyozza Hank Paulson: “Hszi Csin ping elnök fokozta a kommunista párt irányító szerepét a gazdaságban, a nemzetbiztonság és a stabilitás érdekében  feláldozta a gazdasági növekedést. Pekingben előbb vagy utóbb dönteni kell: vagy marad a kommunista párt fokozott irányító szerepe vagy nagyobb teret engednek a piacgazdaságnak. A döntés kihathat az egész világra hiszen ha Kína úgy dönt, hogy a belső problémákért a külvilágot teszi felelőssé és megnöveli a nacionalizmust, akkor az USA-Kína kapcsolat a konfliktus irányában mozdulna el.”

Tegyük hozzá, hogy a pekingi Global Times már jelenleg is azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy tudatosan fékezni akarja Kína fejlődését a különböző szankciókkal, melyek tiltják a modern technológiák elérését a kínai gazdaság számára.

Mit kellene tennie az amerikai vezetésnek?

2021-ben a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát. A republikánus Hank Paulson ezzel éppúgy nem ért egyet mint a 100 éves Henry Kissinger, aki nemrég még Pekingbe is elrepült, hogy igyekezzen helyrehozni a két nagyhatalom kapcsolatát.

Mit javasol Hank Paulson?

“Erős a pozíciónk a világban. Cégeink és egyetemeink a legelsők a világon. Vezetünk a modern technológiákban, energia tekintetében nem függünk a világtól. A szomszédaink a szövetségeseink.”

Mi következik ebből Hank Paulson szerint?

Hagyjuk működni a piacot, és ne növeljük az állami szerepet!

“Nem kell állami ipar politika!” – hangsúlyozza az USA ex pénzügyminisztere bírálva a Biden adminisztrációt, amely hatalmas összegeket költ például a chip iparág fejlesztésére.

“Nem ezzel kellene foglalkoznia az amerikai kormánynak hanem a fenyegető adósságválsággal. Csökkenteni kell az államadósságot, mert ez jelenti az igazi fenyegetést az amerikai nemzetbiztonságra”

– érvel Hank Paulson, aki mint Kína fő lobbistája Washingtonban szépen csendesen elfelejtené a kereskedelmi háborút a két nagyhatalom között. Érdekes, hogy ez sokban hasonlít Yellen asszony álláspontjára. Az USA jelenlegi pénzügyminisztere nemrég erről tárgyalt Pekingben.

Biden elnök álláspontját e tekintetben leginkább Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó képviseli, aki Kínával kapcsolatban már régen lemondott a válásról – decoupling – és a CIA igazgatójához, William Burnshöz hasonlóan sokkal inkább a derisking kifejezést használja mondván “meg kell tenni pár yardot a kínai kereskedelem korlátozására nemzetbiztonsági okból, de nem többet.” Az elmúlt évek szankciói, melyeket még Donald Trump kezdett el Kínával szemben, minden estre már megtették a magukét: Peking már nem az USA első számú kereskedelmi partnere, mert két szomszédja: Mexikó és Kanada immár a kínai vetélytárs előtt jár ezen a fontos területen.

Drága bírálat: 230 milliárd dollárt veszített Kína leggazdagabb emberének cége

Jack Ma három éve bírálta Peking gazdaságpolitikáját. Cége, az Ant most tette közzé jelentését arról, hogy mennyibe került számára a bírálat. A veszteség  mai tőzsdei értéke:  230 milliárd dollár!

Megdöbbentőbb szám jön ki akkor, ha együtt kezeljük Jack Ma két cégét: az Alibabát és az Antet, mert akkor a veszteség 877 milliárd dollár! És még nincs vége: a pekingi pénzügyi felügyelet pénteken 7,1 milliárd jüanos büntetéssel sújtotta az Ant-et – ez 984 millió dollárnak felel meg.

Hogy reagált az Ant? Szombaton közölte, hogy visszavásárolja részvényeinek egy részét. Az egyik főrészvényes az Alibaba, mely az Ant részvényeinek egyharmadát birtokolja. Ennek hallatára hétfőn emelkedni kezdtek a high tech cégek részvényei a tőzsdén: az Alibaba például 3,2%-kal erősödött, mert sokan bizakodnak: Peking szigorú felülvizsgálati kampánya véget ért. Igaz, már tavaly is azt hitték:

novemberben akarták tőzsdére vinni az Antet miután korábban azt a pekingi pénzügyi hatóságok leállították. 34,2 milliárd dollár lett volna az új részvények kibocsátási összértéke vagyis világrekord, mely megdöntötte volna a szaúdi Aramco eredményét. Ám két nappal a tervezett részvénykibocsátás előtt Peking ismét megakadályozta, hogy a sanghaji és hongkongi tőzsdén kibocsássák az Ant részvényeket.

Mit mondott Jack Ma amivel kicsapta a biztosítékot Pekingben?

Kína akkori leggazdagabb embere, aki igen jó kapcsolatban állt Hszi Csin-ping elnökkel, Sanghajban a Bund konferencián nem kertelt:

”Kína pénzügyi rendszere nem felel meg a huszonegyedik század követelményeinek!”

– hangsúlyozta az Alibaba alapító atyja. Jack Ma abban a tartományban alapította meg internetes kereskedő cégét, melynek élén akkor Hszi Csin-ping állt, aki 2012-ben azután Kína első embere lett. Jack Ma, aki New Yorkban vitte tőzsdére az Alibabát, mert újra nagyot álmodni: új bankrendszert akart Kínában. Ennek lett volna a zászlós hajója az Ant. Jack Ma azzal vádolta a kínai bankokat, melyek a legnagyobb közé tartoznak a világon, hogy

“óvatos üzletpolitikájuk olyan mint a zálogházaké, és nem támogatják a feltörekvő startup cégeket, melyek a technológiai fejlődés jövőjét jelentik.”

A beszéd után Pekingbe rendelték Jack Ma-t és az Ant tőzsdei indulása lekerült a napirendről. Hosszú ideig nem is lehetett hallani Jack Máról, aki elveszítette büszke címét: már régen nem ő Kína leggazdagabb embere. Pedig ebben a minőségében előbb találkozott New Yorkban a megválasztott Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping kínai államfő.

 “Ketten együtt Jack-el nagy dolgokat viszünk majd végbe!”

– harsogta akkor Donald Trump.

Jack Ma a Trump korszakban állt hatalma és gazdagsága csúcsán, 2021-ben megindult a lejtmenet, mely nemcsak őt hanem az egész pénzügyi és kereskedelmi szektort érintette Kínában. Pekingben attól tartottak, hogy az átláthatatlan hitel piramis rendszer összecsuklik, ezért általános felülvizsgálatot rendeltek el: 3 ezer milliárd dollár tűnt el a kínai piacról!

Az Alibaba részvények 2020-ban voltak a csúcson, mai értékük 70%-kal kisebb mint akkor volt. Ebben persze része volt a hatóságok szigorán túl a Covid járványnak is, mely hosszú időre lefékezte a kínai gazdaságot, a világ más részeit pedig recesszióba taszította.

Mi lesz most? A CNN gazdasági rovata által megkérdezett szakértők szerint most újra megpróbálkozhatnak azzal, hogy tőzsdére vigyék az Antet, de “az már nem képvisel új értékrendet hanem csak egy unalmas bank lehet a többi közül Kínában.”

Alibaba darabokban

0

A tőzsdék kedvezően fogadták, hogy hat részre szakadt az Alibaba, a világ egyik legnagyobb internetes kereskedője. Jack Ma kapitulált, a hatalom elégedett Pekingben: az óriást feldarabolják, és a hat utód újra a tőzsdére mehet.

260 milliárd dollár az Alibaba értéke, ezért senkinek sem volt mindegy, hogy miképp fogadja a világ a Pekingben kidolgozott új üzleti konstrukciót.

Az üzleti világ bevette a csalit, örömmel üdvözölte  Hongkongban és New Yorkban azt az elképzelést, hogy az Alibaba hat részre szakad: hazai internetes kereskedés, külföldi internetes biznisz, felhő, helyi szolgáltatások, logisztika valamint média és szórakoztatás.

A várható előnyök nyilvánvalóak hiszen hat kisebb független társaság könnyebben tud alkalmazkodni a gyorsan változó piachoz, és a hatalomnak is kevesebb gondot okozhat a jövőben Pekingben. Daniel Zhang, az Alibaba elnök vezérigazgatója így beszélt erről Hongkongban:

”Az új cégek gyorsabban tudnak majd reagálni a változásokra, fürgébbek lesznek. Már évek óta készítjük elő a változást”

– fogalmazta meg finoman a helyzetet hiszen Jack Ma, az alapító atya hosszú időre eltűnt a nyilvánosság elől, majd Tokióban bukkant fel, és csak mostanában tért vissza Kínába.

Miért ?

Jack Ma, az alapító atya, egy kicsit túlságosan is nagyra nőtt azóta, hogy angol tanárként megindította az internetes kereskedést Csöcsiang tartomány fővárosában. Ebben a tartományban volt a kommunista párt első titkára előbb Hszi Csin-ping, Kína jelenlegi első számú vezetője, és később Li Csiang miniszterelnök, aki a tavalyi pártkongresszuson lépett elő a második helyre. Ez a támogatás döntő fontosságú volt Jack Ma számára, aki maga is rendelkezett párttagsági könyvvel bár ezt sokáig titkolni igyekezett hiszen cégét New Yorkban vitte tőzsdére. Ő lett Kína leggazdagabb embere, aki előbb találkozott a frissen megválasztott Donald Trump elnökkel mint Hszi Csin-ping kínai elnök.

“Jack és én nagy dolgokat viszünk majd végbe együtt!”

– harsogta Donald Trump, és ez kicsapta a biztosítékot Pekingben, ahol túlságosan nagynak ítélték meg Jack Ma hatalmát és főként a száját.

A kommunista Kínában illik csendben gazdagodni. Jack Ma viszont fennhangon bírálta a pénzügyi felügyeletet mondván: akadályozza másik cége, a 35 milliárd dolláros Ant – Hangya – tőzsdére vitelét. Ezt nem engedélyezték, és 2020-ban megindult  a vizsgálat Jack Ma és az Alibaba ellen. A dollármilliárdos Jack Ma rákényszerült arra, hogy megengedje az Alibaba feldarabolását – hangsúlyozza a Project Syndicate oldalon két közgazdász. A tőzsde egyelőre  kedvezően reagált mind New Yorkban mind Hongkongban, és ez azért nagyon fontos, mert az Alibaba hat jogutóda újra részvény kibocsátást tervez – egymástól immár függetlenül. A pénz nagyon kell ugyanis a pekingi vizsgálat egyáltalán nem tett jót az Alibaba részvényeinek: értékük még ma is csak a 70%-át érik annak, ami a csúcs volt Jack Ma mélyrepülése előtt.

“Az Alibaba feldarabolását a pekingi hatalom intézte el”

– ez a véleménye a Kaiyuan Capital befektetési igazgatójának, aki a CNN gazdasági rovatának nyilatkozott.

Peking mosoly offenzívát folytat, mert dinamizálni akarja a magán szektort

Erről beszélt pár napja Li Csiang miniszterelnök amikor vezető kínai üzletemberekkel találkozott.

“Tavaly helytelen viták folytak a társadalomban arról, hogy mi legyen a privát szféra szerepe Kínában. Ez megijesztett sok vállalkozót. Szeretném megnyugtatni őket: a kormány támogatja a magánszektort”

– idézte a China Daily Li Csiang miniszterelnököt.

Jack Ma szimbolikus figurája a privát szférának Kínában és azon kívül is. Felbukkanása ezért lélektanilag fontos nemcsak az Alibaba, de az egész magánszféra számára Kínában. Hszi Csin-ping elnök meg is indokolta, hogy miért akarják újra kiemelten támogatni a magán szektort Kínában: amikor az Egyesült Államok megpróbálja “feltartóztatni  Kínát “, és decouplingról – válásról beszélnek sokan Washingtonban, akkor fontos, hogy a legfontosabb iparágakat – különösen az informatikát – saját erőből fejlesszük Kínában.

Ez a hivatalos szöveg, de sok szakértő szerint Pekingben a hatalom meg akarja rendszabályozni az egész informatikai szektort. Az Alibaba csak az első fecske volt. “Most a Tencent következik “- nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Hong Hao, a Grow Investment Group vezető közgazdásza.

Az Alibaba főnöke mindenesetre optimista, Daniel Zhang e mailt küldött valamennyi dolgozónak a sikeres tőzsdei visszatérés után:

”a piac a legjobb teszt. Így aztán minden új cég a tőzsdére mehet.”

A Citi szerint is nőhet az Alibaba részvények ára, melyet 156 dollárra taksált. Ehhez képest a New York-i tőzsdén 98 dollár volt a záráskor az Alibaba árfolyama.

A zero-Covid-politika végéhez fűződő remény inspirálja a részvénypiacokat

Gyakorlatilag minden újabb Covid járvány Kínában hatalmas bezáráshoz vezet – és megterheli a gazdaságot. Most találgatások zajlanak: vajon a Politikai Hivatal jelzése véget vet ennek a politikának? A tőzsdék már reagálnak – írta meg a Spiegel.

A merev kínai Covid politika enyhüléséről szóló találgatások élénkítik a részvénypiacokat. Hongkongi Hang Sengtől  a vezető német  Dax indexig pozitívan reagáltak a hírra a tőzsdék.

Mi hozza ilyen jó hangulatba a befektetőket? Az alkalomról egy feljegyzés terjedt el a közösségi médiában, amit a befolyásos közgazdász, Hao Hong is tweetelt. Eszerint a Politikai Hivatal állandó tagja, Wang Huning állítólag „újranyitó bizottságot” alakított. Ez a külföldről származó Covid adatokat vizsgálja, hogy különböző forgatókönyveket értékeljen azzal a céllal, hogy enyhítse a márciusi kínai Covid intézkedéseket.

A Külügyminisztérium azonban nem erősítette meg az információt. – Nem tudom, honnan szerezted ezt az információt. Valójában semmit sem tudok róla” – mondta a külügyminisztérium szóvivője, amikor egy ilyen bizottságról kérdezték.

Hszi Csin-ping kínai államfő a Kommunista Párt október közepén tartott kongresszusán megerősítette kormánya szigorú nulla Covid-politikáját. Ennek célja a nagyobb járványok minden áron történő megfékezése.

A körzeteket ismét bezárták

A koronavírus-számok emelkedése a közelmúltban a bezárások új hullámához vezetett a Népköztársaságban. A közép-kínai Vuhantól az északnyugati Hsziningig több millió lakosú városrészeket zártak le, hogy megállítsák a vírus terjedését.

A szigorú bezárások a kínai gazdaságot is súlyosan megterhelték. Globálisan is nagy bizonytalanságot okoznak, mert Kínában minden Covid-zárlat az alkatrészek szállításának késését jelentheti. Például a német ipar nagymértékben függ a kínai beszállítóktól a számítógépes chipek és az akkumulátortechnológia terén.

A Dax jelenlegi pozitív fejleményét egy sikeres hónap előzte meg. Októberben az index a történelem egyik legjobb októberi eredményét érte el, 9,4 százalékos erősödéssel.

Hasznos volt többek között az is, hogy az importárak szeptemberi emelkedése valamivel jobban gyengült, mint azt a szakértők gondolták. A Németországba importált áruk ára továbbra is igen jelentős mértékben, 29,8 százalékkal emelkedett, de az elemzők az előző havi 32,7 százalék után magasabb, 31 százalékos éves rátát feltételeztek. A némileg gyengébb árdinamikához különösen az importált villamos energia költségei járultak hozzá.

Feltölti Putyin kasszáját a Gazprom rekord profitja 

0

Az első félévben hatalmas hasznot realizált az orosz gázóriás, mert az ukrajnai háború miatt rendkívüli mértékben megugrottak a földgáz árak a világpiacon. A holland gáz tőzsdén, mely meghatározó Európában csökkenés következett be.

2500 milliárd rubelt mutatott ki profitként a Gazprom az első félév végén. Az orosz állam kisebbségi tulajdonos a Gazpromban (49,3%), ezért a haszon jelentős része az állam kincstárat illeti meg – 1210 milliárd rubel. Ezt még a Gazprom közgyűlésének meg kell szavaznia szeptember 30-án, de a döntés aligha lehet kétséges Putyin birodalmában.

Hogy sikerült ilyen nagy profitot elérnie a Gazpromnak amikor az ukrajnai háború miatt sok nyugati állam szankciókat jelentett be az orosz energiahordozókkal szemben? Úgy, hogy a dinamikusan bővülő ázsiai piacokon adták el a földgázt, melynek ára a globális hiány miatt az egekbe emelkedett.

Famil Szadigov, a Gazprom alelnöke így összegezte a helyzetet:

“a szankciós nyomás és a kedvezőtlen nemzetközi helyzet ellenére a Gazprom rekord forgalmat és profitot produkált 2022 első félévében. Közben pedig sikerült a cég adósságállományát a minimális szintre csökkenteni.”

Júniusban a Gazprom bejelentette, hogy nem fizet osztalékot – 1998 a nagy orosz pénzügyi válság óta először. A bejelentése után egyetlen napon 30%-al csökkent a Gazprom részvények értéke.

Mi lesz Európa gázellátásával?

A Gazprom szerdán közölte, hogy három napig nem lesz gázszállítás az Északi Áramlat 1 vezetéken. A hivatalos ok: karbantartás, de nyilvánvaló, hogy Putyin zsarolja európai partnereit, akik Ukrajnát támogatják a háborúban és szankciókkal sújtják Oroszországot. Az Interfax orosz hírügynökség szerint az Északi Áramlat 1 vezeték karbantartása “a nyugati szankciók miatt nem lehetséges”. Alekszej Miller, a Gazprom elnök vezérigazgatója kijelentette, hogy a Siemens nem képes megoldani az Északi Áramlat 1 vezeték karbantartását. A Siemens ezt cáfolta.

Franciaország legnagyobb gázszolgáltatója jelezte, hogy a Gazprom csökkenti szállítását a szerződés körüli vitákra hivatkozva. Macron elnök ennek kapcsán azzal vádolta Putyint, hogy fegyverként használja a földgáz szállításokat  Európa ellen. Franciaország miniszterelnök asszonya megerősítette: ha lesznek korlátozások télen, akkor azok semmiképp sem érinthetik a családokat Franciaországban. Csehország, Franciaország, Lengyelország és Olaszország már feltöltötte gáztárolóit a novemberi szintre. Az Európai Unió célja az, hogy novemberre a gáztárolókban 84 milliárd köbméter földgáz legyen. Németországban még 2,6 milliárd köbméter hiányzik a tárolókból, de ennek az országnak vannak a legnagyobb tároló kapacitásai Európában.

Olaf Scholz kancellár Twitteren azt írta, hogy “a kormány fel van készülve arra, hogy Oroszországból nem jön földgáz. Épp ezért gyorsan reagálunk, hogy fel tudjuk tölteni a gáztárolókat télre.”

Csökken a földgáz ára – erre hívta fel a figyelmet a brüsszeli Politico. A holland gáz tőzsdén 265 euróról 239 euróra csökkent egy megawattóra ára. Pénteken még 346 euró volt.

Ebből az látszik, hogy az Európai Unió erőfeszítései kifizetődnek: a gáztárolók feltöltése jól halad, a spórolás megkezdődött, és a piacokon érződik az, hogy az oroszt földgázt máshonnan lehet pótolni. Macron francia elnök például ebben az ügyben járt nemrég Algériában.

“Folytassuk a gáztárolók feltöltését, mert ez segíthet azon, hogy biztonságosan átvészeljük a téli fűtési szezont”

– írta Twitteren az Európai Unió energiabiztosa, Kadri Simson.

A piaci helyzet továbbra is feszült hiszen bár kissé csökkent a földgáz ára az elmúlt napokban, de még mindíg tízszer magasabb mint egy évvel ezelőtt.

Az Európai Unió energia miniszterei szeptember 9-én találkoznak, hogy megvitassák a téli felkészülést és azt, hogy miképp lehet kompenzálni a lakosságot a drasztikus gázár emelésért.

A rubel és az orosz tőzsde máris fizeti Putyin agresszív fellépésének árát

Egy dollár 81 rubelt ér, ez majdnem abszolút mélypont. A moszkvai tőzsde idén eddig 20%-ot veszített pedig még februárnak sincs vége. További mélyrepülés várható – jósolja a CNN.

“A közeli jövőben további árfolyam csökkenést várunk a moszkvai tőzsdén”- nyilatkozta JP Morgan Chase elemzője. Aki kifejtette, hogy a veszteség korlátozott lehet, ha az orosz csapatok megállnak a két szakadár ukrán tartomány határainál. Ha viszont tovább nyomulnának nyugat felé, akkor az orosz bankokat kizárnák a nemzetközi fizetési rendszerből, és rendkívüli mértékben megnehezítenék az olaj és a földgáz exportját, amely Oroszország fő bevételi forrását jelenti.

A Capital Economics szakértői felmérték a nyugati szankciók várható hatásait az orosz gazdaságra. Szerintük az első szankciók a GDP 1%-os csökkenését idézhetik elő. Ha viszont az oroszok folytatják az előrenyomulást, és a Nyugat levágja az orosz bankokat a Swift fizetési rendszerről, akkor a veszteség már a GDP 5%-a lehet!

“A jelenlegi szankciók inkább szimbolikusak”

– mondta a Capital Economics elemzője a CNN-nek, aki szerint minden attól függ, hogy mit lép Putyin?

140 dollár is lehet egy hordó olaj

A Capital Economics több forgatókönyvet is készített az ukrajnai válság világgazdasági hatásairól. A legrosszabb forgatókönyv szerint egy hordó olaj ára elérhetné a 140 dollárt is, amit mindenki megérezne a benzinkutaknál. Minthogy a földgáz ár is emelkedne, ezért a fűtési számlák is lényegesen magasabbak lennének.

Mindez nagyon megdobná az amúgy is magas inflációt. Ez pedig arra ösztönözné a jegybankokat, hogy minél előbb szigorítsanak – írja a forgatókönyv, melyet a Capital Economics szakértői készítettek az Ukrajna körül kialakult válságról.

Oroszország Kína fele fordulhat

Erre hívta fel a pekingi hivatalos véleményt tükröző Global Times. Februárban a Gazprom és a China National Petroleum Corporation földgáz szállítási egyezményt kötött. Eszerint az orosz fél 48 milliárd köbméterre emeli földgáz exportját Kínába.

Moszkva arra is felkészült, hogy lekapcsolják a Swift rendszerről. 2014 óta kifejlesztettek egy másik rendszert. Ez az SPFS rendszer jelenleg már az orosz fizetések 20%-át bonyolítja le.

Tavaly Oroszország GDP-je 4,7%-al növekedett, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt. Ez tízéves rekord. Putyin tehát jól bespájzolhatott. Épp ezért Oroszország sokáig elviseli a nyugati szankciókat – hangsúlyozza a pekingi Global Times.

A New York-i tőzsde Bidennek szurkol

A tőzsdék sem ússzák meg a járvány második hullámát – erre figyelmezteti ügyfeleit a Wall Street egyik befolyásos befektető cége, a Bernstein. Európában már pusztít a Covid-19 második hulláma, melyet az USA sem fog megúszni.

Ez fájni fog – írja a Bernstein ügyfeleinek arra célozva, hogy a New York-i tőzsde árfolyamai is egy hónapon belül megindulhatnak lefelé, mert a gazdaság újranyitása lefékeződik.

A második hullám kevésbé lesz rossz mint az első

Legalábbis ebben reménykedik a Bernstein, amelynek elemzését a Forbes portál ismerteti. A második hullámban ugyanis sokkal több a fiatal fertőzött , akiknek az esélyei a gyógyulásra jóval kedvezőbbek mint az idősebb korosztályé.

“Már most is elég rossz a helyzet úgyhogy sokkal rosszabb már nem lehet!”

– ezzel vigasztalják a New York-i tőzsde ügyfeleit.

Az Egyesült Államoknak már csaknem 200 ezer vírus-halottja van, az egész világnak majdnem egymillió. Ami még rosszabb: senki se látja a Covid-19 vírusjárvány végét. Jó hírek csak Kínából érkeznek, de Pekinggel szemben Trump lélektani háborút folytat. Persze az elnökválasztás mindent megváltoztathat a tőzsdei hangulatban is: a CNN szerint a Wall Street Joe Biden-nek szurkol…

Az amerikai high tech részvények többet érnek mint Európa összes részvényei

A Covid-19 vírusjárvány a mélybe taszította az amerikai reálgazdaságot is, de az égbe emelte a high tech szektor részvényeit, melyek értéke meghaladta a 9100 milliárd dollárt – jelezte a Bank of America.

Európa összes részvényeinek értéke (beleértve Svájcot és az Egyesült Királyságot is) “csak” 8900 milliárd dollár. Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy a világ leggazdagabb embere, az Amazon alapító atyja, Jeff Bezos immár átlépte a 200 milliárd dolláros álomhatárt. A Federal Reserve Board által pénzzel bőségesen ellátott piac elsősorban öt óriás részvényeit díjazza: Amazon, Google (Alphabet), Apple, Microsoft és Facebook. Ez az öt cég csekély 7500 milliárd dollárt ér – állapítja meg a Business Insider.

Óriási ugrás

Az európai részvénypiac 2007-ben még négyszer annyit ért mint az amerikai high tech részvények összesen. A befektetők viszont a jövőt nézik, és ezért a pénzüket a high tech cégekbe fektetik: a Covid-19 vírus járvány drámai mértékben felgyorsította ezt a folyamatot. Az elzárás ugyanis megerősítette: az internet minden tekintetben meghatározó a globális gazdaságban. Nem véletlen, hogy az Amazon részvények futottak fel a leginkább a vírusjárvány hatására. Az internetes kereskedés fölénye mindenki számára nyilvánvaló lett, ezért nőhettek az Amazon részvények 85%-al 2020-ban miközben a tőzsdék mindenütt meginogtak a pandémia hatására. A nagy ötösből a Google szerepelt a leggyengébben: az Alphabet A kategóriás részvényei “csak” 22%-al lettek értékesebbek 2020-ban, egyedül az elmúlt hónapban 7%-al váltak  drágábbakká. Így nem csoda, ha sok amerikai high tech részvényekbe fekteti azt a pénzt, amit a válságkezelő alapokból kap, hiszen míg a reálgazdaság gyengélkedik a nagy ötös részvényei szárnyalnak a tőzsdén.

Sanghajba és Hongkongba áramlanak a milliárdok

Jack Ma, Kína leggazdagabb embere Alibaba internetes kereskedő cégét még a Wall Streeten vitte tőzsdére. Most viszont úgy határozott, hogy az Ant már nem New Yorkban hanem inkább Sanghajban és Hongkongban bocsásson ki részvényeket. Miért e változás?

Trump kereskedelmi háborúja

Igen hűvössé vált a globális gazdaság két legnagyobb szereplőjének kapcsolata azt követően, hogy Donald Trump Kínát állította bűnbakként választási kampányának középpontjába.

Washington intenzív kampányt folytat a Huawei ellen nemcsak otthon, de külföldön is. Ennek következtében egyre másra mondják le a Huawei 5G fejlesztéseit az európai országok.

Közben Peking rátette a kezét Hongkongra. Hszi Csinping elnök olyan nemzetbiztonsági törvényt szavaztatott meg Pekingben, amely lényegesen korlátozza Hongkong autonómiáját. Válaszul Trump megvonta Hongkong különleges státuszát. Ez elijesztheti a külföldi befektetők egy részét. Épp ezért tartotta fontosnak Kína leggazdagabb embere – akinek zsebében ott lapul a piros párttagsági könyvecske -, hogy megtámogassa Hongkongot.

Nemcsak politikai, de pénzügyi oka is van a váltásnak

A Bloomberg és a CNN arra hívja fel a figyelmet, hogy 2014-ben sem Hongkongban sem pedig Sanghajban nem volt lehetőség olyan részvény kibocsátásra, melyet az informatikai társaságok nagyon kedvelnek. A duális részvények ugyanis lehetővé teszik azt, hogy az alapító atyák továbbra is megőrizhessék döntéshozó jogaikat. Ha egy cég különböző részvényeket bocsát ki egyidőben, akkor ezekre az A,B részvényekre különböző jogokat és osztalékokat határozhat meg.

Ezt a szempontot hangsúlyozza közleményében az Ant elnök – vezérigazgatója Eric Csing is.

“Azok az újítások, melyeket Sanghajban és Hongkongban bevezettek, lehetővé teszik, hogy a tőkepiacon egymásra találjanak az informatikai cégek és a külföldi befektetők.”

Az Ant nem az egyetlen a Sanghaj/Hongkong döntéssel

Az Alibaba már tavaly Hongkongban második részvény kibocsátásba kezdett, és ily módon inkasszált 6 milliárd dollárt. Kína legnagyobb chip gyártó cége a SMIC ugyanilyen módszerrel 6,6 milliárd dollárra tett szert. Az internetes kereskedő vállalat, a JD.com 4 milliárd dolláros részvény kibocsátást hajtott végre. Az Ant, amelynek leányvállalata az Alipay – Kína egyik legsikeresebb digitális fizetési rendszere – ennél nyilván többre számít. Ezért fontos az időzítés: a cég szóvivője sejtelmesen hallgatott arról, hogy mikor is kerül a Ant, a kínai óriás a hongkongi illetve a sanghaji tőzsdére.

Kétéves csúcson a sanghaji tőzsde

Míg a világon mindenütt megérezték a tőzsdék a korona vírus válságot addig Kínában, ahonnan a járvány elindult világhódító útjára, a részvények árfolyama rekordokat döntöget.  Sanghajban 3%-al magasabbak az értékek mint az év elején míg Sencsenben, ahol az informatikához kötődő részvények piaca van: 12%-os a növekedés! Persze ez is a korona vírus járványhoz kapcsolódik hiszen az optimizmust az táplálja: a pekingi vezetés mindent megtesz azért, hogy elhárítsa a gazdasági válságot – írja a londoni Financial Times. A befektetők újabb és újabb növekedés serkentő csomagokra számítanak a közeli jövőben.

A South China Morning Post szakértője megkockáztatja: Mao elnök halála (1976) óta ez lesz az első év amikor a dinamikusan fejlődő kínai gazdaság visszaesést produkál! Ez minden bizonnyal túlzás, de valószínűleg Pekingben is lemondtak már az évi 6%-os növekedésről és örülnének annak is, ha elérnék az 5%-ot. Krisztalina Georgieva, az IMF főnökasszonya is arra utalt legutóbbi Kínával foglalkozó sajtóértekezletén, hogy az 5,6%-os éves növekedés túlságosan optimistának tűnik.

De akkor miért emelkednek a részvény indexek?

Katasztrofális profitok várhatóak

Az első negyedévet szabályosan agyoncsapta a korona vírus Kínában. A Financial Timesnak nyilatkozó szakértő, Thomas Gatley szerint a pekingi vezetés tudatosan eteti a piacot olyan reménytkeltő információkkal, amelyek részvény vásárlásra serkentik a befektetőket.

A Mizuho szakértői szerint nemcsak erről van szó hanem inkább arról, hogy Hszi Csinping elnök és csapata még egyáltalán nem mondott le arról az igen ambiciózus célról, hogy megkétszerezzék a GDP -t 2021-ig tartó évtizedben!

Ehhez idén 5,6%-os növekedést kellene produkálnia a kínai gazdaságnak ebben az évben. A katasztrofális első negyedév után három olyan negyedévnek kellene következnie, amely ezt lehetővé teszi. Ezt a dinamikus fejlődést akarja pénzügyi eszközökkel ösztönözni  a pekingi vezetés, és erre számítva döntöget rekordokat a tőzsde Sanghajban és Sencsenben.

A japán Nomura szerint ezek a befektetők túlságosan optimisták. Véleményük szerint nem lesz olyan nagy ösztönző csomag mint amilyenben a befektetők reménykednek. A pekingi gazdasági vezetés profi: csakis célzott ösztönző csomagokat készít elő, melyek a nagyvárosok versenyképes szektoraira korlátozódnak és nem érintik az egész kínai gazdaságot.

Mindez járvány függő

A Financial Times joggal mutat rá, hogy bár Kínában a hivatalos adatok szerint a járvány igazán súlyosan csak Hupej tartományt érintette, és a korona vírus visszavonulóban van, de senki sem lehet biztos benne, hogy nem lesz következő forduló! Robert Carnell, az ING ázsiai részlegének főnöke szerint nagy kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a kínaiak tömegesen visszatérnek a munkahelyükre? Mi lesz, ha külföldről érkezik vissza a már legyőzöttnek tekintett korona vírus? Ha a pekingi vezetés nem kontrollálja hatékonyan ezeket a folyamatokat, akkor új járvány alakulhat ki, amely padlóra viheti a kínai gazdaságot, és természetesen negatívan befolyásolná a részvénypiacokat is Kínában.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!