Kezdőlap Címkék Tóth Bertalan

Címke: Tóth Bertalan

Adok-kapok és egymásra mutogatás

0

Sikeresen működik az új magyar gazdaság gazdasági modell, jön az új nemzeti konzultáció a családokról, készül az új NAT, ingyen tankönyvek tanévkezdésre az iskolásoknak, közben hősies harc Brüsszellel, a Sargentini-jelentés után újabb fronton, a határvédelem jogáért – a jól ismert panelekből felépített beszéddel és hangsúlyokkal indította a Parlament őszi ülésszakát Orbán Viktor miniszterelnök. Beszédét az M1 élőben közvetítette. Ezúttal a frakcióvezetők válaszait is – ezeket Orbán nem fogja kitenni az ablakba. 

A miniszterelnök beszédének első részében az új magyar modell sikereit foglalta össze, köszönetét fejezte ki a gazdaság szereplőinek, sőt, név szerint is kiemelte Varga Mihály miniszterelnök-helyettest elismerve vitathatatlan érdemeit a jó teljesítmények elérésében. A segélyek helyett a munkára alapozott gazdaságpolitika eredményeként az idei első félévben már 800 ezerrel magasabb volt a foglalkoztatottak száma, és ebből 600 ezerrel a magángazdaságban dolgoztak többen, mint 2010-ben. Hamarosan megközelítjük az a foglalkoztatottak 4,5 milliós álomhatárát – mondta, a munkanélküliség 3, 5 százalékos aránya pedig a harmadik legjobb az EU tagországai között, a cél természetesen az, hogy az élre kerüljünk. A bérek emelkedésében is jelentős az előrelépés, „bár még nem tartunk ott, ahová szeretnénk eljutni” – vetette közbe. A gazdaság szereplői és a kormány között már megkezdődtek a 2019-es bérmegállapodások is.

Szép és bíztató idők következnek a magyar gazdaságban, a cél nem kevesebb, hogy megérje dolgozni és gyermeket vállalni. A kormány szándéka, hogy Magyarország bekerüljön az Európai Unió első öt legjobb és legélhetőbb országa közé.

A miniszterelnök úgy látja, ennek jól az esélyei, hiszen az első negyedévi 4,8 százalékos GDP növekedés messze meghaladta az EU átlagát. A sok jóból a nyugdíjasok is részesülnek, várhatóan az idén is kapnak nyugdíjprémiumot.

„Zakatolnak az ipari erőközpontok” – jellemezte az országot, elsősorban  autópari nagyhatalomként Győrtől Debrecenig a BMW beruházása kapcsán, valamint emlékeztetett a múlt heti bejelentésre, mely szerint újabb 390 milliárd forintos MOL-Tissen Group „giga-beruházás” indul Tiszaújvárosban is. Mindezt akiváló magyar munkaerőnek köszönhetjük – hangsúlyozta.

Az agrárium teljesítményének egy elismerő mondatot szánt: akár 20 millió embert is el tudnánk látni kenyérrel – mondta.

Összefoglalta az oktatásban zajló folyamatokat is: elindult a tanév, minden eddiginél több, egy millió kisdiák kapott ingyen tankönyvet, számítástechnikai eszközöket a közoktatásban, elindul az új NAT társadalmi vitája, a felsőoktatásba bekerült fiatalok többsége pedig ösztöndíjasként, az állam segítségével tanulhat.

A magyar közoktatás történetének legnagyobb fejlesztésének nevezte, ami most zajlik,

az Orbán-kormány 2018-ban 606 milliárd forinttal többet költ oktatásra, mint az utolsó szocialista kormány 2010-ben, összesen több mint ötszáz fejlesztés van folyamatban. Ez az igazi befektetés a jövőbe – zárta a témát.

A miniszterelnök szerint a közeljövőben két terület érdemel kiemelt figyelmet:  a népesedési kérdések és az európai politika.

A nemzeti keresztény kormány nem törődhet bele, hogy elfogyjon a nemzet

– mutatott rá – , s nem kétséges, hogy a magyar családok megerősítése a feladat és nem az idegenek betelepítése a megoldás. A népességfogyás megállítását a magyar családokra kell bízni. Újabb kezdeményezésekre van szükség, ezért még az ősszel a családpolitikáról nemzeti konzultáció indul.

Orbán Viktor az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Ezután rátért a másik nagy közfigyelmet kiváltó témára: A vita Európa színpadán zajlik majd, – mondta –  2019 májusában pedig a választáskor a jelenlegi európai elit távozik. Éppen ideje! – tette hozzá Orbán Viktor. – Nem tudták bent, az Európai Unión belül tartani az Egyesült Királyságot és nem tudták kint, az unión kívül tartani a migránsokat.

Mindkettő súlyos történelmi hiba!

Kérdés, hogy mi jön ezután? A miniszterelnök úgy véli, a politikai erők Európában két táborra oszlanak, bevándorlás ellenzőkre és bevándorlás pártiakra, s ez a helyzet ma felülírja a hagyományos pártszerkezetet – fejtette ki.

A bevándorlás ellenes erőket ma markánsan Olaszország, Lengyelország, Ausztria és Magyarország képviseli, s ellenük folyamatosak a támadások. Többek között a „globális elit” részéről, amely az európai népességcserét támogatja,

annak reményében, hogy majd átveheti fölöttük az uralmat, így az EU és az európai nemzetállamok irányítását is. Magyarországot és Lengyelországot jogi eljárások indításával próbálják gyengíteni Ebbe a sorba tartozik az unió Magyarország elleni jelentése és annak időzítése is.

Orbán Viktor gyermekded vitának nevezte, hogy a Sargentini-jelentés nem Magyarországot, hanem a magyar kormányt támadta, szerinte ugyanis már a címében is Magyarország szerepel.

Egyébként pedig 19 vita alatt lévő témát, 13 már lezárt ügyet és 37 ténybeli tévedést tartalmaz, például hazánkban dúló antiszemitizmusról. A jelentést abszurd hazugsággyűjteménynek minősítette, elfogadásának módját pedig az alapokmány legelemibb megsértésének.

A kormány jogi lépéseket tesz.

Végezetül kitért arra, hogy Brüsszel a közös védelmi politika jegyében „porta szolgálaltot” kíván a magyar határra telepíteni és azt követeli, hogy adjuk át a „kulcsot”, hogy ők döntsék el, ki léphet be az országba.

Salzburgban a következő EU csúcson a magyar miniszterelnök azt képviseli majd, hogy saját határait Magyarország képes a legjobban megvédeni, ennek jogáról nem mond le.

 

Gyurcsány Ferenc az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás

„Hányszor szerepel Magyarország a bírálat címzettjeként? Egyszer sem! Hányszor a kormány? 48-szor”

– tette fel a teátrális kérdést a frakciók közül elsőként szót kapott Demokratikus Koalíció képviseletében Gyurcsány Ferenc a Sargentini-jelentés és annak kapcsán, hogy Orbán megpróbálja úgy beállítani, mintha Magyarországot szavazták volna le Strasbourgban, nem pedig a magyar  kormányt. A pártelnök a tőle megszokott szenvedélyes hangon és némileg teátrálisan elmondott beszédét, amelyben többször is lediktátorozta Orbánt, azzal kezdte, hogy  a kormány kezeltetésre szorulna. „Akinek téveszméi vannak, és Napoleonnak, macskának, Magyarországnak képzeli magát, azt a köz és orvosi nyelv tudathasadásosnak hívja. Ilyen tudathasadása van a kormánynak. Kezeltetni kellene magukat” – fogalmazott beszéde elején, amelyben leszögezte, hogy a kormány a 12 pontos teszten megbukott.

Felszólalása után Kövér László házelnök – az ülés alatt először, de nem utoljára – kiesve szerepéből szarkasztikusan azt mondta, hogy Gyurcsánynak nem kellett volna a kezeltetésről beszélni, mert különösen ingoványos talajra tévedt ennek taglalásával.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Gyöngyössy Márton Orbán 12 évvel ezelőtti mondatait idézte, amikor még ellenzékben Strasbourgban arra szólította fel az Európai Unió vezetőit, hogy az EU ne saját belügyeként kezelje és ne segítse a csaló és hazug kormányokat. „12 év után meghallgatták a kérését” – tette hozzá. Hangsúlyozta:

Orbán Európában vesztett, talán nem lenne késő kihátrálnia.

Orbán éveken át küzdött, hogy Európában legyen közös határvédelem, a mostani javaslatot pedig annak fényében kellene  megítélni, hogy miről szól a javaslat, s ha már a migrációba beleállt, ne rontsa el, támogassa, hogy Európa meg tudja védeni közös határait.

Nem az ön által felhúzott néhány kilométernyi kerítés védi meg Európát!

Tóth Bertalan (MSZP) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én.  MTI Fotó: Kovács Tamás

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője visszaeső jogsértőnek nevezte Orbánt,  arról beszélt, hogy a Sargentini jelentés kimutatja, hogy Magyarországon nincs demokrácia, s megmutatja, hogy

Orbán  Viktor nem Európa erős embere.

 

A frakcióvezető egyben kijelentette, hogy pártja javaslatokat fog benyújtani, amelyek elfogadásával okafogyottá válik az uniós eljárás.

Szabó Tímea, (Párbeszéd) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője azzal vezette fel a beszédét, hogy mindenki áruló Orbán szemében, aki nem ért vele egyet. Beszélt a mélyszegénységről, az egészségügyről (évente egy szekszárdnyi ember hal meg, mert kilopják a pénzt az ágazatból), a kivándorlásról, a devizahitelesekről, a kilakoltatásokról, a légszennyezettségről, stb., majd felvezette, s feltette a kérdést, amit rögvest meg is válaszolt.

„Önnek  a pénz és a hatalom az első, nem Magyarország”! Ki az áruló miniszterelnök úr? Ön támadja az országot, a magyar embereket, Ön az áruló!”

Keresztes László Lóránt (LMP) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Keresztes László, az LMP frakcióvezetője szerint Orbán ugyan azt állítja, hogy nem akar migránsokat, de pont ő volt az, aki Pécsett befogadóközpontot akart létrehozni, s ezt csak a helyi lakosok ellenállásának sikerült megakadályozni. „Orbán nem abban érdekelt, hogy a migrációs kérdés megoldódjon, hiszen az kampánytéma, így nem a kritikus magyar problémákról esik szó” – szögezte le, majd igyekezett megindokolni, hogy pártja EP-képviselője miért nem szavazta meg a Sargentini-jelentést. Szerinte azért, mert a magyar problémkra Magyarországon kell válaszokat adni.

Harrach Péter KDNP az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének beszédéből egyértelműen kiderült, hogy a kormány továbbra is Gyurcsánytól tart a leginkább: ő az, aki a frakcióvezetőtől is a legtöbbet kapta, például azt, hogy antiszemita (!), mert egy zsidótól elkobzott villában él, illetve, ő az, aki királynak képzelte magát.

Ugyanez volt kiolvasható Harrach Péternek, a KDNP frakcióvezetőjének a felszólalásából is, aki örömét fejezte ki amiatt, hogy Gyurcsány itt van, mert hogy első kézből személyesen lehet neki gratulálni a most évfordulójához érkezett őszödi beszédhez.

Orbán Viktor válaszában arról beszélt, hogy

vannak olyan politikusok, akik jobban gyűlölnek bennünket, mint mennyire szeretik a hazájukat.

Ezt a határvonalat nem lenne szabad átlépni   – mondta, külön hangsúlyozva, hogy nem nevezi hazaárulóknak az ellenzéki képviselőket. Egy dolog a kritika és más dolog szembe fordulni a hazával.

Megerősítette, szerinte komolyan fennáll annak veszélye, hogy Magyarországot megfosztják a határvédelemre vonatkozó nemzeti hatáskörtől, holott kétséget kizáróan képes megvédeni a határait.

Miért van erre szükség? –  tette fel a költői kérdést. A magyar kormány értelmezése szerint ennek nincs értelme, tehát más van mögötte: ők akarják megmondani, ki jöhet be és ki nem – ismételte meg a beszédében elmondottakat, majd arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy ne támogassák a határvédelem jogának elvételét a hazájuktól.

A szocialisták, a sündisznó és a súrolókefe

Alighanem úgy jártak a szocialista párt parlamenti képviselői, mint az egyszeri sündisznó a súrolókefével: bocsánat, mondták, amikor észrevették, hogy a kefe nem a párjuk. Harangozó Tamás, a parlamenti frakció helyettes vezetője az ATV hétfő reggeli műsorában megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant: miért szavaztak a saját béremelésükre. A vége egy fura bocsánatkérés lett.      

Ha nem támogatják, és nem fogadják el a javaslatot, akkor a kormányon, a kormányzópárton, a kormányhivatalokon, a fideszes önkormányzatokon kívül megszűnne még a lehetősége is, hogy az ország vidéki pontjain egy választó az MSZP-pártirodába be tudjon menni, és ott segítséget tudjon kérni. Lényegében ezzel érvelt a szocialista politikus.

A dolgot persze nem lehet ennyivel elintézni, hiszen a szocialista párt szavazói között meglehetősen sokan vannak, akik rossz néven vették a megalkuvásízű döntést. Tóth Bertalan, a párt elnöke is érzi, hogy

ezzel a kétes értékű szavazással csorba esett a párt tisztességén.

Ő is kénytelen magyarázkodni: majd a július 30-án, az esedékes elnökségi ülésen, újra előveszik az ügyet, és tisztázzák, hogyan fordulhatott elő a frakciófegyelmet felrúgó szavazás, meg az a zavar, amely a történtek kommunikálásában tapasztalható volt.

A különböző fórumokon megszólaló szocialista politikusok csupán abban az egyben értettek egyet, hogy a Fidesz csapdát állított az ellenzéknek, a képviselői fizetésemeléseket összekötötte a frakciók költségvetési támogatásával. Választaniuk kellett: vagy igennel szavaznak a fizetésemelési csomagra is, amely a listán bejutott képviselőik költségkeretét, és ezzel a működésre fordítható forrásaik összegét is a duplájára emelik, vagy a nem gombot nyomják meg. Ez utóbbi esetében megtörténik a béremelés, mert ezt a kétharmad úgyis elfogadja, de akkor a szocialista frakció éves költségvetési kerete 55, a vidéki irodákra fordítható havi összeg pedig 53 százalékkal csökken. A pártelnök szerint így teljesen megszűnt volna vidéki jelenlétük. Azt Harangozó Tamás és

a többi politikus is elismeri, hogy a fideszes „csapdával” kifejezetten jól jártak.

Nyolcvannégy százalékkal több pénzből tud majd gazdálkodni a frakció, ami lényegesen nagyobb teret ad a “politikai építkezéshez”.

Nem ez volt az első eset, amikor a szocialista párt kommunikációja kudarcot vallott. Tóth Bertalan azt állítja, a szavazás előtt minden frakciótaggal egyeztetett, és mindenki egyetértett, hogy „a párt túléléséhez a nehéz döntést meg kell hozni”, és igennel kell voksolni. Ha ez így volt, akkor

hogyan fordulhatott elő, hogy a párt három prominense – Gurmai Zita, Korózs Lajos és Kunhalmi Ágnes – szembe ment a „párt akaratával”, és nemmel szavazott?

A zavar az ilyen kérdések felvetésekor kulminál: Harangozó az ATV-n azt állította, hogy Gurmai és Korózs később jelezték, véletlenül nyomtak rossz gombot. (Alighanem otthon maradt a szemüvegük.)  Korábban az volt a „szétszavazás” magyarázata, hogy házon belül „voltak kommunikációs problémák”, amelynek okait belül kell majd megtárgyalniuk.

Alighanem más okok is szóba jöhettek. Amikor Kunhalmi Ágnest, a választmány elnökét kérdezték, ő ugyan finoman fogalmazott, de kiérződött a szavaiból, hogy a lelkiismeretére hallgatott, amikor a nem gombot választotta. Nem is próbált magyarázkodni, félreértésre hivatkozni, őt megerősítették a döntésében, amit a választókerületének piaci kocsmájában hallott az „emberektől”: ha az igen gombot választja, soha többé nem szavaznak rá abban a körzetben.

„Csalódást” okoztak volna a szocialisták, ha egy ilyen kínos ügy kapcsán nem próbálnak valamilyen demagóg magyarázattal is kirukkolni. A stúdióban Harangozó azzal érvelt: „Ezt a módosítót azért kellett megszavaznunk, hogy ne vegyék el az ellenzéktől a működési keretet.” Hozzátette: egy felelős politikusnak így kellett döntenie. Szerinte

a nagy kérdés amúgy is az, hogy ki, mit fog kezdeni a megemelt képviselői fizetésével. Az MSZP például egy alapba fogja beletenni, és jótékony célfokra fogja fordítani.

Akkor majd egyértelmű lesz a választóik számára szerinte, hogy ők nem a saját zsebükre gondoltak, amikor igennel voksoltak.

Eszük ágában sincs felvenni a felemelt „gázsit”, azt a pénzt majd valamilyen karitatív szervezet támogatására fordítják. Minden hónapban nyilvánosságra hozzák, kinek, mennyi pénzt juttattak. Hibásan kommunikáltak, mondta, és a riporterhez fordulva a „saját hasába” döfte a kést: „Az a kérdés, hogy amit most elmondtam, azt miért nem a szavazás előtt jelentettük be? Ebben önnek valóban igaza van. Ezzel valóban nagy károkat okoztunk, saját magunknak is, és az egész ügynek (…) Ezt a békát le kell nyelnünk, ezt elrontottuk. A kommunikációját és szervezeti részét azt biztos. Mindenkitől elnézést kérünk. Én személy szerint is, aki akár a félreértés, más miatt kellemetlenül érezte magát a dologban”.

Harangozónak, mint mondja, a lelkiismerete patyolattiszta. Akkor

miért nyilatkozta néhány nappal korábban, hogy kizárólag azért nyomták meg az “igen” gombot a szavazáskor, hogy jobb anyagi helyzetbe kerüljön a pártjuk? Hogy több pénzt fordíthassanak a vidéki szervezeteik támogatására?

Hogy a választóik ügyes-bajos, panaszos ügyeikben ne csak a fideszes önkormányzatokhoz tudjanak bekopogni, hanem hogy nyitott ajtókkal várják őket az MSZP pártirodái is? Vagy értsük úgy: az MSZP képviselői karitatív szervezeteknek fizetik majd be a többletjövedelmüket, és azok működtetik majd abból a pénzből a párt vidéki irodáit?

Politikai öngólok sorozatát rúgta ismét az MSZP.

Ha július végén valóban az elnökség elé kerülnek a történtek, talán sikerül majd kirukkolniuk valami más, a korábbinál hihetőbb magyarázattal. Talán megtudjuk, kinek a hibája volt, hogy sündisznónak nézték a súrolókefét.

Bréking nyúz, július 6. – Tudósítás a másik valóságból

0

Simicska Amerikába megy – írja a 888.hu kaján örömmel, s állítja, letelepedési engedélyt kért a mindenét értékesítő üzletember. Mintegy oldalvágásként megemlíti, hogy a HírTv is meg fog szűnni. Megkapja a magáét „Tóth Berci” is –  ironikus módon a cikk szerzője azért aggódik, hogy feleslegesen költene az állam milliárdokat népszavazásra. S persze nem maradhat el a napi migránsozás sem (Dániában 12 nemi erőszakból tízet migránsok követnek el). A világpolitika szereplői közül ezúttal Macron francia elnök kap, most inkább a magánélete miatt.

888 – Simicska Amerikába megy

A Jobbik régi gazdája Amerikában kért letelepedési engedélyt, az utóbbi időben már át is helyezte gazdasági tevékenységének a súlypontját – írja a portál. A hét elején röppent fel a hír, hogy Simicska ismeretlen áron és „szinte” mindenét eladja üzlettársának, Nyerges Zsoltnak.

Nincs indoklása az adásvételi akciónak, ahogy arról sincs hír, hogy miből és mennyi pénze volt a vásárlónak, hogy megvegye a közel 80 milliárdosra becsült cégbirodalom eddig még ismeretlen részét.

A Jobbik finanszírozójaként elszenvedett áprilisi választási vereség óta a milliárdos üzletember sorra zárta be sajtótermékeit anélkül, hogy komoly eladási szándékot mutatott volna, valamint több tucat embert elbocsátott attól a Hír TV-től, amelynek működését egyébként még állítólag egy évig tervezte biztosítani, de a Magyar Idők már arról írt, hogy záros határidőn belül megszűnhet az ellenzéki csatorna.

Magyar Hírlap – Berci üzent a baloldalnak

Úgy tűnik, minálunk nem csupán azt jelenti a demokrácia, hogy lehet szabadon választani, gyülekezni vagy véleményt nyilvánítani, hanem azt is, hogy mindenkinek joga van ostobának lenni  – írja publicisztikájában a lap. Politikai értelemben hülyeséget mondani.

Mert miként is értékelhetjük az újdonsült szocialista elnök népszavazási kezdeményezését, mint egy nagy rakás szerencsétlen mellékcselekvést?

Hisz senki nem gondolhatja komolyan, hogy az európai ügyészséghez való csatlakozás és a kormányzati kommunikáció megváltoztatása a Berci által megígért hagyományos baloldali üzenetek egyike lenne. De hát istenkém, egy demokráciában Tóth Bertalannak is joga van baloldali balfékké válnia, követve ezzel az elmúlt évek hagyományait.

Ha el is játszunk a gondolattal, hogy összefog az egész ellenzék (Gyurcsánytól a Jobbikig), és valahogy mégis összejön a megfelelő számú aláírás, és kiírják a népszavazást, akkor is nehéz elképzelni azt, hogy milliós tömegek indulnának el a szavazófülkék irányába. Azt pedig végképp elvethetjük, hogy az egykori baloldali szavazók is boldogan kampányolnak majd. Ha pedig érvénytelen lesz ez az egész bohózat (bár aligha jut el odáig a történet), akkor az államnak több milliárd forint közpénzt kell majd a népszavazásra fölöslegesen elköltenie – ami miatt az ellenzék nap mint nap aggódik –,

pedig kiszámolhatnánk, hogy mennyi lélegeztetőgépet és okostáblát lehetne ebből a pénzből venni, a rezsicsökkentésről és a tizenharmadik havi nyugdíjról nem is beszélve.

Ha már tradicionális baloldaliakról beszélünk.

Origo – Dániában 12 nemi erőszakból 10-et migránsok követnek el

Ez derül ki abból a kutatásból, amelyet 2016 januárja és 2017 májusa között végezték el – közölte a Suavelos News. A tanulmányt a dán integrációért és bevándorlásért felelős minisztérium rendelte meg. Ebből az derült ki, hogy 12 nemi erőszakból 10-et migráns hátterűek követnek el, akik döntően Eritreából, Szomáliából és Irakból származnak. Csak 2017-ben 196%-kal nőtt a szexuális jellegű bűncselekmények száma Dániában.Az erőszakoló migránsoknak az átlagos életkora 23 év.

A nyilvánosságra hozott adatok sokkolták a dán közvéleményt – írja az Origo.

Borsonline – Egyre több a botrány a francia elnök életvitele körül

Macron népszerűtlenebb, mint valaha, soha francia elnök 15 hónappal a megválasztása után nem volt még ilyen elutasítot. A rekordnépszerűtlenség (az Odoxa-Dentsu Consulting felmérése szerint már 59% mondja azt, hogy alkalmatlan) nagyon fontos eleme Macron személyisége, múltja, magánélete.

Magánélete már az elnökválasztási kampányban fontos szerepet kapott.

2017 februárjában egy párizsi kampányrendezvényen elkezdett arról beszélni, hogy nem homoszexuális, nem él kettős életet és valódi a kapcsolata a feleségével. Korábbi pletykák szerint ugyanis Macron valójában nem a nála 24 évvel idősebb feleségével élt, hanem Mathieu Gallet-val, a Radio France elnökével. Nemrégen derítette ki a Closer című magazin, hogy Macron 300 oldalas erotikus regényt írt 14 éves korában, állítólag ettől is el volt ragadtatva drámatanárnője, későbbi felesége.

Botrányt okozott, hogy sokmilliót költött sminkre Macron, hogy palotauszodát akart építtetni elnöki nyaralójába, hogy nevetséges drága evőeszközöket akart venni.

És a legutóbbi botrány: Az elnöki palotába a hagyományos, június végi Zene Ünnepén transzvesztitákat hívott meg, az erről készült botrányos videó sok emberben keltett felháborodást.

 

A „tömjénfüsttel” próbálkoznak a szocialisták

Két ügyben is népszavazást kezdeményez az MSZP: az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, másrészt az aránytalan médiatámogatás megszüntetéséről. Tóth Bertalan pártelnök nyilatkozott erről a Független Hírügynökségnek.

Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha harca az „óriásokkal” sem kecsegtetett több sikerrel, de a párt vezetői úgy gondolják, nem szabad feladniuk. Mind a két javaslatunk hátterében a közpénzek védelme áll – mondta lapunk kérdésére Tóth Bertalan, a szocialisták elnöke. A helyzetet kétségtelenül nehezíti, hogy a választási bizottság korábban már elutasította az európai ügyészséghez való csatlakozással kapcsolatos kezdeményezést azzal az indokkal, hogy egy ilyen döntés a kormány kompetenciájába tartozik.

Miből gondolja, hogy egy második kísérlet nagyobb sikerrel járhat?

Most úgy szeretnénk feltenni a kérdést, hogy

egyetértenek-e a szavazók azzal, hogy a parlament kötelezze egy ilyen lépés megtételére a kormányzatot?

Láthatóan a Fidesz, és Orbán Viktor, semmiképpen nem akar egy olyan hatóság elé állni, amelynek joga van az uniós pénzek felhasználásának ellenőrzésére. Úgy félnek, mint ördög a tömjénfüsttől, hogy valakik beláthassanak abba, mik történnek Mészáros Lőrinc vállalkozásainak környékén. Elég volt, hogy kiderültek azok a szabálytalanságok, amelyeket a veje cége környékén lepleződtek le, és lám milliárdokat kell büntetésként visszafizetnünk. Itthon és külföldön egyaránt nagyon sokaknak bántja a szemét, hogy ezekben az ügyekben hiába tesznek feljelentést, a magyar ügyészség lépést sem tesz kideríteni az igazságot.

Lát arra bármilyen esélyt, hogy a kérdéseiket átengedje a bizottság, és akár csak az aláírásgyűjtésig el lehessen jutni?

Mindenképpen meg kell próbálnunk. Nincsenek kétségeim, hogy ez az ügy minden felsőbb fórumig el fog jutni, és a végén az addigra felálló Közigazgatási Bíróság elé kerül majd, amelynek várhatóan ugyanaz az ember lesz a vezetője, aki most a választási bizottság élén áll.

A másik kérdéssel a kormánypropagandára felhasznált milliárdokat kifogásolják.

Ezek a pénzek szinte kivétel nélkül a kormányhoz közel álló média vállalkozásokhoz, illetve az úgynevezett „közmédiához” kerülnek, ahol a valótlan, egyoldalú tájékoztatást szolgálják. Ezt még csak tetézi az a tény, hogy ezeknek a kormány közeli kiadványoknak, magazinoknak az olvasottsága, közönségének száma gyakran alacsonyabb más versenytársakénál, amelyek ugyanakkor egyetlen forintot sem kapnak.

Ezeket a milliárdokat az adófizetők pénzéből finanszírozott kampányok, hirdetések közlésével tudják „megszolgálni”.

Végül is a közpénzek ezen a csatornán elfolyva kizárólag pártcélokat szolgálnak. Nem tudom, van-e még olyan ország a környezetünkben, ahol ennyire torz a média finanszírozása.

Gondolja, hogy ennek a kérdésnek nagyobb esélye lesz átjutni a „szűrőn”?

Ebben is vannak kétségeim, de nem szabad feladni, és ahogyan a másik kérdés esetében is említettem, akár a legfelső bírói fórumig sem állunk meg.

Megkérdezték erről a kezdeményezésről a többi ellenzéki pártot is?

Az európai ügyészséghez való csatlakozást minden ellenzéki párt szorgalmazza,

ebben borítékolható a véleményük. A másik kérdésben nem folytattunk egyeztetést, megvárjuk, mi lesz a kérdések sorsa.

A népszavazás sikeréhez – a kérdések elfogadtatásán túl – mintegy 250 ezer egyetértő aláírás begyűjtésére is szükség lehet. Ennek a javát valószínűleg a fővárosban kell begyűjteni.

Van ehhez elegendő aktivistája az MSZP-nek? – kérdeztük Molnár Zsolttól, a párt budapesti szervezetének elnökétől.

Ezek olyan kérdések, amelyekben meglehetősen széleskörű az egyetértés mind a választók, mind a többi ellenzéki párt körében – nyilatkozta az elnök. – A fővárosban és a vidéki nagyobb városokban rendelkezünk kellő számú aktivistával, akik segíthetnek az aláírások gyűjtésében, de biztos vagyok abban, hogy a többi párt sem zárkózna el a részvételtől. Hozzátenném: nemcsak a pártokat szeretnénk ebben a kérdésben mozgósítani, hanem mindazokat is, akik támogatnák a kezdeményezést.

A civil szervezetekre gondol?

Egy-egy ilyen akcióban a civil szervezetek jogilag nem vehetnek részt, politikai ügyekben nem szabad elkötelezni magukat. De a tagjaik – magánemberként – persze mellénk állhatnak.

Tudja, mi a közös Orbán Viktorban, Tóth Bertalanban és Fekete-Győr Andrásban?

0

Mindannyian a horvátoknak szurkolnak a foci vb-n. Megkérdeztük az összes pártelnököt, kinek szorítanak.

A Fidesz elnöke Orbán Viktor miniszterelnök, az ő nevében sajtófőnöke, Havasi Bertalan válaszolt a Független Hírügynökségnek. Levelében Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjújára utalt, amikor is a miniszterelnök azt mondta: ő már gyerekkorától Perunak szurkol, és „vérzik a szíve”, amiért kiestek. Emellett szereti a közép-európai országokat, és szurkol a horvátoknak is.

Akárcsak Fekete-Győr András, a Momentum, és Tóth Bertalan, az MSZP elnöke:

ők is a horvátoknak szurkolnak.

Tóth Bertalan a horvátok továbbjutása mellett kicsit szomorú is lehetett kedden: neki ugyanis Izland a másik kedvenc csapata, ahogy írta: „elképesztő történetet csináltak”. Ő egyébként a Független Hírügynökségnek küldött válaszában azt is írta: „Legszívesebben magyar mezt hordanék és a csapatunknak szurkolnék.”

A horvát válogatott a legnépszerűbb a pártelnökök között.
Fotó: MTI/EPA/Armando Babani

A Liberálisok elnökének, Fodor Gábornak szintén több kedvenc csapata van, méghozzá négy is. Ő az angoloknak, németeknek, argentinoknak és a spanyoloknak szurkol, ahogy írta, „ebben a sorrendben”.

A spanyolok meccsét nagy egyetértésben nézhetnék például Gyurcsány Ferenc DK-elnökkel: ő ugyanis szintén nekik szurkol a vb-n.

A kérdéssel megkerestük az LMP, a Jobbik, a Párbeszéd és a KDNP elnökét is, de tőlük nem kaptunk választ.

Bréking nyúz, június 18. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az alternatív média szerkesztői szemmel láthatóan jó témát találnak a Magyar Szocialista Párt elnökválasztásában: több orgánum is publicisztikával tér vissza a vasárnapi eseményre. Azt azért nem mondhatjuk, hogy kedvező színben tüntetik fel az új elnököt, vagy akár alulmaradt ellenfelét. A Jobbik is kedvenc topikja a kormánypárti sajtónak – ezúttal arról olvashat a nagybecsű, hogy milyen jelek mutatnak a jobbik és a baloldal összeborulására. A Jobbikból kivált Toroczkai formálódó pártjáról is megtudhatunk újdonságokat.

Magyar Idők – Most meg Tóth az elnök

Tök mindegy, ki lesz a szocialisták új elnöke, nyilatkozta (szerintem nagyon helyesen) Galló Béla politológus vasárnap reggel a köztévében. Ahhoz ugyanis, hogy bármiféle fordulat legyen a baloldalon, nemzeti érzékenységű szociáldemokrata jelölt is kellett volna az MSZP tisztújító kongresszusára. Olyan viszont nemhogy az indulók között (ketten indultak), de még a pártban sincs. (Ha volt is, világgá ment, vagy elzavarták – a szerk.) – írja Pilhál György, aki nem is annyira az új elnökkel, mint inkább alulmaradt riválisával foglalkozik publicisztikájában.

„ Mit akart az egyszer már elnökösködő Mesterházy?” – teszi fel a kérdést, hozzátéve: „Azok után, hogy négy éve sápadtan, farokbehúzva távozott a posztról, újra kinevettetné magát?”

2014-ben nem sokkal a parlamenti választás előtt Mesterházy ekképp kampányolt: „A Fidesz rehabilitálni akarja a Horthy-rendszert, ezért áprilisban nem lesz nehéz dönteni: vagy a Horthy-korszak, vagy a modern Magyarország… Mi jövünk, ők menni fognak!” De aztán nem a Fidesz ment, hanem ő. Mint most is.

Egyébként Tóth Bercit sem irigylem ezért az elnöki székért. Forgószék az.

Más: pont ma 203 éve volt a waterlooi csata.”

888.hu – A vörös Aphrodité

“Nem is értem Orbán Viktort, hogy alhat nyugodtan” – kezdi az új MSZP-elnök, Tóth Bertalan kapcsán írt publicisztikájában Szentesi Zöldi László. Szerinte Tóth „nem a semmiből, hanem a mínusz tartományból érkezett a magyar politika élvonalába”. A szerző vörös Tóth Aphrodité-ként titulálja az elnököt, „akinek a szépségénél és kecsességénél csak a képzelőereje a nagyobb”.

A vitriolosnak szánt, egyes szám első személyében, Tóth monológjaként írt publicisztikában helyenként szinte nyomdafestéket nem tűrő jelzők, szavak, mondatok sorjáznak egymás után, s nem hiányozhat belőle Gyurcsány említése sem:

„Gyurcsány Athéné lándzsával a kezében őrködik a baloldali értékek felett. Ha Molnár Csaba-fejű aigisz pajzsát meglóbálja a feje felett, Angyalföld valamennyi nyuggere a segítségére siet”…

„Csökkenő érdeklődés mellett, de le fogjuk még játszani ezt a csatát. Két vörös istennő nem fér meg az Olümposzon.”…

„Én, Tóth Aphrodité fogadom, hogy hű leszek a baloldali értékekhez, bármit is jelentsenek azok. Hiszen nem azért jöttem a világra, hogy bevégezzem a sorsomat, hanem hogy tartósan öt százalék felett tartsam szeretett pártomat.

Remélem, menni fog, különben Akhilleusznak kell lennie a merész vállalkozónak, aki bóklászó hajónkat kivezeti a viharos szartengerből.

Föl! Föl, ti vörös istenek!”

Origo  –  Így készíti elő a Jobbik az együttműködést a baloldallal

A radikálisok kiszorításával egy időben megjelentek az első apróbb, de fontos jelei annak, hogy a Jobbik együttműködést készít elő a baloldallal – az Origo szerint.

A Soros-féle Magyar Narancsban Jakab Péter és Tordai Bence közös interjút adott.

Ennek a szimbóluma lehetne az a legfrissebb Magyar Narancsban olvasható interjú, amelyet közösen adott Jakab Péter jobbikos szóvivő, és Tordai Bence párbeszédes parlamenti képviselő. A Soros-közeli hetilapban közös pontokat alakítottak ki a két párt között. Ilyen lehet a miskolci időközi önkormányzati választás, ahol mindkét párt Rokker Zsolttit, a nagyreményű humoristát támogatja. Jakab emellett azt is mondta, fontos az együttműködés, szerinte minimumcélok kellenek. Ennek kapcsán kiemelte, ha a Párbeszéd jó ügyet terjeszt a Ház elé, megszavazzák. Tordai pedig egy esetleges kormányváltás esetén el tud képzelni egy olyan nagykoalíciós kormányzást, amelyben a Jobbik is benne van.

A balliberális pártok ellen létrejövő Jobbik kisegítette volna az Együttet.

A Juhász Péter-féle, azóta megszűnt balliberális Együtt kisegítése szóba sem kerülhetett volna korábban az antikommunista gyökerű párt háza tájékán. Toroczkai László Facebook-bejegyzése alapján pedig így történt.

A radikális Jobbik szimbólumrendszerének leépítése.

Nem ennyire látványos, de a párt vezető politikusai és a Jobbik-média kommunikációs szinten megkezdte a radikális Jobbik szimbólumrendszerének leépítését. Jó példa erre, hogy a napokban Volner János, a párt újraválasztott alelnöke, a párt EP-listavezető-jelöltje a HírTV-ben azt mondta, hogy a Magyar Gárda ideje lejárt. A támadások középpontjába kerültek a régi Jobbik további meghatározó arcai, így Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás is, azért, mert a választási kampányban ellenezték a Jobbik közeledését a balliberálisokhoz, ezen belül a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalícióhoz.

A pártvezetők még finoman, de a baloldallal való összefogás szükségességéről nyilatkoztak.

A párt tisztújító kongresszusát megelőzően nagy karriert futott be Gyöngyösi Tamásnak a Zsúrpubinak adott nyilatkozata. A portál azon kérdésére, hogy változtat-e a Jobbik a balliberális ellenzéki pártokkal való együttműködési stratégiáján, nem adott egyértelmű választ. Gyöngyösi úgy látta akkor, hogy az eredmény tükrében valamin egész biztos változtatni kell. Ezzel szóban nyitott a baloldal felé.

A Jobbik részt vett a Soros pénzelte kormányellenes tüntetéseken.

A párt vezetősége testületileg jelen volt ezen a demonstráción, amelyen politikusok jelentek meg, mint Juhász Péter, Gyurcsány Ferenc, Szél Bernadett és Hadházy Ákos.

Magyar Hírlap – Gyűlik a pénz Toroczkaiék párttá alakulására

Már harminc önkormányzati képviselő szakított a Jobbikkal, kilépett az ifjúsági tagozat alelnöke is a „néppártból” – írja a napilap. Toroczkai László kizárása óta egyre többen lépnek ki a pártból, eddig majd száz távozóról lehet tudni, köztük van három alapszervezet teljes tagsága és hat polgármester is. A lap információi szerint további kilépések várhatók, sokan arra várnak, hogy a pártból kizárt Toroczkai László és az emiatt kilépett Dúró Dóra és Novák Előd megalapítsák új pártjukat.

Az új párt alapítására szombaton kerülhet sor, ugyanis Toroczkai László bejelentette, az általa alapított Mi Magunk platform a június 23-i zászlóbontó gyűlésén, Ásotthalmon Mi Hazánk Mozgalom néven önálló politikai formációt hoznak létre. A politikus a Facebookon arról számolt be, hogy már egymillió-kétszázezer forintot gyűlt össze a zászlóbontó nagygyűlés költségére. Közölte, mintegy száz adományozó támogatta őket, de tovább folytatják a gyűjtést, mert a rendezvény teljes költsége kétmillió forint körül lesz.

Novák Előd bejelentette, a Mi Hazánk Mozgalom szombaton megkezdi akcióját, lyukas zászlókat adnak át a csatlakozó polgármestereknek, hogy ezzel hívják fel a figyelmet az antikommunista követelések politikai napirendre tűzésének szükségességére.

Megvan az MSZP új elnöke

Az MSZP vasárnapi kongresszusán megválasztották a párt új elnökét. A két jelölt, Tóth Bertalan és Mesterházy Attila közül a némileg esélyesebbnek tartott Tóth Bertalant szavazták meg a küldöttek.

Nem sokkal tíz óra után kezdődött az MSZP tisztújító kongressza 80 százalék fölötti küldötti jelenléttel. Fél 11-től a kongresszus zárt ülésen folytatta munkáját. AZ MSZP honlapjának tudósítása szerint beszédet mondott Karácsony Gergely, aki megerősítette, hogy pártja, a Párpeszéd készen áll arra, hogy az MSZP-vel szövetségben folytassa a munkát.

11 óra után kezdődött el maga a tisztújítás, az elnökjelöltek közül Tóth Bertalan frakcióvezető beszélt először, őt követette Mesterházy Attila, aki 2010-2014 között volt már az MSZP elnöke. Ezután Kunhalmi Ágnes, a párt választmányi elnökjelöltje beszélt (aki korábban visszalépett attól, hogy induljon az elnökségért), majd az MSZP elnökhelyettes-jelöltjei, Ujhelyi István és Szakács László, majd alelnökjelöltjei Bangóné Borbély Ildikó, Hegyi Gyula, Komjáthi Imre, Szanyi Tibor mondták el programukat.

Ezután megkezdődött a szavazás, melynek végén

a küldöttek 54 százalékának támogatásával Tóth Bertalant választották meg.

Elnöki beszédében Tóth Bertalan a helyi szervezetek megerősítéséről beszélt az önkormányzati választások előtt. Az is mondta, hogy a Parlamentben az MSZP “szembesít, képvisel és védelmet nyújt”, de jól tudják, hogy nem ezen keresztül vezet az út a kormányváltáshoz. A párton belüli információáramlást is javítani kell, és fellépni azok ellen, akik a párt jövőjét veszélyezteti – mondta. Az új elnök kitartó és szisztematikus munkát is ígért, amelyet azonnal meg akar kezdeni.

Elnökhelyettesnek Szakács Lászlót, Mesterházy Attila volt kabinetfőnökét választották meg.

Hegyi Gyula, Komjáthi Imre és Szanyi Tibor lett a három alelnök.

A választások után Molnár Gyula és a teljes MSZP-pártvezetés lemondott, az elmúlt hetekben öt politikus jelentkezett be elnöknek. Hárman közülük visszaléptek: Szanyi Tibor és Bródy Gábor után múlt héten Kunhalmi Ágnes is, aki úgy döntött, hogy inkább a választmányi elnökségért indul – egyedül. Kérdés volt, hogy Kunhalmi támogatói kire szavaznak majd Tóth és Mesterházy közül, hiszen Kunhalmi nem nevezte meg, kinek a javára lép vissza. Azt azonban tudni lehetett, hogy nem Mesterházyt támogatja a küzdelemben.

Orbán három harmada a kisebbség

A három harmadot fogom képviselni, mondta Orbán Viktor a győzelem éjszakáján, április 8-án, és azt is hozzátette: most kell szerénynek lenni, mert van mire. Nem tudom hányan vették komolyan a régi-új miniszterelnök szavait, hányan hittek abba, hogy elérkezett a szerénység, a visszafogottság ideje, a kormányzásnak az az időszaka, amikor már nem kell mindent és mindenkit maga alá söpörnie a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, de – tapasztalataim szerint – csak a meghatottság beszélt Orbánból. Személyisége, egyénisége nem viseli az ellentmondást, ami még hagyján volna, de azt sem, ha támadják őt. Márpedig az ellenzéknek – amely elvileg a három harmad egyharmadát hivatott megjeleníteni a parlamentben -, ahogy mondani szokták, von haus aus az a dolga, hogy támadja a kormányt és annak vezetőjét. Márpedig a miniszterelnöknél ütés nem maradhat megválaszoltalanul, vagyis a három harmad képviselet eleve kizárt. Illetve nem, abban az esetben nem, ha elfogadjuk az orbáni teóriáját, amely azt állítja, hogy az ellenzék le lett váltva. (Mellesleg ezt nem pusztán Orbán mondja, elemzők sora véli így, de persze egészen más, ha ilyet a politikai ellenfél, vagy a politológus állít.

Az országgyűlési választások óta eltelt két és fél hónap azt bizonyítja: a miniszterelnöknek esze ágában sincs visszafognia magát, ellenkezőleg: minden eddiginél nagyobb erővel hajtaja keresztül elképzeléseit a parlamenten, és építi tovább az általa megálmodott rendszert. Márpedig ez a rendszer felettébb távol áll a nemzeti együttműködéstől, nagyon is egyszemélyi, egyakaratú, amely mögé muszáj felsorakozni, aki nem ezt teszi, az veszít. A Fidesz nevében számtalan helyen indult meg a harc, illetve egyelőre ne nevezzük harcnak, inkább csak frontvonalnak, ahol nem tudjuk, hogy a front túloldalán vannak-e harcosok, vagy harcos kedvű emberek. A politikai ellenfél ugyanis valóban mintha nem is létezni, mintha tényleg leváltotta volna őt a választók serege; még csak azt sem mondhatjuk, hogy az erőgyűjtés időszakát éljük. A legnagyobb ellenzéki párt, a Jobbik, eddigi legnagyobb válságát éli át, ha túléli egyáltalán; a néppárti váltást elutasítók most látták elérkezettnek az időt, hogy átvegyék – vagy visszavegyék – a hatalmat, de miután ez meghiúsult, önálló útra lépnek, és ki tudja ez az út hova vezet. Ma egyáltalán nem tudni, hogy a hajdan egyértelműen radikálisnak, de talán szélsőségesnek nevezhető párt milyen irányt vesz, képes-e talpraállni, vagy végképp befellegzett a Simicska-féle kísérletnek. A hajdani Orbán- és Fidesz-barát oligarcha most teljesen elrejtőzött, tápot adva annak, hogy mindenféle mendemondák terjednek el róla. Többek között az is, hogy kiegyezett Orbán Viktorral, az élni és élni hagyni jegyében élik tovább az életüket. Hogy létezhet-e ennyi durva támadás után kiegyezés – nem békülés -, azt nem tudjuk, az mindenesetre tény, hogy Simicska feladta médiaportfóliója nagy részét, és azt még nem látni, hogy a maradékkal, a Hír tv-vel például mit kezd. Akárhogy is dönt, az nyilvánvaló, hogy Orbán ezt a csatát is megnyerte, és noha a Jobbik még létezik, de nyugodtan besorolhatjuk azon pártok közé, amelyeket a Fidesz elnökének sikerült eltüntetnie az útból, vagy úgy, hogy a megszűnés érte utol az adott pártot, vagy beszippantotta, vagy vegetációra ítélte.

Egyelőre ez a vegetációs sors látszik az MSZP-nek is, amely vasárnap tartja tisztújító kongresszusát. A kezdeti túljelentkezésből mára két elnök-jelölt maradt: Mesterházy Attila és Tóth Bertalan. Két külön út, két külön iskola, két külön személyiség. Az egyik energikusabb, emocionálisabb, rövid sikeres, de utóbb kudarcos elnöki múlttal, a másik csendesebb, visszafogottabb, éppen ezért önmagáról kevesebbet eláruló, és különösebb múlttal sem rendelkező politikus. Hogy a választás egyben irányt is kijelöl-e, illetve más-más irányba menne a párt, ha Mesterházyt, vagy Tóthot választják, azt ma még nem tudni. Egy biztos: a feladat a sorvadás megállítása, a párt visszarángatása a szakadék széléről. Nem könnyű lecke, már csak azért sem, mert a még folyamatosan fogyatkozó hívek soraiban is sok kétség. Ma a baloldal lényegében kiüresedett, hitehagyottá vált, ha szavaznak is a szocialistákra, nem meggyőződésből teszik. Nem kellene persze feltétlenül így lenni, hiszen a budapesti választási eredmények jó alapot adhatnának az építkezésre, a főváros lakossága ugyanis egyértelműen nemet mondott a Fidesz-hatalomra, de az ellenzékből egyetlen pártnak sem sikerült a vereség után a győztes retorikát választania, és kihasználnia azt, ami Budapesten történt. Egyelőre mindenki a vidék felé vette az irányt, ami helyes elképzelés, ám nehezen kivitelezhető mindaddig, amíg a kisebb települések – a helyi vezetőkön keresztül – a Fidesz kezében, mondhatni markában vannak. A nagyobb városok, és – ismételjük – Budapest jelenthetik az újrakezdés bázisát és reményét is. A szocialista választás – a vasárnapi kongresszus – feltehetően nem a koncepciók harca lesz, sokkal inkább annak eldöntése, hogy a felsorakozott küldöttek melyik jelölt csapatába igazoltak le. Az most még nem látni, hogy akár Tóth, akár Mesterházy milyen módon akarná kirángatni a sárba ragadt szekeret, mint ahogy azt sem látni, hogy lehetséges-e egyáltalán kirángatni.

A Fidesz most nagyon magabiztosnak látszik, bátran vág bele a különböző területek átszervezésébe, mit sem törődve az érintettek felháborodásával. Azt a bizonyos három harmadi gondolatot egy pillanatig sem vette komolyan senki; nagy kedvvel és lendülettel faragják, bővítik, csiszolják, alakítják saját képükre az alaptörvényt. Minden annak a politikának van alárendelve, amely a Fidesz számára elhozta a biztos sikert, annak a politikának, amelynek árnyékában bármit megtehetnek, a társadalom könnyedén átlép felette. A migráció ellenes, immár harmadik éve hódító politika, amelyről már többször hittük azt, hogy elfogytak a tartalékai, most új erőre kapott; nem pusztán Magyarországon, egyre több európai országban vált vezető témává a jobboldal részéről. Maga Merkel is fordított egyet a retorikáján – elismeréssel szólt a magyar határvédelemről -, Olaszország pedig egyértelműen ráült az orbáni vonalra. Itt, ezen a téren tehát semmi esélye és keresnivalója nincs az ellenzéknek; hiába beszél arról, hogy nem látni migránst az országban, a félelemmel szemben már nincsenek érvek.

Valószínűsíthető tehát, hogy ezért támad olyan erővel és próbál az új törvénnyel lesújtani Orbán a civil-szervezetekre; tulajdonképpen a menekültek szembeni politika erősítéséhez, szükség van rájuk, mint egy falat kenyérre; Soros mellett ők testesítik meg azokat az ellenségeket, akik idehozzák az idegen kultúrát és hitet ebbe az országba. Éppen ennek a gondolatnak van alávetve a keresztény kultúra védelmének állami követelménye is, amelyet most kívánnak beemelni az alkotmányba.

Mindent megteszünk, amit megtehetünk most – így gondolkodhat a miniszterelnök, és lássuk be alappal: a kétharmados győzelem, az ellenzék szétesése hátteret biztosít számára nyugodt cselekvésre. És mégis: mintha valami mozgolódás látszana. Mintha túl sok terepen nyitotta volna meg a frontot Orbán. Hiszen hadjáratot indított a bíróságok ellen; az új Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság létrehozása, illetve a bírókat érő fenyegető hangok felerősödése, a Magyar Tudományos Akadémia függetlensége elleni támadás, a lebegtetett önkormányzati törvény megváltoztatása, és persze azért a Stop Soros is, sok kis műhelyben adott alkalmat a suttogásra. Ezek a suttogások még nem összegződtek, nem váltak erős együtt szóló hanggá, nem hoztak magukkal cselekvő erőt sem, de azért hallani lehet őket. Hallani, még akkor is, ha a kormánypárti média még nyilvánvalóbban vált szolgájává és szolgálójává a jelenlegi rezsimnek. Nem lehet ugyanis nem meghallani a református püspök bírálatát, az akadémikusok felháborodását, vagy éppen a civil szervezetek mozgolódását. Nem hisszük persze, hogy Orbán ezektől megretten, ennél nagyobb gondot is kivédett már, de azért azt már érezni kell: nemhogy a három harmadot, már a kétharmadot sem képviseli. Csakis saját hatalmát. És ezzel a hatalommal szemben, rebesgetik, egy olyan mozgalom van kialakulóban, amely kibújt az ellenzéki pártok mögül, és saját magát igyekszik megszervezni, mindazokkal, akik nem részesei a kétharmadnak. Az előbb jeleztük: ilyenek egyre többen vannak. Lassan úgy vagyunk, mint hajdanán a magukat többségnek képzeli bolsevikok, valójában ők voltak a kisebbség. A kisebbség természetesen uralhatja akár a többséget, egy darabig.

Azt nem tudjuk, hogy ez a darabig időben mit jelent.

Kunhalmi visszalép – nőnek Tóth esélyei

0

A Független Hírügynökség információi szerint Kunhalmi Ágnes ma visszalép Tóth Bertalan javára az MSZP elnöki posztért folytatott küzdelemben. A szocialista párt jelölőbizottsága ma tart ülést a 17-i elnökválasztás előtt. Úgy tudjuk, hogy Tóth Bertalan támogatottsága Mesterházy Attilával szemben 60:40 százalék.

A párton belül a többség által Mesterházynál konstruktvabbnak tartott Tóth esélyeit nem csak Kunhalmi visszalépése növeli, illetve Mesterházyét csökkenti az elnökválasztáson. Újhelyi István a párt EP képviselője sem akar már választmányi elnök lenni, ő is Tóthot támogatja, s jó eséllyel ő lehet az MSZP elnökhelyettese.

Vetélkednek az MSZP-ben: ki mit tud(ott)?

Fegyelmi a volt pártelnökkel szemben a Liberálisokkal titokban (?) aláírt szerződés miatt, egymásra mutogatás a vezetésben, fideszes kivásárlás. Hallottunk az elnök alól „kiszervezett” elnökségről is. Kunhalmi Ágnes a Független Hírügynökségnek azt mondta: a Fidesz érdeke szétaprózva tartani az ellenzéket.

 

Kedden fegyelmit kezdeményeztek Molnár Gyula volt (a választási fiaskó után a komplett elnökséggel együtt lemondó) elnökkel szemben a múlt héten napvilágra került szerződés miatt. Hiller István választmányi elnök ennek bejelentésekor az Inforádióban azt mondta, hogy „hosszú távú kötelezettségvállalásra csak akkor jogosult az elnök, ha az elnökség ezt támogatja és elfogadja”. „Miután ilyen elnökségi döntés nem volt, így a volt pártelnök hatáskörét túllépve járt el ebben az ügyben, az MSZP pedig nem tudta vállalni ennek a kötelezettségét” – hangsúlyozta. A párt központi pénzügyi ellenőrző bizottsága és a fegyelmi tanácsa meg fogja tenni a szükséges lépéseket.

Múlt pénteken derült ki, hogy az MSZP-Párbeszéd nevében Molnár Gyula elnök, Karácsony Gergely társelnök és miniszterelnök-jelölt olyan szerződést írt alá a Fodor Gábor vezette Liberálisokkal, amelyben egyebek mellett bizonyos pénzösszeg átadására került volna sor a parlamenti együttműködés keretében.

Akkor derült fény erre, amikor Bősz Anett (Liberálisok) váratlanul kilépett a képviselőcsoportból. Ezután elkezdődött az egymásra mutogatás.

Először Tóth Bertalan frakcióvezető, majd Hiller István közölte határozottan, hogy semmit se tudtak az állítólag a költségvetésükből évente 60 millió forint átadására kötelezettséget vállaló szerződésről. Szerda reggel az ATV-ben viszont Kunhalmi Ágnes budapesti MSZP-elnök azt mondta, hogy a választási együttműködésről tárgyaló delegáció tagjai (Tóth Bertalan, Hiller István és Molnár Gyula mellett Mesterházy Attila volt elnök)

„biztosan tudtak erről”,

illetve

„legalábbis tudhattak”

(Hiller tagadására azt felelte: egy válasz már meg is van.)

Kunhalmi egyébként – amellett, hogy megismételte: a Liberálisok elárulták őket – hosszasan beszélt arról, hogy a Fidesz minden áron szét akarja verni az olyan szövetségi csírákat, amilyen az MSZP és Párbeszédé is.

„A Liberálisok jöttek volna, de, úgy látszik, hogy őket kivásárolta valaki a szövetségből”

– mondta Kunhalmi. Emögött pedig egyértelműen a Fidesz áll – tette hozzá.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Független Hírügynökség megkérdezte Kunhalmi Ágnest, miből gondolja, hogy a Fidesz “kivásárolta” a Liberálisokat, erre megismételte szavait, hogy az események tükrében világosan látszik,

a Fidesz érdeke szétaprózva tartani az ellenzéket.

Kerestük Tóth Bertalant is, azt tudakolva: hogyan lehetséges, hogy egy egész delegáció úgy tárgyal, hogy ilyen fontos kérdés szóba se kerül, majd egyszer csak a párt elnöke aláír ilyen súlyos kötelezettséget. Ha válaszol, megírjuk.

Egy általunk megkeresett szocialista politikus azt mondta, hogy Molnár Gyula ugyan hibázott, amiért nem vitte hivatalos testület elé a megállapodás tervezetét, de szerinte a pártelnök kényszerhelyzetben volt. Mert sokan semmilyen szövetséget nem akartak a vezetésben,

kiszervezték az elnökséget Molnár alól.

A fegyelmi eljárás a párt szétverésének előszobája – mondta egy vezető szocialista -, mert napirenden tartja az ügyet, ahogyan Botka László távozása a miniszterelnök-jelölti posztról a támogatás bezuhanását eredményezte, amiből alig tudtak valahogy kijönni Karácsony Gergellyel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK