Kezdőlap Címkék Tóth Bertalan

Címke: Tóth Bertalan

“Fodor irányít a háttérből, őt pedig csak a pénz érdekli”

0

A tervezett MSZP-Párbeszéd frakciószövetség mindkét tagjának a vezetője csak anyagi okokkal tudja magyarázni Bősz Anettnek, a liberálisok képviselőjének a döntését – derült ki Tóth Bertalan és Szabó Tímea közös sajtótájékoztatóján. Fodor Gábort hibáztatják, akit  – mint elhagzott – csak a pénz érdekel. A Változás Szövetsége azonban továbbra is a NER lebontásért küzd.

 

„Bősz Anettet jó politikusnak tartom, aki hittel képviselhette volna a liberális értékeket a frakciónkban… azonban az a személyes benyomásom, hogy kevés beleszólása volt a döntésbe, Fodor Gábor irányít ugyanis a háttérből” – értékelte Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője Bősz Anett bejelentését, hogy kilép a frakcióból. Szabó Tóth Bertalannal, a tervezett, de a Párbeszéd frakció megszűnésével hamvába haló MSZP-P frakciószövetség elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy a lépésről sajnálatos módon

a frakció előbb értesült az Országgyűlés Hivatalától, mint hogy megkapták volna Fodor Gábor levelét, Bősz Anett pedig azóta sem kereste őket,

így csak azokra az információkra tud támaszkodni amelyek abban a levélben le vannak fektetve.

Bősz Anett politikai és technikai feltételek nem teljesítésére hivatkozott, ami Szabó Tímea szerint értelmezhetetlen, hiszen a feltételek adottak voltak, Bősz képviselhette a liberális értékeket a frakcióban. A technikai feltételeket a frakcióvezető szerint pedig csak anyagi feltételként tudja értékelni, amit teljesítettek, sőt – tette hozzá – a Liberálisok súlyához képest a frakcióban Bősz többletforrásokkal rendelkezett, mint a többi tag.

„Úgy látszik, hogy ez Fodor Gábornak nem volt elég.

Sajnos Fodort semmi más nem érdekli, mint a pénz, számára a NER lebontása és saját politikai teljesítménye csak másodlagos kérdés”

– fejtette ki Szabó Timea.

Ugyanakkor Bősz Anett a Fügetlen Hírügynökségnek azt mondta: “Nem rejtem véka alá, hogy abban a szerződésben, amelynek legfontosabb részei politikai jellegűek voltak, szerepelt egy bekezdés az erőforrások megosztásáról is. Ebben mi nem kértünk többet annál, mint ami jogszerű volt. Ha nekünk a pénz lett volna a fontos, biztosan nem lépek ki a frakcióból”.

Tóth Bertalan megerősítette, hogy valóban létezik egy írásos megállapodás, amelyet korábban az MSZP és a Liberálisok elnöke írt alá, s melynek létezését Fodor jelezte pár hete szóban.

A megállapodás a frakcióvezető által egyelőre részletezni nem kívánt pénzügyi kötelezettséget róna az MSZP-re.

Ám a szocialisták dokumentumtárában ennek nem volt nyoma, sőt, sem az Elnökség, sem a Választmány nem adott felhatalmazást a párt elnökének egy ilyen aláírására, annak sem politikai, sem anyagi részét jóvá nem hagyta.

Tóth jelezte, hogy jogi szakvéleményt készíttetett a Fodor által kedden átadott megállapodás szövegéről, azt eljuttatta a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének; a testület foglalkozik majd az esetleges következményekkel. Emellett a jövő hétre összehívta a párt gazdálkodásával foglalkozó Párttanácsot, ahol ajánlatokat készítenek az esetleges lépésekre.

Ami biztos,

semmilyen politikai nézeteltérés nem volt a liberálisokkal, egyszerűen arról van szó, hogy anyagi megfontolások miatt rúgták fel a megállapodást,

amelynek részeként Bősz Anett az MSZP-P közös listáján megkapta a 15. helyet – szögezte le Tóth Bertalan.

A „Változás Szövetsége nem azért jött létre, hogy anyagilag segítsünk ellenzéki pártokat, hogy zsarolásoknak engedjünk, hanem azért, hogy elbontsuk a NER-t és küzdjünk a Fidesz-kormány ellen” – hangsúlyozta.

„Ebben a küzdelemben nem elsődleges az, hogy lesz-e frakció vagy sem” – mondta ezzel kapcsolatban Szabó Tímea, hangoztatva: ami fontos, hogy továbbra is ugyanazzal a hittel és alternatív eszközökkel  küzdenek a NER ellen, mint az elmúlt négy évben tették.

Mesterházy indul az MSZP elnöki tisztségéért

0

Mesterházy Attila is ringbe száll az MSZP elnöki tisztségéért – legalábbis a Sztárklikk értesülései szerint. A hírről sem az MSZP portálja, sem pedig Mesterházy Faceboook oldala nem tesz említést.

 

A portál úgy tudja, hogy Mesterházyt szombaton Gödön, az MSZP Népi és Harmadik Hullám Platformjának közös tisztújító ülésén kérték fel, hogy induljon újra a pártelnöki tisztségért. A politikus elfogadta a felkérést. Mesterházy 2010 és 2014 között már irányította a pártot.

Május 2-án, a Húzós c. műsorában Rónai Egon konkrétan rákérdezett arra, hogy akar-e indulni a posztért, ám a politikus akkor kitérő választ adott.

Tóth Bertalan, Kunhalmi Ágnes és egy belvárosi szocialista, Bródy Gábor már korábban  bejelentkezett elnöknek, s Szanyi Tibor sem zárta ki az indulását.

MSZP: csontritkulás és demencia

Nem is tudom, honnan kellene nekifutni egy olyan elemzésnek, amely arra vállalkozik, hogy a Magyar Szocialista Párt állapotát, elmúlt esztendei állapotát akarja vizsgálni. Eleve már azt nehéz tisztázni, mi is ez a párt ma? Hiszen huszonnyolc évvel ezelőtti alapítása, gyenge parlamenti jelenléte után hihetetlen felfutás következett (1994), hogy aztán onnan kezdve csak lefelé vezessen az útja. És ez akkor is így van, ha az 1998-as vereség után – amely a Fidesz és a Kisgazda Párt összeborulása nélkül – győzelem lett volna -, némiképp váratlan sikerek következtek, kétszeri kormányalakítással, de végtelen megosztottsággal. Mondhatjuk: utoljára Horn Gyula volt képes uralni ezt a pártot, ami nem azt jelenti, hogy ő képes volt egységet teremteni, inkább csak annyit: a különböző irányokba menő pártot, a szanaszét húzó embereket képes volt olykor uralni. De már Horn Gyula regnálása alatt – és ez ma látható csak igazán – elindult a szétesés, már akkor felfedezhettük annak nyomait, aminek a végeredményét a legutóbbi választás mutatta meg igazán.

Az MSZP, már 1994-ben, megfeledkezett arról, hogy hálózatát építeni, működtetni, fejleszteni kell; igazán akkor hitte el magáról, hogy újra hatalmasra nőve kezében van az egész ország. Hát nem volt. Mert miközben a Fidesz rájött arra – főként 2002-es veresége nyomán -, hogy csak akkor lehet sikeres, ha országos hálózatot épít, megveti a lábát a legkisebb településen is, addig a szocialisták saját nagyságuk bűvöletében elrévedve a belső hatalmi rendszer megszilárdításán dolgoztak. A megyei vezetők a saját státus quo-jukat őrizték, a fővárosiak, a különböző áramlataikon keresztül pedig a dominanciára törekedtek – egymással szemben.

Erre a múltbéli kalandozásra csak azért volt most szükségünk, hogy jól lássuk: az MSZP elfáradása, a belső küzdelmek, helyezkedések kiváltotta eróziója nem most kezdődött; hiba lenne az elmúlt néhány évben látottak alapján ítélkezni. A folyamat tehát 1994-ben kezdődött, és bármily furcsa: Gyurcsány felbukkanásával erősödött tovább. Ő volt az, akire sosem tekintettek úgy, mint ős-szocialistára, olyanra, aki azonos kultúra részeként emelkedett a párt élére. (Ezt a kultúrát tessék sajátosan értelmezni, sem hely, sem tér nincs arra, hogy ezt itt és most bővebben kifejtsük, s arra főként nem, hogy megfejtsük. Elégedjünk meg annyival: ennek a pártnak igenis van egy sajátos szubkultúrája, egy olyan belső világa, ahol a párton belüli háborúk megvívása mindig fontosabb volt, a külső politikai ellenfél legyőzésénél, vagy finomabban: feltérképezésénél.)

Ezek az önsorsrontó háborúk is vezettek oda, hogy 2010-re egy végtelenül legyengült formáció hagyta maga mögött a nyolcéves kormányzást, amely kormányzás két miniszterelnöki bukást is magával hozott (Medgyessy, Gyurcsány), és amely még megosztottabbá tette a pártot. Ekkorra az MSZP végképp elszakadt a tömegektől, és bár magára még mindig nagy pártként gondolt, a valóság azonban azt mutatta: hívei könnyedén állnak át más pártokhoz, akár például a szélsőséges nézeteiről elhíresült Jobbikhoz. Újabb és újabb elnöki próbálkozások jellemezték az időszakot; nem tudott – talán nem is lehetett – egy olyan személyt találni, aki legalább annyira képes uralni a tagságot, mint Horn Gyula. A megosztottság, a különböző irányzatok immár nem ideológiai különbségeket jelentettek, nem a nép-urbánus, vagy éppen liberális-plebejus törésvonalat jelentették, hanem személyi háborúkat. Amely személyi háborúk is folyamatosan változtatták formájukat, kiterjedésüket éppen a pillanatnyi érdekek voltak a meghatározóak.

Mindezen jelenségek együttese eredményezte azt, hogy 2014-re, az ismételt kétharmados fideszes győzelem időszakára, még a legnagyobb ellenzéki pártként jutott a parlamentbe az MSZP, de valójában érzékelhető volt, hogy a lejtőn nincs megállás. Főként azért nincs, mert ehhez szükség lett volna a zsugorodás tényének felismerésére, elismerésére, ugyanakkor az építkezés megindítására. Ez azonban nem történt meg, a belső háborúk megmaradtak, legfeljebb annyiban terjedtek szélesebbre, hogy immár az ellenségek közé soroltatott az időközben MSZP-t elhagyó, önálló pártot alapító Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció is. (Most látható csak igazán, hogy az MSZP és a DK nem tudott külön-külön új híveket toborozni, a régi tagság osztódott meg, s nézett gyűlölettel a másikra.) Ennek legélesebb képviselője Botka László lett – róla bővebben megemlékeztünk már a Párbeszédről szóló elemzésünkben -, aki egészségesnek látszó küldetését azzal kezdte, hogy Gyurcsány Ferencet akarta elűzni a szocialisták – értsd: az összefogás – közeléből. Pedig Botka választása, miniszterelnök-jelöltté tétele biztató lépésnek tűnt; sikeres polgármesterként, a vidéket jól ismerő politikusként jó eséllyel indult a sikeresebb szereplés felé. Bár azért legyünk óvatosak: azok a törésvonalak, amelyek át, meg átszelik ezt a pártot, viszonylag csekély esélyt kínálnak, bárki számára. Ezzel együtt a Botka-féle koncepció, a tisztább baloldaliság fordulata, egy másik sikeres polgármester  – Tóth József – maga mellé emelése, megfelelő koncepciónak tűntek ahhoz, hogy egy erőteljesebb MSZP vágjon neki a 2018-as választásnak.

Ebből aztán semmi nem valósult meg. Nem valósulhatott meg már azért sem, mert az erők egy részét felőrölte a felesleges küzdelem az összefogásért, a közös lista, közös miniszterelnök-jelölt, az egy jelölt a Fidesz aspiránsával szemben megvalósításáért, a másik részt pedig elvitte a Botka eltávolításáért folytatott bozótharc. Amivel nem azt akarjuk mondani, hogy elkerülhető lett volna, pusztán azt jelezni: kilenc hónap úszott el úgy, hogy egy lépést sem sikerült előre tenni, sőt: a nyilvánosság másról sem hallhatott, mint ennek a megosztottságnak a különböző jeleiről. Nem folyt továbbra sem építkezés, ezzel szemben szinte visszafordíthatatlanná vált a lépülés. Nem térünk ki most olyan epizódokra, amelyek akkoriban azért uralták a nyilvánosságot: a Lattmann-féle futamra, vagy a Botka-éra utáni Gyurcsánnyal folytatott vitákra sem. Mert ugyan ekkorra már az MSZP bizonyult az ellenzéki oldalon a legrugalmasabb pártnak, ő mutatta magát a legnyitottabbnak, ez a nyitottság azonban inkább tűnt már inkább kontraproduktívnak, mint hasznosnak. (Jellemző, hogy a DK-val folytatott tárgyalásokat is a legrosszabb, pillanatban sikerült lezárni, akkor, amikor a DK a legerősebbnek mutatta magát, messze erősebbnek, mint amit az áprilisi végeredmény visszaigazolt. Ezért aztán a szocialisták egy sor olyan helyet adtak át a DK-nak, ahol a még meglévő, valamelyest erősnek nevezhető beágyazottságukról is lemondtak, csalódást, kiábrándulást okozva helyieknek, és ezzel egyszersmind kikapcsolva őket az eredményesebb kampányból.)

Ebből a perspektívából nézve súlyos vereségnek tekinthető Karácsony Gergely megjelenése az MSZP-lista élén. Egy kisebb párt vezetőjeként érkezett oda, s bármily rokonszenves politikusként lehetett őt bemutatni a közvélemény előtt, a belső elégedetlenséget csak átmenetileg volt képes csillapítani. Ma ugyan az a hivatalos kánon a szocialista párton belül, hogy Karácsony importálása jót tett a pártnak, nélküle még ez az eredmény sem született volna – csaknem minden közvélemény-kutató tíz százalék alá mérte őket -, önmagában a tény, hogy már nem találtak a vezetésre szocialistát, lefelé húzta a párt megítélését.

Nagy kérdés, hogy ezek után merre indulnak tovább. A szerény parlamenti jelenlét, ráadásul az a változatlanul létező hit, hogy a Fidesz befolyása elég erős a pártra, a vidéki hálózat szinte teljes lenullázódása nem kínál jó terepet a felemelkedésre. Még akkor sem, ha a lehetőség adott volna. Adott volna, hisz Budapest egyértelműen elutasította a Fideszt, egyéni képviselői szinten mindenképpen. Amiből viszont az következik, hogy csakis a hiteles embereken keresztül, és innen Budapestről indulhat meg a fejlődés, ha egyáltalán létezik még visszaút. A hamarosan sorra kerülő választásról egyelőre csak annyi hírlik, hogy a pécsi Tóth Bertalan látszik befutónak az elnöki posztra, arról azonban semmi információ, hogy mi a tényleges elképzelés a párttal: arccal a 2022-es megszűnés felé, vagy tovább az 1994-es úton.

Ez a tétje a kongresszusnak, és ez a tétje a mai magyar baloldalnak. Ma nehéz nem észlelni a csontritkulást, de ha e mellé még egy kis demencia is párosul, vagyis elfelejtik bevenni a csontokat erősítő gyógyszert, akkor mindannyiunk fölött győz az Alzheimer: elfelejtjük, hogy valaha létezett egy kormányzóképes MSZP.

Több egyeztetést tartanak a jövőben az ellenzéki pártok

0

Egy fal dőlt le azzal, hogy az Országgyűlés ellenzéki pártjai egyeztettek egymással a jövőbeli munkáról – ezt mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke a mai tárgyalás után. Az MSZP-Párbeszéd szövetség ellenzéki kerekasztal létrehozását kezdeményezi.

A tárgyaláson az összes ellenzéki párt képviselője részt vett. A megbeszélésről Szél Bernadett részleteket nem árult el, mint fogalmazott, azért, hogy nagyobb eséllyel valósulhassanak meg az elhangzott javaslatok. Csupán annyit mondott:

a tárgyalás konstruktív volt, és a jövőben több egyeztetést tartanak majd,

hogy minél eredményesebben dolgozhassanak a választókért.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke újságíróknak szintén azt mondta, hogy konstruktív volt a hangulat az egyeztetésen, a tárgyalásokat kedden folytatják. Vadai Ágnes, a DK alelnöke arról beszélt, hogy több javaslattal érkezett az egyeztetésre, de megállapodtak arról, amíg nincs döntés, addig nem is beszélnek róluk a nyilvánosság előtt.

Közben Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke a két párt frakcióülésének szünetében bejelentette:

ellenzéki kerekasztal létrehozását javasolják.

Karácsony szerint ez az állampolgárok, a civil kezdeményezések és az ellenzéki pártok közös intézménye lehet annak érdekében, hogy képviselni tudják a parlamentben azt a hangot, amely ott van az utcán, a tüntetéseken és nagyon sok választópolgár lelkében. Beszélt az ellenzéki egyeztetésről is, azt mondta: ha érdemi előrelépést akarnak, akkor az álláspontokat nem a sajtóból ismerik meg elsőként.

Szerinte többet kellene beszélni a parlamenten kívüli együttműködésről, arról, hogy

van egy világ, amely kint tüntet az utcán és amely a változást akaró polgárok többségét jelenti.

Odaszúrt egyet az LMP-nek, mondván, ha a párt felelősebben politizál, akkor talán most nem lenne ilyen égető szükség arra, hogy rendezzék a soraikat.

Tóth Bertalan azt mondta, eddig is volt együttműködés az ellenzéki pártok között az Országgyűlésben, ezért javasolják azt, hogy ne csak a parlamenten belül, hanem azon kívül is működjenek együtt. Ő is bírálta az LMP-t, mert szerinte a főváros több választókörzetében a jelöltek visszalépésével meg lehetett volna akadályozni a kétharmados többséget.

Karácsony Gergely az ellenzéki kerekasztallal kapcsolatos kérdésre azt mondta, a javaslat még nincs kidolgozva, szerinte az lenne a legfontosabb, hogy azokról a témákról is tudjanak beszélni, amelyeket a Fidesz elhallgat, akár egyfajta árnyékparlamentként.

Külön frakciót alakít az MSZP és a Párbeszéd

Burány Sándor a Párbeszéd-frakcióba ül majd, a két csoport frakciószövetségben fog dolgozni a Parlamentben.

A frakció megalakításához öt főre van szükség. A Párbeszédnek három politikusa jutott be a parlamentbe: Karácsony Gergely (aki a párt egy másik politikusának adja majd át a mandátumát), Szabó Tímea és Tordai Bence, és hozzájuk csatlakozik az MSZP-Párbeszéd közös listájáról bejutott Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt ügyvivője.

Az ötödik tag azonban nem az Együtt politikusa, az egyéniben mandátumot szerzett Szabó Szabolcs lesz, aki a hírek szerint az LMP-frakcióba ül majd be, hanem Burány Sándor, aki emellett továbbra is az MSZP tagja marad.

Az MSZP választmányi ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, és Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt is bejelentette, hogy

a két párt frakciószövetségként dolgozik majd az Országgyűlésben.

Karácsony Gergely azt mondta, szeretnék fenntartani az MSZP és a Párbeszéd együttműködését, két frakcióban, de egy szövetségben. Az április 8-ai választást úgy értékelte, hogy van még dolguk, újra hitet és reményt kell adni azoknak az embereknek, akik hisznek a szociális demokrácia eszményében, de ehhez “nem kevesebb, hanem több szövetségre van szükség”. Szerinte a változást akarók szélesebb szövetséget szerettek volna, mint amit a pártok ki tudtak alakítani. Vagyis azt gondolja, hogy

az az út, amin év elején elindult az MSZP és a Párbeszéd, helyes volt.

Karácsony Gergely szerint a három hónap – amit a két párt végigkampányolt – nem volt elég ahhoz, hogy csodát tegyenek, de ha tovább mennek az úton és újabb szövetségeseket keresnek, akkor a következő négy év alkalmas lehet erre.

Beszélt arról is, hogy az MSZP és a Párbeszéd frakciószövetsége létrehoz egy közös koordinációs testületet, amelynek vezetője az MSZP mindenkori frakcióvezetője lesz.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt mondta, hogy

a két frakció írásos politikai megállapodást köt a frakciószövetségről.

A két frakció jövő hétfőn együttes ülést tart, amelyen megkötik a megállapodást. A koordinációs testület a közös politikai kialakításáért lesz felelős, minden parlamenti ügyben (napirend előtti felszólalások, törvényjavaslatok, interpellációk) egyeztetni fognak, szorosan együttműködve kommunikálnak és a források felhasználásánál is egymással egyetértésben hoznak döntést.

Beszélt arról is, hogy a többi ellenzéki pártnak is tesznek majd javaslatot, hogy egységesen lépjenek fel bizonyos ügyekben. Ennek formájára is javaslatot tesznek jövő héten.

Hiller István, az MSZP választmányi elnöke úgy értékelt, hogy a testület 1989 óta a legfontosabb ülésén és döntésein van túl, alapvető változásokról döntöttek. Szerinte értelmes és kemény vita folyt, személyeskedés és kiabálás nélkül. A frakciószövetség létrehozásáról 71 igen, 7 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett döntöttek.

Bejelentette azt is, hogy

a választmány június 17-re összehívta az MSZP tisztújító kongresszusát,

amelyen más politikai témák – a választások értékelésének lezárása – is szerepelnek.

Karácsony és Tóth arról is beszélt, hogy nem tartják valószínűnek, hogy a függetlenként mandátumot szerzett Mellár Tamás bármelyik frakcióba beülne. A kérdésre, hogy mely ellenzéki pártokkal működnének együtt, Karácsony Gergely azt felelte: minden demokratikus ellenzéki pártot szövetségesnek tartanak.

Azt is mondta: hibának tartja, hogy nem jött létre a demokratikus pártok együttműködése a választáson, szerinte ezért szavaztak át vidéken sokan a Jobbikra, és ezért volt az, hogy a baloldal elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban tudott az esélyes kihívó szerepében fellépni. Szerinte ezzel együtt is jobban meg kell érteniük a magyar vidék társadalmát.

A pénznél fontosabb Orbán leváltása

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője határozottan állítja: mindennél fontosabb Orbán Viktor és a Fidesz leváltása, ennek érdekében pedig hajlandóak további visszalépésekre. Jelenleg 58 jelöltjük van, ha 54 alá mennek, akkor további 150 millió forinttal csökken a kampánytámogatás összege, ám a párt hajlandó erre is. Az eredményesség érdekében már megkezdődtek a tárgyalások az LMP-vel, szerinte március 15-ig meg is fognak állapodni. A frakcióvezető úgy látja: Orbánéknak nincs más témája, mint a migráció- ellenesség, ebből nem tudnak már kimozdulni a választások közelsége miatt. Hódmezővásárhely komoly pofont jelentett a kormánypártnak, olyan nagyot, hogy akár vissza is üthet rájuk saját manipulatív választási rendszerük. Ehhez persze negyvennél több egyéni körzetet kell megnyerni, ami kizárólag az ellenzéki erők összefogása esetén lehet reális. Ennek ellenére, mondja Tóth Bertalan a Független Hírügynökségnek adott interjújában, a Jobbikkal formális együttműködés nem lehetséges.

 

Mi a fontosabb: az, hogy a párt anyagilag stabilabb legyen, vagy az, hogy Orbán Viktort le lehessen váltani?

A második. Egyértelműen.

Azért kérdezem, mert sokan mondják, hogy a hódmezővásárhelyi időközi polgármester választást nem lehet összehasonlítani  az országgyűlési választásokkal, mert ez utóbbinál pénzről is szó van. Minél kevesebb helyen indít egy párt képviselőt, annyival kevesebb költségvetési támogatáshoz jut hozzá…

A kampányfinanszírozás nem elsősorban egy párt anyagi stabilitását biztosítja, hanem a választásra való felkészülés forrása. Ebből az összegből tudja fedezni azokat az akciókat, kellékeket, amelyekkel meg tud jelenni a választók előtt. Egy párt, ha jó eredményt akar elérni, akkor a lehető legszélesebb körben igyekszik bemutatni jelöltjeit, programját, ehhez pedig pénz kell. Ebből a szempontból tehát fontos a kampányfinanszírozás, de azt is láthatja, hogy az MSZP az elmúlt időszakban vállalt áldozatokat, hiszen eleve negyvenhat körzetet például, átadott a Demokratikus Koalíciónak, két körzetben pedig független jelöltet támogat. Amennyiben lesz lehetőség az LMP-vel, és nagyon remélem, hogy lesz, további koordinációra, akkor addig megyünk, amíg ki nem alakul a lehető legideálisabb helyzet. Vagyis, ha kevesebb pénz jut a költségvetésből a kampányra, akkor ezt is be kell vállalnunk.

Ha jól tudom, ha 54 alá kerül a szocialista jelöltek száma, akkor újabb 150 millió forinttól esnek el…

Igen, ez így van, de ismétlem:

április 8-ára a lehető legjobb jelölteknek kell a Fideszesekkel szemben állniuk, és ha ehhez még át kell adnunk helyeket, akkor meg fogjuk tenni.

Egyébként ez a kampányfinanszírozás jól van így?

A Fidesz szempontjából mindenképpen. Így akarták gátolni a visszalépések és koordinálások lehetőségét, ezért tették egyfordulóssá a választást. Szóval nem véletlen, hogy ilyen szabályozást talált ki a Fidesz; itt 600 millió a maximum összeg, és mindig megy lejjebb és lejjebb, amellyel igyekszik megakadályozni a koordinációt, vagyis anyagilag ellenérdekeltté tenni a pártokat. Mi azonban ezzel most nem foglalkozunk.

Egyetért-e azzal, hogy Hódmezővásárhelynek, sok egyéb mellett persze, két fontos tanulsága van: az egyik az, hogy beigazolódott, nem tévednek a közvélemény-kutatók, a választók többsége kormányváltást szeretne. A másik az, hogy nem pusztán a jelöltállításban van szükség koordinációra, hanem a kampánymunkában is.

Az nyilvánvaló, hogy ha megvalósul az egyéni választókerületekre vonatkozó terv, akkor ott nem a pártok kampánya lesz a domináns, hanem a jelölt melletti összhang. Hódmezővásárhelyen is ez történt: az ellenzéki polgármester-jelölt mellett kiálló pártok, végezték a munkájukat a sikeres kampány érdekében; mindenki végezte a dolgát, a saját bázisán.  Ezt tehát az egyéni választókerületekben ugyanúgy meg kell tenni.  Az országos kampányban pedig majd versenyeznek a listák, ami egyben a listavezetők versenye is, azaz ki az, aki majd a legtöbb szavazatot kapja, és miniszterelnökként kormányt alakíthat. Tehát, ha van megállapodás, akkor helyben az egyéni jelöltek mellett kell kampányolni, országosan pedig a listák érdekében.

Arra nem reagált, hogy Vásárhely látványos visszaigazolása volt annak a mérésüknek, hogy a lakosság többsége kormányváltást akar.

Igen, ez így van.

Ez a kormányváltó többség már látható egy ideje, de hullámzó aktivitással. Voltak olyan időszakok, amikor a váltani akarók száma nem csökkent, de a lelkesedésük annál inkább.

A választások közeledtével azonban nő az aktivitás,  a hódmezővásárhelyi eredmény pedig, meggyőződésem, hogy komoly lendületet ad. Ez az eredmény ugyanis azt a hitet hozta vissza, hogy igen, meg lehet csinálni.

Azt is lehet mondani, hogy a hódmezővásárhelyi emberek elvégezték azt a munkát, amelyet demokratikus ellenzék pártjai nem tettek meg…

Mi tagadás ezek a pártok sokat tettek annak érdekében, hogy ne ez az optimista hangulat uralkodjon. De ez most egy fontos, és időben érkezett figyelmeztetés számunkra; üzentek a választók nekünk, de üzentek Lázár Jánosnak és a Fidesznek is, hogy nem lehet velük bármit megcsinálni. Kiderült, hogy számukra is elfogadhatatlan és tarthatatlan mindaz, ami az elmúlt években és mostanság történik.

Ön szerint megroppant a Fidesz?

Mielőtt túlságosan elszaladnánk, szükséges látnunk, hogy a Fideszes polgármester-jelöltre nagyjából ugyanannyian szavaztak, mint négy éve, ami azt jelenti, hogy a kormánypárt szavazói egyben vannak. Valamennyit nyilván kopott a bázisuk az elmúlt hónapokban, de az a kétmilliónyi szavazójuk mindenképpen megvan.  A kérdésére a válaszom tehát az, hogy

nem érzem azt, hogy a Fidesz megroppant volna.

Kommunikációs zavart sem érez?

Azt igen. Az teljesen egyértelműen látszik.

Két hete volt Orbán Viktor évértékelője, amelyben, enyhén szólva is, lesajnálta az MSZP-t, importált miniszterelnök-jelöltről beszélt, akinek az a feladata, hogy kivezesse a pártot a parlamentből. Ön szerint ma is elmondaná ugyanezt a beszédet a kormányfő?

Biztos, hogy nem mondana ilyen beszédet. Orbán akkor arról beszélt, hogy ő már a munkát elvégezte itthon, ellenféllel nem kell számolnunk, mert bivalyerősek vagyunk, most az a feladatunk, hogy az európai politikát irányítsuk. Amúgy pedig azt gondolom, hogy ha a politikai ellenfél szájára veszi a legfőbb riválist, akkor az azt jelenti, hogy számol vele. Ha nem látná, érzékelné Karácsony Gergely népszerűségének, ismertségének növekedését, valószínűleg nem is beszélt volna róla. Arra persze én is kíváncsi lennék, hogy most miként hangzana egy Orbán-évértékelő. Úgy látom, még nem döntötték el, hogy harcos, sorosozó, migránsellenes legyen a kampányuk, vagy változtatnak. Az biztos, hogy ahhoz rövid a a hátralévő idő, hogy száznyolcvan fokos fordulatot vegyenek.

Lát más lehetséges témát számukra?

Nézze, az biztos, hogy a népszerűségvesztésüket érzékelik, Vásárhelyen tapasztalták is, most nyilván azt kell mérlegelniük, hogy belefér-e ez a fordulat, vagy sem?  Az első pillanatban úgy tűnt, hogy megszabadulnak a Soros-féle kampánytól, de mintha máris visszatértek volna… Németh Szilárd például olyan ámokfutást rendezett a napokban, ami nem azt jelzi, hogy bármi változás várható lenne.

Ha már említette Németh Szilárdot: ön szerint miért tart ilyen embereket Orbán Viktor?

Minden a hatalomban maradásról szól. Szerintem ugyan a politikának és a politikusoknak mintát kellene adni a társadalom számára, de a Fideszben, láthatóan, ezt másként gondolják.  Ez a stílus ugyanis átragad az emberek egy részére, mégpedig azzal a felütéssel, hogy ha ők megtehetik, akkor én is megtehetem.

Ha ők erőszakosak, akkor én miért ne lehetnék erőszakos, ha ők ellophatják a közösség pénzét, akkor én miért ne tehetném meg, miért ne csalhatnék én adót, vagy trükközhetnék a könyvelésben, vagy a dolgozó bejelentésében?

Ha Fideszes országgyűlési képviselő üzletében feketemunkás van, akkor nálam is lehet. A Németh Szilárd-féle stílussal az hétköznapokban is lehet találkozni, az erőszakossággal. Vannak olyan emberek, akik erre fogékonyak.

És azt meddig teheti meg Orbán Viktor, vagy éppen Németh Szilárd, hogy a legdurvább korrupciós ügyekre nem ad választ? Egyáltalán elérheti-e az Elios ügy például Orbán Viktort magát?

Szerintem már elérte. Az emberek a mindennapi élet kapcsán is magukból indulnak ki. Abból ugyanis, hogy otthon, az ebédlőasztalnál, csak megbeszélik egymással a család dolgait. És vajon elképzelhető-e, hogy az Orbán-család asztalánál nem kerülnek szóba egymás ügyei. Nem érdeklődnek a másik történései iránt?  Egy családon belül szinte elképzelhetetlen, hogy ne kérdezzék meg egymást: hogy mennek a dolgaid, mivel foglalatoskodsz mostanság?  Orbánt ne érdekelné, hogyan megy a lánya sora, hogyan állnak meg saját lábukon? Így aztán, ezek alapján, az emberek sem hiszik el, hogy mindez nem történt meg. Ennek az Elios-botránynak, a vej-ügynek ez a külön érdekessége:

ezer ügyet tártunk már fel, ennél sokkal nagyobb nagyságrendeket, nem tizenhárommilliárdos, hanem százmilliárdos visszaéléseket; Mészáros Lőrinc vagyongyarapodása évről évre, mit évről évre, napról napra mindenki által látható, még sem ütötte át azt az ingerküszöböt, amelyet most a miniszterelnökhöz köthető botrány átütött.  Itt ugyanis közvetlen érintettséget lát a választópolgár. Azt látják, hogy Orbán Viktor családján belül vádol meg ilyen bűncselekmény sorozattal egy európai intézmény.

Ez lenne a tizenhárommilliárdos banánhéj?

Igen.  Igen, azt gondolom, hogy ez az az eset, amelynél már egy elkötelezett Fidesz-szavazó is elgondolkodik. Eddig ugyanis azt mondta, hogy a szocik is loptak, hát a mieink is, de miniszterelnökünk, az nem, az tiszta,ő a nép nyelvén beszél, közülünk való. Na, ez az a nimbusz, ami most sérül; hogy már ő is… Vagy ha maga nem is, de a lányának a férje igen.  És nem állhat ki Orbán most azzal a nyilvánosság elé, hogy nagyot csalódtam a vejemben, hogy engem becsapott. Ez nevetséges lenne.

Egy friss hír szerint, amelyet a Független Hírügynökség hozott nyilvánosságra, egy civil szervezet, létező törvény alapján kezdeményezi többek között Orbán Viktor kitiltását is az Egyesült Államokból. Lehet azt állítani, hogy a nemzetközi térben is kezd elfogyni a levegő Orbán Viktor és a kormánya körül?

Ez már eddig is érzékelhető volt. Láthattuk, hogy kik a barátai Orbánnak. Az elszigetelődés igen, létezik.

Érdemes abban reménykedni, hogy az Európai Unió, amennyiben marad az Orbán-kormány, hogy visszatérjen a demokratikus alapelvekhez?

Nem. A nemzetközi helyzet nem fogja megoldani a mi problémáinkat. Nekünk kell, lehetőleg április 8-án. Csak rajtunk múlik. Ez akkor is így van, ha Orbán Viktor feszegeti azokat a határokat, amely a nemzetek békés egymás mellett élését biztosítják.

Ki meri jelenteni, hogy látótávolságba került a kormányváltás lehetősége?

Igen, látótávolságba került.

Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, a Jobbikkal is kell tárgyalni, jelentsen ez bármit. Ön mit gondol erről?

Nem fogunk a Jobbikkal tárgyalni.

Onnan indultunk ki, hogy a legfontosabb most Orbán Viktor leváltása, ehhez viszont egy olyan együttműködésre van szükség, amilyet Hódmezővásárhelyen láttunk. Vagyis egy kimondatlan, mégis egymást segítő kooperációra.

Én nem látom, hogy bármilyen formális együttműködés kivitelezhető lenne. Olyan mértékű eltérések vannak a programjainkban, amely ezt lehetetlenné teszi. Hogy csak egy példát említsek: a Jobbik oktatási programjában szerepel a szegregáció, ilyet baloldali demokratikus párt nem fogadhat el. Hogy egy adott választó kerületben a választók keresik a legesélyesebb ellenzéki jelöltet, kormányváltó erőt, ez pedig az ő döntésük.

És az LMP?

Ők tárgyalnak a Jobbikkal, ez meg az ő döntésük. Mi persze az LMP-vel tárgyalunk, a minél jobb kooperáció érdekében, de a Jobbikkal, hangsúlyozom újra, semmiképp.

Karácsony Gergely azt nyilatkozta, hogy reményei szerint március 15.-ig le fognak zárulni ezek az egyeztetések.

Igen, ez a terv. Már túl vagyunk az első beszélgetésen, a cél pedig az, hogy olyan konstrukciót mutassunk be a választóknak, amely eséllyel küzd a kormányváltásért.

Előállhat az az ideális helyzet, hogy a képviselő-jelöltjeik egy-az egyben harcoljanak a Fideszesekkel?

Az összes választókerületben nem, de a többségében igen.

Hány körzetben lát esélyt a győzelemre?

Nem könnyű jósolni, különösen Hódmezővásárhely után.  A múlt hét szombat estéjén alig akadt olyan ember, aki azt gondolta volna, hogy a ilyen mértékű győzelmet arat az ellenzéki jelölt.

Vannak számok, amelyekkel dolgozunk: 20-25 körzet megnyerése esetén nincs kétharmada a Fidesznek, 40-nél nincs többsége, a fölött pedig még a kétharmados ellenzéki győzelem is elérhető.

Olyan a választási rendszer, hogy akár vissza is üthet a Fideszre. Azt már látjuk, tudjuk, hogy a választók ezt akarják.

MSZP: Háztartásonként hetvenezret buktunk a gázáron

Négy év alatt egy átlagos háztartás hetvenezer forinttal többet fizetett a gázért, mert a kormány nem érvényesítette a világpiaci áresést – állítja az MSZP frakcióvezetője. Tóth Bertalan szerint ez a rezsiblöff.

Az MSZP bírósági per útján kapta meg a hivatalos adatokat, amelyekből Tóth Bertalan szerint az derül ki, hogy a Fidesz nyerészkedett a rezsicsökkentésen, éveken át hazudott, mert az árcsökkentés sokkal kisebb volt, mint a világpiaci áresés.

Ezzel 2013 és 2017 között összességében hetvenezer forintot vettek ki a családok zsebéből – mondta sajtótájékoztatóján a frakcióvezető. Mint mondta, a rezsicsökkentés éveiben, 2013-14-ben 6,5 forinttal lett olcsóbb a gáz köbmétere, noha a beszerzési ár 14,32-vel esett. Ez két év alatt 11 ezer 300 forint volt egy átlagos családban. Ezután zuhanni kezdett a gáz ára a világpiacon, 2016-ban már 22 ezer 140 volt a fogyasztói többletfizetés.

Tóth Bertalan szerint ez nem más, mint „rezsiblöff”.

A frakcióvezető azt is bejelentette, hogy feljelentést tesznek Homolya Róbert ügyében. A fejlesztési minisztérium államtitkáráról az OLAF azt állapította meg, hogy két uniós programban összeférhetetlen volt a személye, ezért a teljes támogatási összeg, 3,3 milliárd forint visszafizettetését javasolja az Európai Bizottságnak.

A Fidesz-frakció közleményben reagált, többek között azt írták: Európában a magyar családok jutnak a harmadik legalacsonyabb átlagáron a gázhoz.

Tegnap egyébként a párt alelnöke, Németh Szilárd azért bírálta az E.ont, mert a világpiaci árakhoz igazodva csökkentette a gáz árát – szerinte ez beavatkozás a kampányba.

Matolcsy szerint kiléptek a tagok a magánnyugdíj-pénztárakból

0

Csak statisztikai elszámolás az a 2826,1 milliárd forint, ami a jegybank jelentésében a háztartások követeléseként jelent meg, az államnak nincs kötelezettsége az egykori magánnyugdíj-pénztári tagokkal szemben – derül ki Matolcsy György képviselői kérdésre adott válaszából. A jegybank elnöke következetesen „kilépett” tagokról beszél.

Uniós statisztikai elszámolási kötelezettségként jelent meg a Magyar Nemzeti Bank jelentésében 2826,1 milliárd forint mint az államháztartás tartozása és a háztartások követelése – derül ki Matolcsy György MNB-elnök leveléből, amelyet Tóth Bertalannak, az MSZP frakcióvezetőjének válaszolt. A politikus azt kérdezte a jegybanki kimutatást látva, hogy „Tartozik-e az állam a korábbi magánnyugdíj-pénztári tagoknak 2826,1 milliárd forinttal?

Matolcsy szerint „tartalmi szempontból, jogi, számviteli és költségvetési értelemben nincs jelentősége ennek az összegnek”, ami „technikai jellegű”. Ez ugyanis csak elszámolási szempontból előleg, amelyet az államháztartás részére adtak át a volt tagok. Ezt az előleget pedig az idők folyamán a nyugdíjfizetésekkel arányosan fogják kivezetni a nyilvántartásból.

A statisztikai összeg nem kapcsolódik konkrét személyhez,

csak az érintett szektorok statisztikai mutatóira van hatással – teszi egyértelművé azt a hivatalos álláspontot, hogy az egykori magánnyugdíj-pénztári tagok zöme semmire se számíthat.

Matolcsy egyébként következetesen olyan emberekről beszél, mint akik kiléptek a pénztárakból. Formailag így van, de emlékezetes, hogy 2010 végén, 2011 elején a több millió pénztári tag azzal a fenyegetéssel szembesült, hogy majdan semmilyen ellátásban se részesülnek tagi befizetésük után, ha nem lépnek vissza az állami társadalombiztosításba. Kevesebb, mint százezer nyilatkozott úgy, hogy ennek ellenére kitart a pénztári tagság mellett.

Az akkor „átvett” csaknem 3 ezer milliárd forint – amelyből mára szinte egy fillér sincs – jelent meg az MNB elszámolásában. Akkor egyébként Selmeczi Gabriella többször azt ígérte, hogy egyéni számlán fogják nyilvántartani mindenki 2011 előtti befizetéseit. Ebből se lett semmi.

Lapszem – 2017. december 30.

0

Ma a Dávidok ünneplik a névnapjukat, s érdemes gondolni arra, hogy holnap felköszöntsük Szilveszter nevű ismerőseinket. Ma fokozatos felhősödés várható, számottevő csapadék estig nem lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között valószínű. Késő estére -2 és +3 fok lehet. Bármilyen furcsa is leírni: az idei utolsó lapszemlénk következik.

 

Népszava – Így lopnak ők – Mutyikalendárium

Ezzel a címmel közöl hosszú összeállítást a Népszava, hónapra lebontva, röviden vázolva a lassan magunk mögött hagyott év korrupciós ügyleteit. Mint a lap írja: egymást érték a korrupció gyanús esetek, csodás kormányközeli gazdagodások, furcsa fejlesztések 2017-ben is, az összeállításban ezek közül válogattak a teljesség igénye nélkül.

Ugyanis ott folytatták az évet a kormányközeli cégek, rokonok, barátok, ahol 2016-ban abbahagyták: 2017-et is betemették a korrupciógyanús ügyek, a hihetetlennek tetsző gazdagodások, a furcsán dráguló beruházások. A leggyakrabban emlegetett név Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesteré, akinek gazdagodása barátja, Orbán Viktor kurzusának köszönhető. Mészáros és barátai elégedetten pezsgőzhetnek, a felcsúti vállalkozó a Forbes magazin leggazdagabb magyarokat felvonultató listáján a 28. helyről a 8.-ra lépett elő, vagyonát pedig már 105,7 milliárdra becsülik.

A felcsúti „zseni” munkássága a jéghegy csúcsa:

az uniós pénzből épült fideszes vadászháztól az egyeseknek busásan fizető letelepedésikötvény-programon, az azeri feketekasszán át a befejezése után is százmilliókkal dráguló, 24 helyett végül úgy 140 milliárdba kerülő úszó-világbajnokságig megannyi gyanús ügylet rázta meg a közéletet.

Magyar Nemzet – Tóth Bertalan: A közös több, mint a külön

A lap folytatja a parlamenti pártok képviselőcsoportjainak vezetőit megszólaltató interjúsorozatát, ezúttal a harmadik részben Tóth Bertalant, az MSZP frakcióvezetőjével beszélgetett az újságíró. A szocialista politikus beszélt a többek között arról, hogy nem nagyon lehet valós sikereket elérni a nemzeti együttműködés rendszerében (NER) működő parlamentben. A pártnak abban azonban a szembesítő kampányban voltak sikerei, parlamenten belül és kívül is, például a gyermekszegénység elleni küzdelem fontosságára, a családon belüli erőszak, a nyugdíjasok helyzetének ügyére hívták fel a figyelmet. A választások után felálló Országgyűlésben nyújtanak már csak majd be törvényjavaslatokat,

„már összeállították a hozzá tartozó javaslatokkal együtt azt a harminc témát, amit azonnal módosítania kell az Országgyűlésnek ahhoz, hogy visszaállítsuk a jogállamot, és egy igazságosabb Magyarországot tudjunk építeni”.

Szerinte a demokratikus ellenzéki jelöltre kell behúzni az ikszet az egyéni választókerületekben; “nagyon bízom benne, hogy ebben tiszta lesz a kép hamarosan” – mondta, s reményét fejezte ki, hogy egy demokratikus ellenzéki listára is tud majd szavazni a baloldali választó, és Karácsony Gergely leendő kormányára. Azt szeretnék, hogy nem csak az MSZP és a Párbeszédnek, hanem minél több ellenzéki pártnak lenne közös listája. A választóknak így lesz teljesen egyértelmű, melyik az az erő, amely kormányváltást akar, és arra kell szavazni. Tóth Bertalan ugyanakkor kizárta a visszalépést egy Jobbikos jelölt javára, az ugyanerre, de LMP-s-re voantkozó kérdésre viszont nem reagált.

Magyar Idők – Magyarország megerősödött

Ezzel a címmel hoz az elmóló évre visszatekintő, azt egy szempontból leltározó összeállítást a Magyar Idők, amely ehhez Orbán Viktort is „összefoglalja”:

A NÉPVÁNDORLÁST MEG LEHET ÁLLÍTANI, A GLOBALIZÁCIÓT MEG LEHET FÉKEZNI, BRÜSSZELT MEG LEHET ZABOLÁZNI, SOROS TERVÉT MEG LEHET LÉKELNI

Az idei év újdonsága, hogy nyíltan, leplezetlenül politikaivá váltak az ellenünk indított támadások a nemzetközi színtéren. Mára világossá vált, hogy az EU globalista baloldala egyetlen témára koncentrál: az illegális migrációra, a kötelező betelepítésre, s aki ezeket nem fogadja el, az ellen kíméletlenül fellépnek. Az a technika, hogy zárótűz alatt tartanak minket a hazai ellenzék segédletével, és minél több gazdasági eredményt tudunk felmutatni, annál inkább támadják az országot.

A különbség a régebbi időkhöz képest, hogy hazánk megerősödött, így hathatósabban tudjuk visszaverni ezeket az akciókat.

Erről a mind több sikerélményt nyújtó küzdelemről ad képet összeállításunk – harangozza be az év sajátos szemponttal összeállított krónikáját a lap. Némi ízelítő: „Január 5.: Heller Ágnes filozófus leteszi a garast a Jobbik mellett az ATV.hu-n, mert számos balliberális értelmiségihez hasonlóan ő is úgy véli, velük ­dönthető meg a kormány”; illetve az egyik legutolsó: „December 23.: Az Állami Számvevőszék tudatja: több száz millió forintos törvénytelen támogatáshoz jutott a Jobbik, s határidőig nem tudta ezt dokumentumokkal cáfolni.”

Balázs Péter a lánykérésről és az ügynökmúltról

Súlyos ellentmondásba keveredett hétfőn este az ATV Egyenes beszéd című műsorában Tóth Bertalan és Balázs Péter. Tóth, az MSZP frakcióvezetője úgy nyilatkozott, hogy telefonon egyeztetettek a volt külügyminiszterrel, mégpedig a miniszterelnök-jelöltségéről, Balázs viszont azt állította, hogy nem volt ilyen telefonhívása. A Független Hírügynökség forrásai szerint hivatalos megkeresés valóban nem történt még, előkészítő, puhatolózó tárgyalások viszont igen.

A szocialista párt hétfői elnökségi ülése egyértelmű mandátumot adott a hármas delegáció tagjainak, azaz a Molnár Gyula, Hiller István, Tóth Bertalan képviselte csapatnak, hogy kérje fel Balázs Pétert, immár hivatalosan is a jelöltség elfogadására. Értesüléseink szerint rég bizonyult ennyire egységesnek az MSZP vezetése; minden elnökségi tag egyetértett a személyi javaslattal, mi több, nem csak egyetértett, kifejezett lelkesedésének adott hangot.

„Felrobbant az elnökség, de most pozitív értelemben” – mondta forrásunk.

Az ellentmondással kapcsolatban azt a magyarázatot kaptuk: Balázs, diplomataként, ezt a nyelvet érti, tehát egy sima telefont nem tud és nem is akar hivatalosnak tekinteni. A vihar csak átmeneti, de még annak sem lehet nevezni, gyorsan rendeződni fognak a dolgok, hangsúlyozta informátorunk, biztos benne, hogy november vége táján körvonalazódni fog a megoldás, ami az együttműködés formáit, netán a közös lista megvalósulását jelenti. Ma ez még meglehetősen távol van, talán illúziónak is tűnik, hisz oly távol állnak a pártok még egymástól, de tudjuk a politikában minden lehetséges. Még az, mondja tájékoztatásul beszélgető partnerünk, hogy Gyurcsány Ferenc is megváltoztatja jelenlegi merev álláspontját, és visszavált arra a nézetre, amit korábban vallott, amikor őt magát, és a pártját az egyetlen feltétel nélkül együttműködő vezetőként és szervezetként tételezte.

A Független Hírügynökség kedden reggel beszél Balázs Péterrel is, aki szintén, némiképp árnyalta a televíziós műsorban kirajzolódó ellentmondást.

A volt külügyminiszter elmondta, hogy sok szociálisát politikussal találkozott mostanság, megemlítette Molnár Gyula, Molnár Zsolt, Kunhalmi Ágnes nevét is, de olyan tárgyalás, ahol felkérték volna a miniszterelnök-jelölti posztra, nem történt. Telefonon meg végképp nem, hangsúlyozta, már csak azért sem, mert a lánykérést sem telefonon szokták intézni. Kiemelte: változatlanul fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy semmilyen posztra nem jelentkezett, de szívesen vállalja a megmérettetést, ha a felkérés nem egy szűk, egy két szereplőt jelentő pártcsoporttól érkezik. „Nem változott semmit az álláspontom: csak a széles összefogásban hiszek, csak annak van esélye leváltjai az Orbán-kormányt”, mondta. Véleménye szerint hosszú-hosszú, de persze időben nem eltolódó megbeszélésekre van szükség ahhoz, hogy egyértelmű helyzet álljon elő, olyan, amelyben már nyugodtan igent mondhat a hívó szóra.

A mai magyarországi politika természetes már csak olyan, hogy

Balázs Péter nevének felbukkanása előhozta a kormánypártiakból a karaktergyilkosság bevált eszközeit.

A volt külügyért most III/III-as ügynöki múlttal támadják, amit ő határozottan cáfolt. Elmondta, hogy a nyolcvanas években, Brüsszelben dolgozva, a gazdasági ügyek támogatójaként kapcsoltban volt az ügyosztály katonai részlegével, voltak megbeszéléseik is, amit természetesnek lehet tekinteni. „Számozott ügynök soha nem voltam” – jelentette ki határozottan, mint ahogy azt is, hogy semmilyen kartonja nem volt, nem is lehetett. Azt is hozzátette: soha senkiről nem adott jelentést, fogalma sincs, hogy most a múltjának ez az egyébként nem titkolt és nem is sötét része miként került elő, nem tudja. „Hogy kik, milyen papírokat gyártottak rólam, és ezeket ki használja most, arról fogalmam sincs, egy biztos: hivatalosan ilyen nem létezhet, mert nem is létezett” – zárta le Balázs Péter a témát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK