A Klubrádiónak csütörtökön délután nyilatkozó Tarlós István azt mondta, hogy félreértették a szavait az újságírók: nem a Budapest fölé helyezett államtitkárság miatt hezitál még, hogy indul-e a következő főpolgármesterválasztáson. Szerinte nincs szó hatósági körök elvonásáról, az államtitkárság csupán a központi fejlesztéseket irányítaná.
Nem ettől teszi tehát függővé, hogy vállalna-e még egy ötéves főpolgármesteri megbízatást. Mint mondta,
70 éves, nem biztos benne, hogy ilyen korban jó-e neki, ha még öt évig főpolgármesterként dolgozik.
30 éve dolgozik hol polgármesterként és főpolgármesterként, végig kell gondolnia, hogy mi legyen.
Fürjes Balázs államtitkárral és Gulyás Gergely miniszterrel kifejezetten jó a kapcsolata, mint mondta, az ellenségeket nem az ő irányukban kell keresni. (Tarlós István korábban nem is titkolta, hogy nem igazán baráti a viszonya a Gulyás Gergely előtt a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, Lázár Jánossal.)
Megismételte, amit korábban már többször elmondott: mielőtt végleges döntést hoz az indulásáról,
lesz még egy beszélgetése Orbán Viktorral.
Akivel, elmondása szerint, szintén jó a kapcsolata. Legutóbb Tusványoson említette Orbánnak, hogy létre kellene hozni egy fejlesztési tanácsot, melynek tagjai a miniszterelnökön és a főpolgármesteren kívül a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Tarlós szerint Orbán pozitívan állt ehhez az ötletéhez.
Elveszi a kormány a budapestiektől Budapestet. Mint Övék a vár, miénk a lekvár című cikkünkből kiderül, ráteszi a kezét a Várnegyed egy részére, ahol elzárt kormánynegyedet hoznának létre. Emellett vadonatúj városnegyed épül a dél-pesti és észak-csepeli területen, ami a tervek szerint nem a fővárosé, hanem az államé lesz.
Ha a parlament elfogadja a Gulyás Gergely és Semjén Zsolt által jegyzett törvényjavaslatot – a kétharmad mindent elfogad, ami az övéihez köthető –, a kormány mindent megszerez magának, amire szüksége van. Márpedig a kormánynak mindenre szüksége van, mert az étvágya korlátlan. Sok éhes szájat kell betömni. s Orbán Viktor, úgyis, mint jó apja ezeknek a csemetéknek, igyekszik megfelelni az elvárásoknak.
Egy-egy szárnyat, combot nyújt a kicsinyeknek.
Tarlós István főpolgármesternek egyetlen szava nincs ehhez a szomorújátékhoz. Sem a Városliget tönkretételéről nem szólt egy szót sem, sem akkor, amikor a Kossuth teret kopasztották meg, és fosztották meg a fáitól.
A hírek szerint Tarlós nem indul a jövő évi főpolgármester-választáson. Ezt a döntését – már amennyiben valóban eldőlt, hogy indul-e – korábban belengette, amikor azt mondta, hogyha hatásköröket vesznek el Budapesttől, akkor ő már nem látja értelmét a főváros vezetésének.
Tarlós István most tehát széttárja a karjait, szép csendben veszi a kalapját és magyarosan távozik. Nem szól egy szót sem az általa vezetett várost tönkre tevő Fidesz-kormány pusztításáról. Mert bár sok minden épül, valójában nem a főváros gyarapodik, hanem egyes fővárosiak. Azok, akik közel vannak a húsos fazékhoz.
Tarlósnak ehhez sincs egy szava sem. A kormány sem hullajt érte krokodilkönnyeket, a mór megtette a kötelességét, a mór mehet. A fű nem nő ki utána.
Szüntessék meg a közegészségügyi vészhelyzetet Budapesten – követelik a liberálisok, akik egy figyelemfelhívó rövidfilmmel demonstrálnak Budapest közepén lévő elképesztő állapotok miatt.
A Városliget, Angyalföld és a BVSC Sporttelep által határolt zuglói területen forgatott film az ott uralkodó helyzet tarthatatlanságára hívja fel a figyelmet. A vasúti területen embermagasságú szeméthegyeket, méteres gazt és állati tetemeket találhatók.
Elfogadhatatlan, hogy a főváros közepén ilyen áldatlan állapotok uralkodjanak, miközben sem a főváros, sem az önkormányzat, sem a MÁV nem tesz semmit a terület rendben tartásáért
– szögezi le a párt közleménye, amely szerint azonnali lépésekre van szükség a nagyfokú közegészségügyi kockázatot miatt.
A főváros közigazgatási területén belül, a HÉV vonalait és a gyermekvasutat leszámítva, 11 sugárirányú, összesen 121 km hosszúságú vasútvonal közül több esetében is hasonló állapotok uralkodnak – hívja fel a figyelmet a közlemény, amely Tarlós István főpolgármestert és Karácsony Gergely zuglói polgármestert név szerint megszólítva követel azonnali lépéseket.
A Moszkva melletti Mityiscsi városában, a felújításokat végző Metrowagonmash üzemének közelében fotóztak le egy a metrókocsit, amelynek – legalábbis a pályaszáma szerint -március 28 óta a budapesti 3-as metróvonalon kellett volna szolgálnia a magyar főváros utazóközönségét. De nem itt van, hanem, amint arról a Független Hírügynökség is írt, ott van, ahol nem kellene lennie.
Látszólag nincs azzal baj, hogy a felújított metrókocsik helyett újonnan gyártott szerelvények szállítják a budapesti utasokat. Örülnünk kellene, de helyette fel vagyunk háborodva.
Az a gond ugyanis, hogy a tendert használt, felújított metrókocsikra írták ki. Ha újakra írják, akkor – a szakemberek szerint – az oroszok labdába sem rúghattak volna. Árban, minőségben, korszerűségben lemaradtak volna a vetélytársak mögött, és nem létezik annyira elfogult bizottság, amely őket választja.
Annak idején ennél jóval jelentléktelenebb sunyiságba is belebuktak már Budapesten. Ha jól emlékszünk, a sokat hivatkozott Nokiás dobozban 15 millió forint volt. (Mely dobozról utóbb kiderült, hogy nem létezett.) A 15 millió forint, amely vagy volt, vagy nem kenőpénz gyanánt a nem létező dobozban, kismiska a metrókocsikra kifizetett milliárdokhoz képest.
Büszke és szabadságharcos nép vagyunk, országunk vezetői ezt számtalanszor a szemünkbe mondják, de – és ezt mi tesszük hozzá – a büszke és szabadságszerető népeknek abból a ritka fajtájából, amely békésen tűri, hogy szétlopják az országát, és még a szemébe is röhögjenek közben. Ez a nép simán beletörődött abba is, hogy nem sokkal a 2010-es választás után lenyúlták a magánnyugdíj-pénztárakban tartott 3 ezermilliárd forintját. Ennek a pénznek azóta bottal üthetjük a nyomát. Senki sem tudja, hogy hova tűnt, már nem is nagyon kérdezzük. Néha még beszélünk róla, mint ahogyan a mohácsi vész is szóba kerül olykor. De semmi több, elkönyveljük történelmi veszteségeink közé, van hova besorolni ezt is.
Ez a büszke, szabadságharcos nép simán lenyelte a trafikmutyit, amikor a dohánykereskedelmet úgy alakították át, hogy az csak néhány csókosnak legyen jó. Eltűrte, amikor a nyerőgépeket kicipelték a kocsmákból – most ne kezdjünk azon moralizálni, hogy a nyerőgépek bajt hoztak a családokra, mert volt és van nekik bajuk ezek nélkül is. Sokkal nagyobb bajaik, ráadásul.
Csak a vállát vonogatta a nép, amikor kiderült, hogy a devizahitelesek közül csak azokat segítették, akik a legkevésbé voltak erre rászorulva. Büszkén tűrte azt is, amikor egy alig mérhető támogatottságú párt, a KDNP javaslatára bevezették az üzletek heti pihenőnapnak csúfolt vasárnapi zárva tartását. És dolgos népünk azt is felháborodás nélkül vette tudomásul, hogy, ahelyett, hogy népszavazáson dönthetett volna ennek eltörléséről, a kormány néhány nap alatt ezt is elrendezte.
Voltak tüntetések, tisztelet azoknak, akik ott voltak, de egyiken sem voltunk egymillióan, hogy kifejezzük rosszallásunkat azért, amiért lebontották a jogállamot, padlóra küldték az oktatást, szétverték az egészségügyet.
Rosszkedvűen, de tudomásul vettük, hogy Magyarország a Mészáros Lőrincek országa. A Rogánoké, Matolcsyké, Poltoké. És, mindenekelőtt, Orbáné.
Utóbbi, jelen állás szerint azt tesz az országgal, amit akar. Ha úgy tartja a kedve, kiárusítja az oroszoknak, rossz nadrágban jár, és még a kezét is zsebében tartja.
Pontosabban, a mi zsebünkben.
De mi ezt is eltűrjük, mert annyira büszkék vagyunk, hogy szégyellünk szólni.
Számtalan alkalommal említettük már az MTI-nek azt a gyakorlatát, hogy egyes dolgokat elhallgat a nyilvánosság előtt, más ügyekben mellébeszél, vagy maszatol. Most azonban nem erről van szó, sőt, olyat is megírt, amit a nyilatkozó nem mondott.
„Ameddig én vagyok a főpolgármester, nem lesz repülőverseny Budapesten” mondta Tarlós István főpolgármester a sokak számára sok kellemetlenséget okozó Red Bull Air Race verseny után.
Legalábbis, az MTI így idézte a főpolgármester szavait. Pedig, ő nem ezt mondta, hanem valami olyat, ami ehhez hasonló, de valójában egészen más.
„Képtelenség, hogy Budapest főpolgármesterének, az egyik legrutinosabb sajtófőnökkel az oldalán vért kell izzadnia, hogy azt írják meg, amit mondott és ne mást”. Így igazította helyre az Magyar Távirati irodát Tarlós István, majd hozzátette: „Ameddig én vagyok a főpolgármester, addig ilyen botrányos zűrzavar nem fordulhat elő a városban. Olyan rengeteg panasz érkezett ezekben a napokban a zajra, és olyan sok közterületet és olyan hosszú időre foglaltak el, hogy akármilyen sikeres ez a rendezvény, ilyet nem lehet a budapestiekkel csinálni.”
Vagyis, nem a versennyel van baja a főpolgármesterrel, nem a repüléssel nincs kibékülve, hanem a „botrányos zűrzavarral,” amellyel nem szeretné tovább tesztelni a budapestiek türelmét.
Bár elsősorban a verseny okozta zaj és közlekedési káosz bőszítettre a budapestieket, sokan azt is nehezményezték, hogy miközben az állam közel 2 milliárd forinttal támogatja a versenyt, a Red Bull Air Race szervezői mindössze 13 millió forintért kaptak engedélyt arra, hogy a Bem rakpart egy részét több héten át lezárják.
A versenyre egyébként minden évben közterület-használati engedélyt kell kérni a fővárostól, s az engedélyről minden esetben a közgyűlés tulajdonosi bizottsága dönt. A Red Bull a turisztikai imázsértékére való tekintettel eddig mindig megkapta az engedélyt – volt, hogy ingyen, volt, hogy jelentős engedménnyel.
Már most hetekre lezárják a Bem rakpart egy részét a Red Bull Air Race miatt, majd a verseny ideje alatt, június végén, az egész rakpartot elzárják a forgalom elől. Mindezért a szervezők hozzávetőlegesen 13 millió forintot fizetnek Budapestnek. Nagy pénz ez egy hajléktalannak, akinek a lakhatatlansághoz való jogát épp most készülnek beiktatni az alkotmányba, ám egy világváros költségvetéséhez képest elenyésző. Mondjuk, Mészáros Lőrinc le sem hajolna ennyi pénzért, persze, neki nem is ez a dolga, van neki megszámlálhatatlan vállalata, azokat igyekszik irányítani.
Megkérdezték Tarlós Istvánt az üggyel kapcsolatban, mit szól ahhoz, hogy ilyen nevetséges összegért haza lehet vágni egy világváros lakóinak életminőségét. A főpolgármester azt mondta, hogy nem tudott a döntésről, és első pillantásra nem tartja jó ötletnek.
Nyilván vannak olyan ötletek is, amelyek már első pillantásra jónak tűnnek. A Bem rakpart több hetes lezárása, 13 millió forint ellenében, nem tartozik ezek közé.
Annak idején, legalábbis első és még néhányadik pillantásra jó ötletnek tűnt a főpolgármester számára, hogy a Római parton mobilgát védje azokat az ingatlanokat, amelyeket tulajdonosaik ártérre építettek. Jó ötletnek tűnt az is, hogy ennek a jelentős környezet-átalakítással járó mobilgátnak az árát azokkal az adófizetőkkel fizettessék meg, akik soha nem építkeztek ártérre, és betartották az építési, valamint más szabályokat. Mostanra persze ez is változott, Tarlós főpolgármester már nincs annyira oda a partra tervezett mobilgátért mint évekkel ezelőtt, nem ragaszkodik hozzá mindenáron, még az is lehet, hogy már egyáltalán nem tartja jó ötletnek, hogy a parton valósuljon meg a sok fa kivágásával együtt járó, és ily módon a környezetet különösen károsító monstrum megépítése.
Azt sem tudjuk, hogy ami a Városligetben zajlik, jó ötletnek tartja-e Tarlós főpolgármester. Hogy a sokat hivatkozott magyar emberek megkérdezése nélkül betonná varázsolják a budapestiek kedvelt pihenőhelyét, akik emiatt sokan egyáltalán nem tartják jó ötletnek, ami arrafelé történik. Lehet, hogy Tarlós úr számára ez sem tűnik túlságosan jó ötletnek, de erről egyelőre nem mondott semmit a főpolgármester. Pedig, a szeme előtt zajlik minden, ha nem tartaná első pillantásra jó ötletnek, már biztosan szólt volna valamit.
A Margitszigeten viszont épül is a teniszpálya, meg nem is. A fákat már mindenesetre kivágták, ezzel legalább nincs többé gond, ám kiderült, hogy az épület nagyobb lenne, mint amit a sziget látképe elvisel, ezért Tarlós főpolgármester jelenleg nem tartja jó ötletnek a teniszstadion építését. Az ügy persze még messze nincs veszve, ha olyan lesz az épület, amely a hatályos szabályozásnak megfelel, akkor mehet a beruházás. Ha nem – és erre gondolni sem merünk – akkor lőttek a projektnek. (Igaz, a fák már kivágva, és a terep elrendezve, ezért jó okunk van feltételezni, hogy sikerül majd olyan teniszstadiont odaálmodni, amelynek már nem áll útjába a bürokrácia.)
Jelenleg annyi biztos, hogy a Bem rakpart lezárását – különösen a fent említett nevetséges összegért – Tarlós főpolgármester nem tartja jó ötletnek. Hogy ezen túl tesz-e valamit Budapest első embere azért, hogy ne nehezítsék ilyen hosszú ideig a fővárosiak életét, vagy, ha már mindenképpen kellemetlenségeket kell okozni az itt lakóknak, akkor a 13 milliónál nagyságrendekkel több pénzért tegyék azt, arról egyelőre fogalmunk sincs.
Amúgy nem lenne baj a Red Bull Air Race nevű bemutatóval, sem pedig a városligeti fák kivágásával, ha az illetők mindezt odahaza csinálnák, a négy fal között.
Ez a hét tulajdonképpen a múlt héten kezdődött. Erős felütéssel ráadásul: Bősz Anett a parlament egyetlen liberális színekben politizáló tagja bejelentette, hogy kilép a Párbeszéd frakciójából. Mely utóbbi ezzel, legalábbis akkor úgy látszott, megszűnt létezni. Heti összefoglalónk.
Aki azt gondolta, hogy szimpla kis történet ez, egyszerű árulás, mert Fodor Gábor és pártja csak azt tette, ami a lényege, annak tudunk még újat mondani Merthogy a történet csak ezután kezdődött. Miután Mellár Tamás független képviselő bejelentette, hogy beül a párbeszédesekhez, hogy megmentse ezzel a frakciót, pénzt és megszólalási lehetőséget biztosítva ezzel a pártnak a parlamentben, a történet két szálon folytatódott tovább.
Először is kiderült, amiről idáig csak a bennfentesek tudtak: hogy
Fodor Gábor és pártja évi hatvanmillió forintért delegálta az egykor válogatott cselgáncsozó Bőszt a Párbeszédbe.
Ennyit ígért Molnár Gyula, még az MSZP elnökeként a Liberálisoknak, a megállapodást Fodor Gábor és Karácsony Gergely is szentesítették.
Talán még ezzel sem lenne különösebb gond: ha valakinek megér ennyit a liberális eszme képviselete, lelke rajta, nyúljon a zsebébe – sajátjába! – és fizessen. Ám itt az történt, hogy Molnár Gyula a vezetőség és a tagság tudta nélkül ígérte oda a 60 milliót a Liberálisoknak. Miután kiderült, hogy mennyit ígért Molnár a liberális eszméért, az egyik elnökaspiráns, Kunhalmi Ágnes bejelentette, hogy fegyelmit indítanak Molnár ellen.
A történet másik szála Mellár Tamás felé mutat. Miután Mellár bejelentette, hogy segít a Párbeszédnek, több telefonhívást is kapott a Liberálisoktól és az LMP-től, a vonal másik végén lévők próbálták lebeszélni arról, megmentse a Párbeszéd frakcióját. Mellár, aki szakemberként már bizonyított, ám politikusként még meglehetősen új fiúnak számít, mindezt úgy foglalta össze: az ellenzék jobban utálja egymást, mint a kormányt.
Nem tisztünk minősíteni a történteket, ezért csak annyit jegyeznénk meg: innen szép győzni.
Különösen azért, mert a helyzet a Jobbikban is fokozódik. Toroczkai László, aki a pártelnöki tisztségért folyó versengésben alulmaradt – a hozzá képest mérsékeltebbnek mondható – Sneider Tamással szemben, rövid hezitálás után úgy döntött: marad a pártban, de új platformot alapít.
MTI Fotó: Mohai Balázs
A párt azonban nem akarta, hogy egy állam legyen az államban, s közölték Toroczkaival, hogy a Jobbik alapszabálya ezt nem teszi lehetővé. A csütörtöki elnökségi ülést követően pedig az is kiderült, hogy eljárást indítanak Toroczkai ellen. Utóbbi szerint már megvan az ítélet, mert Vona emberei döntenek a sorsáról.
Hogy teljes legyen a káosz az ellenzéki oldalon: az LMP pénteken kizárta a pártból Sallai Róbert Benedeket, aki néhány héttel korábban egy etikai vizsgálat során megütötte (székestől fellökte?) Hadházy Ákost. Utóbbi ellen szintén eljárt az LMP etikai bizottsága, és vele kapcsolatban olyan ítélet született, hogy két évig nem indulhat semmilyen párttisztségért.
Itt tart jelenleg az ellenzék, az önmegsemmisítés felszámolása Orbán Viktor negyedik kormányzása alatt is zavartalanul folyik. Nem csoda, hogy a kormánypárt, mint kés a vajban, megy előre. Gulyás Gergely, aki Lázár János után immár kancelláriaminiszterként, megtartotta első kormányinfóját.
MTI Fotó: Kovács Attila
Megtudtuk, hogy a kormány egy éven belül a Várba költözik, valamint azt is, hogy módosítani fogják a gyülekezési törvényt.
Utóbbit Gulyás aznap este az Echo tévében is megismételte, másnap, pénteken reggel pedig Orbán Viktor beszélt arról a Kossuth Rádióban, hogy mindenkinek, még a politikusoknak is joguk van a nyugodt otthonhoz. Sőt, nemcsak nekik, hanem a szomszédaiknak is.
Mindez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy korlátozni fogják a gyülekezési jogot, azaz, ha valahol politikus lakik, vagy olyan szomszéd, akit zavar a tüntetés, ott nem engedélyezik a demonstrációt.
Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége a devizakárultak tüntetésén a miniszterelnök Cinege utcai házánál. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Az erről szóló jogszabályt az Alaptörvénybe is beleírják, az viszont nem lesz egyértelmű, hogy ki számít szomszédnak és mit tekint majd a jogszabály az otthoni nyugalom megzavarásának.
És a végére hagytunk egy megnyugtatónak szánt, ám valójában aggodalomra okot adó bejelentést. „A mindenkori kormány nem hagyhatja magára a fővárost, de nem is gyámkodhat fölötte, ennek jegyében cselekszünk. Budapest a pártok fölött álló ügy” – ezt nyilatkozta Fürjes Balázs, az új, Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkár. Ennek a bejelentésnek van egy olyan olvasata is, hogy már nem Tarlós István főpolgármester dönt Budapest ügyeiről, hanem
Fürjes úr az, aki mostantól Tarlós úr előjárójaként intézkedik a főváros sorsa felől.
Tarlós István nem kommentálta Fürjes Balázs szavait, ami persze messze nem azt jelenti, hogy nincs véleménye, legföljebb azt, hogy egyelőre nem áll szándékában (érdekében) a véleményét a nyilvánossággal is megosztani.
Politikusokat bemutató sorozatunk mai folytatásában a május 26-án 70. születésnapját ünneplő Tarlós István pályaképét vázoljuk fel. Tarlós, aki 1990 és 2006 között volt Budapest III. kerületének (Óbuda-Békásmegyer) polgármestere, jelenleg, 2010 óta, Budapest főpolgármestere, 2010-ben néhány hónapig országgyűlési képviselő is volt.
Leverem a szemüvegedet, és rá is ugrok!
A sokáig csendben, minden feltűnést kerülő óbudai polgármester nevét 2006-ban ismerte meg a nagyközönség, amikor az óbudai önkormányzat rendkívüli ülésén azt mondta Szénási János MDF-es képviselőnek: „Ide figyelj, Szénásikám, te summantottál az MDF-székházügyben is. Most elmondtad a mondandódat, újra visszatértünk az ügy tárgyalására, úgyhogy ne ravaszkodj, mert leverem a szemüvegedet, és rá is ugrok!”
Az ügy előzménye, hogy a III. kerületi önkormányzat egyik ülésén „Szénási kifogásolta, hogy szerinte a kerület túl olcsón adná oda a területet egy ingatlanfejlesztő cégnek, amely 35 éven át évi tízmillió forintért bérelhetné.”
A Népszabadság tudósítása szerint a következő napirend a kerületi MDF-székház sorsának rendezése volt és „Tarlós ekkor vált indulatossá, amiatt, hogy éppen egy MDF-es képviselő hivatkozik az önkormányzat érdekeire, miközben a párt január óta halogatja a székház adásvételi szerződésének megkötését.
Tarlós ekkor jegyzőkönyvbe diktáltatta, hogy Szénási erőszakosan és visszatérően valótlanságot állít. Ezt követően leelvtársazta és tuloknak nevezte az MDF-es városatyát, aki szerinte arra utazik, hogy a pártjához hasonló sunyisággal lejárassa a polgármestert.”
Tarlós utóbb kijelentette, hogy sajnálja, hogy erős kifejezést használt, és elnézést kért.
A szociális népszavazás
Feltehetőleg már csak kevesen emlékeznek arra, hogy, amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, Tarlós István jelenlegi főpolgármester vezette 2008-ban a Fidesz népszavazási kampányát, mely végül
a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséhez vezetett.
A Fidesz és a KDNP 2007 őszén kezdte meg az aláírásgyűjtést, s az igen rövid idő alatt összegyűlt aláírásokat Tarlós István adta le 2007. október 24-én, Sólyom László akkori köztársasági elnök pedig 2008. március 9-ére tűzte ki a szavazás időpontját.
A 2007 őszén megkezdett népszavazási előkampány vezetője, Tarlós István számos vidéki települést keresett fel, hogy a népszavazáson való részvételt és az igen válaszokat népszerűsítse. A Fidesz a szavazás előtt egy hónappal kezdett utcai plakátkampányba, a párt utcai- és óriásplakátokon, illetve rádiós- és televíziós hirdetésekben is az igenek támogatására buzdított. A népszavazás 50,51 százalékos részvétel mellett érvényes és eredményes volt. Mindhárom kérdésben – átlagosan 80 százalékban – az igenek győztek, vagyis, a népakarat a díjak megszüntetésére irányult. Az Országgyűlés március 17-én mindhárom díj visszavonásáról döntött.
Ha úgy vesszük, Tarlós István elévülhetetlen érdemeket szerzett a sokak által azóta visszasírt 200 forintos vizitdíj, a kórházi napidíj, valamint a tandíj eltörlésében.
Dörner György az Új Színház igazgatója
2011 őszén nagy indulatokat kavart, hogy az akkor már
a Tarlós által vezetett fővárosi önkormányzat a Jobbikhoz közeli Dörner Györgyöt bízta meg az Új Színház vezetésével.
Ám hiába voltak tüntetések és petíciók, az MTI 2012 január végén arról számolt be, hogy Dörner György átvette az Új Színházat és a teátrum február 1-jével kinevezett igazgatója, valamint Márta István addigi igazgató között lezajlott az intézmény átadás-átvétele.
Márta István a procedúra befejezése után az MTI-t arról tájékoztatta, hogy az eseményen „átadták a megfelelő okiratokat, a színház pecsétjét és az igazgatói iroda kulcsát. Az eseményt követően Márta István és a társulat újvidéki vendégjátékra utazott az Erdő című darabbal.”
Dörner György, ugyancsak az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: az átadás-átvétel rendben lezajlott.
Tarlós esete Orbánnal és Lázárral
Tarlós István nem a Fidesz tagja, de pártonkívüliként a 2010 óta kormányon lévő párt támogatását élvezi. Már amennyiben élvezetnek nevezhető az a játék, amit Tarlós István, Orbán Viktor és Lázár János – egészen ez utóbbi távozásig – játszottak.
Tarlós István, akitől nem áll távol a kormány és a Fidesz politikája, igyekszik úgy beállítani a saját helyzetét, mintha nem a kormányt és a Fideszt kedvelné, hanem Budapestet. Ezért járt pávatáncot, időnként felfelé, jelesül Lázár János kancelláriaminiszterre mutogatva, volt olyan is, amikor nem válogatta meg a szavait, és azt mondta, hogy vannak a kormányban jóhiszemű emberek és vannak rosszhiszeműek. És a rosszhiszeműek rendszeresen megtévesztik a jóhiszeműeket.
Ezt mondta a budapestiek türelmét próbára tevő, évekig húzódó, és a meghibásodások révén rendre az újságok címlapjára kerülő 3-as metróvonal felújítása kapcsán is.
„Találkozni fogok a miniszterelnök úrral”, szokta mondani megnyugtatásul a budapestieknek
Tarlós István, mert a miniszterelnök, Tarlós szerint legalábbis, eddig mindig segített.
Orbán valójában persze nem segített Tarlósnak, sem pedig a budapestieknek. Ha Orbán segített volna Tarlósnak és a budapestieknek, akkor már évekkel ezelőtt elkezdődik és be is fejeződik az életveszélyessé vált 3-as metró felújítása. A miniszterelnök csak ígérgetett Tarlósnak, már amennyiben tényleg ígért valamit neki. Kettőjük négyszemközti megbeszélésén egyetlen egyszer sem volt jelen a sajtó, csak arra támaszkodhatunk, amit ők mondanak. És ezekről a megbeszélésekről Orbán soha nem mondott semmit, Tarlós pedig általában azt nyilatkozta, hogy a miniszterelnök már megint segített a budapestieknek.
Olimpia, Nolimpia
2017. januárjában újabb próbatétel elé került Tarlós István. Mint ismeretes, Budapest a fővárosiak megkérdezése nélkül megpályázta a 2024-es olimpia megrendezését, ám valamilyen, máig ismeretlen okból kifolyólag az akkor új pártként induló Momentumnak sikerült átvernie a máskor igen szigorú hatóságokon egy népszavazási kérdést.
Tarlós István akkor az olimpia megrendezése és a Fidesz mellé állt. Mint mondta, aki nem támogatja, hogy olimpiát rendezzenek Budapesten, és aláírja az olimpia elutasítását támogató népszavazási íveket, az nem szereti Budapestet. Nagy vitát váltott ki ez a kijelentés, voltak, akik szerint éppen Tarlós az, aki nem a főváros érdekeit, hanem a Fideszt szolgálja. Ha Tarlós szeretné Budapestet, így az ellenzők, akkor nem támogatná, hogy közpénzen mobilgátat építsenek a Római parton – olyan ingatlanok megvédésére, amelyek ártérre épültek, és nem a közjót, hanem magánemberek kényelmét és gazdagodását szolgálják.
Nem támogatná a Városligetbe tervezett értelmetlen, fölösleges és költséges múzeumi negyedet, hanem egy tisztességes népszavazáson megkérdezné a budapestieket, hogy milyen Városligetet szeretnének.
Az olimpiai történet ismert: a Momentum – az összes ellenzéki párt támogatásával – a népszavazáshoz szükségesnél több aláírást gyűjtött össze. Ám mégsem lett népszavazás – a főváros ugyanis ezt megelőzendő – visszavonta az olimpiai pályázatot.
Kaparj kurta!
Futólag említettük már a 3-as metró körüli problémákat. Azt, hogy az elavult hálózaton közlekedő korszerűtlen metrókocsik gyakran meghibásodtak, nem növelve ezzel a főpolgármester és személyén keresztül az országot kormányzó Fidesz népszerűségét.
2016 októberében Tarlós István bejelentette, hogy megtalálták a problémát, ami a felújított orosz metrókocsik meghibásodását okozta.
Az ok sokkal egyszerűbb, mint gondolták volna. Van két 15 kilométeres optikai kábel, ezeket rosszul dugták össze. Ezért nem nyíltak ki az ajtók, amikor kellett volna, és ezért nyíltak ki ott is, ahol nem várta senki, hogy kinyíljanak. Mindenkit megnyugtatott, hogy a hiba nem jelentős, és az orosz mérnökök hamarosan úgy fogják összedugni a kábeleket, hogy a 40 éves, fürge metrószerelvények újból szárnyalhassanak a síneken, mindannyiunk örömére és épülésére.
Aztán persze elkezdődött a már halaszhatatlan felújítás – igaz, a viták is tovább folytatódtak. 2017. novemberben a kerekesszékesek a 3-as metró egyik aluljárójában tüntettek. Akkoriban kezdték el a vonal felújítását, és az eredeti tervek úgy szóltak, hogy a 20 megállóból 8 nem lesz akadálymentes – magyarul nem építenek lifteket a mozgáskorlátozottaknak, a bottal járó időseknek vagy a babakocsis kismamáknak. Budapest vezetése pénzhiányra hivatkozott.
„És mikor kiderült, hogy hátha sikerül összekaparnunk saját forrásból a szükséges összeget, azt most ne kérdezze, hogy honnan, mert több helyről, meg mindegy is, hogy honnan, akkor kezdtek ezek a megbeszélések és egyeztetések igen konstruktívvá válni” – mondta Tarlós István főpolgármester az akadálymentesítésről szóló megállapodás ünnepélyes aláírását megelőzően.
Budapest vezetése 5,6 milliárd forintot „kapart össze”, így végül a 3-as metróvonal húsz állomásából tizennyolc lesz akadálymentesen megközelíthető. A Dózsa György úton, az Arany János utcánál, a Ferenciek terén, a Kálvin téren, a Corvin-negyednél és a Klinikáknál ferdepályás felvonókat alakítanak ki. A Pöttyös utcánál és az Ecseri úton egyelőre ideiglenesen korlátlifteket építenek.
Megy, marad, vagy el sem indul?
A 2018-as választás országosan tarolt a Fidesz, ám a fővárosban a választókerületek kétharmadában (baloldali) ellenzéki siker született. Ezért biztosan nem dicsérte meg Tarlós Istvánt Orbán Viktor, bár a kudarc nagyrészt nem az ő sara.
A hetvenedik évét napokon belül betöltő Tarlós állítása szerint még nem döntötte el, hogy indul-e a jövőre esedékes önkormányzati választáson.
Kérdés, az ő döntése lesz-e ez egyáltalán, vagy valaki mást, nála nagyobb eséllyel pályázót talál a Fidesz. Tarlós pozícióját mindenesetre erősíti, hogy egyik fő ellenfele, Lázár János távozott a kormányból, s a főpolgármester most abban bízik, hogy az új kancelláriaminiszterrel, Gulyás Gergellyel zökkenőmentesebb lesz az egyeztetés Budapest ügyeiről. Tarlós legutóbb szokásos Budapestinfóján beszélt erről, ahol arra is kitért, hogy az önkormányzati rendszer változtatásairól egyeztet a kormányfővel. Igaz, azt is kilátásba helyezte, hogy 2019-ben csak akkor indul, ha megmarad a közvetlen főpolgármester-választás.
Tarlós István – miközben nem titkolta örömét a kancelláriaminiszter-változás miatt – mindezt azzal indokolta, hogy „főpolgármesterként szüksége van a közvetlen választás adta legitimitásra, ezért ha a törvényeket úgy módosítják, hogy a posztot más módon töltik be, nem vállalja a feladatot.” Hozzátette: úgy tudja, megmarad a közvetlen főpolgármester-választás intézménye.
Hogy valóban marad-e a mostani rendszer, arra nem vennénk mérget. A most megalakuló új kormány illetékesei nem, vagy csak igen homályosan fogalmaznak ezzel kapcsolatban. Hogy Tarlós István tudja-e, hogy mit tervez Orbán az önkormányzatokkal, nem utolsósorban Budapesttel, vagy számára is kérdéses még, előbb, vagy utóbb biztosan kiderül.
Nyolc ellenzéki párt képviselői írták alá azt a közös közleményt, amelyben sajnálkozásukat fejezik ki amiatt, hogy a civilek visszavonták népszavazási kezdeményezésüket a római-parti mobilgát ügyében.
Az ellenzéki pártok szerint a budapestiek egyelőre nem dönthetnek referendumon a Csillaghegyi öblözet árvízvédelméről. Véleményük szerint a Duna mellé tervezett mobil védmű megvalósítása tönkre tenné a partszakasz természeti értékeit, és nem felel meg a szakma, a környéken élők, a civilek és a kerületi önkormányzat elvárásainak sem. Ezért az érintett csillaghegyi lakosság árvízi biztonságát a jelenlegi, a parttól 200 méterre feljebb húzódó árvízvédelmi vonal szükséges mértékű megerősítésével kell növelni.
E védvonalnak a part mellé való áthelyezése kizárólag azon befektetők érdekét szolgálná, akik a 70 hektáros sávban ingatlanfejlesztési projekteket akarnak megvalósítani.
A területen legálisan megépült 39 lakóingatlan árvízvédelme a jövőben is megoldható parti védmű nélkül.
Ezért Budapest főpolgármesterétől elvárjuk, hogy a magyar és az uniós adófizetők pénzéből ne a fideszes oligarchák terveinek realizálódását támogassa, hanem a budapestiek jólétét és biztonságát mozdítsa elő.
A Római-partra tervezett mobilgátról, valamint az azzal kapcsolatos vitákról a Független Hírügynökség is többször írt, a többi között itt,itt, itt és itt.
A nyolc ellenzéki párt közleményét a következő politikusok írták alá: Gy. Németh Erzsébet (DK), Mihalik Zoltán (Együtt), Kocsis Zoltán (Jobbik), Csárdi Antal (LMP), Szabadai Viktor (MLP), Cseh Katalin (Momentum), Horváth Csaba (MSZP), Béres András (Párbeszéd)
Ma az Auguszták ünneplik a névnapjukat. Latin eredetű, az ókori Rómában a császári család nőtagjainak címe volt, másrészt az Augustus férfinévből alakult női név. Jelentése: magasztos, szent, fenséges. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!
Magyar Nemzet: Lázár szerint, ha a cigányokat sem lehetett integrálni, akkor a bevándorlókat sem
Lázár János mártélyi utcafórumán szerda este azt mondta: a cigányokat sem sikerült integrálni, a bevándorlókat sem lehet – írja a Hír TV tudósíátása alapján a Magyar Nemzet. A kijelentés azért is meglepő, mert Lázár János 2008 és 2012 között élharcosa volt a Soros György pénzéből végrehajtott hódmezővásárhelyi roma integrációs programnak.
„Ha egyszer beengedjük őket, akkor el fogják foglalni azt a helyet, ahová bejönnek. Onnantól kezdve az egy mese, hogy lehet integrálni, meg majd barátkozunk, meg majd olyanok lesznek, mint mi; nehogy elhiggye valaki. 600 éve élünk együtt a cigányokkal, és mind a mai napig nem tudtuk őket integrálni, hogy beszéljük világosan. Akkor hogyan tudnánk integrálni olyanokat, akik egy másik világból, egy másik kultúrából, másik identitással jönnek ide? 600 év múlva sem jutunk egyről a kettőre” – jelentette ki a miniszter.
Magyar Hírlap: Hadházy Ákos édesanyja is strómanhálózat tagja volt
A Magyar Hírlap szerint dokumentumok bizonyíthatják, hogy az LMP társelnökének az édesanyja egy földvásárlásban üzletelő strómanhálózat tagja volt, így segítette kijátszani a földvásárlási törvényeket. Az asszony több százmilliós liciteken vett részt, melyek előlegét minden esetben olyan számláról utalta át, amit strómanok használtak.
Az igen drága hobbinak hódoló Hadházy Ákos édesanyja 2015 decemberében jelentkezett a Földet a gazdáknak! program földárverésén.
Az asszony három szántóra kívánt licitálni. Mindhárom terület a Twickel-cégek érdekeltségi körébe tartozó településeken található, értékük meghaladta a háromszázmillió forintot. Ahhoz, hogy Hadházy édesanyja egyáltalán részt vehessen az árverésen, be kellett fizetnie a kikiáltási ár tíz százalékát, vagyis több mint harmincmillió forintot.
Népszava: Orbánig ér a Microsoft-botrány
Az amerikai tulajdonú Politico brüsszeli kiadása szerint megnőtt a választások tétje Orbánék számára: olyan korrupciós esetek kerültek napvilágra, amelyek nyomán egy vereség esetén akár több évre is rács mögé kerülhetnek – olvasható a Népszavában.
A tekintélyes online lap ritkán fogalmaz ennyire sarkosan, és ezúttal sem ok nélkül tette: úgy tudjuk, legalább egy ügy, a túlárazott és irányított kormányzati Microsoft-szoftverbeszerzés szálai Orbán Viktor közvetlen környezetéig érnek, és valóban az elképzelhető legsúlyosabb következményekkel járhatnak.
A történetről idehaza a 24.hu számolt be először, amikor tavaly decemberben megírta, hogy az amerikai cég magyar leányvállalatánál belső vizsgálat indult, amelynek nyomán a Microsoft szerződést bontott a legnagyobb hazai viszonteladóival, két vezetője pedig távozott a cégtől. Ugyancsak a magyar hírportál idézte föl, hogy hasonló okokból Romániában is nyomozás folyik, amelyben kilenc egykori miniszter érintett, valamint sokéves börtönbüntetéseket és összesen 17 millió eurós vagyonelkobzást szabtak ki. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy bár a román botrányt az ország történetének legsúlyosabb korrupciójaként említik, és úgy tudjuk, a vállalat belső vizsgálata más térségbeli országokra is kiterjed, a Microsoft auditorai messze a magyar ügyet tartják a legsúlyosabbnak, és itt számolnak a legtöbb kockázattal.
Magyar Idők: Tarlós szerint az igazi tét hazánk kultúrája és identitása
A politikai korrektség és a multikulturalizmus szolgálatába szegődött ellenzék nagy része bevándorláspárti, a kormány viszont igyekszik saját hazája kulturális közösségét erősíteni, igyekszik felemelni a szavát egy olyan felfogású Európai Unióért, amely az európai népek létérdekeit képviselve tesz különbséget a szemben álló politikai erők között.
Tarlós István szerint a menekült az, aki szerényen érkezik, bebocsátást kér és tiszteli a befogadó országot, míg a migráns botokkal, kövekkel „kopogtat”, követel és fenyegetőzik. A főpolgármester a Magyar Időknek adott interjúban arra is figyelmeztet: az Orbán-kabinet megbuktatásán fáradozó Soros György nem szerelemből fektetett annyi pénzt az ellenzékbe és a magukat civilnek mondó szervezetekbe.
Szerinte a legnagyobb és igazi tét Magyarország – mint Európa egyik nem jelentéktelen országának – kultúrája, szokásai, hitélete, röviden: identitása, illetve az ezt alapjaiban befolyásoló tömeges bevándorlás kérdése. Ebben a jelenlegi kormány, illetve az ellenzék nézetei döntően eltérnek egymástól. A farizeus „politikai korrektség” és multikulturalizmus szolgálatába szegődött ellenzék meghatározó többsége bevándorláspárti. A kormány viszont a nemzetállami értékek, életforma, a kereszténységre épülő európai kultúra pártján áll, igyekszik saját hazája kulturális közösségét erősíteni.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
