Kezdőlap Címkék Tao

Címke: tao

Közérdekű adatot visszatartani nem kell félnetek

0

Vannak olyan adatok, tények, információk, amelyek a közre tartoznak, ezeket összefoglalóan közérdekű adatoknak hívjuk. S bár e közérdekű adatokat tulajdonló intézmények ezt tudják, mégsem hajlandók azokat minden esetben nyilvánosságra hozni.

Ilyenkor a pártok, a sajtó munkatársai, vagy épp a civil szervezetek un. közérdekű adatigényléssel fordulnak az illető szervezethez, mely aztán vagy eleget tesz a tájékoztatási kötelezettségének, vagy megtagadja az adatok kiadását. Számos esetben ezért bíróság dönt arról, hogy az adatokat ki kell adni, vagyis, lehetővé kell tenni, hogy a nyilvánosság is megismerhesse azokat.

Legutóbb a Demokratikus Koalíció járt így. A párt éveken át pereskedett a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvánnyal, hogy kiadják, mire költötték a TAO-pénzeket. A DK jogerősen nyert, a bíróság kimondta, hogy a TAO közpénz, a Kúria pedig jogerős ítéletben arra kötelezte a Felcsútot, hogy adja ki, mire költötték a TAO-milliárdokat.

Ám számlák helyett csak egy levelet kaptak Mészáros Lőrinctől,

miszerint jogerős ítélet ide vagy oda, nem tudják kiadni a kiperelt dokumentumokat, mert azokat bekérte tőlük az EMMI. A DK feljelentette Felcsútot, ám a veszprémi rendőrség bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést, azzal az indokkal, hogy az adatok az EMMI-nél vannak. Még nem tudni, ennek a történetnek mi lesz a vége, a DK most azt tervezi, hogy képviselői bemennek a minisztériumba, és a jogerős bírósági végzésre hivatkozva elhozzák az adatokat.

Egy másik eset, amely még 2015-ben kezdődött, és még most is tart. Az Átlátszó 2015 augusztusában arról szeretett volna közérdekű adatigényléssel információt szerezni, hogy hány tanárt érintett a fizetések elmaradása. Az ügy előzménye, hogy a közoktatásért felelős Klebelsberg Központ – akkor még KLIK – többmilliárdos közműtartozást halmozott fel, több tanár napokkal vagy akár hónapokkal megkésve kapta meg a fizetését. Az állami intézmény azonban annak ellenére sem válaszolt, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólította a válaszadásra, ezért az Átlátszó 2015 őszén beperelte a központot. 2016. februárjában, az első tárgyaláson, abban állapodtak meg, hogy március végéig kiadják a kért adatokat, ám miután ezt a megállapodást nem tartották be, vagyis, a közpénzből fenntartott Klebelsberg Központ a bíróság döntése ellenére elzárkózott, az Átlátszó 2016 áprilisában újraindította a pert, júniusban pedig elsőfokon meg is nyerte. Az intézmény fellebbezett a döntés ellen, ám miután lecsúszott a határidőről, az ítélet 2017. januárjában jogerős lett.

Happy end nincs? Nincs:

az Átlátszó adatigénylése után majdnem 3 évvel, az utolsó jogerős ítélet után csaknem másfél évvel, még mindig nem kerültek ki az igényelt adatok, ezért az Átlátszó újra feljelentette a Klebelsberget.

Csak két tetszés szerinti kiragadott példa a sok közül. Szinte vég nélkül lehetne sorolni az ezekhez hasonló eseteket, alig akad olyan hét, hogy valamelyik párt, vagy civil szervezet ne jelentené be, hogy pert indított, vagy éppen pert nyert valamelyik, közérdekű adatot visszatartó intézmény ellen.

A felületes szemlélő akár azt is gondolhatja, hogy minden rendben van, a jogállam működik: ha valaki közérdekű adatot szeretne eltitkolni, vagy visszatartani, akkor bíróság kötelezi arra, hogy ezt nem teheti.

Ez azonban csak a látszat, vagyis, semmi sincs rendben. Egyfelől azért nem, mert, mint látjuk, még a jogerős bírósági ítélet sem garancia arra, hogy az állam polgárai megismerhetik az őket érintő és érdeklő adatokat. Mindezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy az állam, illetve annak intézményei nem mindig mutatnak jogkövető magatartást. Ez a hozzáállás a demokrácia gyakorlása szempontjából azért is káros, mert gátolja az állampolgárokat jogaik gyakorlásában, hiszen felelősen csak úgy dönthetnek – például egy parlamenti választáson – ha a köz számára fontos adatok és tények ismertek előttük.

A törvények be nem tartása, esetünkben közérdekű adatok visszatartása mindemellett azt is üzeni a polgároknak, hogyha az állam nem tartja be a saját törvényeit, akkor azok rájuk nézve is csak akkor kötelezők, ha rajtakapják őket, hogy kijátsszák azokat. Másként fogalmazva: a törvények ugyan elvileg mindenkire kötelezők, de a gyakorlatban ezt csak azok esetében érvényesítik, akiknek nincs lehetőségük a törvények kijátszására, megkerülésére.

Az állam – az adatokat eltitkolni szándékozó intézményein keresztül – rossz üzenetet küld a polgároknak. Az adatok visszatartása, a velük való titkolózás azt a bon mot-ként elterjedt közvélekedést erősíti az állam polgáraiban, hogy a törvények csak azokra vonatkoznak, akik betartják őket.

Kis tao, kis foci?

0

Egy kínkeserves győzelem a BL-selejtezőben és két kiesés az EL-előjátékban: ez a mostani mérleg a magyar focicsapatoknál. A csapatokra bontott összes tao-befizetést változatlanul nem ismerjük, azt igen, hogy a továbbjutó Mol-Vidi korábbi két évadban névadójától kapott 413 milliót, a Honvédnak és az Újpestnek az MLSZ 200-300 milliót hagyott jóvá az elmúlt szezonokban.

Egy csapat van még talpon a nemzetközi ligákban: a nemrég Mol-Vidi nevet felvett fehérvári egylet összesítésben 1-0-ra lépett túl az egyébként erősebb csapatnak számító bolgár Ludogorecen. A Honvéd FC a luxemburgi Progres Niederkornnal nem bírt, 1-2-vel kiesett, az Újpest legalább nagy nevű csapattal, a spanyol Sevillával szemben maradt alul – igaz, az 1-7-es összesítés így is nagyon rusnya teljesítmény. Pláne, hogy a Ferencváros már a selejtező előző körében elbukott.

A magyar foci nemzetközi besorolását mutatja, hogy a Vidinek a második selejtezőkör után még egy meccset kellene nyernie (a svéd Malmö ellen), utána játszhat a főtáblára jutásért. Ezzel egyébként eddig 462 milliót kerestek a fehérváriak az UEFA-tól – számolta ki a Blikk.

Ez a szám azért is érdekes, mert noha százmilliárdok ömlenek csak társasági adóból (tao) a sportba, ebből egyedül a Felcsút jutott rengeteg pénzhez (legalább 16 milliárdhoz), a kisebbek jóval kevesebb támogatást kapnak. Legalábbis a nyilvánosan hozzáférhető MLSZ támogatási határozatok tanúsága szerint.

Akkora összegekhez, amelyeknél még ilyen szerény nemzetközi szerepléssel is többet lehet keresni.

A teljes futballmezőny tao-támogatói listáját még nem ismerjük. Annak ellenére, hogy az ezt perlő Transparency International már minden létező fórumon jogerősen nyert a bíróságon, az adatokat azóta se kapták meg.

Az Átlátszó öt hatalomközeli fociegyletre szűkített listáját végül megszerezte az MLSZ-től, ebből tudjuk, hogy az akkor még Videoton nevet viselő csapat a 2015/16-os és 2016/17-es idényben csak a Mol Petrolkémia Zrt.-től kapott pénzt, 216 és 215 milliót – írtuk meg nemrég, kiszámolva azt is, hogy a bajnokság névadóján, az OTP-n (és az állami tévén) kívül a tao-n keresztül a Mol-csoport a legnagyobb befizető a labdarúgásba.

Hasonló összegeket hozott nyilvánosságra honlapján az Újpest FC és a Honvéd FC is. A lilák az önrész nélküli támogatásra az MLSZ-től a 2015/16-os bajnokságban 198,6 milliót, rá egy évre 219,5 milliót kaptak jóváhagyást. A legutóbbi szezonban ennek dupláját, 428,6 milliót engedélyezett programokra a szövetség.

Összehasonlításként: az Újpest kupaellenfelének, a Sevillának a legértékesebb játékosa a francia világbajnok Steven Nzonzi (aki nem is játszott a magyarok ellen): ő egymaga 30 millió eurót, azaz 9,6 milliárd forintot ér.

A Honvéd támogatási összegei 2013-tól: 192,1, 205,8, 209,6, 299,9 és 217,8 millió forint. Ekkora összegekről szólnak az MLSZ határozatai, amelyek részletesen felsorolják azokat a programokat, kiadási célokat is, amelyeket nem hagytak jóvá a kérelmekből.

„Nem tudtunk a megfelelő összeállításban játszani, nem voltunk kellően frissek a hétvégi bajnoki után. Hetek óta sorozatban játsszuk a találkozókat, és nem olyan hosszú a kispadunk, hogy mindig friss embereket tudjunk pályára küldeni” – mondta a Honvéd vezetőedzője, Supka Attila a luxemburgi csapattól elszenvedett vereség után a Nemzeti Sportnak. A hazai bajnokságban eddig két forduló volt.

Mit akar ellesni Netanjahu Felcsúton?

Izrael szeretne kijutni a vb-re, ehhez Felcsúton keresne szakmai segítséget – mondta Netanjahu miniszterelnök. De vajon mit adott hozzá eddig a futballhoz a pénztengerben fürdő Puskás Akadémia? A csapat összesített mérlege négy év első osztályú bajnoki évadjaiban: mínusz 41-es gólkülönbség, több vereség, mint győzelem és döntetlen.

Nem csak a hallgatóságot, hanem magyar vendégét is szemmel láthatóan meglepte csütörtökön Benjamin Netanjahu miniszterelnök, amikor sajtótájékoztatójuk végén azzal fordult Orbánhoz, hogy szívesen küldenének megfigyelőket a felcsúti Puskás Akadémiára, tanulmányozni az ottani modellt, mert szeretnének kijutni a következő labdarúgó-világbajnokságra.

Ahol magyar válogatott 32 éve fordult meg utoljára – vágja rá mindjárt a fociban tájékozatlan olvasó is. Ahogyan arról is bizonyára hallott harangozni, hogy tavaly (és idén eddig) talán minden idők legmélyebb pontjára süllyedt a futball honi változata, a magyarfoci, közte az andorrai kalanddal. Ettől még persze akadhat néznivaló Felcsúton.

Bemelegítésképpen nézzük meg, hogy milyen hírekkel büszkélkedik el maga az Orbán alapította, kezdetben a Garancsi István „kötélbarát” által tulajdonolt Videoton fiókcsapataként fungáló Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PFLA).

Legutóbb arról adott hírt az MLSZ, hogy „három játékossal erősödött a keret”, a grúz Bacsana Arabulival (Balmazújváros), Kiss Tamással (Haladás) és Szolnoki Rolanddal (Videoton). Távozott a két horvát, Stipe Bacelic-Grgic és Ivor Horvat, a kameruni Patrick Mevoungou, Tar Zsolt, visszavonult Polonkai Attila és Vanczák Vilmos. Kölcsönadta a klub Csilus Ádámot, Ezekiel Isoken Hentyt, Madarász Márkot, Oroszi Dánielt, Antonio Perosevicet, Prosser Dánielt, Szécsi Márkot, Tóth Balázst.

Maga a PFLA azt közölte tegnap, hogy – idézet – „szintet lépnek akadémistáink”. Eszerint három növendékük: Deutsch László, Nándori Botond, és Tamás Nándor a következő szezont a III. osztályú Csákváron tölti, s itt folytatja Csilus Ádám, Oroszi Dániel és Tóth Balázs. Fordított az útja – a második csapattól a PFLA-hoz – a saját nevelésű kölcsönjátékos Bokros Szilárdnak.

És akik korábban elmentek külföldre? Például egy hír néhány hete Tajti Mátyásról. „Egykori növendékünk együttese, az Atlético Malagueno

megnyerte a spanyol negyedosztály IX. csoportjának küzdelmeit,

és osztályozón kiharcolta a harmadosztályú tagságot. (Tajti annak idején a Barcelona akadémiájára távozott, most viszont hazatér, a Diósgyőrhöz.)

Nála (eddig) többre vitte Sallai Roland, de azért ne gondoljunk a Premier League-re. A játékos ciprusi bajnok lett a múlt szezonban. A néhány éve viharos körülmények között Felcsútról Németországba került, majd onnan meglehetős kudarc után távozott Kleinheisler László most a kazah bajnok FK Asztana színeiben rúgja a bőrt.

A legerősebb bajnokság, ahol felbukkan mostanában egykoron felcsúti játékos, az a horvát liga. Ennek résztvevője a Hajduk Split, ahol a tavaszi idényt kölcsönben töltötte Gyurcsó Ádám, s a csapat opciós jogát érvényesítve megvásárolta őt. Itt már felbukkan egy viszonylag objektív értékmérő, az ár. Nos, a PAFC híréből kiderül, hogy eddigi foglalkoztatója,

a lengyel Pogon Szczecin 400 ezer euróért

végleg megszerezte a magyar válogatott játékost. A horvátoktól (a Mészáros Lőrinc kezébe került eszéki csapattól) érkezett is játékos, Josip Knezevic.

Itt már közelítünk ahhoz, amit az izraeliek is minden bizonnyal megtudhatnak, ha valóban Felcsútra kanyarodnak tapasztalatokért. Hogy tudniillik – a klub saját közlése szerint – százharmincöt olyan labdarúgót neveltek ki, akik jelenleg az NB I-ben, az NB II-ben vagy épp az NB III-ban futballoznak.

Ez elsőre jól hangzik, de arra azért sokan emlékezhetnek, hogy az egész honi akadémiai rendszerről állított ki lesújtó bizonyítványt a futball-értékelésre szakosodott belga Double Pass, amelynek éppen két éve nyilvánosságra került 2016-os jelentése megállapította: a „hazai nevelésű játékosok” aránya az első csapatokban átlagban 1/3-os értéket mutat, s

csak egy olyan magyar klub van, amely „saját nevelésű” játékost adott a legmagasabb (nemzetközi) szintre

– nem nevesítette, melyik volt az. (A belgák aktuális vizsgálata már zajlik.)

Két éve a PFLA akadémiája a nem túl fényes hatodik helyet szerezte meg ebben a 15-ös mezőnyben.

Nos, akkor lássuk, milyen eredményei vannak a PFLA-nak a „kőkemény” magyar bajnokságban? Abban, amelynek néhány csapatához valósággal ömlik a közpénz az átengedett tao formájában, s amelyből a felcsúti alapítvány eddig kimagaslóan sokat, 16,2 milliárdot kapott eddig (a G7 szerint 2011 óta ez az összeg 18,9 milliárd). S nem csak saját tulajdonosa, a Kárpátok Zuckerbergje, Mészáros Lőrinc cégei jóvoltából, hanem a közbeszerzéseken ugyancsak taroló egyéb „közeli” vállalkozásoktól. De milliárdos összeget fizetett a csődtől és az állami tulajdontól nemrég megszabadult MKB Bank és a negyedrészben állami tulajdonú Mol egyik leányvállalata.

A PFLA 2012-ben vált le a Videotonról (három hete Mol-Vidi). Első évadában (2013/14-ben) a 14. lett, a rá következő idényben 10., majd 11., amivel

ki is esett a másodosztályba.

Az élvonalba visszakerült csapat a legutóbbi idényben 6. volt.

Néhány további szám alkalmas mélyebb következtetés levonására. Például az, hogy a négy első ligás évadban a lejátszott 126 meccs 46 százalékát, 58-at, vereséggel zárt (36 győzelem és 32 döntetlen mellett). Az összesített gólkülönbség mínusz 41 volt. (Ha 2016-ban csak annyival szerepel jobban, hogy épp bennmarad, akkor a statisztika alighanem még rosszabb lenne, hiszen a másodosztályt +28-as gólkülönbséggel és sok győzelemmel járta meg.)

A rendkívül gyenge „saját nevelési” eredményeket támasztja alá, hogy a PFLA jelenlegi 22-es keretében

talán ha két felcsúti növendék található.

A legtöbb magyar (10) másutt kezdte pályafutását, nyolcan pedig külföldiek (albán, szlovén, belga, uruguayi, mali és így tovább). Vagyis a következő évadban is jobbadán azt fogjuk lát, hogy a pályára kifutó csapat nagy része külföldi és másutt felnőtt magyar játékosból áll, saját „akadémikus” mutatóban, a kispadon és a bő keretben lesz.

A Mol a legnagyobb tao-s fociszponzor

A Mol-csoport adta a legtöbb tao-támogatást a fideszes focicsapatoknak, 3,5 milliárdot az elmúlt hét évben – derül ki az Átlátszó összeállításából. Az öt Fidesz-kötődésű csapatra költött még az MKB Bank is, 2,5 milliárdot, az OTP-csoport pedig 374 milliót. A paksi üzletben érdekelt amerikai GE 670, a Magyar Telekom pedig 265 milliót adott. A többi pénz nagyja a Mészáros Lőrinc-féle és hasonló cégek adománya.

Az öt fideszes-kötődésű cég társasági adóból (tao) származó futball-támogatását szerezte meg a labdarúgó szövetségtől (MLSZ) az Átlátszó. Mint írásukból kiderül, a Felcsúthoz, a Ferencvároshoz, a Kisvárdához, a Mezőkövesdhez ömlött a pénz a tao-rendszer bevezetése, 2011 óta. Ebből a forrásból összesen 526 milliárdot kanyarítottak le a cégek, bár bőven futotta kulturális szponzorációra is. A focira 128 milliárd került az MLSZ-en keresztül.

Az MLSZ végül per nélkül adta ki az adatokat, másoknak azonban hosszadalmas bírósági ügyekben kell megszerezniük a tao-s támogatások papírjait. Egyik a Transparency International, amely ugyan május végén jogerősen nyert sportszövetségek és két minisztérium ellen, de adatokat azóta se kapott.

A 2015/16-os bajnokságtól kezdődő adatokból is kiderül, hogy a Mészáros-féle felcsúti Puskás Akadémia az abszolút favorit, a csapat eddig több, mint 16 milliárdot kasszírozott. Nem meglepő módon a tulaj cégei és üzlettársak vállalkozásai (a Hódút, Magyar Vakond, Vakond Út alkotta építőipari csoport) fizetik a pénz jelentős részét, és persze ott találjuk Orbán Viktor édesapjának Dolomit Kft.-jét is.

Ezek a cégek (is)

kivétel nélkül százmilliárdos közbeszerzések legnagyobb nyertesei közt találhatók.

Csakúgy, mint például a Várkert bazár háromszori átadásával és azóta súlyos minőségi hibákkal is híressé vált West Hungária Bau, amely Tiborcz István üzleti körének része.

A Videoton (nemrégiben névváltással Mol-Vidi) esete a legegyszerűbb. Ők kizárólag az olajcégtől kaptak pénzt: a Mol Petrolkémia összesen 431 millióval támogatta Orbán „kötélbarátja”, Garancsi István klubját.

A számokból az is kitűnik, hogy a Mol-csoport (vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen Horvátországban távollétében éppen ma büntetőper kezdődik az INA privatizációja körül sejtett vesztegetés ügyében) érezte úgy, hogy rengeteg pénzzel kell támogatnia a focit.

Csak ez az öt csapat 3,5 milliárdot meghaladó összeget kapott két Mol-cégtől.

A csődtől állami segítséggel megmenekült, majd nem éppen zűrmentesen privatizált (végül Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került) MKB Bank is az utóbbi két bajnoki idényben a legnagyobb szponzorok közé lépett: 2,5 milliárdot adott a Felcsútnak és a Tállai András pénzügyi államtitkár (májusig még adóhivatali elnök is) vezette Mezőkövesd-Zsóry klubnak. (Alig pár hónappal azután, hogy új, magántulajdonosok kezébe kerül a korábban szanált bank, a 2016/17-es bajnokság idején máris egymilliárdot meghaladó összeget utalt a Felcsútnak.)

Voltaképpen a legnagyobb támogató a Csányi Sándor-féle OTP-csoport, amely ugyan tao-s támogatóként „csak” 374 milliót ölt az öt csapatba, de a bajnokság névadó támogatójaként ennél egy nagyságrenddel többet fizet.

Bizonyára puszta véletlen, hogy a paksi atomerőmű-építés egyik legnagyobb szeletét, a turbinák gyártását idén januárban elnyerő amerikai General Electric magyar leánya (és egy másik itteni GE-cég) már 2015-től rendkívül fontosnak érzi, hogy kiemelt összegű focitámogatást végezzen. Az öt hatalomközi csapatból a Fidesz-képviselő és pártalelnök Kubatov Gábor irányította Ferencváros és a Kisvárda összesen 668 millióhoz jutott innen.

A fontos állami informatikai megbízásokat elnyerő Magyar Telekom (amely az Origo tulajdonosa is volt, hogy aztán a portált Fidesz-közeli kézbe adja) 265 millióval járult hozzá a Fradi és a Kisvárda jólétéhez. És még az osztrák Spar is jónak látta 35 milliót adni a zöld-fehéreknek.

DK-sok láncolták magukat az EMMI-hez

0

A minisztérium nem adja ki a tao papírokat.

Ráczné Földi Judit, a DK székesfehérvári, és Rónai Sándor, a párt dunakeszi képviselőjelöltje láncolta magát az Emberi Erőforrások Minisztériumának épületéhet, mert az Emmi visszatartja a már jogerősen kiadásra ítélt felcsúti tao papírokat.

Ráczné Földi Judit, a DK székesfehérvári képviselőjelöltje és Rónai Sándor, a DK dunakeszi képviselőjelöltje az EMMI épületéhez láncolta magát,

Ráczné Földi Judit, a DK székesfehérvári képviselőjelöltje és Rónai Sándor, a DK dunakeszi képviselőjelöltje az EMMI épületéhez láncolta magát, mert az Emberi Erőforrások Minisztériuma visszatartja a már jogerősen kiadásra ítélt felcsúti TAO papírokat.

Közzétette: Demokratikus Koalíció – 2018. március 14.

Földi Judit azt mondta:

a Mészáros Lőrinc vezette Felcsúti Utánpótlás-nevelésért Alapítványt be is perelték, 

mert nem tett eleget a közérdekű adatigénylésüknek. A pert megnyerték, a Kúria is kimondta, hogy a tao közpénz, mégsem kapták meg a kért adatokat.

Földi Judit arról is beszélt, hogy magától Mészáros Lőrinctől kapott egy levelet, amelyben azt írta, nincsenek nála a számlák és még másolatai sincsenek. Arra hivatkozott, hogy az Emmi bekérte a számlákat. Földi Judit azt mondta: három hónapja vizsgálják ezeket a minisztériumban, nem hajlandó addig elmenni onnan, amíg ki nem derült, mire költötték Felcsúton a 14 milliárd forintot.

A tao-ügyekről itt írtunk bővebben.

120 perc – 2018. január 26. 16:00

0

Ők hirdetnek és ennyiért

Az országgyűlési képviselők április 8-ai választása előtti kampányban 472 médium tehet közzé politikai hirdetést, ennyien juttatták el a törvényben meghatározott határidőig árjegyzéküket az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ). A www.asz.hu-n a „Választások” menüpont alatt található a 207 nyomtatott és 265 elektronikus sajtótermék hirdetési árjegyzéke. A választást követő 15 napon belül a sajtóorgánumoknak azt is közölniük kell, hogy a politikai hirdetéseket kinek a megrendelésére, milyen ellenérték fejében, mely időpontban és milyen terjedelemben tették közzé. A témával foglalkozó cikkünk itt olvasható. (FüHü)

A TI sem jut hozzá a tao-pénzek adataihoz

Hasonló cipőben jár a Transparency International Magyarország (TI), mint a Demokratikus Koalíció: hiába nyert jogerősen pert annak nyilvánosságáért, hogy a társasági adó terhére nyújtott sporttámogatások honnan és hová kerültek, az információknak csak a töredékéhez juthatnak hozzá. Az Emmi és az NGM arra hivatkozik, hogy az adatok nincsenek náluk, ami megvan, az papíralapon van, most digitalizálják, egy részük pedig megsemmisült. A Demokratikus Koalíció végrehajtást fog kérni, és közérdekű adattal történő visszaélés bűncselekménye miatti följelentést fog tenni. Cikkünk a témában itt található. (FüHÜ)

Szél Bernadett Kövér Lászlóhoz fordul

„A tegnapi megpuccsolt és botrányos Nemzetbiztonsági bizottsági „ülés” után Kövér László házelnökhöz fordulok: azonnal biztosítsa, hogy a Parlament legfontosabb bizottsága a demokratikus alapértékek és törvények szehozzáteszi: ha Kövér ezt nem teszi meg, ő is felelősséget vállal abban a folyamatban, amelyben a kormánypártok kiüresítik és felszámolják az Országgyűlés működését. (FüHü)

Közzétette: Szél Bernadett – 2018. január 26.

 

A jognemkövető állam

Legutóbb, tavaly októberben,  a tao-pénzekről derült ki, hogy nyilvánosak, azaz, az erre vonatkozó adatokat ki kell. Erről a Kúria döntött abban a perben, amelyet a Transparency International indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium ellen. Az embereknek joguk van tudni, hogy az adóbevételből lecsípett közpénzeket mire fordítják.

Rendszeresen hallunk arról, hogy valamelyik újság, vagy civil szervezet adatokat kér egy minisztériumtól, közfeladatot ellátó intézménytől. Mely adatokat a címzettek nem adják ki, mire az újság, vagy civil szervezet bírósághoz fordul, és a bíróságok – több fordulót követően, gyakorta egy évnél is hosszabb idő elteltével – az esetek jelentős százalékában a kért adatok kiadására kötelezik a minisztériumot, közfeladatot ellátó intézményt.

Az illető minisztériumok, közfeladatot ellátó intézmények tudják, hogy a közérdekű adatok megtagadása törvényellenes, a gyakorlatban azt is tapasztalták, hogy a bíróságok többnyire érvényt szereznek a törvénynek, azaz, idővel mégis csak ki kell adniuk az adatokat. Ám ennek ellenére, ameddig megtehetik, mégis szembemennek az általuk is ismert törvénnyel, és csak akkor tesznek eleget törvényi kötelességüknek, amikor erre a jog erejével kényszerítik őket.

Nem tudom, van-e az ilyen magatartásnak jogi definíciója. Szerintem, ez a hozzáállás kimeríti az előre megfontolt szándékkal, haszonlesésből, visszaesőként elkövetett jognemkövetés tényállását. Arról nem is szólva, hogyha az érintettek önként nyilvánossá tennék a nyilvánosságra tartozó adatokat, akkor ezzel is csökkenthetnék a munkával amúis jól ellátott bíróságok túlterheltségét.

Ez volt ma – 2018. január 5.

0

Tao-perek: fény az alagút végén

A Felcsút a támogatási rekorder. MTI Fotó: Kovács Tamás

Napokon belül megkaphatják a kötelezett szervezetek is a jogerős határozatot, amelynek alapján ki kell adniuk a sportcélú tao-befizetésekkel kapcsolatos adatokat. A Kúria a határozat írásba foglalását követően a dokumentumokat az előírásoknak megfelelően még tavaly elküldte az ügyben eljárt elsőfokú bíróságnak – válaszolták a Független Hírügynökségnek írásban.

Ligeti Miklós, a pernyertes Transparency International (TI) jogi igazgatója a FüHü-től tudta meg a hírt. Mint mondta, amikor december közepe előtt érdeklődtek, azt a választ kapták, hogy még nincs írásba foglalva a határozat. (A Kúria ezzel jócskán túllépte a törvényben előírt 15 plusz 8 nap postázási határidőt.) Az első fokon eljáró bíróság az iratokat ezután elküldi a peres feleknek, így a TI-nek.

A TI arra volt kíváncsi, hogy mely kedvezményezettek (egyesületek, szövetségek) kaptak pénzt a társasági adóból (tao), mely támogatóktól mekkora összeget és melyik évadban.

Mivel a szervezetek nem adták ki önként az adatokat, a jogvédő három pert indított minisztériumokkal (EMMI és NGM), valamint az öt szakági sportszövetséggel szemben.

Kiderülhet, mikor lesz a választás

MTI Fotó: Vajda János

A törvény miatt április elseje kiesik, hiszen idén akkor lesz húsvét. A határidők betartását figyelembe véve, Áder János legkorábban hétfőn jelentheti be a választás időpontját, hiszen onnantól számítva 90 nap múlva lesz április 8-a, a legkorábbi lehetséges időpont.

Korábban április 8-ai dátum merült fel.

A törvény szövege szerint

„A VÁLASZTÁST ÚGY KELL KITŰZNI, HOGY A MAGYARORSZÁGI SZAVAZÁS NAPJA A KITŰZÉS NAPJÁT KÖVETŐ HETVENEDIK ÉS KILENCVENEDIK NAP KÖZÉ ESSEN”.

Emellett a választást vasárnap kell megtartani, és nem eshet húsvét vagy pünkösd vasárnapjára.

Az előző országgyűlési választás április 6-án volt.

Simicskát is harcba hívta Orbán Soros ellen

A valóságnak gyakran élénkebb a fantáziája, mint a legjobb forgatókönyvíróé. Simicska Ádám, Simicska Lajos fia osztotta meg az itt látható a levelet a Facebookon, amelyből kiderül, hogy Orbán Viktor Simicska Lajostól is kért pénzt a Soros György elleni harcához.

Attól a Simicskától, aki valamikor a barátja volt, kollégiumi szobatárasa, üzlet- és harcostársa. És aki mostanság Orbán elsőszámú közellenségének számít.

Ilyen levelet egyébként a hivatalos közlések szerint azok a magyar állampolgárok kaptak, akik felhatalmazták a kormányt, hogy kapcsolatban maradhassanak vele.

Nem tudni, hogy Simicska viccelt-e Orbánnal és jelezte, hogy kapcsolatban akart maradni vele. Gyanítható, hogy nem.

Ebben az esetben azt kell mondanunk, hogy a Fidesz sokszor emlegetett mozgósító csodafegyvere, a Kubatov-lista megérett a frissítésre.

Lengyel kételyek Orbán szavahihetőségét illetően

A karikatúra forrása: Financial Times

Habár a szerdai lengyel-magyar kormányfői találkozón szép szavak és nagy ígéretek hangzottak el, mégsem volt felhőtlen a boldogság a lengyel fél részéről. Ugyanis Orbán Viktor pont azt a témát nem vetette fel, amely miatt Mateusz Morawiecki eredetileg Budapestre jött: a Varsó melletti kiállást Brüsszel ellenében.

Kétségtelen, hogy mind a magyar, mind a lengyel kormánypropaganda nagy sikerként könyvelte el a szerdai Morawiecki-Orbán-találkozót. A központi témát egyértelműen a migrációs válság és a kvóták elutasítása uralta, amelyet sem Budapest, sem Varsó nem fogad el. Mateusz Morawiecki egyenesen odáig ment, hogy visszaidézte Orbán Viktor korábbi szavait: a közép-európai országoknak joguk van megválasztani, hogy kikkel szeretnének együtt élni. Ugyanúgy hangoztatta, hogy hasonlóan látják a világot és mindketten

„hiszünk az Európai Unió értékeiben, közösen szeretnénk azokat építeni”

Martin Schulz üzent Orbánnak: az EU nem szupermarket

A magyar miniszterelnök részt vett a bajor CSU konferenciáján, amelyet két nappal

Orbán és Schulz
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely

azelőtt tartottak, hogy újra kezdődnének a koalíciós tárgyalások Berlinben a CSU testvérpártja, a CDU és a szociáldemokraták között.

A Bild Zeitung arról kérdezte a szociáldemokraták vezetőjét, hogy mit gondol Orbán meghívásáról a CSU-konferenciára? Szerinte Horst Seehofernek, a CSU vezetőjének emlékeztetnie kellene Orbán Viktort arra, hogy az Európai Uniónak vannak törvényei, amiket be kell tartani. Schulz szerint a menekültkvóta ügyében Orbán szembe megy az Unióval, pedig csak 1920 menekültet kellene Magyarországnak befogadnia. Azt mondta: Orbán Viktor veszélyes logikát követ.

A CSU persze nem véletlenül hívta meg Orbán Viktort a csúcstalálkozóra, mert jelezni kívánta mind a szociáldemokratáknak, mind pedig Angela Merkelnek, hogy a menedékkérők ügyében a nézetei radikálisan különböznek a másik két párt elképzeléseitől.

Irán a CIA-t és a Moszadot vádolja a tüntetések szervezésével

MTI/AP/Ebrahim Norúz

Több mint húsz halottja és számtalan sebesültje volt a tüntetéssorozatnak Iránban. Ali Hamenei ajatollah, az ország valódi vezetője korábban is külföldi szálakat vélt felfedezni a megmozdulások mögött, az iráni főügyész most sokkal konkrétabb volt.

Mohammad Dzsafar Montazeri szerint egy Michael Andrea nevű CIA-ügynök szervezte a tüntetéseket, egy másik, meg nem nevezett férfi társaságában, aki szerinte az izraeli Moszad embere. A főügyész szerint egy kis csoportot hoztak létre ők ketten, és azután ez a csoport szervezte meg a tüntetéseket Irán nagyvárosaiban. A főügyész le is vonta a következtetést: az USA, Izrael és Szaúd Arábia áll emögött.

Amerikai szégyenlista a vallás üldözéséről a világban

Az amerikai külügyminisztérium
Forrás: Wikimedia Commons

Tíz állam szerepel a listán, de Pakisztán különleges megfigyelés alatt áll – közölte a külügy szóvivője Washingtonban. Donald Trump épp most döntött úgy, hogy megvonja annak a segélynek a nagy részét, amelyet eddig Pakisztán a terrorizmus elleni harcra kapott Amerikától. Pakisztánon kívül Kína, Eritrea, Irán, Mianmar, Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Szudán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán szerepel a listán.

A vallási tolerancia ügye a világban rosszul áll, hiszen Afrikában, a Közel-Keleten vagy Ázsia nagy részén egyre kevésbé tolerálja a többség a kisebbség jogát arra, hogy más vallást kövessen. Ferenc pápa, aki nemrég a listán szereplő Mianmarban járt, is felemelte már a szavát mindenfajta vallásüldözéssel szemben.

Tao-perek: fény az alagút végén

Napokon belül megkaphatják a kötelezett szervezetek is a jogerős határozatot, amelynek alapján ki kell adniuk a sportcélú tao-befizetésekkel kapcsolatos adatokat. A Kúria (a törvényes határidőn túl) már postázta az írásba foglalt határozatot – derül ki a bíróság írásos válaszából.

A Kúria a határozat írásba foglalását követően a dokumentumokat az előírásoknak megfelelően még tavaly elküldte az ügyben eljárt elsőfokú bíróságnak – válaszolták a Független Hírügynökségnek írásban.

Ligeti Miklós, a pernyertes Transparency International (TI) jogi igazgatója a FüHü-től tudta meg a hírt. Mint mondta, amikor december közepe előtt érdeklődtek, azt a választ kapták, hogy még nincs írásba foglalva a határozat. (A Kúria ezzel jócskán túllépte a törvényben előírt 15 plusz 8 nap postázási határidőt.) Az első fokon eljáró bíróság az iratokat ezután elküldi a peres feleknek, így a TI-nek.

A TI arra volt kíváncsi, hogy mely kedvezményezettek (egyesületek, szövetségek) kaptak pénzt a társasági adóból (tao),

mely támogatóktól mekkora összeget és melyik évadban.

Mivel a szervezetek nem adták ki önként az adatokat, a jogvédő három pert indított minisztériumokkal (EMMI és NGM), valamint az öt szakági sportszövetséggel szemben. A szövetségek és a minisztériumok vitatták, hogy az államkassza helyett sportra fordított tao-összegek közpénznek minősülnek.

Ezt a pert októberben jogerősen megnyerte a TI. A periratok megérkezésével minden törvényi akadály elhárulhat a sporttámogatások megismerése elől. A vesztes szervezeteknek 15 napjuk van az adatok kiadására.

Eddig bő három tucat per indult a tao-adatok megismeréséért. A másik eljárásfolyamot a Demokratikus Koalíció kezdeményezte. A párt másik úton indult el, mint a TI, egy éve 36 sportklubbal szembeni közadatigénylését vitte perre: ők

a kapott pénz felhasználására kíváncsiak.

Arra, hogy valóban a törvényben meghatározott utánpótlásképzésre fordítják-e, vagy másra, például utazásokra, a klubok fenntartására. A futball mellett kosár- és kézilabdacsapatokhoz is fordultak adatokért.

Ha az adatokat kezelő szervezetek az eddigihez hasonlóan nem adják ki a tao-s információkat, akkor újabb perek várhatók. Már csak amiatt is, hogy januártól az eddigi öt látvány-csapatsport mellé került a röplabda, amelynek egyesületei fogadhatnak tao-befizetést.

Eddig több, mint 320 milliárd forintot adtak gazdálkodó szervezetek sportcélra a tao-ból.

Az adatokat perrel megszerző TI és DK célja nem csak az, hogy kiderüljön, mely cégek mennyi pénzt adtak egyesületeknek és azok hogyan gazdálkodtak ezzel. Abban bíznak, az is megállapítható lesz, hogy van-e látványos átfedés a tao-befizetők és a nagy közbeszerzési nyertesek között.

A tao-rendszer kimagaslóan legnagyobb kedvezményezettje a felcsúti fociakadémia, amely 2017 végéig (valószínűleg) csaknem 20 milliárd forintot kapott.

Lapszem – 2017. december 29.

0

Ma a Tamaráknak és a Tamásoknak kívánunk boldog névnapot. Az idő? Nos, eléggé vegyes lesz: nyugat felől felszakadozik, csökken a felhőzet, a Dunántúlon már napsütésre is számíthatunk, de a Tiszántúlon estig marad az erősen felhős ég. Itt-ott lehet erős szél, s csapadék is. A nappali hőmérséklet 1 és 6, késő estére -4, +2 fok lehet. Lássuk, miről írnak a lapok!

 

Népszava:  Megroppanó nagyvárosok

A nagyvárosok eladósodottságának szentel több cikket is a mai Népszava. Pécs után Miskolc is szorult helyzetbe kerülhet, egy év alatt csaknem 12 milliárd forinttal 45 milliárdra nőtt a borsodi város cégeit összefogó holding kötelezettségvállalása, ami durván a háromszorosa az alaptőkéjének – derül ki a holding 2016-os beszámolójából. A polgármester cáfol, de a zrt. hitelkeretét növelik, s a város éppen újabb terhet vállalhat fel kormányzati segítséggel. A kabinet ugyanis a december 27-i döntésével hozzájárult ahhoz, hogy a város összesen mintegy 2,6 milliárd forintos fejlesztési hitelt vegyen fel – áll a cikkben.

A Népszava „Öt éve megjósolt adóssághegyek” címmel  egy másik írást is közzétett a témában. Ebben a szerző a többi között arról ír, hogy Pécs és Miskolc eladósodottsága aligha lehet meglepetés a kabinet számára: már öt éve készült olyan kormányzati elemzés, amelyben előre jelezték az önkormányzati túlköltekezés veszélyeit.

„Az önkormányzat pont olyan meggondolatlan hitelfelvevő volt, mint a lakosság. Nem gondolta át, hogy miből fizeti vissza a kölcsönt”

– vélekedett az úgynevezett Századvég-akták egyike. Az elemzésben a mintegy 7,5 milliárdos adósságba vert Szentendre egyik korábbi vezetője azt mondta:

„A képviselő-testület abban érdekelt, hogy a fejlesztési projektek megvalósuljanak, hiszen a választási rendszerből fakadó ösztönzők erre késztetik őket”. Vagyis mindegy, hogy megtérül-e az, amit hitelből építenek, csak át lehessen adni választások előtt.

A problémát a Bankszövetség képviselője is jelezte, mondván, „ne lehessen a következő vezetésre hagyatékolni az ügyletek visszafizetésének terhét” – áll a lapban. A bankszövetségi szakértő egyébként azt is javasolta, hogy be kellene vezetni a városvezetők személyes, büntetőjogi felelősségét. Ám az adósságkonszolidáció 2011-es kezdete előtt a 19 legnagyobb tartozást felhalmozó város közül 16-ot kormánypárti polgármester vezetett.

Magyar Nemzet:  Rengeteg pénzt költ a kormány baráti életművekre

Nehezen indokolható mértékű támogatásokat ad a kormány kedvenc művészeinek életműgondozására – erről ír a Magyar Nemzet. A napokban jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az Előretolt Helyőrség és egy erdélyi médiaegyesület együttesen közel 3 milliárdos támogatást kapnak, de a vonatkozó kormányhatározat ezen túlmenően is hatalmas összeget biztosít négy művészéletmű kezelésére.

360 milliós forrást nyert el Szervátiusz Jenő és a Szervátiusz Tibor szobrászok munkásságának gondozására az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.. Ennyi pénzből akár két múzeumot is lehetne alapítani a szobrász apának és fiúnak – igaz, már van egy közös múzeumuk, Kolozsváron.

Az Origo cikke szerint vállaltan Fidesz-barát Csoóri Sándor életművének gondozására 150 millió forintot adott a kormány: a pénzt az ürömi Violino Talentum Tehetséggondozó és Kulturális Szolgáltató Bt. kapta, melynek az Opten nyilvántartása szerint két tagja van: Csoóri özvegye, Balogh Júlia és nevelt lánya, Csoóri-Bányai Réka – a társaság tavaly 1,2 milliós árbevétellel zárta az évet.

Százmillió forint jutott a Kossuth-díjas zeneszerző, Szokolay Sándor életművének gondozására is: a forrás kedvezményezettje a támogatáshoz képest szerény forgalmat bonyolító Legend-Art Kft., amit szintén két hozzátartozó vezet: Szokolay Orsolya hegedűművésznő az ügyvezető, özvegy Szokolay Sándorné pedig tag a családi vállalkozásban. Szokolay Sándor 2003-ban lépett be a Fideszbe; 2013-as temetésén Orbán Viktor is részt vett.

Szobrokra is komoly forrásokat szánnak: Kocsis Máté józsefvárosi polgármester kérésére 128 millió forintot adnak a Lech Kaczynski-szobor felállítására. A vértanúhalált halt lengyel pap, Jerzy Popiełuszkó emlékére pedig 50 milliós szobrot állítanak. Mindkét emlékművet az NMI Művelődési Intézet állíthatja fel.

A Nemzeti Művelődési Intézet utódjának számító nonprofit kft. egyébként is nagyot merített az év végi kulturális pénzesőből, hiszen a 26 támogatott projektből 17-et ők vittek el, 4,2 milliárd forint értékben.

A művelődési intézet jelenlegi fenntartója az a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, amit a korábbi MDF-es, ma a Fidesz-frakcióban ülő Lezsák Sándor hozott létre.

Magyar Idők: Botrányba fullasztanák a 2018-as választást

Nehéz helyzetben vannak az ellenzéki pártok és a „politikai civilek” Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint, hiszen a Fidesz–KDNP 2006 ősze óta minden országos választást megnyert és 12 éve toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat – mutatott rá, mondván, ezért most arra törekszenek, hogy mindenféle mondvacsinált okkal megkérdőjelezzék a 2018-as voksolás tisztaságát.

Több magyarországi szervezet kapott jelentős összegeket az elmúlt évben Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatától olyan célokra, mint a „szervezetfejlesztés”, az „állampolgári tudatosság növelése” vagy az „alkotmányosság helyreállításának elősegítése”.

A 2018-as országgyűlési választás közeledtével a Társaság a Szabadságjogokért beindította válaszTASZ című internetes oldalát, amelyen egyebek között a kampányrendezvények megzavarására buzdít, balliberális lapok pedig már most igyekeznek minden, a kormánypártokkal összefüggésbe hozható akciót, például egy tojásosztást választási csalásként feltüntetni. Szánthó Miklós úgy véli, a cél a Fidesz–KDNP egyre fokozódó nyomás alá helyezése.

Ennek folyománya az is, hogy az ellenzéki pártoknak jelenleg nincs reális esélyük a kormányváltásra, a baloldal önmagával van elfoglalva, azt azonban tudják, hogy ők maguk – a kommunikációs frázisokon túlmenően – a gyakorlatban nem lebegtethetik be a választások bojkottját,

annak illegitim mivoltára hivatkozva, hiszen ilyen alapon megkérdőjelezhető lenne, miért vettek részt a 2014-esen és miért vették fel azt követően országgyűlési mandátumukat. A „terep előkészítését” ezért érzékelhetően magukra vállalják a „politikai civilek – írja a lap.

Magyar Hírlap: Minden szinten siker

Ezzel a címmel közölt évértékelő interjút a lap Szabó Tünde sportért felelős államtitkárral, aki szerint a mindennapos testnevelés bevezetésének eredményeként ma már közel egy millió kétszázezer gyermek mozog mindennap. Az elindított szakmai programok hatására a sportoló fiatalok száma folyamatosan nő, a verseny engedéllyel rendelkezők száma meghaladta az ötszázezret, és míg 2009-ben hazánk felnőtt lakosságának csupán öt százaléka sportolt rendszeresen, a friss nemzetközi felmérések szerinti ez mára közel tizenöt százalék, amely visszaigazolják a meghatározott irányok, hosszú távú elképzelések helyességét. Ami az élsportot illeti: az az idén 81 nemzetközi sporteseményt rendeztek, többek között a FINA vizes világbajnokságot, a judo világbajnokságot, az RG Európa-bajnokságot és az EYOF-ot. A magyar sportolók csodálatos eredményeket értek el, egyebek között úszóink, de atlétáink közül is több, s a teniszezőink is remekeltek.

Szóba került a TAO hat éve működő finanszírozási rendszere is, s szerinte a csapatsportok társasági adókedvezményének pozitív hatásai az utánpótlássport, a szabadidősport és a létesítményfejlesztés területén a leglátványosabbak.

Am a focit illeti: szerinte türelemre, hitre, összetartásra és folyamatos munkára van szükség ahhoz, hogy végül elérjük a kitűzött célokat.

A szurkolók támogatása ebben is nagy segítséget jelent.

Jelentős változás történt az idén: a sport teljes igazgatási és finanszírozási rendszere az államtitkársághoz került. Szabó Tünde szerint az átállás zökkenőmentes volt. Az egycsatornás finanszírozás mindenképpen előnyös a sportági szakszövetségek számára, mert átlátható és tervezhetőbb támogatási rendszert, egységes követelményeket és ellenőrzési folyamatokat biztosít – szögezte le.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK