„Érdekes döntések születnek a Kúrián a taóval kapcsolatban” – jelentette ki Lázár János a csütörtöki kormányinfón.
Ez az érdekes döntés valójában azt jelenti, hogy a Kúria határozata értelmében a kluboknak el kell számolniuk a társadalmi adó alól felszabadított pénzekkel, vagyis nem lehet eltitkolniuk, hogy mire költötték a támogatásokat.
Lázár János szerint az lenne a nem érdekes döntés, ha a Kúria, – és az azt megelőző összes bírói szint – azt mondta volna ki, hogy nem kell elszámolni ezekkel a pénzekkel.
Költsétek csak rendületlenül drága barátaim, használjátok kedvetek szerint, vegyetek rajta, amit a szemetek, szátok megkíván! Ez lenne a nem érdekes döntés Lázár János szerint. Ha a futballkluboknak, élükön a felcsúti klubbal, amely messze a legtöbb támogatást kapta, nem lenne semmiféle titkolnivalójuk a tao-pénzekkel kapcsolatban, akkor nem várnák meg, míg bíróság kötelezi őket arra, hogy elárulják, mire mentek el a milliárdok, hanem az első kérdésre megválaszolnák, hogy mire mennyit költöttek.
Sőt, meg sem várták volna, míg valaki megkérdezi tőlük, hanem maguktól a nyilvánosság elé tárták volna, hogy mit vettek az adófizetők pénzén. És akkor még azt is feltételezhetnénk róluk, hogy nem az Orbán Viktor október 23-i beszédét meghallgatók utaztatására és egyéb fölöslegességekre költötték a pénzt, hanem arra, amire eredetileg kapták. Például kiváló edzőkre, akik a tehetséges fiatal futballistákból jó játékosokat nevelnek. Öltözőkre, mezekre, cipőkre, labdákra és minden olyan szükséges dologra, ami ahhoz kell, hogy a magyar futball újból a – nagyon – régi fényében tündököljön.
Merthogy ettől jelenleg fényévekre vagyunk. Nem akarnám egyedül Lázár János nyakába varrni a kudarcokat, az Andorra és Luxemburg elleni vereségeket, a Feröer elleni szánalmas döntetlent, de ameddig Lázár János érdekes döntésnek nevezheti a Kúriának azt az ítéletét, mely közpénznek nevezi azt a pénzt, amit a köz adott a futballkluboknak, addig nem várható, hogy jobb lesz a magyar futball és jobb hely lesz Magyarország.
Sorra nyerik a pereket a társasági adó sport célú elköltése ügyében: legutóbb a DK, előtte a Transparency International keresete vált végrehajtandóvá. A két szervezet eddig összesen 39 pert indított. A párt a támogatások felhasználására kíváncsi, a TI arra, hogy a klubok kiktől, melyik évadban mennyi pénzt kaptak. Az ítélkezés a közérdekű adatok nyilvánosságának megerősítése felé mozdult el. Újabb perek jönnek, újabb sportágban.
Rutinszerűen mennek rendkívüli jogorvoslatért a Kúriához a tao-támogatásokkal kapcsolatos adatokat visszatartani kívánó szervezetek: a klubok, a szövetségek és a minisztériumok, de a Kúrián eddig végérvényesen eldőlt ügyekben megerősödni látszik az a felfogás, hogy a közérdekű adat nyilvánossága alapjog, megelőz minden mást (például, üzleti, banktitok) – derül ki Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatójának szavaiból. A TI eddig három pert indított minisztériumokkal (az EMMI és NGM), valamint öt szakági sportszövetséggel szemben a tao-összegekkel kapcsolatos igazolások megismerhetősége érdekében.
Legutóbb október második felében a Kúria harmadfokon jogerősen mondta ki:
a tao-ból kapott sporttámogatások közpénznek számítanak, közérdekű adatok, tehát nyilvánosak.
A TI az ítélet írásos formájának megérkezését várja, ezután 15 napon belül kell a minisztériumoknak és a szövetségeknek kiadniuk azokat az igazolásokat, amelyekből kiderül, kiktől hová, mennyi pénz ment az egyes sportévadokban.
A demokratikus Koalíció másik úton indult el, amikor tavaly decemberben 36 sportklubbal szembeni közadatigénylését vitte perre: ők a kapott pénz felhasználására kíváncsiak. Arra, hogy valóban a törvényben meghatározott utánpótlásképzésre fordítják-e, vagy például utazásokra, a klubok fenntartására – mondta el a FüHü-nek Földi Judit, a DK elnökségi tagja, a perek egyik kezdeményezője. Ők a futball mellett kosár- és kézilabdacsapatokhoz is fordultak adatokért.
Éppen a napokban a Mészáros Lőrinc vezette felcsúti focialapítvány vesztett véglegesen a DK-val szemben. Már erre a sorsra jutott a Videoton, a Bicske, a Ferencváros, a Vasas, az Újpest, a Honvéd és a Debrecen.
Nekik is ki kell adniuk az összes számlát a tao-támogatások elköltéséről.
(A Videoton első fokon pervesztes lett, mert a tulajdonos, Garancsi István ügyvédje elfelejtette, hogy már csak elektronikusan lehet beadványt benyújtani, a bíróság ezért elutasította a papíros fellebbezést.)
Ha 15 nap elteltével se teszik meg, bírósági végrehajtást fognak kérni
– mondta Földi Judit.
A számlákat azért is akarják látni, mert több klub esetében erős a gyanú, hogy egyáltalán nincs utánpótlásképzés, tehát minden elköltött pénz szabálytalan lehet – hangsúlyozta Földi Judit. De azt is látni akarják, hogy a sportági szövetségek által kiadott igazolások és a számlák tartalma összhangban vannak-e, mert lehetséges, hogy a kluboktól ömlesztve kapott számlákat valójában nem is ellenőrzik a szövetségekben. Azt is remélik, hátha kiderül, igaz-e a szóbeszéd, hogy akad olyan egyesület, amelynél számlákat vásárolnak, ami persze már önmagában bűncselekmény. Idén egyébként még három ítélet várható a 36-ból, majd következnek a jégkorong-csapatok, mert sok visszaélést sejtenek itt is.
Eddig legalább 320 milliárd forint áramlott az államkassza helyett sportegyesülethez tao-ból. A legtöbb, mintegy 14 milliárd a felcsúti akadémiához került.
Visszatérő huzavona, hogy az ellenzéki pártok és a kormányhoz nem kötődő média rendre meg szeretné tudni, hogy mire költik a sportklubok a társadalmi adó terhére (ismertebb néven: tao) támogatásokat, azok pedig nem kívánják azt elárulni.
A megkeresések nem kis hányada a felcsúti klubhoz érkezik, mert ők kapják a legtöbb támogatást, ám a klub eddig rendre elzárkózott az adatok közlésétől. A Kúria most a Demokratikus Koalíció keresetére jogerős ítéletben kötelezte a felcsúti focialapítványt, hogy közérdekű adatként adja ki, mire költötte a társasági adó terhére kapott támogatásokat.
A DK szerint
a sportcélú tao-támogatások összege és fölhasználása Orbán Viktor legféltettebb titkai közé tartozik.
Az október 23-i beszédére hallgatóságot szállító buszok között például jónéhány viselte a felcsúti Puskás Akadémia emblémáját. Joggal merült föl tehát a gyanú, hogy e szállítás költségeit is a támogatásból fedezték.
A DK-nak a Kúria ítélete nem csak azért fontos, mert így nem lehet tovább titkolni, hogy a lerobbant egészségügy, a lepusztult oktatás és a kirívóan nagyarányú szegénység hazájában milyen irdatlan összegek és milyen képtelen célokra jutnak a sportegyesületekhez a miniszterelnök beteges sportmániája következtében. Ennél is fontosabb, hogy az ítélet újra rávilágít: a Fidesz erőfeszítései a jogállam független intézményeinek bedarálására nem jártak teljes sikerrel, a bíróságok a kormánypárt erőteljes nyomásgyakorlása és megannyi támadása ellenére is nagyrészt őrzik függetlenségüket.
Egy napig volt szenzáció, hogy a Kúria döntése értelmében nem titkolhatóak tovább a tao-pénzek, vagyis nyilvánossá kell tenni, hogy mely cég mennyit utalt és kinek sportcélú támogatásként. Már önmagában a Kúria döntése váratlan volt, hiszen ezzel nyíltan szembe ment Orbán Viktor véleményével, aki ugye a nyilvánosság előtt jelentette ki, hogy a társasági adó eme fajtája – tekintettel arra, hogy az az adományozó cégtől származik -, nem közpénz, ezért nem is nyilvános.
Ennek fényében volt meglepő az is, hogy a Kúria határozatát követően Gulyás Gergely frakcióvezető azonnal elfogadta a döntést, nem kritizálta a bíróságot, hanem cselekvő módon nyilatkozott. Ilyen esetekben persze az ember rögtön gyanakodni kezd: először is azt gondolja, hogy a Fidesznek előbb volt tudomása a Kúria álláspontjáról, mint a nyilvánosságnak, másrészt – talán ebből következően –
a kormánypárt már megtalálta azt a kreatív megoldást, hogy mégiscsak kicselezze a transzparenciát.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint – egyébként ők fordultak bírósághoz a tao-pénzek nyilvánossá tétele ügyében – nem nagyon lehetséges kibújni a kötelezettség alól. Szerinte az ügy most csak azért lett pusztán egy napos, mert a végrehajtásához várni kell a leírt ítéletre, amelyet az egyik bíróságról átküldenek a másikra, és ez a procedúra, amíg a Markó utca egyik épületéből eljut a másikba, akár egy hónapig is eltart. Ligeti szerint azért különösen izgalmas most ez a folyamat, mert – ha jól kalkulál -, éppen a választási kampányba fog berobbanni; akkor kell kiderülnie az összes részletnek.
Azt ma már mindenki tudja, vagy legalábbis sokak számára ismert, hogy ezt az adót, ha nem a sport céljaira különítik el, a költségvetésbe kellene befizetni. Ebből következően az adózó egy fillért sem veszít, ha – esetünkben – a sportra áldoz, a pénz ugyanis semmiképp sem maradhatna nála. Ezért is döntött úgy a Kúria, hogy a tao-pénzek bizony sem veszítik el közpénz jellegüket – hogy Matolcsy György szép kifejezésére utaljunk.
Amúgy a rendszerrel nem lenne semmi baj, ha az adományozás nem egyfajta szervilizmus és nepotizmus keveréke lenne, illetve még ennél is több: maga a korrupció.
A szervilizmusra, nepotizmusra csak egy adat: a legtöbb pénzt a miniszterelnök Puskás Akadémiája kapta, számszerűen 13,9 milliárd forintot, amellyel nagyságrendekkel többet kap, mint a többi kedvezményezett. Ráadásul a többiek sem állnak messze a kormánytól, így vagy úgy, különböző kormányzati személyeken keresztül kapcsolódnak hozzá.
Orbán Viktor miniszterelnök a Puskás Akadémia – Budapest Honvéd mérkőzésen a felcsúti Pancho Arénában 2016. április 30-án. MTI Fotó: Kovács Tamás
Orbán Viktor hozzáállását jól jellemzi, hogy számára semmilyen aggályt nem jelent a Puskás Akadémia kitüntetett helyzete, de miért is jelentene, ha már az első kormányzása idején sem tiltakozott azért, hogy felesége szőlőgazdasága állami támogatást kapjon. A különbség legfeljebb annyi, hogy akkoriban még azt mondta: ne mi kapjuk a legtöbbet, vagyis egyfajta szerénység is jellemezte. Mára ez elillant: kapják csak ők a legtöbbet. Jóval többet, mint mások.
Ennél azonban izgalmasabb az a kérdés, hogy felfedezhető-e korrupció az így megkapott pénzek kapcsán. Másként: lesz-e nyoma annak, hogy azok a piaci cégek, amelyek ilyen bőkezűen juttatnak adóforintokat a Puskás Akadémiának, a másik oldalról busásan megvannak jutalmazva, mégpedig állami pályázati pénzek elnyerésével. Ligeti Miklós szerint ezek az adatok nem lesznek eltüntethetők, mert a közbeszerzési értesítésekben benn vannak, és világossá, illetve egyértelművé teszik az összefonódásokat. Márpedig innentől kezdve az is egyértelművé válhat – állítja a jogi igazgató -, hogy miként korrumpálja egymást a kormány és az adózó.
Ligeti szerint ma még gondot okoz, hogy miközben a törvény ezt előírta,
a dokumentáció vagy hiányos, vagy egyszerűen nincs is meg az illetékes minisztériumokban
– a Nemzetgazdaságiban és az Emberi Erőforrások Minisztériumában. „Egyszerűen elhanyagolták eme kötelezettségüket, semmilyen dokumentációt nem vezettek, és ennek következménye sincs, jóllehet törvényi kötelezettségük lenne” – így Ligeti. Azt is elmondja, hogy a sportszövetségeknél azonban tisztességesen vezették a tao-pénzek bekerülését, ezért onnan könnyebb lesz majd a kontrollhoz szükséges papírokat nyilvánossá tenni.
Hogy világos legyen: a társasági adó 2011-es bevezetése óta 360 milliárd forint tűnt el a költségvetésből (más adatok 450 milliárdról beszélnek), tehát komoly összegekről beszélünk. Ligeti állítja, hogy amennyiben a Kúria ítéletének részletei is nyilvánosak lesznek, márpedig azok lesznek, mind az ő intézete, mind mások elindulnak a tényfeltárás következő szakaszán. Kiderítik, hogyan is kapcsolódtak össze a tao-pénzek a közbeszerzési pályázatokkal. És ha ez így lesz, a botrány elkerülhetetlen: világossá válik, és éppen a választási kampány hajrájában az egyik legnagyobb korrupciós ügy Magyarországon. Bár ezért a jelzőkkel és a fokozásokkal bánjunk csínján…
Jövő év elején várható, hogy megismerhetővé válik, a társasági adó (tao) terhére melyik évben kiktől és mennyi pénzt kaptak sporttámogatásként egyesületek és szövetségek. A Kúria jogerősen a Transparency International (TI) javára döntve kimondta: nyilvánosak a tao-ból adott sporttámogatások.
A Fővárosi Ítélőtábla után szerdán a Kúria is azt mondta ki, hogy a tao terhére sportegyesületeknek és szakági szövetségeknek adott támogatások nyilvános adatok. A pert a TI indította az emberminisztérium és a nemzetgazdasági tárca ellen.
Az ítélőtábla korábban másodfokon arra a következtetésre jutott, hogy
közpénznek minősülnek a tao-támogatások.
Ezt jóváhagyta a Kúria.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a mostani per tárgya az volt, mely kedvezményezettek (egyesületek, szövetségek) kaptak pénzt, mely támogatóktól, mekkora összeget és melyik évadban.
Az ítélet jogerős, kézbesítése írásba foglalva az év vége felé várható,
január-februárban lesznek kutathatók az adatok
– mondta Ligeti.
A TI sportszövetségekkel szemben már ugyancsak pert nyert, a Kúrián a mostanival megegyezően ennek megerősítését várja.
A Demokratikus Koalíció pere még zajlik a látványsportok támogatottjainak ügyében. Ebben a szövetségeket perli a párt, hogy azok kötelesek legyenek kiadni a támogatások igazolásait. Vagyis megismerhetővé válna a közpénz felhasználása.
A tao-támogatások élén a foci áll, ezen belül is a kormányhoz közeli csapatok.
A tavalyi idényben a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kapta a legtöbb pénzt, 2,92 milliárd forintot. Tállai András NAV-elnök csapata, a Mezőkövesd Zsóry FC 779 milliót, a Seszták Miklós miniszterhez kötődő Kisvárda 581 milliót kapott.
Az amerikai hírszerzés szuper hekkerei már annyira bejutottak Észak-Korea rendszerébe, hogy szabotálni tudták a rakétakísérleteket! Nemrég három rakétát próbáltak ki az észak-koreaiak: mind a három befuccsolt.
Donald Trump elnök atombombával fenyegette meg Észak-Koreát azt követően, hogy a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer büszkén bejelentette: immár van hidrogénbombája. Ráadásul a felrobbantott szerkezet olyan kicsi volt, hogy belefért volna egy interkontinentális rakéta robbanófejébe!
Nagy a félelem a környéken: mi lesz, ha az ifjú diktátor be is veti kedvenc fegyvereit?
Az informatika a megoldás – állítja Andrew Futter professzor Nagy-Britanniából. Szerinte az amerikai hírszerzés szuper hekkerei már annyira bejutottak Észak Korea rendszerébe, hogy szabotálni tudták a rakétakísérleteket. Nemrég három rakétát próbáltak ki az észak-koreaiak: mind a három befuccsolt. Kettő a kilövés után azonnal felrobbant, a harmadik csak egy kicsit később, de az sem talált célba. Miért nem? A válasz egy betűszó: TAO! Tailored Access Operations – ez az amerikai katonai hírszerzés, az NSA egyik részlege.
A létezéséről sem tudott senki, amíg Edward Snowden meg nem szökött és ki nem tálalt az informatikai hírszerzésről.
Pedig a részleg évek óta működik és olyan katonai objektumok ellen használták fel, mint például az iráni atomerőművek. Ott – az izraeli titkosszolgálattal együttműködve – olyan „férgeket” sikerült telepíteni, melyek aztán nemcsak információkat továbbítottak Amerikába illetve Izraelbe, meg is zavarták Irán nukleáris kutatásait 2012-ben és 2013-ban. Ennek óriási lélektani hatása is van: az ellenfél ugyanis nem tudja, hogy azért nem működik az általa elképzelt konstrukció, mert rossz az elgondolás vagy pedig azért, mert az ellenfél beépült a rendszerbe és ellene dolgozik – magyarázza Futter professzor. Az izraeliek aktívan alkalmazzák az informatikai hadviselést:
Szíria légvédelmét például drónokkal megbénították, miközben izraeli gépek az iráni erők támaszpontjait bombázták Szíriában.
Amerika valami hasonlót tehet Észak-Koreával szemben – állítja a brit professzor. Japán körül állomásozik a legnagyobb amerikai flotta, a hetedik. A Ronald Reagan egykori elnökről elnevezett zászlóshajó el van látva az informatikai hadviselés eszközeivel. De hogy lehet informatikai hadviselést folytatni egy olyan ország ellen, mely nem használja az internetet? Látszólag ez óriási hátrány Észak-Koreának, de az informatikai háború szempontjából előny az elmaradottság, hiszen nem lehet behatolni a rendszerbe, ha az nincs rákötve az internetre. Jön tehát Hollywood, a 007-es szuper ügynök? Picit nehéz elképzelni, hogy a világtól elzárt Észak-Koreában nem keltene azonnal kínos feltűnést. Épp ezért az amerikaiak drónokat használnak, melyek pótolhatják az embereket.
A drónok juttatják célba a „férgeket”, melyek aztán a távolból irányítva információk szerzésére éppúgy használhatók, mint az ellenséges rendszer megbénítására.
Irakban teljes mértékben sikerült megbénítani Szaddám Husszein seregének informatikai rendszerét. Ily módon Amerika és szövetségesei minimális áldozattal foglalhatták el Irakot, melynek pedig erős és harcedzett hadserege volt.
Észak-Koreában is ez lehet a megoldás – állítja a brit professzor. Biztos abban, hogy a következő háborús konfliktusokban nem az győz, akinek több a fegyvere vagy a katonája hanem az, akinek jobb az informatikai rendszere, mint az ellenfélnek. Aki meg tudja bénítani az ellenfél rendszerét. Képes-e erre az amerikai hírszerzés? Miután senki sem tudja pontosan, hogy Kim Dzsongun parancsai hogyan jutnak el a rakétákat kilövő katonákig, ezért csak nagyon kevesen sejthetik azt, hogy miképp lehet a rendszert megbénítani.
Észak-Korea informatikusai korábban Oroszországban tanultak, ma pedig Kínában.
Ez a két Észak-Koreával határos nagyhatalom tehát sokat tudhat Kim Dzsongun hadseregének informatikai rendszeréről. Kérdés, hogy Peking és Moszkva hajlandó-e megosztani ezt a tudást Washingtonnal? Oroszország új washingtoni nagykövete mindenesetre javasolta Amerikának, hogy a CIA és az FSZB főnöke találkozzon rendszeresen és cseréljenek információkat. A kínaiak aligha árulják el Észak-Koreát, mert semmiképp sem szeretnék, hogy amerikai csapatok tartsanak hadgyakorlatokat határuk mentén. Akárhogy is áll a dolog, annyi bizonyos, hogy a következő katonai konfliktusokban az informatikusoké lesz a döntő szó – állítja Futter professzor, aki évek óta foglalkozik ezzel a problémakörrel a leicester-i egyetemen Nagy Britanniában.
A párt az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt perelte be, amely évek óta a legtöbb közpénzt kapja TAO-támogatás keretében.
A DK közleménye szerint több, mint egy éve pereskedtek, hogy megtudják, „mire költi Orbán és Mészáros klubja az adóforintokat”.
A Székesfehérvári Törvényszék hozott első fokon döntést, amely két időszakra vonatkozik: 2011 júliusától 2012 decemberéig, valamint 2015 novemberétől 2017 februárjáig. A kettő közötti időszakról a Fővárosi Ítélőtábla már másodfokú döntést is hozott. A bíróság most is azt mondta ki:
mivel az állam egy bevételi forrásáról mondott le, a TAO „közvetett állami támogatás”, tehát közpénz.
A DK a közlemény szerint „felszólítja Orbán Viktort, hogy ne titkolózzon és ne bújjon az ügyvédei mögé, hanem teljesítse a bírósági döntést”.
A párt több más adatkikérési pert is folytat futballklubok ellen.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
