támogatás Archives » Oldal 4 a 5-ből » Független Hírügynökség

Kezdőlap Címkék Támogatás

„Apró cukorka” helyett béremelés kellene

2018-09-13

A Pénzügyminisztérium pályázati nyerteseinek listájából világosan látszik, hogy ismét csak a „csókosok” kaptak központi pénzt, amivel a a jó adatszolgáltató önkormányzatokat támogatták – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke. Felcsútnak majdnem a legnagyobb összeg, 1,5 millió forint jutott.

A kormány.hu-n kedden megjelent a Pénzügyminisztérium pályázatának eredménye – a nagy érdeklődésre való tekintettel – 50 millió forintról 100 millió forintra bővült. A felhívásra azon települések jelentkezhettek, amelyek határidőben és megfelelő minőségben teljesítették a 2017. év végi beszámolóra és a IV. negyedéves mérlegjelentésre vonatkozó államháztartási adatszolgáltatásokat. Ennek lehetőségével 355 települési önkormányzat élt, ebből 343 pályázat volt érvényes. Ezt követően egy szakmai, könyvvezetésre vonatkozó teszten mérettettek meg a pályázók, ahol a legalább 70 százalékos eredményt elért önkormányzatok részesültek támogatásban. A kedvezményezett önkormányzatok ezt az összeget az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók egyszeri elismerésére fordíthatják 2018. december 31-ig. a központi költségvetés – az önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítása érdekében

Az idén 120 önkormányzat részesül vissza nem térítendő támogatásban. Nyolc település (Kiskunfélegyháza, Budapest X. kerület, Algyő, Nagyvenyim, Eger, Paks, Nemesvámos, Bagod) két-két millió forintot kapott, a többieknek 540, illetve 750 ezer forintos támogatás jutott.

Felcsút, Orbán Viktor szülőfaluja 1,5 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült.

A támogatást az adatszolgáltatások teljesítésében közreműködő dolgozók egyszeri elismerésére lehet fordítani év végéig. A 10 ezernél kevesebb lakosú települések – mint például Felcsút – három, a 10 ezernél nagyobb lélekszámúak pedig négy közreműködőt jelölhettek erre.

Gémesi György véleménye szerint eleve megkérdőjelezhető, hogy a lényegében „apró cukorka” elosztása igazságos volt-e, hiszen nem egyenlő kritériumok alapján bírálták el a teljesítményt. Annál is inkább kérdéses ez, hiszen a közigazgatásban köztudott, hogy az adatok feltöltése korántsem zavartalan, a rendszer nem működik megbízhatóan, tehát nem az adatfeltöltéssel megbízott közalkalmazott szorgalmán vagy igyekezetén múlik, hogy az adatszolgáltatás határidőre és pontosan megtörténik-e. Utalt rá, hogy egyébként sokkal többen töltik fel jól és pontosan az adatokat, mint akik pályáztak.

Nem a megjutalmazott dolgozóktól sajnáljuk a pénzt,

hanem azt mondjuk, hogy nem kellene külön jutalmazgatni, és a költségvetési forrásokat így elaprózva, 50-100 millióként szétosztani, amikor köztudott, hogy a kistelepülések évek óta rendkívül nehezen gazdálkodnak, folyamatosan forráshiányosan működnek. Mint ahogy az is ismert tény, hogy az önkormányzati szférában, különösen a kistelepüléseken rendkívül alacsonyak a keresetek – hangsúlyozta.

Gémesi György elmondta, hogy a MÖSZ éppen ezért csatlakozott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének kezdeményezéséhez, hogy

a köztisztviselői illetményalapot a jelenlegi 38 ezer forintról 60 ezer forintra emeljék fel.

Ez egyszeri 40 milliárd forintos költségvetési kiadást jelentene és aztán természetesen a fenntartását is központilag biztosítani kell. Javaslatuk szerint ezzel sokkal fontosabb lenne foglalkozni, mert ha nem tudják a közalkalmazottakat megfizetni, hamarosan egyáltalán nem lesznek az önkormányzatoknál olyan szakemberek, akik például az adatszolgáltatást el tudják végezni.

Schmidt Jenő, Tab polgármestere, a Települési Önkormányzatok Szövetségének elnöke pozitívnak tartja, hogy legalább valamennyi pénz jut az országos adatszolgáltatási rendszer beindítási nehézségeivel megbirkózó önkormányzati alkalmazottaknak, azt elismerve, hogy szerinte is sokkal jobb megoldás lenne az általános bérrendezés. Jól jön minden pénz, de nagy szükség lenne a komoly bér-lemaradás csökkentésére, ugyanis az utóbbi tíz évben nem jutott rá forrás. Tab egyébként nem indult a jó és pontos adatszolgáltatást jutalmazó pályázaton, mert ezúttal kifejezetten a kistelepüléseket és a kevés adóbevétellel rendelkező önkormányzatokat célozták meg. Arra a kérdésre, hogy Eger vagy Paks például hogyan került a jutalmazottak közé, nem tudott válaszolni, Felcsút pedig a 10 ezer fő alatti, kevés adóbevételű települések közé tartozik – mutatott rá.

Egy ellenzéki párttal kevesebb

FüHü

2018-06-02

„Az Együtt – a Korszakváltók Pártja a mai nappal megszűnt.” Ezt írta Juhász Péter a Facebook oldalán, majd így folytatta: „Így döntött a küldöttgyűlésünk a lemondott elnökség konszenzusos javaslatára. Ugyanakkor ezt nem végként, hanem egy új kezdetként élem meg.”

Juhász fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az Együttben a legtöbben nem pártban kezdtek politizálni, hanem „civilként tettünk az ország jobbításáért. És ezt a szándékot nem veszítettük el azzal, hogy megszűnt a párt, amit nem célként, hanem eszközként használtunk. Hisszük, hogy van igény arra a kitartó, őszinte és önfeláldozó munkára, amit folytattunk.”

A most már csak volt párt vezetője megköszönte a támogatásotokat, ami mint írta, ebben a hitben megerősítette őket. „Nem egész két hónap alatt 147 millió forinttal támogattatok bennünket, hogy befizethessük a jövő héten az államkincstár számára a 153 millió forintnyi kampánytámogatást és kamatait. Ha még segítenél a maradék összegyűjtésében, itt teheted meg.”

Az Együtt a hét elején jelentette be, hogy a jövő héten visszafizetik a – kamatokkal együtt – mintegy 153 millió forintos állami támogatást.

Havi 72 616 forint lakhatási támogatást adnak Tarlósék a migránsoknak

FüHü

2018-03-06

Havi 72 616 forint lakhatási támogatást adnak Tarlósék a migránsoknak

Nem először derül ki, hogy a Fidesz kettős beszédet folytat, illetve hazudik migránsügyben. Míg szavakban a migráció minden formáját ellenzik, a valóságban titkos migránsok ezrei és kötvényes migránsok tízezrei számára biztosítottak letelepedési lehetőséget Magyarországon az elmúlt évek során. A Jobbik szerint többnek, mint eddig bármelyik kormány 1990 óta.

Januárban járta be a sajtót a hír, miszerint a fideszes vezetésű Fővárosi Önkormányzat szociális ellátó szerve, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei migránsok letelepítését célzó programot folytat, ahol egyebek mellett lakhatást segítő albérleti támogatást és más szociális ellátásokat biztosítanak a migránsoknak. A BMSZKI a főváros vezetésének tiltása miatt nem válaszolhatott a sajtó kérdéseire, ezért a Jobbik írásbeli kérdéssel fordult Tarlós Istvánhoz.

Amint az a válaszból kiderült, a migránsok fejenként átlagosan havi 72.616 forint lakhatási támogatást kaptak,

emellett kiokosították őket a CSOK igénybevételének lehetőségeiről is,

így tehát a kormánypárt jóvoltából a három gyermekes vagy három gyermeket vállaló migráns is jogosult a 10 + 10 milliós CSOK támogatásra az adófizetők pénzén.

Kiderült továbbá az is, hogy a fideszes vezetésű főváros folyamatosan együttműködött a migránsokkal foglalkozó, migrációt segítő szervezetekkel a migránsok letelepítése érdekében. Azokkal a szervezetekkel, amelyeket a kormánypropaganda a Soros-ügynök szervezetektől a nemzetbiztonsági kockázatokig számos negatív jelzővel illet, és folyamatosan velük riogat.

Miközben az egyre inkább állampártként viselkedő kormánypárt szerint már az ENSZ is hazánk ellensége, szép lassan kiderül, hogy Magyarország legfőbb ellensége valójában a magát a nemzet megmentőjeként beállítani igyekvő korrupt mészáros, a Fidesz.

Forrás: Jobbik

Ennyi pénzt költhetnek kampányra a pártok és a jelöltek

FüHü

2018-01-27

Ennyi pénzt költhetnek kampányra a pártok és a jelöltek

Az egyéni jelöltek legfeljebb 5 millió 140 ezer forintot költhetnek a kampányukra, ebből valamivel több mint egymilliót az állam biztosít. Emellett a pártok is kapnak pénzt. A kampány hivatalosan három hét múlva kezdődik.

Urnabontás Budapesten a 2014-es választások után.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

2013-ban hozott törvényt a Parlament, elvileg azzal a céllal, hogy a kampányköltségeket átláthatóvá tegye. Ez a törvény írta elő, hogy az országgyűlési képviselők választásán minden egyéni választókerületi jelölt a központi költségvetésből egymillió forintos támogatásra jogosult (az összeget 2014 óta minden évben növelik a fogyasztói árindexszel, így ez most 1 millió 28 ezer forint).

Ezt a pénzt csak a kampányidőszak alatt lehet felhasználni,

vagyis idén február 17-től, és csak kampánytevékenységre, vagyis plakátra, politikai hirdetésre, választási gyűlésre. Az összeget készpénzben nem is lehet felvenni. A jelöltek ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy nem maguk költik el, hanem az őket jelölő párt rendelkezésére bocsátják.

A listát állító pártok is kapnak támogatást a költségvetésből:

ehhez figyelembe veszik, hány egyéni jelöltet indítanak. Ehhez először megszorozzák a megszerezhető összes mandátumot a 2014-es ötmillió forint fogyasztói árindexszel növelt összegével (ez idén 199-szer 5,14 millió, vagyis 1,2286 milliárd forint). Az a párt, amely legalább 27 egyéni jelöltet indít, ennek 15 százalékát kapja, amely legalább 54-et, az 30 százalékot, amely legalább 80-at, az 45 százalékot, és amely mindenhol indít valakit, az összeg 60 százalékát kapja.

A támogatás szempontjából a közös listát állító szervezetek egy pártnak számítanak,

de nyilatkozniuk kell arról, milyen arányban osztják fel a támogatást.

Persze más forrásokból származó pénzt is lehet kampányra fordítani, de az összeg jelöltenként legfeljebb 5 millió 140 ezer forint lehet.

A választási eredmény jogerőre emelkedése után 15 napon belül a pártoknak el kell számolni az állami támogatás felhasználásával. Aki ezt nem teszi meg, annak az állami támogatás kétszeresét kell visszafizetnie. Annak a jelöltnek pedig, aki még a választás előtt visszalép, vissza kell fizetni a támogatást. Ha „túl sok” jelölt lép vissza, akkor a Nemzeti Választási Bizottság ajánlása szerint az adott pártot is törölni kell az indulók közül.

Annak a jelöltnek is vissza kell elvben fizetnie a támogatást, aki nem éri el az érvényes szavazatok két százalékát.

A listát állító pártok közül pedig azoknak, aki nem kapják meg a listás szavazatok egy százalékát.

A kampánypénzek felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi – amelyet sokan bírálnak a pártokra kirótt büntetések miatt.

A kampány maga a választást megelőző 50. napon, vagyis február 17-én kezdődik. Onnantól kezdve lehet plakátokat kitenni, szórólapokat terjeszteni. A kampányidőszakban a választási gyűléseket sem kell bejelenteni a rendőrségnek, de ilyet a választás napján már nem lehet tartani. Kampányolni viszont aznak is lehet – leszámítva a szavazóhelyiségek bejáratának 150 méteres körzetét.

Évi 60 milliárd civileknek külföldről

N. Vadász Zsuzsa

2018-01-18

Magyarországon a klasszikus civil szervezetek (magánalapítványok, egyesületek és szövetségek) számlájára 2016-ban befolyó 630 milliárd forintos bevételből 60 milliárd származott külföldről, ennek pedig csak a töredéke magánszemélyektől. A külföldi támogatás négyszereséhez jutottak ugyanakkor ugyanezek a civilek az államtól (240 milliárd). Pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy a szektort – pontosabban a kormány számára annak kellemetlen részét – szeretnék ellehetetleníteni.

Magyarországon egyre inkább szitokszóvá válik a „civil szervezet” kifejezés, amelyet egyébként valamifajta, a kormánnyal (és az ő olvasatukban a társadalommal) szembeszegülő tényezőhalmaznak igyekeznek beállítani. Itt van mindjárt az ezen a héten bejelentett Stop Soros csomag, amelynek részeként nem csak „szégyenlajstromozással” büntetnék a kormányzat által illegális menekülteket támogatóként beállított civil szervezeteket, de magas, 25 százalékos illetéket (valójában persze büntetősarcot) vetnének ki azon szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokra, amelyek többségében külföldről kapnak pénzt. Az persze egyértelmű, hogy nem a bevételek növelés a cél.

A klasszikus civil szférával kapcsolatban is érvényesül a jól ismert kettős beszéd: hiszen miközben szavakban keményen bánnak a civilekkel – pontosabban ezen belül minden olyan szervezettel, amelyek a kormányzat számára nem kedves tevékenységet végeznek –, addig szépen folyatnak állami pénzeket a szférának. Nem csak a kipattant ügyekből szűrhető le ez a következtetés (lásd például a kormánynak oly kedves Civil Összefogás Fórum, CÖF félmilliárdos kitömését az állami tulajdonban lévő MVM, Magyar Villamos Műveken keresztül), hanem a Központi Statisztikai Hivatal adataiból is feketén-fehéren kiolvasható.

A klasszikus civil szektorba sorolható szervezetek száma 2016-ban mintegy 54 ezer volt – amint az a KSH napokban megjelent, a nonprofit szektorral foglalkozó kiadványában olvasható. Összes bevételük közel 630 milliárd forintot tett ki 2016-ban, ennek többsége támogatásból érkezett:

azon belül az állami támogatásból 240 milliárd, a magánszférától pedig 166 milliárd forint folyt be a számlájukra.

A jórészt egyesületekből álló kör esetében a tagdíjakból befolyt összegek sem elhanyagolhatók: 162 milliárd forintra rúgott az alaptevékenységből származó bevételük. Ehhez képest gazdálkodási tevékenységből csak mintegy 10 milliárdos bevételük származott a taglalt évben.

Ami a külföldről származó támogatásokat illeti, a teljes 60 milliárd forintot kitevő összeg kétharmada nonprofit szervezetektől, egyházaktól, pártoktól származott, a hatoda uniós forrásból, s csak a huszadrésze magánszemélyektől.

Lapszem – 2017. december 29.

FüHü

2017-12-29

Ma a Tamaráknak és a Tamásoknak kívánunk boldog névnapot. Az idő? Nos, eléggé vegyes lesz: nyugat felől felszakadozik, csökken a felhőzet, a Dunántúlon már napsütésre is számíthatunk, de a Tiszántúlon estig marad az erősen felhős ég. Itt-ott lehet erős szél, s csapadék is. A nappali hőmérséklet 1 és 6, késő estére -4, +2 fok lehet. Lássuk, miről írnak a lapok!

Népszava: Megroppanó nagyvárosok

A nagyvárosok eladósodottságának szentel több cikket is a mai Népszava. Pécs után Miskolc is szorult helyzetbe kerülhet, egy év alatt csaknem 12 milliárd forinttal 45 milliárdra nőtt a borsodi város cégeit összefogó holding kötelezettségvállalása, ami durván a háromszorosa az alaptőkéjének – derül ki a holding 2016-os beszámolójából. A polgármester cáfol, de a zrt. hitelkeretét növelik, s a város éppen újabb terhet vállalhat fel kormányzati segítséggel. A kabinet ugyanis a december 27-i döntésével hozzájárult ahhoz, hogy a város összesen mintegy 2,6 milliárd forintos fejlesztési hitelt vegyen fel – áll a cikkben.

A Népszava „Öt éve megjósolt adóssághegyek” címmel egy másik írást is közzétett a témában. Ebben a szerző a többi között arról ír, hogy Pécs és Miskolc eladósodottsága aligha lehet meglepetés a kabinet számára: már öt éve készült olyan kormányzati elemzés, amelyben előre jelezték az önkormányzati túlköltekezés veszélyeit.

„Az önkormányzat pont olyan meggondolatlan hitelfelvevő volt, mint a lakosság. Nem gondolta át, hogy miből fizeti vissza a kölcsönt”

– vélekedett az úgynevezett Századvég-akták egyike. Az elemzésben a mintegy 7,5 milliárdos adósságba vert Szentendre egyik korábbi vezetője azt mondta:

„A képviselő-testület abban érdekelt, hogy a fejlesztési projektek megvalósuljanak, hiszen a választási rendszerből fakadó ösztönzők erre késztetik őket”. Vagyis mindegy, hogy megtérül-e az, amit hitelből építenek, csak át lehessen adni választások előtt.

A problémát a Bankszövetség képviselője is jelezte, mondván, „ne lehessen a következő vezetésre hagyatékolni az ügyletek visszafizetésének terhét” – áll a lapban. A bankszövetségi szakértő egyébként azt is javasolta, hogy be kellene vezetni a városvezetők személyes, büntetőjogi felelősségét. Ám az adósságkonszolidáció 2011-es kezdete előtt a 19 legnagyobb tartozást felhalmozó város közül 16-ot kormánypárti polgármester vezetett.

Magyar Nemzet: Rengeteg pénzt költ a kormány baráti életművekre

Nehezen indokolható mértékű támogatásokat ad a kormány kedvenc művészeinek életműgondozására – erről ír a Magyar Nemzet. A napokban jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az Előretolt Helyőrség és egy erdélyi médiaegyesület együttesen közel 3 milliárdos támogatást kapnak, de a vonatkozó kormányhatározat ezen túlmenően is hatalmas összeget biztosít négy művészéletmű kezelésére.

360 milliós forrást nyert el Szervátiusz Jenő és a Szervátiusz Tibor szobrászok munkásságának gondozására az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.. Ennyi pénzből akár két múzeumot is lehetne alapítani a szobrász apának és fiúnak – igaz, már van egy közös múzeumuk, Kolozsváron.

Az Origo cikke szerint vállaltan Fidesz-barát Csoóri Sándor életművének gondozására 150 millió forintot adott a kormány: a pénzt az ürömi Violino Talentum Tehetséggondozó és Kulturális Szolgáltató Bt. kapta, melynek az Opten nyilvántartása szerint két tagja van: Csoóri özvegye, Balogh Júlia és nevelt lánya, Csoóri-Bányai Réka – a társaság tavaly 1,2 milliós árbevétellel zárta az évet.

Százmillió forint jutott a Kossuth-díjas zeneszerző, Szokolay Sándor életművének gondozására is: a forrás kedvezményezettje a támogatáshoz képest szerény forgalmat bonyolító Legend-Art Kft., amit szintén két hozzátartozó vezet: Szokolay Orsolya hegedűművésznő az ügyvezető, özvegy Szokolay Sándorné pedig tag a családi vállalkozásban. Szokolay Sándor 2003-ban lépett be a Fideszbe; 2013-as temetésén Orbán Viktor is részt vett.

Szobrokra is komoly forrásokat szánnak: Kocsis Máté józsefvárosi polgármester kérésére 128 millió forintot adnak a Lech Kaczynski-szobor felállítására. A vértanúhalált halt lengyel pap, Jerzy Popiełuszkó emlékére pedig 50 milliós szobrot állítanak. Mindkét emlékművet az NMI Művelődési Intézet állíthatja fel.

A Nemzeti Művelődési Intézet utódjának számító nonprofit kft. egyébként is nagyot merített az év végi kulturális pénzesőből, hiszen a 26 támogatott projektből 17-et ők vittek el, 4,2 milliárd forint értékben.

A művelődési intézet jelenlegi fenntartója az a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, amit a korábbi MDF-es, ma a Fidesz-frakcióban ülő Lezsák Sándor hozott létre.

Magyar Idők: Botrányba fullasztanák a 2018-as választást

Nehéz helyzetben vannak az ellenzéki pártok és a „politikai civilek” Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint, hiszen a Fidesz–KDNP 2006 ősze óta minden országos választást megnyert és 12 éve toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat – mutatott rá, mondván, ezért most arra törekszenek, hogy mindenféle mondvacsinált okkal megkérdőjelezzék a 2018-as voksolás tisztaságát.

Több magyarországi szervezet kapott jelentős összegeket az elmúlt évben Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatától olyan célokra, mint a „szervezetfejlesztés”, az „állampolgári tudatosság növelése” vagy az „alkotmányosság helyreállításának elősegítése”.

A 2018-as országgyűlési választás közeledtével a Társaság a Szabadságjogokért beindította válaszTASZ című internetes oldalát, amelyen egyebek között a kampányrendezvények megzavarására buzdít, balliberális lapok pedig már most igyekeznek minden, a kormánypártokkal összefüggésbe hozható akciót, például egy tojásosztást választási csalásként feltüntetni. Szánthó Miklós úgy véli, a cél a Fidesz–KDNP egyre fokozódó nyomás alá helyezése.

Ennek folyománya az is, hogy az ellenzéki pártoknak jelenleg nincs reális esélyük a kormányváltásra, a baloldal önmagával van elfoglalva, azt azonban tudják, hogy ők maguk – a kommunikációs frázisokon túlmenően – a gyakorlatban nem lebegtethetik be a választások bojkottját,

annak illegitim mivoltára hivatkozva, hiszen ilyen alapon megkérdőjelezhető lenne, miért vettek részt a 2014-esen és miért vették fel azt követően országgyűlési mandátumukat. A „terep előkészítését” ezért érzékelhetően magukra vállalják a „politikai civilek – írja a lap.

Magyar Hírlap: Minden szinten siker

Ezzel a címmel közölt évértékelő interjút a lap Szabó Tünde sportért felelős államtitkárral, aki szerint a mindennapos testnevelés bevezetésének eredményeként ma már közel egy millió kétszázezer gyermek mozog mindennap. Az elindított szakmai programok hatására a sportoló fiatalok száma folyamatosan nő, a verseny engedéllyel rendelkezők száma meghaladta az ötszázezret, és míg 2009-ben hazánk felnőtt lakosságának csupán öt százaléka sportolt rendszeresen, a friss nemzetközi felmérések szerinti ez mára közel tizenöt százalék, amely visszaigazolják a meghatározott irányok, hosszú távú elképzelések helyességét. Ami az élsportot illeti: az az idén 81 nemzetközi sporteseményt rendeztek, többek között a FINA vizes világbajnokságot, a judo világbajnokságot, az RG Európa-bajnokságot és az EYOF-ot. A magyar sportolók csodálatos eredményeket értek el, egyebek között úszóink, de atlétáink közül is több, s a teniszezőink is remekeltek.

Szóba került a TAO hat éve működő finanszírozási rendszere is, s szerinte a csapatsportok társasági adókedvezményének pozitív hatásai az utánpótlássport, a szabadidősport és a létesítményfejlesztés területén a leglátványosabbak.

Am a focit illeti: szerinte türelemre, hitre, összetartásra és folyamatos munkára van szükség ahhoz, hogy végül elérjük a kitűzött célokat.

A szurkolók támogatása ebben is nagy segítséget jelent.

Jelentős változás történt az idén: a sport teljes igazgatási és finanszírozási rendszere az államtitkársághoz került. Szabó Tünde szerint az átállás zökkenőmentes volt. Az egycsatornás finanszírozás mindenképpen előnyös a sportági szakszövetségek számára, mert átlátható és tervezhetőbb támogatási rendszert, egységes követelményeket és ellenőrzési folyamatokat biztosít – szögezte le.

Közérdekű adat, hogy mire költik pénzüket a focialapítványok

FüHü

2017-11-15

Közérdekű adat, hogy mire költik pénzüket a focialapítványok

Visszatérő huzavona, hogy az ellenzéki pártok és a kormányhoz nem kötődő média rendre meg szeretné tudni, hogy mire költik a sportklubok a társadalmi adó terhére (ismertebb néven: tao) támogatásokat, azok pedig nem kívánják azt elárulni.

A megkeresések nem kis hányada a felcsúti klubhoz érkezik, mert ők kapják a legtöbb támogatást, ám a klub eddig rendre elzárkózott az adatok közlésétől. A Kúria most a Demokratikus Koalíció keresetére jogerős ítéletben kötelezte a felcsúti focialapítványt, hogy közérdekű adatként adja ki, mire költötte a társasági adó terhére kapott támogatásokat.

A DK szerint

a sportcélú tao-támogatások összege és fölhasználása Orbán Viktor legféltettebb titkai közé tartozik.

Az október 23-i beszédére hallgatóságot szállító buszok között például jónéhány viselte a felcsúti Puskás Akadémia emblémáját. Joggal merült föl tehát a gyanú, hogy e szállítás költségeit is a támogatásból fedezték.

A DK-nak a Kúria ítélete nem csak azért fontos, mert így nem lehet tovább titkolni, hogy a lerobbant egészségügy, a lepusztult oktatás és a kirívóan nagyarányú szegénység hazájában milyen irdatlan összegek és milyen képtelen célokra jutnak a sportegyesületekhez a miniszterelnök beteges sportmániája következtében. Ennél is fontosabb, hogy az ítélet újra rávilágít: a Fidesz erőfeszítései a jogállam független intézményeinek bedarálására nem jártak teljes sikerrel, a bíróságok a kormánypárt erőteljes nyomásgyakorlása és megannyi támadása ellenére is nagyrészt őrzik függetlenségüket.

A független magyar sajtót támogatná az amerikai külügyminisztérium

FüHü

2017-11-10

A független magyar sajtót támogatná az amerikai külügyminisztérium

Pályázatot hirdetett az amerikai külügyminisztérium a vidéki magyar sajtónak. Az objektív médiát akarják támogatni, 500-700 ezer dollárral, vagyis 135-188 millió forinttal.

A pályázati kiírás a külügyminisztérium honlapján jelent meg, a célja, hogy „támogassa a Magyarország fővárosán kívül tevékenykedő médiumokat adatokon alapuló riportok elkészítésében és közönségarányuk növelésében”. Az is a célok közé tartozik, hogy

„minél többen férjenek hozzá megbízható, hiteles információhoz”.

Budapesten kívüli médiumok pályázhatnak, többek között újságíróképzésre, műszaki és pénzügyi támogatásra is.

A pályázatoknak tartalmazni kell azt a célkitűzést is, hogy a munka demokratikus reformokhoz vezessen.

A határidő január 19., a pénzt május és július között kezdik folyósítani. Vagyis, már a választások után.

A 444 forrásai szerint a pályázat szoros összefüggésben van David Kostelancik amerikai ügyvivő néhány hete elmondott beszédével. Kostelancik akkor keményen kritizálta a magyar kormányt, folytatódó negatív tendenciákról és riasztó fejleményekről beszélt a sajtószabadság területén. Többek között azt mondta: bár még léteznek, de egyre kevesebb van a független médiumokból, amelyeknek kihívásokkal kell szembenézni a hirdetési piacon,

„nyomásgyakorlással és megfélemlítéssel találkoznak”.

A beszédet a magyar külügyminisztérium a magyar belpolitikába való „kéretlen beavatkozásnak” nevezte, és be is kérették az ügyvivőt.

A mostani pályázat azt is jelzi, hogy, Trump ide vagy oda, az amerikai kormányban valóban komolyan aggódnak a demokrácia magyarországi állapota miatt.

Ma kezdődik a gázkonvektor-program

FüHü

2017-09-21

Mától először az ország középső régiójában pályázhatnak magánszemélyek a lakások gázkonvektorainak cseréjéhez legfeljebb félmilliós támogatást. Az összkeret másfélmilliárd forint.

Csütörtöktől elsőként budapesti és Pest megyei magánszemélyek igényelhetnek támogatást az elavult gázkonvektorok cseréjéhez az Otthon melege programban. A pályázaton legfeljebb 500 ezer forint vissza nem térítendő támogatást lehet kapni – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

A pályázati lehetőség régiónként sorban nyílik meg. Közép-Magyarország után szeptember 22-től a nyugat-dunántúli megyék kerülnek sorra, szeptember 25-től Dél-Dunántúlról, szeptember 26-tól Észak-Alföldről, szeptember 27-től Dél-Alföldről, szeptember 28-tól Észak-Magyarországról, végül szeptember 29-től Közép-Dunántúlról lehet pályázni a forrás kimerüléséig.

Az 1,5 milliárd forintos keretösszegű program célja a lakóépületekben található gázkonvektorok cseréjének elősegítése. A felmerülő anyag- és munkadíjak mellett a tervezési, engedélyeztetési és egyéb szakhatósági költségekhez igényelhető vissza nem térítendő támogatás. Maximális mértéke

ingatlanonként és magánszemélyenként az elszámolható bruttó költségek 80 százaléka, de legfeljebb 500 ezer forint.

A részletes Pályázati Útmutató elérhető itt, a pályázattal kapcsolatos kérdésekre az NFSI Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. Ügyfélszolgálata ad bővebb tájékoztatást.

Az Otthon melege másik, korábban meghirdetett programja keretében október 15-ig igényelhető legfeljebb 700 ezer forint vissza nem térítendő támogatás új kondenzációs kazán beépítésére és a fűtéskorszerűsítés kiegészítő költségeihez. További részletek itt találhatók.

MTI/FüHü

Pénz és/vagy politika

FüHü

2017-09-19

Nem lehet hatékonyan, illetve hitelesen fellépni kisebbségi jogaink európai védelme mellett, ha közben el kell hallgatni, hogy a magyar kormány (ezt Kövér éppen itt Erdélyben tette világossá) etno-nacionalista, homogén nemzetállamot követel, szemben Európával.

Képmutatás és megtévesztés azt hangoztatni, hogy a politikától átitatott elosztórendszerek, értsd a költségvetést visszaosztó, felügyelő, azt számonkérő intézmények, az állam semleges, minden szegletében szakszerű és racionális, sőt politikai befolyástól mentes, akárhol a világon. Nevezhetjük lobbinak – szebb, mint részrehajlást, klientelizmust mondani –, vagy kiálthatunk folyton korrupciót minden egyes apró ügyletnél, ahol látszik, hogy a kedvezményezettek, illetve haszonélvezők, a kivitelezők, vagy más módon érintettek köre befolyásos politikusok körével esik egybe, a jelenség mindenfele létezik. A dolognak viszont, egyfelől erős korlátot kell szabjon a törvényesség, az intézményes működés átláthatósága, az egymástól független hatalmi ágak közül többek között az oknyomozó média ténykedése, stb. Másfelől a józan ész, a tisztesség, a morális meggondolások, mely – minden ellenkező híreszteléssel szemben – a politikában is érvényes, még ha ehhez a választók kontrollja, a politikai ingamozgás fenyegetése is szükséges.

A kormányzati és egyéb politikai intézmények működésével kapcsolatban minősített farizeizmus lenne százszázalékig elvárni, hogy azok, és persze a politikusok, legyenek például mindenestől semlegesek támogatások odaítélésekor, hogy csakis stratégiai tervezés, és fokozatos, ellenőrzött és átlátszó módon osztogassanak (/fosztogassanak), amikor azt tehetik. Ezekben az ügyletekben viszont, hogy konyhanyelven mondjam és eltekintsek példának okáért a svájci határőrség lényeges kivételétől, a méret számít. A kis előnyök és juttatások esetén a közvélemény elnézi, sőt „emberek vagyunk” alapon mindenkor föltételezi is, a valamilyen szintű részrehajlást, (antropológiai jellemvonásokat nehéz fölülírni) a rokoni kapcsolatok „hasznát” (igen, a nepotizmust, még akkor is, ha valaki – mint kedves bumfordi agrárminiszterünk teszi – a lányát alkalmazza, amiről fogadni mernék, hogy egy közvélemény-kutatás simán kimutatná, hogy nem érzik összeférhetetlenségnek a népek, azok többsége) és a lojalitás jutalmazását. Végtére is a politikai formációk kormányra kerülve saját programjaikat kell megvalósítsák, ezért ha nem is a személyekhez kötődő, de a programok iránti lojalitás elvárható a kivitelezőktől, és a támogatók valamilyen szintű jutalmazása is. Más kérdés, hogy a román politikai rendszerben, a pártoknak csakis ez, azaz a közigazgatási funkciók szétosztása és a zsákmányszerző politika honosult meg, ez a legállandóbb vonása a politikai mezőnynek, ezért nem számítanak az ideológiák csupán a kormány/ellenzék törésvonal strukturálja a mezőnyt.

És ezért egészen más a jelenlegi magyarországi politika, ahol egyetlen hatalmi központból, lassan-lassan egyetlen személy dönt országos és hosszútávú, valamint a határontúli támogatások szétosztásáról, ahol a lojalitás személyes alapú, alattvalót követel és teremt. (A rendszer jellegét – túl a megfigyelhető és átlátható ügyleteken, ami nem jelenti, hogy látni is akarja a többség azt, ami szemet szúr: ugyan ki gondolhatná komolyan, hogy a Mészáros gazdagodása vállalkozói tehetségének köszönhető, és a csúti kisvasút gazdaságos? – a vezér példaképei, Putyin, Erdogan stb., mutatják meg.) Márpedig az a helyzet, hogy az egyébként hellyel-közzel és hangfogóval (melyet Szili Katalin mesterien fogadtatott el a legvéresszájúbbakkal is, ezt egyszer még tanítani illene, és a képmutatást is, amivel vezéreink élnek az ügyben is) még mindig autonómiázó, függetlenségükre oly büszke, elöljáróink (régió, párt és személytől függetlenül, nagy tisztelet az igen apró kivételeknek), aprópénzért is szó nélkül hajlandók Orbán kövét fújni, vitorláit dagasztani, alamizsnáját elfogadni. (Egyszer majd lelepleződik a „lojalítás-verseny is, amiért ezt megéri, az a cinizmus, ahogyan nagy ájtatoskodva gazdagodnak és klientúrát építenek nemcsak az itteni potentátok, hanem a magyarországi kormánytagok is köz- és európai, illetve ki tudja milyen pénzeken, nagyot fognak csodálkozni főként azok, akik ma is pontosan tudják, mi és hogyan történik ezen a területen.) Ha a „benyaló lojalitás” közhasznot szolgál, és ismerek ilyen ügyleteket is (no nem sportakadémiákra meg politikusok fényezésére fordított protokollpénzekre gondolok), akkor, és bizonyos korlátok között akár elfogadható is lehet(ne) a dolog. Csakhogy esetünkben és általában a határon túli területekre irányuló támogatásoknak semmiféle rendszere és még kevésbé kontrollja nem alakult ki, pontosabban le lett építve, ami eddig – úgy ahogy, de mégiscsak – működött. Felsorolni sem érdemes azokat az ügyleteket, amelyek esetében sem semmiféle tervezés, sem semmiféle kontroll, (egy-két oldalas pályázattal nyernek el, és ugyanilyen beszámolóval szoktak elszámolni tetemes összegeket) nem működik.

És még ezt sem gondolom a legnagyobb problémának, a feltétlen lojalitásért osztott pénzek csak a jéghegy csúcsa, esetenként megkárosítja különösen a magyar adófizetőket (ha nekik így tetszik, hát rajta, mondhatnánk cinikusan, pedig nagyon is rontja elsősorban az imidzsünket, azután a hitelünket, a hozzánk átfolyó obskurus és hektikus, rendszertelen és klienteláris alapon működő támogatások ügye! Ráadásul viszonyulni hozzá, megindokolni a támogatásokat, egyáltalán nem könnyű. Még akkor sem, ha nem is itt, hanem Magyarországon költik az erdélyiekhez/székelyekhez köthető támogatásokat, mint az a szászjenő-féle fantomintézet és újabban a orbánjánosdénes-féle „íróakadémia” – milyen gyakoriak lettek a szovjet mintára, sőt annál is önkényesebben létrehozott mindenféle akadémiák, nemde? – esetei mutatják.), de messze nem annyira veszélyes, mint egyéb vonzatai. Nevezetesen ennél károsabb először is a megkövetelt EU-ellenességben megnyilvánuló, magyar etno-nacionalista politikához való lojalitás, ami homlokegyenest ellentmond a határon túli kisebbségek eddigi politikai filozófiájának, stratégiájának. Ez olyanfajta sunyításhoz, kettős beszédhez vezet az itteni politikában ami, minden valószínűség szerint, és előbb utóbb, szét fogja zúzni annak kereteit. Nem lehet hatékonyan, illetve hitelesen fellépni kisebbségi jogaink európai védelme mellett, ha közben el kell hallgatni, hogy a magyar kormány (ezt Kövér éppen itt Erdélyben tette világossá) etno-nacionalista, homogén nemzetállamot követel, szemben Európával. De ennek a megkövetelt feltétlen lojalitásnak a káros és értelmezhetetlen következménye az is, ami az „azeri pénzmosoda” címen elhíresült nemzetközi korrupciós botránnyal kapcsolatosan az EP-ben történt, hogy képviselőink nem támogat(hat)ták a kivizsgálást, melyet végül mégis elfogadtak. Következményei pedig Magyarországra és áttételesen ránk is hatással lesznek (Biztosan végig sem gondolták vezéreink-képviselőink, de éppen az át nem látható források és elszámolások miatt, ha valaki majd azt mondja, hogy kuss ebben az ügyben is, mert esetleg ide is jutott – bizonyíthatóan, vagy sem – támogatás az azeri diktátor pénzéből, akkor mi van? Hogyan lehet megvédeni a rommagyarság jó hírnevét, és hogyan bizonyíthatják ártatlanságukat egyre inkább csak saját érdekeiket képviselő, de a nevünkben beszélő, KÉP(TELEN)viselőink?).

Tudatában kell(ene) lenni annak, hogy egy átfogó határon túli támogatási rendszer, egy követhető stratégia, általában a támogatások átláthatósága nem (csak) a korrupció leleplezéséről szól (esetlegesen persze erről is), hanem mindenekelőtt közérdeket szolgál. A hitelvesztéstől ment(ene) meg, attól, hogy végül mindnyájan cinkosok legyünk, ha nem másként a hallgatásunkkal, egy minden bizonnyal elhibázott, csupán magyarországi belpolitikai célokat szolgáló politikai játszmában.

Magyari Nándor László

1...345 4. oldal a 5-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Címke: támogatás

Felcsút, Orbán Viktor szülőfaluja 1,5 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült.

Nem a megjutalmazott dolgozóktól sajnáljuk a pénzt,

a köztisztviselői illetményalapot a jelenlegi 38 ezer forintról 60 ezer forintra emeljék fel.

emellett kiokosították őket a CSOK igénybevételének lehetőségeiről is,

Az egyéni jelöltek legfeljebb 5 millió 140 ezer forintot költhetnek a kampányukra, ebből valamivel több mint egymilliót az állam biztosít. Emellett a pártok is kapnak pénzt. A kampány hivatalosan három hét múlva kezdődik.

Ezt a pénzt csak a kampányidőszak alatt lehet felhasználni,

A listát állító pártok is kapnak támogatást a költségvetésből:

A támogatás szempontjából a közös listát állító szervezetek egy pártnak számítanak,

Annak a jelöltnek is vissza kell elvben fizetnie a támogatást, aki nem éri el az érvényes szavazatok két százalékát.

azon belül az állami támogatásból 240 milliárd, a magánszférától pedig 166 milliárd forint folyt be a számlájukra.

Népszava: Megroppanó nagyvárosok

„A képviselő-testület abban érdekelt, hogy a fejlesztési projektek megvalósuljanak, hiszen a választási rendszerből fakadó ösztönzők erre késztetik őket”. Vagyis mindegy, hogy megtérül-e az, amit hitelből építenek, csak át lehessen adni választások előtt.

Magyar Nemzet: Rengeteg pénzt költ a kormány baráti életművekre

A Nemzeti Művelődési Intézet utódjának számító nonprofit kft. egyébként is nagyot merített az év végi kulturális pénzesőből, hiszen a 26 támogatott projektből 17-et ők vittek el, 4,2 milliárd forint értékben.

Magyar Idők: Botrányba fullasztanák a 2018-as választást

Ennek folyománya az is, hogy az ellenzéki pártoknak jelenleg nincs reális esélyük a kormányváltásra, a baloldal önmagával van elfoglalva, azt azonban tudják, hogy ők maguk – a kommunikációs frázisokon túlmenően – a gyakorlatban nem lebegtethetik be a választások bojkottját,

Magyar Hírlap: Minden szinten siker

Visszatérő huzavona, hogy az ellenzéki pártok és a kormányhoz nem kötődő média rendre meg szeretné tudni, hogy mire költik a sportklubok a társadalmi adó terhére (ismertebb néven: tao) támogatásokat, azok pedig nem kívánják azt elárulni.

Pályázatot hirdetett az amerikai külügyminisztérium a vidéki magyar sajtónak. Az objektív médiát akarják támogatni, 500-700 ezer dollárral, vagyis 135-188 millió forinttal.

A pályázatoknak tartalmazni kell azt a célkitűzést is, hogy a munka demokratikus reformokhoz vezessen.

Mától először az ország középső régiójában pályázhatnak magánszemélyek a lakások gázkonvektorainak cseréjéhez legfeljebb félmilliós támogatást. Az összkeret másfélmilliárd forint.

ingatlanonként és magánszemélyenként az elszámolható bruttó költségek 80 százaléka, de legfeljebb 500 ezer forint.

Nem lehet hatékonyan, illetve hitelesen fellépni kisebbségi jogaink európai védelme mellett, ha közben el kell hallgatni, hogy a magyar kormány (ezt Kövér éppen itt Erdélyben tette világossá) etno-nacionalista, homogén nemzetállamot követel, szemben Európával.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA