Van abban némi arcpirító, hogy egy ilyen antiszociális kormány papol Budapestnek szolidaritásról. Mert Budapest Európa talán legszolidárisabb városa. Minden Budapesten megtermelt 100 forintból 97 a központi költségvetésbe kerül. Nem ismerünk még egy olyan európai nagyvárost, amelyet ilyen mértékben sújt az adóelvonás. A budapesti autótulajdonosok által befizetett gépjármű- és a jövedéki adóból immár egy fillér sem marad a városban az utak felújítására. Budapest működteti az ország legnagyobb közösségi közlekedési rendszerét – amin sokkal többen utaznak, mint a MÁV és a Volánbusz járatain együttvéve -, és bár az európai nagyvárosok szinte mindegyikében az állam és a város fele-fele arányban fizeti a közlekedés költségeit, Budapest tízszer többet tesz a bele, mint a magyar kormány. Sorolhatnám még. Budapest és a budapestiek szolidárisak, itt az ideje, hogy Budapesttel és a budapestiekkel is szolidárisak legyünk.
Ha a kormány valóban azt gondolja, hogy fizessenek a gazdagok, akkor ne a válság által legjobban sújtott Budapestet sarcolja, hanem javaslom, kezdje az adóztatást Mészáros Lőrinccel és a többi NER-lovaggal – ahelyett, hogy őket tömné tovább többek között az önkormányzatoktól elvont pénzekből.
Címke: szolidaritás
Karácsonynapló – 2020. június. 11.
Szolidaritás nuku: maszk export tilalom Németországban
Az Európai Unió tagállamai arra törekszenek, hogy maximális készletekkel rendelkezzenek a korona vírus elleni háborúban, ezért több ország leállította az exportot. Németország tiltja a kivitelt, Franciaország kormányzati ellenőrzés alá helyezte a cégeket, Itáliában engedélyt kell kérni az exporthoz.
Miközben sok államnak érvényes szerződése van maszkok és egyéb védőfelszerelések behozatalára sok ország tiltja vagy engedélyhez köti az exportot! Erre mutatott rá Belgium egészségügyi minisztere amikor az uniós miniszterek vésztanácskozást tartottak. Ausztria, a balti államok és Luxemburg sietett csatlakozni.
„Hiány esetében kötelező a szolidaritás!”
Ezt hangsúlyozta Hollandia egészségügyi minisztere. Elvben mindenki egyetértett, de a gyakorlat mást mutat: a nemzeti szempontok elsőbbséget élveznek! Érdekes módon indokolta a nemzeti önzést Jens Spahn német egészségügyi miniszter: „jelenleg a maszkok a piacon nem oda kerülnek, ahol a leginkább szükség lenne rájuk! Az kap maszkot, aki a legtöbbet fizet érte! Ezért Németország kezdeményezte az uniós export leállítását. Amíg ez bekövetkezik, addig életbe léptettük a német export tilalmat!”
Lesznek azért kivételek – mondta Németország egészségügyi minisztere. „Egyéni kérések alapján továbbra is exportálunk maszkokat, természetesen elsősorban a szomszédos államokba!” – mondta Jens Spahn egészségügyi miniszter.
Óriási a túlkereslet
Erre hívta fel a figyelmet Thierry Breton uniós biztos, akihez az ipar ügyei tartoznak. A napokban összehív egy tanácskozást, hogy megvitassa a gyártó cégekkel: hogy lehetne gyorsan növelni az exponenciálisan növekvő kereslet kielégítését?! Mindenki az eddiginél gyorsabb reakciót sürgetett. A németek, görögök és portugálok azt indítványozták, hogy jöjjön létre egy olyan uniós platform, amely azonnal közölné minden tagállam intézkedéseit a korona vírus elleni háborúban. Jelenleg ugyanis nincs idő a koordinációra, mert olyan gyorsan tör előre a korona vírus járvány Európában.
Ünnep előtti gondolatok a szolidaritásról
Szolidáris vagyok mindazokkal, akik mai napig szenvedői a Trianon okozta sérüléseknek. De nem vagyok szolidáris senkivel azok közül, akik felelősek voltak az első világégés kirobbantásáért és hazánkfiainak háborúba hajszolásáért. Szolidáris vagyok minden nyomorúságossal, akik a fehér lovon bevonuló tengerész kormányzósága idején szenvedtek annak intézkedéseitől, és azokkal, akik életüket, vagy lelki és fizikai egészségüket adták a második világégés idején.
Szolidáris vagyok nagybátyámmal, aki tintaceruzával írt tábori levelezőlapon, 1944 végén Máramarosszigetről adott hírt utoljára magáról, a munkaszolgálatos apákkal, kiknek sikerült megszökniük a ferihegyi halálra váróktól, anyósokkal és apósokkal, akiket, mert nem voltak hajlandók leszlovakizálni egy szatyorral a felvidékről szülőföldjükről elzavartak, pedig összes felmenőikkel együtt ott volt otthonuk, szolidáris vagyok az országot újjáépítő vasbetonszerelő anyákkal és a felsoroltak milliónyi társaival!
De nem vagyok szolidáris azokkal, akik megteremtették és segítették bármilyen módon a lehetőségét annak, hogy a második világháborúban honfitársaink elpusztuljanak, vagy egészségesként fogyatékossá váljanak. Szolidáris vagyok mindazokkal, akik ezerkilencszázötvenhatban, bármilyen világnézetűként is, de jobbító szándékkal változást akartak és ezért bármelyik oldalon is, de életüket adták, vagy szabadságukat áldozták fel.
De nem vagyok szolidáris az egymást felkoncolókkal, a történelmünk során bármikor is egymást kibelezőkkel, az elveiket köpönyegforgatókkal, azokkal, akik gyáván saját érdekeiket szem előtt tartva, bármikor és bárhogyan, de kivetkőztek emberi mivoltukból azzal is, ahogy elárulták embertársaikat. Szolidáris vagyok tanáraimmal eleitől fogva, az általános iskolától kezdve az egyetemig, tudományos, kulturális és sport területen dolgozó barátaimmal, munkatársaimmal és ismerőseimmel, és magától értetődően a családommal is!
De nem vagyok szolidáris a kirekesztőkkel, a vattacukros, olcsó populizátorokkal, akik meglovagolva mások szegénységét, vagy tudatlanságát, tájékozatlanságát, azok hátára felkapaszkodva bazári majmot játszottak a hatalomban. Nem vagyok szolidáris a pávatáncos hazardőrökkel, a politikai gigolókkal és közéleti ripacsokkal, a magukat és dolgaikat folyton folyvást nemzeti jelzőkkel illetőkkel, a hazát érdemtelenül kisajátítókkal, akik kommunikációs trükkökkel operálva követelik maguknak a tiszteletet, ahelyett, hogy azt kiérdemelnék!
Szolidáris vagyok minden szegénnyel, minden másként gondolkodóval, akik tudják, hogy elsősorban emberek és csak utána magyarok. Szolidáris vagyok minden másságot hordozóval, minden kisemmizettel és minden félreállítottal, minden bosszúból, vagy akár érdemtelenül megnyomorítottal, minden vallásuk normális gyakorlásától megfosztottakkal. Szolidáris vagyok a szerzett jogaiktól megfosztottakkal is, a trafikjaiktól eltiltottakkal, a földjeiktől elzavartakkal, a külföldre vagy így, vagy úgy száműzöttekkel, azokkal a milliókkal, akiket a média ugyan soha nem kap a szárnyára, de mégis értékesebbek, mint az ott bármilyen témában feltűnő, magukat mutogató celebek.
Nem vagyok szolidáris ugyanakkor a politikai csintalanokkal, kik, mint más a gatyáját úgy váltogatják nézeteiket és felfelé nyalva, lefelé meg taposva egyengetik saját előmenetelüket. És nem vagyok szolidáris a listázó zsidózókkal, cigányozókkal, az európai zászlót ablakon kidobókkal és égetőkkel, az Európát tagadókkal, sem azokkal, akik politikájukkal és magatartásukkal lovat adnak alájuk, vagy oltogatják, hergelik őket. Nem vagyok szolidáris azokkal a jókor voltak jó helyenesekkel sem, akik meglovagolva a történelem kínálta helyzetet, brancsba verődve, egymást igazolva sütögetik pecsenyéjüket, azzal, hogy majdani leszármazottjaiktól évtizedek múlva úgy sem fogja megkérdezni senki, hogy miből szerezték mindazt, amijük van!
Szolidáris vagyok az ünnepelőkkel, de azokkal nem, akik március 15-ét kisajátítják, mintha az csak az ő ünnepük lenne, akik azt hiszik magukról, hogy ők Magyarország, pedig az sokkal több és színesebb náluk!
Itt az ellenzéki konszenzus
Tüntetők fogadták az Orbán Viktor évértékelőjére érkezőket a Várkert Bazár közelében, az Együtt kerítéssel körbevett „karámba” zárt aktivistái táblákkal és a közpénz ellopását számonkérő vicces beszólásokkal már a beszédet megelőzően kimondták véleményüket. A pártok a beszédre magára reagáltak.
DK-Szolidaritás: Orbán már csak a veje által ellopott milliárdokról beszéljen
Orbán Viktor miniszterelnökként most tartott utoljára évértékelő beszédet. Sajnáljuk, hogy ismételten kedvenc összeesküvés-elméleteivel fárasztotta magát, bőven elég lett volna, ha megmondja: mikor adja vissza a veje az ellopott milliárdokat, és hogy mikor kerül börtönbe a bűntársaival együtt.
A Demokratikus Koalíció-Szolidaritás szövetség szerint ami késik, nem múlik: ezekre kell majd válaszolnia április 8. után is, immáron a bíróságon.
EGYÜTT – Orbán 8 éve a szabadság és igazságosság elleni értelmetlen háború 8 éve volt
A magyar miniszterelnök országértékelője ismét nem a valóságról szólt, hanem egy társadalmi kisebbséget képviselő, erkölcstelen tolvaj zsákutcás lázálmairól. Igenis kormányváltó hangulat van az országban, lehetséges az illiberális rezsim megdöntése 2018 tavaszán. Csak a választási rendszer csalásai lehetnek támasztékai az elnyomó hatalomnak.
A beszédben képtelen volt a miniszterelnök olyan tényleges eredményekre utalni, amelyek javítottak a közszolgáltatások állapotán. Nem tudott beszélni az egészségügy válságának megoldásáról, nem tudott beszélni a nyugdíjrendszer fenntarhatóságának növeléséről, nem tudott beszélni az oktatási rendszer modernizálásáról, nem tudott beszélni a szegénység csökkentéséről – hiszen mindezek nem történtek meg.
JOBBIK – Orbán a saját nyolc évét értékelte nem az országét
A miniszterelnök szerint az elmúlt nyolc év sikeres volt. A saját nyolc évére gondolhatott, hiszen strómanjai soha nem látott vagyonokkal lettek gazdagabbak. Magyarország pedig 20 ezer gazdag és 2300 szegény migránssal. Előbbieket pénzért, utóbbiakat titokban engedte be Orbán Viktor. Ez valóban veszélyes.
Mint ahogy az is, hogy a magyar kormányfő maffiózókat megszégyenítő módon fosztja ki az országot – ahogy arra az Elios-botrány rávilágít –, aminek eredményeként ma már minden harmadik magyar kénytelen súlyos nélkülözésben élni, lepusztított kórházak, agyonadóztatott vállalkozások, elszegényedő nyugdíjasok, cserbenhagyott devizások között. Ez az Orbán-kormány valódi eredménye: félelemkeltés, korrupció, eltitkolt migránsok, út szélén hagyott magyarok, elvándorolt fiatalok.
LMP – Orbán évértékelője egy másik Magyarországról szólt
Orbán Viktor évértékelője egy olyan Magyarországról szólt,
– ahol a fideszen kívül mindenki ellenség és az ország vesztét akarja;
– ahol a kampány legfontosabb kérdése, hogy megmarad-e egy olyan kerítés, amit senki nem akar lebontani;
– ahol Matolcsy kiváló munkát végzett és megmentette a devizahiteleseket, miközben ma is több tízezer család retteg a kilakoltatástól;
– amely viszzaszerezte az önállóságát, miközben a valóság az, hogy Orbán pontról pontra, évről éve Putyin tervét hajtja végre.
De csak egy Magyarország van. A valóság pedig mindig legyőzi a propagandát. A valóság mindig legyőzi a hazugságot.
MoMa – A fasiszta világnézet leplezetlen dicsérete
Minden beszéd esetében a beszédnél beszédesebb két dolog. Mennyire mosolyog a közönség, amikor tapsol. Nos, Orbán évértékelője alatt a kivezényelt nézők többsége nem mosolygott. Akkor sem, amikor úgy érezték, most már illene tapsolni.
Mennyire szól az évértékelő arról, amiről szólnia hivatott: az év értékeléséről. Az ország teljesítménye – tele hazugsággal, a tények tisztelete nélkül – csak 15 percet érdemelt. Kétszer ennyi időt kapott egyetlen téma, a hóbortos vezér kedvence, a bevándorlás.
Aki nem érti a világot, az fél tőle. Akitől fél, azt meggyűlöli. Akit gyűlöl, az ellen harcol. Ha közben Magyarország lecsúszik, netán beledöglik, akkor is. Ma hallottuk az önmaga csalhatatlanságába belecsavarodott vezér félelmét a jövőtől. Van rá oka. De nem azért, amit elmondott.
MSZP – PM – Ez egy közepes méretű szocialista nagyvállalat igazgatójának a termelési beszéde volt
Hazugságbeszédként jellemezte a kormányfő évértékelőjét az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Karácsony Gergely sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „soha még ilyen nyolc évet Magyarországnak”. A Párbeszéd társelnöke szerint a Fidesznek nem Magyarország, hanem a magyar emberek pénze az első. Ha valóban Magyarország sorsa lenne fontos a kormánynak, akkor Orbán Viktor számba vette volna, hogy az elmúlt nyolc évben hova jutott az ország gazdasága, oktatása és egészségügye, közölte, rámutatva, hogy siralmas adatok jellemzik ezeket a területeket.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke azt mondta: „ez egy közepes méretű szocialista nagyvállalat igazgatójának a termelési beszéde volt néhány hamis, álságos illúzióval megspékelve”.
Megállapodott a DK és a Magyar Szolidaritási Mozgalom
Választási együttműködési megállapodást kötött a Demokratikus Koalíció (DK) és a Magyar Szolidaritás Mozgalom szombaton Budapesten. Az erről szóló megállapodást Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és Székely Sándor, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke írta alá.
Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke elmondta, a Magyar Szolidaritás Mozgalom nem párt, hanem civil szervezet, ezért önállóan nem indulhatna az országgyűlési választásokon,
de a DK biztosítja nekik a parlamenti képviselet lehetőségét, így a mozgalom a párt színeiben, egyéni és listás helyeken indulhat a jövő tavaszi választásokon.
Gyurcsány Ferenc azt hangoztatta, hogy a demokratikus ellenzéki pártok programjában nincs olyan érdemi különbség, amely kizárná az összefogást, azonban kompromisszumok sokaságát kell megkötni. Ehhez pedig egy olyan vezetőt kell találni, aki a vitákat a végső, tisztességes egyezség képességével tudja majd rendezni.
Ezt a levelet írta Orbán Junckernek
A magyar miniszterelnök azt kéri, hogy az Európai Bizottság fizesse ki a magyar határvédelmi költségek felét.
A levelet Havasi Bertalan, Orbán sajtófőnöke küldte el az MTI-nek. A miniszterelnök azt írja benne, hogy
„Magyarország a migrációs válság kezdetétől tartja magát a külső határok védelmét előíró schengeni szabályokhoz.”
Szerinte Magyarország a háromezer határvadász szolgálatba állításával „nemcsak saját magát, hanem Európát is védi az illegális bevándorlók áradatával szemben”. Ez pedig a levél szerint 270 milliárd forintba került.
Orbán azt írja:
„A magyar álláspont szerint legfőbb ideje, hogy az európai szolidaritás a határvédelem ügyében a gyakorlatban is érvényesüljön.”
Szerinte a költségek viseléséből az EU-nak is ki kellene venni a részét, és azt tartaná méltányosnak, ha az unió a 270 milliárd felét fizetné.
Orbán levele szerint
a szolidaritás az európai közösség fontos alapelve.
Azt írja: „Remélem, hogy az európai szolidaritás jegyében joggal számíthatunk arra, hogy az Európai Bizottság a többi tagállam képviseletében eljárva az eddig felmerült rendkívüli határvédelmi kiadásaink felét belátható időn belül megtéríti.”
Arról viszont nem ír a levélben, hogy, szintén az európai szolidaritás jegyében, Magyarország befogadja-e azt az 1294 menekültet, akit az uniós döntés szerinte kellene.
