Kezdőlap Címkék Szilvásy György

Címke: Szilvásy György

„Kémper”: a cél a bíróságok elleni hangulatkeltés?

Nagy a veszélye annak, hogy manipuláltan fogják feloldani a titkosítás alól a „kémper” iratainak egy részét, hogy a bíróság ellen hangolják a közvéleményt – mondta Szilvásy György a Független Hírügynökségnek. A jogerősen felmentett volt titokminiszter egyébként még nem látta a május végén kihirdetett ítélet írásba foglalt változatát.

Hét éve és később is azt kérték a vád alá helyezettek és védőik, hogy hozzák nyilvánosságra az úgynevezett kémper iratainak minél nagyobb részét, hogy mindenki számára kiderüljön az igazság – emlékeztetett Szilvásy György volt titokminiszter, akit Galambos Lajos és Laborc Sándor egykori nemzetbiztonsági hivatali főigazgatókkal és egy magánszeméllyel együtt 2011-ben vádolt meg az ügyészség kémkedéssel.

Tavaly ősszel

a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felmentette a vádlottakat,

ez ellen felülvizsgálati indítványt nyújtott be az ügyészség. Május végén a Kúria elutasította ezt. (A viszontagságos eljárásról bővebben itt írtunk.)

A tanácsvezető bíró csaknem egyórás, nyilvános indoklásban fejtette ki érveit az államtitok miatt zárt ajtók mögött zajló perben. Azt mondta, az NBH-nál „idegen” állampolgárok bevonásával folytatott poligráfos vizsgálatokkal kapcsolatban Galambos Lajos „sok szabályt sértett”, ám nem bizonyítható a kémkedéshez szükséges szándékosság – írtuk egyebek között az ítélethirdetésről.

A Legfőbb Ügyészség (LÜ) már ekkor bejelentette, hogy elkezdik az iratok felülvizsgálását a nyilvánosságra hozatal érdekében. Most pedig a LÜ utasítására a Központi Nyomozó Főügyészség azt kérte a titkosszolgálattól, hogy vizsgálják felül a keletkezett iratok minősítését.

Az ügyészség ugyanazzal érvel most, mint az elmúlt hét évben a vádlottak és védőik mindvégig:

„a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében”

van szükség a titkosítás alól mentesíthető információk megismerhetőségére.

Akkor lehetetlennek és indokolatlannak tartotta az ügyészség ezt a kérést – mondta most a Független Hírügynökség megkeresésére Szilvásy György. Pedig azonnal kiderült volna, hogy az éppen az általuk elvégzett belső vizsgálat eredményét tálalta újra a vádhatóság úgy, mintha ők lettek volna a felbujtói a „kémkedésnek” – fűzte hozzá.

Az egykori tárcavezető szerint a pálfordulás oka egyértelműen az, hogy mivel jogilag már nincs semmilyen lehetőség az ügyet fenntartani, az iratok egy részének nyilvánossá hozatalával szeretnék elérni, hogy kormányzat „szakértők”

felhergeljék a közvéleményt: rossz ítéletet hozott a bíróság.

(Szerinte egyébként ez része lesz annak az általános támadásnak, amely a bíróságok függetlensége ellen zajlik a kormány részéről.)

Az eddigi tapasztalatok alapján okkal kell tartani attól, hogy ennek érdekében manipulatívan válogatott információk kerülnek napvilágra – válaszolta a FüHü kérdésére Szilvásy. Ez ellen nem tudnak védekezni, szerinte azzal az eszközzel nem fognak élni, hogy az egyértelműen féloldalas tartalmak másik részét – ha azok maradnak titkosítva – ők mondják el.

Mint mondta, az elmúlt években az ügyészség lényegében mindent elárult a per tartalmáról, csak éppen

hamis összefüggésben tálalva a közvélemény előtt.

Így arról is értesülhettünk, hogy kezdetben még az volt a vád, hogy az energiaszektort akarták átjátszani az oroszok kezébe – magyarázta. „Lehet, hogy jókat fogunk mulatni” – mondta ironikusan Szilvásy.

Ehhez hozzátartozik, hogy a kúriai tanácselnök május végén a nyilvános ítélethirdetésben részletes indoklásban olyan részleteket is elmondott, amelyeket korábban ők minősítettnek gondoltak, tehát ennek alapján könnyebb lesz az ő védekezésük az esetleges szelektált titokfeloldás után – hívta fel a figyelmet Szilvásy.

Végleges álláspontjukat akkor fogják tudni kialakítani, ha megismerik a szóban elmondott ítélet írásba foglalt változatát, mert a kettő nem feltétlenül egy az egyben ugyanaz. A leirat elkészült, de ők szeptemberben fogják megtekinteni, és ekkor kérhetik a minősítés alól mentesített rész(ek) átadását számukra (ami egyébként törvényi kötelessége a bíróságnak). Mert elképzelhető – folytatta Szilvásy -, hogy a leírás során a szóbeli ítéletet a bíróság kiegészítette a változatlanul titkos részekkel.

Legfelső bírói döntés előtt a kémper

Várhatóan ma dönt a Kúria az úgynevezett kémperben, amelyben egy évtizeddel ezelőtti események miatt emelt vádat az ügyészség, a másodfokú bíróság azonban jogerősen felmentő ítéletet hozott. Az ügyészség a Gyurcsány-kormány idején történtek miatt emelt vádat Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatói és egy magánszemély ellen. A Független Hírügynökség telefonon elérte Szilvásy Györgyöt.

Az államtitok miatt zárt ajtók mögött zajló perben tavaly ősszel a Fővárosi Ítélőtábla tavaly szeptember 25-én jogerősen felmentette a vádlottakat, az ügyészség ez ellen nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyről várhatóan ma dönt a Kúria.

A lassan tengeri kígyóvá terebélyesedett eljárás sajtóinformációk szerint az orosz titkosszolgálati behatolás és adatszerzés miatt indult, amelyre a vádirat szerint a Gyurcsány-kormány idején kerülhetett sor. A vádlottak tagadták bűnösségüket, de Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, mert álláspontjuk szerint megkérdőjelezhető a tavalyi jogerős ítélet.

A kormány nem hajlandó belenyugodni az ügy lezárásába,

és ebben Polt Péter ügyészeiben partnerre talált.

Az ügy lényege, hogy Galambos Lajos 2007-ben állítólagos bolgár szakembereket hívott az NBH-ba, hogy hazugságvizsgálatnak vessen alá több, általa megbízhatatlannak tartott középvezetőt. A P. László vezette biztonsági cég közreműködésével hozott szakemberek valójában oroszok voltak, és sajtóhírek szerint a polgári elhárítás szerverére is rákapcsolódhattak, így akár államtitkokhoz is hozzájuthattak. Galambost állítólag figyelmeztették beosztottai, hogy a bolgárok valójában oroszok, ám a tábornok ezt figyelmen kívül hagyhatta. Szilvásy György elleni vád alapja az volt, hogy amikor miniszterként értesült Galambos Lajos „tettéről”, elmulasztotta megtenni a feljelentést, Laborc Sándor ellen pedig azért emeltek vádat, mert nem intézkedett, amikor szembesült elődje döntésével.

Sikerült a tárgyalás előtt telefonon elérnünk az egykori titokminisztert. Mint Szilvásy György elmondta, nagyon kockázatos előre bármit nyilatkozni egy bírósági döntés kimeneteléről, de

nagyon bízik abban, a felülvizsgálati kérelmet elutasítja a legfelső bírói grémium.

Ő maga és a társai is tisztában vannak azzal, hogy ez az eljárás valójában egy politikai koncepció „terméke”, egy hajtóvadászat része, amelyet a korábbi szocialista politikusok ellen, a kormány biztatására, folytat az ügyészség.

Az utóbbi hetekben a bíróságok „megfegyelmezése” zajlik, de ebben csak részsikereket tudott a kormányzat felmutatni. A Kúria az igazságszolgáltatás függetlenségének egyik szilárd bástyája volt, pártatlanságukban nincs okuk e per vádlottjainak sem kételkedni.

Régi elképzelés az egységes hírszerzés

Nem új ötlet az „egységes hírszerzési központ”, aminek létrehozásáról Orbán Viktor beszélt. Az viszont komoly változás lenne, hogy közvetlen miniszterelnöki irányítás alá kerülne a terület.

Erős, közvetlenül a miniszterelnökhöz rendelt központként írta le az újonnan megalakuló Miniszterelnöki Kormányirodát szokásos pénteki állami rádiós megszólalásában Orbán Viktor. Ebben a jelentősen centralizált, kormány feletti egységben kap helyet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, s ide emelik a minisztériumok közigazgatási államtitkárainak koordinációját.

Harmadikként pedig ide kerül az „egységes hírszerzési központ” annak érdekében, hogy

Magyarország jobb információs, hírszerzési feladatot tudjon végezni.

Az egységes(ebb) nemzetbiztonsági szervezeti felépítés régi elképzelés, már a 2010 előtti években is tett erre kísérletet az akkori szocialista kormány, de nem volt meg az ehhez szükséges támogatás (a politikai mellett kétharmados parlamenti többség).

Ennek lényege, hogy (a szűkebb verzióban) a polgári és katonai hírszerzések, illetve elhárítások kerülnek egy-egy összevont szervezetbe; a bővebb változatban mind a négyet összevonják.

A kormányfői elképzelést észszerűnek nevezte Szilvásy György, korábban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszter. A Független Hírügynökségnek elmondta, hogy annak idején ő is a szakágankénti összevont szervezeti felépítést támogatta.

Az viszont jelentős változás lenne, hogy a miniszteri felügyelet helyébe a jelek szerint közvetlen kormányfői irányítás lépne. Szilvásy szerint azonban ez az erős hatalmi központ önmagában nem változtat azon, hogy a kormány visszaél-e a szolgálatokkal. Ez az esetleges szándék a szervezeti felépítés mikéntjétől független – mondta.

Egy ember, akit nem véd az államtitok

Tíz éve folyamatos pereknek van kitéve, de beszélni alig beszélhet róluk, mert amivel vádolják, az államtitok – ez derül ki abból a beszélgetésből, amelyet a Független Hírügynökség folytatott Szilvásy Györggyel, volt titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterrel. Az utolsó ügy, az úgynevezett kémper ugyan lezárul, méghozzá jogerős felmentő ítélettel, ám az ügyészség felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Hogy mi lesz belőle, még nem tudni, még az is elképzelhető, hogy minden kezdődik elölről. Mert az ügyészég nem nyugszik. Nem hagyja őt, de a családot sem.

 

Amikor először beszéltünk a hírről, hogy az ügyészség felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, az ön, az önök ügyében, azt mondta, hogy még semmiféle hivatalos értesítést nem kapott róla. Azóta sem?

Most kaptam meg, ön látja először postai értesítést; a Kúria adta fel, tehát valószínűleg ebből fogok értesülni a dologról. Az ügyvédem persze tájékoztatott arról, hogy milyen eljárás várható.

Mikor is kezdődött ez a bizonyos „kémper”?

2011-ben kezdődött.

Mikor érzete úgy, hogy le van zárva, maga mögött hagyta ezt az egészet?

Én mindig a legrosszabbra készültem. Amikor legelőször meggyanúsítottak, 2009-ben  – az egy másik ügy volt -, én azóta mindig a legrosszabbra készültem. Most is. És miután a felülvizsgálati lehetőség az egy létező jog, készültem erre, hogy ez be fog következni. Természetesen titkon reméltem, hogy a jogerős ítélettel lezárult a procedúra, de ezt csak nagyon titkon. Inkább tényleg azzal kalkuláltam, hogy ez be fog következni.

Azért, mert ismeri ezeknek az ügyeknek a mechanizmusát, tudja, hogy a vádhatóság nem akar veszíteni?  Vagyis úgy zárult le ez hétéves tortúra, hogy bebizonyosodott nem kém, nincs bűncselekmény, sem ön, sem a társai nem követtek el semmit.

Az utolsó fordulóban már nem kémkedéssel vádolt az ügyészség, hanem azzal, hogy a feljelentési kötelezettségemet elmulasztottam. A részleteket nem mondhatom el, mert azok titkosítva vannak. Azt azonban igen, és talán érdemi körülménynek is számít az ügyben, hogy az a téma, amiről ez a per szól hét éve, egyáltalán nem új: annak idején, 2008-ban, amikor még funkcióban voltam, kivizsgáltuk, hogy úgy mondjam, tokkal vonóval. Vagyis, amit elővettek az egy kész anyag volt 2008-ban. Erre mondják azt, hogy én nem tettem feljelentést, illetve elmulasztottam feljelentést tenni. Pedig akkor, még 2008-ban, az összes illetékes azt mondta, hogy nem történt bűncselekmény, és ezt erősítette meg immár jogerősen is a bíróság 2017-ben, vagyis nem mulaszthattam el a kötelességemet megtenni. Tehát a végén már ez volt a módosított vád, és éreztem, hogy az ügyészség még lépni fog.

Mert?

Mert fontos számára, hogy legalább egyszer, egy ügyben elmarasztaljanak engem.

Mit lehet különben elmondani a nyilvánosság előtt ezekről az ügyekről, amelyekben Önt meggyanúsították, ha amúgy az anyagok titkosak?

Két titkos ügyem volt: ez, illetve volt még egy, aminek csak a tényéről beszélhetek, hogy abban meg voltam gyanúsítva, de az abban a szakaszban el is halt, nem lett belőle vádemelés.

Ennek ellenére nem mondhatja meg, hogy miről van szó?

Nem, csak annyit mondhatok, hogy egy ügy. Ezen felül volt az elhíresült, UD Zrt.- ügy, még 2009 áprilisából. Ez volt ugye az a szervezet, amely a Fidesz, úgymond, árnyék titkosszolgálati háttere volt. Miután lebukott a társaság, a Fidesz indított ellenem, meg Laborcz Sándor ellen egy olyan támadást, amelyet az ügyészség segítségével jogi útra tereltek. A büntető ügy a személyiségi jogok megsértése körül forgott.  Többszörös eljárás volt az is, első fok, másodfok, visszaeső első fok, másodfok, de ez  mindig felmentéssel zárult le. Amikor már látszott, hogy az UD Zrt-s esetből nem lesz semmi, akkor meggyanúsítottak egy magántermészetű ügyben, ama bizonyos faültetésről van szó, ha emlékszik még rá. Ez a kreálmány is jogerős felmentéssel záródott, majd jött ez a kémper. Első fok, másodfok, visszaeső első fok, másodfok, és most felülvizsgálati kérelem. Az elsőfokú, debreceni ítélet elmarasztalt, még az eredeti vádban, de olyan formai és tartalmi hibái voltak az ítéletnek, ami miatt a másodfok nem tehetett mást, mint visszaadta első fokra, Kaposvárra. Ott felmentettek, ez történt másodfokon is. Az ügyészség közben módosított a vádon: már nem felbujtóként, hanem feljelentési kötelezettség elmulasztásáért vádolt meg. Hogy most mi van a felülvizsgálati kérelemben, azt nem tudom, még nem láttam.

Ha nagyközönségnek röviden el kellene mondania, hogy mi az ügy a kémperben, akkor mit mondana?

Hát abban semmi sem nyilvános. Mint említettem, egy olyan ügyről van szó, amelynek a körülményeit mi annak idején kivizsgáltuk, és következményei is voltak.

Azaz?

Azt nem mondhatom el, mert nem nyilvánosak. Ugye itt egy 2007-2008-as vizsgálatról van szó, amelyet 2010-ben, a kormányváltás után elővettek, mégpedig azzal az egyértelmű céllal, hogy a Laborczot és engem levadásszanak. Laborcz egyébként csak kisebb mértékben volt benne, Galambos Lajos volt az elsőrendű vádlott.

De miről szól az ügy?

Ismétlem: azt nem mondhatom el, mert titkos. Hoztak persze belőle részleteket, de ezt mind a kormányzati sajtó csinálta. Náluk ennek nincs következménye, de ha én mondanám el, annak lenne. A kormányzati sajtóban egyébként a legtöbb állítás hamis volt, talán ezért nem indult ellenük eljárás államtitoksértés miatt.

Ön meg nem tudja cáfolni…

Nem tudom cáfolni, mert akkor ugye megint ott vagyunk az államtitoksértésnél. Annyit tudok mondani róla, hogy nem igaz. Amúgy hajmeresztő összeesküvés-elméleteket tartalmazó írások jelentek meg a kormánysajtóban, mégpedig azért, hogy valahogy elfogadtassák a hazai és a nemzetközi közvéleménnyel, hogy itt valóban kémkedésről van szó. Ha ugyanis azt írták volna le, amit mi kivizsgáltunk, abból nehezen lehetett volna kihozni azt, hogy engem, meg a többieket vezetőszáron, bilincsbe verve vigyenek el. Évekkel később, amikor már senkit nem érdekelt, hogy mi van velünk, illetve a felmentő ítélet sem, akkor már a háttér sem volt fontos.

Mennyi időre van titkosítva az ügy?

Azt hiszem negyven évre.

Ha viszont azt mondja, hogy a felmentő ítélete már nem volt érdekes senki számára, miért érdeke most bárkinek felmelegíteni az ügyet? Pláne, hogy már nem is kémkedés a vád.

Nekem úgy tűnik, most már csak az ügyészségnek áll az érdekében ez a felmelegítés.

Az ön szerepe elsősorban azért volt fontos, hogy utolérjék valahogy Gyurcsány Ferencet?

Közvetve mindenképpen. Szempont lehetett, hogy ha már Gyurcsányt személyesen nem tudják, akkor a második emberét el lehet kapni.  Ennek ugyebár az lett volna a jelentősége, hogy a második ember csak úgy csinálhat bármit, hogy az első is tud róla. De engem folyamatosan támadtak és üldöztek, előtte is. Volt például még egy büntetőügy, amelybe engem is bele akartak keverni, de, amikor nem sikerült, és első fokon a vádlottakat felmentették, nem is fellebbezett az ügyészség. Vagyis, nélkülem már nem volt érdekes. És, sajnos, a testvéremre is kiterjesztették ezt a hajtóvadászatot, már nyolc éve ő is büntetőeljárás alatt él, „természetesen” koholt vádak alapján.

Arról lehet-e beszélni, hogy a kúria vajon akceptálja-e a felülvizsgálati kérelmet?

Az ügyvédek szerint, ha az ügyészség ilyen kéréssel fordul a Kúriához, akkor mindenképpen tárgyalnia kell. Az ügyvédem szerint szakmailag nonszensz a felülvizsgálati kérelem, de még ő sem látta, hogy mi van leírva.

Az is bekövetkezhet, hogy újra bíróság elé kell állnia?

Ezen a mostani tárgyaláson nem kell megjelennem, de természetesen el fogok menni. A Kúria dönthet úgy, hogy elutasítja a kérelmet, de akár vissza is adhatja az egész ügyet újratárgyalásra. 

Ad abszurdum, elindulhat az egész elölről?

Annyira alapos tárgyalások volt ezek, mind első, mind másodfokon, annyira részletesen mindenre kitértek, hogy nem létezik, hogy törvénytelenséget követett volna el a bíróság. Mert csak ebben az esetben van helye a felülvizsgálati kérelemnek. De ad abszurdum, ahogy mondja, még azt is lehet képzelni, hogy elindul minden a kezdetektől.

Sokat mosolyog, én gondolom kínjában, amikor erről az egész ügyről beszél…

Pszichológus lett?

Nem, csak így képzelem, mert nem annyira mulatságos a dolog. Szóval hogyan lehetett elviselni évek meghurcoltatásait?

Nagyon nehéz erről beszélni, pláne, hogy öregszem, és egyre érzékenyebbé válok…

Mert hány éves?

A napokban töltöm be a hatvanat… Inkább nem beszélnék az érzelmeimről.  Legyen elég annyi, hogy mindenféle szempontból megviselt engem, a feleségemet, akinek nagyon sokat köszönhetek, és a családomat is, nem tudtam őket megvédeni.  A kisfiam, aki most tizenegy éves, nem tudja, hogy mi van, de érzi. Négy éves volt, amikor mentünk fagyizni, és ahogy kihajtottunk volna az udvarról, 3-4 fekete autóval találtuk magunkat szemben. Kiszállítottak bennünket, és mondták, hogy a gyereket vitessük el, ne lássa, hogy házkutatás lesz, és az apját elviszik. Egy hét múlva, miután a bíróság elutasította az ügyészség indítványát, és elengedtek az őrizetből, újra elindultunk, hogy akkor tényleg fagyizzunk, a gyerek megkérdezte: a rendőr bácsik most engedni fognak bennünket? Később mesélte, hogy rendszeresen azt álmodta, üldöznek bennünket feketeruhás emberek, és hol őt zárják be, hol engem. Hogy honnan tudta négy-öt évesen, hogy mi az a börtön, fogalmam sincs. Szóval a gyerek szinte minden megérzett, ami körülötte zajlott.

A civil életét hogyan tudja menedzselni?

Ez sem volt könnyű, bár az emberek többsége kifejezetten pozitívan viszonyult hozzám, inkább szurkoltak nekem. Nem akartam magyarázkodni, eléggé visszahúzódtam a társasági életből.

És munkát is talált?

El tudtam helyezkedni, de csak most vagyok vezető állásban, mert két éve egy könyvkiadót vezetek. Előtte is jó munkám volt. A munkatársaim fantasztikusak voltak, nehéz erről is meghatottság nélkül beszélnem. Egzisztenciálisan is rendben voltam, bár ehhez sok segítséget adott a Fidesz: megnyertem a 98 százalékos pert, ami ugye a végkielégítésemet illette, a munkaügyi peremet, aminek következtében visszamenőleg két éves munkabéremet kellett kifizetniük, nagyon sok pénzt nyertem a kártérítési perekben. Amikor hazudtak rólam, és ezt gyakran megtették, akkor én pereltem. Nyertem Budai Gyula ellen, Németh Szilárd ellen, Rogán Antal ellen, az összes újságíró ellen, aki hazugságot írt.

Ezekről nem sokat olvashattunk…

Nem, mert már sem a jobb, sem a baloldalnak nem voltam fontos. Az MSZP, azok után, hogy 2010-ben azt tűzte a zászlajára, hogy a múlttal le kell számolni, a politikai szintre emelt szolidaritást nem vállalta, mert nem akart belőlem hőst csinálni. Én a múlt, a Gyurcsány embere voltam. Így aztán mind a két oldal abban volt érdekelt, hogy elhallgassa a pozitív fordulatokat az ügyeimben. Személyesen többen mellém álltak az MSZP-ből is, politikailag azonban már csak a Demokratikus Koalíció.

Pedig ön demonstratívan nem politizált…

Nem igazán, pedig kellett volna, miután miniszter lettem, de abban a pozícióban is szakemberként viselkedtem. Nem is volt jó döntés az, és erről többször nyilatkoztam, hogy politikai állásra adtam a fejem. A rendszerváltás óta a közigazgatásban voltam, egészen 2006-ig, és akkor vállaltam el a miniszteri posztot. Nem volt jó döntés. A feleségem óvott is tőle. Sajnos igaza volt. Azt gondolom, hogy jó közigazgatási szakember voltam.

Nyilván ezért dolgozhatott az Antall-kormányban is.

Igen, de fontos tudni, hogy az MSZP-től kaptam hozzá az engedélyt. Tagja voltam a pártnak, bár felfüggesztették, közös döntés alapján a pártagságomat. Tegyük hozzá gyorsan: ezt Antall József elfogadta. Ez a mai világban teljességgel elképzelhetetlen. Az még egy más politikai kultúra volt. Hogy mennyire más politikai kultúra volt, emlékszem rá: ’94-ben, amikor az MDF elvesztette a választást az első fordulóban, megkeresett engem Boross Péter – tudván az MSZP-s kötődésemről – , hogy próbáljam meg elintézni a szocialisták vezetésével, hogy a Magyar Nemzetet, amely egy állami cég birtokában volt, megvehesse a jobboldal. Tehát a kérés az MDF-kormánytól érkezett és az MSZP-kormány hagyta jóvá. Mindezt nem vertük nagydobra, de a Magyar Nemzet így tudott kijönni az állami felügyelet alól.

Vannak még politikai kapcsolatai mostanság?

Vannak, csak politikai ambícióm nincs már, semmilyen irányban. Politikus nem akarok lenni, de azért sokat beszélgetek politikusokkal.

Tehát nincs kizárva.

Nem is voltam soha. Itt pusztán arról van szó, hogy az én ügyeimmel kapcsolatban csinált-e politikát a baloldal, vagy nem. Hát nem csinált.

Ez a könyvkiadó, amit vezet, erről mit lehet tudni?

Művelt Nép Könyvkiadó.

Ilyen létezett valamikor.

Igen, mint könyvterjesztő cég. Az én édesapám a Móra Könyvkiadónak volt az igazgatója, de azt privatizálták, a Művelt Nép pedig partnere volt apámnak. Legközelebbi kollégám édesapja pedig a Művelt Nép egyik vezetője volt, így az ő emlékükre lett ez a neve. Jó két éve létezünk.

Milyen profillal?

Vegyes, de alapvetően szórakoztató irodalom a női közönség számára. Krimik, sci-fik, romantikus regények, de vannak politikai-közéleti kiadványaink is.

Nem akarja megírni az élettörténetét?

Gondoltam rá, de nem biztos, hogy meg tudnám úgy írni, hogy ne keltsek csalódást. Mint említettem az ügyeim jelentős része államtitkot érintenek. Azok nélkül pedig értelmetlen lenne könyvet írni. Miniszterségem alatt például a legérdekesebb szituációk minősített adatot érintenek. Pár éve a nemzetbizottsági bizottság ülésén elmondtam, hogy az ott ülők mindegyikéről tudok valamit. Ha óhajtják, én ezeket mind elmondom, ha kapok felmentést a titoktartási kötelezettség alól. Nem óhajtották. Csak azt akarom mondani, hogy úgy megírni valamit, amiről tudok, hogy csak jelzem a tudást, semmi értelme.

És fikcióként?

Nagyon sok ügy van, és előbb-utóbb ráismernének arra, akiről írom.

Így viszont az élete egy regény, de egy rossz regény.

Nem rossz. Miért lenne rossz?

Azért, mert a főszereplő élete folyamatos lelki terrornak van kitéve, de mindezt nem lehet könyv formájába önteni.

Természetesen azt a vonulatát az életemnek, ami a meghurcoltatást jelentette és jelenti, nagyon rosszul élem át, azt viszont nagyon jól, ahogy az emberek viszonyulnak hozzám. Hogy mindenhol segítenek, támogatnak, elfogadnak. A család szintén nem a rossz része az életemnek; a feleségemet nem ismertem volna meg, ha nem dolgozom az államigazgatásban. Nem mondhatom persze, hogy a bírósági rész nem visel meg, mert megvisel, éppen úgy, mint a börtönnel való fenyegetettség. Sokszor átéltem és álmodtam azt, hogy a börtönben vagyok, és ott mit kell csinálnom, illetve hogyan tudok gondoskodni a családról, ha bent vagyok.

Ugye három napot töltött cellában?

Igen, azt a bizonyos 72 órát. Akkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy nem kívánom ezt a sorsot azoknak sem, akik ezt tették velem. Semmilyen bosszúvágy nincs bennem. Pedig én nem követtem el semmilyen bűnt, koholt vádak alapján hurcoltak meg. Lehet, hogy épp ez a magyarázat: nem kívánok a politikai ellenfeleimen ilyen módon bosszút állni, hiszen velem is ez történt.

Egyébként hogy élte át azt a három napot?

Szörnyű volt. A feleségem készített össze csomagot, először nem engedték be, de aztán bekönyörögte magát. És beadott egy könyvet, hogy olvashassak, a könyvbe beletett egy fényképet, ahol hárman vagyunk a gyerekkel. Alig tértem magamhoz tőle. Már csak azért is, mert nem tudtam, hogy mi lesz velem, látom-e egyáltalán őket, két évig, tíz évig, száz évig, életfogytig… Nem tudtam, hogy mi fog történni. És ez mindenkit megviselt, az egész családot, szülőket, gyerekeket, testvéreket egyaránt.

Az orvos testvérét, ha jól tudom, 2010-ben ön miatt dobták ki az igazgatói állásából.

Igen, miközben az egyik legjobb szakember és vezető volt az egészségügyi szférában. Érdekes talán, hogy amikor én döntéshozói pozícióban voltam, nem engedtem őt kinevezni, pont azért, nehogy támadjanak bennünket emiatt. Pedig megnyerte az akkor még létező BM kórház főigazgatói posztjára kiírt pályázatot. Jogilag nem lett volna törvénybe ütköző, erkölcsileg azonban nem vállalhattam. Később, amikor elkerültem a Belügyminisztériumból, kinevezték, és kiváló munkát végzett ott is, majd a Központi Állami Kórházban is. Tudja az, hogy engem bántanak, az egy dolog, de hogy a környezetemet is, az nehezen elviselhető. A feleségem közvetlen munkatársait is sorban rugdosták ki az állásukból.

Úgy tudom, május végén dönt a Kúria, így van?

A hétvégén megyek el a Postára kiváltani az értesítőt, lehetséges.

És mikor lesz hatvan éves?

Vasárnap, és összejövünk: család, barátok. Már most tudom, hogy boldog születésnap lesz.

Lapszem – 2018. február 8.

0

Ma az Arankák ünneplik a névnapjukat. Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, sokfelé várható csapadék, hol hó, hol havas eső, hol eső. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 6 fok, -1, +4 fok körül alakul. Erről írnak a mai lapok!

 

Népszava: Tiborcz-közelbe ért az OLAF-nyomozás

Hiába próbál távolodni a közvilágítási pályázati pénzeket nyerő cégtől Orbán Viktor veje, számtalan szál köti az Unió csalás elleni hivatala által elmarasztalt Elioshoz. Nem tréfadolog: a cég vizsgálata során szervezett bűncselekmény nyomaira bukkantak – írja alapos cikkének az elején a lap.

A közvélemény január óta tudhatja, hogy komoly szabálytalanságokat talált a vizsgált időszakban Tiborcz István, a miniszterelnök veje közvetett résztulajdonában álló Elios Innovatív Zrt. közvilágítási pályázatainál az EU csalás elleni hivatala (OLAF)- emlékeztet a lap, amelynek rendelkezésére állnak olyan dokumentumok, amelyek szerint a kormány és az érintett 35 (jobbára fideszes vezetésű) önkormányzat tavaly október óta ismeri az OLAF elmarasztaló megállapításait, ám az ügy mégis csak most, a sajtó és az ellenzék tényfeltáró munkája nyomán került nyilvánosságra, és a jelentés ismeretében sokkal súlyosabbnak tűnik, mint amit korábban feltételezni lehetett.

Az Elios visszás lámpaügyében elsőként a magyar hatóságokat próbálták cselekvésre bírni, eredménytelenül. A rendőrség az elindult nyomozást –  „bűncselekmény hiányában” – megszüntette, pedig hangfelvétel is bizonyíthatta azt.

A trükközéssel az államot, illetve az indokolatlanul magas árat kifizető önkormányzatokat is jelentős kár érte. Ráadásul ezt a külső műszaki ellenőrök előre jelezték is, s preventív intézkedéseket javasoltak – hiába.

A lap több más szabálytalanságról is, majd beszámol arról, hogy az az Eliosnak közben hirtelen közlendője akadt: ebben azt ecseteli, hogy „a megkeresésekre adott válaszokat (szakmai, műszaki és jogi szempontból is) figyelmen kívül hagyva jelentek meg cikkek, riportok a sajtóban, így nem tudunk elvonatkoztatni attól, hogy ez a felfokozott érdeklődés politikai indíttatású, és bizonyos érdekkörök politikai ambícióit hivatottak elősegíteni….Az esetleges további hivatalos eljárások során is maximálisan rendelkezésre állunk, azonban a politikai indíttatású megkereséseket, sajtóhíreket a fentieken túlmenően nem kívánjuk kommentálni.”

Magyar Nemzet – Amíg nem lesz futballfilozófiánk, addig nincs miről beszélni

Nem túlságosan gyakori, hogy egy országos napilap sportól, sportemberrel készített interjúval indítson – a Magyar Nemzet pedig ma ezt teszi: a Magyar Labdarúgó Szövetség volt szövetségi kapitányával készült nagyinterjút közöl ma. Dárdai a többi között kifejti, hogy filozófia nélkül nincs alap, közös munka hiánya nélkül nincs eredmény. A futballt be kell vinni az iskolába, és a pedagógusoknak oda kell figyelniük a gyerekre. A német aggyal és magyar szívvel Berlinben élő szakember szerint a Magyar Labdarúgó Szövetség illetékeseinek el kellene dönteniük, hogy mit akarnak látni, miért adják a pénzt, különben nem érdemes Eb-re, vb-re jutásról beszélni.

Az esélyekről is kérdezte persze az újságíró: Dárdai szerint a Nemzetek Ligájában szervezett, taktikus célfutballal megszerezhető a csoport első helye, de csak úgy, ha a közönség ismét a csapat mögé áll, mert kevés a mentális erő.

Szó esett vastagon az utánpótlásról is, Dárdai szerint  Magyarországon kevés a gyerek, ráadásul Magyarországon – szemben Németországgal – nincs szervezett képzés, s kell hozzá az, ami idehaza hiányzik, a többi között alázat, elhivatottság.

A környezet neveli a gyereket, mondja, hozzátéve: aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók.

A Magyar Labdarúgó Szövetségnél kellene lennie egy filozófiának, hogy mit akarnak látni, miért adják a pénzt. Ettől függetlenül a kluboknak lehet saját filozófiájuk, csak működjön. Amíg ez nincs, addig nincs miről beszélni.

Magyar Idők – Kémügy: Részben feloldhatják a titkosítást

Részben fel kell oldani a szocialistákhoz kötődő kémügy iratainak titkosítását – erre az álláspontra jutott az adatvédelmi hatóság. A lap birtokákba került határozat szerint a magyar nemzetbiztonsági szolgálat külföldi befolyásolása merült fel az eljárásban.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) által a megküldött, anonimizált határozatából egyebek mellett kiderül, hogy a kémügy nagyrészt arról szól, amit a sajtó korábban megírt. A botrány kirobbanását követően a Heti Válasz közölte, hogy a Gyurcsány-kormány idején egy orosz különítmény érkezett Magyarországra a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztikarának poligráfos átvilágítására. Noha Galambos Lajos főigazgató környezetében azt terjesztették, hogy bolgár (tehát EU-tagtárs) szakembergárda végzi a poligráfos vizsgálatokat, az „orosz munkanyelvű” kollégák nem balkániak voltak, hanem oroszok.

Ezt a tényt az elhárítás tolmácsa és pszichológusa is jelezte a főigazgatónak, aki a „riasztás” ellenére nem állíttatta le az akciót. Állítólag mindössze másfél tucat NBH-munkatársat vetettek alá hazugságvizsgálatnak az orosz vendégek; ehhez viszont saját technikai hátteret telepítettek a szolgálat székházába. Az eszközök a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül érkeztek az országba – a feltűnésmentes behozatalt az NBH repülőtéri kirendeltsége biztosította.

A katonai ügyészség Galambos Lajost kémkedéssel, Szilvásy György volt titokminisztert felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándort – Galambos Lajos utódját – hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, az érintett Kft. vezetőjét pedig bűnpártolással vádolta meg.

Zárt ajtók mögött zajlott a per, s az ítéletnek is csak a rendelkező része volt nyilvános, az indoklás már nem.

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. szeptember 25-én Galambost, Szilvásyt, Laborcot és P. Lászlót is jogerősen felmentette.

Most több részletet is megtudhatunk a lap számára elküldött határozatból.

Magyar Hírlap – Szél Bernadett is Soros érdekeit képviseli

Számtalan kapcsolódási pont van a George Soros által támogatott migrációpárti civil szervezetek és Szél Bernadett között. Az LMP társelnöke, aki korábban a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület programvezetője volt, az elmúlt években rendszeresen Soros érdekeinek megfelelően szavazott a parlamentben – írja a Magyar Hírlap a Tűzfalcsoport portálra hivatkozva. A portál szerint szoros kapcsolat van az LMP társelnöke és Sebály Bernadett, a Város Mindenkié csoport (AVM) aktivistája között. Az AVM-et  Soros Nyílt Társadalom Alapítványa is támogatja, és szövetségesei közt megtalálható a szintén a milliárdos spekuláns által támogatott Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság. Emellett szorosan együttműködnek a bevándorláspárti  Migráns Szolidaritás Csoporttal (Migszol), amely 2016. december 3-án tüntetett a terrorizmussal vádolt szír Ahmed H. Mellett – írja a lap.

 

Jogerős felmentés a „kémperben”

0

Nem bűnös kémkedésben és bűnpártolásban Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter és a Nemzetbiztonsági Hivatal két egykori főigazgatója – döntött a Fővárosi Ítélőtábla.

Jogerősen felmentette a kémkedés, illetve bűnpártolás vádja alól a Fővárosi Ítélőtábla hétfőn kihirdetett másodfokú döntésében Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert, Galambos Lajost és Laborcz Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóit és egy civilt.

Az ügyben egy évtizeddel ezelőtt, a Gyurcsány-kormány idején történt események miatt emelt vádat az ügyészség, a 2010-es kormányváltás után. A vádlottak tagadták bűnösségüket.

A kémper államtitok miatt mindvégig zárt ajtók mögött zajlott, csupán a bírósági határozatok rendelkező része nyilvános.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK