Kezdőlap Címkék Szentpétervár

Címke: Szentpétervár

Putyin és a szentpétervári maffia

A politikai pályakezdő Putyin nemcsak a KGB, de a helyi maffia támogatására is számíthatott, sőt az ő segítségükkel tudta átvenni az irányítást Oroszország második legnagyobb városában. Szobcsak volt a polgármester, de az erős ember a külvilág számára ismeretlen Vlagyimir Putyin.

Nemrég megjelent könyvében a Financial Times egykori moszkvai tudósítója írt erről. Catherine Belton szerint Moszkvában is tartottak a Szentpéterváron kialakult titkosszolgálat – maffia szövetségtől. Primakov, a KGB akkori főnöke európai úriembernek tartotta magát a szentpétervári kollégákhoz képest. Moszkvában sokan meg is ijedtek amikor Putyin megkapta az FSZB vezetését, majd pedig miniszterelnök lett. Ismerték a módszereit, és féltek tőle. Hamarosan kiderült: egyáltalán nem alaptalanul. Putyin sok olyan oligarchával számolt le, aki hatalomra segítette. Mihail Hodorkovszkij évekre szibériai lágerbe került. Berezovszkijt Nagy Britanniában meggyilkolták. A brit kémelhárítás szerint az orosz titkosszolgálat gyilkolt.

Persze Putyin maga is félt: két lányát Szentpétervárról Németországba küldte tanulni nehogy otthon elrabolják őket. Aztán Moszkvába került, ahol vígan alkalmazta a Szentpéterváron kipróbált módszereket.

A maffia kapcsolat megmaradt

Bár Vlagyimir Putyin 20 éve Oroszország ura, de a kapcsolatai a nemzetközi maffiával azóta is megmaradtak – mondta a brit újságírónő, aki a 444-nek nyilatkozott. Ezeket a kapcsolatokat nem lehet szankciókkal szétzúzni.

Meg lehet-e buktatni Putyint?

Catherine Belton szerint ez ma igen nehéznek látszik. A hatalom második embere, Nyikolaj Patrusev tábornok olyan erős piramist szervezett meg Moszkvában, hogy csak nagyon kevés esélye lehet bármiféle más erőnek.

Putyin és Orbán kapcsolata? A Financial Times egykori tudósítója, aki most a Washington Postnak dolgozik eredetileg írt erről könyvében, de a végső változatból kihagyta. Hallott olyan pletykákat, hogy Putyin kezében valamiféle kompromittáló dokumentumok vannak Orbánról, de a részletekről nem tud semmit.

Szerinte érdemes lenne utánanézni a Gazprom magyar szerződéseinek is, hisz ezek biztosították a rezsi csökkentés alapját, amely jelentős politikai támogatást jelentett Orbán Viktornak. Tegyük hozzá, hogy a magyar miniszterelnök személyesen is igen szépen profitálhat a magas földgáz árakból hiszen a Svájcban bejegyzett magyar-orosz gáz kereskedő cég szárnyal. A részvényesei között pedig állítólag ott van maga Orbán Viktor is.

Catherine Belton, a Putyin emberei című magyarul most megjelent könyv szerzője mindenesetre ajánlja oknyomozó újságíróknak, hogy nézzenek ennek utána. Ha belegondolunk, hogy miképp tett el láb alól őt bíráló újságírókat Putyin, akkor ez a vállalkozás semmiképp sem tűnik kockázattól mentesnek…

Putyin el akarja ismerni a szakadár ukrán tartományokat

Két befolyásos kormánypárti képviselő nyújtott be erről törvényjavaslatot Moszkvában. Donyeck és Luganszk orosz többségű ukrán tartomány 2014-ben jelentette be elszakadását a kijevi kormánytól. Moszkva kezdettől fogva támogatja őket, de formálisan elismerte, hogy továbbra is Ukrajna részei.

Változatni akar a korábbi állásponton egy új törvényjavaslat, amely megismétli az ellenzékben levő orosz kommunista párt hasonló indítványát. 2014-ben orosz csapatok elfoglalták az 1954 óta Ukrajnához tartozó Krím félszigetet. A Krím lakosságának a többsége orosz, de nem ez érdekli Putyin elnököt hanem, hogy Szevasztopolban, a Krím félszigeten van a Fekete tengeri hadi flotta főparancsnoksága.

Putyin és a hosszú asztal

Az orosz elnök hétfőn a külügy és a hadügyminiszterrel tárgyalt ugyanolyan hosszú asztalnál mint Macron francia elnök vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnök esetében. Mindig a Covid járvány a hivatalos magyarázat. Érdekes módon Pekingben nem jutott ez eszébe Putyin elnöknek amikor találkozott Hszi Csinping államfővel a téli olimpia megnyitóján.

Ukrajna lemond a NATO tagságról?

Erről beszélt az ország londoni nagykövete, aki később visszaszívta szavait. Ha Putyin nem indít háborút, akkor Ukrajna lemond arról, hogy a NATO tagja legyen! – közölte a nagykövet. Aki nem sokkal később félreértésről beszélt.  Rutinos diplomaták nem követnek el ilyen ballépést kormányuk engedélye nélkül. Minden bizonnyal PR akcióról volt szó hiszen Putyin elnök legfőbb követelése épp ez: Ukrajna mondjon le arról, hogy a NATO tagja lesz. Az orosz államfő aggodalma stratégiai szempontból nem alaptalan: ha Ukrajnába a NATO rakétákat telepítene, akkor azok pillanatok alatt elérhetnék Moszkvát mielőtt az orosz védelem reagálni tudna. A hatvanas évek elején hasonló válság alakult ki Kuba körül. A forradalom után a Szovjetunió rakétákat telepített a karib-tengeri szigetországba, ahonnan azok könnyen elérhették volna Washingtont. Kennedy elnök flotta zárlatot rendelt el Kuba körül, a világ a nukleáris katasztrófa felé sodródott. Végül Hruscsov meghátrált, és visszavonta a rakétákat Kubából.

Lavrov orosz külügyminiszter most arról tájékoztatta Putyint, hogy vannak új reménytkeltő elemek a tárgyalásokon, és ezért a katonai megoldás elhalasztását javasolta. Putyin erre rábólintott. A világ tőzsdéi megkönnyebbültek, és a részvényárfolyamok megindultak felfelé.

A CIA eredetileg szerdára jósolta az orosz csapatok megindulását Ukrajna ellen, de ma még csak kedd van..

Nem támaszkodhatunk sem Kínára sem az USA-ra

A 67 éves Arkagyij Rotenberg gyerekkora óta ismeri Putyint, mert egy dzsúdó klubban edzettek abban a városban, melyet ma Szentpétervárnak hívnak, de akkoriban Leningrád volt.

Ez több mint 50 éves barátság – nyilatkozta Sophie Sevardnadzenek, az Rt.com munkatársának. A nagyhatalmú oligarcha, akinek vagyonát a Forbes magazin 2,6 milliárd dollárra becsüli, csak igen ritkán ad interjút. Különösen arról beszél ritkán, hogy milyen a kapcsolata Putyinnal.

Most azonban kiderült: az elnök rábízta annak a hídnak az építésé , mely a Krím félszigetet összeköti Oroszországgal. Ezen a hídon azután Putyin elnök elsőként hajtott át – növelve ezzel népszerűségét. A Krím félszigetet – egy népszavazást követően – 2014-ben annektálta Oroszország. Emiatt a Nyugat mindmáig szankciókkal sújtja Moszkvát. Arkagyij Rotenberg az elsők között volt, akit mint Putyinhoz közelálló oligarchát az amerikaiak feketelistára tettek.

Putyin barátja ebből is azt a következtetést vonja le, hogy nem szabad az USA-ra támaszkodni. Érdekes módon ugyanezt állítja Kínáról is pedig Hszi Csinping elnök nemrég Szentpéterváron ünnepelte a hatvanhatodik születésnapját – Vlagyimir Putyin társaságában. Oroszországnak a saját útját kell járnia, ehhez megvannak a tehetséges tudósai. Csak a nép mentalitása akadályozza azt, hogy Oroszország igazában világhatalommá váljon – állítja Arkagyij Rothenberg, aki Putyin elnök talán legközelebbi barátjaként interjút adott az Rt.com portálnak, mely gyakran képviseli a Kreml álláspontját.

Putyin: Amerika diktálni akar az egész világnak

Az orosz elnök erről a szentpétervári világgazdasági fórumon beszélt, melynek díszvendége Hszi Csinping kínai elnök volt. Mindketten bírálták az Egyesült Államokat, de nem estek túlzásba. Mind Oroszország mind pedig Kína számára döntő fontosságú az USA – hoz fűződő viszony.

Oroszország Kína legdinamikusabban növekvő kereskedelmi partnere

Ezt hangsúlyozta Hszi Csinping elnök, aki a TASZ hírügynökségnek nyilatkozott. Putyin a legjobb barátom- emelte ki Kína első embere,aki szerdán a Kremlben megkezdte a csúcstalálkozót, amely Szentpéterváron folytatódott. Csaknem harminc egyezményt írnak alá – közölte az Rt.com.

100 milliárd dollár fölé emelkedett a kereskedelmi forgalom

A pekingi Global Times azt emeli ki, hogy nehéz időkben felértékelődnek a megbízható partnerek. Félreérthetetlen célzás ez Trump elnökre, aki még nem is oly rég Pekingben a Tiltott városban vendégeskedett. Most viszont szankciókkal sújtja Kínát. Peking hasonlóképp válaszolt. A kínaiak gazdasági terrorizmust emlegetnek. Az oroszok szerint még az is megfordult a pekingi vezetők fejében, hogy a termelés egy részét áthelyezzék Oroszországba. A kínaiak sajtója erről nemigen írogat. Okkal. Oroszország gazdasága viszonylag kicsi és éppúgy amerikai szankciók sújtják mint Kínát. A CNN hírtelevíziónak nyilatkozó szakértők szerint

Oroszország nemigen jelent alternatívát az USA-hoz képest.

A kínaiak elsősorban nyersanyagot importálnak Oroszországból: most már járható az északi út is. Cseppfolyósított földgázt már úgy is szállíthattnak Oroszországból Kínába, hogy nem kerülik meg szinte az egész Földet hanem csak északról Szibériát. A két állam közötti kereskedelem csaknem 30%-al növekedett egyetlen év alatt – hangsúlyozza a China Daily – rámutatva arra, hogy Peking 10 legnagyobb kereskedelmi partnere közül ez a rekord. Azt egyik fél sem nagyon hangsúlyozza, hogy az aránytalanság szembeszökő: míg Oroszország számára Kína abszolút első és minden tekintetben meghatározó partner, addig a másik oldalon a szép szavak kínos realitást lepleznek:

Az oroszok csak nyersanyagot és fegyvereket tudnak eladni

E tekintetben a szovjet időkhöz képest nincsen nagy változás.

A kínaiak fegyverzete sok tekintetben még mindig az orosz technológia továbbfejlesztésén alapul, de más termékre nemigen tartanak igényt az orosz ipar kínálatából. Így nem csoda, ha Oroszország részesedése a kínaiak kereskedelmében alig nagyobb mint Mongóliáé!

Minderről három napon át tárgyalt Oroszországban Hszi Csinping elnök, aki fél szemmel továbbra is elsősorban Amerikára figyel. Trump még azt jelezte: a G 20 csúcstalálkozón tisztázhatják a nézeteltéréseket. Ám az Amerika ellenes panaszokat összefoglaló Fehér Könyvet ismertető államtitkár Pekingben már azt közölte: nem tud róla, hogy Hszi Csinping elnök találkozna Donald Trumppal a G 20 csúcson Japánban. Ettől még természetesen nyugodtan lehet  amerikai-kínai illetve amerikai-orosz csúcstalálkozó a G 20 csúcson – derült ki Szentpéterváron a világgazdasági fórumon.

Antiszemita bűncselekmény? – agyonvertek egy zsidó fiatalembert Szentpéterváron

Valaha Oroszországban élt a világ legnagyobb zsidó közössége, de a számuk alaposan megcsappant amióta a Szovjetunió bukása után szabadon távozhatnak az országból. Oroszországban ugyanakkor igen népes muzulmán közösség is él, akik közül egy kisebbség még az iszlamista terrorizmust is támogatja.

A 27 éves Mihail Verevszkoj Oroszországban született, de 2010-be Izraelbe ment, hogy ott teljesítse katonai szolgálatát. 2012-ig élt Jeruzsálemben majd visszatért Oroszországba. Megnősült, aktív tagja volt a zsidó közösségnek Szentpéterváron. Felesége épp gyermeket vár…

A rendőrség szerint a zsidó fiatalember az utcán összeszólalkozott egy Ahmed Karsa nevű oroszországi muzulmán férfival, aki úgy összeverte, hogy a kórházban belehalt sérüléseibe. A helyi rendőrség elfogta az elkövetőt, de feltételesen szabadlábra helyezte.

A szentpétervári rendőrök utcai verekedésnek minősítik az esetet, de az izraeli Yedioth Ahronot című lap helyi forrásokból úgy értesült : egyáltalán nem kizárt, hogy a muzulmán férfi napok óta követte a zsidó fiatalembert, akit előre megfontolt szándékkal meggyilkolt! Oroszországban évszázados hagyománya van az antiszemitizmusnak: a Cion jegyzőkönyve című antiszemita kiadványt a cári titkosszolgálat, az Ohrana állította össze! Valaha Oroszországban élt a világ legnagyobb zsidó közössége, de a számuk alaposan megcsappant amióta a Szovjetunió bukása után szabadon távozhatnak az országból. Oroszországban ugyanakkor igen népes muzulmán közösség is él, akik közül egy kisebbség még az iszlamista terrorizmust is támogatja. A zsidó közösség Szentpéterváron is arra készül, hogy megünnepelje Izrael állam megalapításának hetvenedik évfordulóját. Az agyonvert Mihail Verevszkoj a környezetében ismert volt arról, hogy szolgált az izraeli hadseregben. Nem kizárt, hogy ezért kellett 27 éves korában meghalnia.

 

A CEU-ügy hátterében személyes leszámolás lehet

0

Most verik szét azokat a reményeket, amelyek a kilencvenes évek elején jelentek meg – állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője. „A CEU elleni fellépés a Soros és a kozmopolitizmus ellen irányuló, szélesebb kampány része, és attól kell tartani, hogy Orbán így halad tovább Magyarország tekintélyelvű átalakításának útján”.

Európa keleti részén két kiváló egyetem küzd a fennmaradásáért: a CEU, valamint a Szentpétervári Európai Egyetem (EUSPb), pedig mindkettő rendkívül sikeres, külföldről is sok hallgatót vonzanak, kutatási megbízásokra tesznek szert, és professzoraik igazán tekintélyes publikációs tevékenységet folytatnak. Egyiknél sincs belső válság, hanem az állam lép fel legsikeresebb főiskolái ellen. Ám senki nem mondja ki nyíltan, hogy be akar zárni egy egyetemet, hanem inkább bizarr intézkedéseket hoznak, amelyekkel az egyetemektől lépésről lépésre, felőrlő folyamatban elveszik a levegőt.

Különösen kafkai a helyzet Szentpéterváron, ahol az illetékes orosz hatóság 2016 végén megvonta az egyetem oktatási engedélyét. Ezt ugyan az intézmény jogi úton visszaszerezte, de a hatóság újra megvonta azt. Az újra benyújtott kérelmet a hatóság azzal utasította el, hogy „nincsenek meg a kellő technika és anyagi feltételek”, és arra a kérdésre, hogy pontosan mi is hiányzik, a hatóság azt válaszolta, hogy nem tanácsadó intézmény. Ugyanakkor az egyetem elvesztette pompás épületét, egy Néva parti palotát is. Ma már csak kutatási intézményként működik, talált a közelben egy másik épületet, de az idő ellene dolgozik.

„Nem kevésbé csavarosan ment végbe a CEU elleni támadás sem – írta a szerző, Martin Schulze, aki a müncheni egyetemen tanít kelet-európai történelmet. Ismertette a folyamatot, majd megállapította: „A magyar kormány csakis a nemzetközi nyomás, és ezen belül az Európai Parlament egy határozata nyomán látta szükségesnek, hogy azt a benyomást keltse, mintha súlyt helyezne a megoldásra. Amikor azonban a CEU megtalálta a megfelelő amerikai partnert, és megszületett New York állammal a szükséges megállapodás, amelyet november 15-én a magyar parlament elé lehetett volna terjeszteni, az Orbán-kormány újabb fordulatot tett, feleslegesnek minősítette a CEU létének jogi alapját is jelentő megállapodást, és most az egyetemnek – egyelőre egy évig – tisztázatlan alapon kell tovább működnie”. (…)

A CEU vonatkozásában is sok szól amellett, hogy a háttérben személyes leszámolás áll. Budapesten Soros György egy gyűlölettel teli, antiszemita vonásokat is hordozó kampány célpontja – írta a szerző, és részletesen ismertette a kampányt, valamint a „nemzeti konzultációt”. „A CEU elleni fellépés a Soros és a kozmopolitizmus ellen irányuló, szélesebb kampány része, és attól kell tartani, hogy Orbán így halad tovább Magyarország tekintélyelvű átalakításának útján”. A szerző megállapította: most verik szét azokat a reményeket, amelyek a kilencvenes évek elején jelentek meg. (…)

A modern Európában Szentpéterváron és Budapesten történik meg első ízben, hogy állami önkényből egyetemek bezárására törekednek.

Még az egyetemek nagy európai tekintélyére utal, hogy az orosz és a magyar kormány nem mondja ki nyíltan a szándékát, hanem bürokratikus játékot folytat, amelynek a végén ezeknek az egyetemeknek az elűzése, vagy bezárása állhat. Senki nem vállalja szívesen például a cári birodalom, vagy a 19. századi német államok oktatásellenes hagyományát.

(Frankfurter Allgemeine Zeitung)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK