Címke: Szél Bernadett
Kíváncsiskodik az LMP
Az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be, hogy a közvélemény megtudja, miről tárgyalt Orbán Viktor főtanácsadója és Donald Trump amerikai elnök munkatársa Budapesten. A megbeszélésről készült hivatalos feljegyzést szeretné megkapni az ellenzéki párt.
Megyesy Jenő, Orbán Viktor kormányfő amerikai ügyekkel foglalkozó külpolitikai főtanácsadója tavaly szeptemberben Budapesten, parlamenti irodájában fogadta Carter Page-et. Page, mint a republikánus elnök egykori kampánystábjának tagja, érintett lehet abban az amerikai hírszerzési vizsgálatban, amely a Trump-kampány és Oroszország közötti esetleges összejátszást vizsgálja – indokolja az LMP közleménye, miért nyújt be Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja közérdekű adatigénylést.
Ezzel párhuzamosan egyébként Szél Bernadett a párt miniszterelnök-jelöltje a nemzetbiztonsági bizottságon kéri napirendre venni az ügy kivizsgálását. Az LMP szerint ugyanis ki kell vizsgálni, hogy állhat-e az ügy hátterében az az egyre erősödő tendencia, hogy az Orbán-kormány Vlagyimir Putyin vazallusaként dolgozik.
Mint a FüHü korábban beszámolt róla, Carter Page 2016 augusztusában azért utazott Budapestre, hogy ott találkozzon Szemerkényi Réka egykori washingtoni nagykövettel és más magyar kormányzati képviselőkkel. Habár hivatalosan energetikai és goenergetikai kérdésekről tárgyaltak volna, ami annak tükrében nagyon érdekes, hogy a geotermikus energia részesedése a hazai energiafelhasználásban 0,5 százalék körüli,
az FBI szerint az utazás valódi céljai mind a mai napig rejtély. Sőt, elképzelhetőnek tartják, hogy az egész magyar út csupán „fedőtörténetként” funkcionált, mert a háttérben az orosz kormányhoz közel álló személyekkel találkozott.
Carter Page-tdurván három hete hallgatta meg a Robert Mueller amerikai különleges ügyész által vezetett bizottság, mely azt vizsgálja, hogy Moszkva miképp avatkozott be a tavalyi amerikai elnökválasztásokba. Ugyanakkor csak két hete hozták nyilvánosságra, hogy az ügynek van magyar szála is.
Láthatja-e Simicska a porban feküdni Orbánt? (Öt hónap múlva választunk)
Bár hivatalos közlemény még nincs, azt csak jövőre teszi közzé a köztársasági elnök, mégis mindenki készpénznek veszi, hogy a választásokra pontosan öt hónap múlva, április 8-án kerül sor. Mondhatjuk: kézzel fogható közelségbe került, lényegében karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy kiderüljön: melyik párt kezébe kerül a kormányzás, netán koalícióra kényszerül-e a győztes.
Ma nem szívesen ajánlanám senkinek, hogy fogadásokat kössön az ellenzék győzelmére. Ha Angliában lennénk, erre is lehetne fogadni; csak, akinek sok pénze van, azaz rendelkezik felesleggel, az kockáztathatna, igaz siker esetén komoly summa ütné a markát. Egymás közti játékban fölállítottuk a mi kis bookmaker irodánkat, és a következő eredmény jött ki (konszenzussal): a Jobbik esélye 1 a 10-hez, a szocialistáké 1 a 100-hoz, a Demokratikus Koalícióé 1 az ötvenhez, az ellenzék közös csapatának 1 az 5-höz esélyt adtak a kollegák, míg a Fidesszel kapcsolatban némiképp megoszlottak a vélemények, volt, aki 1 az 1.5-höz, de volt aki, megrögzötten kormány váltást akarván 1 az 5-höz adta a Fidesz nyerési esélyeit. (Az LMP-re és a Momentumra nem szavazott a stáb, valószínűleg feledékenységből…)
Belátom, nem túl tudományos megközelítése a választási esélyeknek, de abban sem vagyok biztos, hogy a közvélemény-kutatások pontosabb eligazítást nyújtanak.
Mindenesetre, akárhonnan is közelítjük, mindenhonnan arra az eredményre jutunk, hogy ma a Fidesz toronymagas esélyes, esélyesebb, mint négy évvel ezelőtt, amikor ugye kétharmadot besöpörve vihette tovább a kormányzást. Éppen ezért ez a kétharmad kiáll ma is neki; sokat kell hibáznia ahhoz, hogy lerontsa az esélyeit.
No de álljunk meg egy szóra: hiszen az Orbán-féle csapat rendre hibázik, sok csapás éri, gondoljunk csak például az azeri pénzek ügyére, vagy Mészáros Lőrinc mesebeli gazdagodására, vagy Tiborcz-Orbán Ráhel villavásárlására és még sorolhatnám. És mégis: a Fidesz, ahogy mondani szokás, mindent kihord lábon, nemhogy csökkenne a támogatottsága, a Mediánnál jelentősen nőtt is. Pedig nem lehet azt állítani – legfeljebb a hívők részéről -, hogy a kormányzati sikerek indokolják a népszerűséget; komoly gazdasági elemzők szerint a manipulációktól sem mentes – lásd az államadósság átcsalása a jövő esztendőre – mutatók inkább a kommunikáció eredményességéről árulkodnak, mint valóságos teljesítményről. Abban is megegyeznek az elemzők, hogy a világpolitika és a világgazdaság alakulása szerencsésen érte Orbánt – azt azért tegyük hozzá: ez mindannyiunk sikere, hiszen a válságok a mi életünket teszik tönkre -, valamint az Európai Uniótól érkező pénzek, amelyek felhajtó erőt jelentenek a magyar gazdaság számára.
Természetesen nem illik elvenni a Fidesztől azt, ami az érdeme: Orbán hihetetlenül zárt, fegyelmezett csapatot hozott össze, amelyet maximálisan ural is, nincs kibeszélés, nincs a másik nyilvános lejáratása, vagy megbélyegzése; egy Fidesz-káder csak akkor veszíti el az oltalmat, ha védhetetlenné válik. Itt mindenki tudja a feladatát, és kötelesség-szerűen végre is hajtja azt. A kommunikációs leckének igyekszik mindenki megfelelni; mindenütt ahol csak kell és lehet – oda is, ahová nem (vö: Semjén Zsolt) – beleszövi mondandójába a napi aktuális gyűlöletbeszédet, immár lassan két éve a migránsozást és a sorosozást. (Volt idő, amikor úgy tűnt: túlfuttatják ezt a témát, nincs már benne tartalék, aztán kiderült: van még benne. Olyannyira, hogy még intenzívebbé tették, két, úgynevezett nemzeti konzultációt is építettek rá, mondanám, hogy csúcsra járatták, de csak óvatosan: a hátralévő öt hónap hozhat még új elemeket. Sőt: biztosan hoz is. Pláne, hogy az ellenzék egyre kevésbé tud vele mit kezdeni, védekezés képtelen, és akkor még nem szóltunk az ellentámadásról.)
Hja kérem az ellenállás.
Az erre a feladatra kijelölt Magyar Szocialista Párt egyelőre azzal van elfoglalva, hogy a saját belső erőivel szemben mutasson valamilyen ellenállást.
Ez az esztendő igazi mélyrepülést jelentett számukra, s bár noha személyében megtalálni vélték új, karizmatikus, erős vezetőjüket, a kaland csúfos véget ért; szinte folyamatos zuhanást, házi acsarkodást, állandó békétlenséget, népszerűségvesztést hozott. Ezért is alakult olyan gyászosan a mi kis házi felmérésünk:
a kollégák minimális esélyt adtak annak, hogy innen lehetséges volna nyerni. A legnagyobb baj az, hogy ezt ma már a szocialisták sem hiszik, és ez meg is látszik rajtuk.
Igyekeznek ugyan egy-egy a nyilvánosság előtt zajló háború után felemelni a fejüket, de mindig akad valaki, belülről persze, aki gondoskodik arról, hogy ez ne tartson sokáig. Öt hónappal a választások előtt az MSZP huszonhét éves mélypontjánál tart, és ma már csak abban bízhat, hogy valahogy sikerül elhitetni a partnerekkel: tévednek a közvélemény-kutatók, és ők továbbra is joggal tartanak igényt a legerősebb ellenzéki párt címére. Vesszőfutások a baloldal számára azért is veszélyes, mert a hagyományos szavazótábor egy része nem hajlandó más pártot választani, az MSZP-t pedig nem tudja, vagy nem akarja.
Molnár Gyula elnök, aki éppen a Független Hírügynökségnek nyilatkozva jelentette ki: most már erős kézzel fogja irányítani a pártot, egyelőre kénytelen saját személyiségét visszaépíteni, főként azok után, hogy egyik párttársa nyílt támadást indított ellene, és ennek a nyílt támadásnak a legenyhébb szövegrésze az, hogy tönkretette az MSZP-t.
Mondani sem kell, ezek az állapotok nem segítik az integrációs megállapodásokat; a gyengülő szocialisták könnyen keltik azt a képzetet a partnerekben, hogy az így lehulló szavazatok őket erősítik, ami talán igaz is lehet, de a baloldal tábora ez által egy cseppet sem nő. Akkor viszont azzal a kérdéssel szembesül a választó: vajon mi a fontos ezeknek a pártoknak, saját erősödésük, esetlegesen egy, vagy két hellyel több a parlamentben, vagy az Orbán-rezsim leváltása. Azért használom a rezsim kifejezést, mert ez maguknak ezeknek az ellenzéki formációknak a szóhasználata, ami elvileg arra utal, hogy számukra ez az elsődleges cél. A magyar lakosság ama része, aki nem a Fideszt támogatja, már régóta reméli, hogy a retorika és a cselekvés egyszer majd összhangba kerül, és valóban Orbán rendszerének felszámolása az elsődleges feladat, de újra és újra csalódnia kell; ma rosszabbnak látja a helyzetet, mint négy évvel ezelőtt volt.
Ma sem tudni pontosan mi a helyzet ezen a területen. Azt érzékeljük, hogy az MSZP vált a legerősebb összefogás-pártivá, átvette ezt a szerepet a Demokratikus Koalíciótól, amely viszont ez ügyben éppen saját magával került szembe; a közös indulást – listát – teljességgel kizárja, a koordinált egyéni jelöltek állításában tűnik partnernek; olykor úgy hallik, az erő pozíciójából. Szó, ami szó a DK haszonélvezője lehet az MSZP visszaesésének, de mint jeleztük, ebből semmilyen pozitív élménye nem származik a baloldali tábornak. Gyurcsány taktikája elég világosnak látszik; amíg Botka volt a színen és erősödni látszott az együttműködő orcáját mutatta a nyilvánosság felé, a szocialista hanyatlás óta viszont az elutasítót. Meglehet, mindez a politikai taktika része, de az is lehet, hogy számára ma már fontosabbnak tűnik egy tíz százalékot felmutató párt vezetése. Cselekedeteit nyilván az is meghatározza, milyen realitása van a Fidesz legyőzésének, vagy megszorításának, összeszedhető-e a kutatások által kimutatott Orbánt eltávolítani akaró többség vagy sem. És ahogy közeledünk az áprilisi határidőhöz, annál kevésbe lehet a pozitív válaszhoz vérmes reményeket fűzni.
Már csak azért is, mert az LMP, csakúgy, mint négy éve, ezúttal sem hajlandó sem a DK-val, sem az MSZP-vel szövetkezni, bár az nem teljesen dőlt még el, hogy a koordinált egyéni-jelölt állításába hajlandó-e beszállni. Mai tudásunk szerint nem, s noha átmenetileg, Szél Bernadett vezetővé választásával erősödött az a hit, hogy Schiffer András után benne kompromisszum készebb emberre találtak a pártban, miniszterelnök-jelöltté választása utáni megnyilvánulásaiból kiderült: mindez csak hiú ábránd. Annyi azonban vitathatatlan, hogy jelenleg úgy tűnik: az LMP is belekapaszkodhat egy-két szocialista szavazóba, miáltal elérhetik a – biztos parlamenti párt státuszát. A jelek arra utalnak, hogy az LMP Szél Bernadett irányítása mellet is jól érzi magát a Fidesz ellenzékeként.
Valami hasonlóra vágyik a Momentum is, illetve elsősorban arra, hogy helyhez jussanak a parlamentben. Fekete Győr Andrást sokan hasonlítják a fiatal Orbánhoz, amiből legfeljebb annyi igaz, hogy sem ő, sem a pártja egyelőre nem kiszámítható. Azt látjuk, hogy fiatal, jó arcok alkotják az élcsapatot, de hogy ez a csapat merre tart, egyelőre nem világos.
Mint ahogy azt sem látjuk, merre megy a Jobbik. Simicska Lajossal a háttérben jelentős irányváltáson ment keresztül, de ezt egyelőre kevesen hiszik el neki, vagy kevesebben, mint szeretnék. Orbán hajdani barátja mindent feltett a Jobbikra, de az átütő siker azonban hiányzik. Azt ugyanis nem nevezhetjük annak, hogy ma már egyértelműen a második legerősebb párttá váltak, de esélytelenek a kormányváltásra. Sokan és sokszor rebesgetik, igaz nagyon halvány hangon, hogy ehhez
a váltáshoz teljes összefogásra lenne szükség, azaz egy olyan együttműködésre, amely a baloldaltól a Jobbikig tart, erre azonban a baloldal pártjai nem vevők, úgy érzik maradék elveiket is feladnák, ha belevágnának egy ilyen közösködésbe.
Egyébként a közösködés ehelyütt azt jelentené, hogy az ellenzék valamennyi pártja megegyezne a koordinált jelöltállításba; nem vitás egy ilyen variáció elvezetne a Fidesz vereségéhez, az időközi választások példája ezt jól mutatta: a választókat nem érdekli, hogy milyen párt neve álla jelölt mögött, ha egyedül álla Fidesszel szemben – a fideszes ellen szavaz.
A Jobbik maga egyébként nem nyilatkozott még arról, hogy miként viszonyulna a koordinációról, mint partner, de nyilván felesleges is lenne nyilatkoznia, úgy sincs rá esély. Így viszont
Simicskának meg kell elégednie a legerősebb ellenzéki párt menedzsere címmel, ami számára aligha lesz elegendő. Ő a porban fekve akarja látni Orbánt.
Ahhoz viszont vagy olyan dokumentumokkal kell előállnia – amelyekről régóta rebesgetnek pletykákat, persze egyre fogyó hittel –, amelyek cáfolhatatlanok lesznek a Fidesz számára, vagy mégiscsak összeszövetkezni a teljes baloldallal (szocialistáktól, liberálisokon keresztül, DK-val, LMP-vel, egyáltalán mindenkivel.)
Egy ilyen variációra egyelőre nincsenek felkészülve a fogadóirodák.
Ez volt ma – 2017. november 7.
A DK cáfolja az MSZP-t
Cáfolta a Demokratikus Koalíció az MSZP állítását, hogy megszületett a megállapodás a két párt között. Molnár Gyula, az MSZP elnöke néhány napja arról számolt be a Klubrádióban, hogy az MSZP és a DK 60-40 százalékban indíthatna közös jelölteket. A DK Sajtóirodája kedden a következőket közölte ezzel kapcsolatban: „Dacára az ellentétes hírek és nyilatkozatok sorozatának, ez ideig nem született megállapodás a demokratikus ellenzéki pártok között az egyéni választókerületi koordinált jelöltállításról, így az MSZP és a DK sem állapodott meg a körzetekről. Az ezekről szóló tárgyalások az elmúlt napokban is folytak, a DK vezetői találkoztak az MSZP, az Együtt-Párbeszéd és a MoMA képviselőivel is.
Az a szándék, hogy heteken belül átfogó megállapodást érjünk el.”
MoMa: a határon túliak saját képviselőket választhassanak
„Ha a határon túli magyar nemzetrészeknek van a budapesti parlamentben néhány képviselője, akkor ők személyükben felelősséggel tudják képviselni e nemzetrészek és választóik érdekeit” – áll Bokros Lajos pártjának közleményében. „A Modern Magyarország Mozgalom fontosnak tartja a határainkon túl élő magyar állampolgárok szavazati jogát, amelynek a magyar nemzethez való tartozás szempontjából jelképes jelentősége van. A MoMa évek óta azt az álláspontot hirdeti, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne magyarországi pártokra, hanem saját jelöltjeire tudjanak szavazni és helyben közismert képviselőiket tudják küldeni a budapesti parlamentbe. Ezáltal a szavazataikkal nem befolyásolnák a magyarországi pártviszonyokat.”
Négymillió ember utcára kerülhet
Magyarországon majdnem egymillió végrehajtási eljárás indult, ami négymillió ember kilakoltatásával végződhet. A megdöbbentő adat a devizahitel-károsultak érdekében kezdeményezett politikai vitanapon hangzott el a parlamentben. A vitanap előtt tüntetés is volt az országház előtt, a devizahitel áldozatai kértek maguknak emberséges, s főleg jogszerű elbánást. Köztük volt Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője, aki a FüHü-nek adott interjújában a többi között arról beszélt, hogy a kormány nem szívesen szembesül a problémával, de a bíróság sem hozza nyilvánosságra, ha devizahitelek ügyében döntéseket hoz, s a sajtó egy jó része is kerüli a témát.
Ma 900 ezer banki szerződésből eredő végrehajtás van Magyarországon. Ez az adat borzasztóan sok ember nyomoráról szól,
bár a kormánypárt szerint egy családnak több végrehajtási ügye is lehet. Mindenesetre sokkal lényegtelenebb témákról rendre beszámol a kormányzati sajtó, nem is említem a nemzeti konzultációkat.
Paks – pénzlehívás és feljelentés
A kormány hűtlen kezelést követ el azzal, hogy megkezdik a paksi orosz hitel lehívását. Ezért bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt feljelentést tesz Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje.Mint a FüHü is megírta: a paksi beruházásért felelős államtitkár bejelentette, hogy az orosz hitel lehívásával az első fővállalkozói számlák kifizetésre kerülnek. Elmondása szerint minden számla 80 százaléka orosz hitelből lesz kiegyenlítve.
Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje szerint a hitelszerződés rendkívül egyoldalú, Magyarország rosszul, Oroszország pedig jól jár: olyan helyzet is előállhat, ami akár csődbe is döntheti az államot és a magyar családokat. Ez a vagyoni károkozás az LMP álláspontja szerint megvalósítja a hűtlen kezelés tényállását, ezért Szél Bernadett feljelentést tesz.
Kúria kontra NVB
A Kúria jogerős végzése felülírja a Nemzeti Választási Bizottság július 25-i döntést, amellyel megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését. A népszavazási kérdést Kádár Barnabás, a Momentum elnökségi tagja magánszemélyként nyújtotta be, és úgy szólt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?”
A Nemzeti Választási Bizottság július 25-i ülésén megtagadta a kérdés hitelesítését, azonban a Kúria felülvizsgálati eljárásában kedden – az internetes oldalán közzétett végzés szerint – hitelesítette azt.
Egészségügy: gondok és megoldási kísérletek
Adósságkonszolidáció, egészségügyi béremelés, háziorvosi praxisok – a többi között ezek voltak azok a témák, amelyekről részleteket is lehetett hallani mind kormányzati, mind szakmai megközelítésben a „Biztonságos és költséghatékony betegellátás” címet viselő, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTSZ) stratégai partnerségével megvalósult Medicina konferencián.
Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes elmondta, hogy a kormány elvi döntése már megszületett a kórházak adósságkonszolidációjáról, az ágazat rendelkezésére bocsát forrásokat, ám az már az ágazat felelőssége, hogy meghatározza, miként juttatja el azokat az intézményrendszerhez. Elhangzott egy kérdező részéről, hogy augusztus 31-én 34 milliárd forint volt a kórházak összes adóssága, 21 milliárd forintnyi harminc napon túli, az év végére, a kivetített, újratermelődővel együtt mintegy 45 milliárdnyira rúghat az adósságállomány, amit tavaly – a konszolidációval – sikerült 13 milliárdra leszorítani.
Ha szolgai módon feltöltik az intézmények adósságállományát, az nem küld megfelelő üzenetet
– hangsúlyozta a helyettes államtitkár–, mivel az adott helyzetben okkal feltételezhető a nem felelős gazdálkodás miatti hiány, s ezt akkor szolgai módon támogatnák. De az összeg nagyságrendje biztosítva van.
Tartalékai határán a BKV a metrópótlással
Buszból van elegendő, de csak csuklósok átcsoportosításával tudják megoldani a 3-as metró pótlását. Az igazi gond a több száz sofőr hiánya, csak a szabadnapok csökkentésével lehet embert találni a napi 180 vezető helyére. Egy szakember szerint a BKV túl is biztosította magát az utasok komfortérzetében.
Valószínűleg a zsúfoltság növekedése miatti kényelemérzet-romlás miatt gondolják úgy sokan Budapest egyes pontjain, hogy jelentős járatritkítások tapasztalhatók a metrópótlás következtében – mondta el a FüHü-nek Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke a különféle hírekről. Szerinte járatritkításról nincs szó, nem is lehetne, mert a BKK és a BKV közti szerződés rögzíti az ellátandó szolgáltatás tartalmát és mértékét. Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke se tud arról, hogy buszokat vontak volna el egyes vonalakról.
Kirúgta Kerót az Operettszínház – Kerényi elnézést kért
A Budapesti Operettszínház igazgatósága kedden azonnali hatállyal kirúgta Kerényi Miklós Gábort, a színház korábbi vezetőjét.
Időközben Kerényi Miklós Gábor a Facebookon kért elnézést kért, ha valakit megbántott volna. Mindez azt követően történt, hogy hétfőn az ATV adásában az azóta külföldön élő
MAROS ÁKOS, EGYKORI TÁNCOS ELMESÉLTE, HOGY KERÉNYI MIKLÓS GÁBOR HOGYAN ZAKLATTA ŐT.
Az ügy kipattanása után a színház közleményt adott ki.Nem hivatalos értesüléseink szerint a színház vezetése azt szeretné, hogy akinek hasonló története van, azt kizárólag nekik jelezze és ne a nyilvánosságnak, különben súlyos retorziókkal (értsd: elbocsátás) kell szembenéznie
Az Operettben ugyanakkor megkezdték egy belső etikai és bejelentési protokoll kidolgozását, „amely a színházban zajló művészi és gyakorlati munka kapcsán a jövőben megfelelő kontrollt tud biztosítani a hasonló esetek elkerülésére.”
Büntetés a Fradinak és a Diósgyőrnek
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Az MLSZ Fegyelmi Bizottsága az FTC-t 3 millió forintos pénzbüntetés megfizetésére kötelezte, s elrendelte a Groupama Aréna „B1”, „B2”, „B3” és „C1” szektorainak 3 soron következő hazai NB I-es bajnoki mérkőzésen történő lezárását. A DVSC sem úszta meg büntetés nélkül a hétvégi FTC – DVSC mérkőzésen történteket: mint visszaesőt, szurkolóinak másokat megbotránkoztató magatartásáért (más sportszervezet és az ellenfél szidalmazása) 200 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte a klubot az MLSZ Fegyelmi Bizottsága.
Mint a FüHü is beszámolt róla, a verekedésről a szurkolók által készített felvételek arra utalnak, hogy szervezett támadás történt. Megírtuk azt is, hogy lakhelyelhagyási tilalom elrendelését indítványozta a Fővárosi Főügyészség azzal a két férfivel szemben, akiket a szombati FTC-Debrecen futballmeccs szünetében történt verekedés miatt vettek őrizetbe.
LMP: hűtlen kezelést követ el a kormány
A kormány hűtlen kezelést követ el azzal, hogy megkezdik a paksi orosz hitel lehívását. Ezért bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt feljelentést tesz Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje.
Mint a FüHü is megírta: a paksi beruházásért felelős államtitkár bejelentette, hogy az orosz hitel lehívásával az első fővállalkozói számlák kifizetésre kerülnek. Elmondása szerint minden számla 80 százaléka orosz hitelből lesz kiegyenlítve.
Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje szerint a hitelszerződés rendkívül egyoldalú, Magyarország rosszul, Oroszország pedig jól jár: olyan helyzet is előállhat, ami akár csődbe is döntheti az államot és a magyar családokat. Ez a vagyoni károkozás az LMP álláspontja szerint megvalósítja a hűtlen kezelés tényállását, ezért Szél Bernadett feljelentést tesz.
Az MSZP, az LMP és a Jobbik elnöke egy asztalnál
Beszólt egymásnak Molnár Gyula és Vona Gábor a visegrádi országokról rendezett konferencián, ahol többek között arról beszéltek, hogy Magyarországnak nincs külpolitikai stratégiája, a visegrádi együttműködést pedig bővíteni kellene. Az euró bevezetését mindegyikük támogatná, ám az idejében nem értettek egyet, és eltér a véleményük egy esetleges V4-es parlamenti közgyűlésről is.
Molnár Gyula, Szél Bernadett és Vona Gábor is egy asztalhoz ült a Political Capital és a Friedrich Ebert Alapítvány V4-ekről rendezett konferenciáján. A három pártelnök mellett Szelényi Zsuzsanna független parlamenti képviselő és Balázs Péter, volt külügyminiszter, uniós biztos, potenciális miniszterelnök-jelölt vett még részt a vitán.
Balázs Péter szerint nagy dolog, hogy a visegrádi együttműködés mostanáig kitartott, mert alapdokumentuma nincs, a tartalmi mindig azon múlik, hogy az aktuális kormányok hogyan használják a kereteit. A négy ország együtt az EU-ban a „kritikus tömeg” határán van: a tagállamok hetede, a lakosok 12 százaléka – vagyis „ez egy jó kis kezdőcsomag”, de súlya akkor lehet, ha mások is felsorakoznak mellette.
Ma viszont hasadozik az együttműködés,
a lengyel-magyar kettős áll szemben a szlovákokkal, és a választás után még nem tudni, a csehek mit képviselnek majd.
Szél Bernadett azt mondta: az LMP egyre inkább azt gondolja, hogy V12-ről kellene inkább beszélni, ideértve a Nyugat-Balkánt, Romániát és Ausztriát is. Szerinte a slavkovi háromszög (Ausztria, Csehország, Szlovákia) mellett sem lehet elmenni szó nélkül. Aggasztónak tartja, hogy a magyar kormány visszavonul a Nyugat-Balkánról és azt is, hogy ott erősödik az orosz befolyás.
Szakpolitikai kérdésekben tartja fontosnak a regionális együttműködést: ilyen például a környezetvédelem, vagy a foglalkoztatáspolitika.
Molnár Gyula arról beszélt, hogy a konferencia
„kiváló fedősztori, hogy egyáltalán leüljünk egy asztalhoz”.
Szerinte komoly problémák vannak Magyarországon a külpolitikai stratégiával: leginkább az, hogy nem látnak ilyet. Azt is gondnak tartja, hogy „a külügyminiszter a miniszterelnök külföldi szóvivőjeként viselkedik”.
Úgy látja: a 2015-ös visszatérés a V4-ekhez inkább arra szolgált, hogy elfedje Magyarország kezdődő elszigetelődését. Fontosnak tartja, hogy
„ez nem egy értékközösség, aki ezt kis EU-nak tartja, annak sürgős orvosi ellátást javasOlunk”.
Pedig szerinte fontos kérdésekben lenne szükség érdekalapú egyeztetésre.
Szelényi Zsuzsanna szerint ma a visegrádi együttműködés lényege, hogy megfogalmazzák, miről is szól, és nem véletlen, hogy ez az Unióval szemben valósul meg: identitáskérdésről van ugyanis szó, ezért nem az épp aktuális ügyek jelentik a lényegét.
Azt is mondta: a visegrádi projekt „szövetség a szövetségben”, mélyen csatlakozik az Európai Unióhoz, és komoly lehetőségek vannak benne.
Vona Gábor abban egyetértett Molnár Gyulával, hogy Magyarországnak nincs külpolitikai stratégiája. A Jobbik azt javasolja, hogy
a V4-nek legyen egy állandó parlamenti közgyűlése,
mert Vona szerint most csak arról szól, hogy az államok vezetői néha találkoznak, „a társadalom ebből semmilyen konkrét értéket és értelmet nem olvas ki”.
Vona Gábor Szél Bernadett-tel is egyetértett valamiben: abban, hogy bővíteni kell az együttműködést, de szerinte ez nem sikerülhet, amíg a V4 nem lesz vonzó. Ehhez szerinte élettel kellene megtölteni az együttműködést, amihez rengeteg közös ügy lenne.
Balázs Péter szerint a legfontosabb, hogy ez az együttműködés „egy sorsközösség”. Azt mondta: a szakpolitika tudja összekovácsolni ezeket az országokat, a foglalkozáspolitikát emelte ki, mint amilyen területen közösen tudnának változtatni. A Nyugat-Balkánnal kapcsolatban szerinte
merészebb kezdeményezések kellenek, nem jelszavak.
Felvetette, hogy akkor kellene felvenni Szerbiát és Montenegrót az EU-ba, amikor a britek távoznak, vagy hogy egyszerre kellene felvenni az egész Nyugat-Balkánt a schengeni övezetbe.
Szél Bernadett is csatlakozott a kormánykritikához, azt mondta: a külpolitikát beolvasztották a belpolitikába. Szerinte súlyos tévedés a kormány szándéka, miszerint a V4-eknek egyfajta lobbicsoportként kellene működnie, „az EU revolverezésére”.
Azt mondta:
Magyarország ma az EU roncsövezetébe tartozik, pedig „közép-európai Svájc lehetne a képességei alapján”.
Azt viszont hibás elképzelésnek tartja, miszerint az integráció bővítését az euró bevezetésével kellene kezdeni. Szerinte nem munkaalapú társadalomra van szükség, hanem tudásalapúra.
Molnár Gyula szerint az a fontos, hogy a csoport tudja-e az érdekeit érvényesíteni. Ő feleslegesnek tartaná új csatornák, például parlament felállítását. Szerinte „Magyarország 5-600 éve nem volt olyan erős érdekérvényesítő helyzetben, mint most”, de ez nem Orbán Viktor érdeme, hanem az EU-tagságé. Ő
„sokkal keményebben és intenzívebben” belevágna az euró bevezetésébe.
Ez utóbbival Szelényi Zsuzsanna is egyetértett. Hiányolja ugyanakkor a víziókat, hogy „tudjuk, mi a visegrádi együttműködés”. Szerinte a kormány víziója sérelempolitikai, negatív identitást képvisel, mint ahogy a lengyeleké is. A fő kérdés szerinte az: mit akarunk Európától.
Zgut Edit, a beszélgetés moderátora felvetette Vona Gábornak, hogy néhány éve még uniós zászlót égettek. Válaszul ő V4-szkepticimussal vádolta a beszélgetés néhány résztvevőjét, és azt mondta, sorsközösség van a régiós országok lakói között. Példaként az idegen megszállást, vagy a civil szféra gyengeségét említette. Azt is mondta: az Unió átalakul, és a világ változásaival a korábbi szuverenitás-fogalom nem tartható, és el kellene azon gondolkodni, mit jelent a szuverenitás Magyarországnak. Azt is mondta:
egysebességes Európai Uniót szeretnének,
mert ez volt az ígéret is, és szerinte nem szabad belenyugodni a kétsebességes Európa gondolatába. Ugyanakkor az EU is elvesztette szerinte a vonzerejét, „saját társadalma sem hisz benne”. Azt mondta: látni kellene végre, mi is az az Európai Unió.
Azt is mondta:
a Jobbik támogatja az euró bevezetését,
de nem politikai, hanem gazdasági feladatnak tartja: a lehető leghamarabb bevezetnék, amint ez reális lesz.
Szél Bernadett nem értett egyet azzal, hogy az EU nem definiálható. Szerinte az Uniót bírálók mindig arról beszélnek, hogy a saját hibáikért hogyan tudnák felelőssé tenni az európai közösséget. Molnár Gyula elképesztőnek tartja, hogy a magyar kormány úgy viselkedik az Unióban, hogy „a pénzetek kell, az értékeitek nem”.
Vona Gábornak is keményen nekitámadt: azt mondta, nem szabad elfelejteni, hogy „két közvéleménykutatás elolvasása után” a zászlóégetéstől valaki az EU-pártiságig jut. Vona erre úgy reagált: ő elfelejti, hogy az MSZP honnan érkezett. Szél Bernadett zárszóként azt mondta: továbbra sem derült ki számára, hogy a Jobbik hogy áll az Európai Unióval.
Gyurcsány: Szél Bernadett ígéretei komolytalanok
Tanulságos vitának adott otthon késő este az RTL Klub Magyarul Balóval című műsora. Eleddig nagy fegyverténynek számított, ha egy asztalhoz ült vitázni a kormányoldal és ellenzéke. Mára már az is eredménynek, újságírói bravúrnak minősül, ha az ellenzék ül le egymással ebből a célból. Balónak ez is sikerült. Egy asztalhoz ült Szél Bernadett, Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely. A beszélgetésből három dolog derült ki: nincs az a pénz, amit Szél meg ne tudna ígérni, Gyurcsány Orbánhoz képest radikális, de kiszámítható változásról, gyarapodásról beszél, Karácsony pedig nem akar az MSZP-vel közös miniszterelnök-jelöltet.
A félórás beszélgetés során Szél igen agresszíven lépett fel. Elutasított minden együttműködést. Hiába emlékeztette Gyurcsány, hogy 2014-ben az LMP külön indulása tizenegy olyan mandátumot adott a Fidesznek, amelyik egyeztetett indulás esetén a demokratáké lehettek volna. A Lehet Más a Politika favoritja a vita során lazán kiszórt kétezer milliárd forintot. Azt állította, hogy tudja a forrását annak, hogyan adná a GDP 20 (!) százalékát az oktatásnak. Gyurcsány figyelmeztette, hogy ez annyi pénz, mintha 13., 14. és 15. havi nyugdíjat ígért volna, de Szél erre egy 50 százalékos béremelést is azonnal beígért.
Karácsony azzal intette Szélt, hogy hiába ígér bármit, nem fog választást nyerni, ráadásul azzal, hogy elutasítja az együttműködést, valójában Orbánt tartja hatalomban. Szél szerint akkor is ő és az LMP a megoldás. Gyurcsány az LMP többszöri pálfordulását jelzi, meg hogy a Fidesszel és a Jobbikkal barátkoznak, megszavazták Orbánnak az Alkotmánybíróság kibővítését, Szél pedig Bálványoson Soros Györgyöt szidta Kósa Lajossal közös fórumon.
Az LMP frontasszonya ennek ellenére kitartott amellett, hogy mindenkinek sok pénzt tud ígérni, és ő hozza el a korszakváltást, megvetve az elmúlt teljes 27 évet.
A múltat nem lehet eltörölni, de az emberek elsősorban kiszámítható, nyugodt életre vágynak, nem betarthatatlan ígéretekre, replikázott Gyurcsány. Karácsony ismét arra emlékeztetett, hogy ő szívesen támogatna közös ellenzéki jelöltet, akár akkor is, ha az LMP-s, sok helyen pedig a DK-s jelöltet tartja a legjobbnak.
Szóval, a pártok nem közeledtek egymáshoz egy ilyen vitától, de mi, nézők néhány dolgot azért elraktározhatunk ebből jövő áprilisra.
Gémesi György: Ismét rendszerváltásra van szükség!
„Nem Orbán Viktor leváltása érdekel, hanem az újabb magyar rendszerváltás” – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Gémesi György, aki miután Új Kezdet néven pártot alapított, választási együttműködést kötött a politikai szövetséget eddig senkivel nem kereső LMP vezérkarával. Gémesi, aki a rendszerváltás óta, 27 éve gödöllői polgármester, úgy látja, hogy csak az „értelmes” ellenzéki szövetségnek van jövője. Ebben az összefogásban Botka László visszalépése után megnőtt a kispártok jelentősége. Gémesi György szerint jövőre ismét rendszert kell váltani, mert a demokrácia hiánya miatt a vidéki települések lassan nyomortanyákká váltak, ahelyett, hogy fejlesztésük révén versenyképes ország alakulna ki.
Az eddig választási együttműködést senkivel nem vállaló LMP összefogásra kész a Gémesi György vezette Új Kezdettel. Hogy választották ki az ön alig mérhető pártját?
Tudjuk, a politikában sem a méret a fontos. Sokkal inkább az azonos értékrend sodort bennünket össze, s persze az emberi szimpátia. Mi egyébként már megalakulásunk óta tervezzünk valamiféle összefogást, de nem mindenáron keresünk szövetségest, ahogy az ökopárt is csak az értelmes összefogás erejében hisz. De
kerültük a kapcsolatot olyan lejáratódott politikai erővel, amely – bár megtehette volna – a Fidesz kormány elmúlt hét éves regnálása alatt sem volt képes ütőképes ellenállást kialakítani az erőszakos hatalommal szemben.
A népszerűségi listán még csak nem is látszik az Új kezdet, ebből következően szavazói sem lehetnek. Mit tud adni a pártja az LMP számára, ha nincs tömeg mögötte?
Lehet, hogy az Új Kezdet az országban még kevéssé ismert, de tagjai helyben meghatározó személyiségek. Kétségtelen, az LMP már ismert parlamenti erő, s fontos szereplője az országos politikának, mi viszont jelen vagyunk az önkormányzatokban, ahol erősek vagyunk. Ha az egymást kiegészítő két érdekrendszert hatékonyan össze tudjuk rakni, akkor az már komoly társadalmi befolyás. Ugyanakkor szó sincs pártfúzióról, tehát nem egyesül a két párt, pusztán együttműködési megállapodás született, amely a jövő évi választásokra érvényes.
Nem olvasta azokat a közvélemény kutatásokat, amelyek szerint a vidék a jelenlegi kormányerők kezében van?
Gödöllőt már 27 éve vezetem, s ha már közvélemény kutatásokat említette: a rendelkezésemre álló, eddig még nem publikált felmérések szerint az országos ismertségem meghaladja az ötven százalékot. Pedig a hatalmon lévők nem egyszer le akartak már szedni a térképről, szerencsére azonban helyettük a választók döntenek.
Persze, Gémesi György neve ismerősen cseng a hazai politikában, de akad még néhány Gémesi a csapatban?
Ne felejtse el, hogy az Új Kezdet mögött két-három perióduson keresztül megválasztott, nagy tapasztalattal rendelkező polgármesterek állnak, akik kemény, harcedzett emberek. A kistelepülések szavazóihoz mi vagyunk a legközelebb, tehát szinte garantált a jó szereplésünk. Mi ezzel tudunk hozzájárulni a Szél Bernadett vezette csapat eredményéhez.
Sokan azt várták, hogy az erősödő LMP szeptember végi kongresszusán bejelentik az Új Kezdet által is támogatott megállapodás konkrét szövegét, de ezt ismét elhalasztották. Miért odázták el megint?
Időben vagyunk, a konkrét megállapodás szövege egyébként sem lesz tejes mértékben nyilvános.
Közös listán indulnak?
Igen, csak egy listánk lesz.
Eldőlt már, hogy melyik párt hány jelöltet delegál?
Nézze, ezt még nem árulhatom el, mert amíg nem írjuk alá a megállapodást, addig annak tartalma nem nyilvános.
Hány polgármestere van az Új Kezdetnek?
Nagyon sok, száznál is többen vagyunk. De tudnia kell, ellenzéki szerepvállalásukért közülük néhányat már megfenyegettek, illetve igyekeznek a támogatások elvonásával megfélemlíteni őket. Sokan emiatt névtelenségbe burkolóznak, s jövőre sem akarnak képviselő jelöltek lenni. Nekünk egyébként nem a párttagok létszáma a fontos, hanem a szimpatizánsok tömege. Ebből pedig nagyon sok akad, ráadásul a számuk naponta növekszik.
Az Új kezdet csak az LMP-vel tárgyal, vagy az Új Pólussal is?
Abban maradtunk, hogy a szövetségesi kör kibővítéséről csak az LMP-vel közösen kezdünk tárgyalni.
A szocialisták látványos bedőlése után úgy érzi, hogy a kispártok felértékelődnek?
Feltétlenül.
Botka László miniszterelnök-jelölt bukása még nem zárta le a baloldal erózióját, vagyis szerintem tovább tart a leépülés.
Régi motorosként elképzelhetőnek tartja, hogy a baloldal sorain belül tényleg működhetnek Fidesz-ügynökök, akik behálózzák, és bénítják a szocialista pártot, ahogy Botka állította?
Nézze, nyílt titok, hogy a kormányoldal az ellenzék teljes megosztására törekszik, látjuk, a menekültkérdésről nyilvános vitát kezdenek a szocialistákkal, amivel erősítik őket, másokat viszont kizárnak a disputából. De én nem kívánok ezzel foglalkozni. Engem az érdekel, hogy a miniszterelnök-jelöltünknek, Szél Bernadett népszerűsége már 20 százalék, az Orbán Viktor 38 százalékával szemben. Az állás még a Botka László távozása előtti közhangulatot tükrözte, azóta a szocialista politikus lemondott, az LMP pedig stabilan a 7 százalék közelébe kúszott, ami rövidesen elérheti a 10 százalékot. Emiatt a miniszterelnök-jelöltünk népszerűsége tovább nőhet. A választás közeledtével ez robbanásszerűen emelkedhet, amiben benne lesz az Új Kezdet vidéken végzett munkája is.
Gondolja, hogy az Új Kezdet parlamenti párt is lehet, ön pedig országgyűlési képviselő?
Jelöltjeink az LMP listáján szerepelnek majd, a névsort csak később hozzuk nyilvánosságra.
Hány mandátumra számít?
Már egy parlamenti képviselővel is elégedett lennék, de a politikai helyzet alakulásával van esély többre is. Hiszen a fővárosban működő politikai erők képviselőit legfeljebb a tévében látják, mi viszont szinte minden településen az emberek között vagyunk. Ismerjük a problémáikat, s változtatni is tudunk azokon. Folyamatos erősödésre számíthatunk, reméljük, nem a jövő évi lesz az utolsó demokratikus választás Magyarországon. Szerintem a Fidesz-t helyben lehet megverni.
Ez jól hangzik, de épp ön nyilatkozta, hogy a Fidesz vidékpolitikája szinte felszámolta Magyarországon az önkormányzatiságot, elvette a helyi hatalom döntési jogosítványait, a vidék gyámság alá került. Ebből nem következik, hogy az ön által emlegetett polgármesterek rég elvesztették befolyásukat, ilyen körülmények között tényleg szükség van az ön pártjára?
Egy megválasztott polgármesternek mindig van ereje. Az állampolgárok bíznak benne, még akkor is, ha ma szinte teljes mértékben ki van szolgáltatva a kormányzatnak.
Ugyanakkor időközi választáson nemrég az Új Kezdet nem ért el túl jó eredményeket. Borsodban el is bukott a jelöltjük, aki a párt alelnöke is egyben. Lehet, hogy mégsem annyira ismerik önöket a falvakban, mint ahogy állítja?
Pikáns helyzet alakult ki, mert a településen a parlamenti ellenzék nem indított jelöltet, tehát a szocialisták és a Jobbik is támogatták a Fidesz jelöltjét. Aki persze függetlenként indult, de Tállai államtitkár úr szorongatta a kezét, mondván, a kormány őt támogatja. Tanulságos választás volt, mindenre fel kell készülni!
Ön az egyik önkormányzati szövetség elnökeként ismerheti a magyar társadalom problémáját, de miért nem az érdekvédő minőségében próbál iskoláról, kórházról, szemétbegyűjtésről tárgyalni a kormánnyal, miért politikai szereplőként igyekszik harcolni a települések érdekeiért?
Próbálkozom, de a hatalom tökéletesen figyelmen kívül hagy, lesöpör mindenféle érdekegyeztetést. A magyar vidék részben emiatt élhetetlen. De nem csak a pénzhiány miatt elkeserítő a helyzet. A kormány ugyanis belengette, hogy 3600 milliárdot fordít a települések fejlesztésére, de ezt a pénzt Kósa Lajos miniszteri felügyeletével költik majd el.
Ahelyett, hogy valódi menedzserekre bíznák a hihetetlen mennyiségű pénz szétosztását, egy felfelé buktatott politikus dönt majd minderről.
Akit az ellenzék bizonyítékok nélkül időnként Mr. 20 százalékként emleget…
Ezt én nem állíthatom. Mindenesetre a több ezer milliárdot nem a magyar kormány, nem Orbán Viktor adja, hanem az Európai Unió. Ezért nem politikai, hanem szakmai felügyelet alatt, tehát gyorsan, hatékonyan és a megfelelő uniós normák figyelembe vételével kéne ezt a pénzt az ország javára elkölteni. De ha nagy állami beruházásokra fordítják, – amire jó esély van – akkor szükségszerűen megnövekszik a korrupció kockázata. Ez nem az én gyanúm, tudományos tény. De még ennél is nagyobb a baj, mert ezt a gigantikus mennyiségű pénzt elsősorban a megyei jogú városokra, s nem pedig kisebb településekre akarják költeni, holott a magyar falvak leszakadása elkeserítő. Ezen a szinte katasztrofális helyzeten tudna segíteni egy vidékfejlesztési miniszter – ez lehetne Kósa is – aki a sárban ragadt települések felemelésére koncepciót dolgozna ki. Vidékfejlesztési programokra lenne szükség, amelyek versenyképes munkahelyet teremtenek, s amelyek aztán az állam adóbevételit növelik. Mindenekelőtt tehát versenyképes vidéki gazdaságra lenne szükség – amely a polgármesterek segítségével kialakítható – nem pedig semmire nem jó, államilag dotált közmunkaprogramokra. Ezzel kéne foglalkozni a magyar kormánynyak, s persze Kósa Lajosnak, nem pedig az uniós milliárdok haveri körben történő elköltésével.
Gödöllő, tehát egy nagyváros polgármestereként is érzékeli a kistelepülések problémáját?
Aki akarja, látja a bajt! A közelmúltban kerékpárral Heves megye több településén jártam, katasztrofális a szegénység. Szó szerint a nyomor az úr! Nincs munka, elhagyott házak, néptelen falvak, néhol riasztó éhezés. De ugyanez a helyzet Nógrádban, Szabolcs Szatmárban, Borsodban, az ország keleti felében. Elborzasztó a nyomorúság. Másfél-két millió ember él reménytelen helyzetben Észak-Magyarországnak ezen a tájékán. Miközben euró-milliárdokat osztogat a kormány a munkahelyteremtés helyett.
Ugyanakkor a vidéken élőkhöz nem jutnak el az ellenzék politikai üzenetei, hisz az utolsó megyei lapokat kormánypárti strómanok felvásárolták. Ilyen körülmények között csak a hatalom emberei tudják elérni a választókat. Van így esély?
Van, mert megmaradt az internet és a személyes jelenlét. Polgármestereink értik az emberek nyelvét. Ez fontos. S persze nélkülözhetetlen a bátorság is, mert fenyegetik a másként gondolkodót.
Ön korábban azt mondta, hogy lehallgatják!
Igen, de kit érdekel. Nyolc éve folyamatosan le akarnak vadászni, most is foglalkoznak velem. Eddig nem sikerült.
Ilyen veszélyek mellett komolyan mondja, hogy legyőzhető a Fidesz?
Engem ma már nem a Fidesz legyőzése, nem Orbán Viktor félreállítása érdekel, hanem a rendszerváltás. Igen, rendszert kell váltani. Újra! Ma ugyanis tragikus állapotok vannak az országban, vissza kell térni a demokratikus berendezkedéshez. Ehhez kell az erő! Ezt kell az állampolgároknak is érteni.
Az ellenzéki pártok közötti harc nem vezethet oda, hogy képtelenek lesznek a kormányt leváltani, s marad a rendszer?
Nehéz ma az ellenzékből egységes erőt kovácsolni. Mint már mondtam, a mai ellenzék hét éve képtelen ütőképes ellenállást kialakítani a kormánnyal szemben. Velük közösen színre lépni – öngyilkosság!
Ha nem az ellenzék nyerné a következő országgyűlési választást, akkor 2019-ben elindulna még egyszer a polgármesteri székért?
A politikában két év nagy idő, addig eldől, hogy marad-e még valami az önkormányzati rendszerből. Pusztán azért nem akarok polgármester lenni, hogy szalagot vágjak át és ünnepi beszédeket mondjak. Ha nem tudok tenni a városomért, akkor elgondolkodom, hogy induljak-e még valaha.
Az Együtt megerősítette az LMP-nek szóló meghívást
Itt az ideje, hogy az együttműködést pártoló nyilatkozatokat konkrét cselekvés is kövesse – olvasható az Együtt közleményében, amely üdvözli Szél Bernadett hivatalos miniszterelnök-jelöltségét. Az Együtt bízik abban, hogy az LMP is részt vesz azon az egyeztetésen jövő szerdán, amelyet Juhász Péter, az Együtt elnöke kezdeményezett az új pólus pártjaival.
Az Együtt üdvözli, hogy az LMP kongresszusa Szél Bernadett személyében a mai napon egy olyan miniszterelnök-jelöltet szavazott meg, aki többször is egyértelművé tette, támogatja a változás és a politika megújítása mellett valóban elkötelezett pártok együttműködését – olvasható a párt közleményében – olvasható Juhász Péter közleményében.
Új politikát csakis az új pártok teremthetnek. Egymással együttműködve, a választóknak visszaadott reménnyel. Ezért az Együtt továbbra elkötelezett Orbán Viktor leváltásának egyetlen lehetséges módja, az új pólus pártjainak együttműködése mellett. Egy ilyen együttműködéssel még van esély arra, hogy 2018-ban megtörjük Orbán Viktor hatalmát – mutat rá a dokumentum.
Szél Bernadett hivatalosan is miniszterelenök-jelölt
A párt történetében először állított miniszterelnök-jelöltet, mégpedig Szél Bernadett társelnök személyében. A párt szombati kongresszusán a immár hivatalosan is megválasztott kormányfő-jelölt a többi között arról beszélt, hogy az országnak új irányra, politikára és vezetőkre van szüksége. A kongresszus előtt megjelent Facebook posztjában hétpontos programot mutatott be.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Magyarországon a változások legfőbb akadálya az emberek reménytelensége és elkeseredettsége – hangoztatta már a párt miniszterelnök-jelöltjeként Szél Bernadett, aki azt ígérte, hogy nem lesznek a választások előtt üres ígéretek, a Szél-kormányban pedig nem kapnak helyet sem újracsomagolt politikusok, sem oligarchák s nem lesz terepük aljas alkuknak.
A hétpontos program
Szél Bernadett hétpontos programot hozott nyilvánosságra Facebook oldalán:
Vissza. Vissza kell foglalnunk a Parlamentet, az önkormányzatokat, vissza kell kérnünk az iskoláinkat, a kórházainkat. De mindenekelőtt vissza kell vennünk a pénzünket: az LMP által benyújtott antikorrupciós 12 pont intézkedései garantálják, hogy a korrupció Magyarországon néhány év alatt a fejlett nyugat-európai államok szintjére csökken. Akik az elmúlt évtizedekben a magyar emberektől lopott pénzből gazdagodtak meg, azok börtönbe fognak menni.
A bérválság felszámolása. Törlesztjük közszférával szemben felhalmozódott adósságokat, átalakítjuk az igazságtalan és rossz egykulcsos adórendszert és a terhek csökkentése révén lehetőséget adunk a magyar dolgozók többségét foglalkoztató kis és középvállalkozásoknak a béremelésre.
A magyar kkv-k. Nem az amúgy is erős külföldi nagyvállalatok fognak kedvezményeket kapni, hanem a magyar kis- és középvállalkozások, mert ők foglalkoztatják a magyar emberek többségét a versenyszférában. Tartósan kedvező, stabil környezetet teremtünk számukra, ahol az oktatás, szakképzés, adórendszer és vidékfejlesztés úgy van felépítve, hogy a jól teljesítő kisvállalkozások, egymással versenyezve, meg tudnak élni, és nem ütköznek úton-útfélen a multik erőfölényébe.
Világszínvonalú oktatás. Minden száz költségvetési forintból 20 forintot oktatásra kell fordítjuk. Növeljük a pedagógusok önállóságát, és visszaadjuk azoknak az önkormányzatoknak a fenntartói jogokat, amelyek akarják és képesek iskoláikat működtetni. Ingyenessé tesszük a diplomaszerzést.
Családközpontúság. Minden gyereket vállaló családot egyformán támogatunk. Megemeljük a családi pótlékot, állami bérlakás-programot indítunk a fiatalok lakásproblémáinak enyhítésére.
Működő és ingyenes állami egészségügy. Új finanszírozási rendszerrel biztosítjuk az egészségügyi béremelést és a hálapénz visszaszorítását. Minden háziorvosi körzetben biztosítjuk az ott élők ellátását.
Okosforradalom. Felmondjuk a drága, fölösleges és veszélyes paksi hitelszerződést, a felszabaduló pénzből a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb beruházási programját indítjuk el, ami orosz helyett magyar munkahelyeket teremt és magyar vállalkozásokat hoz helyzetbe. Felélesztjük a megújuló energia ipart Magyarországon, az elavult multik helyett pedig az innovatív kis- és középvállalkozásokat fogjuk támogatni. Olyan hatékony mezőgazdaságot teremtünk, ami nem a Fideszes hűbérurakat hanem a sikeres magyar családi gazdaságokat fogja támogatni. Összeszerelő üzem helyett innovációs központtá tesszük Magyarországot.
