Kezdőlap Címkék Szavazás

Címke: szavazás

Manchesterben és Edinburghban is szavazhatnak a magyarok!

0

Kis lépés a kivándorolt százezreknek, de nagy lépés a Nagy-Britanniában élő magyaroknak – ezzel a hasonlattal kommentálta Ujhelyi István szocialista EP- képviselő a fejleményt, hogy Manchesterben és Edinburghban jövő tavasszal szavazhatnak a régióban élő, de magyarországi lakcímmel is rendelkező kivándorolt tízezrek. Az év elején ugyanis konzulátust nyílik e két városban.

 

A Nagy-Britanniában új életet kezdő magyarok tulajdonképpen csak Londonban tudták eddig elintézni adminisztratív ügyeiket. Sőt, ami régóta megoldásért kiáltott: a Fidesz választási törvényének értelmében, míg a határon túli magyarok levélben is voksolhatnak a választásokon, addig a kivándoroltak továbbra is csak személyesen tehetik ezt meg a külképviseleteken. Ez eddig a Manchesterben és főként az Edinburgh környékén élőknek jelentős többletterhet, utazást és kiadást jelentett, mivel egészen Londonig kellett zarándokolniuk, ha élni akartak alkotmányos jogukkal.

Jelenleg többszázezer, elsősorban családalapítás előtt fiatal hagyta el az országot, a magyar kormány nincs tisztában sem a pontos számukkal, sem a nagyobb kolóniák pontos helyével, sem valódi problémáikkal, bürokratikus nehézségeikkel – áll Újhelyi közleményében.

 

Győz a jobbik?

„A jelenlegi kormányhatalom még leváltható, ha az ellenzék összehangoltan készül a jövő évi választásokra” – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Tóth Zoltán. A neves választási szakértő szerint a Fidesz menesztéséhez szükség van az ellenzék minden pártjára, így a Jobbikra is, ami azonban nem azt jelenti, hogy az egykori radikális párt és a demokratikus ellenzék hosszú távon is képes lenne közösen kormányozni. Egy rövid átmeneti idő alatt azonban vissza lehet állítani az ország nemzetközi tekintélyét, a jogállamot, s a gazdaság működését is. Tóth Zoltán szerint, ha a pártok képesek az együttműködésre, akkor meg tudják akadályozni az olyan diktatúra kialakulását, amelyet ma Orbán Viktor működtet. Viszont ha nem sikerül a Fidesz megdöntése, akkor a demokratizálási remények hosszú időre elvesztek Magyarországon.

 

Van kétséget kizáró válasza arra a kérdésre, hogy mai állapotában az ellenzék le tudja még győzni a Fideszt?

Teljesen egyértelmű, hogy ha hatmillió ember – tehát a szavazók 70 százaléka – elmenne szavazni, akkor a Fidesz biztosan legyőzhető lenne, de még a Jobbik is. A baloldal mindig akkor került kormányra, amikor magas volt a választási részvételi arány. Ennek érdekében azonban a pártoknak kampányolni kéne. Leginkább a fiatal szavazókat kéne aktivizálni, körükben a legalacsonyabb a részvételi hajlandóság, de ma még távol maradnának az urnától a vidéki választók is, legalábbis azok körében akiknél megszűnt a Fidesz korábbi befolyása. Végül ugyancsak megszólításra várnak még a centristák, akik ma egyáltalán nem találják pártjukat. Emiatt a három bizonytalan csoport miatt magas – jelenleg több, mint negyven százalék – a választ megtagadó, illetve szándékaik szerint otthon maradó szavazók aránya. Ha a demokratikus ellenzék e három csoportból még tudna támogatókat szerezni, akkor valóban meg tudná nyerni a választást.

Mit szól ahhoz a felvetéshez, hogy ma már nem is az a kérdés, hogy a Fidesz újra kormányra jut, hanem az, hogy újra megszerzi-e a kétharmados, tehát az alkotmányozó többséget. Még ez is előfordulhat?

Igen, ugyanis nagyon kevés szavazat kell ma ahhoz, hogy ha egy pártnak már megvan az egyszerű többsége, akkor abból könnyen alkotmányozó többség is legyen. Ha a három – a jelenleg meghatározó  – pártalakulat állít listát, és az első kettő 29 százalékos szavazati arányt tud szerezni, de a harmadik eléri a 31 százalékot, akkor a szavazatok 2 százalékával már meg is szerezte a kétharmados többséget, mert ennyire torzít a választási rendszer. Az alkotmányozó többséget ma bármelyik kialakulni látszó lista, tehát a Fidesz-KDNP, a Jobbik-LMP-Momentum, illetve az MSZP-DK-Együtt-Párbeszéd is megszerezhetné.

Akkor a választás valóban nem lefutott, hisz fél évvel a döntés előtt még bármilyen végeredmény előfordulhat, legalábbis papíron. Mi az, ami befolyásolja a végeredményt?

Annak ellenére, hogy a Fidesz papíron nagy, attól még bármi lehet. Tehát még a közvélemény-kutatások sem mutatják meg egyértelműen a várható végeredményt. Minden attól függ, hogy melyik politikai erő képes a befolyását növelni a következő hónapokban, mert azzal lehet választást megnyerni.

Ugyanakkor Heller Ágnes azt olvasta ki az ön helyzetelemzéséből, hogy a demokratikus ellenzéknek nevezett csoport csak akkor győzhet, ha összeáll a Jobbikkal. Így van?

Induljunk ki abból, hogy csak akkor teljesen kizárt az ellenzéki erők győzelme, ha a Fidesz-KDNP a Jobbikkal szövetkezne. Ezért a demokratikus ellenzék érdeke, hogy a két erő között élesedő politikai ellentét maradjon.

De a Jobbik már egyértelműen leszögezte, hogy számára a Fidesz nem lehet koalíciós fél. Ez nem számít?

Nem, ez szinte semmit sem számít. A Fidesz az 1998-as választási kampányban végig azt hajtogatta, hogy a Kisgazdákkal biztosan nem lép koalícióra, de végül a politikai érdeke mégis ezt diktálta.

A győzelem érdekében a baloldali pártoknak valóban együtt kell működni a Jobbikkal?

Egy dolog a választás érdekében megkötött, szűken vett együttműködési koalíció, amely a Fidesz legyőzésére jön létre, másik pedig, hogy egy választási győzelem után tudnak-e a győztesek együttműködni. Ezt a két dolgot külön kell elemezni!

Tehát más a választás, és más a kormányzás, de az ön értelmezése szerint ebben az együttműködésben benne van a Jobbik?

Arra nincs szükség szerintem, hogy a Jobbikkal kormánykoalícióra lépjen a baloldal, de arra igen, hogy a választás sikere érdekében együtt tudjon működni.

Emiatt beszélt Heller Ágnes két listáról, egyiken a mai kormánypártok, a másikon a mai ellenzék?

Igen. Bár szerintem, ha azt feltételezzük, hogy elmegy hatmillió ember szavazni, s a három politikai tömb szavazatai közel esnek egymáshoz, akkor ilyen típusú szövetségre nincs szükség.

Tehát ön azt mondja, hogy nem két, hanem három lista kell?

Igen, mert nem közös kormányzásra kell készülni a Jobbikkal, hanem – ahogy Bokros Lajos és Bitó László is megfogalmazta – egy győzelem után rövid átmeneti időszakra. Az a baj ugyanis, hogy a nagy társadalmi érdek- és értékkülönbségek miatt a Jobbikkal nem tudna közösen kormányozni a baloldal. Rövidtávú együttműködésre viszont szükség lenne, 150 naptól 500 napig terjedően. Vészintézkedéseket kellene hozni a nyugat bizalmának visszaszerzése, illetve a jogállam helyreállítása érdekében.

De mi van akkor, ha a Jobbik nyer, ez is benne van a kalapban, nem?

Persze, de az ország becsületének és a jogállam helyreállítása érdekében neki is szüksége lesz a baloldalra.

Azt mondja kormányozni nem, de együttműködni tudna a Jobbik és a baloldal. Annak érdekében, hogy ezt megtehessék, a választás előtt van bármiféle megállapodási kényszer?

Nézze, a választási törvénynek kétféle tartalma van. Matematikai értelemben az ellenzéki pártoknak már a választás előtt szövetségre kéne lépni a Jobbikkal. Ugyanis a Fidesz szavazóinak száma ma 2.5 millió körül van, ezzel szemben a Jobbiknak 1- 1.5 millió szavazata, a demokratikus baloldalnak pedig 1 millió voksa gyűlne össze. Ez tehát mindkét oldalon 2-2.5 millió választót jelenthetne. A ma meglévő hátrány tökéletesen kiegyenlítődne, tehát technikai értelemben bizonyítható az összefogás igénye.

Ugyanez a helyzet, ha a választási kerületeket nézzük. Matematikai értelemben, tehát teoretikusan az a „legjobb megoldás” ha valamennyi, tehát mind a 106 kerületben közös az ellenzéki jelölt, s csak egy közös lista van. Viszont a létező „legrosszabb” megoldás, ha minden kerületben elindul minden párt, s mindenkinek külön listája van. Ugyanis ha a szavazatok szétforgácsolódnak, akkor valóban csökken az ellenzék esélye. Ráadásul ezek csak számok, dönteni emberel fognak, akiknek elveik, gondolataik vannak, nem biztos tehát, hogy a társadalom elfogadja a matematikai gondolkodást.

A matekot valóban kevesen értik, de azt igen, hogy ha nincs összefogás – akár a Jobbikkal is, akkor marad a Fidesz, ez világos beszéd, nem?

Kétségtelen, de a baloldali szavazó bizalmatlan a Jobbik gondolataival szemben, s ez fordítva még inkább igaz.

Akkor mi a megoldás?

A koordinált megoldás – amiről most egyeztetnek közös lista hiányában – a még elfogadható megoldás  . Ezt kell feltölteni tartalommal, hogy a választók érzelmeik, politikai világlátásuk alapján szavazni tudjanak.

Érthető, de ezt látják a pártok is?

A pártok szerintem annyira el vannak foglalva saját humánerőforrásuk hatalmi és pénzügyi finanszírozásával, hogy ők ebben a pillanatban erre nem állnak készen. Ha viszont a legrövidebb időn belül mégis felkészülnének erre a lehetőségre, akkor a közvélemény olyan prémiumszavazatokban részesítené a demokratikus ellenzéket, hogy még a hatmilliónál is több szavazó menne el szavazni.

A baloldali pártvezetők ezt nem ismerik fel?

A mai politikai elit 1988. óta nem tanult semmit. A szimpatizánsok és a szaktanácsadók véleményét sem hallgatják meg, kizárólag a rendszerváltás előtt megszerzett ismereteik alapján politizálnak. Miközben a porondon lévők döntő része abszolút nem is ért a politikacsináláshoz. Persze van, illetve volt néhány kivételes tehetség, de ezek sem tudták a pártokat a hatalom- és vagyonszerzés gondolatából kibillenteni.

Másik oldalról azt tapasztaljuk, hogy az MSZP és a DK vezetői hetek óta egyeztetnek a 106 egyéni körzet jelöltjeiről, már-már megegyeznek, aztán kiderül, hogy mégsem. A helyzet egyre zavarosabb, tehát még egymással sem tudnak zöldágra vergődni?

Az együttműködés képtelensége abból származhat, hogy nem látnak más kiutat, mint nagy biztonsággal megszerezni húsz-harminc parlamenti helyet, illetve megőrizni a párt finanszírozásának lehetőségét, tehát az állami támogatásért folyik a küzdelem. Ha külön listán indul a két vagy több párt, akkor külön egységnyi pénzt is kap, közös lista esetén viszont a támogatás is közös. Ez egy döntő akadálya a pártok közös listán indulásának. Mindössze pénzkérdés tehát, hogy a jelenlegi állás szerint a DK már nem akar közös listát a szocialistákkal, az viszont politikai megfontolás, hogy a sorvadó MSZP közösködne a Demokrata Koalícióval.

Ön szerint milyen esélye van annak, hogy a Fidesz kormányozza tovább az országot, vagy az ellenzék átveszi a vezetést?

Jósolni nehéz, de azt mondom: 2017. decemberének első felében teljesen azonos az esély, vagyis 50-50 százalék! A következő néhány hónap politizálása dönti majd el, hogy az ugyanannyi szavazóval rendelkező Jobbik, illetve a demokratikus ellenzék, benne az MSZP és DK és szövetségesei, beleértve a jobboldali centrumot képesek-e átvenni a vezetést a Fidesz ellenében, vagy még erőteljesebb lesz a leszakadás.

Ez csak a pártvezetőkön múlik?

Szerintem most már az a pillanat jött el, hogy a párt hívei kikényszerítik a pártok együttműködését. Eddig ugyan a pártvezetők döntöttek az együttműködésről, de ma a választó igénye megnőtt az együttműködésre, mert nem akarnak tovább a Fidesz Magyarországán élni. Még az is lehet, hogy ha a politikusok nem kapnak időben a fejükhöz, akkor azokat elkergetik a szavazóik, akik nem képesek az összefogásra.

Arra gondol, hogy ma többen akarnak változást, mint elégedettek a hatalommal?

A plurális rendszer kikényszeríti a pártok együttműködését. Ha létrejön a demokratikus pártok győzelme, akkor az soha nem vezetne olyan diktatúrához, amilyet Orbán Viktor ma működtet. Tapasztalatom szerint már a Fideszen belül is megrendült a miniszterelnök helyzete, hisz támogatói közül is sokat elzavart a húsosfazék mellől, ami véleményem szerint már a januári közvélemény-kutatások eredményein is érzékelhető lesz.

A választási törvényt elemezve azt írta, hogy egy félig szabad, tisztességtelen, átláthatatlan választásra készülünk. Van így értelme? Nem okosabb inkább a bojkott?

Csak a szavazatok erejével lehet a hatalmat megváltoztatni, nem pedig fegyverekkel, vagy erőszakkal.  Ráadásul a bojkott soha, sehol nem hozott győzelmet. Ha viszont nem sikerül, akkor le kell vonni a tanulságait.

Azt mondja, hogy Magyarországon megszűnt a törvények uralma, a nyers gazdasági, politikai, kormányzati érdekek közvetlenül hatnak a választás végeredményére. Mire gondol?

A Fidesz nevű párt már nincs, mert ez a politikai alakulat teljes egészében beépült az államszervezetbe. Mindenütt ott vannak, övék a gazdaság jó része is. Egy ellenzéki választási győzelem esetén hatvan napig minden a Fidesz kezében marad, az országgyűléstől kezdve a rendőrségen, az ügyészségen át a hadseregig minden, továbbá a közigazgatás, s a gazdaság, s persze a sajtó is. Ez pedig veszélyes.

Ez viszont felveti azt a kérdést, hogy egy autokratikus rendszert meg lehet-e változtatni a szavazatok erejével?

Ehhez az ellenzéki oldalon politikai innovációra lenne szükség, miközben a demokratikus ellenzék az elmúlt hét évben semmilyen innovációra nem volt képes. Elmaradtak az előválasztások, pedig az ma egy objektív együttműködési platformot jelenthetett volna. Nem állapodtak meg a feltétel nélküli alapjövedelem semmilyen formájáról sem. Politikai innováció nélkül viszont nincs megújulás. Ha a követező fél évben még képesek erre, akkor még van remény! Ha nem sikerül, akkor hosszú időre elveszett.

Ez volt ma – 2017. november 10.

0

Külhoni magyarok szavazat joga: adok és kapok

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelõs államtitkára.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A pénteki nap az adok-kapok napja volt – a külhoni magyarok szavazati jogát illetően (is). Nem véletlen az időzítés: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén Orbán Viktor kormányfő mondta el álláspontját a többi között erről is, hangoztatva, hogy van egy vita, amelyben helyes, ha a kormány is kifejti véleményét, a külhoni magyarság szavazati jogáról szerinte kialakult konszenzuson ugyanis most “hajszálrepedés” keletkezett.

Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: “egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”.

Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják. Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.

A Demokratikus Koalíció a miniszterelnök a kérdésben szembemegy a magyarok négyötödének, sőt saját szavazói felének akaratával is, amikor jónak tartja a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. „Orbán Viktor a tegnapi nap után ma is megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant,

szerinte “helyes és igazságos”, hogy olyanok is döntenek Magyarországról, akik soha nem éltek itt, nem itt fizetnek adót, nem itt járatják a gyereküket iskolába és nem Magyarországon mennek kórházba – áll a DK közleményében.

 

Mesterházy Attila szocialista országgyûlési képviselõ és Vona Gábor, a Jobbik elnöke a Máért XVI. plenáris ülésén
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Vona Gábor, a Jobbik elnöke pedig a DK-nak ment neki a MÁÉRT-en és az azt követő sajtónyilatkozatában a külhoni magyarok szavazati joga kapcsán.

Ám nem csak a DK-t, hanem a Fideszt és a kormányt is élesen bírálta – igaz, azt más miatt. Mint kifejtette: nagy probléma napjainkban a pártpolitika és a nemzetpolitika összekeverése – hangoztatta Vona Gábor a Máért ülésén elhangzott beszédéről beszámolva. Mint az értekezleten és azt követően is  kifejtette: a mindenkori magyar kormánynak nem az a feladata, hogy saját pártpolitikája alapján kihelyezze az anyagországi politikai vitákat a határon túli magyar közösségekhez, s korlátozza saját szája íze szerint a helyiek mozgásterét, hanem az,

HOGY ANÉLKÜL SEGÍTSE ÉS TÁMOGASSA A HATÁRON TÚLI MAGYAR KÖZÖSSÉGEKET, HOGY ELVÁRNÁ AZ ADOTT KORMÁNY POLITIKÁJÁVAL VALÓ AZONOSULÁST.

A külhoni támogatáspolitikával kapcsolatban pedig azt fejtett ki, hogy sokkal fókuszáltabbá és kevésbé pártpolitikai alapúvá kellene tenni a források szétosztását.

Gyurcsány Oxfordban volt meghívott előadó

Gyurcsány a vitán. Forrás: Facebook/Gyurcsány Ferenc

Az Oxford Union egyetemen rendezett populizmus-vitafóromon vett részt csütörtök este Gyurcsány Ferenc. Néhány nap múlva korábbi brit és ausztrál miniszterelnök adnak majd elő. Populizmus-vita (Populism Debate) címmel tartották a rendezvényt az 1823-ban alapított, a vitaelőadásairól híres Oxford Union egyetemen azzal a mottóvel hogy “a populista vezetők nem hoznak valós változást”.

“Ha minden igaz, először beszélt magyar résztvevő brit alsóházra emlékeztető falak között” – írta Facebook-oldalán Gyurcsány Ferenc az eseményről.

Nyílt levél Putyin díszpolgársága miatt

Mivel a fenntartónak nem csak joga, hanem kötelessége is a törvényesség biztosítása, ezért az Eötvös Károly Intézet (EKINT) Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez fordult Vlagyimir Putyin orosz elnök Debreceni Egyetemtől kapott díszpolgári címe miatt, erről ugyanis álláspontjuk szerint jogsértő módon döntött az intézmény Szenátusa.

 

A nyílt levélbenarra kérik a minisztert, hogy ellenőrizze a Debreceni Egyetem döntésének jogszerűségét, illetve azt, hogy nem ért-e valakit retorzió az intézmény munkatársai közül azért, mert tiltakozását fejezte ki ezzel kapcsolatban.

Kit szolgál a magyar rendőr?

Fotó: Facebook

24 órán belül két olyan akció is történt, amelyben az állam – és nem a kormány, s még kevésbé a Fidesz – által fenntartott  rendőrség állományának tagjai vettek részt – igen kétséges szerepekben. Kaposvárott Tóth Barnabást, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi elnökét igazoltatták minden indok nélkül,  alezredesi szinten. Erről Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke tett közzé videot a Facebook oldalán.

A másik esetről Budaörs polgármestere számolt be, szintén a közösségi oldalon. Budaörsön péntek délelőtt a jobbik plakátját festették le a városban, rendőri segédlettel.

Mennyiségi korlátozással „készül fel” a karácsonyra a posta

Csomagválogatás a Magyar Postán. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Bár két és fél hete még azzal nyugtatta a kedélyeket a Magyar Posta, hogy idén felkészültek a karácsonyi csomagszállítási csúcsra, most a cég mennyiségi korlátozást vezet be. Eszerint november 15-től visszavonásig a nem szerződéses ügyfelek naponta legfeljebb öt darab csomagot adhatnak fel (MPL Üzleti csomagot és MPL Netcsomagot). Mindezt „a zökkenőmentes küldeménykezelés érdekében” teszik – olvasható a posta honlapján.

Őrző-védő cégek milliárdos csalásai

115 helyszínen egyszerre tartottak razziát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói két bűnszervezet ellen. Elfogták a szervezetek irányítóit, több tagját, és egy vagyonvédelemmel foglalkozó cég vezetőit is.

A két bűnszervezetben legalább 2011. óta színlelt foglalkoztatási és számlázási láncolatot működtettek. Szolgáltatásaikat jellemzően őrző-védő cégek igénybe, amelyekkel színlelt szerződéseket kötöttek. Ezek célja az volt, hogy a vagyonőrök foglalkoztatásával járó közterheket ne a saját társaságaiknak kelljen megfizetniük, másrészt a fiktív számlákkal az adófizetési kötelezettségeiket is csökkenteni tudták.

A gyanú szerint  több mint 2,5 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek.

Radioaktív felhő Európa fölött

Forrás: Pixabay

Oroszországban vagy Kazahsztánban történhetett nukleáris baleset, még valamikor szeptember végén. A nukleáris biztonsággal foglalkozó francia intézet, az IRSN szerint az Európa fölött az utóbbi hetekben megfigyelhető radioaktív felhő egy balesetből származhat, írja a Deutsche Welle. Nem csak a francia, hanem több más ország hasonló intézete is a ruténium-106 magas szintjét mérte a levegőben, és ez az izotóp természetes úton nem jöhet létre. A radioaktív felhő sem az emberek egészségére, sem a természetre nem veszélyes.

Szavazni – határainkon innen és túlról

A Demokratikus Koalíció előhúzta a kalapból a határon túliak szavazati jogának kérdését, és aláírásokat gyűjt. Sokan támadják ezért a DK-t, míg mások a párt szempontjából zseniális húzásnak tartják.

Mit gondoljunk mi, párthoz nem kötődő magyarok a határon túl élő honfitársaink szavazati jogáról? Nem a határon túli magyarokról, hanem arról, hogy azok, akik nem itt élnek, és nem itt fizetnek adót, beleszólhassanak-e az itteni közügyekbe.

Kezdjük azzal, hogy a Fidesz miért erőltette a kettős állampolgárságot, amelyről egyébként korábban hallani sem akart. Németh Zsolt, a párt legelismertebb külpolitikusa 1998-ban még ellene volt a kettős állampolgárságnak. Aztán persze sok minden megváltozott. A határon túli magyarok kettős állampolgárságot kaptak, és vele együtt beleszólást a magyarországi ügyekbe. Vagyis, szavazhatnak arról, hogy jövőre melyik magyarországi pártot szeretnék kormányon látni. Egyéni jelöltekre, magyarországi lakcím híján nem szavazhatnak, így ez az úgynevezett félszavazati jog számítások szerint legföljebb 3 mandátum sorsáról dönthet.

Elsőre nem tűnik soknak, bár adott esetben egyetlen mandátum is döntő lehet.

Több egymástól független közvélemény-kutatás alapján egyértelmű, hogy a határon túli magyarok elsöprő többsége a Fideszre szavazna. A Fidesz az a párt, amely megszólítja őket, és nemcsak azáltal, hogy időnként megsétáltatja egy kisbőröndben Nyírő József hamvait a havasokban.

Más, ugyancsak egymástól független felmérések szerint a magyarországi magyarok többsége nem támogatja, hogy a határon túli magyarok is szavazhassanak. Nem a kettős állampolgárság ellen vannak, bár természetesen ilyenek is akadnak, hanem a szavazati joguk ellen. Nem tartják igazságosnak, hogy azok is dönthessenek arról, hogy melyik párt kormányozzon Magyarországon, akik nem viselik ennek a következményeit.

Arra, hogy a határon túli magyarok miért szavazhatnak könnyebben és egyszerűbben, mint azok, akik Magyarországon születtek, de bizonyos, itt és most nem részletezendő okok miatt külföldön élnek, mindmáig nem hallottunk értékelhető magyarázatot.

A hivatalos indoklás szerint Angliából, Németországból, Ausztriából azért nem kehet levélben szavazni, mert fennáll a visszaélés lehetősége.

A Felvidékről, a Vajdaságból, vagy éppen Erdélyből érkező levélszavazatok esetében nem áll fenn?

Én azt gondolom, hogy a határon túl élő, magyar állampolgársággal rendelkező és nem rendelkező magyaroknak minden segítséget meg kell adni ahhoz, hogy a szülőföldjükön jól érezzék magukat. Tanulhassanak magyarul, őrizhessék kultúrájukat, vagyis a mi magyar kultúránkat.

De a szavazati jognak ehhez semmi köze. A szavazati jognak jelen körülmények között ahhoz van köze, hogy Magyarországon a Fidesz még sokáig kormányon maradhasson.

Azoknak a magyarországi magyaroknak, akik nem kedvelik Orbán Viktor pártját, miért kellene ehhez asszisztálniuk?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK