Kezdőlap Címkék Szaúd Arábia

Címke: Szaúd Arábia

Hogy veszi meg Szaúd Arábia a futball világbajnokságot?

Cristiano Ronaldo Szaúd Arábiában rúgja a labdát – jó pénzért. A sivatagi királyság most még nagyobb dobásra készül: meg akarja venni a futball világbajnokságot, és nem is csak saját magának.

Görögországgal és Egyiptommal együtt rendezné meg a futball világbajnokságot 2030- ban. Mohamed bin Szalman trónörökös, aki teljhatalommal irányítja Szaúd Arábiát, erről már a múlt nyáron megállapodott Kiriakosz görög miniszterelnökkel. Egyiptommal még alkudoznak. A lényeg: a teljes költséget Szaúd Arábia állná, de csak a meccsek háromnegyedét tartaná meg magának.

Kik a versenytársak?

Katarban most volt VB, ezért a Közel Kelet nem lehetne esélyes nyolc év múlva, emiatt találta ki Mohamed bin Szalman herceg a közös jelentkezést Egyiptommal és Görögországgal mondván három kontinens kapna így lehetőséget közös világbajnokságra.

Csakhogy van két nagyon is komolyan vehető vetélytárs, és mindkettő kollektív vállalkozás.

Az európai trió Portugáliából, Spanyolországból és Ukrajnából áll. A dél-amerikai kvartett: Argentína, Chile, Paraguay és Uruguay. Mindkét vetélytárs nagyon is veszélyes Szaúd Arábia terveire: Argentína nyerte a világbajnokságot, Európában pedig már régen nem volt hasonló rendezvény.

Fennáll persze a lehetőség, hogy a FIFA vezetőség tagjait Szaúd Arábia megvegye. A katari világbajnokságot az emír Sarkozy francia elnökkel vajazta le. Platini volt a közös megbízottjuk, aki mint a FIFA második embere gondoskodott arról, hogy a megfelelő jelöltre szavazzanak. Platini belebukott a botrányba, Sarkozy ex elnök ellen nyomoznak Franciaországban. Katarban semmi probléma sincs. A világbajnokság teljes siker volt: szép pénzért feltette a 200 ezer lakosú mini államot a térképre. Szaúd Arábiának több mint 30 millió lakosa van, és tagja a G20 csoportnak, ahol a világ gazdasági nagyhatalmai ülnek. Mohamed bin Szalman hercegnek viszont véres a keze: parancsára megfojtottak majd darabokra vágtak egy ellenzéki újságírót Szaúd Arábia főkonzulátusán Isztambulban. Az újságíró a Washington Postnak dolgozott. Khalid bin Szalman herceg, Mohamed fivére, aki akkor hazája washingtoni nagykövete volt megesküdött a szent Koránra, hogy az újságírónak nem lesz bántódása.

Miért akarta megvesztegetni Katar az Európai parlament képviselőit?

Katar tagadja, hogy bármilyen törvénytelen célt követett volna, de az Európai Parlament egyik alelnöke börtönben, több képviselője gyanúba fogva lemondott mentelmi jogáról. Miért? Ezt kutatta a brüsszeli Politico.

Katarnak azért kell Brüsszel, mert elveszített egy jóval fontosabb és erősebb partnert, Washingtont-mondják a Politiconak nyilatkozó szakértők. Trump elnök Katar ellenfelének, Szaúd Arábiának az oldalára állt a válság idején. Katar erre sztár diplomatáját küldte Brüsszelbe Németországból, hogy biztosítsa az Európai Unió támogatását. Katar arra akarta rávenni az Európai Uniót, hogy katonailag is lépjen fel a Közel Keleten. Ekkor épített ki Katar uniós nagykövete szoros kapcsolatot Pier Antonio Panzerivel, aki akkoriban az Európai Parlament emberi jogi albizottságának elnöke volt. Jelenleg pedig börtönben csücsül korrupciós váddal.

Katar úgy fogta fel az egész akciót, hogy a kis emírség az életéért küzd a nála jóval erősebb Szaúd Arábiával szemben. Kashoggi újságíró meggyilkolását Katar ki tudta használni: rávette az Európai Uniót arra, hogy ne szállítson fegyvereket Szaúd Arábiának, melynek trónörököse elrendelte a Washington Post publicistájának meggyilkolását. Érdemes megemlíteni, hogy Kashoggi jó kapcsolatot ápolt Katarral, és lehet, hogy ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy szaúdi kommandósok megfojtsák majd pedig feldarabolják Szaúd Arábia isztambuli főkonzulátusán.

Kibékülés a futball világbajnokságon

A korrupcióval megszerzett futball világbajnokság lehetővé tette azt is, hogy Katar és Szaúd Arábia kibéküljön egymással. Mohamed bin Szalman a nyilvánosság előtt összeölelkezett Katar emírjével, Tamim bin Hamad el Thanival.

A katariak ezt úgy tekintik mint Dávid és Góliát párharcát hiszen az emírségnek mindössze 200 ezer lakosa van szemben Szaúd Arábia 30 milliós népességével. Ezért Katarban nem is nagyon értik a belga rendőrség akcióját hiszen az a 1,5 millió euró nagyon kis pénz ahhoz képest amennyit Szaúd Arábia, az Egyesült Emírségek és más közel-keleti államok elköltenek “lobbizásra” Brüsszelben. Ezek az államok tisztában vannak azzal, hogy az olaj és a földgáz dicsőségének hamarosan leáldozik, ezért partnereket keresnek a modernizálásra. Ehhez kell nekik Brüsszel, a módszer pedig amelyet alkalmaznak teljesen elfogadott a Közel Keleten, és mint a futball világbajnokság igazolta másutt is sikerrel alkalmazható hiszen Katar úgy szerezte azt meg, hogy semmilyen futball múltja nem volt.

A sport tisztára mossa a szennyest?

Katar minden árat hajlandó volt megfizetni a világbajnokság megrendezéséhez és az emberek foci iránti szeretete ismét felülmúlta a diktátorokkal, a korrupcióval és az emberi jogok megsértésével kapcsolatos rosszallását.

Három évvel ezelőtt az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia néhány szövetségesével együtt bojkottálta Katart Doha terrorizmust finanszírozó állítólagos kapcsolatai és Iránnal való baráti kapcsolata miatt. Akkoriban az emirátusiak és a szaúdiak azt javasolták, hogy akkor oldják fel bojkottot, ha Katar nem rendezi meg az idei labdarúgó világbajnokságot.

A szaúdiak és az Emirátusok a Katarba utazó futballszurkolók egyik legnagyobb haszonélvezője. Az Egyesült Arab Emirátusok szállodái teljes kapacitással üzemelnek a világbajnokság ideje alatt, mivel Dohából özönlenek a turisták.

2021 januárjára feltűnt, hogy az Öböl-menti államok rájöttek

a sportnak a politikai kritikát elnémító erejére, amely végül elnémította a saját országuk elleni averziókat is.

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek első kézből tanulták meg, hogy az emberek sport szeretete általában meghaladja a diktatúrával, a korrupcióval és az emberi jogok megsértésével szembeni rosszallását.

Talán még ennél is fontosabb, hogy megtudták, hogy a sporteseményekhez kapcsolódó pénz és az ezek megrendezésének pénzügyi hatásai többféle módon de mindenképpen pozitív irányba befolyásolják a róluk alkotott általános képet.

Az Öböl felismerte, hogy a hitelesség megvásárolható áru; mi sem erősíti meg ezt jobban, mint az, hogy Katar rendezi a világbajnokságot.

Vitathatatlan, hogy az Egyesült Arab Emírségek volt az első az Öböl-menti államok közül, amely felfedezte a sport pozitív tulajdonságait, és Mohammed bin Rashid Al Maktoum sejk, Dubai uralkodója rendszeresen fellépett az angol derbin, és a brit lóversenyek legnagyobb jótevőjévé vált. Mohammed sejk dollármilliárdokat fordított az Egyesült Királyságban közel 20.000 embert foglalkoztató sportágba. Ezzel

tiszteletet vívott ki magának a brit elittársadalom körében, ahol az uralkodóval szembeni fenntartások megvitatása egyszerűen udvariatlan és kínos lett volna.

Abu-Dzabi is észrevette a sportok tisztázó, békító hatásait, és 2010-ben UFC-mérkőzéseket kezdett rendezni. Azóta az MMA-szervezettel való kapcsolat kivirágzott, és Abu-Dzabi megerősítette pozícióját a milliárd dolláros sportág központjaként.

A sport bebizonyította, hogy a hatékony eszköze a diplomáciai elfogadásnak, és az Öböl erőteljesen alkalmazza ezt az erőt.

Szaúd-Arábia szuverén vagyonalapja a közelmúltban megvásárolta a Newcastle United labdarúgócsapatot, az Egyesült Arab Emírségek a Manchester City tulajdonosa, a szaúdiak pedig a Sheffield United tulajdonosai. Az egyesült arab emírségekbeli Etihad és a Qatar Airways jelentős, több százmillió dolláros üzletet kötött európai futballklubokkal. Dubai még egy Real Madrid vidámpark megnyitását is tervezi.

Meg kell érteni, hogy pusztán pénzügyi szempontból az Öböl-menti államok sporteseményekbe való befektetései értelemszerűen katasztrofálisan veszteségesek. Katar nagyjából 200 milliárd dollárral többet költött, mint amennyit a világbajnokságon keresnek, de amit az olyan országok, mint Katar és az Egyesült Arab Emírségek valójában vásárolnak, az természetesen a mentelmi jog – és ez felbecsülhetetlen.

Az OPEC nagy olajkeresletre számít a jövő év végéig

Nem enyhül a piaci nyomás az olajkitermelőkre, amelyek küszködnek azzal, hogy megfelelő mennyiségű olajat hozzanak a felszínre a következő másfél évben.

Napi 32 millió hordóra becsüli saját  olajának keresletét 2023 végére a szervezet. Ez megközelíti a maximális kitermelést, sőt lehet, hogy meg is haladja azt – jegyzi meg a Financial Times. Emiatt továbbra is deficit mutatkozhat a világ olaj kínálatában.

“Nagy lesz az egyensúlyhiány jövőre is”

– kommentálta az OPEC friss jelentését Amrita Sen, az Energy Aspects vezető szakértője. Ez az első ilyen előrejelzés 2023-ra, és ebből az derül ki, hogy elsősorban Kína és India növekvő fogyasztása miatt nem enyhül a nyomás a termelőkre. Napi 2,7 millió hordó plusz termelésre lesz szükség, és ebből az OPEC-en kívüli termelők csak 1,7 millió hordós többletet  produkálhatnak. Mindebből az következik, hogy a 13 OPEC tagállamnak átlagosan napi több mint 30 millió hordó olajat kell kitermelniük, az év végére pedig el kell érniük a 32 millió hordós teljesítményt.

Idén júniusban az OPEC napi 28,7 millió hordót ért el vagyis ehhez kellene még hozzátenni legkevesebb 3,3 millió hordót naponta. Amrita Sen szerint:

“a piac rendkívül feszes, és az OPEC valószínűleg nem lesz képes hozni ezt a többlet teljesítményt.”

Mit jelent ez az árra nézve?

Bár a világban megnövekedett a félelem a gazdasági recessziótól, de az ár továbbra is magas: a Brent 100 dollár körül jár. Júniusban persze volt 125 dollár is, ez tehát csökkenést jelent.

Az International Energy Agency szerint sok függ Irántól, mely az OPEC tagja, de jelenleg amerikai szankciók sújtják. Elvben ugyanis az OPEC képes lenne napi 34 millió hordós olaj kitermelésre, de ebben már benne van az iráni olaj. Ez napi 1,3 millió hordó olajat jelent. A szankciók miatt a legális piacon ez nincs jelen.

Mi van az orosz olajjal, melyet ugyancsak szankciók sújtanak? Az ukrajnai háború miatt nagy a bizonytalanság. Az OPEC szerint az orosz olajkitermelés csak napi 200 ezer hordóval csökken jövőre vagyis 10,4 millió hordó lesz naponta.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint jobban csökkenhet az orosz olajkitermelés a szankciók miatt: napi 3 millió hordóval. Ha így lesz, akkor ez tovább fokozza a nyomást az OPEC országokra.

Az olajexportáló országok szervezete az elmúlt 12 hónapban megszüntette a korlátozásokat, melyeket a pandémia miatt vezetett be amikor alacsony volt a kereslet, de nem növelte agresszív módon a kínálatot, pedig erre többen is felszólították. Biden elnök többször is kérte erre Szaúd Arábiát, az OPEC legnagyobb exportőrét, és a héten személyesen is tárgyal ebben az ügyben Mohamed bin Szalman herceggel, a sivatagi monarchia trónörökösével. A külső nyomásra az OPEC már belement abba, hogy növelje az olajkitermelést júliusban és augusztusban. Eredetileg naponta csak 432 ezer hordó pluszt akartak kitermelni, de ezt megemelték napi 650 ezer hordóra. Ezzel tulajdonképp véget vetettek a kvóta rendszernek, melyet Oroszországgal együtt határoztak el a pandémia idején.

Mi lesz augusztus 31 után?

Képes lesz-e az OPEC növelni a kitermelést? Teljes a bizonytalanság – írja a londoni Financial Times. Az OPEC két tagállama: Nigéria és Angola már nem volt képes emelni a kitermelést, Szaúd Arábia emiatt bevállalt napi 11 millió hordót. A baj az, hogy eddig tartósan ilyen sok olajat nem volt képes a felszínre hozni.

A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint az OPEC+  (ez Oroszországot és néhány más termelőt jelent a 13 tagállamon kívül) képes lehet a kereslet kielégítésére 2023-ban, de csak úgy, ha a tartalék kapacitásait a minimálisra vagyis napi 1,5 millió hordóra csökkenti.

60 millió fonttal olajozott szaúdi fegyvereladások 

A korrupció két szervezője áll jelenleg bíróság előtt Nagy Britanniában, de ők azzal védekeznek, hogy a brit kormány olyan „jogi trükköt alkalmazott”, amely törvényessé tette a korrupciót. Ráadásul a feletteseik a minisztériumokban minden egyes penny kiadásáról tudtak.

Abdallah herceg akkori trónörökös kapta a pénz nagyrészét, de más családtagoknak is jutott a szaúdi királyi családban – mesélte az egyik vádlott védőügyvédje. Abdallah nem sokkal később trónra lépett, és tíz éven keresztül uralkodott a sivatagi királyságban, amely a legnagyobb fegyvervásárlók közé tartozik az egész világon. Trump akkori elnök például 150 milliárd dolláros fegyvereladást jelentett be első szaúdi látogatása során.

A brit védőügyvéd most azt is elmondta, hogy Őfelsége kormánya egészen 2020-ig folytatta a korrupciós kifizetéseket noha a Komoly Csalások hivatala már nyolc évvel korábban vizsgálatot kezdett az ügyben.

A két vádlottnak most arra kell választ adnia a bíróság előtt, hogy miért fizetett ki Nagy Britannia 2007 és 2012 között 7,9 millió fontot szaúdi vezetőknek?

A GPT brit hadiipari cég fegyver eladását volt hivatva előmozdítani ez a csinos összeg. Az egyik vádlott a GPT főnöke volt akkoriban, de korábban a brit hadügyminisztériumban dolgozott. A másik vádlott a Simes nevű offshore cégnek dolgozott. A vád szerint ezen keresztül utalták ki a megvesztegetési pénzeket. Abdallah korona herceg is ragaszkodott ehhez „a jogi trükkhöz”, mert így nehezebb volt nyomára akadni a korrupciónak.

A brit védőügyvéd szerint Őfelsége kormánya 1978-ban döntött úgy, hogy nagy pénzeket kell kifizetni Abdallah hercegnek, hogy megolajozzák a fegyver eladásokat Szaúd Arábiának.

A brit kormány úgy vélte: enélkül a megvesztegetés nélkül nem Nagy Britannia kapná a fegyver üzleteket.

Mind a brit kormány mind Abdallah herceg ragaszkodott a megvesztegetés elfedéséhez, ezért kellett a GPT az üzleti konstrukcióhoz. Így ugyanis a fegyver szállitás nem a két állam közötti megállapodás eredménye  volt, hanem egy magáncég üzlete. Legalábbis ennek látszott. A magánvállakozásokra pedig más jogszabályok vonatkoztak.

Ennek következtében fizethettek a brit adófizetők pénzéből még Miteb hercegnek is. Ő Abdallah fia. A védőügyvéd szerint összesen 60 millió fontos megvesztegetésről volt szó a hosszú periódusban.

A védőügyvéd állítása szerint a brit hadügyminisztérium folytatta a kifizetéseket az offshore cégen keresztül azt követően is, hogy a Komoly Csalások hivatala 2012-ben vizsgálatot rendelt el a szaúdi fegyver eladások ügyében Nagy Britanniában – olvasható a londoni Guardianben.

Az FBI titkos feljegyzést tett közzé a szeptember 11-i vizsgálatról

Biden elnök utasítására az amerikai szövetségi rendőrség közzétett egy dokumentumot a szeptember 11 -i támadásokról – ez a szaúd-arábiai kormány állítólagos közreműködésére vonatkozik.

Az amerikai szövetségi rendőrség, az FBI közzétette az első dokumentumot a 2001. szeptember 11-i támadásokkal és a szaúd-arábiai kormány állítólagos közreműködésével kapcsolatos nyomozás anyagából. Az FBI követte Joe Biden amerikai elnök utasítását, akitől az áldozatok hozzátartozói kérték ezt a lépést. A részben elfedett 16 oldalas dokumentum felvázolja a négy utasszállító repülőgép elrablói és a szaúd-arábiai tisztviselők közötti kapcsolatokat. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy a rijádi kormány közvetlenül részt vett volna a támadásokban, amelyekben közel 3000 ember halt meg.

Az USA megemlékezett az áldozatokról a támadások 20. évfordulója alkalmából

A repülőgép 19 eltérítőjéből 15 Szaúd-Arábiából érkezett. Oszama bin Laden al-Kaida beismerte a támadásokat. Egy amerikai kormánybizottság nem talált bizonyítékot arra, hogy Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok közeli szövetségese közvetlen pénzügyi támogatást nyújtott az al-Kaidának. Nyitott maradt azonban, hogy a királyság egyes tisztviselői ezt megtették-e.

Szaúd-Arábia többször kijelentette, hogy nem játszott szerepet a támadásokban. Washingtoni nagykövetsége kezdetben nem kommentálta az FBI kiadványát. Szeptember  8-i nyilatkozatában elmondta, hogy Szaúd-Arábia mindig a 2001. szeptember 11-i események átláthatóságát szorgalmazta, és üdvözli, hogy ebben az összefüggésben az Egyesült Államok közzéteszi a minősített információkat. A korábbi vizsgálatok nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy a szaúd-arábiai kormányt vagy alkalmazottait előzetesen tájékoztatták a támadásokról, vagy bármilyen módon részt vettek volna benne.

Az áldozatok mintegy 2500 hozzátartozója és több mint 20 000 sérültje, valamint számos társaság és biztosító dollármilliárdokért perelte be Szaúd-Arábiát. Terry Strada, akinek férje, Tom meghalt a támadásokban, a szeptember 11-i Families United szervezet nevében tett nyilatkozatában azt mondta, hogy az FBI által közzétett dokumentum minden kétséget eloszlatott a szaúdi bűnrészességgel kapcsolatban.

Orosz olaj az USA-ban

A pragmatikus amerikaiak vígan vásárolják az orosz olajat annak ellenére, hogy Washington Moszkvát stratégiai ellenfélnek tekinti. Oroszország tavaly az Egyesült Államok harmadik legfontosabb olaj szállítója lett – hívja fel a figyelmet a New York-i Bloomberg portál.

Míg évekig fél százalékot sem ért el az orosz részesedés az amerikai importban, ez tavaly felment 7%-ra! Ez 538 ezer hordó importját jelentette naponta, többet mint amennyit az USA fő közel-keleti szövetségese, Szaúd Arábia szállít Amerikába (522 ezer hordó).

Moszkva a szankció politika csődjéről beszél

Az USA ugyanis azért állt rá az orosz olaj importjára, mert Trump elnök szankciókat alkalmazott Venezuela ellen. Az amerikaiak ezzel a módszerrel akarták megfojtani a baloldali populista rendszert, mely Moszkva és Peking támogatását élvezi. Ez nem sikerült viszont az olaj hiány enyhítésére orosz olajat „kellett” importálniuk.

A viszonylagos hiány oka az, hogy az OPEC+olajexportáló államok – Szaúd Arábia és Oroszország kezdeményezésére- visszafogják a kitermelést, hogy megakadályozzák az árcsökkenést.

USA képmutatás

Miközben Washington bírálja és szankciókkal sújtja az északi áramlat 2 földgázvezetéket mondván, hogy ily módon Európa függővé válik az orosz energiaellátástól, ő maga vígan üzletel az oroszokkal – írja a Bloomberg. Tudósítójuk rákérdezett erre a Fehér Házban, de csak azt a rutin választ kapta, hogy az orosz olaj import nem ad okot aggodalomra.

Az amerikaikat egyáltalán nem a stratégiai függés zavarja az északi áramlat 2 földgázvezeték ügyében hanem arról van szó, hogy a saját cseppfolyósított földgázukat akarják rásózni Európára. A probléma az, hogy ez drágább mint az orosz földgáz és speciális kikötői létesítményeket igényel.

A korábbi amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo azzal próbálta meg eladni az USA földgázt, hogy az „a szabadság földgáza”. A lóláb azonban nagyon is kilógott: a nyugat-európai szövetségesek nemet mondtak Washingtonnak. Nem úgy a lengyelek, akik létrehoztak egy cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas kikötőt, hogy USA földgázt importáljanak. Lengyelország mindent megtesz azért, hogy csökkentse energia függését Oroszországtól, melyet évszázadok óta stratégiai ellenfélnek tekint.

A szuperkém, aki kibékíti Izraelt a szomszédaival

A zsidó állam évek óta szeretné normalizálni kapcsolatait az arab országokkal, de azok elzárkóztak eddig – főként a palesztin problémára hivatkozva.

Joszi Cohen, a Moszad főnöke azonban sohasem adta fel. 2011-ben lett a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója, és 2016-ban a Moszad főnöke. Az izraeli titkosszolgálatot a legjobbnak tartják a világon, mert sikeres akciók tucatjait hajtotta végre a legrendkívülibb helyzetekben a világ minden részén.

A Moszad főnök Netanjahu legfőbb bizalmasa

Egyikük sem titkolja, hogy milyen közel állnak egymáshoz noha a hírszerzésnek elvben pártatlannak kellene lennie.

A manöken – így hívják Joszi Cohent a Moszadnál, ahol nyílt titoknak számít: a főnöknek politikai ambíciói vannak! Ő szeretne a 71 éves Benjamin Netanjahu utóda lenni – a miniszterelnök jóváhagyásával.

Netanjahu már megdöntött egy rekordot: ő töltötte a legtöbb időt a kormányfői székben Izraelben. Pozíciója azonban most meggyengült, mert túlságosan is szoros kapcsolatba került Donald Trumppal, aki távozni kényszerül a Fehér Házból. A kapcsolat igen gyümölcsöző volt Izrael szempontjából: Trump Jeruzsálem és a palesztin területek ügyében is Izrael javára döntött.

Benjamin Netanjahu és Joszi Cohen azonban realisták: tudják, hogy végső soron a térség államainak döntésén múlik minden. Ezért titokban szorgosan építgetik a kapcsolatot a szunnita muzulmán államokkal – élükön Szaúd Arábiával.

Az Egyesült Arab Emirátusokkal, Bahreinnel és Szudánnal már sikerült elérni a diplomáciai kapcsolatfelvételt. A sokkal jelentősebb Szaúd Arábia esetében még várat magára. A sivatagi királyságban még emlékeznek Szadat egyiptomi elnök sorsára: nem sokkal azután, hogy megállapodott Izraellel, saját hadseregének egyik hadnagya meggyilkolta!

Azóta sok idő telt el, de az iszlamista fanatizmus nem csökkent. A Moszadnak azt sikerült elérnie, hogy ennek célpontja immár nem annyira Izrael mint Európa vagy Észak Amerika.

Benjamin Netanjahu és Joszi Cohen résztvett azon a békemeneten, melyet Párizsban rendeztek meg a Charlie Hebdo merénylet sorozat után. Izrael kormányfője arra szólította fel a Franciaországban élő zsidókat: költözzenek Izraelbe!

Most először jelentkeztem be a saját nevemben Párizsban – mondta ekkor mosolyogva Joszi Cohen, aki a Moszad főnökéből Izrael miniszterelnöke szeretne lenni.

Megúszták a halálbüntetést a szaúdi újságíró gyilkosai

Két évvel ezelőtt fojtották meg szaúdi kommandósok Dzsamal Khasogdzsi ellenzéki újságírót Isztanbulban Szaúd Arábia főkonzulátusán. A hatvanéves Khasogdzsit csapdába csalták: hazája washingtoni nagykövete becsületszóra ígérte, hogy nem lesz bántódása.

A washingtoni nagykövet akkor nem volt más mint Szalman király fiatalabb fia. Az idősebb, Mohamed bin Szalman rendelte el a gyilkosságot. Azután persze mosta kezeit.

Szaúd Arábiában egy bíróság most hirdetett ítéletet másodfokon az ügyben: nyolc embert ítéltek életfogytiglanra. Első fokon még öten kaptak halálos ítéletet. Időközben azonban Dzsamal Khasogdzsi családját rávették: bocsássanak meg a gyilkosoknak. Erre hivatkozva enyhítettek a gyilkos kommandó ítéletén Szaúd Arábiában. Sokan úgy vélik, hogy a gyilkosok előbb szabadulnak majd hiszen parancsot teljesítettek: a trónörökös utasítását hajtották végre.

Trump: Szaúd Arábia fontosabb mint az igazság

A Washington Post, amelynek az ellenzéki újságíró dolgozott, szorgalmazta, hogy az USA vonja felelősségre Mohamed bin Szalman trónörököst. Válaszul a trónörökös egyik bizalmasa nyíltan megfenyegette Amerikát: amennyiben beperelik Mohamed bin Szalmant, akkor szakítanak Washingtonnal és Putyinnal kötnek szövetséget. Erre a fenyegetésre hivatkozva közölte azt Trump, hogy nekünk fontosabb Szaúd Arábia mint az, hogy mi az igazság az ellenzéki újságíró halála körül. Később kiderült: a Trump kormányzat előre rábólintott a gyilkosságra! Mohamed bin Szalman trónörökös megbeszélte az ügyet Jared Kushner-rel. Trump veje, aki az elnök közel-keleti főtanácsadója megnyugtatta a trónörököst: a vihar csak pár napig tart majd, azután minden marad a régiben. A bizalmas beszélgetést lehallgatta az orosz titkosszolgálat, amely megosztotta az információt Törökországgal. Erdogan elnök sietett megzsarolni Trumpot, aki jó arcot volt kénytelen vágni ahhoz, hogy korábbi szövetségeseit, a kurdokat kitegye a törökök támadásának Szíriában.

Olajár-emelkedés a húsvéti ajándék

Csaknem 10 millió hordó olajjal kevesebbet hoznak a felszínre az OPEC+ országai, melyek kétségbeesetten nézték az olajár történelmi mélyrepülését.

Négynapos maratoni ülés után megállapodtak: 9,7 millió hordó olajjal kevesebbet hoznak a felszínre, hogy a világpiacon helyreálljon a kereslet és a kínálat egyensúlya.

Orosz-szaúdi párharc és megállapodás

Az óriási méretű csökkentést az tette lehetővé, hogy a két legnagyobb exportőr, Oroszország és Szaúd Arábia fogcsikorgatva bár, de megállapodott. Putyin a legrosszabbkor kezdett öngyilkos árversenybe Szaúd Arábiával, amely Oroszországgal együtt szintén olajjal árasztotta el a világpiacot. Mindkét nagy exportőr ily módon akarta kiszorítani az USA palaolaj cégeit a piacokról. Az időzítés rémes bolt: a korona vírus járvány miatt a világgazdaság leállt. Emiatt az olaj iránti kereslet a mélypontra csökkent. Erre döbbentek rá Moszkvában és Rijádban. Véget vetettek az árversenynek. Most abban bíznak, hogy az olajkitermelés csökkentése jótékony hatással lesz az árakra. Jelenleg ugyanis csurig tele vannak a világ olaj raktárai. Emiatt van ahol egy hordó ára a mínuszba került vagyis drágább volt a raktározás mint az eladási ár!

Az OPEC+ megállapodás május elsején lép életbe – közölte Kuvait olajminisztere, aki elsőként számolt be az olaj kitermelés csökkentési egyezményről.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK