Kezdőlap Címkék Szankciók

Címke: szankciók

A Fidesz fiúk még mindig hintáznak

„Ebben a háborúban minden valóságos: Putyin őrülete és brutalitása, az ukrán áldozatok, a Kijevre hulló bombák. Csak a szankcióink nem igaziak. Szégyelljék magukat azok az EU-s kormányok, amelyek megvétózták a határozott döntéseket (Németország, Magyarország, Olaszország)” – írta Twitter-oldalán Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnöke, és az Európai Néppárt elnöke.

Franciaország továbbra is napirenden tartatja az EU-ban, hogy Oroszországot zárják ki a SWIFT nemzetközi utalási rendszerből. Az Európai Unió vizsgálja is ennek lehetőségét, felmérik a várható következményeket. Közben Németország is nyitott lett a bevetésre, Olaszország is tett egy bizonytalan lépést az elfogadás felé. Pedig Magyarország és mellett ők vétóztak még csütörtökön.

Dmitro Kuleba, az ukrán külügyminiszter Twitteren szólította fel szövetségeseit, hogy több és keményebb szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben.

„A putyini agresszió megakadályozása érdekében felszólítjuk partnereinket, hogy vezessenek be újabb szankciókat Oroszországgal szemben. Tegnap megtörténtek az első komoly lépések, amiért hálásak vagyunk. Most fokozni kell a nyomást, hogy Putyint megállítsuk” – írta.

Végül nyomatékosított: „Oda kell csapni Putyin gazdaságának és a szövetségeseinek. Csapjunk oda többször. Csapjunk oda keményebben. Most kell odacsapni.”

A Fidesz fiúk még mindig képtelenek teljes mellszélességgel az ukránok mellé állni. A Reuters a Telexnek is elküldött beszámolója szerint Orbán azt mondta, „Magyarország világossá tette, hogy minden szankciót támogatunk, tehát semmit nem fogunk blokkolni, tehát amiben az Európai Unió miniszterelnökei meg tudnak állapodni, azt elfogadjuk és támogatjuk.”

Kovács Zoltán kormányszóvivő a Twitteren szokásos hazugságával spékelte meg az időközben kényelmetlenné vált helyzetet. Egyszerűen fake news-nak nevezte, hogy a magyarok blokkolnák a szankciót. Ugyanakkor nem írta le nyíltan, hogy támogatnánk Oroszország kizárást a SWIFT rendszerből. Ez ugye azért hangzik olyan jól, mert a magyarokon kívül még volt olyan ország amelyik képviselője ódzkodot ettől a drasztikus lépés megtételétől.

Ha szorult volna beléjük tisztesség hangosan követelnék a még habozó országoktól az elfogadást. Most is csak azért módosítottak hozzáállásukon mert reggel óta megváltozott több, eddig elutasító ország álláspontja. Már a németek, és az olaszok sem utasítják el  határozottan ezt a valóban hatékony lépést, annak ellenére sem, hogy tudják ez egész Európától, így tólük is jelentős áldozatot követel.

Orbán az uniós állásponttal nem tud szembeszállni ezért is hangoztatja, hogy mindent megszavaz, mert nyakukon a unió kötele. Hja, kérem egy pragmatikus populistának különben sem esik nehezére most A-t, és egy óra múlva B-t mondani, ha önös érdeke ezt kívánja.

És ott az a temérdek pénz az Eu bankszámláján…

Biden: Putyin fizetni fog Ukrajna elleni inváziójáért

„Putyin a háborút választotta, és most ő és országa viseli a következményeket” – mondta Biden elnök, és új szankciókat jelentett be első nyilvános felszólalásában az orosz támadás kezdete óta.

Biden elnök csütörtökön kijelentette, hogy az Egyesült Államok megsemmisítő szankciókat vezet be Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háború miatt. Elítélte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amiért egyik napról a másikra brutális támadást indított Ukrajna népe ellen.

„Putyin az agresszor. Putyin a háborút választotta”

–  mondta Biden.  „Most neki és országának szembe kell néznie a következményekkel.”

Biden azt mondta, hogy az Egyesült Államok elvágja Oroszország legnagyobb bankjait és legnagyobb vállalatait a nyugati pénzügyi piacokról, és korlátozza az Oroszországba irányuló technológiaexportot, mondván, hogy ez nagymértékben rontaná az ország azon képességét, hogy az előttünk álló hetekben, hónapokban és években boldogulni tudjon.

Azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok több ezer milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyaszt be, beleértve az orosz elitek és családjaik által ellenőrzött alapokat is. Meg kell fizetniük azért, amit Biden „előre megfontolt támadásnak” nevezett egy szabad európai nemzet ellen.

Sokan azt várták, hogy Oroszországot lekapcsolják a Swift rendszterről. Oroszország kizárását a fizetési folyamatból az egyik olyan lehetőségnek tartják, amely a legjobban árthat Moszkvának. Az elnök meg volt győződve arról, hogy ezek az intézkedések ugyanolyan hatékonyak, mintha kizárnák a Swiftből – válaszolta egy újságírói kérdésre az elnök.

Az elnök pedig azt mondta, hogy engedélyezte további katonák küldését a NATO-szövetség kelet-európai országaiba. Miközben ismét elmondta, hogy az amerikai csapatok nem avatkoznak be az ukrajnában folyó harcokba, viszont az Egyesült Államok megvédi NATO-szövetségeseit, ha Oroszország túllép Ukrajna határain.

„Az Egyesült Államok a NATO területének minden centiméterét teljes haderejével meg fogja védeni.”

– mondta.

Az Egyesült Államok összehangoltan dönt a szankciókról a G7 és az Európai Unió 27 tagállamával. A büntetőintézkedéseket szándékosan úgy választották ki, hogy a lehető legnagyobb hatást gyakorolják Oroszországra, de a lehető legkevesebb kárt okozzon az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek.

Olyan szankciók bevezetéséről döntenek, melyekkel súlyos gazdasági helyzetet teremteneknek az orosz gazdaság számára, melyek lehetetlen helyzetbe sodorják  Putyint rövid és hosszútávon egyaránt.

Kemény brit szankciók Moszkva ellen

0

Boris Johnson brit miniszterelnök a Commons előtt elmondta, hogy egy sor intézkedést vezet be – olvasható a BBC internet portálján.

  • Minden nagyobb orosz bank eszközeit befagyasztják, és kizárják őket az Egyesült Királyság pénzügyi rendszeréből. Ez magában foglalja a VTB bank teljes és azonnali befagyasztását
  • Törvények, amelyek megakadályozzák a nagy orosz vállalatok és az állam finanszírozást vagy hitelfelvételt az Egyesült Királyság piacain
  • 100 új személy vagy entitás eszközeinek befagyasztása
  • Az Aeroflot légitársaságot kitiltják az Egyesült Királyságból
  • A katonai célokra használható kettős felhasználású termékek exportengedélyei felfüggesztve
  • A csúcstechnológiás termékek és olajfinomító berendezések exportjának leállítása
  • Az oroszok által az Egyesült Királyság bankszámláira elhelyezhető betétek korlátozása

A miniszterelnök szerint „a londoni oligarcháknak nem lesz hova bújniuk”. Azt mondta, hogy van lehetőség arra, hogy Oroszországot kivonják a Swift pénzügyi üzenetküldő szolgáltatásból.

Hasonló pénzügyi szankciókat terjesztenek ki Fehéroroszországra is az Ukrajna elleni támadásban játszott szerepe miatt – mondta.

Az EU azt állítja, hogy „masszív és célzott szankciókat” készít elő, hogy megakadályozza Oroszország hozzáférését a technológiai és pénzügyi piacokhoz.

Ez még csak „szankciók light”

Vlagyimir Putyin orosz elnök a szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be hétfő este. 

Putyin együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Denisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszicsnikkal, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és mielőbb ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden fog szavazni. A szakadár kelet-ukrajnai államokok hivatalos elismerése után Vlagyimir Putyin orosz államfő utasította az orosz védelmi minisztériumot, hogy vezényelje be a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság területére békefenntartóként a hadsereg egységeit.

Putyin azt is bejelentette, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, vagyis arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

Putyin bejelentését követően az Európai Tanács sürgős összehívását és Moszkvával szembeni szankciók haladéktalan meghirdetését szorgalmazta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfő este.

Románia határozottan elítéli és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tartja a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerését. Oroszország ezzel a döntéssel megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását. Egyoldalúan megsértette a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös közleményben ítélte el, hogy az orosz elnök a délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be. A lépés a nemzetközi jog és a minszki megállapodások jelentős megsértését jelenti.

Az Európai Unió szankciókkal fog reagálni a jogellenes cselekményben részt vevőkkel szemben.

A Fehér Ház illetékesei hétfőn közölték, hogy Biden elnök gazdasági szankciókat fog bevezetni Ukrajna két szeparatista régiója ellen, amelyeket Putyin elnök függetlennek ismert el, de nem szabott ki semmilyen büntetést közvetlenül Oroszország ellen. A szankciók korlátozott jellege a jelek szerint lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei az agresszívebb szankciókat tartalékban tartsák.

Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára nyilatkozatában Putyin lépését „Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásainak kirívó megsértésének” nevezte, és kijelentette, hogy az elnök hamarosan végrehajtói rendeletet ad ki, amely megtiltja a befektetéseket, kereskedelmet és finanszírozást a két szakadár területen élőkkel.

„Az egyértelműség kedvéért: ezek az intézkedések elkülönülnek azoktól a gyors és súlyos gazdasági intézkedésektől, amelyeket szövetségeseinkkel és partnereinkkel egyeztetve készítettünk elő, és kiegészítenék azokat arra az esetre, ha Oroszország tovább támadná Ukrajnát”

– mondta Psaki asszony a nyilatkozatában.

Putyin bejelentését követően Biden majdnem 35 percig beszélt Volodimir Zelenszkijjel, Ukrajna elnökével. Psaki asszony nem közölt részleteket a beszélgetésről, de azt mondta, hogy az Egyesült Államok „továbbra is szorosan konzultál szövetségeseivel és partnereivel, köztük Ukrajnával”.

ÉLETVESZÉLYBEN A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE?

A dél-koreai hírszerzés információi szerint olyan súlyos az élelmezési válság a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban, hogy a hatalom kénytelen a hadsereg élelmiszer fejadagjainak csökkentésére is. Ennek az a következménye, hogy a katonák egy része fegyveres banditákká változik, akiket a rendőrség sem képes megfékezni. A lakosság retteg a hadseregtől holott a katonák eddig a nemzeti büszkeség szimbólumai voltak.

Kim Dzsongun nemrég sírva kérte népe bocsánatát a rossz élelmezési helyzet miatt. Akkor úgy rendelkezett, hogy a hadsereg élelmiszer készleteiből adjanak át jelentős részt a civil lakosságnak, amely egyes területeken éhezik.

Miért alakult ki a tömeges éhség abban a rendszerben, amely 1945-ben a Szovjetunió segítségével jött létre, de nemzeti kommunista diktatúra lett miután Moszkva és Peking szakított egymással?

Dzsucse – a szuverén erő

Ez volt a rendszer alapító Kim Ir szen elképzelése: Észak Korea népe a világgal szemben egyedül is csodát művel megvalósítja a kommunista paradicsomot. Ma már Kim Ir Szen unokája, Kim Dzsongun van hatalmon, de a kommunista paradicsom távolabbinak tűnik mint a dzsucse meghirdetése idején.

Akkor ugyanis még sokan hittek a kommunista paradicsomban, de manapság a hitbuzgalom csak néhány veteránt jellemez.

A nagy példakép, a Szovjetunió megbukott, Kínában pedig a kommunista párt piacgazdaságot hozott létre, amely az Egyesült Államokkal versenyez, és végképp lemondott a kommunista paradicsomról.

Kim Dzsongun apja, a dinasztia középső tagja, azzal egészítette ki a dzsucsét, hogy a kommunista paradicsom helyett a szuverén észak-koreai hatalom megerősítését állította a középpontba. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy mindent a hadseregnek! Így lett Észak Korea „atomhatalom”, melynek vezérével Trump elnök is leült tárgyalni. Csakhogy a tárgyalásokból PR aukción kivül semmi sem lett, de a hadsereg továbbra is lenyeli a GDP legkevesebb 90%-át!

Külföldi támogatás?

Észak Koreának egyetlen igazi szövetségese van, ez pedig Kína, amely semmiképp sem szeretné, hogy az északi határai mentén megjelenjenek USA szövetséges katonák. Amikor Kim Dzsongun hatalomra került, akkor Peking neki reformokat ajánlott, de ezt az ifjú diktátor elutasította. Megölette mentorát, aki a kínai reformok végrehajtását készítette elő. Kim Dzsongun számára továbbra is a hadsereg az abszolút prioritás, de hogyha már őket sem tudja ellátni, akkor a rendszer alapjai kerülhetnek életveszélybe. Peking ugyan támogatást ígér, de kivár.

A kínaiak azt szeretnék elérni, hogy a válság rádöbbentse  a még mindíg ifjú diktátort, hogy a dzsucse útja járhatlan.

Csakis valamilyen kínai tipusú reform képes megoldani Észak Korea problémáit, melyet az ENSZ szankciói is súlyosbítanak. Ezeket az ENSZ szankciókat, melyek az atomfegyver kísérletek és a rakétarendszerek fejlesztése miatt sújtják Észak Koreát, Kína is aláírta. Erre hivatkozva késleltetheti a támogatást Észak Koreának, amelynek élelmiszer helyett egyelőre be kell érnie a diktátor bocsánat kérésével és könnyeivel…

A CIA az MBS-t okolja Jamal Khashoggi meggyilkolásáért

A napokban megjelent az Economist címoldalán, hogy az amerikai hírszerzés szerint a szaúdi trónörökös hagyta jóvá a műveletet Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös hagyta jóvá azt a műveletet, amelynek során megölték Jamal Khasoggi kormánykritikus szaúdi újságírót.

„Úgy véljük, hogy Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös jóváhagyott egy műveletet Isztambulban, Törökországban, hogy fogják el vagy öljék meg Jamal Khasoggi  szaúdi újságírót” – áll az amerikai hírszerző szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) jelentésében.

Az amerikai pénzügyminisztérium közölte, hogy szankciókat vetett ki a szaúdi hírszerzés korábbi helyettes vezetőjével, Ahmed Haszan Mohamed al-Aszírival szemben, aki a Khasoggi-gyilkosság „főkolomposa” volt.

Khasoggit 2018 októberében gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. Török tisztségviselők szerint khasoggit egy szaúdi „halálosztag” ölte meg, holttestét pedig feldarabolták. Szaúd-Arábiában nyolc embert ítéltek börtönbüntetésre Khasoggi halálával kapcsolatban.

Rijád tagad

Rijád kategorikusan visszautasítja annak az amerikai hírszerzési jelentésnek az állításait, amely szerint Mohamed bin Szalmán Ál Szaúd szaúdi trónörökös, az ország de facto irányítója hagyta jóvá Jamal Khasoggi rendszerkritikus szaúdi újságíró 2018-as isztambuli meggyilkolását.

„A Szaúd-Arábiai Királyság kormánya kategorikusan visszautasítja a jelentés negatív, hamis és elfogadhatatlan állításait, amelyek a királyság vezetésére vonatkoznak, és megjegyzi, hogy helytelen információkat és következtetéseket tartalmaz” – közölte az arab ország külügyminisztériuma.

„A minisztérium ismét aláhúzza, amit a királyság hatóságai korábban is kifejeztek, hogy felháborító bűncselekmény történt, amely mélyen sérti a királyság törvényeit és értékeit” – nyomatékosította a rijádi külügyminisztérium.

Rijád álláspontja továbbra is az, hogy az újságírót olyanok ölték meg, akik áthágták az őket foglalkoztató ügynökségek összes előírását, és hogy Szaúd-Arábia minden lépést megtett, hogy a felelősök megkapják az őket megillető büntetést.

Szijjártó megszavazza, de kettős mércét kiált!

Brüsszel kettős mércét használ – jelentette ki a magyar külügyminiszter annak kapcsán, hogy az Európai Unió szankciókkal sújtja Oroszországot a Navalnij ügy miatt.

Az orosz ellenzék vezérét először megkísérelte megmérgezni Putyin titkosszolgálata. Miután ez nem sikerült, Alekszej Navalnij felépült Németországban és hazatért, börtönbe csukták.

Ezért az Európai Parlement szankciókat szavazott meg, és ehhez csatlakoztak az uniós külügyminiszterek is.

Elítélte Oroszországot a Navalnij ügyben Biden amerikai elnök is, aki arra kérte Putyint, hogy engedje szabadon ellenfelét. Oroszországban hamarosan választások lesznek, és Putyin elnök népszerűsége a mélypontra süllyedt. Egyrészt azért, mert a lakosság többségének életszínvonala csökken vagy stagnál miközben a hatalom emberei tovább gazdagodnak másrészt pedig azért, mert Navalnij emberei bemutattak egy videót Putyin palotájáról. Ezt több mint 120 millió ember látta már eddig, és ez nem tett jót az elnök népszerűségének.

Az amerikai kapcsolat

Szijjártó Péter külügyminiszter nem vett részt az uniós külügyminiszterek és Tony Blinken találkozóján. Az amerikai diplomácia vezetőjét az uniós külügyminiszterek hívták meg miután Biden elnök nyomatékosan hangsúlyozta: helyre akarja állítani az USA és Európa szövetségesi viszonyát.

Trump elnöknek sikerült a viszonyt alaposan elmérgesíteni miközben javította kapcsolatait a magyar kormányzattal. Orbán Viktor miniszterelnök – az uniós vezetők döntő többségével ellentétben – nyíltan támogatta Trump elnököt. Egyáltalán nem sietett elítélni amikor Trump hívei megrohamozták a Capitoliumot a vesztett választások után. Erre célzott Szijjártó külügyminiszter amikor Brüsszel kettős mércéjét emlegette. Az Európai Unió ugyanis elítélte a Capitolium ostromát, melyet fenyegetésnek nevezett a demokráciával szemben.

Szijjártó külügyminiszter a budapesti parlament ülésére hivatkozva nem találkozott Antony Blinkennel,

és a magyar kormány joggal tarthat a Biden adminisztrációtól és személyesen az új amerikai külügyminisztertől is. Szijjártó bűnözőnek nevezte Biden csaláját, Antony Blinken édesanyja és nevelőanyja is magyar holokauszt túlélő.  Sőt, édesapja az USA nagykövete volt Magyarországon a kilencvenes években. Szívügyének tekintette a CEU támogatását. Az archívum működésére pénzt is adott a Blinken család. A CEU-val szemben Orbán Viktor aktívan fellépett, és elérte, hogy Soros György közép-európai egyetemének egy része átköltözzön Bécsbe.

Valljuk be, kiindulási alapnak nem túl bíztató ómen ezért nem is csodálhatjuk, hogy elkerülte a személyes találkozást Blinkennel.

Az oroszok buktatták meg Macron párizsi polgármesterjelöltjét?

Macron polgármester jelöltjének megbuktatása csak az első lépés 2022-ben esedékes francia elnökválasztási küzdelem befolyásolására tett putyini lépéseknek. Macron a szankciók feloldását vetette fel egy müncheni biztonságpolitikai konferencián, ugyanakkor közös európai stratégiai párbeszédet sürget az oroszokkal. Putyin szívesen belemenne ebbe amennyiben feloldanák az ellenük érvényben lévő szankciókat, melynek feloldására égetően szüksége lenne belpolitikai problémái miatt. De hogy Európának milyen előnye származna a párbeszédből, azt Macron sem tudta felvázolni.

Pornográf videó közzététele miatt lépett vissza Macron pártjának jelöltje a francia főváros polgármesteri versenyében. Franciaországban őrizetbe vették azt az orosz férfit és barátnőjét, aki a zsaroló videót feltette az internetre. A kémelhárítás azt vizsgálja: milyen szerepe lehet az egész ügyben az FSZB-nek? Az orosz titkosszolgálat már a választási kampány idején fellépett Macron ellen. 2017-ben Putyin nyíltan támogatta Emmanuel Macron ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent. Most Marine Le Pen asszony újra jelezte: indul a következő elnökválasztáson. Az csak 2022-ben esedékes, de a francia sajtó jó része úgy véli: Putyin titkosszolgálata megkezdte a kampányt Emmanuel Macron ellen!

Mit akar Putyin?

Az orosz elnök mindenekelőtt meg akar szabadulni azoktól a szankcióktól, melyek Oroszországot sújtják a Krím félsziget megszállása miatt. Emiatt az EU – az USA-hoz hasonlóan – szankciókkal sújtja Oroszországot. Ahol népszerűségének növelése érdekében Putyin mindenképp gazdasági növekedést kíván elérni. Ehhez nagyon kellene a gazdasági szankciók megszüntetése …

Macron: stratégiai párbeszéd Oroszországgal

A francia elnök Münchenben a biztonságpolitikai konferencián megállapította: a szankciók politikája Oroszországgal szemben nem működik. Helyette stratégiai párbeszédet javasolt – akármit is jelentsen ez. Franciaország egységes európai haderőt akar, mely független az Egyesült Államoktól és képes arra, hogy megvédje az Európai Uniót az orosz fenyegetéstől. Franciaország az egyetlen atomhatalom maradt az Európai Unióban a brexit után. Macron ezt ajánlja mint az európai biztonság alapját.

A nagy játszmában kis lépés Párizs polgármesterének lejáratása, mely az FSZB módszereit idézi. Az oroszok hivatalosan mindent tagadnak, de nem is nagyon titkolják, hogy céljuk az Európai Unió destabilizálása, mert az egyes tagállamokra sokkal nagyobb nyomást tudnak gyakorolni mint Brüsszelre.

Az újabb szankciók elriaszthatják Magyarországot is

0

A New York Times szerkesztőségi vezércikkben foglalkozik a rohamosan romló amerikai-török viszonnyal és a Trump elnök barátságos szavai ellenére keményedő washingtoni állásfoglalással Oroszországgal szemben. „Bármit is mond, illetve tesz Trump, az újabb és újabb büntetések elriaszthatják pl. Magyarországot és Olaszországot, hogy túlságosan nyomuljanak a retorziók feloldása ügyében.”

Az első vezércikk szerint Törökország lefelé tartó spirálba került és Trump, illetve Erdogan ellenségeskedésével minden eddiginél törékenyebbé válik Washington és Ankara szövetsége. Pedig egy NATO-államról van szó, amelynek területén atomfegyvereket állomásoztatnak a tengerentúlról, és az amerikai elnök egyik kedvenc erős embere nemrégiben még török kollégája volt. De hát fokozatosan kiderült, hogy igazából autokrata, aki a gazdasági populizmusban, a harcias nacionalizmusban és a társadalmi konzervativizmusban jeleskedik, miközben a maga személyi kultuszát építi.

Magyarország és Lengyelország, amely a saját tekintélyuralmi pályáján halad, bizonyította, hogy az uniós tagság nem szavatolja a demokratikus liberalizmust. A török gazdaság azonban nagyobb, mint a másik kettő együttvéve, és mélyebb, továbbá régebbi kapcsolatok fűzik a Nyugathoz. Stratégiai hiba volt az unió részéről, hogy nem vonta Ankarát határozottan a saját vonzáskörébe. De ha még tovább fokozódik a feszültség, mi marad a létfontosságú török-amerikai viszonyból és képes lesz-e Trump, illetve Erdogan megjavítani azt? A török eset ismételten felveti a kérdés, hogy az iszlám értékek mennyire összeegyeztethetők a liberális demokráciával, benne az egyenlőséggel, a sajtó, a szólás és a vallás szabadságával.

Az orosz-amerikai viszonnyal kapcsolatban a New York Times megállapítja: Trump ugyan csúcstalálkozókon haverkodik Putyinnal, ám az államapparátus az újonnan elrendelt szankciókkal bekeményít Moszkva ellen. Az biztos, hogy a megtorló intézkedések ártanak az orosz gazdaságnak, mégsem befolyásolták látványosan Oroszország viselkedését. Mi több, Putyin minden egyes alkalommal súlyosabb vádakat fogalmaz meg a Nyugat ellen. És ebben a kezére játszik, hogy az amerikai elnök – saját adminisztrációja ellenében – sorban jókat mond az orosz vezetőről. Ám a mostani lépések értelme az, hogy bizonyítja: az Egyesült Államok nem hajlandó megbékélnie az orosz agresszióval vagy beavatkozással.

Ezzel párhuzamosan bármit is mond, illetve tesz Trump, az újabb és újabb büntetések elriaszthatják pl. Magyarországot és Olaszországot, hogy túlságosan nyomuljanak a retorziók feloldása ügyében. Putyin éppen az ellenlépések eltérő amerikai, illetve európai megítélése láttán mondhatja, hogy itt azok csapnak össze a nyugaton, akik egyfelől nem szeretnék, ha Oroszország ismét nagyhatalom lenne, illetve másfelől akik baráti viszonyra törekednek vele, vagyis a szankcióknak semmi közük ahhoz, amit a Kreml csinál.

A politikust csak az térítheti jobb belátásra, ha érzékeltetik vele, hogy csak saját magától függ, nem pedig a Fehér Ház kiszámíthatatlan lakójától, vagy egy pár európai populista vezetőtől: remélhet-e jobb elbánást. Viszont ha az amerikai államapparátus megosztott a kérdésben, az csak nevetségessé teszi a szóban forgó intézkedéseket.

Nem minden részletet vert nagydobra az MTI Putyin és Orbán tárgyalásáról

0

Fociról, energetikai beruházásokról és gazdasági együttműködésről beszéltek és szóba került a Török Áramlat, valamint a paksi atomerőmű is. Ezt közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár az MTI-vel, és e közlés nyomán ezt a tájékoztatás kapta a közélet híreire kíváncsi magyarországi nyilvánosság.

Pedig, volt ott más is. A 444 portálé az érdem, ők találták meg, hogy az orosz közmédia ennél részletesebben is beszámolt arról, miről tárgyalt a két ország vezetője.

Sok mindenről, amit Havasi Bertalan és a vele szövetséges MTI nem tartott fontosnak megosztani  a magyar emberekkel.

És most itt nem azt hiányoljuk, hogy Putyin elnök elmondta, mennyire jó futballistának tartja a magyar miniszterelnököt. Ez nyilván egy kötelező tiszteletkör, s ennek elhallgatását betudhatjuk a magyar miniszterelnökre jellemző és köztudott szerénységnek.

Azt azonban már nehezebb megmagyarázni, hogy Orbán az orosz közmédia szerint azt is mondta Putyinnak: még a mostaninál is jobban fejlődhetnének a két ország kapcsolatai, ha nem lennének, azok a kártékony szankciók, amelyek veszteséget okoznak Magyarországnak. Azokra a törvényekre gondolt Orbán Viktor, amelyek korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, és tiltják a fegyverek és bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.

A szankciókat – amelyeket legutóbb két hete Orbán Viktor is aláírt – 2014 óta többször is meghosszabbították.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK