Kezdőlap Címkék Stagfláció

Címke: stagfláció

Egyszerre fenyeget stagfláció és globális adósságválság

Arra hívta fel a figyelmet Nouriel Roubini, aki szerint egyszerre fenyeget stagfláció és globális adósságválság ami miatt a jegybankok lehetetlen helyzetbe kerülhetnek, mert az infláció elleni szigorító intézkedések adósságválságot válthatnak ki, melyet egyáltalán nem lesz könnyű kezelni.

Még nincs itt ez a kettős válság, de gyorsan közeledik – fejtette ki a Bloomberg televízióban a Végzet közgazdásza, aki megjósolta a nagy pénzügyi válságot 2008-ban.

Most  nemcsak az okoz gondot az Egyesült Államokban, hogy a vírusválság ellensúlyozására túlfűtötték a gazdaságot, és ez inflációt váltott ki hanem az is, hogy a    nagy globális szállító láncok komolyan meggyengültek. Emiatt a kínálati oldalon komoly problémák merülnek fel. Jól látszik ez a világ energia piacán.

Stagfláció jöhet éppúgy mint a hetvenes években vagyis a gazdaság nem nő, de az árak igen. Ráadásul akkor még jóval alacsonyabb volt mindenütt az államadósság. Most viszont ez sokkal magasabb – jelentős részben amiatt, hogy a jegybankok és az államok pénzzel árasztották el a piacokat és a családokat a vírusválság idején.

Hogy lehet stagfláció amikor a digitális óriások mint a Google, az Apple vagy az Amazon deflációs hatást gyakorolnak a piacokra az egész világon?

“A globalizáció ellenfeleinek a száma nagyon megnövekedett, mert a rendszer nagyon sokakat hátrányosan érintett. Ők a digitális globalizáció ellen vannak” – hangsúlyozza Nouriel Roubini.

“A globalizáció vesztesei ott találhatóak Trump szavazói között, a republikánusoknál, de a demokrata táborban is az USA-ban éppúgy mint a populista mozgalmakban Európában.

Ezek azt követelik, hogy hozzák vissza a gyárakat és a munkahelyeket  Kínából és más hasonló helyekről, ahova épp az alacsony bérek miatt telepítették ki az ipart. ”Negatív tényező az is, hogy a népesség a legtöbb országban egyre öregszik. Ez már nemcsak Európára, az Egyesült Államokra vagy Japánra igaz hanem Kínára, Dél Koreára  is.
Ez is a stagnálás irányába löki a gazdaságokat.

Az amerikai és a kínai gazdaság szétválása (decoupling)

Ez tartós tendenciának bizonyul – hangsúlyozza Roubini, aki arra utal, hogy Trump elnök védővámjait Kínával szemben Biden sem vonta vissza.

Igaz, hogy Yellen pénzügyminiszter asszony javasolta ezt éppen azért, hogy megállítsák az inflációt, de egyelőre nem történt semmi. A republikánus ellenzék ugyanis kitart Trump védővámjai mellett annak ellenére, hogy az olcsó kínai import mérsékelhetné az inflációt az Egyesült Államokban. A kínálati oldal tartós gyengélkedése az infláció növekedése irányába hat miközben az ellene hozott jegybanki szigorító intézkedések olyan adósságválságot idézhetnek elő mint a 2008-as nagy pénzügyi válság idejében. (Lásd Görögország). Akkor  defláció uralkodott a piacokon, most viszont az infláció okoz problémát  párhuzamosan a gazdasági recesszióval.

Balkanizálódás fenyegeti a globális gazdaságot, mert mindenki a saját gazdaságát védi.

A tőke és a munka között változnak az erőviszonyok

A Biden adminisztráció hatalmas összegeket juttatott a leginkább rászoruló családoknak a vírusválság idején (900+1300 milliárd dollár). Ennek következtében a munkavállalók helyzete megerősödött. Míg a korábbi időszakban a pénz a munkavállalóktól a tőke irányába vándorolt, most ez megfordult. A munkavállalók anyagi helyzete megerősödött az Egyesült Államokban, immár megengedhetik maguknak, hogy ne fogadjanak el nekik nem megfelelő munkahelyet – érvelt Roubini a Bloomberg televízióban.

Érdemes megemlíteni, hogy a Standard and Poor’s jóslata szerint a munkavállalók elveszítik ezeket a megszerzett előnyöket a következő években az USA-ban, ahol a munkanélküliség növekedése várható épp a fenyegető  recesszió miatt.

A jegybankok adósság csapdában

A Federal Reserve Boardnak előbb kellett volna megkezdenie  a szigorítást, de akkor növelte volna annak kockázatát, hogy összeomlik a kötvénypiac és utána a tőzsde is, mert a magas adósságállomány miatt a kamatláb emelése csődökhöz vezethet. Most nem olyan recesszióval kell számolnunk mint a korábbi években, hanem olyan nagy válsággal (depresszió) mint amilyen a harmincas években volt az Egyesült Államokban és a világ nagy részén.

“Egyáltalán nem vagyok optimista a jövőt illetően”

– fejezte be interjúját a Végzet közgazdásza, Nouriel Roubini a Bloomberg televízióban.

Stagflációt, sőt recessziót okozhat az egész világon Putyin háborúja Ukrajna ellen

“A növekvő nyersanyagárak és a fokozódó kockázat kerülés az ukrajnai háború miatt stagflációs sokkot okozhatnak” – írta jelentésében Christian Keller, a Barclays közgazdász csapatának vezetője.

A válság eltérően érintheti a globális gazdaság nagy régióit. Európa a legsebezhezhetőbb. Elég arra utalni, hogy az Európai Unióban a felhasznált földgáz 40%-a Oroszországból érkezik. Az Egyesült Államokat kevésbé érinti a válság hiszen energia exportőrré vált. Nagy Britannia valahol az USA és az EU között van a kockázat szempontjából. A legelőnyösebb Kína helyzete – írja a Barclays bank jelentése.

A stagfláció nehéz helyzetbe hozza a döntéshozókat mind a kormányban mind a nemzeti bankban. Az infláció és a recessziótól való félelem ellentétes intézkedéseket sugall. A kormányok nagy társadalmi nyomás alatt állnak, hogy – éppúgy mint a pandémia idején – jelentős összegekkel enyhítsék a válság hatását. Jelenleg például ilyen intézkedés lehet a szegényebb néprétegek támogatása az energiaárak emelésének ellensúlyozására.

A nemzeti bankoknak nagyon óvatosan kell cselekedniük. A Federal Reserve Board egyelőre kitart amellett, hogy emeli a kamatlábat az infláció miatt. A szigorítás viszont recessziót okozhat, melyet mind a kormányok mind a jegybankok igyekeznek elkerülni.

“A Federal Reserve Boardnak nincs választási lehetősége: emelnie kell a kamatlábat márciusban, és azt követően sem állhat le a szigorítással a geopolitikai kockázatok ellenére sem” – állitja a Jefferies két közgazdásza. Aneta Markowska és Thomas Simons hétszeres kamatláb emelést jósol az Egyesült Államokban.

IMF: nagyon komoly gazdasági következményei lesznek az ukrajnai háborúnak

Nemcsak a háborúskodó felek, de az egész  globális gazdaság megsínyli a konfliktust. A Goldman Sachs számokkal is szolgál: a magas olajárak miatt a GDP idén 0,6%-al lehet alacsonyabb az euró övezetben, az USA-ban és Kínában 0,3% a veszteség.

Ha Putyin elzárja a gázcsapot, akkor 2,2%-al lehet kisebb az euróövezet GDP-je az idén. Ha leállna az orosz olaj export Európába és az Egyesült Államokba, akkor ez az egész világ GDP-jét 3%-al csökkentené.

Az ukrajnai háború a két érintett félen túl a szomszédos országokban okozza a legtöbb gazdasági problémát – hangsúlyozza a Bloomberg. A kockázat kerülése nyilván csökkenti a befektetési hajlandóságot ebben a térségben.

A pekingi Global Times szerint nagy lehetőséget jelent Kínának, hogy Európa kevéssé népszerűvé válik a tőkebefektetők körében az ukrajnai háború miatt. Kínában már eddig is dinamikusan növekedett a külföldi befektetések értéke, de most gyorsulásra számítanak amiatt, hogy Európa leértékelődik a befektetők szemében.

A Bloomberg is úgy látja, hogy a háború miatt az euróövezetben visszaesés lesz a harmadik félévben. Az éves inflációt 6%-ra jósolják az eurózónában.

Az olajárak robbanásszerű emelkedése már többször is okozott globális visszaesést: 1973-74, 1978 és 2007-2008- emlékeztet a Bloomberg.

Ez a stagfláció nem olyan lesz mint régen

Erre már Nouriel Roubini is utalt, aki már az Ukrajna elleni háború előtt is célzott arra, hogy a globális gazdaságban gyorsan növekedhetnek az árak miközben a gazdaság alig gyarapodik.

Paul Donovan, az UBS vagyonkezelő közgazdásza szerint a keresleti oldal ma sokkal erősebb mint a korábbi olaj válságok idején volt. Miért? Mert az olajtermelő országok sokkal többet költenek mint korábban – elég Szaúd Arábia gigantikus fejlesztési terveire utalni.

Más oldalról a magas energia árak arra ösztönözhetik a családokat, hogy csökkentsék a fűtést vagy a légkondicionálást. Ritkábban járjanak étterembe. Ily módon az áremelkedés nem lesz olyan gyors, mert a kereslet visszafogottabbá válhat mint korábban.

Ha csökken a fogyasztói kereslet, akkor a másik oldalon túltermelési gondok adódhatnak, ez pedig az árak visszafogásához vezethet. Nem véletlen, hogy az OPEC + tarja magát a menetrendjéhez, mert attól tart, hogy megöli a konjunktúrát.

“Ez a stagfláció nem lesz olyan kemény mint a hetvenes években” – mondta a Bloombergnek Paul Donovan, a UBS vagyonkezelő közgazdásza.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK