Kezdőlap Címkék Semjén

Címke: semjén

A győri Savonarola

Az Európai Unió most aztán megkapta a magáét! Nem kisebb kaliberű gondolkodó, maga Semjént Zsolt miniszterelnökhelyettes, a KDNP elnöke közölte a minap a sötét valót az európai közösségről Győrben, a KDNP Önkormányzati Tanácsának üléséről tartott sajtótájékoztatón: a mostani európai uniós bürokrácia olyan alma, amely messze elgurult az alapító atyák almafájától, vagyis hogy ma az EU bűnben él, ha nem is bűnben fogant.

Az Európai Unió és annak értékei kereszténydemokrata értékek, ezért amikor mi, magyarok, keresztények és demokraták „a brüsszeli bürokráciával  harcolunk”, akkor mi vagyunk hűségesek az alapító atyák örökségéhez.

Semjén szerint az ő küldetésük az, hogy „visszatérjünk az alapító atyák örökségéhez, a keresztény civilizációhoz, a nemzetek szuverenitásához és a család örökségéhez”.

Íme a győri Savonarola! Remélem, azért máglyákat nem rakat majd, hogy megsütögesse a bűnösöket, akik nem úgy látják és láttatják a világot, ahogyan ő helyesnek és erkölcsösnek véli.

Mellesleg én, bűnös európai-magyar lélek nem is nagyon értem, mi ez a hirtelen, önálló prédikáció. Végtére is maga, Orbán Viktor nem oly régen, Tusványoson meghirdette az igaz igazságot, s közölte bámuló hallgatóságával, hogy az illiberális demokrácia lényege nem más, mint a keresztény szabadság. Szót sem ejtett akkor az EU alapító atyáiról, csak mondta a magáét. És persze tudjuk, hogy Orbán Viktor  az egyetlen valódi próféta, akinek homlokára íratott lángbetűkkel: Én vagyok az út, az élet, az igazság.

Jaj neked Semjén! Eretnek vagy!

Mi, emberek pedig olvassunk inkább Radnótit!

„Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.“

Egy csókoltatás népies diplomáciája

Elhagyni az etika, a morális és ugyanakkor racionális cselekvést, különösen az ilyen politikai cselekvés területét és eljutni a szenvedélyek beláthatatlan és kiszámíthatatlan területére, sőt másokat is elvezetni oda, a legnagyobb árulás. Árulás még akkor is, ha sokféleképpen igyekeznek legitimálni – manapság, vagy inkább ismételten, leginkább a nemzeti hübrisszel és elfogultsággal ismétlik mantráikat, arról, hogy a szenvedélyek a nacionalista érzelmek, a gyűlölet és kirekesztés világába belépni félnünk nem kell, jó lesz.
És valóban, az elvteleneknek, rövid távon, jó, a carpe diem parancsa működni látszik, csakhogy a valóság – nem az alternatív tények és posztigazságok tükrében keletkező szimulákrum – fölülírja a pillanatot, a szenvedélyek felkorbácsolása a történelmi falig, a teljes csődig vezet. És közben a legitim érdekek vesztődnek el. A populizmus mai formái éppen errefelé, a szenvedélyek, sőt gyilkos indulatok és irracionális (illiberális, nem sokan jelzik, de a kifejezés, ahogyan az a “tusványosi handabandában” megjelenik t.k. az irracionális, a vezér benyomásai, szenvedélyei (lásd fociköztársaság), azaz kénye-kedve szerinti, önkényuralmát jelöli, akkor is, ha “keresztény szabadságként” /sic!/ köszön vissza a napokban) ötletek és személyes elvárások területére vezet.

Ezt viszont sem a korszellem, sem önmagában a populista módon újra meghatározott “nép”, de még a zsarnoki hajlamú vezér sem tudja átvinni, ehhez a különalkukat kötő, pénz-, valamint hatalomsóvár értelmiségre (ellenelit) is szükség van, mint kommunikátorokra, influenszerekre, rezonátorokra. Ezt pedig a lakájértelmiségi és hasonlóan behódolt médiamunkások oldaláról – régi, de elterjedt kifejezéssel – “az írástudók árulásának” lehet és kell nevezni.

Az egész felvilágosult hagyomány azon az alapvetésen épül, ami az állam dolgainak szabályozását és működtetését, azaz a politikai cselekvést illeti, hogy Montesquieuvel fogalmazva megőrizzük a “törvények szellemét”, azaz gátat vessünk a zsarnokságnak, a hatalommal való visszaélésnek. És sem ő, sem az őt követő generációk nem találnak más, erősebb és hatékonyabb, valamint elfogadhatóbb talapzatot a törvényhozásra, az állam, a köztársaság dolgainak intézésére, mint az erényt, ami erkölcsös, kiszámítható és az érdekeknek megfelelő cselekvést jelent (mondjuk így konyhanyelven). És érdemes itt egy rövid kitérőt tenni, mielőtt a politikafilozófiai szcénáról visszatérnék a politikai rögvalósághoz.
Kevés vita folyt arról – mert kétezertízben ennek még nem is volt igazán konjunktúrája, vagy ignoranciából, vagy nem is tudom miért – arról, hogy Orbán az illiberális állam építését nem 2014-ben, annak tusnádi bejelentésével kezdte. Hanem akkor, amikor egy tollvonással, akarom mondani egy alkotmányt helyettesítő (azután hetente módosítható) alaptörvénnyel,  kihagyják a köztársaság jelzőt Magyarország államformájából. Mert –

meglehet kevesen vették/veszik komolyan – de a köztársasági államforma nemcsak általában demokráciát jelent, hanem azt, amit a Nyugat-európai hagyományban liberális demokráciának neveznek és ami az AEÁ esetében szó szerint is republikánus hagyományt jelent!

A ma éppen bukdácsoló, a populista politika széljárásának kitett köztársasági eszme amerikai változata, a demokrácia működésének sajátos formáját jelenti, amelyben a bonyolult dolgokat nem közvetlenül a nép, hanem felkészült és jól informált polgárok által fölhatalmazott (bizonyos értelemben szakértői) csoportok hozzák meg. A képviseleti demokrácia amerikai formája – a köztársasági berendezkedés – szerves és elidegeníthetetlen része a fékek és ellensúlyok intézményes rendszere is (amit Trump, mint „mély államot” emleget (kistestvére a nálunk divatos „párhuzamos állam”), és kiiktatni kíván, egyelőre, és szerencsére, nem túl sok sikerrel). Szóval Orbán már a második miniszterelnöki mandátuma elején megszünteti a magyar köztársaságot és világosan jelzi, hogy minden olyan tényezőt – beleértve mindenféle, de akár csekély –, autonómiával rendelkező intézményt, mely a maga helyén ellensúlyt képezhet hatalmához, be fog darálni, ki fog golyózni, einstandol, egyszerűen megszáll, vagy megszüntet. És ezt teszi a határon túli magyarok minden szervezetével, pártjával és befolyásolható/kisajátítható, kolonizálható intézményével is. Szóval Magyarországon már kétezertíztől illiberális államépítés folyik, mégpedig a köztársasági eszme romjain, és ebben – amint a vezér mondja – „bármi megtörténhet”.

Következésképpen a majdani orbántalanítás első, de összetett lépése, a köztársaság visszaállítása kell, hogy legyen.

Aki nem óhajtja/bírja követni akár ki is ugorhatja a fenti eszmefuttatást, de hasznosnak gondoltam, mielőtt tulajdonképpeni témámra térnék, ami viszont nagyon rövid lesz. Azt mondja az illiberális Magyarország miniszterelnök-helyettese (a valóságban egy közepesnél is gyengébben performáló kis operettszereplő, hiszen csupán marginális kérdésekben, amilyen a hatumák helyzete, a vezér megítélésében, szilikatalinnal, kövérlászló and Co. mellett, henceghet) a tusnádi dzsemborin, hogy márpedig a magyar kormány (Orbán nevesen) anyagilag támogatja az „utódállomokbeli” magyar pártokat. S ha ez netán nem tetszik az utódállamoknak, hát „csókoltatja” őket és punktum. Viszont a dolog ennyivel el nem intézhető, mert egyfelől a lekezelő gesztus a környező államok felé, nem marad következmények nélkül, még akkor sem, ha az uborkaszezonban és fenyegető kormányválságban nálunk még nem robbant. Nem csak a lesajnáló „csókoltatás” (angol nevén a jó öreg f*ck up, olyan mint nálunk Florin Iordache parlamentben fölmutatott középső ujja) a gond, hanem a fennhéjázó anakronizmus, az utódállamozás is, hiszen száz év után nincs a régióban még egy olyan állam, mely magát utódállamnak tekintené/érezné, ha ugyan Magyarország ilyen és nem csak Semjén fővadász víziójában az. Egyszóval a „csókoltatás” még NER nemzetstratégiának is vékony, hát még valós diplomáciának, mely a kisebbségbe szorult magyarság helyzetének javulását elősegíthetné.
Problémás a külföldről érkező párttámogatás azért is, mert egyszerűen illegális, törvény tiltja, és bármikor kopoghat a nagyarcú politikus barátainál – egyelőre a félig behódolt MPP és az alig lélegző EMNP érintett a Fidesz fiókpártok közül, a fő FfP ugyanis kajánul mondhatja, hogy kulturális-kisebbségi szervezet és nem párt, de hát ez is csak eufemizmus – az ügyészség és az adóhivatal, és akkor?
Mert

az kizárható, hogy a magyarországi fővadász megvédje őket, meg nehéz is törvénytelen cselekményekben pert nyerni, ja, magyarellenességet kiáltani, populista és demagóg szövegeket puffogtatni azt (még) lehet.

Az érintettek hallgatásából úgy tűnik, hogy már az az alapvető immunreakció is hiányzik az itteni politikai osztályból, amivel nemrég még meg lehetett említeni – persze minden következmény reménye nélkül –, hogy

bocs, kedves „anyaországi politikusok”, de ti hazautaztok a kiadós öblögetést követően, a következményeket meg nekünk kell vállalni.

Ma már csend van, illetve Markó Béla, valamilyen régebbi beidegződés (vagy politikai kommunikációs munkamegosztás?) folytán szőrmentén bírálja a „mellészólásért” (sic!) Semjént, csak úgy szordínóban, de pontra nem teszi a nagyarcú és pökhendi „mellészólót”.
Egyszóval most az van, hogy mindenki le van itt sajnálva, akarom mondani csókoltatva van, és aztán azonmód kitört a szabadság, már akarom mondani a nyári munkaszünet. De, hogy egy menő rigmust tegyek a végére: „Winter is coming” („Jön a tél”), és a szénánk egyáltalán nem áll jól, ára lesz a pökhendi, lekezelő gesztusnak. Persze a fővadász és főnöke még biztonságban van, jól bélelt bundákban és terepjárókkal járnak ők vadászni, még egy darabig. De egyszer számot kell vetni azzal is, hogy ők és itteni fullajtárjaik, a mai rommagyar politikai mainstream mit tett, hova vezette az egyre fogyatkozó közösséget. És akkor a csókoltatás valami egyébre változik: nagy ára lesz a populista, alt right-os elhajlásnak, kemény és egyszeri, mert nehéz, ha nem lehetetlen, visszautat találni a – politikában különösen fontos – polgári erényekhez.

Fórumlovagok – Déli kávé Szele Tamással

Kisasszony, duplát kérek, ma lakossági fórum van! Hogy ez nem fórum, hanem kávéház? Maguknak csal a szemük: választási kampány alatt minden nyilvános hely lakossági fórum, még a lakossági fórumok is azok. Ez a kampány legszebb időszaka, ez a finis: ilyenkor elengedik magukat a politikusok és csak úgy dől a hülyeség mindenhonnan. Bár az is lehet, hogy ez a kampányban a legrondább.

A Semjénnek például sikerült a Századvég egyik kutatásának (a Project28-nak) a bemutatóját is olyan tökéletes lakossági fórummá változtatnia, hogy öröm volt nézni. Két lehetőség van: vagy nem mondták meg neki, hogy nem kampánygyűlésen van, vagy – hiszen ő szent ember – tudta, de csodát tett és azzá változtatta. Illetve, van egy harmadik lehetőség is: igazából ez egy kampányesemény volt, csak kutatásbemutatónak álcázták. Tessék választani, mindhárom igaz. Na, de miket beszélt ez a helikopteres Szarvasvadász, Mick Jagger réme? Idézzük:

„A kereszténység nemcsak vallás, hanem civilizáció, és a kereszténységet még Voltaire is csak a keresztény civilizáción belülről tudta kritizálni. Azonban mára ez a keret eltűnőfélben van, mivel

egy szabadkőműves, kommunista, libertárius ideológia folyamatosan korrodálja a keresztény civilizációt.

Ezért a „muszlim áradat” nem találkozott civilizációs ellenállással, hanem „vákuumba” tudott benyomulni. A magyarok azonban 1541-ben már átélték, ahogy budai templomokra alattomban felkúsznak a félholdas zászlók.”

1541-ben inkább zöld zászlókat használt a török sereg, meg lófarkasokat, de Semjén biztos jobban tudja, hiszen ott volt. Azt így, ilyen formában nem tudom, hogy sikerült összehoznia a szabadkőművességet az iszlámmal, mikor az előbbi még csak nem is vallás, sőt, nem is foglalkozik vallásos dolgokkal, de feltételezhetően Semjén a szabadkőművességhez IS jobban ért, ahogy az iszlámhoz IS, csak tudnám, melyik mecsetben avatták inassá?

„Feloldhatatlan ellentét a nyugat- és közép-európai országok között, mert például Franciaország számára befejezett tény az, hogy kevert népességű országgá vált, viszont Közép-Európa számára még van választás.

Miniszterként viszonylag jól keresek, és keresztény emberként kötelességemnek érzem, hogy a szerencsétlen emberekről, hajléktalanokról gondoskodjak. Ezért adok például pénzt a Máltai Szeretetszolgálatnak. De tönkretenném a családomat, ha egyszer csak hazavinnék nyolc hajléktalant.”

Hát érdekes eszmefuttatás. Franciaország népessége már a gyarmati idők óta nem homogén, sőt, alaposabban megnézve soha nem is volt az, amint egyébként egyetlen más országé sem. Még Oroszhon népességével is ez a helyzet – ha például Nagy Péter elítélte volna  a migrációt, nem lett volna katonatisztje egy bizonyos, abesszin származású Hannibál nevű úr, és Alekszandr Szergejevics Puskin sem születik meg, az orosz irodalom legnagyobb bánatára. Szóval, lehetne épp vitatkozni a migrációról – csak nem Semjénnel. A hajléktalan-példa sem meggyőző, ugyanis nem hiszem, hogy van olyan eset, amikor Semjén egy vasat is ad egy hajléktalannak – és azt sem gondolnám, hogy épeszű hajléktalan elfogadná tőle. Szállást meg semmiképp: ki tudja, mikre képes ez az ember négy fal között? Hiszen nyilvánosan is mindenfélét összebeszél…

De Semjén csak laza kis előzenekar Kövér megszólalásaihoz képest. Csikidam a Motörhead előtt.

Az Országgyűlés elnöke Siófokon megállapította, hogy

„Az emberek Európa-szerte a bevándorlást és a terrorveszélyt tartják a legfontosabb kérdésnek, de a főáramú, Brüsszelt is uraló politikusok óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ehelyett a jogállamiság, a kelet-európai országok hálátlansága vagy a klímaváltozás legyen a választás tétje. Németországban az emberek 32 százaléka már a klímaváltozást tartja a legfontosabb kérdésnek, a bevándorlás pedig csak 31 százalékon áll, ez pedig a független és pártatlan média agymosó hatása miatt van.”

Na ja, uram, maga mindig is függő és pártos médiát szeretett volna, ez nem is kérdés. De maga szerint nincs klímaváltozás? Mondja, magánál nincs ablak? Vagy van, ablak is, klímaváltozás is, csak épp így szereti, ahogy épp bolondul megfele az időjárás?

Megannyi kínzó kérdés, ráadásul a helyzet bonyolódik. Ugyanis később azt állította, az MTI hamisította meg a beszédét, ő azt hangsúlyozta, hogy

„Őt is foglalkoztatja a klímaváltozás, és aggódik gyermekei és leendői unokái jövőjéért. Tudja – tette hozzá – hogy óriásiak a problémák, és ebben nincs is vita. A házelnök szerint azon kellene dolgozni, hogy az Európai Unió olyan döntéseket hozzon, amelyekkel a klímaváltozás kérdésében elősegíti a megoldást. Ebben senki nem fog vitába bocsátkozni vele Európában – fűzte hozzá -, legkevésbé az emberek.”

Hát, ez a csibész MTI. Állandóan szabotál, ott fejek fognak hullani – más kérdés, hogy utólag még az eredeti közleményt is helyesbítették, beletoldották a fenti idézetet, szóval mától tegnap minden másképpen volt.

Vagy másképpen ugyanúgy, hiszen Kövér nem állt meg a siófoki fórumon, ment tovább, Zuglóba fórumozni, ott még vadabb dolgok kívánkoztak ki a száján. Azt bírta mondani – szép hosszan ám, az Index tanúsága szerint egy „lakossági kérdésre”, hogy:

„Egy normális homoszexuális tudja, hogy a világ rendje micsoda, hogy ő így született, ilyenné lett. Próbál ehhez a világhoz alkalmazkodni úgy, hogy nem tartja magát feltétlenül egyenrangúnak.”

Tessék? Michelangelo nem egyenrangú Kövér Lászlóval? Mondjuk talán Kövért nem lenne szabad egy lapon sem említeni vele. De hogy jutott el idáig a házelnök? Úgy, hogy kikelt a melegházasság és a melegek gyermek-örökbefogadása ellen:

„Erkölcsi értelemben, semmi különbség nincs egy pedofil magatartása között, meg a között, aki ezt követeli. Mindkettő esetben a gyermek egy tárgy, egy élvezeti cikk, a kiteljesedés, az önmegvalósítás eszköze.”

Ezzel szemben ha a magyar anya kilenc gyermeket szül, azzal 1. a kormány céljait teljesíti ki, 2. a kormány álmát valósítja meg, 3. ha ki akarják lakoltatni gyermekestől, családostól és levelet ír ez ügyben a miniszterelnöknek, azt a választ kapja, hogy semmit sem tehetnek érte, de hajrá. Én nem értem, miért akar ez a kormány ennyi gyereket ennyi anyától – talán pedofilok? Ahogy azt sem értem, mitől lett kampánytéma a homoszexualitás. Ötvenegy éves vagyok, heteroszexuális, de mivel pontosan tisztában vagyok a saját szexuális preferenciáimmal, hát ötvenegy év alatt nem foglalkoztam annyit az azonos neműek kapcsolataival, mint Kövér ezen az egy estén. Valamiért nagyon érdekli a téma, az már biztos.

Sőt, elszólta magát, kevésbé vérlázító, de nagyon érdekes gondolatot osztott meg a közönségével:

„Az eddigi választások és népszavazások szerint a magyar választók 65-68%-a hajlandó megfontolni, hogy a Fideszt valamilyen megfontolásból támogassa. De ebben az ügyben, a bevándorlás elleni küzdelemben és a keresztény kultúra védelmében 80% áll a Fidesz álláspontja mellett, így a tartalékaink kimeríthetetlenek. Ha akarnánk, ezen a választáson 4/5-ös többséget is el tudnánk érni.

Az a lényeg, hogy ebből a 80%-ból, de legalább a Fideszt támogató kétharmadból minél több embert elvigyenek szavazni jövő vasárnap. A részvétel várhatóan nem lesz akkora, mint tavaly áprilisban, de bízom benne, hogy magasabb lesz a részvétel, mint a legutóbbi 29%. Ha ezt feljebb tudjuk tornázni 5-10%-kal, derekasan dolgoztunk.”

Négyötöd.

Már, ha akarnák, de nem akarják.

Hölgyeim és uraim, a diagnózis, azt hiszem, egyértelmű: beteges képzelgővel van dolgunk, még jó, hogy nem lát lila denevéreket a  stelázsin. Vallásosak kedvéért: ebben az emberbe belebújt az ördög.

Majd a Semjén kiűzi belőle.

Azt azért még megnézném.

Két fórumlovag egyszerre, plusz ördögűzés – az lenne csak a kampányesemény.

Bréking (fék)nyúz, 2019. február 21. – Tudósítás a másik valóságból

0

Semjén Zsolt rájött arra, hogy a menekültek nem migránsok, fel is háborodott a venezuelai „magyarok” „legmigránsozásán”. Szijjártó szerint vannak, akik a terroristák visszatérését támogatják. Az Origó közli velünk, hogy Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke Soros embere és nyomoznak ellene.

Semjént felháborítja a migránsozás

Felháborodásának adott hangot a venezuelai magyarok „lemigránsozása” miatt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

„Kikérjük magunknak, hogy a liberális sajtó lemigránsozza a venezuelai magyarokat. Ők nem migránsok” – mondta a politikus az MTI-nek.

Minden magyar, legyen a világ bármely pontján, ha bajba kerül, számíthat az anyaországra – közölte Semjén Zsolt, arra utalva, hogy sajtóhírek szerint a kormány több száz magyar felmenőkkel rendelkező venezuelai menekültet fogadott be. (MTI: Semjén Zsolt felháborodott a venezuelai magyarok „legmigránsozásán”)

Szijjártó szerint vannak, akik a terroristák visszatérését támogatják

Aki a migrációt támogatja, az a terroristák visszatérését támogatja – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatornán.

A Selyemút menti országok migrációs kérdéseire fokuszáló Budapest Folyamat szerdai isztambuli üléséről a külügyminiszter azt mondta, megint minden arról szólt, hogy a migráció mennyire jó és mindenki számára szükséges folyamat.

Elmondta: a magyar delegáció felszólalásáig senki sem beszélt arról, hogy a migráció milyen biztonsági kockázatokkal jár, és hogy minden országnak joga van eldönteni, részt kíván-e venni bármilyen formában a migrációs folyamatokban.

Az ülés célja az volt, hogy részenként „áttolják” az ENSZ globális migrációs paktumát, amelyet decemberben nem sikerült elfogadtatni. Továbbá egy záródokumentumot próbáltak elfogadtatni, amelyben utaltak a globális migrációs csomagra, és amelyben ismételten olyan kontextust állítottak elő, miszerint a migráció a jó válasz az előttünk álló kihívásokra – fűzte hozzá.

Szijjártó Péter közölte: Magyarország ezt egészen ellenkezőképpen gondolja, ezért sikerült meghiúsítani az egyhangú elfogadtatást azzal, hogy a négy visegrádi ország, továbbá Ausztria és Olaszország nem írta alá a dokumentumot, mondván, hogy a migrációnak vannak kockázatai, és az arról szóló döntések meghozatala nemzeti hatáskör. (MTI: Szijjártó: Aki a migrációt támogatja, az a terroristák visszatérését támogatja)

Nyomoznak Soros embere, Frans Timmermans ellen

Az Igazságszolgáltatás Elleni Bűncselekmények Nyomozási Szakosztálya (SIIJ) eljárást indított az Európai Bizottság (EB) első alelnöke, a bel- és igazságügyi együttműködésért felelős biztos, Frans Timmermans ellen Romániában. A vádak alapján az európai szocialisták (PES) csúcsjelöltje meghamisíthatta az EB által készített, a román igazságszolgáltatás reformját nyomon követő Ellenőrzési és Együttműködési Mechanizmus (MCV) 2018-ra vonatkozó jelentését.

Az Európai Bizottság november 13-án hozta nyilvánosságra a román igazságügy helyzetéről szóló, 2018-as jelentését.

Akkor a romániai Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) plénuma úgy reagálta rá, hogy a jelentés ténybeli tévedéseket tartalmaz, például azt, hogy a CSM nyomást gyakorolt a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszékre (a legfelsőbb bíróság romániai megfelelője). (Origó: Nyomoznak Romániában Soros embere, Frans Timmermans ellen)

Magabiztos hülyeségek – Déli Kávé Szele Tamással

Így kávé mellett most kicsit nagyobb ívben szeretném bemutatni a magyar kormányoldal horizontját – melyről elmondhatjuk, hogy leginkább a magabiztos, önhitt ostobaság jellemzi. Kicsit olyanok a kormány hívei és tagjai egyaránt, mint a valódi, öntudatos dilettáns: nem zavarja őket az alkalmatlanságuk, hanem kifejezetten büszkék rá.

Tegnap nagy napjuk volt, egymást érték a hajmeresztő események, melyeknek mind-mind ők voltak a főszereplői: kezdjük rögtön Semjén lovaggal, aki a KDNP évadnyitó ülésén bejelentette:

„A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) pártszövetsége nemcsak a magyar történelem, hanem az Európai Unió történetének legsikeresebb politikai konstrukciója.”

Sőt, ha már itt tartunk, bizonyára az egész planéta történetében nem akad hozzájuk fogható. Sok szempontból. És mindez az alkalomhoz illően egy mátészalkai kultúrházban hangzik el, nem azért ott, mert körülbelül ennyire fontosak, hanem azért, mert a Hammersmith Odeon nagyterme éppen foglalt. Aztán még beszélt mindenféléket, melyeknek egy része nem igaz, más része érdektelen, szóval ez a mondat volt a lényeg, hogy álljon fel tőle a szőr a hátunkon.

Jelentem, felborzolódott.

Kásler Miklós ellenben óvodába ment.

A rákosmenti Csicsergő Óvodába, és csicsergett is mindenféléket a gyerekeknek, még az a szerencse, ha nem értették, mert amelyik értette is, megállt a növésben. De lássuk a legbiztosabb, kincstári MTI alapján, miket beszélt a kisdedeknek?

„Budapest, 2019. január 17., csütörtök (MTI) – Az óvoda a magyar oktatási rendszer egyik legjobban kifejlődött, legfontosabb eleme – vélekedett az emberi erőforrások minisztere budapesti sajtótájékoztatóján csütörtökön, miután látogatást tett egy XVII. kerületi intézményben.

Kásler Miklós azt mondta, az óvoda küldetése, hogy a gyermekek alapvető készségeit fejlessze. Érzelem- és értékorientált ismeretanyag megszerzése a cél – tette hozzá.
Közölte: azt szeretné, ha a gyermekek a nemzeti identitás és a klasszikus értékek elemeivel, valamint az egészséges élet alapvető követelményeivel találkoznának.

Felidézte, hogy a meglátogatott csoportok megismerkedtek a fogmosás fontosságával, és folyamatosan mozogtak. Ez azért lényeges, mert kedvezőtlen, hogy a magyar óvodások jelentős része, 25-30 százaléka túlsúlyos – hangsúlyozta.

A tárcavezető felidézte, hogy 2015. szeptember 1-je óta már hároméves kortól kötelező óvodába járni. Míg 2010-ben a hároméves gyermekek 74,1 százaléka nyert óvodai elhelyezést, arányuk a 2017/2018-as nevelési évben 84 százalékra emelkedett.

Az óvodai férőhelyek száma 9200-zal nőtt 2010 óta. Ezzel párhuzamosan emelkedett az óvodapedagógusok száma: 1200-zal többen foglalkoznak a gyermekekkel, mint hét éve. Az ő bérük 2010-2017 között átlagosan 50 százalékkal nőtt, és ez a tendencia a jövőben is folytatódik – sorolta Kásler Miklós.

Kitért arra, hogy a kormány döntése alapján a következő években száz új óvoda épül, legalább nyolcvanat pedig felújítanak.

A miniszter úgy vélekedett, hogy jó helyre jut a kabinet folyamatos támogatása.

Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy a magyar óvodák alapfeladata az egészséges életmódra nevelés, az érzelmi, erkölcsi, anyanyelvi, értelmi fejlesztés. A 2018. szeptember 1-jétől hatályos, módosított alapprogramban még hangsúlyosabb szerepet kap egyebek mellett a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet kialakítása, valamint az egészséges életmód.

A verselés kiegészül a népmesék, a népi hagyományokat felelevenítő rigmusok elemeivel.”

Mindezt gyermekeknek

Az érzelem- és értékorientált ismeretanyag megszerzése közben, mintegy a nemzeti identitás kialakításaként, a klasszikus értékek mentén. Kásler úr: ezt még az óvónők sem szeretik, nem, hogy a gyerekek, főleg, mivel üres halandzsa. Egy esetben lehetett némi haszna Kásler aktuálpolitikai beszédének: ha az ebéd utáni csendes pihenő előtt hangzott el, altatóként, de akkor is félő, hogy megsínylették a zsenge, fejlődő szervezetek.

Haladjunk, kérem, még sok szamárság történt tegnap

Csépányi Balázs például a Magyar Időkben megfújta a riadót, ugyanis szerinte: „Locsolják a pénzt a ballib médiára!”

Akkor az a szerencsétlen média pénzálló, mert mind lepereg… egy vas nem sok, annyi sem ragad nálunk. Már, ha van egyáltalán értelme annak a szónak, hogy ballib, én szívesebben használom az „ellenzéki és független” gyűjtőnevet. De ki locsol, mit locsol?

Attól rémült halálra a kormány médialakája, hogy a Facebook és a Google – az álhírek elleni harc jegyében – háromszáz-háromszáz millió dollárt fog fordítani a valódi újságírás támogatására a következő három évben. Ami dicséretes, bár adataim szerint az összeg legnagyobb részét, sőt, esetleg az egészet is Amerikában költik el, a Pulitzer Center és a Report for America nevű nonprofit szervezeteken keresztül, szóval az a veszély nem fenyeget, hogy errefelé is csurranjon-cseppenjen valami. De Csépányi mester igaz magyar ember, őt nem is az zavarja, hogy ő nem kap belőle, őt az zavarja, hogy más kap. Vagy kaphat. Különben a támogatott sajtótermékek listája még meg sincs, de ő már tudja, hogy „ballibek” lesznek, hiszen a gonosz Google és a még gonoszabb Facebook pénzéről van szó.

Hát az mondjuk tény, hogy nem kötelezhető Mark Zuckerberg arra, miszerint a Breitbartot támogassa, arra főleg nem, hogy ezt örömmel tegye, és érthető az alt-right felháborodása, ha álhírek elleni harcról hall: hiszen nekik a hazugság, az álhír az éltető elemük, bár nem értem akkor sem Csépányi haragját, hiszen ez az iparág Magyarországon nagyrészt államosítva van és még a kistermelők is sok hasznot hajtanak vele a kormánynak. Ha amerikai lenne, akkor irigyelhetné, így nincs is értelme – meg azért van egy olyan érzésem, hogy a Magyar Idők szerkesztőségének oszlopos tagjaként talán nem kell napi kenyérgondokkal megküzdenie.

De uszul és uszít, mert:

„A Pulitzer Center weboldalán például számos, Orbán Viktort és a magyar kormányt elítélő írás található.”

Ami csak azt jelenti, hogy Orbán Viktort és a magyar kormányt van miért elítélni. Semmi többet. Nem mellesleg: volt olyan amerikai törekvés, hogy az Egyesült Államok támogatta volna némi pénzzel a független magyar vidéki sajtó kiépülését, akkoriban volt is hatalmas pánik kormányoldalon, hajtépő sikoltozással egybekötve, miszerint vége a világnak, jenki pénzen fogják megbuktatni azt az áldott jó, bölcs és tehetséges magyar kormányt – a jenki pénz összesen lett volna 700 ezer dollár, ami forintban 190 millió. Ebből bizony még egy kis nyomtatott napilap sem jön ki, ez maximum ösztöndíjakra lehetett volna elég, csakhogy mi történt? Az történt, hogy beérkeztek a pályázatok, szépen megköszönték őket, és a követség közölte:

„Semmi sem került le a napirendről, a benyújtott pályázatok alapos vizsgálatát követően azonban az amerikai külügyminisztérium úgy döntött, más megközelítést alkalmaz.”

Magyarul:

„Nem kaptok egy vasat sem, meggondoltuk magunkat.”

Ez volt az utóbbi tíz év egyetlen olyan kísérlete, hogy a magyar sajtót külföldről támogassák, ebből sem lett semmi. Szóval Csépányi feleslegesen aggódik, inkább vigyázzon arra, hogy ne csöpögtesse le kaviárral a Boss-öltönyét.

A végére hagytam a legnagyobb baromságot:

a köztévé kulturális csatornája, az M5 külön adást szentelt a homoszexualitás gyógyításának. Mármost ez a szexuális habitus a tudomány mai állása szerint – mely álláspont hivatalosan 1973-ban alakult ki – nem betegség. Ha pedig nem betegség, hanem magatartásforma, akkor nincs is értelme gyógyítani. Más kérdés, hogy nem is lehet, és akit szexuális szokásainak megváltoztatására kényszerítenek – bármiféle módon és irányba – az a kínok kínját éli át és akkor sem fog megváltozni, de ez a jelek szerint nem érdekli az M5-öt, és az adás vezetőjét, Trombitás Kristóf Keresztélyt.

Az ezerszer elhangzott, ócska érvelésüket nem is reprodukálnám, mindannyian hallottuk már, unásig ismert, hogy a nemi viselkedés „divatból” változik (ugyan már, ne tessék hülyéskedni), ha nem beszélünk a homoszexualitásról, akkor az nincs (mindig volt, mindig lesz), hogy „a ballib terror teszi lehetetlenné a homoszexuálisok kezelését” (meg a tény, hogy ez nem betegség, tehát nincs mit kezelni).

Hát kérem. Egyfelől nekem magamnak az a véleményem, hogy szexuális téren míg két ember közös megegyezéssel ügyködik az ágyban, egymás örömére, és nagykorúak mindketten, valamint egyik sem okoz kárt ezzel senkinek, a világon semmi közünk ahhoz, hogy mit művelnek. Ő dolguk. Amint az is a nézetem, hogy a szexuális beállítottság nem determinálja senkinek sem a képességeit az élet más területén, így pláne nincs hozzá köze senkinek.

A műsorvezető, az érdekes nevű Trombitás Kristóf Keresztély is így gondolhatta korábban, ugyanis még korábban a többek között általa is szerkesztett Il Nostro Calcio oldalon nagy respektussal nyilatkozott a melegjogokért kiálló Moscardelliről, tehát a minapi tévéadásnak egy hozadéka mindenképpen volt – valamikori kollégái az oldalon elhatárolódtak a mostani Trombitástól.

Ami nem tetszik a kormánynak, azt „gyógyítani” kell?

Egyáltalán, mi ez, hogy ha valamit nem ért a kormány vagy nem tetszik neki, azt „gyógyítani” akarja? A valamikori Szovjetunióban próbálták elmegyógyintézetben kezelni az ellenzékiséget, mondván, hogy mivel rendszerük a világ legtökéletesebbike, logikus, hogy akinek nem tetszik, csakis őrült lehet, azt meg gumiszobába kell küldeni.

Ma még csak a melegek „kezelése” lehet tárgya a közbeszédnek.

Holnap már esetleg a „kényszergyógykezelésük” is.

Holnapután lehet, hogy felkerül a pszichés megbetegedések listájára az ellenzékiség is.

És annak kényszergyógykezelése.

Mellesleg, a ma reggeli Magyar Időket böngészve arra juthatunk, hogy a kormányzati támadások következő célcsoportja a közgazdászok lesznek – ugyanis nem sikerült kimutatni a magyar gazdaság szárnyalását. Sehogy sem sikerült.

Talán tessék sajtóhibára gyanakodni a közgazdászok ekézése helyett: ugyanis ha a szárnyalásból kimarad egy ékezet, akkor már kimutatható a jelenség.

Semjénexpó, milliárdok

Kérem, érdekes és nagy dolgok vannak készülőben. Hogy mennyire nagyok, az persze vitatható: a rendezvénysorozat nemzetközi visszhangja várhatóan a lőtéri kutya ugatásával lesz azonos nagyságrendben mérhető, no de a költségei! Azok viszont valóban grandiózusak. És még mennyivel fognak nőni, lévén, hogy Hunniában élünk!

Egyelőre ötven milliárdot irányoztak elő amiatt, hogy Semjén lovag szeret vadászni. De hát még van időnk, lévén, hogy csak 2021-ben kívánják megrendezni az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítást és az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozatot, melyet Semjén Zsolt régi álmának és vadászati világkiállításnak nevez (bár nem lesz az). Erre az érvre Semjén szó szerint azt válaszolta a HVG-nek, hogy:

„Nem mindegy, hogy hogy hívják? Világkiállítás lesz és kész!”

És annyiban igaza van, miszerint tökéletesen mindegy a rendezvénysorozat neve, mindenképpen ki fogjuk fizetni, ha a szemünk ki is guvad belé. Ez ugyanis nem olimpia, amelynek a költségeibe beszáll a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, ráadásul szigorúan városi és nem állami költségvetésből szervezik (de az állami büdzsé beszállhat), ez vadászati főbanzáj, ezt majdnem kizárólag a rendező állam támogatja.

Mindenképpen – a HVG utánanézett – a világkiállításokat koordináló nemzetközi szervezet, a BIE tudomása szerint sem világkiállítás, sem speciális világkiállítás nem lesz Magyarországon 2021-ben, ami napnál világosabban bizonyítja, hogy ezt a valamit saját szakállunkra és költségünkre rendezzük.

Mármost ilyen világkiállítás volt már Magyarországon, csak épp 1971-ben, és ennek az ötvenedik évfordulóját szeretné megünnepelni Semjén, aki többször és nyilvánosan a saját „rendezvényálmának” nevezte ezt a valamit. Hát, akkor rendezze meg: de otthon csinálja, négy fal között. Egyelőre „Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás” a neve.

De nem is az a fontos, hogy hívják: az a fontos, mennyibe kerül.

Sokba.

Irdatlan sokba.

Nem tisztem meghatározni a vadászat társadalmi vagy etikai megítélését, mely amúgy is mindenkinek a szorosabban vett véleményéhez tartozik, azon sem fogok polemizálni, sport-é, avagy sem, bár szerintem kicsit sem az, de még ha sportnak is tekintjük, akkor sem tömegsport.

De mit akarok én itt a sporttal?

Azt, hogy ez a rendezvény szervezésében egyelőre a legjobban a vizes VB-re hasonlít. Azt sikerült megrendeznünk, össze sem rogyott semmi, mert szeretik az úszókat és a közönséget az istenek (illett is volna bemutatni egy komolyabb áldozatot Poszeidónnak hálából), de annak a költségvetése sem alakult akárhogyan.

24,5 milliárdról indult, majd felemelték 50 milliárdra, de kiderült: ennyiből csak a Duna Arénát lehet összehozni, azt is csak úgy, hogy másképp nézzen ki, mint a terveken (és úgy is marad most már). De kellett még ezer és egy létesítmény, valósággal zabálta a pénzt a sportesemény: először 104 milliárdra emelkedett a büdzsé, aztán tovább, végül olyan 200 milliárd magasságában titkosították, durva becslésem szerint mintegy 300 milliárd forintunkba került.

Ennek a valaminek a költségvetése 50 milliárdról indul. Kétszer annyiról, mint a vizes VB.

Magyarországon képtelenség akár csak közelítőleg is pontos pénzügyi prognózist mondani, csak remélni merem, hogy a végösszeg nem éri tán el a 600 milliárdot, de bizony az sincs kizárva. Lássunk pár intézkedést az MKI/2235/2018-as számú kormányzati előterjesztésből!

„A Rendezvénysorozat legfőbb látványeleme a 2021. szeptember 25. – október 15. között a Hungexpo területén megrendezendő kiállítás lesz. Itt egy központi magyar tárlat „vezeti” végig a látogatót a természethasználat módjának, ezen belül a vadászatnak a változásán, fejlődésén az elmúlt ezer év során a Kárpát-medencében. A központi magyar kiállítás körül kapnak helyet a meghívott országok standjai. A Rendezvénysorozatra meg kívánjuk hívni a világ valamennyi országát, hogy jelenítsék meg a profiljukba eső értékeiket, eredményeiket bemutató önálló standdal. A bemutatás, tudatformálás céljait szolgáló pavilonokban a vásárokkal ellentétben árusítás nem történik, ugyanakkor a kiállításra megjelenő könyveket, emléktárgyakat stb. egy külön üzletben, „kiállítási shop”-ban vásárolhatják majd meg a látogatók a helyszínen.

(…) Reálisnak tekinthető ezek alapján az év során országszerte zajló események, rendezvények látogatói összlétszámára az 1 millió 300 ezer fős becslés. Mindezek a számok ugyanakkor nagyon sokban függenek a hazai és nemzetközi marketingkampány intenzitásától, sikerességétől, illetve a különböző belépőjegyek árkalkulációjától stb.”

Reklám és marketing tevékenységre az előterjesztésben található táblázat szerint milliárdos tétel áll rendelkezésre. A szöveg szerint:

– Reklámcég: weboldal, poszterek, reklámfilmek, magyar vadgazdálkodásról film, stb… 1 000 000 000 forint.
– Megjelenések más országokban 50 000 000 forint.
– Logó tervezés és gyártás (matricák, 3D formában, különböző méretekben és anyagban) 250 000 000 forint.
– Reklámcsomag kidolgozása és kiküldése a nagykövetségeknek 50 000 000 forint.
– Uralkodó házak/közjogi méltóságok – VIP vendégek meghívására vonatkozó kiadások 2 500 000 forint.
– Emléktárgyak gyártása, eladása 750 000 000 forint.

A központi kiállítással kapcsolatos javaslat és koncepció kidolgozása 150 000 000 forint.
Az itt felsorolt, csak a kommunikációhoz tágan tartozó kiadások összesen 2 252 500 000 forintot tesznek ki.” (magasles.reblog.hu)

Jó, ez a public relations. És még vékonyan is fogott a ceruza. De mi a helyzet a többivel? Szintén a Magasles számol be arról, miszerint:

„A Rendezvénysorozat megrendezése több éven keresztül az ország több helyszínét is érinti. Ez a tény, valamint a 2021-es évben az egész évben zajló eseménysorozat és a 2021. szeptember 25. – október 15. között megrendezendő központi rendezvény mérete és jellege, illetve a szervezési és koordinációs feladatok a Rendezvénysorozat színvonalas lebonyolítása érdekében szükségessé teszik egy állami tulajdonú gazdasági társaság (továbbiakban: Projektcég) létrehozását (ez a projektcég a beruházások bonyolításában-szervezésében nem vesz részt!), amivel jelentős forrás- és munkaerő-megtakarítás érhető el.

Gazdálkodó szervezet alapítására az állam nevében az MNV Zrt. jogosult. A Projektcég létrehozását követően a cég tulajdonosi joggyakorlója az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás és az ehhez kapcsolódó Rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztos munkaszervezetét is adó Innovációs és Technológiai Minisztérium lesz. A Projektcég alapításához (tőkejuttatás) a 2018. évben 563 085 600 Ft forrás biztosítása szükséges.” (Magasles)

Ezek a számok is a kormányzati előterjesztésből származnak. Hoppá, itt is elröppent félmilliárdocska, és ezek csak az adminisztratív költségek!

Képzelhető, még mennyibe fognak kerülni a létesítmények, szállások, a baráti cégek megbízásai…

Hölgyeim és uraim: ez csak indul ötven milliárdról.

Ez olyan lesz, mint a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg?

Én öt-hatszáz milliárdra saccolom a végét, a vizes VB tapasztalatai alapján.

Mindezt azért fizetjük, hogy Semjén lovag illő körülmények között fogadhassa vadásztársait a világ minden részéről.

Ha valaki azt mondja, hogy ez nekünk megéri, forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez.

Magyarországra jön a pápa

Csak még nem tudni, hogy mikor. Mindenesetre, ez is benne van a pakliban. Meg még sok minden más is. Például az, hogy nem jön. Ötven százalék esély van a látogatásra, mert félig már sikerrel jártunk: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Vatikánban tárgyalt Pietro Parolin szentszéki államtitkárral, és a tárgyaláson szó volt a pápa magyarországi látogatásának lehetőségéről.

Most már csak a Vatikán válaszára várunk.

Az MTI tudósításából kimaradt, hogy Semjén Zsolt azzal próbálta a pápa számára vonzóbbá tenni a magyarországi vizitet, hogy közölte a szentszék államtitkárával: Bayer Zsolt derék, liberális, genderben hívő marhának nevezte a pápát. Tájékoztatta arról is, hogy Bayer Zsolt nem más, mint Orbán Viktor miniszterelnök jó barátja, a Fidesz nevű párt 5-ös számú tagkönyvének birtokosa.

Semjén Zsolt elmondta az államtitkárnak, hogy a Fidesz az a párt, amelynek prominensei, köztük a jelenlegi miniszterelnök, a kilencvenes évek első felében „Csuhások, térdre!” bekiabálásokkal zavarták meg az akkori kereszténydemokraták parlamenti felszólalását.

Semjén Zsolt azt is közölte a Vatikán államtitkárával, hogy a magyar kormány elkötelezett a keresztény értékek védelméért. Ennek jól látható megnyilvánulása a hajléktalanok kriminalizálása, amely a legutóbbi időkben odáig fajult, hogy a hajléktalanság bűncselekménynek tekintendő, a törvény ellen vétő, vagyis létező hajléktalanokra elzárás, szerény, ám nekik az életet jelentő cókmókjaikra pedig, tárolási kapacitás hiányában, megsemmisítés vár.

Ugyancsak a tízparancsolat és a keresztényi értékek szellemében viszonyul a magyar kormány a menekültekhez. Akiket nem csupán ellenségnek tekint, de milliárdokat költ arra, hogy ez az ellenségkép a magyar közvéleményben is kialakuljon. Ennek hatása egyre inkább érezhető, vagyis elmondható, hogy a kormány nem a vakvilágba szórja az adófizetők milliárdjait. Számos alkalommal előfordult, hogy a lakosság egyes tagjai rendőrt hívtak migránsnak látszó emberekre, és ez tevékenység még akkor is számottevő, ha kiderült, hogy az illetők nem migránsok, hanem magyar állampolgárok, turisták, önkéntes segítők, vagy éppen ideiglenesen hazánkban állomásozó, nálunk továbbképzésen résztvevő szaúdi rendőrök voltak.

Semjén Zsolt azt is elmondta a szentszéki államtitkárnak, hogy a magyar kormány és a magyar püspöki kar szeretettel várja Ferenc pápát, és nem csupán a személyi biztonságát garantálják, de ígéretet tesznek arra is, hogy itt tartózkodása idején az utcai plakátokon, és a kormányhoz közeli sajtóban szüneteltetik a keresztényi értékekkel ellentétes megnyilvánulásokat, úgymint a szegényekkel és az üldözöttekkel szembeni kíméletlen bánásmódot, valamint az idegenek elleni gyűlöletkeltést.

Ennek fejében csupán annyit kérnek, hogy a pápa magyarországi látogatása idején tartózkodjon a magyar kormányt bíráló, annak kereszténységét megkérdőjelező megfogalmazásoktól, tovább, amennyiben beszédet mond, annak szövegét előre egyeztesse a magyar püspöki kar sajtóosztályával.

Bothúzásban is megmérettetjük magunkat

Bothúzás – ősi ruhákban pompázó magyarok felvonulása – Orbán Viktor vigyázó szeme  – ilyen egyveleg áll össze egy világverseny képeiből. Az vesse a másikra az első követ, aki erre a kombóra nem vigyorog egy nagyot. Lehántva azonban róla az orbáni magyar politika által támogatott giccses álromantika mázát, ezt sem érdemesnek másnak felfogni, mint sportolók versenyének. Kicsit utánajártunk annak, mi is valójában a kirgiz fővárosban, Bisketben két napja kezdődött és szeptember 8-ig tartó III. Nomád Világjátékok.

„Kinőtte magát az eredetileg közép-ázsiaiként indult Nomád Világjátékok, mára egy igazi multisport világeseménnyé vált, amelynek van egy, a résztvevő népek hagyományait tisztelő vonulata is, de jelen vannak profi sportolók is” – válaszolta a magyar részvétel okát firtató, némileg kaján kérdésünkre a sportolói küldöttség vezetője, Bóné Zoltán, a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) főtitkára, emlékeztetve arra, hogy az UNESCO is támogatja a versenyt.

A Független Hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy miközben az első világjátékon még csak 16, a mostani, harmadikon már nyolcvan ország sportolói 37 versenyszámban mérkőznek egymással  és az egykori szovjet tagállamok és jelenlegi orosz régiók képviselőivel. Jelen vannak az ausztrál őslakosoktól kezdve, az amerikai indiánokon át az afrikai őslakosokig számos – Európából nézve egzotikusnak látszó – népcsoport képviselői. Ez a nomád törzsi kultúrákra jellemző, hagyományőrző tartalommal is rendelkező multisport eseményen megnyitó ünnepségen is látszott.

Erről a megnyitón (amelyen jelen volt egyébként Semjén Zsolt és Szijjártó Péter is) részt vett Orbán Viktor Facebook oldalára feltöltött videó is tanúskodik.

II. Nomád Világjátékok megnyitója // Opening ceremony of the 3rd World Nomad Games

III. Nomád Világjátékok megnyitója // Opening ceremony of the 3rd World Nomad Games

Közzétette: Orbán Viktor – 2018. szeptember 2., vasárnap

16 magyar versenyző indult, öt sportágban. Ezek a sportágak még akkor is „egzotikusnak” tűnnek, ha tudjuk, hogy a világjátékokon vannak különlegesebb versenyszámok is a bothúzásnál vagy a szkanderezésnél. E kettő mellett egyébként a további magyar érdekeltségű versenyszám a japán eredetű szumo, az ősinek nehezen nevezhető (a 20. sz. elején  huszadik század elején Oroszországban kifejlesztett harcművészeti ág) a sambo és a tradicionális íjászat.

Felvetésünkre, hogy ezek a sportágak – az egy íjászat kivételével – nem mondhatók hagyományos magyar sportágaknak, Bóné Zoltán elismerte, hogy első hallásra furcsának tűnhet némelyik – benne is felmerültek kérdőjelek, amikor először hallott a Nomád Világjátékokról. A verseny valóban úgy indult, hogy olyan ősi versenyszámok szerepeltek a programban, mint például a népi birkózás több fajtája, ám ezek kiegészültek más nemzetközileg is népszerű és ismert sportágakkal, mint a szumo. Azok a sportágak, amelyeken Magyarország indult most Baskirban, idehaza szakszövetségi háttérrel működnek, s tagjai az NVESZ-nek is.

A magyar csapat a III. Nomád Világjátékok hivatalos megnyitóján, a kirgizisztáni Csolpon Atában 2018. szeptember 2-án.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Bóné elismerte, hogy némileg disszonánsnak látszott Budapestről nézve a romantikus giccsre hajazó „egyenruha”, amelyben a magyar küldöttség felvonult a nyitóünnepségen, ám mint megtudtuk tőle: a világjátékoknak van egy hagyományőrző vonulata, s a Magyar Turán Szövetségnek, amely –hagyományőrző szövetségként – a  kezdetektől ott bábáskodott a verseny mellett

„nagyon komoly kultúrtörténeti megjelenést sikerült kialakítania”.

A 36 tagú magyar csapat (közülük 16 a sportoló)  részvétele mintegy 11 millió forintba kerül, a cechet a költségvetés állja – az EMMI engedélyével a pénzt a jövő évre tervezett, ám bizonytalanná vált Harcművészeti Világjátékokra (World Combat Games) a büdzsében elkülönített összeg átcsoportosításával biztosították –tudtuk meg a főtitkártól.

Már az első teljes versenynapon, hétfőn megszületett az első magyar érem: a szkanderos Kőváriné Ivánfi Brigitta ezüstérmes lett a 75 kilósok között.

A magyar klasszis bal kézzel volt eredményes – számol be róla az NVESZ honlapja.

A bothúzók kedden következnek. Erre Bóné Zoltán külön felhívta a figyelmet, mint olyan sportágra, amelyhez az állóképességtől kezdve a dinamizmuson át a hihetetlen erőig számos kiemelkedő képesség kell. Ismerjük hát meg mi is, miről is szól ez a verseny:

 

Politikai (H)arcképcsarnok – Az emberarcú fideszes

Jogász, politológus, egyetemi docens, politikus. 2006–2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője, 2006-tól 2010-ig frakcióvezetője. 2010 és 2014 között miniszterelnök-helyettes, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszter. 2014-ben külgazdasági és külügyminiszter. 2014-től az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa. Vázlatosan ennyi Navracsics Tibor feladatokban és kacskaringókban bővelkedő politikai pályája.

 

2008 májusában Dobrev Klára, az akkori miniszterelnök Gyurcsány Ferenc felesége egy interjúban arról beszélt, hogy a politikailag szembenálló feleknek nem feltétlenül kellene acsarkodniuk egymásra. Példaként hozta fel, hogy ki mindenki fordult meg a házukban. Például Navracsics Tibor is vacsorázott már náluk a politikai ellenlábasok közül, tette hozzá.

Dobrev Klára, aki ugyanazon az egyetemen tanított, mint Navracsics, néhány évvel korábban meghívta magukhoz vacsorára a kedves kollégát. Mint elmondta, azt szerette volna, ha a két nagy politikai erő egy-egy prominense (Gyurcsány akkor még „csak” sportminiszter volt) megismerné egymást közelebbről. Hogyha egyszer nagy és közös baj lesz, legyen a másik táborban valaki, akivel szót lehet érteni.

Vacsoracsata

Az ember azt gondolná, ennyi. Ebben a történetben nincs több, nem kell tovább bonyolítani a dolgokat, és ügyet csinálni abból, ami nem az. Csakhogy az interjú megjelenését követően Navracsics Tibor azt írta a blogjában: nem úgy volt ám, ahogyan azt Klára elmondta. Mert bár tényleg járt Gyurcsányéknál, de szemben azzal, amit Dobrev Klára állít, kifejezetten pocsékul érezte magát. Kellemetlenül és kínosan.

Nem a hellyel volt baja Navracsicsnak, hanem a házigazda modorával. Gyurcsány, így Navracsics, nagyon rossz vendéglátónak bizonyult, állandóan magához ragadta a szót, leszélsőjobbozta a vendégnek oly kedves pártot, a Fideszt, még szerencse, hogy Dobrev Klára megpróbálta enyhíteni a feszültséget, különben ki tudja, mi lett volna.

MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Még a hidegtálat is úgy emlegette Navracsics Tibor, mintha az valamilyen szitokszó, de legalábbis a hidegháború szinonimája lenne. Nem kizárt, hogy tényleg kínosan érezte magát Gyurcsányéknál, ha még sok év elteltével is a történtek hatása alatt állt. De még ennél is valószínűbb, hogy Navracsics szégyellte társai előtt a történtekeket és magyarázkodni kényszerült, amiért egy hazaáruló, hazudós és szalonképtelen emberrel vacsorázott.

A fenti személyes történethez tartozik, hogy hősünk utóbb karaktergyilkos lett. Igaz, csak felesben, Semjén Zsolttal. Maga a kereszténydemokraták elnöke dicsekedett el azzal, hogy Navracsiccsal ők ketten kapták a feladatot, hogy Gyurcsányt tartsák távol Orbántól. A feladatot sikeresen teljesítették, s Orbán Viktor egy karácsonyi ünnepi koccintáskor viccesen mindkettőjüknek a Fidesz Hőse címet adományozta.

Távol Magyarországtól

2015. elején Navracsics Tibor a 444! nevű portálnak nyilatkozott. Az Európai Unió magyar biztosa szerint „Egyszerűen a magyar közélet, beleértve politikusokat és újságírókat is, olyan nyelven fogalmaz és beszél a másikról, ami nem pusztán vita, hanem annál egy sokkal lesújtóbb és sokkal hevesebb emberi érzelmeket kiváltó dolog…Ám ha ezt idegen nyelven olvassuk, és magunkra ismerünk, az egy egészen rossz képet ad a magyar belpolitikáról“.

Vagyis, ami magyarul jó, és demokratikus, mert a Nemzeti Együttműködés Rendszere, mint tudjuk, minden magyar ember véleményét tükrözi, az idegen nyelven rossz képet ad a magyar belpolitikából.

MTI/EPA/Julien Warnand

2017 novemberében az Európai Bizottság magyar biztosa mintha megint szembe ment volna az őt erre a posztra jelölő kormány kommunikációjával. Azt mondta ugyanis, hogy a kormány Soros-tervvel kapcsolatos kommunikációját a választási kampány retorikai elemének tartja. Az „Európai Bizottságban nincsen ilyen, nem beszélünk ilyenről, és az Európai Bizottság munkatervében sem szerepel ilyen feladat”.

Egy Kecskeméten tartott lakossági fórumon mindezt azzal egészítette ki, hogy „újságcikkeket nem szokott az Európai Bizottság munkaterv részévé tenni. Én értem, hogy a magyar kormány arra az egy vagy két újságcikkre alapozza, amit Soros György írt a migrációs válság kezelésére 2015 őszén”. Ugyanezen a fórumon azt is nehezményezte, hogy Magyarországon sokszor úgy beszélnek Európáról, mintha külpolitika lenne, mintha a magyarok nem Európa részei lennénk és egy külső hatalommal folytatna veszekedést.

Egykori karaktergyilkos társa, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ezt nem is hagyta szó nélkül „Nem fair play Navracsics Tibor szereplésében, hogy miközben az a szöveg, hogy neki mint brüsszeli biztosnak távolságot kell tartania a magyar ügyektől, addig most idejön, nyilatkozik Soros-ügyben úgy, hogy azt a Soros-párti ellenzék, mint kést a hátunkban tudja forgatni.”

Semjén szerint az embernek a hazájához kell hűségesnek lennie, a munkaadójához pedig – legyen az EU, NATO, ENSZ – csak lojálisnak. Az ügyben Orbán Viktor is megszólalt, szerinte az uniós biztos téved, és neki van igaza, vagyis az Európai Bizottság a Soros-tervet hajtja végre.

Best of Navracsics

„Ameddig igényt tartanak rám, szívesen dolgozom, de ha azt mondják, köszönik szépen, kifutottad a formádat, akkor sértődés nélkül elmegyek.” (HVG, 2004)

„A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét.” (2010)

„Én függőnek tartom magamat, aki igyekszik elfogulatlan lenni. Szóval igyekszem látni a Fidesz hibáit is. De mielőtt konkrétumok iránt tudakozódnának: a lojalitás csak annyit enged meg, hogy szűk körben mondjam el, ha valamivel nem értek egyet.” (HVG, 2004)

„Nincs a világon az a pénz, amiért vitába bonyolódnék a miniszterelnök úrral.” (Magyar Nemzet, 2012. augusztus)

„Nincs poszt, amit megcéloznék. Végzem, amit rám bíznak. Olyan szakpolitikus viszont nem akarok lenni, aki nem ért ahhoz, amit irányít.” (HVG, 2004)

„Csak olyan Magyarország és olyan Közép-Európa maradhat fenn, amely kultúrájában, értékeiben Nyugat-Európához kötődik” (2014).

Politikai (H)arcképcsarnok  – X. Semjén Zsolt, a Fidesz Hőse

A KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes, ha tehetné, jegesmedvére is vadászna, és büszkén vállalta magára a Gyurcsány Ferenc elleni karaktergyilkosság elkövetését. Sorozatunk legújabb epizódjában Semjén Zsoltot mutatjuk be.

 

A Szilágyiba járt gimnáziumba, Bayer Zsoltnak volt osztálytársa. Már akkor kitűnt rettenthetetlen bátorságával, és az egypártrendszer iránt érzett engesztelhetetlen utálatával. Maga mondta, hogy az első héten dolgozatot írtak irodalomból, és az volt a kérdés, hogy kivolt Antigoné? Az akkor még igen fiatal Semjén Zsoltnak fogalma sem volt róla, ezért azt írta a papírra: Antigon felesége. Persze, balhé lett belőle, viszont Bayer kolléga elismerését már akkor kivívta magának – a későbbi publicista bemutatkozott, mellé ült, padtársak lettek.

2005 februárjában ezt mondta pártja kongresszusán: „Aki azt szeretné, hogy a tizenéves fia első szexuális tapasztalatait egy szakállas bácsitól szerezze, szavazzon nyugodtan az SZDSZ-re. Tegyen így az is, aki azt akarja, hogy gyermeke szájába az iskolában marihuánás cigarettát nyomjanak, aki azt szeretné látni, hogy gyermeke extrém szekták szeánszán veri magát a földhöz, vagy aki az eutanázia és az abortusz halálkultúráját képviseli”

Némi szusszanásnyi idő után azzal verte ki sokaknál a biztosítékot, hogy a magyar parlamentben Weisz nénizett és Schwarcz bácsizott: „Jó-e az a magyar zsidóságnak, ha egy rossz politika túszként löki maga elé Schwarcz bácsit és Weisz nénit? Jó-e ez a magyar zsidóságnak?” – kérdezte komolyan.

Egy másik alkalommal, ugyancsak a magyar országgyűlésben, ezzel fordult Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz: Ön és magyarul beszélő kormánya.

Évekkel később kiérdemelte a Fidesz Hőse kitüntetést. Nem vicc, tényleg így történt: 2006 karácsonyán egy ünnepi koccintás alkalmával adományozta Navracsicsnak és neki ezt a címet Orbán Viktor. Hívő ember, egy interjúban elárulta, hogy mindennap imádkozik Gurcsány Ferencért.

 „Szavazatgyűjtésben a Fidesz dominál, a szellemi forrásvidéket a KDNP biztosítja”, mondta Semjén 2010-ben egy a magyar Narancsnak adott interjúban. Fordítsuk le magyarra: ami nincs meg az egyiknek, (támogatottság) az megvan a másiknak (szellem). Amiben az egyik hiányt szenved (forrásvidék), azt pótolja a másik (szavazatgyűjtés).

„Politikai feladat volt Gyurcsány Ferencet amortizálni. Ez száz százalékosan sikerült”. „Neki abból lett volna politikai haszna, ha Orbán Viktorral tud megmérkőzni. De nem ért el hozzá, mert ott voltunk mi: Navracsics Tibor, és én.”

A plágium-ügy

Üldözik a keresztényeket Európában, és Magyarországon is. Ezt mondta Pálffy István képviselő 2012. novemberében a parlamentben. Pállfy képviselő megrendítő szavait követően Rétvári Bence államtitkár is a keresztények üldöztetését említette a t. Házban. Szerinte összehangolt politikai támadás indult ellenük, amin persze nincs mit csodálkozni, a keresztényeket mindig is üldözték, amióta világ a világ, számkivetettség az osztályrészük.

A keresztények újkori üldözői ezúttal Semjén Zsolt doktoriját és diplomamunkáját találták meg, ezeket illették a plágium vádjával. Maga az érintett nevetségesnek nevezte a vádat, Havasi Bertalan, aki akkoriban a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője volt, úgy nyilatkozott, hogy lezártnak tekintik az ügyet.

Semjén Zsolt, aki számos fontos és felelősségteljes közéleti funkciója mellett az Országos Magyar Vadászati Védegyletnek is elnöke (s ebbéli funkciójában síkra szállt a védett madarak vadászatáért) első körben a teológián megvédett doktorija miatt vált üldözötté – a gyanú szerint dolgozatának mintegy negyven százalékát idegen forrásból merítette. Ráadásul úgy, hogy e forrásokat vagy nem, vagy pontatlanul jelölte meg, mindemellett még német nyelvű irodalomból is merített, ami azért is szignifikáns, mert ezen a nyelven állítólag egyáltalán nem beszél.

Ha ezek után azt gondolnánk, hogy ennyi szenvedés és meghurcoltatás még egy keresztény embernek is sok, sajnálattal közöljük, hogy hősünk hányattatásai ezzel még nem értek véget. A nemtelen támadások tovább folytatódtak, kiderült, hogy Semjén úr egy évvel a doktori sikeres megvédése után az ELTE szociológia tagozatán is beadott egy szakdolgozatot, nagyjából ugyanazt, amit a Pázmány egyetemen már doktoriként elfogadtak. Mindez nem csupán új megvilágításba helyezi a keresztények európai és magyarországi üldöztetését, de arra is rávilágít, hogy Semjén úr univerzális dolgozatot írt: olyat, amely nem csupán teológiai tanulmány, de szociológiai értekezés is egyben.

Ráadásul, és ez már talán több is egyszerű keresztényüldözésnél, kitudódott, hogy a szociológia-dolgozat egyik opponense kifejezetten gyengére értékelte Semjén úr munkáját, nem is javasolta, hogy beadják. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy vannak még jó emberek, akik kinyújtják a kezüket az üldözöttek felé: találtak egy másik opponenst, akinek tetszett a dolgozat, s innentől kezdve már nem volt akadálya, hogy Semjén úr egy évvel korábban teológiai tanulmányként funkcionáló dolgozata szociológiai diplomamunkaként is megállja a helyét.

Vadászjelenetek Svédországban és Kanadában

Semjén Zsoltról régóta tudtuk, hogy szeret vadászni, de a közvélemény egészen 2017-ig mit sem sejtett arról, hogy e vadászatok nem a gemenci erdőben zajlanak, hanem távoli országokban. Például Svédországban, ahol hősünk rénszarvasra vadászott – utóbb kiderült, hogy háziasított példányt sikerült elejtenie – Kanadában bölényre, farkasra, és hogy ne szakadjon meg a hagyomány, rénszarvasra ment.

Forrás: Magyar Nemzet

Alkalmanként 4-5 millió forintba került egy-egy ilyen vadászat, amire Semjén Zsoltnak aligha futja a fizetéséből. Ám nem is ő fizette a számlákat, hanem, legalábbis az első verzió szerint sok rokona van Svédországban, őket látogatta meg a vadászatok alkalmával a miniszterelnök-helyettes. (Kanadai rokonokról mindezidáig nem történt említés.)

Időközben kiderült, mégsem az idegenbe szakadt rokonság, hanem egy Farkas József nevű vállalkozó fizette a számlákat. Utóbbi személy a leginkább utazik, s mint ilyen, számos olyan uniós pénzhez jutott hozzá, melyek elosztásáról a kormány döntött. (Itt jegyeznénk meg, hogy Semjén Zsolt amellett, hogy a KDNP elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök helyettese is egyben.)

Sokan felháborodtak a vadászatok hallatán, de végül nem lett nagyobb baj az ügyből. Az ügyeket megszellőztető Népszabadság és Magyar Nemzet– más-más okok és körülmények között – megszűnt. Semjén Zsolt a plágium-ügy után ezt is megúszta, és elképzelhető, hogy a jövőben már nem is derülnek ki róla (sem pedig politikustársairól) újabb turpisságok. Trócsányi László igazságügyi miniszter ugyanis épp a napokban nyújtott be egy, a magánélet védelméről szóló törvénytervezetet, mely, ha életbe lép, gyakorlatilag megakadályozza, hogy a közélet szereplőiről a sajtó bármilyen, számukra kellemetlen tényt közöljön. A bíróságok hatásköre lenne ugyanis megítélni, hogy egy adott cselekmény – például, ha egy ismert politikus helikopterrel utazik lakodalomba, vagy egy másik prominens 800 millió forintos ajándék elfogadására készül – magánéleti tevékenységnek minősül-e. S miután ezzel egyidejűleg a bíróságok átalakítása is zajlik – a renitens bírákat nyugdíjba küldik, hogy helyükre megbízhatóbb emberek kerülhessenek – nem kizárt, hogy Semjén Zsolt kalandjairól a jövőben nem értesülhet a nagyközönség.

Best of Semjén

„Bizonyos SZDSZ-es körök bizonytalan nemi identitásukból csinálnak politikai ideológiát, és ezt akarják ráerőltetni a társadalomra. (…) Nem a Vatikán ragadt le a középkor és az újkor határán, hanem az SZDSZ Szodománál” (Sajtótájékoztató, 2004. augusztus).

„Aki azt szeretné, hogy a tizenéves fia első szexuális tapasztalatait egy szakállas bácsitól szerezze, szavazzon nyugodtan az SZDSZ-re. Tegyen így az is, aki azt akarja, hogy gyermeke szájába az iskolában marihuánás cigarettát nyomjanak, aki azt szeretné látni, hogy gyermeke extrém szekták szeánszán veri magát a földhöz, vagy aki az eutanázia és az abortusz halálkultúráját képviseli” (Pártkongresszus, 2005. február).

„Elég volt a devianciából, a meleg tisztességből és abból az értékrombolásból, amit az SZDSZ művelt: itt az ideje annak, hogy egyszer s mindenkorra eltűnjenek a magyar politikai életből” (Választási nagygyűlés, 2006. március).

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK