Kezdőlap Címkék Schubert

Címke: schubert

Hányan is elmentek, s nem épp a jöttmentek – 2017. halottai, 3. negyedév

0

„Hányan is elmentek, s nem épp a jöttmentek” – énekelte Cseh Tamás, aki már szintén nincs az élők sorában. Idén is sok olyan ember halt meg, akiket milliók szerettek, vagy csupán” – tudásukért, teljesítményükért, emberségükért – elismertek. Négyrészes sorozatunk harmadik fejezetében 2017. harmadik negyedévének hallottaira emlékezünk.

 

Július 4. Meghalt Kovács Ádám

A hetvennyolc éves korában meghalt feltaláló, vállalkozó, a Celladam cégcsoport alapítója 1983-ban a daganatos betegségekről alkotott elméletével került az érdeklődés középpontjába.

Feltevése szerint a szervezet kóros folyamatai a vérből már korai stádiumban kimutathatóak, a rosszindulatú sejteket pedig nem elpusztítani, hanem gyógyítani kell. Rákellenesként hirdetett készítményének hatásosságát orvosszakmai szervezetek számos alkalommal vitatták.

Július 11. Schubert Éva

Schubert Éva 1931. január 19-én született Budapesten. Ereiben színészi vér csörgedezik, egyik dédapjának bátyja, a kiskunhalasi Szuper Károly színész, igazgató volt, aki még vándorszínész korában Petőfi Sándorral lépett fel. Kölcsey Ferenc távoli rokona, egyik ükanyja a költő unokahúga volt.

Kényszerből lett színésznő, mert arra hivatkozva, hogy apácáknál – angolkisasszonyok – nevelkedett, nem vették fel az egyetemre. 1949-ben kitüntetéses érettségije ellenére nem tanulhatott tovább. Gyors- és gépírást tanult, majd gépírónőként helyezkedett el.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1955-ben szerzett diplomát. A Magyar Néphadsereg Színházához szerződött, majd a Vidám Színpad, a Vígszínház, a Játékszín társulatának tagja volt, 2004-2005-ben pedig a soproni Petőfi Színháznál játszott. Gyakran szerepelt vidéken is, a szekszárdi Deutsche Bühne előadásán Goethe Urfaust című drámájában Marthe szerepét német nyelven játszotta, 1995-től négy évig a berlini Theater Des Ostens vendégművésze volt.

Humora és drámai ereje főként jellemszerepekben érvényesült. Volt Mása a Sirályban, Maria Josefa a Bernarda házában, Orbánné a Macskajátékban, Montmorency kisasszony A vörös postakocsiban.

Több mint harminc filmben játszott, a közönség a Színművészeti elvégzése után, 1955-ben az Egy pikoló világos című vígjátékban ismerte meg. Az Abigélben ő volt Gigus tanárnő, a Szomszédokban Lillácska, a Frakk, a macskák réme című rajzfilmsorozatban pedig Lukréciának adta a hangját.

Több alkalommal rendezett, darabokat fordított németből, franciából, angolból. Tíz évig tanított énekeseknek színészmesterséget a Zeneakadémián, de oktatott Gór Nagy Mária Színitanodájában is. Az egyik legintelligensebb magyar színésznőnek tartották, de mivel Aczél György nyíltan nem kedvelte művészetét, nem alakíthatott nagyobb főszerepeket. Több nyelven is beszélt: németül, angolul, franciául és latinul.

Első férje Zolnay Pál rendező volt, akivel még főiskolás korában házasodtak össze, a második Verebes Károly színész. Közös lányuk, Verebes Dóra restaurátor, aki Verebes István féltestvére

2011-ben csontritkulása miatt kerekesszékbe kényszerült, több műtéten is átesett. Az utóbbi években a lakásból sem nagyon mozdult ki. Idén februárban a hírek szerint már lábra sem tudott állni, lánya pedig annyit közölt, hogy édesanyja már nem jár társaságban, csak barátokat fogad, és interjút sem ad.

Július 31. Jeanne Moreau

A 89 éves filmlegendát hétfőn reggel találta holtan párizsi lakásában a takarítónője. A legnagyobb francia filmszínésznők közé sorolt Moreau több mint 150 filmjében Jeanne Moreau együtt dolgozott gyakorlatilag a világ összes nagy rendezőjével Theodorosz Angelopulosztól Michelangelo Antonionin és Orson Wellesen át Wim Wendersig, Rainer Werner Fassbinderig és Francois Ozonig.

A francia filmes újhullám múzsájának számított, Francois Truffaut-val forgatta egyik legjobb filmjét, a Jules és Jimet. Hatvanöt éves pályafutása során ugyanúgy játszott végzet asszonyát, mint királynőt, tanítónőt vagy gengszternőt. Leghíresebb filmjei közé tartozik a Veszedelmes viszonyok (1959) és a Moderato Cantabile (1960).

Színészi erejét Antonioni Éjszakájában és Truffaut Jules és Jimjében mutathatta meg, az előbbiben apró rezdülésekkel, finom jelzésekkel fejezte ki egy házasság végső kiüresedését. Truffaut filmje a francia újhullám szimbolikus darabja, a nem klasszikus baráti, szerelmi hármasban nemcsak érzékenységet, hanem játékosságot és humort is sugárzott. A következő években rendezte őt Tony Richardson (Mademoiselle), Malle (a Viva Maria című sztárparádéban Brigitte Bardot volt partnere), Orson Welles (aki a világ legnagyobb színésznőjének nevezte), Luís Bunuel (Egy szobalány naplója), Elia Kazan (Az utolsó filmcézár), Fassbinder (Querelle) és Win Wenders (A világ végéig). Utoljára 2007-ben állt a felvevőgép elé.

A női témák iránt mindig vonzódó Moreau megpróbálkozott a rendezéssel is, bár önmagát mindvégig csak kísérletezőnek tartotta. 1975-ben Fény címmel készített filmet négy színésznőről, az egyik főszerepet ő alakította, 1980-ban forgatta az önéletrajzi ihletésű A kamaszlányt és rendezett operát is. Élete során számos íróval kötött barátságot, s maga is megírta önéletrajzát.

A szakmájában és a magánéletben is szigorú és következetes Moreau az egyetlen színésznő, aki kétszer (1975-ben és 1995-ben) is elnökölt a cannes-i filmfesztiválon, 1986-tól 1988-ig a Francia Filmművészeti Akadémia elnöke volt. 1991-ben a Becsületrend tisztjévé avatták, 1995-ben megkapta a César-díjat, a francia filmművészet legrangosabb kitüntetését, 1997-ben az Európai Filmakadémia életműdíját, 2001-ben a Francia Művészeti Akadémia első női tagjává választották.

Háromszor ment férjhez és háromszor vált el, egy gyermeke született. Még a 70-hez közel is az egyik rangos filmes magazin a száz legszexisebb filmsztár közé választotta, Párizsban mozi viseli nevét.

Augusztus 18. Arthur Finkelstein

A világ egyik legbefolyásosabb marketing szakértője már húszas évei közepén komoly sikereket könyvelt el, hiszen miután viszonylag gyorsan felhagyott a tőzsdekarrier építgetésével, részt vett Nixon kampányában, melynek kimenetele vitathatatlanul a történelem része. Még annak ellenére is (vagy éppen azért), hogy ismerjük a végkifejletet. Finkelstein különféle szervezeteinek és egyesületeinek köszönheti az USA az úgynevezett független finanszírozású kampányok ötletét, mely hosszú évtizedek óta meghatározója az Egyesült Államok választási rendszerének, pontosabban azon folyamatoknak, melyek egy-egy szenátort, vagy akár elnököt pozícióba juttathatnak anélkül, hogy az adott kampányok anyagi finanszírozásaiért “óriástőkésekhez” kellene fordulni. Rendszerének kidolgozása a Watergate-botrányt követő időszakban bizonyult igazán jövedelmezőnek, hiszen egyrészt szigorítottak a választási törvényeken, másfelől a választópolgárok bizalma is jelentősen megingott mind a politikusokban, mind pedig az őket támogató tőkés háttérben.

1981-ben Finkelstein egészen a Fehér Házig jutott, ahol Ronald Reagan közvetlen munkatársainak körében folytatta tevékenységét.

George E. Birnbaum társaként 2008 óta folytatott közvetett tanácsadói tevékenységet a Fidesz mellett, azonban az ezzel kapcsolatos információkat a Fidesz igen hektikusan kezeli: hol tagadja a kapcsolatot, hol ignorálja a témakörben feltett újságírói kérdéseket.
Az ellenzék szerint Habony Árpád, Finkelstein és Birnbaum a 2010-es választási győzelmek óta szoros együttműködésben dolgozott a párt médiakampányain.

Mindazonáltal tény, hogy 2015-ben Finkelstein és Habony Danube Business Consulting Ltd. néven létrehozott egy tanácsadó céget az Egyesült Királyságban, mely cég ügyvezetője a Századvég éléről is ismert Lánczi Tamás.

A legnagyobb megdöbbenésre okot adó momentum Finkelstein kapcsán, hogy az általa gyakran alkalmazott negatív kampány, valamint a homoszexualitás támadása, illetve a faji kérdéseket is kampányba emelő kommunikációs stratégia szöges ellentétben áll mindazzal, amit Finkelstein, az ember jelentett. Az amerikai zsidó származású Arthur J. Finkelstein ugyanis hivatalosan köttetett meleg házasságban élt párjával, akivel örökbe fogadott gyermekeiket együtt nevelték fel.

A világ egyik legjelentősebbnek bizonyuló kampányguruja a jelek szerint tökéletesen kielemezte az Egyesült Államokban (tévesen) republikánusnak, Európában és a Közel-Keleten (tévesen) jobboldalinak elkönyvelt szavazópolgárok gondolkodásmódját és voksolási stratégiáját, s gépezetét ennek megfelelően állította üzembe, míg emberileg tökéletesen függetlenítette magát munkájától.

Arthur J. Finkelstein 2017. augusztus 18-án hunyt el 72 éves korában.

Augusztus 25. Pataki Ferenc

Az életének kilencvenhetedik évében elhunyt Pataki Ferenc fejszámolóművész. 1921. január 20-án született Dombóváron. Amikor 1926-ban még korona volt, de már megszületett a döntés a pengő bevezetéséről, oda-vissza fejben átváltotta a pengőt koronára és vissza. (12 500 volt a váltószám.) Hatévesen már Lakner Artúr gyerekszínházában lépett föl rendkívüli képességével.

Szülővárosában, az Esterházy Miklós Nádor Reálgimnáziumban érettségizett. Orvosi egyetemre akart menni, de zsidó lévén, a numerus clausus miatt nem mehetett, így Budapesten járt zeneiskolába: hegedült és harmonikázott.

Visszaköltözött Dombóvárra, ahonnan 1942 októberében behívták munkaszolgálatra Sepsiszentgyörgyre, majd onnan Ukrajnába került. Megszökött, partizánkodott, majd Kárpátalján 1945 májusában szovjet hadifogságba került. Közben családja jelentős része – beleértve szüleit és apai nagyszüleit – Birkenau gázkamráiban végezte. Megszökött a szovjet hadifogságból is, de Csapnál elfogták és csak 1947-ben, kalandos körülmények között került vissza Magyarországra. Artistavizsgát tett Budapesten, és hivatásos fejszámoló lett, egy egész ország ismerte, és rendszeresen föllépett külföldön is.

Még nyolcvanon túl is vállalt föllépést. Egy, munkatársunk által 2008-ban vele készített interjúból az derül ki, hogy szellemi frissességét teljesen megőrizte.

Pataki – lakhelye, a XIII. kerület, illetve szülővárosa, Dombóvár díszpolgára, számos kitüntetés birtokosa.

Augusztus 27. Lórán Lenke

A 90 éves korában meghalt Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész május 1-jén ünnepelte 90. születésnapját. A Vidám Színpad és a Mikroszkóp Színpad komikája a magyar kabaré egyik legmeghatározóbb arca volt.

Lorán Lenke Győrben született, és már kislány korában primadonna szeretett volna lenni. Amikor a családjával együtt Budapestre költözött, azonnal jelentkezett az Operaház balettiskolájába,  és a második elemit ott végezte.

Nyolcévesen már Ámorként állt a színpadon a Tannhäuser-ben. De csak négy évet töltött a balettiskolában, pedig a tehetsége megvolt a pályához. A fegyelmezettsége viszont kevésbé, ezért szülei kivették az intézményből, de Lorán Lenke nem tudott színpad nélkül létezni.

Makay Margit stúdiójába jelentkezett, ahol a színésznő privát növendékeként sajátította el a pálya alapjait. 1942-ben, a Nemzeti Színház igazgatója, Németh Antal felfigyelt Lorán Lenke tehetségére, és 50 pengős ösztöndíjra szerződtette. Néhány nap múlva viszont már Turay Ida betegsége miatt kellett beugró szerepet vállalnia az Operettszínházban.

Ezzel egy csapásra beindult Lorán Lenke színészi karrierje: 1943 és 1945 között a Fővárosi Operettszínház, 1945 és 1966 között a Művész Színház, a Vidám Színpad, a Magyar Néphadsereg Színháza, végül a Petőfi Színház tagja volt. 1966 és 1998 között a Vidám Színpadon játszott, 1998-tól pedig a Mikroszkóp Színpad tagja volt.

A színházi adattárban kereken 100 színházi bemutatóját regisztrálták,  ehhez pedig további, csaknem 50 játék- és tévéfilm társul. Már 1943-ban megkapta első komolyabb filmes szerepét az Éjjeli zené-ben, de játszott a Civil a pályán, az Állami áruház, a Mese a 12 találatról és a Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? című filmekben is.

Sok sikeres szerepe közül is kiemelkedik Az üvegcipő Roticsnéjának megformálása Molnár Ferenc darabjában, de számtalan örökzöld kabaréjelenet is fűződik a nevéhez.

Lorán Lenkét Jászai Mari-díjjal, érdemes és kiváló művész címmel is kitüntették, illetve a Halhatatlanok Társulatának is örökös tagja lett.  2005-ben az Új Színház is örökös tagjainak sorába fogadta az egykori Művész Színház többi művészével együtt.

Augusztus 30. Makk Károly

Az életének 92. évében elhunyt Kossuth-díjas filmrendező 1925. december 22-én született Berettyóújfalun. A mozik világa már kisgyerekként magába szippantotta, édesapja, Makk Kálmán ugyanis mozigépészként dolgozott. Az érettségi után gyakornoki állást szerzett is a budapesti Hunnia Filmgyárban.

Felsőfokú tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet-filozófia-esztétika szakán, majd a debreceni egyetemen folytatta, innen hívta Ranódy László a Sarló Filmvállalathoz. 1946-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakos hallgatójaként tanult, ahol életre szóló barátságot kötött Radványi Gézával, akinek Valahol Európában című filmjében ügyelőként kapott munkát. Dolgozhatott Gertler Viktor, Bán Frigyes és Apáthi Imre mellett is.

Mielőtt végzett volna, kirúgták, mert egy kötelező feladatként kapott, úttörő témájú filmjéből az illetékesek hiányolták a szocialista realizmus ismertető jegyeit. A forgatást is, a főiskolát is félbe kellett hagynia. Rövid időre a Híradó- és Dokumentum Filmgyárba került, fél évig traktorosként dolgozott, majd Nádasdy Kálmán levizsgáztatta, így megkaphatta a diplomáját. 1951-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára lett.

Még 30 éves sem volt, amikor 1954-ben Szigligeti Ede vígjátéka alapján elkészítette első játékfilmjét. A főbb szerepeket Darvas Iván, Krencsey Marianne, Dajka Margit, Pécsi Sándor, Ruttkai Éva, Soós Imre vagy Tompa Sándor játszották. A Liliomfi az egyik legnézettebb filmje lett. Az 1995-ös cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma-jelölést kapott érte.

Az 1955-ben készült A 9-es kórterem volt a következő filmje, ami után évente forgatott filmet: Mese a 12 találatról, A 39-es dandár és a Fűre lépni szabad: Ház a sziklák alatt, Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?, Bolondos vakáció.

A Déry Tibor novellái alapján 1970-ben elkészült Szerelem című alkotása Darvas Lili és Törőcsik Mari felejthetetlen alakításával újabb mérföldkő lett Makk Károly munkásságában.  Az 1971-es cannes-i filmfesztiválon a film elnyerte a zsűri díját, színészi alakításáért pedig a két főszereplő, Törőcsik Mari és Darvas Iván Külön dicséretben részesült, emellett Makk Károlyt a Nemzetközi Katolikus Film- és Audovizuális Szervezet által adományozott OCIC-díjjal tüntették ki. Törőcsik Marit a legjobb női alakítás kategóriában 1971-es chicagói nemzetközi filmfesztiválon is díjazták. A Magyar Filmkritikusok díján 1971-ben a Szerelem elnyerte a Nagydíjat, Tóth János a legjobb operatőr díját, Darvas Lili és Törőcsik Mari pedig a legjobb női alakítás díját.

Az egy évvel később forgatott Macskajátékkal újabb hatalmas hazai és nemzetközi sikert aratott. Az Örkény-mű nyomán készült filmben újra együtt dolgozott Dajka Margittal és Törőcsik Marival. A Macskajáték 1974-ben a cannes-i fesztiválon Arany Pálma jelölést kapott, 1975-ben pedig a legjobb idegen nyelvű film kategóriában jelölték Oscar-díjra.

Egy erkölcsös éjszaka, a Magyar rekviem, az Egymásra nézve vagy Az utolsó kézirat szintén maradandó filmjei közé tartoznak – ezek az alkotások is megjárták a cannes-i filmfesztivált.  Az 1982-es Egymásra nézve a magyar filmtörténetben az elsők között beszélt az 1956 utáni megtorlásokról, és az első magyar film volt, amely leszbikus kapcsolatot ábrázolt. Oscar-jelölést is kaphatott volna, de a nevezését orosz nyomásra és Kádár János személyes utálata miatt visszavonták, pedig Makk szerint a film esélyes lett volna a díjra.

Utolsó rendezése a 2010-es Így, ahogy vagytok volt, amelyben Cserhalmi György, Nagy-Kálózy Eszter és Csányi Sándor játszották a főszerepet.

„Hányan is elmentek, s nem épp a jöttmentek” – 2017 halottai, 1. negyedév

0

„Hányan is elmentek, s nem épp a jöttmentek” – énekelte Cseh Tamás, aki már szintén nincs az élők sorában. Idén is sok olyan ember halt meg, akiket milliók szerettek, és olyanok is, akiket „csupán” elismertek tudásukért, teljesítményükért, emberségükért. Négyrészes sorozatunk első fejezetében 2017. első negyedévének hallottaira emlékezünk.

Január 4: Klapka György

Klapka István művész és Bilicska Mária kereskedő fiaként született. Tanulmányait a Színművészeti Főiskolán kezdte, ahol Soós Imre, Horvát Teri, Szemes Mari voltak az osztálytársai. Ezután balettozni tanult. Először egy budapesti varietében lépett fel, majd megfordult szerte a világon. Két évet töltött Berlinben, 42 éves koráig dolgozott ezen a pályán. Még táncosként kezdett kereskedelemmel foglalkozni. Az NDK-ból több embert is átvitt Nyugatra, majd miután lebukott, halálra ítélték. Az 1990-es évektől foglalkozott diótermesztéssel Magyarkeresztúron, Rábcakapiban és Osliban voltak birtokai. Ezen kívül arany, ezüst, ékszerek és briliánsok értékesítésével foglalkozott.

Néhány nappal 88. születésnapja után hunyt el. Aznap, január 4-én reggel még egy reggeli tévéműsorban szerepelt.

Január 22: Torgyán József

Torgyán Sándor tisztviselő, állampénztári főtanácsos és Papp Erzsébet óvónő első gyermekeként látta meg a napvilágot 1932. 1932. november 16-án, Mátészalkán.

1936-ban a család Budapestre költözött, így iskoláit is ott végezte. Az érettségit már a Wágner Manó Gimnázium és Zenei Gimnáziumban tette le, mellyel párhuzamosan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű főtanszakát is elvégezte. 1951-ben nyert felvételt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1955-ben diplomázott. 1956-ban lett ügyvédjelölt, 1957 végén tett szakvizsgát és 1958. március 18-án jegyezték be az ügyvédi kamarába.

Az 1956-os forradalomban az Újpesti Forradalmi Bizottság tagja volt, ezért 1958. augusztus 22-én, minden hivatalos indoklás nélkül kizárták az Ügyvédi Kamarából. Az Antall József által a kisgazda vezetőknek átadott dokumentumok szerint kezdő jogászként (bírói jegyzőként) részt vett az 1956-os forradalmárok ellen eljáró Tutsek-féle vérbíróság munkájában.

Kamarai kizárása után néhány hónapig ismét segédmunkásként volt kénytelen dolgozni, ezúttal az Acélöntő- és Csőgyárban, mígnem még abban az évben, december 22-én visszavették. Ezután 1959 januárjától 1990 júliusáig az újpesti 41. sz. Ügyvédi Munkaközösség tagjaként tevékenykedett.

1959-ben házasodtak össze Cseh Máriával, a Pécsi Nemzeti Színház operettszínésznőjével, egy gyermekük született, Attila, aki szintén ügyvéd.

Az 1990-es magyarországi országgyűlési választás második fordulójában Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9. sz. választókerületében (Mátészalka és környéke) második lett ugyan, de a párt megyei területi listavezetőjeként bejutott a parlamentbe. Előbb az alakuló kisgazda frakció, majd 1991-ben a párt elnökévé választották.

1992. február 29-én az FKGP Torgyán József vezetésével kilépett a kormánykoalícióból, mivel kevésnek ítélték az Antall-kormány rendszerváltás jegyében hozott intézkedéseit, leghevesebben a reprivatizációt kizáró kárpótlási törvényt támadták, amelynek alkotmányos alapjait az 1867-es Földművelés-és Vidékigazgatási törvényben találták meg.

1990-től 2002-ig az FKGP országgyűlési képviselője, 1991-től széteséséig elnöke volt.

A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson a „Torgyán–Kisgazda–Koalíció” nevű formáció jelölésében vett részt Csongrád 4. választókerületében, ahol 2,71 százalékot ért el.

2016 decemberében szívproblémák miatt kórházba került, majd 2017. január 22-én otthonában hunyt el.

Február 26: Berek Katalin színművész

1930. október 7-én született szegény makói családban, a város árvaházában nőtt fel. Nyolcévesen a szegedi színházban játszott gyermekszínészként, és tizenöt évesen már tudta, hogy színésznő lesz. A Színiakadémián Gellért Endre osztályában Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre, Váradi Hédi volt az osztálytársa. Diplomáját kézhez véve 1952-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, az ország első társulatának tizennyolc évig volt a tagja.

Az állandó megújulásra törekvő színésznő 1970-ben egyik alapítója volt a legendás 25. Színháznak, ahol kollégáinak többsége a főiskoláról frissen kikerült fiatal színész vagy amatőr volt.

Még a nevet is ő találta ki, ez volt ugyanis a huszonötödik színház Magyarországon.

Nagy lelkesedéssel vett részt a színház formai megújulásokat kereső művészi programjában, a hazai alternatív színjátszás egyik megteremtője lett. Izzó hangulatú, szinte lázas előadások részese volt, s mivel jelmezre sem volt pénzük, az előadásokon sokszor mezítláb játszottak. Itt élhette ki először rendezési vágyát is, a többi közt színpadra állította Don Quijote Gyurkó László-féle történetét.

Négy év múlva, 1974-ben, amikor az amatőrök helyét szakmabeliek foglalták el, visszaszerződött a Nemzetibe. Két évig – Marton Endre igazgatása alatt – jól érezte magát, sokat játszott, utána viszont úgy érezte, mellőzik. 1985-ben Győrbe ment, ahol elhalmozták szerepekkel, minden műfajban kipróbálhatta magát. A Csárdáskirálynő című Kálmán Imre-operett Cecíliáját is eljátszhatta, Madách Tragédiájában nő létére ő volt Lucifer.

1991-ben a kecskeméti Katona József Színház tagja lett, ahol megkapta Orbánné parádés szerepét Örkény Macskajáték című drámájában.

Sokat dolgozott, nem kímélte magát, még akkor sem, amikor egy szívroham képében megérkezett az első figyelmeztető jel. 1993-ban nagy szerepálma, Az öreg hölgy látogatása főszerepére készült, amikor agyvérzést kapott.

Nagyon súlyos állapotban került kórházba, jobb oldala teljesen lebénult, beszélni nem tudott, egy ideig nem is látott. Az orvosok nem sok jóval biztatták, azt mondták, hogy többé nem fog tudni járni, beszélni, de ő emberfeletti erőfeszítéssel mindkettőt megtanulta újra. Előbb csak magában szavalt verseket, majd hangosan olvasott, járni úgy tanult, hogy ötödik emeleti lakásából lifttel lement a földszintre, hogy gyalog visszalépcsőzzön.

Fokozatosan a színpadra is visszatért: betegsége után egy évvel egy szöveg nélküli szerepben, az esztergomi várszínház A szentek kútja című előadásában néma koldusasszonyként lépett színpadra, majd Lorca Vérnász című drámájában kapott tizenöt mondatos szerepet az Új Színházban.

Legendásan szép orgánuma a pódiumon is kiválóan érvényesült, gyakran mondott verseket, legtöbbször József Attila, Nagy László és Weöres Sándor műveit.

A színészkirály Latinovits Zoltán letérdelt és kezet csókolt neki, miután hallotta előadásában Nagy László Menyegző című költeményét.

A színésznőnek irodalmi lemezei is megjelentek, a Sebő együttessel Játszani is engedd címmel közös zenei albumot adott ki, zenés-verses műsorukkal együtt járták az országot.

2002-ben ő is szerepelt az új Nemzeti Színház nyitóelőadásán, Madách Imre Az ember tragédiájában a Föld szellemét alakította. Ezt követően a Thália Színházban A nénikém és én című kétszemélyes színműben, majd Földessy Margit hívására A lovakat lelövik, ugye?… című darabban vállalt szerepet.

Több filmben is játszott (Kis Katalin házassága, 1950; Égi madár, 1957; Próféta voltál, szívem, 1968; Örökbefogadás, 1975). Az István, a király című rockopera bemutatóján, 1983-ban a címszereplő anyját, Saroltot alakította. Egyik utolsó filmes munkája a Sacra Corona című történelmi dráma volt 2001-ben.

Berek Kati művészete elismeréseként két alkalommal is megkapta a Jászai Mari-díjat (1957, 1963). 1973-ban a szép magyar beszédért odaítélt Kazinczy-díjjal tüntették ki. 1970-ben érdemes művész, 1988-ban kiváló művész, 2000 augusztusában a Nemzet Színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike lett. 2007-ben a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja, a következő évben Budapest díszpolgára lett.

Tájkép magammal címmel 2004-ben életrajzi kötete jelent meg.

Március 8: Oláh György Nobel-díjas kémikus

Oláh György Budapesten született 1927. május 22-én. A Piarista Gimnáziumban tett szert humanista alapműveltségre, megtanult latinul, franciául és németül.

A Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán tanult, elsősorban a szerves kémia, a fluorvegyületek érdekelték. 1949-ben diplomázott és vette feleségül laboratóriumi munkatársát, Lengyel Juditot. 1954-től 1956-ig az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének igazgatóhelyettese volt. Nevéhez fűződik a magyarországi műanyagipari kutatás és gyártás megalapozása, és ekkor kezdte a szénhidrogének reakcióinak és átalakítási jellemzőinek feltárására irányuló kutatásait.

Az 1956-os forradalom leverése után családjával elhagyta Magyarországot. 1957 és 1964 között Kanadában élt, majd az Egyesült Államokban telepedett le. George Olah néven, már amerikai állampolgárként lett a Dow Chemical Company kutatója. Tanított a clevelandi, majd a Dél-Kaliforniai Egyetemen (USC), később az USC Loker Szénhidrogén-kutató Intézet igazgatója lett.

A magasabb oktánszámú benzinre vonatkozó, még Budapesten megkezdett kutatásai és hipotézise, hogy újfajta kémiai reakciók révén metánszármazékokból új gyógyszerek és műanyagok állíthatók elő, az 1960-as években kerültek a nemzetközi érdeklődés homlokterébe. Nevéhez fűződik egyebek között a környezetkímélő, javított hatásfokú ólommentes benzin előállítása, és hozzájárult szénhidrogén-alapú új anyagok, komponensek előállításához.

Bebizonyította, hogy a szénhidrogén-molekulák egyes fajtái stabilak és hosszú életűek lehetnek. Rendkívül erős szupersavakat, avagy mágikus savakat állított elő, amelyek még az általában reakcióképtelennek tartott metánt is pozitív töltésű részecskévé tudják alakítani, amely így már könnyedén tovább tud reagálni. E felfedezés nyomán megnyílt egy olyan ipari potenciál, amely nagyon olcsó alapanyagokból teljesen új termékek előállítására ad lehetőséget.

A karbokation (az öt vegyértékű „hiperszén”) felfedezésén kívül igen fontosnak tartják az olajfinomítók környezetszennyezésének mérsékelésére vonatkozó eljárását is.

Mint egy korábbi interjújában elmondta, az elmúlt több mint egy évtizedben a metanolra (metil-alkoholra) épülő gazdaság foglalkoztatta. Az emberiség túlnyomó részben fosszilis energiahordozókat használ, amelyek elégetve szén-dioxidot képeznek, hozzájárulva a klímaváltozáshoz, a Föld felmelegedéséhez. A másik probléma, hogy a kőolaj, a földgáz és hosszú távon a szén is fogyóban van, a kereslet pedig nő irántuk. A metanol-gazdaság célja ezen fosszilis energiahordozók kiváltása, helyettesítésük kevéssé vagy nem kimerülő, a környezetet nem szennyező energiahordozóval – ez lehetne a metanol.

Az Amerikát hazájának valló, de magyarságát is óvó tudós munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. 1994-ben kapta meg a kémiai Nobel-díjat, az indoklás szerint a karbokationok kutatásában elért eredményeiért, amelyek révén „újabb nagy lehetőségeket tárt fel a vegyipar előtt, egyebek közt szénhidrogén-alapú új anyagok vagy komponensek előállításában”.

1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, tagja volt egyebek közt az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának, díszdoktora egykori budapesti egyetemének. 2001-ben Corvin-lánccal, 2002-ben Bolyai-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetéssel ismerték el, 2011-ben Széchenyi Nagydíjjal tüntették ki.

Hozzávetőleg 1100 tudományos publikáció, 15 monográfia, 100 szabadalom szerzője volt.

Március 12. Bodor Pál

Bodor Pál 1930-ban született Budapesten. 1936 és 1983 között Romániában élt, és a romániai magyarság egyik vezető értelmiségije volt. Temesváron a piarista líceumban érettségizett 1948-ban. A bukaresti egyetem filozófia-lélektan karán, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen tanult. Romániai magyar lapoknál dolgozott, 1967-től 1970-ig az Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi részlegét, majd a Kriterion Könyvkiadó magyar szerkesztőségét vezette. 1970 és 1979 között a Román Rádió és Televízió nemzetiségi műsorainak főszerkesztője volt, a Román Televízió magyar adásának és későbbi munkatársi gárdájának kialakítása az ő nevéhez fűződik.

Diurnus 1983-ban költözött Budapestre, 1984-től írt a Magyar Nemzetbe, nagy szerepet játszott a Ceausescu-rendszer és az 1989-es decemberi romániai események hazai magyarázatában és megismertetésében. Aztán a veszekedős, botrányos privatizáció, a politika kihúzta alóla a lapot, a polgári Magyar Nemzetet és 1991-től a Népszabadságba költözött, ott tette közzé naponta flekknyi publicisztikáit, sajátos hangú jegyzeteit.

Március 18. Chuck Berry

A 90 éves korában St. Louis-i otthonában elhunyt Chuck Berry a rock’n’roll történetének egyik, ha nem a legfontosabb alakja.

Az 1926 október 18-án Charles Edward Anderson Berry Sr. néven született Berry balhés tinédzserkora után (három évet fegyveres rablásért javítóintézetben kellett töltenie) kezdett el komolyabban a zenével, azon belül is a gitározással foglalkozni. Eleinte csak mellékszerep jutott neki mások együtteseiben, de az 1950-es évek közepén már saját nevén adott ki lemezeket.

1955-ben a Maybellene már hatalmas siker volt, ezek után jött első saját szerzésű slágere, a Roll Over Beethoven, majd a műfaj többi klasszikus, egymilliószor feldolgozott alapműve, a Johnny B. Goode, a Sweet Little Sixteen, a Rock and Roll Music és még egy rakás másik sláger.

A zenetörténészek soha nem fognak megegyezni abban, hogy ki találta fel számtalan korábbi stílus egybeolvasztásával a rock’n’rollt, de abban mindenki egyetért, hogy Chuck Berry ott volt a legelsők közt, inspirálva mindenkit Elvistől a Beatlesen át tulajdonképpen napjaink összes rockegyütteséig.

Szemben a többi olyan pionírral, mint például Bill Haley, Berry zenészként, dalszerzőként és előadóművészként is a legnagyobb volt, tulajdonképpen ő volt az első a könnyűzene történetében, aki egyszerre mindent tudott. Jellegzetes színpadi kacsatánca minden rockgitáros-showman bibliája.

A hatvanas évektől kezdve, ahogy a gyorsan változó műfajban egymást követték az új generációk, Berry már nem úttörő lázadónak számított, hanem az establishment megbecsült tagjának. Balhéi ettől még továbbra is voltak, a nyolcvanas években például az derült ki, hogy a tulajdonában lévő étteremben valaki rejtett kamerákat szerelt a női vécébe.

Ezek a botrányok azonban nem tudták elhalványítani a csillagát. Egészen 2014-ig hetente legalább egyszer fellépett St. Louisban, és ahogy kortársai kihaltak mellőle, úgy lett egy letűnt kor utolsó nagy tanúja.

Március 20. David Rockefeller

A 101 éves korában meghalt legendás Rockefeller család feje a második világháború után talán a világ legbefolyásosabb civil szereplője volt. David Rockefeller soha nem viselt közhivatalt, de egyszemélyben vezette a három legnagyobb hatalmúnak tartott háttérszervezetet, a Kül­kapcsolatok Tanácsát, a Trilaterális Bizottságot és a Bilderberg-csoport tanácsadó testületét. Tagja volt a teozófia eszméit világméretekben népszerűsítő Lucis Trustnak is, de a nevéhez fűződött Jimmy Carter, Henry Kissinger és Zbigniew Brzezinski „felfedezése” is.

Rockefeller irányította a Chase Manhattan nevű bankot, amit a családja bankjának tartottak annak ellenére, hogy sose volt nagyobb tulajdonrészük benne, mint 5 százalék. A NYT szerint ennek ellenére mint vezér, Rockefeller gyakorlatilag “David bankjává” tette a Chase-t a hetvenes években.

Hatalmas hatása és hatalma volt mind a washingtoni politikára, a New York-i üzleti életre, külföldi kormányzatokra, múzeumokra, egyetemekre és iskolákra. Sok külföldi fővárosban államfőnek kijáró tisztelettel fogadták. Találkozott Anvar el-Szadat egyiptomi elnökkel, Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkárral és Csou Enlaj kínai vezetővel is.

David volt az utolsó élő unokája John D. Rockefellernek, aki 19. századi olajbizniszeivel megalapozta a család vagyonát, és Amerika első milliárdosává vált. David ennek megfelelően grófi életet élt kisgyerekkorától fogva. Felnőve minden puccos New York-i partin ott volt, illetve olyan 15 ezer darabos műgyűjteményt épített fel, ami párját ritkítja. Toronyházának, a Rockefeller Centernek a falait is ezek díszítik.

De Rockefeller rengeteget tett New Yorkért is. Segített kihúzni a hetvenes évekbeli pénzügyi válságból, felpezsdítette az ingatlanszektort, részt vett az alacsony keresetűeknek való lakások építésében, iskolák modrnizálásában, a múzeumok megmentésében (a Museum of Modern Artot édesanyja finanszírozta, David Rockefeller vezette egy ideig).

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!