Kezdőlap Címkék SARS-CoV-2

Címke: SARS-CoV-2

Egyes génváltozatok csökkentik a Covid 19 által okozott halál kockázatát

Az európaiak körülbelül tíz százaléka rendelkezik olyan génvváltozattal, amely aktiválja az immunsejteket a Sars-CoV-2 ellen és így védelmet nyújt a halálos Covid-lefolyások ellen – ezt állapította meg a Duisburg-Essen Egyetem (UDE) kutatócsoportja.

A Duisburg-Essen Egyetem egyik kutatócsoportja 2020. március 11. és 2021. június 30. között 1570 coviddal fertőzött betegen folytatott vizsgálat eredményét tette közre a »Frontiers in Genetics« folyóiratban.

GNB3: A gén befolyásolja az immunrendszer T-sejtes válaszát

Európában a lakosság mintegy tíz százalékában található meg  a »GNB3 TT« génváltozat. A GNB3 gén az úgynevezett G-fehérjék fontos funkcionális alegységét kódolja – magyarázta a tanulmány szerzője, Birte Möhlendik, a Farmakogenetikai Intézet munkatársa.

„Munkacsoportunk többek között saját előkészítő munkájában már kimutatta, hogy a vizsgálatban leírt génváltozat az immunsejtek aktiválódását eredményezi.” A korai és megfelelő immunválasz nagy szerepet játszik a Covid-19 lefolyásában. A tanulmány egyrészt azt vizsgálta, hogy a különböző súlyosságú lefolyású betegek immunválasza eltérő volt-e, másrészt, hogy a GNB3-ban lévő génváltozat felelős-e ezért.”

A vizsgálatban résztvevők közül 205-en (13 százalék) enyhe lefolyású volt a betegség, 760-an (48 százalék) kerültek kórházba, és 292-en (19 százalék) intenzív kezelésre szorultak. 313 ember, a vizsgálatban vizsgáltak 20 százaléka halt meg.

„Ki tudtuk mutatni, hogy a GNB3 TT genotípusú emberek sejtjei reagáltak a legerősebben a koronavírusra,

ez megmagyarázza  közöttük miért olyan nagymértékben csökken a halálozás kockázata.”

Az Omicron nem szerepel a vizsgálatban

Mivel a vizsgálat csak 2021 júniusáig tart, a jelenlegi Omicron változatot, amelyet először 2021 őszén észleltek, még nem rögzítették. A Duisburg-Essen Egyetemen jelenleg is folynak további vizsgálatok, hogy mely génváltozatok befolyásolhatják a Covid-19 lefolyását.

A Der Spiegel alapján

Új módszer az immunrendszer aktíválásához a COVID 19 ellen

0

Az új módszerek és vakcinatechnológiák kulcsfontosságúak a járvány leküzdésében és a jövőbeli járványokra való felkészülésben, mivel a koronavírus folyamatosan fejlődik és mutálódik.

A kanadai hamiltoni McMaster Egyetem fizikusai, kémikusai és immunológusai egy olyan kísérletet folytattak, amelynek célja a vörösvérsejtek olyan vírusok szállítására való módosítása, amelyek biztonságosan beindíthatják az immunrendszert, hogy megvédjék a szervezetet a SARS-CoV-2 ellen.

Ez az új módszer, amelyet a szakértői vizsgálatban használtak, a vakcinázás egyedülálló megközelítése. A vörösvérsejt-membránok SARS-CoV-2 tüskeproteinekkel vannak beágyazva, amelyek aztán vírusszerű részecskéket képeznek és amelyekről kimutatták, hogy aktiválják az immunrendszert. Az egereken végzett kisérletek során ezzel a módszerrel  antitesteket termelnek.

Maikel Rheinstadter, a McMaster Egyetem professzora szerint a jelenleg használt vakcinabejuttatási módszerek súlyos immunrendszeri reakciókat okozhatnak, és rövid ideig hatékonyak.

A kísérleti tanulmány azt találta, hogy a sejtek nagy dózisú vírusfehérjékkel tölthetők fel, ugyanakkor valószínűleg kevés mellékhatást produkálnak, így az új módszer elviselhetőbbé és hatékonyabbá válik, mint a többi vakcina.

A módszer lényegében genetikai anyag felhasználása nélkül vált ki immunválaszt.

Ez a technológia adaptálható a jövőben megjelenő változatok vagy új vírusok vakcináihoz.

A technikáról először akkor számoltak be, amikor a Rheinstadter és a hallgatók úgy módosították a vörösvérsejteket, hogy gyógyszereket juttassanak el a szervezetbe, amelyek aztán megcélozhatják a fertőzéseket vagy olyan katasztrofális betegségeket, mint a rák vagy az Alzheimer-kór.

„Ez a platform sok különböző módon teszi intelligenssé saját vérsejtjeinket” – magyarázza Rheinstadter. – Ebben az esetben ez egy vakcina. A saját sejtjeinket úgy használjuk, mint a testünkben lévő nanorobotokat, és amikor meglátnak egy betegséget, képesek megbirkózni vele.”

A velünk élő post-covid

A British Medical Journal folyóiratban közzétett új szakértői tanulmány a COVID-19 fertőzés következtében fellépő post covid egészségügyi állapotok kockázatát vizsgálta, és megállapította, hogy a 2020-ban megfertőződött 65 éves és idősebb felnőttek csaknem harmadánál ​​legalább egy új betegség alakult a fertőző diagnózist követő hónapokban. 

A Sars-coV-2 fertőzést követően akár több hónappal olyan szervi megbetegedéseket diagnosztizáltak, ami a szív, a vesék, a tüdő és a máj orvosi ellátást igényelték sőt mentális egészségügyi szövődményeket is jelentettek, amelyek mind visszavezethetők a korábbi fertőzésre. 

A tanulmány a UnitedHealth Group Clinical Research Database adatait használta fel a COVID-19 fertőzésre vonatkozó adminisztratív követelések és járóbeteg-laboratóriumi eredmények vizsgálatára. Összességében 133.366 Medicare Advantage tervbe beiratkozott 65 éves és idősebb személy adatait tartalmazták. Minden betegnél 2020. április 1. előtt diagnosztizálták a COVID-19-et. 

A COVID-19 diagnosztizálását követő 21. napon jelentkező új állapotokat rögzítették, hogy a túlzott kockázatot ki lehessen számolni három másik olyan csoport adataival, amelyekben nem szenvedtek COVID-19-et. A három csoportban az egyik 2019-es, egy 2020-as betegrekordokat tartalmazott, a másik pedig olyan betegek nyilvántartását, akiknél vírusos alsó légúti betegséget diagnosztizáltak.

Így jutottak arra a megállapításra, hogy 2020-ban minden 100 COVID-19-cel diagnosztizált beteg közül 32-nél alakult ki legalább egy olyan új állapot, amely miatt orvoshoz kellett fordulniuk, ami 11%-os növekedést jelent 2020-hoz képest a nem COVID-19-csoportba tartozóknál. A leggyakoribb állapotok amelyek miatt a betegek kezelést kértek: légzési elégtelenség további 7,55 betegből 100-ból, fáradtság további 5,66, magas vérnyomás további 4,34 és vesekárosodás további 2,59. 100 betegből további 2,5 kért kezelést mentális egészségügyi szövődmények miatt. 

A tanulmány következtetése kifejti: “Az eredmények megerősítik a tartós és új szövődmények fokozott kockázatát 65 év feletti felnőtteknél a SARS-CoV-2-vel való akut fertőzés után. Ezek az eredmények még jobban rávilágítanak a SARS-fertőzés akut fertőzése utáni fontos következmények széles skálájára.

Az eredmények segíthetnek az orvosoknak és más tudósoknak, mivel folyamatosan növekszik azoknak a felépült COVID-19-betegeknek a száma, akiknél új és tartós állapotok alakulnak ki.

Hosszantartó védelem egyetlen oltással

A philadelphiai Wistar Institute tudósai egy olyan célzottabb vakcinát fejlesztettek ki a SARS-CoV-2 vírus ellen, amely az állatkísérletek során egyetlen alacsony dózisban is erősebb, szélesebb körű és tartósabb védelmet biztosít mint a korábban fejlesztett vakcinák.

A COVID-19 elleni vakcinák első generációja rendkívül hatékonynak bizonyultak, de  hatékonyságuk emlékeztető oltás nélkül csökkenhet, és kevésbé hatékonyak a különböző változatok ellen.

Az új vakcina három technológiát – az immunfókuszálást, az önszerveződő nanorészecskéket és a DNS-bejuttatást – első ízben egyesíti egyetlen platformban. Egyéb előnyei mellett az oltóanyag szobahőmérsékleten is tárolható, így potenciálisan könnyebben szállítható távoli vagy megfelelő hűtőkapacitással nem rendelkező helyekre, mint a meglévő mRNS vakcinák, amelyek speciális hűtőtárolást igényelnek.

A Cell Reports szaklapban megjelent tanulmány szerint a tudósok számítógépes modellezést és in vitro szűrést alkalmazva glikánokat adtak a SARS-CoV receptorkötő doménhez (RBD), és ennek hatásait értékelték.

Az RBD a vírus kulcsfontosságú része, amely lehetővé teszi, hogy a test receptoraihoz csatlakozzon, hogy bejusson a sejtekbe, és fertőzéshez vezethet.

Bebizonyították, hogy “a glikánnal bevont RBD immunogének erősebb semlegesítő antitest hatást váltanak ki”, és ezzel lehetővé teszik olyan vakcinák kifejlesztését, amelyek védelmet nyújtanak a SARS-CoV-2 többféle változata vagy törzse ellen.

Állatkísérletek során a kutatók azt találták, hogy ezek a vakcinák fokozzák az immunogenitást, és bebizonyították, hogy jelentősen növelik a tartós immunitást is.

“A jelenlegi vakcinák problémája az, hogy a semlegesítő antitestek mennyisége idővel csökken” – mondja Daniel Kulp, Ph.D, a Wistar Institute Vakcina és Immunterápiás Központjának docense és a tanulmány egyik szerzője.

A kutatók az elmúlt hat hónapban RBD-vel immunizált egereket figyeltek, és megállapították, hogy a vakcina hosszan tartó védelmet nyújtott.

“Ez az első oltóanyag az olyan új generációs vakcinák között, amelyek még fejlettebb funkciókkal és szélesebb körű védelemmel rendelkeznek” – mondta Kulp.

A vakcináknak védelmet kell nyújtaniuk az új változatok ellen is, amelyek csökkentik vagy elkerülik a jelenlegi oltóanyagok által kiváltott immunitást.

Az új vakcina racionálisan megtervezett receptorkötő domént tartalmaz számítási és szerkezet-alapú tervezési módszerekkel. A módosított receptorkötő domén blokkolja az „immunzavaró” helyeket, és ezért erősebb szintű védő, semlegesítő antitesteket válthat ki.

Az új vakcina hatékony immunképesse miatt képes lehet széles körű, tartós védelem biztosítására.

A védetten született kislány

A gyermekorvosok beszámoltak az első ismert esetről, amikor egy nő egy terhesség alatt kapta meg az első adag COVID-19 Moderna vakcinát, és három hét múlva új koronavírus elleni antitesttel rendelkező csecsemőt hozott a világra.

A medRxiv preprint szerveren közzétett, egyelőre a szakértők által  nem felülvizsgált tanulmány szerint az anya egyetlen dózist kapott a Moderna mRNS vakcinából a terhesség 36. hetében. Három héttel később egy erőteljes, egészséges, időben kihordott lánynak adott életet, akitől a születése után közvetlenül vett vérminta antitestek jelenlétét mutatta ki a SARS-CoV-2 vírus ellen – jegyezi meg a tanulmány.

“Itt közöljük az első ismert esetet, amikor az anya oltása után az újszülött  köldökzsinórvérében is kimutatható az antitest, tehát a kislány SARS-CoV-2 Védetten született ”

– jegyezték meg társszerzők, Paul Gilbert és Chad Rudnick az Egyesült Államok Florida Atlanti Egyeteméről.

Az a nő, aki kizárólag a csecsemőt szoptatta, megkapta a vakcina második adagját a szokásos 28 napos oltási protokoll ütemtervének megfelelően – jegyezték meg az orvosok. A korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a COVID-19-ből felépült anyák antitestjei a placentán keresztül sokkal kevesebé juttaták át a magzatnak, mint ebben a most közölt tanulmányban olvasható.

“anya beoltásával a védekezés és fertőzéskockázat csökkentésének lehetősége áll fenn”.

Gilber és Rudnick megjegyzi azonban, hogy további hosszú távú vizsgálatokra van szükség az oltott anyáktól született csecsemők antitest-válaszának számszerűsítéséhez.

“Az újszülöttek védelmi hatékonysága és az anya oltásának ideális időzítése továbbra sem ismert” – írták a gyermekorvosok a tanulmányban. 

Vakcinajelölt, amely tízszeres vírus-semlegesítő antitestet termel

A tanulmány megállapítja, hogy a nanorészecske vakcina tízszer több védő antitestet generál egerekben, még hatszor alacsonyabb oltási dózis mellett is, és az alkalmazás után erős B-sejtes immunválaszt is mutat.

A SARS-CoV-2 járványnak soha nem látott következményei vannak a közegészségügyre, a társadalmi életre és a világgazdaságra. Mivel az engedélyezett gyógyszerek és oltások száma korlátozott, vagy nem állnak rendelkezésre, a COVID-19 kezelésének és megelőzésének új lehetőségei nagy igényt támasztanak. A vírus exponenciális terjedése arra késztette az országokat, hogy soha nem látott társadalmi és gazdasági következményekkel zárják le a közéletet. Ezért a SARS-CoV-2 immunitás dekódolása az oltások és az erős vírusellenes gyógyszerek fejlesztésének elősegítése érdekében sürgős egészségügyi szükséglet

A tudósok kifejlesztettek egy vakcinajelöltet a COVID-19-hez, amely állatkísérletekben „rendkívül magas szinten” védő antitesteket termel. Ez a korábban kifejlesztett vakcinákhoz képest újfajta terápiához vezethet ezzel jelentősen növelve a járvány megfékezéséhez szükséges védekezőképességet.

A kutatók, köztük az Egyesült Államok Washingtoni Egyetem (UW) Orvostudományi Karának kutatói szerint a nanorészecske vakcina vírus-semlegesítő antitesteket termel egerekben, sokkal magasabb szinten, mint a betegségből felépült emberekben található.

A Cell folyóiratban megjelent tanulmány megjegyezte, hogy tízszer több semlegesítő antitestet generál egerekben, még hatszor alacsonyabb oltási dózis mellett is, és az alkalmazás után erős B-sejtes immunválaszt is mutat, ami elsődleges lehet a tartós oltóhatás eléréséhez.

Amikor egyetlen nem emberi főemlőst immunizáltak a vakcinával, a tudósok szerint a terápiás jelölt semlegesítő antitesteket termelt a koronavírus tüskefehérjéjének különböző részeire.

A kutatók Szerint ez biztosíthatja a védelmet a vírus mutált törzseivel szemben is!

A tanulmány szerint a vakcina molekuláris szerkezete nagyjából utánozza a vírus szerkezetét, ami az immunválasz kiváltásának fokozott képességének tudható be.

“Reméljük, hogy nanorészecske platformunk segíthet a világunkban oly nagy kárt okozó világjárvány leküzdésében” – mondta Neil King, az UW Medicine tanulmány társszerzője.

“Ennek az oltóanyag-jelöltnek az ereje, stabilitása és előállíthatósága megkülönbözteti sok más vizsgálati alaktól”

– mondta King.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK