Kezdőlap Címkék Románok

Címke: románok

A románok remélik: nem ragályos ez a nemzeti őrültség

0

A magyarok mára furcsa, érthetetlen, rém mérges, kellemetlen embereknek tűnnek számukra, Magyarország egy fortyogó katlannak, amelynek polgárai egymást emésztik fel. A hétvégi Tusványra pedig úgy tekintenek, mint az önfelszámolás újabb beláthatatlan epizódjára, ahol aztán bármi megtörténhet.

Határozott zsizsegés érezhető Erdélyben a Tusványosi Orbán látogatás és beszéd előtt. Nem csak azért, mert már most elkezdtek érkezni a show résztvevői, mert az utóbbi években mindig történt valami váratlan, és a magyarországi politikai kurzusba nehezen illeszthető esemény. Azért is, mert most már a román közvéleményt is érdekli, mi zajlik a magyar dzsemborin. Pontosabban így hangzik a sokszor feltett kérdés: „magyarázd már el, a magyarok miért vitatkoznak / veszekednek/ miért utálják egymást annyira?

Ma is egy ilyenben beszélgetésben volt részem, az átlagnál felkészültebb, tájékozottabb, érdeklődőbb szakemberekkel. Kockás papírral ültek előttem, amíg kérdeztek. El kellett magyaráznom nekik, hogy ki kicsoda, és „kivel tart” az erdélyi, magyarországi politikai életben. Ágrajzot készítettek közben, hogy követni tudják. Aztán fogták a fejüket, hogy nem értik.

Arra is rákérdeztek, hogy honnan indult az ellenem zajló zaklatás sorozat. Azt hittem, ez lesz a legkönnyebb kérdés, és mondtam, hogy egy Wass Albert kritikámtól. Ki az a Wass Albert? – kérdezték elkerekedett szemmel a bukaresti, vezető beosztásban lévő, közéleti emberek. Nem tudták. Fogalmuk sem volt. Semmit sem hallottak a Wass Albert háborús bűnösségéről szóló romániai ítéletről sem. Holott a magyar köztudatban az van, hogy itt tűzzel-vassal irtják Wass Albert emlékét. Azt meg végképp nem tudták értelmezni, hogy egy írói életmű kritikája hogyan torkollik éveken át tartó fenyegetésbe, zaklatásba.

A magyarok mára furcsa, érthetetlen, rém mérges, kellemetlen embereknek tűnnek számukra, Magyarország egy fortyogó katlannak, amelynek polgárai egymást emésztik fel. A hétvégi Tusványra pedig úgy tekintenek, mint az önfelszámolás újabb beláthatatlan epizódjára, ahol aztán bármi megtörténhet. Ki tudja? Vad népek ezek a magyarok, nyereg alatt puhítják egymás húsát. Néztem beszélgetőtársaim szemébe, és nem tudtam kitalálni, mit gondolnak? Hogy oké, akkor nekünk már nincs tennivalónk, elintézitek magatok magatokat? Vagy, hogy balhézzatok otthon a trianoni négy fal között, de minket ne zaklassatok az ügyeitekkel? Vagy azt, hogy te jó ég, reméljük nem ragályos ez a nemzeti őrültség.

Akármit is, nem túl sikeres a magyar nemzet és országimázs, így a 2018-as centenáriumi évben.

Parászka Boróka (Facebook)

Hóra a Hősök terén

0

Szólt a román népzene, kiterítették a piros-sárga-kék lobogót, és eljárták a beszterce-naszódi táncrendet, s az Egyesülés hóráját román fiatalok a budapesti Hősök terén. Megtehették, hiszen a magyar törvények szavatolják, hogy az ország területén élő etnikai közösségek akár a hétköznapokon is háborítatlanul használhassák nemzeti jelképeiket. Ez a törvény pedig nem csak papíron létezik, hanem élni is lehet vele.

A budapestiek tetszéssel és tapssal fogadták a román fiatalokat, az eseményről tudósító román nyelvű sajtó, például a Corbii Albi portál is tudósított arról, hogy néhányan a nézők közül maguk is befogóztak a táncba.

Történt mindez a románok egyesülésének centenáriumi évében, előre mutatva arra, hogy a rossz szomszédság hamis érzetét a múlt sebeinek állandó feltépése, a régi sérelmek állandó felemlegetése helyett a kultúra, a fiatalokra általában jellemző nyitottság, befogadás által oszlathatjuk fel.

A Hősök terén történt esemény része volt Servus Europa kulturális projektnek, amelyet a kolozsvári televízió kezdeményezett. Célja, hogy román fiatalok és a tévé stábja bejárják azokat az országokat, ahol jelentős számú román kisebbség él, megismerkedjenek, illetve tudósítsanak a hazaiaknak nemzettársaik életéről, helyzetéről. Bemutassák a külhoni román intézményeket, dokumentálják, hogyan őrizték és őrzik a román közösségek anyanyelvüket, szokásaikat, hagyományaikat együtt élve a többségi, nem román közösségekkel. A kolozsvári RTV eddig Szerbiában, Bulgáriában, Moldovában és Ukrajnában járt, idén elérkezett Magyarországra. Élményeikről, tapasztalataikról a kolozsvári televízióban, illetve a nemzeti adó csatornáin számoltak be. És bizonyára lesz amiről, túl azon a szívélyes fogadtatáson is, amely Budapesten várta őket, például a gyulai, méhkereki románok mindennapjairól.

A Servus Europa magyarországi rendezvényeiről a Corbii Albi-nak tudósító – a magyarországi Battonyán románként élő – Andrei Sebastian Csiplo megjegyzi, hogy még a román zászló kifeszítése a Hősök terén  sem váltott ki elutasító, tiltakozó magatartás a budapesti magyar nézőkben, akik együtt vigadtak, nevettek a fellépőkkel. Ezt a toleráns magatartást Csiplo azzal magyarázza, hogy a magyar törvények szerint is szabad a román nemzethez való tartozást szimbolizáló zászló használata, az nem számít a hatóságok provokálásának.

Ami – fűzzük hozzá – a román törvények szerint, de főként a gyakorlatban nem teljesen így van. Gondoljunk csak a Kovászna megyei prefektus által keltett magyar zászló hisztériákra!

Ám maradjunk derűlátók. Talán hamarosan írhatunk arról, hogy a bukaresti diadalívnél a fővárosiak tapssal jutalmazták a magyar zászlóval felvonuló, kuruc nótákat éneklő, szatmári táncot járó magyar fiatalokat.

Budapesten kiderült, ez nem is olyan lehetetlenség, ha a jövőbe kívánunk tekinteni.

Ambrus Attila (Maszol)

Budapest keménykedik, a többiek sorra egyeznek meg Ukrajnával

0

Szíjjártó Péter külügyminiszter a Keleti Partnerség csúcs alatt nyilatkozott Brüsszelben. Megfogalmazása szerint eddig szívesen támogattuk Ukrajna EU-integrációs törekvéseit, azonban erre a továbbiakban nincsen mód, tekintettel arra, hogy az ukránok két lábbal tiporják a kisebbségi jogokat és az Európai Unióval kötött megállapodásokat.

Amíg az ukrán kormány nem vonja vissza a kisebbségek jogait sértő, szeptemberben elfogadott oktatási törvényt, addig nem fog változni a magyar álláspont a kérdésben.

Időközben Klaus Iohannis román és Petro Porosenko ukrán elnök tárgyalt egymással, és az ukrán elnök hajlandóságot mutatott arra, hogy betartsa a Velencei Bizottság ajánlásait a sokat vitatott oktatási törvénnyel kapcsolatban. Ukrajna együttműködik Romániával a probléma kezelésében, hogy megtalálják a közös megoldást. Így volt ez Lengyelországgal is, de az ukrajnai lengyelek nagy része ukrán nyelven beszél, kevés a lengyel iskola, ezért őket kevésbé érinti a törvény. Ukrajnai románból viszont közel annyi van, mint kárpátaljai magyarból: 147 ezer (magyarból 2004-ben 151 ezret számolt a népszámlálás, de azóta rengetegen költöztek át Magyarországra vagy dolgoznak külföldön). Az ukrán elnök biztosította arról is, hogy a szóban forgó törvény bármilyen esetleges változtatását a román kisebbség érdekeinek figyelembevétele mellett, az ukrajnai románság képviselőivel folytatott és román-ukrán kétoldalú konzultációt követően fogják véghezvinni.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!