Kezdőlap Címkék Rogán Antal

Címke: Rogán Antal

Orbán ellenes feljelentés – Íme a bejelentés és a közlemény

Közleményben jelentette be a Frontiers of Freedom annak a tényét, hogy szerdán hivatalos bejelentést tett Orbán Viktor magyar miniszterelnök, több családtagja, barátja, valamint kormányának tagja ellen az emberi jogok durva megsértése és extrém korrupció miatt. Ezzel egyeidőben a szervezet feltette honlapjára a beadványt. A bejelentés a Global Magnitsky Törvény keretében született, hivatalos vizsgálat követheti. Ha bebizonyosodnak a vádak, akkor a  többi között kitiltás és vagyon-befagyasztás lesz a szankció Orbánék ellen. 

 

„A Frontiers of Freedom az idén február 27-én levelet küldött Tillerson és Mnuchin minisztereknek, amelyben vizsgálatot kezdeményez kilenc magyarországi személy ellen az emberi jogok durva megsértése és extrém korrupció miatt” – szögezi le az a közlemény, amelyet március elsején adott ki a jobbközép értékeket követő washingtoni székhelyű intézet, a Frontiers of Freedom (amelynek alapértékeit mi sem mutatja jobban, mint az, hogy Ronald Reagan volt amerikai elnök elhíresült kijelentéséről – „Mi vagyunk a szabadság frontvonala” – kapta a nevét).

A portálunkhoz is eljuttatott közlemény felhívja a két miniszter figyelmét arra is, hogy a magyar kormány politikája fenyegeti a NATO és az Európai Unió biztonságát és veszélyezteti ez utóbbi politikai és gazdasági egységét.

„A levél állításait bizonyítékok sora támasztja alá, amelyek aprólékos munkával lettek összegyűjtve nemzetközi és helyi civil szervezetek jelentéseiből, oknyomozó újságírók írásaiból, az érintett magánszemélyek beszámolóiból és az intézet saját jelentéseiből” – olvasható a közleményben, amely a végén leszögezi:

„Az intézet továbbra is figyelemmel fogja kísérni a fejleményeket és minden újabb információt közölni fog, ahogy a helyzet alakul Magyarországon”.

Mint a Független Hírügynökség elsőként megírta, kilenc személy ellen született a bejelentés, azok ellen „akik az elmúlt nyolc évben megsértették az emberi jogokat azáltal, hogy kulcsszerepet játszottak a magyarok és nem-magyarok szabadságának a korlátozását maga után vonó törvények és szabályok megalkotásában, továbbá korrupciós ügyekben vettek részt/részesültek azok hasznából”.

  • Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
  • Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter
  • Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke
  • Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze
  • Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
  • Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja
  • Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége
  • Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere
  • Tiborcz István, Orbán Viktor veje

A konkrét ügyek – mind az emberi jogok megsértése, mind a korrupció terén – nem számítanak újdonságnak.

A menekültügy több vonzata, a civilek elleni hadjárat, a CEU (Közép-Európai Egyetem) ügye, illetve közbeszerzések, az Elios-ügy, az MNB alapítványok, s persze Paks 2 – hogy a legismertebbeket említsük.

Az intézet nevében annak magyar származású alelnöke, Radványi Miklós jegyezte a beadványt, amelyet ajánlott levél formájában juttattak el a két miniszterhez. Radványi a Független Hírügynökségnek nyilatkozva a többi között elmondta: biztos abban, nem teszik félre, s elindul majd a vizsgálat. Ezt az amerikai pénzügyminisztérium speciális nyomozó osztálya folytathatja majd le, amely kifejezetten a pénzügyekre, a banki műveletekre szakosodott szakértőkből áll. Az ő kezük – legálisan – mindenhova elér, ahol bármilyen amerikai pénzintézeti és egyéb érdekeltség van, illetve le tudnak követni bármilyen pénzmozgást a világban.

„Egy dologban legyen biztos” – mondta – „amikor egy amerikai nagykövet vagy egy ideiglenes ügyvivő korrupcióról beszél, akkor emögött a kijelentések mögött ott állnak a Pénzügyminisztérium speciális nyomozói által összegyűjtött bizonyítékok”.

Ha bebizonyosodik a bejelentés igazságtartalma, akkor megszületik a döntés arról, hogy ezeket az embereket felteszik a Magnitsky-listára. Radványi biztos abban, hogy a vizsgálatot el fogják indítani.

„Már az idén megszülethet a döntés, szerintem még a novemberi képviselő- és kormányzóválasztások előtt, akár már szeptemberben”

– mondta, hozzátéve: addig eldől, hogy felkerülnek-e a listára Orbánék. Ha igen, az nyilvános lesz, ki fogják hirdetni, és Magyarországon sem lehet majd elsumákolni – szögezte le.

Az Orbán-kormány hatalomban eltöltött elmúlt nyolc évében már keveredtek vezető tisztviselői botrányba az amerikai hatóságokkal, hírek szerint szintén korrupciós indokokkal, de

ilyen magas szintre nem értek el akkor a szálak.

2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat meg nem nevezett – de utóbb a sajtóban nyilvánosságra került – magyar köztisztviselőtől. Az indok korrupció volt, és annak a jogi eszköznek a lehetőségét kihasználva született meg a kitiltás, amely a korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyeket sújtja. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, utóbb pedig azt tudatták, hogy az információkat a sajtóból és az internetről szerezték. A Civil hetes hozta le utóbb – a német nyelvű budapesti – Pester Lloydra hivatkozva a hatos listát, amelyen Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”), Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke), Giró-Szász András (az év nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János államtitkár szerepelt, továbbá akkori sajtóhírek szerint más adóhatósági (közép)vezetők is. Volt, aki elismerte a kitiltás tényét (Vida Ildikó), mások tagadták (így Habony Árpád), illetve nem nyilatkoztak az ügyben.

A  törvény

A Global Magnitsky Törvény hatálya az emberi jogok megsértése mellett kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőre és társaira, valamint a pénzmosásra is, ha jogellenes a forrás, vagy eltitkolják a jövedelmeket az illetékes adóhatóságok elől. Az úgynevezett Magnitsky-listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat elkobozzák, s tilos bármely, amerikai érdekeltségű pénzintézeteknek kapcsolatot tartaniuk velük. A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek. Ajánlásokat civil szervezetektől is befogadnak, ezekről a pénzügy- és a külügyminisztérium dönt, nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagok” alapján.

Kitilthatják Orbán(éka)t Amerikából

Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc, Tiborcz István – nem kis veszély lebeg a fejük felett. Kitilthatják őket az USA-ból, ha van ott lévő vagyonuk, azt befagyaszthatják, és sehol a világban nem használhatnak semmilyen olyan pénzintézetet, amelyben a legcsekélyebb amerikai érdekeltség is van. Mint a Független Hírügynökség megtudta, egy jobbközép értékeket követő amerikai intézet kezdeményezett eljárást ellenük, amely a fent felsorolt szankciókkal zárulhatnak. A Global Magnitsky Törvény keretei között született a feljelentés.

Az önmagát „az emberi jogokért küzdő, a korrupció elleni harcot folytatóként” aposztrofáló Frontiers of Freedom nevű, washingtoni székhelyű szervezet kedden nyújtotta be a csomagot. Ebben több magyar politikus, köztük Orbán Viktor feltételezett korrupciós tevékenysége és emberi jogok megsértésére irányuló cselekmények miatt kér a megnevezettek elleni szankciókat, mégpedig a 2016 decemberében megszületett Global Magnitsky Törvény keretében.

Ez felhatalmazza az amerikai elnököt arra, hogy megtagadja a vízumot attól, és befagyassza a vagyonát annak, aki súlyosan megsérti az emberi jogokat, korrupciós, illetve pénzmosási ügyekbe keveredik. Az eljárás megindítását kezdeményező felvezető levél és a több oldalnyi, a konkrét ügyeket is ecsetelő linkeket tartalmazó melléklet címzettje Rex Tillerson, külügy- és Steven Mnuchin pénzügyminiszter.

Ez pedig a névsor a levélből, azoké

akik az elmúlt nyolc évben megsértették az emberi jogokat azáltal, hogy kulcsszerepet játszottak a magyarok és nem-magyarok szabadságnak a korlátozását maga után vonó törvények és szabályok megalkotásában, továbbá korrupciós ügyekben vettek részt/részesültek azok hasznából”:

  • Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
  • Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter
  • Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke
  • Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze
  • Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
  • Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja
  • Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége
  • Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere
  • Tiborcz István, Orbán Viktor veje

A konkrét ügyek – mind az emberi jogok megsértése, mind a korrupció terén – nem számítanak újdonságnak. A menekültügy több vonzata, a civilek elleni hadjárat, a CEU (Közép-Európai Egyetem) ügye, illetve közbeszerzések, az Elios-ügy, az MNB alapítványok, s persze Paks 2 – hogy a legismertebbeket említsük.

„Mi, a Frontiers of Freedom vezetői olyan dokumentációt állítottunk össze Magyarország vonatkozásában, amelyről hisszük, hogy kielégíti a Global Magnitsky Törvény legszigorúbb követelményeit, s amelyeket a legaprólékosabb ki kell vizsgálnia az amerikai kormánynak” – áll a levélben,

amely leszögezi, hogy a szervezet bizonyítékokat állított össze a megnevezett személyek ellen és ügyekben. A bizonyítékokat több forrásból gyűjtötték össze: hiteles nemzetközi és helyi civil szervezetek jelentéseit, saját kiadványaikat, oknyomozó újságírók munkáit, valamint az érintettek személyes beszámolóit használták.

Magyarország fokozatosan gazember állammá vált, a demokráciát az illiberális demokrácia, Orbán Viktor kormányfő személyi kultusza váltott fel

– áll a többi között a levélben, amely szerint megszűntek a fékek és ellensúlyok, s a legfőbb ügyész egyetlen feladata megakadályozni az Orbán és családja, családtagjai és belső köre elleni bárminemű vizsgálatot (Orbánon kívül egyébként Polt Pétert nevezi meg egyedül a levél, mármint leszámítva a cikk elején olvasható listát).

Magyarországon ma nincs demokrácia, nem a jog uralkodik és nincs piacgazdaság – olvasható a megállapítás, s az is, hogy napi rutinná vált a magyar és külföldi állampolgárok  emberi jogainak megsértése, és a legszélesebb körben elterjedt a korrupció. Külön kiemeli Paks-2-őt, amit a levél szerint világszerte politikai korrupciós ügynek gyanítanak. Orbán Viktor és kormánya szétrombolná az Európai Unió és a NATO egységét, csak hogy Putyin elnök kedvére tegyen – szögezi le a levél, amely ezek figyelembe vételével kéri a Global Magnitsky Törvény alkalmazását Orbánra és megnevezett társaira.

A törvény

A törvény hatálya az emberi jogok megsértése mellett kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőkre és társaikra, valamint a pénzmosásra is, ha jogellenes a forrás, vagy eltitkolják a jövedelmeket az illetékes adóhatóságok elől. Az úgynevezett Magnitsky listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat elkobozzák, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania velük.

A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek. Ajánlásokat civil szervezetektől is befogadnak, ezekről a pénzügy- és a külügyminisztérium dönt, nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagok” alapján.

A végrehajtási törvény egyébként a korrupciót tág értelemben kezeli: az állami vagyon illetéktelen használata, a magánvagyon kisajátítása személyes érdekből, az állami szerződéseket érintő korrupt cselekedet, a természeti forrásokkal való visszaélés és vesztegetés. Azokra is vonatkoztatják a törvény, akik részt vesznek a korrupcióból származó pénzek kezelésében, eltüntetésében.

Első ízben tavaly decemberben kerültek fel nevek erre a szégyenlistára: az első hullámban 15 külföldi magánszemély és 37 szervezet nevét hozták nyilvánosságra. Számos ország vált ezáltal érintetté: burmai, kanadai, kínai, kongói, gambiai, izraeli, holland, orosz, dél-szudáni, üzbég és a Brit Virgin Szigetekről származó megbélyegzett is található a névsorban.

Díszes egy kompánia, szó se róla: köztük van Iszlam Karimov volt üzbég elnök legidősebb lánya, az orosz legfőbb ügyész fia, Jurij Csajka,  egy ukrán rohamrendőr parancsnok, egy burmai tábornok vagy éppen Szergej Kusjuk, a Berkut speciális ukrán belügyi rohamegység parancsnoka.

A törvény elődje a korrupció ellen küzdő és olyan ügyeket nyomozó, majd börtönbe vetett, ott megkínzott, s 2009-ben házi őrizetben elhunyt orosz Szergej Magnickijről (angol átiratban: Magnitsky) elnevezett jogszabály 2012-ben, szintén kétpárti támogatással született meg. Az még csak az oroszokra vonatkozott, s olyan emberek kerültek fel erre a listára, mint például a csecsen elnök Ramzan Kadirov.

Habár nem túlságosan sok idő telt el az amerikai törvény alkalmazása óta, máris több ország követte az Egyesült Államok példáját. Kanada tavaly októberben fogadott el egy hasonló törvényt, és már novemberben 52 – jelentések szerint orosz, venezuelai, dél-szudáni – emberi jogokat megsértő személyt tett fel a listájára. Észtország és Litvánia, valamint az Egyesült Királyság is hasonló jogszabályt léptetett életbe, és sajtójelentések szerint számos más ország is fontolóra vette a példa követését, a többi között Svédország.

A korábbi magyar kitiltási botrány

A 2. Orbán-kormány 2010-es regnálása óta már volt – ha nem is ilyen, de azért ehhez hasonló – magyar kitiltási ügy: 2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat meg nem nevezett – de utóbb a sajtóban nyilvánosságra került – magyar köztisztviselőtől. Az indok korrupció volt, s annak a jogi eszköznek a lehetőségét kihasználva született meg a kitiltás, amely a korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyeket sújtja. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, utóbb pedig azt tudatták, hogy az információkat a sajtóból és az internetről szerezték. A Civil hetes hozta le utóbb a német nyelvű budapesti Pester Lloydra hivatkozva a hatos listát,

amelyen Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”),  Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke), Giró-Szász András (az év nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János államtitkár szerepelt, továbbá akkori sajtóhírek szerint más adóhatósági (közép)vezetők is.

Volt, aki elismerte a kitiltás tényét (Vida Ildikó), mások tagadták (így Habony Árpád), illetve nem nyilatkoztak meg az ügyben.

Disznóhús, bogarak és uralkodó elit – Figyelt a héten? Kvíz

0

Emlékezetesnél emlékezetesebb mondatok hagyták el ezen a héten is a magyar politikusok száját. Ön vajon mennyire emlékszik ezekre? Töltse ki kvízünket és kiderül.

Bréking nyúz, február 22. – Tudósítás a másik valóságból

0

A szokásos sorosozás, migránsozás és brüsszelezés mellett valódi újdonsággal is szolgált a kormánymédia alternatív valósága: megszólalt Rogán Antal!

Ma az Origo jár az élen a sorosozásban, egy szerző nélküli írással

„Soros Györggyel nemcsak a magyar kormánynak, hanem sokaknak van még vitája. A magát előszeretettel filantrópnak és humánusnak mutató spekuláns tevékenységét korántsem csak Magyarország nézi gyanakvással, Soros már több országban kihúzta a gyufát. Lobbi erejét és politikai hadműveleteit még a legerősebb kormányok is figyelemmel kísérik, Angliától Izraelen át az Egyesült Államokig. Tőlünk nyugatra is kiverte a biztosítékot a napokban, hogy Soros nyíltan pénzeli a Brexit-ellenes kampányt és az Európai Központi Bank vezetőjével találkozott. Soros már nem is leplezi, hogy nyíltan beleavatkozik országok, nemzetek sorsába, gátlástalanul felülírja emberek demokratikusan kinyilvánított akaratát, tévedésnek nevezi a népszavazást, rendszeresen eligazítást tart Brüsszelben és a jelek szerint az Európai Unió bankját is megpróbálja kézi vezérléssel irányítani.”

Rogán Antal a Figyelőnek megmagyarázta a Magyarország elleni támadásokat és az Elios-botrányt is

„Ez egy sajtókampány, pontosan ugyanazok a nemzetközi orgánumok vesznek benne részt, akik például Trump elnököt is támadják. Ehhez nemzetközi intézmények és szervezetek is kapcsolódnak. Azok az erők állnak mögötte, akiket az elmúlt 8 évben a kormányzásunkkal megsértettünk. Elsősorban azok, akiknek nem tetszik a bevándorláspolitikánk, másodsorban azok, akik komoly pénzeket veszítettek a rezsicsökkentés miatt. Harmadszor pedig azok a pénzügyi körök, akik szeretnék visszakapni a sok éven át fizetett bankadót. (…)

Az gyakorlatilag brüsszeli segítség a magyar ellenzéknek a választási küzdelemhez. Ez Brüsszel bosszúja.”

A Pesti Srácok sajátos tudósítása egy meghallgatásról és egy beszélgetésről

„Ismételten legalább fél napra elegendő témát szolgáltattunk az Európai Unió liberális, baloldali politikusainak Brüsszelben. Kedden előbb a Schengenről szóló LIBE bizottsági meghallgatáson, majd az Európai Szocialisták által szervezett kerekasztal-beszélgetésen szapulták a magyar kormányzati politikát. Az elhangzott vádakban nincs túl sok újdonság. Mi más is lehetne a fő téma, ha hazánkról van szó, mint az, hogy elutasítjuk a betelepítést, a menekültek elosztását, az NGO-kat a migráció szervezésével vádoljuk és mindent rákenünk Sorosra. Egy Stephan Ovzsáth nevű német újságíró egyórás előadásban festette meg a rendkívül népszerű, de démoni miniszterelnököt, aki a nemzetmentő hős szerepében tetszeleg, eltörölte a sajtószabadságot, és darabokra zúzta a demokráciát. Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő, aki az előadást a német tévéssel leszervezte, ezt teljesen természetesnek tartja, hiszen – ahogy mondta – az olyan diktátorok, mint egy Kim Dzsong Un, egy Hitler, egy Sztálin vagy egy Orbán Viktor, baromira népszerűek. Orbán ráadásul bebetonozta a hatalmát, ma már a többpártrendszer is csak látszat Magyarországon. Értik ugye? Kvázi az ellenzéki pártok széteséséről és sikertelenségéről is Orbán Viktor tehet.”

A Ripost még mélyebbre ásott a „migránsszótár” titokzatos világában

„A Soros-szer­ve­ze­tek min­den­ről gon­dos­kod­nak. Nem­csak szó­tár, de be­szélő mo­bi­lapp­li­ká­ció se­gíti a min­den­áron ma­radni akaró mig­rán­so­kat.

Amint azt a Magyar Idők hírül adta, a Soros-szervezetektől speciális szótárt kapnak az Európába igyekvő migránsok, hogy tudják, hol, kinek mit kell mondani, hogy megkapják a szükséges papírokat.

És ez még nem minden, Soros György dollármilliókat költött arra is, hogy bármelyik migráns ingyen letölthesse mobiltelefonjára azt az applikációt, amely lehetőséget kínál a hatóságok megtévesztésére is. (…)

Meg sem kell szólalnia a migránsnak, csak egy gombnyomás, és a hangos szótár akár ki is mondja a migráns helyett, hogy őt milyen módon üldözik, mondjuk azért mert homoszexuális.”

A Magyar Idők ellátogatott egy DK-fórumra

„Gyurcsányék fórumán sajnos megszólalt a XII. kerület DK-s jelöltje, az egykori SZDSZ-es Bauer Tamás is. Bauer, jó szokásához híven, természetesen a nácikártyát kapta elő. Búsan vont párhuzamot az első zsidótörvények és az Orbán-kormány által tervezett „menekültellenes törvények” között, de nem kímélte a határon túli magyarokat sem.

Közölte: a kettős állampolgárság annak köszönhető, hogy az Orbán-kormány felrúgta a második világháborút lezáró békeszerződéseket. Aztán egyre jobban belelovalta magát az őrületbe: bedobta azt is, hogy a miniszterelnök „svájci bankokon keresztül teszi zsebre a rezsicsökkentés miatt itthon fizetendő és a jelenlegi világpiaci gázár közötti különbségeket”, miközben titkos háttéralkukat folytat, hogy megyéket cserélhessünk el Romániával.

Ezen talán még a DK hívei is elcsodálkoztak, de nem engedték őket magukhoz térni a döbbenetből. Jött ugyanis a homo sorosensusok legnagyobbika, Niedermüller Péter. A DK európai parlamenti képviselője azzal állt elő, hogy megtudta: egy észak-magyarországi faluban a fiatalok Orbán Viktor miatt fogyasztanak dizájnerdrogokat, mert nem járhatnak számítástechnika oktatásra.”

Megvan a Fidesz jelöltjeinek névsora

A párt országos választmánya döntött a Fidesz egyéni képviselőjelöltjeinek névsoráról. 2014-hez képest a körzetek körülbelül ötödében indítanak új jelöltet.

Budapesten lesz a legtöbb változás: például

eldőlt, hogy Rogán Antal helyett Hollik István indul,

Fónagy János helyett pedig Gulyás Gergely.

A VI-VII. kerületben Bajkai István erzsébetvárosi alpolgármester indult a 2014-ben vesztes Rónaszékiné Keresztes Mónika helyett, és egyéni jelölt lesz Kocsis Máté józsefvárosi polgármester is – ha megválasztják, az összeférhetetlenségi szabályok miatt le kell mondania polgármesteri posztjáról.

Süli János, az atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter lesz a Fidesz paksi jelöltje. A többi miniszter közül Simicskó István a XI., Varga Mihály a II-III. kerületben, Lázár János Hódmezővásárhelyen, Kósa Lajos Debrecenben, Seszták Miklós pedig Kisvárdán indul.

Nem indul egyéniben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter,

helyette Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke a jelölt Karcagon. Nyíregyházán Szabó Tünde sportállamtitkárt indítja a kormánypárt, Szegeden pedig Bartók Csaba volt kézilabdázót (Botka László körzetében). Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára Harrach Pétert váltja Vácon.

Nem indul „Voldemort nagyúr”, azaz Mengyi Roland sem, helyette Koncz Ferenc szerencsi polgármester lesz a Fidesz jelöltje a tiszaújvárosi körzetben.

A teljes lista itt olvasható.

Így karácsonyoznak a politikusok

0

A karácsony nem a politikáról szól, üzenték a vezető magyar politikusok, akik azért kihasználták egy-két karácsonyi poszttal a lehetőséget arra, hogy az ünnepek alatt se feledkezzenek meg róluk a választók.

Orbán Viktor miniszterelnök ezúttal igen szűkszavú volt, a Magyar Időkben december 23-án megjelent, a keresztény kultúra védelméről szóló karácsonyi cikke után 24-én csak egy „Boldog Karácsony mindenkinek” posztot tett ki a Facebook-oldalára.

Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője viszont december 25-én családjáról és karácsonyfájukról is tett fel képet a közösségi médiába:

Az LMP társelnöke és miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett még szenteste feltette a saját karácsonyi fotóit a Facebookra. Az egyik képhez hosszabb üzenetet is mellékelt, ebben arról írt, hogy ilyenkor „lenyugszik minden, és ennek így kell lennie”, illetve, hogy Jézus Krisztus születése reményt és erőt ad ahhoz, hogy saját és szeretteink életét is boldogabbá tegyük. „A remény erő, és mindig legyőzi a félelmet. Hamarosan ez valósággá válik. Addig pedig mindenkinek áldott, békés karácsonyi ünnepet kívánok!” – írta még.

Vona Gábor a Jobbik elnöke és miniszterelnök-jelöltje több karácsonyi poszttal is jelentkezett december 24-én. Közzétett egy fotómontázst a családi készülődésről, de videóban is üzent. Arról beszélt, hogy karácsony előtt a politikusok előszeretettel csomagolják a politikai üzeneteket jókívánságokba, de ő ettől megkímél mindenkit, mert úgyis olyan kevés idő jut rohanó világunkban a szeretteinkre.


Karácsony Gergely, a Párbeszéd és az MSZP miniszterelnök-jelöltje még december 23-án közzétette ünnepi jókívánságait egy vers formájában:

Az egyik legaktívabb Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, aki a karácsonyt megelőző napokban is posztolt már az ünnepi készülődésről. Szombatra karácsonyi „képeslappal” készült:


Illetve nyílt politikai üzenetként többször is posztolt arról, hogy a rászorulókra is gondolni kell az ünnepek alatt. Az egyik bejegyzéshez egy képet mellékelt, amin az látszik, ahogy részt vesz a Blaha Lujza téri ételosztásban.

„Szomorú volt látni, hogy megint egy kicsit többen lettek azok, akiket magára hagyott az Orbán-kormány. (…) A 2018 utáni demokratikus kormánynak persze ennél jóval többet kell majd tennie. Ránk akkor is lehet majd számítani” – írta később a Facebookra Gyurcsány.

Molnár Gyula, az MSZP pártelnöke a karácsonyi családi fotót választotta, és pártja miniszterelnök-jelöltjére is utalt vasárnapi posztjában. „Nem maradhatok le ma! Én is Mindenkinek nagyon nagyon boldog Karácsonyt kívánok. Ma nincs politika, csak a család” -írta, de azért zárójelben hozzátette, hogy a karácsony nagy betűvel írva mostantól mást is jelent a baloldali szavazóknak.

Fidesz-kongresszus: Rogán Soros-birodalomról beszélt

Rogán Antal szerint olyan is van, hogy „Soros-média”, és örült a Népszabadság bezárásának.

A kongresszus korábbi eseményeiről itt, itt és itt olvashat.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter viccel próbálta kezdeni beszédét, de nem aratott sikert. Ezután szinte végig Soros György nem létező tervéről és hálózatáról beszélt.

Szerinte az igazi ellenség a határon túlról fenyeget,

a Soros-birodalom „mindennel szembemegy, ami nekünk szent és fontos, és a rombolást tűzte ki célul”. Azt állította, hogy „Soros médiája” nem beszél az európai terrorhullámról, tagadja a „no-go zónák” létét. Szerinte „Soros-birodalom hadosztályaival” szemben bátornak kell lenni, és együtt kell elvégezni a munkát. Azt ígérte, hogy ehhez „hétről-hétre” szállítani fogják a muníciót.

Beszélt a Jobbikról is: megkérdezte, mikor indítanak kamiont a Pride-on, és hogy Vona Gábor mikor szólítja fel a tagságot, hogy szavazzanak Gyurcsány Ferencre. Azt is mondta, hogy

örült a Népszabadság megszüntetésének.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy célokra van szükség a sikerességhez, és

„az országot nem lehet úgy irányítani, mint egy részvénytársaságot”.

Szerinte a kormány a legversenyképesebb országot akarja felépíteni. Azt is mondta, hogy az ország csődben volt, de mára megbecsült lett.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Németh Szilárd szerint az ellenzék tele van korrupciós ügyekkel, és „szétesett, mint a Riga-lánc.” Ő is sorosozott egyet, szerinte Soros György „benyújtotta a tervét”, Simicska Lajos pedig „felvásárolta a Jobbikot”, a baloldalon meg „mindenki Gyurcsány kottájából játszik”.

Utána Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a vizes világbajnokság sikeres megrendezéséről beszélt.

Lázár kontra Orbán? – avagy egy színjáték, nekünk

Létezhet, hogy a Fideszen belül is hasonló jelenségek tanúi legyünk, mint az MSZP-ben? Előfordulhat, hogy a nyilvánosság előtt fordítson hátat egy vezető politikus Orbán Viktornak? Valóságos lehet, hogy ennek a vezető politikusnak saját döntése legyen, és ne a főnöke határozza meg, mit is csinálhat a jövőben?

Ezek a kérdések mozgatják meg – többek között – a politika iránt érdeklődőket; izgalmas téma, hogy vajon mi lehet a Lázár János-féle gondolatfutam hátterében. Tudják: a miniszterelnökséget vezető miniszter a saját show-műsorában, azaz a kormányinfón lengette meg, újra, annak lehetőségét, hogy a 2018-as választások után kivonul az országos politikából.

Töltődésre van szüksége, magyarázta, ráadásul családjának is elege van már a folyamatos távollétéből.

Ami még akkor is igaz, ha tudjuk, Lázár naponta ingázik Budapest és Hódmezővásárhely között, ami a 200 kilométeres távolságot tekintve nem kis fáradtsággal jár, még akkor sem, ha történetesen nem ő vezeti az autót. Mégis: ezek az amúgy súlyos érvek is kevésnek tűnnek Orbán Viktor kormányfői, vagy inkább emberi stílusát ismerve. A miniszterelnök nem szereti, ha beosztottjai túlságosan önállóak – bár most ő mindenkire úgy tekint, mint a beosztottjára -, a kormányzat és Orbán munkáját ismerők úgy tartják: mindenről tudni akar, és mindenben ő akar határozni. Különösen így van ez a személyi kérdésekben, s nem pusztán a kinevezésekkor, hanem a távozást illetően is.

Azt mondják: Lázár János némiképp más tészta a kormányon belül; nagy a munkabírása, képes koncentrálni valamennyi feladatára, ügyesen kezeli a brüsszeli tárgyalásokat, és a nyilvánosságot is szereti, jól bánik vele, mi több a nyilvánosság is kedveli őt. A kormányinfón bátran néz szembe bármilyen újságírói kérdéssel, s bár nem áll távol tőle a helyenkénti gúnyolódás, nagyképűség, ezek, a jelek szerint, nem mennek túl azon a határon, amit még a résztvevők elviselnek.  Többen hangsúlyozzák: ma a kormányban – persze Orbánon kívül – Lázár az egyetlen, aki ezt a nehéz műfajt képes vinni.

De bármennyire is más tészta Lázár,

azt nem hihetjük, hogy önállósága valóban odáig terjed, hogy, bár állítása szerint Orbánnal megbeszélve, de mégis önállóan határoz saját jövőjéről.

És – ismételjük – azt sem hihetjük, hogy dilemmáit a nyilvánossággal megosztva tűnődik saját politikai pályafutása alakulásáról. Egy ilyen bomlasztást a Fidesz elnöke még Lázártól sem viselne el, mondják a bennfentesek.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter szavaz az Országgyûlés plenáris ülésén 2017. október 3-án.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Akkor viszont mi lehet a háttérben? Tudjuk, hogy hosszú ideje zajlik a Rogán-Lázár párharc, amelyt Orbán első lépésben úgy oldott meg, hogy mellérendelt szerepbe kényszerítette őket, másként: Rogánból is minisztert csinált, hogy a miniszterelnöki hivatalon belül ne legyen kettőjük között hierarchikus viszony. A külvilág számára látszólag teljesen érthetetlen volt Rogán frakcióvezetői szerepkörét felcserélni a miniszterire, mint ahogy ma sem látszik a valódi értelme annak, hogy Orbán alatt két önálló miniszter tevékenykedik, a miniszterelnöki hivatalon belül. A jelek arra utalnak, hogy

a kormányfőnek Lázár szakértelmére, munkabírására, tárgyalóképességére van szükség, Rogán viszont az üzleti ügyeket tartja kézben.

Ide sorolandók a reklám-kampányok irányítása, a nemzeti konzultációk kezelése, de főként annak a hatalmas büdzsének a kézben tartása – jelentsen ez bármit – , amit ezekre az ügyekre szán a kormány. A két politikus látszólag így elkülönült munkát végez, ugyanakkor nem lehet nem észrevenni, hogy miközben –  mint jeleztük – a brüsszeli tárgyalások, a különböző kifogások, pénzköltések kezelése, a kifogásokkal szembeni fellépés Lázár reszortjához tartoznak, Orbán Európai Unióba történő látogatásai, tárgyalásai során, rendre Rogán tűnik fel mellette.

Hihetjük-e azt, hogy a Lázár-féle távozás gondolata ebből a konfliktusból származik? Forrásaink egy része, azok, akik valóságosnak gondolják a miniszter elhatározását, azt állítják, hogy ez bizonyosan benne van a szándékban. A két miniszter látványos csatája ugyan véget ért, a nyilvánosság már kevésbé értesül a nézetkülönbségekről, de a folyosó két vége továbbra is távol esik egymástól. (Rogán Orbán szobájától jobbra, Lázár pedig balra dolgozik, a parlamenti folyosó két végén elhelyezkedve.) Ha ez így lenne, akkor ez egyfelől azt jelentené, hogy Orbán kamarilla politikája a két szereplő esetében csődöt mondott, de még mindig nem kapunk választ arra, miért engedi, hogy Lázár a nyilvánosság előtt beszéljen távozási szándékáról, mi több ennél tovább is menve, arról, hogy nem ért egyet a kampány-kormányzással.

Beszélgetéseink során jócskán akadtak olyanok is, akik teljességgel kizárták annak lehetőségét, hogy ez a történet ne egy tudatos színjáték részeként legyen tálalva.

Azaz, szó nincs arról – állítják a kormányzásra ugyancsak rálátó informátoraink -, hogy Lázár távozni készülne a kormányból. Kétségkívül, többekben felmerült, hogy utóda lehet Orbán Viktornál, s bár maga a miniszterelnök soha nem beszél utódlási kérdésekről, állítólag mégis eljátszott már a gondolattal, hogy valamikor Lázár válthatná őt. Ennek persze ellentmond a Lázár önállósodását erősítő hír, Orbán csakis úgy szállna ki a napi operatív irányításból, hogy valójában továbbra is a kezébe összpontosuljon minden fontos döntés.

Ha viszont színjáték az egész – és a Független Hírügynökségnek, sok-sok szereplővel való beszélgetés alapján meggyőződése, hogy az -, akkor mi az értelme az akciónak? Kinek tereli el a figyelmét és miről? Szüksége van-e a kormányzatnak, hogy egy ilyen személyi ügy lengje be a róla szóló információkat?  Erre a kérdésre valódi, igazán értékelhető válaszokat nem kaptunk, mégis

ez a színjátéki megközelítés tűnik számunkra a legvalószínűbbnek.

Azzal együtt is, hogy jól tudjuk: Lázárt nagy mértékben zavarja, hogy a kampánypénzek Rogán kezében vannak és annak elköltésére neki semmilyen befolyása nincs. Ám, mindaddig, amíg Orbán uralja pártját, addig ebből nem lehet kitörni. Legfeljebb annak árán, valaki távozik. Annak viszont nem jósolnánk nagy jövőt a politikai életben.

Lapszem – 2017. szeptember 6.

0

Szeptember 6. van, szerda, Zakariás napja, nézzük, miről írnak ma az újságok.

Titkolózás

Nem mondja meg a kormány, miből állt össze a 270 milliárdnyi határvédelmi költség, amely felét az Európai Bizottsággal fizettetné ki – írja a Népszava. A lap a Belügyminisztériumot kereste meg, de onnan azt a választ kapták, hogy a kérést „közadat igénylésnek minősítettük, ezért válaszadásra továbbítottuk a Belügyminisztérium Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztályához”.

2015-ben még azt mondta a kormány, hogy a válság kezelése 84 milliárd forintba került,

a tavalyi és idei adatokról ennyit se mondtak. Határvédelmi célra egyébként az Unió 2020-ig 93,4 millió euró támogatást nyújt, és 6,7 millió euró vészhelyzeti támogatást is folyósított Magyarországnak.

Meghallgatás

A Magyar Nemzet arról ír, hogy Rogán Antalt is meghallgatná a letelepedésikötvény-programot vizsgáló bizottság. Az ellenzéki pártok (Együtt, LMP, Liberálisok, Jobbik) által létrehozott testület azért vizsgálódik, mert kiderült: a kötvényforgalmazó offshore cégek jóval a letelepedési programról szóló döntés előtt jöttek létre. A lap szerint azért döntöttek így, mert az újság kiderítette:

a kötvényforgalmazó offshore cégek a letelepedési programról szóló döntés előtt jöttek létre.

Közel 6600 külföldi vásárolt letelepedési állampapírt, és családtagokkal együtt csaknem húszezer bevándorló kapott Magyarországon szabad tartózkodásra lehetőséget. A programban részt vevő offshore cégek eközben 180 milliárd forintos bevételre tettek szert.

Holdudvar

A Magyar Idők szerint elpártolt Vona Gábortól a Jobbik régi holdudvara. A korábbi értelmiségi támogatókat, akik kritikusok a pártvezetéssel szemben, nem hívták meg a soltvadkerti piknikre, mások pedig nem mentek el. A lapnak egy „neve elhallgatását kérő résztvevő” azt mondta: ennyi ismeretlen arcot még nem látott.

Felújítás

Két éven belül megújul a kastélyok és a várak jelentős része – írja a Világgazdaság. Idén 15 kastély és vár kivitelezési munkái kezdődnek meg, 2019-ig pedig átadják a 39 épületet érintő első ütem többségét, ezt mondta a lapnak Virág Zsolt, az 55 milliárd forintos keretű Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. Szerinte dinamikusan bővül a látogatószám, tucatnyi hely már tavaly nyereségesen működött.

Tíz éve történt – Rogán Antal szögre akasztotta a legényéletet

0

Tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 23-án arról írt a Független Hírügynökség,hogy véget ér Rogán Antal legényélete.

Rogán Antal szombat délután tartja esküvőjét a fővárosi Bazilikában. Az V. kerületi polgármester és menyasszonya Gaál Cecilia az esküvő után két hetes külföldi nászútra utazik.

Ez alatt az idő alatt az alpolgármester helyettesíti a Belvárosi Önkormányzat vezetőjét.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!