Kezdőlap Címkék Rezsicsökkentés

Címke: rezsicsökkentés

Megvan az új rezsicsökkentés, az új migránsügy

Emlékszünk, hogy milyen szerepe volt a Fidesz második kétharmados győzelmében az álságos „rezsicsökkentésnak” 2014-ben, és még inkább arra, hogy milyen szerepe volt a harmadik kétharmados győzelemben a „migránsok”, a menekültek elleni gyalázatos uszításnak. Sokszor mondják az elmúlt hónapokban, hogy ezek mára kimerültek, a „rezsicsökkentésben” ma már aligha hisz valaki, menekülteket pedig már évek óta nem látnak a magyar választók, és hozzáteszik: nincs a Fidesznek újabb hasonló választási csodafegyvere.

Ha valaki követte a hétfői parlamenti ülést, akkor – ha korábban nem is vette volna észre – be kell látnia, hogy megvan az új csodafegyver. Tudnunk kell: a kormányzó Fidesz mindkét korábbi esetben olyasmit tett, mert tehetett választási csodafegyverré, amit nemcsak mondott, hanem csinált is. Csinálta, mint kormány. A rezsicsökkentésről törvényt alkottak és végre is hajtották, és minden hónapban a számlákon azóta is kötelező feltüntetni, hogy mennyit takarított meg a kedves fogyasztó a kormány rezsicsökkentésének köszönhetően. E törvények révén harcot folytattak a szolgáltató multicégekkel, úgymond „megvédték” tőlük „a magyar embereket”. A menekültekkel szemben törvényeket alkottak, kerítést húztak fel, a „jogi határzárral” lényegében hatályon kívül helyezték a Magyarország által aláírt nemzetközi egyezményeket, és azóta is tart a kormány illetve a Fidesz médiájában a menekülteket lejárató durva propaganda. A menekültellenes törvényekkel szembefordultak az EU normáival, hetedik éve blokkolják az EU közös menekültpolitikájának kialakítását, ebben is „megvédve” „a brüsszeli bürokratákkal” szemben „a magyar embereket”.

Hetek óta látható, de

a hétfői parlamenti ülésen vált a korábbinál egyértelműbbé, hogy az új választási „csodafegyver” az oltás.

Ahogy a Charlie-Hebdo merénylet után Orbán azonnal felismerte, hogy hogyan tud a bevándorlás veszélyéből politikai csodafegyvert kovácsolni, most az EU vakcinabeszerzési nehézségeit látva ismerte fel, hogy hogyan lehet ebből is választási csodafegyver.

Az EU-val szembeni „szabadságharc”, a keleti önkényuralmakkal való politikai együttműködés mint külpolitikai alapirány logikus következménye az orosz és kínai vakcinák beszerzésére irányuló, hónapok óta tartó törekvés. Akkor is próbálkoztak ezzel, amikor még nem voltak gondok az EU-s vakcinabeszerzéssel. Amióta ez januárban bekövetkezett, készen áll az új csodafegyver.

Hétfőn a parlamentben kikotyogták: arra készülnek, hogy az orosz és különösen a kínai vakcinákkal hónapokkal korábban fogják beoltani az oltást elfogadó magyarokat, és elérni az átoltottság olyan szintjét, amely mellett meg lehet szüntetni a korlátozásokat.

Újra teleplakátolhatják az országot: „LEGYŐZTÜK A VÍRUST”. Ezúttal nem az energetikai multiktól, nem a migránsoktól, hanem a vírustól „védték meg” a „magyar embereket”.

Ki védte meg? Természetesen az Orbán-kormány, a Fidesz, szemben az ellenzékkel, amelyikre a védekezésben „nem lehet számítani”, amely ellenzi az orosz és kínai vakcina alkalmazását.

Ne legyen félreértés: igaza volt 2013-ban az egyetlen bátor ellenzéki politikusnak, Gyurcsánynak, aki azzal a mondattal leplezte le a „rezsicsökkentés” hamisságát, hogy

„legyen olcsóbb a madártej, de legalább a habja”.

Egyedül maradt ezzel az ellenzékben, a többi ellenzéki párt meghátrált, és próbált rálicitálni a Fidesz rezsicsökkentési ígéreteire.

Igaza volt Gyurcsánynak 2015-ben is, amikor azt mondta, hogy Magyarországnak képesnek kell lennie az EU által előírt számú menedékkérő kérelmének elbírálására, és hogy a menekültproblémára csak közös európai megoldás lehetséges. Az ellenzéki pártok többsége a menekültkérdésben nyomban behódolt a Fidesz előtt, a 2018-as választást megelőzően pedig már mindenki a kerítés fenntartása mellett foglalt állást.

Most is igazuk van azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek azt hirdetik, hogy csak az EU gyógyszerügynöksége által jóváhagyott vakcinával helyes Magyarországon oltani. Ugyanúgy, ahogy Gyurcsánynak 2013-ban és 2015-ben is igaza volt Orbánnal szemben. Nem javasolnám, hogy az ellenzéki pártok változtassanak az álláspontjukon a vakcinaügyben. Azt azonban látnunk kell, hogy ebből lehet most Orbán újabb választási csodafegyvere, amely a saját táborának megerősítésére biztosan elegendő lesz, de talán még a bővítésére is.

Sokszázezer lakás rezsicsökkentését veszélyezteti Orbán vétója

A magyar kormányfő által „belengetett” költségvetési vétó számos uniós programot veszélyeztet, így például azt az energiahatékonysági és felújítási programot is, amely legalább félmillió magyar háztartás korszerűsítését teszi lehetővé – többek között erről beszélt Ujhelyi István szocialista EP-képviselő vasárnapi online sajtótájékoztatóján.

Az Európai Bizottság a napokban jelentette be azt a nagyszabású épületkorszerűsítési programra vonatkozó stratégiáját, amelynek keretében 2030-ig mintegy 35 millió európai épületet lehetne felújítani uniós forrásból és amely egyúttal akár 160 ezer zöld munkahelyet is teremtene. Ujhelyi hozzátette, hogy az épületek korszerűsítése nem csupán az energiaszegénység felszámolását segítené, de jelentős mértékben hozzájárulhat az európai klímacélok megvalósításához is.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Magyarországon is több százezer olyan háztartás van, amely nem tud önerővel hozzájárulni a szükséges beruházásokhoz és fejlesztésekhez, ezért különösen fontos az ehhez hasonló energiahatékonysági programok uniós támogatása. Ugyanakkor a Fidesz-kormányzat azzal, hogy az uniós költségvetés megvétózásával fenyegetőzik, egyszersmind veszélyezteti az újjáépítési csomag és a benne szereplő – ehhez hasonló – programok elfogadását is.  Az MSZP EP-képviselője hangsúlyozta, hogy bár a magyar kormány a napokban nagyszabású épületfelújítási programot hirdetett, ebből azonban a gyermeküket egyedül nevelők, a kisnyugdíjasok és számos más társadalmi csoport kényszerűen kimarad, ami egyértelműen igazságtalan.

„Mi azokra is gondolunk, akik nem tudnak önerőt előteremteni a korszerűsítésekhez, akiknek nincs lehetősége részt venni az ilyen programokban, akikről a kormány egyszerűen elfeledkezik”

– fogalmazott Ujhelyi István.

Hozzátette, hogy az MSZP szociáldemokrata pártként egy olyan igazságos programot hirdetett meg, amely alapszolgáltatási minimumot javasol a közművek esetében, de egy olyan otthonfelújítási alap létrehozását is szorgalmazzák, amely segítséget tud nyújtani a hazai lakásállomány megújításában.

Közösségi és magánérdek is, hogy a korszerűtlen szigetelésű és fűtésű otthonokat felújítsuk, hiszen nemcsak az energiaszegénység csökkentését kell megoldani, de a klímacélok teljesítését is a következő generációk érdekében. A képviselő egyúttal felszólította a kormányt, hogy vétó helyett mutassa be: miként fogja felhasználni a bejelentett uniós energiahatékonysági programot és miként teszik elérhetővé a lehetőségeket azok számára is, akik nem férnek bele a kormányzat „elit-programjainak” felhasználói közé.

Ötször annyi osztogatás választás előtt, mint négy éve

Bár szavakban nincs választási költségvetés, március közepéig több, mint ötször annyi pénzt osztogatott el a kormány, mint 2014-ben. Ennek a legvaskosabb tétele a „nagy hideggel” indokolt rezsicsökkentés.

Orbán Viktor több beszédében is tagadta, hogy választási költségvetés lenne az idei, a számok mégsem ezt bizonyítják – derül ki a Policy Agenda összeállításából. Eszerint négy éve március közepéig 30,9 milliárd forintnyi választás előtti intézkedést jelentettek be, az idén eddig pedig  163,4 milliárdnyit. Ez – mint később bemutatjuk – a valószínűleg kissé alábecsült összeg, nem szólva arról, hogy még hátra van három hét, s 2014-ben ennyi idő alatt még további 27,2 milliárdot szórtak ki Orbánék.

A legkisebb tétel: belső tartalékok átcsoportosításával 20 milliárd forintot biztosít a kormány önkormányzati támogatásokra, kulturális célokra, templomfelújításra. Maradványok felszabadításával 28,9 milliárdot szánnak a nyugdíjasoknak, az Erzsébet-utalványokra, bejelentett költségvetési tételen felüli kiadásként hozzávetőleg 40 milliárd a téli rezsicsökkentés ára (amelynek megalapozott voltáról és diszkriminatív jellegéről itt írtunk). A tartalékból stafitozzák ki Pécset, amely abból a 36,6 milliárdból részesül, amelyből jut még  egyebek között a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, s mentőállomások felújítására. Egyházak, önkormányzatok, turizmus és más célokra egy további forrásból odaígértek 37,9 milliárdot.

A rezsicsökkentés kérdőjelei
Ugyanakkor a Policy Agenda – okkal – a hivatalosan bejelentett összeggel számol, mások azonban 46-47 milliárd forintot hoztak ki végszámlaként. Ráadásul menet közben derült ki, hogy a jellemzően panelekben lévő közös gázórás lakásokban élők nem is kapják meg a 12 ezret, hanem legfeljebb pár száz forintot. Akiknél nem párosul távhővel a gázellátás, óriási felháborodás várható, esetleg további összeget kikényszerítve.
Azóta az is kiderült, hogy az április számlában írják jóvá a rezsicsökkentés 12 ezer forintját, tehát költségvetés-technikailag ez már bizonyosan a március 15-e utáni időszakra fog jutni.

Ezeknek az intézkedéseknek és költségeiknek közös vonásuk, hogy

tételesen nincsenek benne az idei állami költségvetésben.

Forrásuk az általános tartalék a nem várt kiadásokat fedező rendkívüli kormányzati intézkedések és az Országvédelmi Alap (például a Pécsnek, a közszolgálati egyetemnek ígért pénz), belső tartalék átcsoportosítása, maradvány felszabadítása, költségvetésen kívüli tétel és meg sem nevezett, későbbi döntéssel előteremtendő összeg. (A büdzsén kívüli tétel ebben az esetben – a rezsicsökkentésnél – azt jelenti, hogy a most már állami tulajdonú közműcégek bevételéből fogják jóváírni. Vagyis ezek ennyivel kevesebbet fognak majdan nyereségadóként befizetni az államkasszába.)

A tartalékon belül rendkívüli intézkedésekre egész évre 110 milliárd áll rendelkezésre, amelyből az első negyedévben 40 százalék (44 milliárd) lenne felhasználható (áprilistól további 30 milliárd), az Országvédelmi Alap 60 milliárdjának fele áprilisban nyílhat ki. A belső tartalék is amolyan előre nem megpántlikázott pénz. A harmadik nagy kalap a korábban itt-ott keletkezett maradványoké. Mindezeket toldja meg a kormány a később megtalálandó fedezetű kiadással.

Ezen pénzbűvészkedések az év hátra lévő részében fogják éreztetni hatásukat.

A PA külön nem tér ki erre, de ezekre a szinte korlátlan pénztologatásokra azóta van lehetőség, hogy 2010 után a parlamenti többség módosította a költségvetéshez kapcsolódó szabályokat. Lényegében eltörölt minden olyan korlátot, amely korábban némi féket állított az év közbeni átcsoportosításoknak, azóta kormányrendelettel (a parlament kikerülésével) lehetséges az egész büdzsén belül tételeket áthelyezni. Ráadásul olyan költségvetésben, amelyet előző tavasszal – közgazdasági megalapozottság szempontjából vakrepülésben – fogad el a parlament.

Összegzésül tehát: a fenti számok alapján 44 milliárd az az összeg, amit március végéig előre megengedetten elkölthet a kormány, ez önmagában is több, mint a négy éve elköltött 31 milliárd. Most ehhez áprilisban megnyílik a tartalékalapnak az év hátra lévő részére szánt része (66 milliárd) és az „országvédelem” fele, 30 milliárd. Az ígérvény pedig (eddig) 163 milliárd.

A valóságban persze ennél sokkal több pénz ment el választás előtti kedélyjavításra, mert a tavalyi év végén, tehát a 2017 év terhére irgalmatlan pénzszórást végzett a kormány, rekordhiányt okozva decemberre.

 

Pót-rezsicsökkentés: a fával fűtők tizedannyit kapnak

A kormány minden család gázszámláján 12 ezer forintot jóváír, mert „a rendkívüli hidegben megnőtt a rezsi”. Megkapják a távfűtést használók is, a szenet, fát égetők esetében pedig megnövelik a szociális keretet egymilliárd forinttal. A valóságban körülbelül egy hétig volt szibériai hideg. A jelek szerint a legrosszabbul ezúttal is a fával fűtők járnak.

Az idei tél meglehetősen enyhe volt – kapta a tájékoztatást az Időkép meteorológusaitól a Független Hírügynökség. Ebből kiderül, hogy

a tél három hónapjában egyre-másra mérték a két számjegyű hőmérsékleteket.

Mikulás napján különleges, „tüzes” naplemente volt,  8-án az ország déli felében 10-15 fokot is mértek. Hasonlóan enyhe idő volt 11-én is, akkor 10-14 fokot mutattak a hőmérők. Másnap Drávaszabolcson rekord meleget mértek, 18,8 fokot, karácsony táján is 10 fok körüli hőmérsékletet élvezhettünk, aranyvasárnap például 10-15 fok volt országszerte.

Január is enyhén indult, a sok éves átlaghoz képest több fokkal melegebb volt. Az ország nagyobbik felében 10-14 fokot mértek, Mohácson melegrekordot regisztráltak 17,7 fokkal. Január közepén esett néhány centiméternyi hó, és lehűlés is következett, de 16-án már ismét melegedést jelentettek, 8-10 fokot mutattak a hőmérők. A hónap utolsó harmadában újra 6-9 fokos átlagos hőmérséklettel lehetett számolni, időnként havazást is regisztráltak, de 25-én ismét 11-12 fok következett.

Ezekben a hetekben például Zalában

kivirágzott a repce, és több helyütt előbújtak a legyek, sőt, a márványpoloskák is,

ami egyértelműen a természetnek a megszokottnál lényegesen enyhébb időre adott válasza.

A február eleje sem hozott dermesztő napokat, 2-án Pitvaroson hajszál híján megdőlt a hazai melegrekord: 15-17 fokot jelentettek. Később jött egy lehűlési hullám, volt ahol 20-25 centi hó hullott, de ez sem hozott magával különösebben hideg időt.

A hónap közepén egy mediterrán ciklon miatt újra havazott, de

az igazi tél csak a hónap harmadik harmadában

köszöntött be. Az úgynevezett „keleti szörny” szibériai hideggel árasztotta el az országot. 25-én a Kékestetőn hideg rekordot mértek, -11,1 fokkal, akkoriban Grönlandon melegebb volt, mint nálunk. A hónap végén valóban kemény mínuszok következtek, nyugaton -21 fok is előfordult, a Kékesen -12,8, a fővárosban a János-hegyen -8,2 fok volt. Míg március első napjaiban még borzongatott egy kicsit a tél, de a nőnapra már el is szállt a „mérge”.

Fűtésszámla-adatok az időszakra még nincsenek, de az megkockáztatható, hogy összességében egyáltalán nem lesznek kiugró összegek. Ezekből (távfűtés+gáz, vagy tisztán gáz alapján) a havi 30-50 ezer forintból fog tehát a kormány – egyáltalán nem a kampány miatt – jóváírni 12 ezret.

Ez havonta négyezer forint.

Külön tétel a fával, szénnel fűtők esete. Erre a hatalmas körre (800 ezer- 1 millió háztartás) a szociális pénzügyi keretet toldják meg egymilliárd forinttal.

Korábbi írásunkban már bemutattuk, mennyire kis segítséget kapnak a jövedelmi létra legalján imbolygó tömegek, akik körében azért marad a fával, szénnel, de gyakran mindenféle szeméttel fűtés módja, mert nem tudják kifizetni a gázt.

Az akkori becslés szerint egy nagyon szerény körülmények közt élő családnak (vagy egyetlen lakónak), ha csak egyetlen szobát fűt, négy-öt köbméter fára biztosan szüksége lehet télen.

Ehhez írt ki pályázatot a Belügyminisztérium. A szociális tűzifa és szén beszerzéséhez 2255 önkormányzat (a csaknem 3200-ból) pályázott. Mindannyian nyertek, de az igényelt 6,1 milliárd forint helyett csak

az előzetesen meghirdetett négymilliárdot kaphatták meg.

A BM a kemény lombos fa köbméteréért bruttó 19 ezer forint támogatást adott, de az önkormányzatnak is be kellett szállnia egy ezres önrésszel.

Az általános fahiány miatt azonban a köbméterenkénti ár 25 ezerig is felkúszott. Vagyis szerény használat mellett százezer forinttal számolhattak a téli fűtés során. Az előzetes becslés szerint átlagosan

a téli fűtési igény negyedét lehetett fedezni a szociális keretből,

a többit a piacról kellett megoldaniuk az embereknek. Most tehát ennek az összegnek egynegyedét kaphatják meg utólag az önkormányzatok útján az így fűtők, pontosabban egy részük. A nyomorultak legcsóróbbjai.

A BM-es szociális keret méretét jellemzi, hogy ellátottanként (vagyis támogatásban részesülő személyenként) 2 köbméter járt (a rossz minőségű, gyorsan elégő lágy lombos fából 3 köbméter, amelynek támogatása mintegy 40 százalékkal kisebb), de háztartásonként legfeljebb 5 köbméter lehetett.

A KSH népességszámlálásának eredményéből tudhatjuk, hogy a mintegy bő négymillió lakásból másfél millió az egyedi helyiségfűtésű, de ennek jelentős része a régi építésű gázkonvektoros lakás.

A lakások jellemzői közül a falazat és a komfortfokozat adataiból lehet következtetést levonni. A tégla, kő, kézi falazó elemes készítésű épületből 2,6 millió van. Jellemzően ebből kerülnek ki azok a házak-viskók, amelyekben gyakran a közművek sincsenek bevezetve, a fűtés pedig „mindenevő”. Ismét csak becslés alapján 800 ezer- 1 millió háztartásról lehet szó, több gyerekes nagycsaládokról és egyedül élő idősekről egyaránt.

Ezzel számolva tehát az egymilliárdos pótkeretből – ha ugyanazok kapnak belőle, mint a téli segélyből – 1000-1200 (!) forint jut háztartásonként, három hónapra.

Ez nagyjából a tizede annak az összegnek, amelyet „jóváír” a kormány a szerencsésebb helyzetben lévőknek

– és a jómódúaknak is.

Természetesen akik utólag kapnak a pénzből a fára és szénre, nagyobb összegre számíthatnak, de a különbség így is szembeszökő.

Jön a tavasz és a téli rezsicsökkentés

Úgy látszik, a választásig most már minden nap kapunk valamit. Ránk is fér a sok ajándék a kormánytól, ami azt illeti, az elmúlt négy évben nem voltunk túlságosan elkényeztetve.

De most ennek vége, megnyílnak a kabinet pénztárcái, és amit eddig visszatartott, nehogy mohó módon idő előtt föléljük, azt most mind ideadja nekünk.

Még fel sem ocsúdtunk a tegnapi bejelentésből, hogy az Idősek Tanácsának ajánlására húsvét – és a választás – előtt minden nyugdíjas kap tízezer forint értékű Erzsébet-utalványt, ma a miniszterelnök személyesen jelentette be a Facebookon a téli rezsicsökkentést. Vagyis azt, hogy az idei nagy hidegre való tekintettel minden család 12 ezer forintot jóváírhat a gázszámlájából. Akik fával fűtenek, azok sem maradnak ki a jóból, egymilliárd forinttal megemeli a kormány az erre szánt támogatást, ennek végrehajtását pedig egyenesen Pintér Sándor belügyminiszter felügyeli.

Persze, holnap is lesz nap és holnapután is. 31-et kell még aludnunk a választásig, jó lenne tudni, bírja-e ígéretekkel a kormány, tartani tudja-e a maga által diktált ajándékozási iramot.

Lenne még számtalan ötletünk, hogy mivel lehetne megörvendeztetni bennünket, de ezeket most nem vezetjük elő, mert nem szeretnénk követelőzőnek látszani.

Lapszem 2018. március 5.

Ma az Adorjánok és az Adriánok ünneplik a névnapjukat. Szeszélyes idő lesz, de határozott felmelegedéssel, helyenként széllel és vegyes formájú csapadékkal. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +7, késő este -2, +3 fok körül várható. Lapszemlénk következik.

 

Magyar Idők – Vona kínos pillanatai Marosvásárhelyen

Hosszasan számol be Vona Gábor erdélyi kampánykőrútjáról a lap, amely szerint az rögösre sikerült. A Jobbik elnökét több, magyarok lakta városban is szembesítették pártja szélkakas-politikájával és képviselőinek a határon túli magyar közösségeket sértő kijelentéseivel.

„Árulókkal nem tárgyalunk, kár volt idejönni! Menj haza! Minek jöttél ide? A disznóólamat nem bíznám rád. Olyan vagy, mint teknőben a víz: ide-oda loccsan. Simicskának benne van az öliben. Aki nemzeti volt, azt kiraktátok! Hol van az üveg­gyöngy?”

– mondták a Vadhajtások.com által közzétett videóban az erdélyi kampánykörúton lévő Vona Gábornak Marosvásárhelyen, ahol mintegy negyven haragos magyar fogadta. Székelyudvarhelyi fórumán szintén indulatos kérdésekkel kellett szembesülnie.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kijelentette: teljesen elhibázottnak tartja, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke erdélyi kampánykörútra vállalkozott. Az RMDSZ vezetője ismételten arra kérte a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyieket, hogy éljenek a szavazati jogukkal.  A politikus úgy vélekedett, hogy nagy meglepetésre nem kell számítani az erdélyi magyarok voksai tekintetében.

Magyar Nemzet – Kopogtat a valóság

A jó előre az április 8-i parlamenti választás főpróbájának elkeresztelt hódezővásárhelyi megméretés rácáfolt a politikai erőviszonyokkal, az esélyekkel kapcsolatos eddigi tudásunkra, vagy legalábbis megkérdőjelezte azt – szögezi le a lap publicisztikája, amely szerint mintha a valóság kopogtatna az ajtón; kinek nem várt, féktelen örömet, kinek rég nem érzett, jeges riadalmat okozva. A Fidesz számára valóban óriási a tét áprilisban. Nem tudom, mi az az ár, amit a hatalom megtartásáért már nem fizetnének meg, vagyis nem fizettetnének meg velünk. A várható fék nélküli, utánunk az özönvíz típusú osztogatáson túl nincs más eszközük, mint a migránsellenesség fokozása, az ellenzék revolverezése.

Orbán Viktor rájött, hogy ha a kiszemelt ellenség nem hajlandó a látómezőbe lépni, akkor közelebb kell találni egyet. Ezért lettek lemigránsozva a Miskolcra költözött cigányok, akik megjelenése anno az elbaltázott Fészekrakó program keretében súlyos feszültséget gerjesztett.

A kormányfő cinikus hatalomtechnikusként alighanem eleve számolt a kijelentését övező felháborodással. Ez már veszélyesebb terep, valódi konfliktusokkal, amelyeket az Orbán-kormány eddig tabusított, nem kezelt, most viszont az üst alatt fortyogó dühöt a saját céljaira hasznosítaná.

De az ellenzék sem mondhatja már, hogy a Fidesz az általa kiokoskodott választási rendszerben, az ellenfelek számára telepített akadálypályán nem győzhető le. A közhangulat fordulni látszik, a jelek szerint a választók kritikus tömege megfelelő ajánlat esetén kész lenne elsöpörni a 2010-ben létrejött centrális erőteret, véget vetve a Fidesz kormányzásának. A valóság az ellenzék ajtaján is kopogtat.

Magyar Hírlap – Ezermilliárdos megtakarítást hozott a rezsicsökkentés

Több mint ezermilliárd forintot takaríthattak meg a háztartások a rezsicsökkentés óta, az összes ágazatot beleszámolva ez az összeg eléri az 1177 milliárd forintot – mutatott rá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Noha a szocialisták 2013-as bevezetése óta támadják a rezsicsökkentést, pont az ő kormányzásuk alatt emelkedett tizenötször a gáz ára – állítja a lap.

Valamennyi ágazatot figyelembe véve a rezsmegtakarítás összege 1177 milliárd forintra nő – közölte lappal a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A legtöbbet összességében a villanyszámlán spóroltak a fogyasztók, ezen szolgáltatásért ugyanis 515 milliárd forinttal fizettek kevesebbet. A földgáz esetében közel 441 milliárd forint volt a lakossági felhasználók összes megtakarítása, míg a távhő árának csökkentésével 106 milliárd forint maradt a fogyasztóknál.

Ismert az is, a szocialisták 2013 óta támadják a rezsicsökkentést, legutóbbi közleményük szerint 2013. január 1-je óta a Fidesz hetvenezer forintot húzott ki a magyar családok zsebéből azzal, hogy drágábban adta a földgázt, mint amennyiért a magyar földgázkereskedő megvásárolta. Ezzel szemben csak 2002 óta tizenötször emelkedett a hazai gáz ára, sokszor úgy, hogy a kőolaj világpiaci árával párhuzamosan a földgázé is csökkent – állítja a lap.

Népszava – Önkéntesek a voksolás tisztaságáért

Eddig több mint 1300-an jelentkeztek a MENŐK Magyar Európai Nők Fóruma Egyesülete által indított „Számoljuk együtt a szavazatokat” nevű mozgalom felhívására. Az április 8. választásra a mozgalom önkéntes „független” választóköri delegáltak jelentkezését várja a helyi szavazókörök szavazatszámláló bizottságba, mindenekelőtt a választás tisztaságának, átláthatóságának megőrzése érdekében – írja a lap.

Hiába a pártsemlegesség, nem indult zökkenőmentesen az akció. A „Számoljuk együtt a szavazatokat” hivatalos Facebook-oldalt a januári induláskor ellepték a trollok, miattuk pedig a közösségi oldal adminisztrátorai felfüggesztették egy időre működésüket.

– A gond elhárult, azóta pedig folyamatosan jelentkeznek az önkéntesek, elsősorban a fővárosból, de a legkisebb falvakból is.

Fontosnak tartjuk, hogy a mozgalom önkéntes szavazatszámlálói már bizonyíthatták a hódmezővásárhelyi polgármester-választásnál, milyen is a tudatos és felelős önkéntes állampolgári részvétel, minden fizetség nélkül – vélekedett Pákozdi Éva, a MENŐK elnöke.

Felkészítőket is tartanak az aspiránsoknak, az első, budapesti és Pest megyei gyakorlást március 10-én tartják, a fővárosi Benczúr utcában. Az előadásokon való részvétel regisztráláshoz kötött, melyet a jelentkezem@szamoljukegyutt.hu e-mail címen lehet megtenni.

Elnézést kért az E.ON, amiért olcsóbban adja a gázt

0

Nem tetszett Németh Szilárdnak, hogy az E.ON olcsóbban kínálja a gázt, mint az állam. A Fidesz alelnöke szerint a cég azzal, hogy megjelent a piacon egy olyan termékkel, amely a rezsicsökkentett árnál is olcsóbban juttatja el a gázt a fogyasztókhoz, beszállt a választási kampányba.

Ezt nehezményezte Németh Szilárd, és ezt a piaci megoldást értelmezte úgy, hogy az E.ON beszállt a választási kampányba. (Erről egyébként a Független Hírügynökség is írt.)

Az E.ON most közleményt adott ki, melyben Németh Szilárd nevét ugyan nem említik, de lehetetlen nem arra gondolni, hogy a Fidesz felől érkező bírálatra reagáltak.

A közlemény szövege a következő:

„Sajnálatosnak tartjuk, hogy az E.ON 2017 októberében nyilvánosságra hozott, versenypiaci üzleti ajánlata a nagy gázfogyasztású ügyfélcsoport számára jelentősen félreértelmezett formában jelent meg.

Az E.ON az ügyfeleknek folyamatosan megújuló komplex szolgáltatási ajánlatokat kínál. Ez esetben az ügyfelek a gáztermék mellett biztosítási terméket is igénybe vehetnek. Ez az ajánlatunk olyan ügyfeleknek szól, akik a kisvállalkozásokhoz hasonló fogyasztással rendelkeznek. Hasonló kedvező versenypiaci ajánlattal más piaci szereplők is jelentkeztek az elmúlt években.”

A közlemény első mondatát a könnyebb érthetőség miatt lefordítanánk magyarra. Az E.ON ezzel azt akarta közölni a Fidesszel és személyesen Németh Szilárd alelnök úrral, hogy nem az embereknek adnák olcsóbban a gázt – ők továbbra is a rezsicsökkentés által magasan tartott áron vásárolhatnak e közkedvelt égési termékből -, hanem csupán a nagy gázfogyasztású ügyfélcsoport számára biztosítják az alacsonyabb árat.

MSZP: Háztartásonként hetvenezret buktunk a gázáron

Négy év alatt egy átlagos háztartás hetvenezer forinttal többet fizetett a gázért, mert a kormány nem érvényesítette a világpiaci áresést – állítja az MSZP frakcióvezetője. Tóth Bertalan szerint ez a rezsiblöff.

Az MSZP bírósági per útján kapta meg a hivatalos adatokat, amelyekből Tóth Bertalan szerint az derül ki, hogy a Fidesz nyerészkedett a rezsicsökkentésen, éveken át hazudott, mert az árcsökkentés sokkal kisebb volt, mint a világpiaci áresés.

Ezzel 2013 és 2017 között összességében hetvenezer forintot vettek ki a családok zsebéből – mondta sajtótájékoztatóján a frakcióvezető. Mint mondta, a rezsicsökkentés éveiben, 2013-14-ben 6,5 forinttal lett olcsóbb a gáz köbmétere, noha a beszerzési ár 14,32-vel esett. Ez két év alatt 11 ezer 300 forint volt egy átlagos családban. Ezután zuhanni kezdett a gáz ára a világpiacon, 2016-ban már 22 ezer 140 volt a fogyasztói többletfizetés.

Tóth Bertalan szerint ez nem más, mint „rezsiblöff”.

A frakcióvezető azt is bejelentette, hogy feljelentést tesznek Homolya Róbert ügyében. A fejlesztési minisztérium államtitkáráról az OLAF azt állapította meg, hogy két uniós programban összeférhetetlen volt a személye, ezért a teljes támogatási összeg, 3,3 milliárd forint visszafizettetését javasolja az Európai Bizottságnak.

A Fidesz-frakció közleményben reagált, többek között azt írták: Európában a magyar családok jutnak a harmadik legalacsonyabb átlagáron a gázhoz.

Tegnap egyébként a párt alelnöke, Németh Szilárd azért bírálta az E.ont, mert a világpiaci árakhoz igazodva csökkentette a gáz árát – szerinte ez beavatkozás a kampányba.

Ez volt ma – 2017. november 9.

0

Ezt a rendszert meg kell baszni

Csintalan Sándor nem tartja magát megmondó embernek vagy újságírónak, hanem inkább sajtómunkásnak. De a vele készített interjúnkból az is kiderül, hogy mi a különbség Orbán és a Fidesz között, illetve, hogy Simicska Lajos „be se teszi a lábát a tévébe, rádióba, az újsághoz”. Arról is volt szó, hogy nem hisz abban, hogy olyan információ derüljön ki a miniszterelnökről, amely által megvilágosodik az ország.

Orbán és a saját lábon állás

Az ország saját lábán áll, nem szorul más pénzére – mondta Orbán Viktor a magyar diaszpóra képviselőinek budapesti értekezletén. A miniszterelnök nem először fejtegeti hangzatos kijelentésekkel a magyar gazdaság sikereit abból a megközelítésből, hogy ezek kizárólag „magyar” eredmények, pedig a hazai gazdaság igen nagy mértékben támaszkodik a külső, elsősorban az uniós támogatásokra. Ezek összege sok ezer milliárd forint évente. A témáról ebben és ebben a cikkünkben olvashat többet.

Az Európai Parlament elnöke bekéreti a magyar uniós nagykövetet

Antonio Tajani, az Európai Parlament (EP) elnöke be fogja kéretni a magyar uniós nagykövetet a „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultáció leállítása érdekében – közölte Guy Verhofstadt, az uniós képviselőtestület liberális frakcióvezetője szerdán a Twitteren.

„Így kell beszélni a nőkkel, az összestől meg kell kérdezni, hogy akar-e…”

Miközben Magyarországon is egyre több nagy tekintélyű embert vádolnak szexuális zaklatással, és tele van a média a visszaélésekről szóló beszámolókkal, illetve azzal, hogyan áll a közvélemény ehhez a mindenütt jelen lévő problémához, több hónap után a héten fejeződött be egy magyar reality, amelynek úgy tűnik, szerves részét képezte a nők megalázása és szexuális kihasználás. A műsorban látható visszaélésekről részletesen írtunk.

A felemás rezsicsökkentés

Az elmúlt napokban ismét erősödni látszik a rezsicsökkentés tematizálásának a kísérlete a kormány részéről. Pedig ahogy a Magyar Energiahatékonysági Intézet elemzése, illetve a KSH adatai alapján megírtuk, negatív hatásai is vannak a rezsicsökkentésnek, és nem is jelent olyan nagy könnyebbséget a fogyasztóknak.

Kevin Spacey-t lecserélik a főszereplésével készült filmben

Meglehetősen szokatlan és rizikós dologra vállalkozott Ridley Scott mindössze néhány héttel A világ összes pénze című új filmje bemutatója előtt: úgy döntött, hogy a szexuális zaklatási botrányba keveredett Kevin Spacey helyett Christopher Plummer fog szerepelni a már leforgatott alkotásban. Arról, hogy ez hogy valósulhat meg, ide kattintva olvashat.

A felemás rezsicsökkentés

Azt csak a Fidesz kampánystratégiái tudhatják, hogy lesz-e újabb választási rezsicsökkentés.  Az viszont biztos, hogy lakossági energetikai beruházások az egész országnak a hasznára válnának, nemcsak a potenciális energia-megtakarítás miatt, hanem jelentős építőipari élénkítő hatásuk miatt is, ami végigcsoroghatna az egész gazdaságon.Több hasznot hajtva, mint az árak mesterséges leszorítása, azaz a rezsicsökkentés.

 

Az elmúlt napokban ismét erősödni látszik a rezsicsökkentés tematizálásának a kísérlete a kormány részéről. Csak ezen a héten Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Aradszki András a tárca energiaügyért felelős államtitkára emlegette a témát, s dobálózott a kormány által mesterségesen lenyomott villamosáram- és gázáraknak a lakosság pénztárcájára gyakorolt pozitív hatásaival. Az előbbi az Országgyűlés költségvetési bizottságának keddi ülésén, szokásos éves meghallgatásán büszkélkedett azzal, hogy a rezsicsökkentés elindítása és az idén szeptember vége között 1111 milliárd forintot takarítottak meg a családok. Aradszki pedig egy ugyancsak hét eleji sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy „amióta huszonöt százalékkal csökkentette a kormány a gáz, az áram és a távhő árát, a magyar családok évente átlagosan 170 ezer forintot takarítottak meg a rezsicsökkentéseknek köszönhetően”.

Tény, Európai viszonylatban ma ugyan olcsónak mondható a hazai gáz és áram ára, ám pénztárcánkhoz mérten nem annyira.  

Erre mutat rá a Magyar Energiahatékonysági Intézet most készült elemzése is: Magyarországon a jövedelmekhez viszonyítva megterhelők a rezsiköltségek. S ezt bizonyítja a Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb, szeptemberi adatokkal operáló nemzetközi árösszehasonlító vizsgálata is, amelyből feketén-fehéren kiderül, hogy vásárlóerőparitáson (azaz a családok kasszájához mérve) hol állunk Európában.

Forrás: Magyar Energetikai és Közműszabályozási HivatalL

Hát, nem túlságosan jól, hiszen – mint a mellékelt grafikon is mutatja – a modellezett (országos szintű átlagos nettó jövedelemmel rendelkező két tagú, eltartott nélküli budapesti) háztartás az idén szeptemberben jövedelmének a 4,3 százalékát költötte villamos energiára és földgázra, ami a 9. legnagyobb arány volt az EU-n belül. Igaz, ha megnézzük a rezsicsökkentés indulási évében készült hasonló grafikont, akkor azt látjuk, hogy ahhoz képest valóban mérséklődött a fajlagos teher, s csökkent a ráfordítási arány.

Forrás: Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal

Ez utóbbi azonban majdnem minden egyes vizsgált városbeli háztartásról elmondható, ugyanis az elmúlt években a világpiacon rezsicsökkentés nélkül is jelentősen mérséklődött az energia ára. Az is tény ugyanakkor, hogy a magyarországi villamosenergia- és földgázárak közel kétszer olyan mértékben ment lefelé, mint általában.

Szakértők azonban arra is rámutatnak, hogy az elmúlt egy-két évben már nem mérséklődtek érdemben a lakosság rezsiterhei – pedig a világpiaci árak lehetővé tehették volna azt.

Mint ahogy például legutóbb a szocialista párt közleményben hívta fel arra a figyelmet: Orbánék három éve magasan tartják a gáz, a villany és a távhő díjait, miközben a földgáz ára 2014 óta a felére csökkent és a kőolaj is 50-60 százalékkal olcsóbb.

Az már a Központi Statisztikai Hivatal adataiból derül ki, hogy a magyarok átlagosan összkiadásuk közel a negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére.

Forrás: KSH

Tavaly az élelmiszerek után a kiadások második legnagyobb szelete a lakásfenntartás és háztartási energia: az erre fordított 17 ezer forintos egy főre jutó havi összegen belül a legnagyobb, 64,1%-os részarányú kiadás a 10,9 ezer forintos fejenkénti havi összeget jelentő háztartási energia volt, amin belül gázra 3824, elektromos energiára 3480, szilárd tüzelőanyagokra 2643, meleg vízre és távhőre 953 forintot költöttek a háztartások – olvasható a KSH legfrisebb jelentésében.

 

A rezsicsökkentésnek negatív vonulatára is sokan felhívják a figyelmet: elsősorban s arra, hogy mesterséges piaci beavatkozás történik, s  pazarlásra ösztönöz.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet szerint is így álla a helyzet, s állítják: a rezsicsökkentés önmagában, energiahatékonysági szemléletformáló programok és támogatás nélkül rossz üzenetet küld a fogyasztóknak. Azt sugallja, hogy az energia olyan árucikk, amiből van bőven, és az árának nem feltétlen kell az értékét tükrözni.

Önmagában hiába csökkennek az energiaárak, ha az energiát továbbra is pazarlóan, alacsony hatékonysággal használjuk fel.

Ma a lakosság az energia-felhasználás 35 százalékáért felelős. Ennek mintegy felét meg lehetne takarítani a lakások korszerű, komplex energetikai felújításával – állítja az Intézet, amely emlékeztet a FüHü által is ismertetett felmérésükre, mely rávilágított, hogy a hazai 4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékában gondolják úgy a bennlakók, hogy szükség lenne egy vagy több felújítási, karbantartási feladatra az épületben. Ami az egyes épületminőségi problémákat illeti, kiugró számban említették meg az épületek hőszigetelésével összefüggő hiányosságokat, a nyílászárók cseréjének indokoltságát, a tető, födém hőszigetelésének hiányát vagy cseréjét, vagy a fűtéskorszerűsítés, illetve a fűtési rendszer átalakításának szükségességét.

A lakossági energetikai beruházások pedig az egész országnak a hasznára válnának, nemcsak a potenciális energia-megtakarítás miatt, hanem jelentős építőipari élénkítő hatásuk miatt is, ami végigcsoroghatna az egész gazdaságon.

Több hasznot hajtva, mint az árak mesterséges leszorítása, azaz a rezsicsökkentés.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!