“Ciszjordániából és a Gázai övezetből egységes kormányzati struktúrát kellene létrehozni a Palesztin hatóság irányítása alatt” – javasolja Joe Biden a Washington Postban. Pontosan ez az, amit Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem akar.
A 74 éves Netanjahu, aki a legtöbb időt töltötte el a kormányfői székben, Nagy Izraelt szeretne vagyis egységesen Jeruzsálem irányítása alá helyezné a palesztin területeket. Ahonnan a szélsőséges zsidó telepesek megpróbálják kiűzni a palesztinokat. Eddig ez csakis a szélsőségesek terve volt, de most már ez válhat mainstreammé Izraelben – figyelmeztet a Haaretz:
“Ha Szíriából milliók menekülhetnek Törökországba és Ukrajnából ugyancsak milliók mehetnek el Európába vagy a világ más államaiba, akkor ez miért lenne lehetetlen a gázai övezetben?” – tette fel a kérdést Guy Lerer, az izraeli 13-as csatorna műsorvezetője a Twitter utódán az X-en. Eddig ez Meir Kahane rabbi szélsőséges híveinek kérdése volt, de a Hamász terrorakciója után mind többen kérdezik ezt olyanok is mint a 13-as csatorna műsorvezetője, aki különben a fogyasztók problémáival foglalkozik békeidőben.
Netanjahu mesterterve
Az izraeli miniszterelnök szándékosan “nézhette el” a Hamász október hetediki támadását, hogy a válaszcsapás közelebb vihesse céljához, a Nagy Izraelhez.
Ez ugyan csak a szélsőjobboldal hivatalos programja, de Netanjahu amiatt lépett ki a kormányból korábban, mert döntöttek arról, hogy Izrael kivonul a Gázai övezetből. Netanjahu nem kivonulni hanem bevonulni akart a Gázai övezetbe, és ehhez kellett a Pearl Harbour hatás. Roosevelt elnök 1941-ben be akart lépni a második világháborúba, hogy legyőzze az agresszíven terjeszkedő Japánt és a náci Németországot. Ezért hajlandó volt szövetséget kötni a Szovjetunióval is. Csakhogy az USA közvéleménye nem kívánta a háborút. A londoni nagykövet, Kennedy elnök édesapja nyíltan békepárti volt. Mit tett Roosevelt? Olajembargót vezetett be Japán ellen. Ez hosszútávon megbénította volna a szigetország gazdaságát és a hadsereg ütőképességét. Ezért Japán hadüzenet nélküli támadásra készült méghozzá az USA ellen nem pedig a Szovjetuniót vette célba pedig Hitler erre kérte Todzso miniszterelnököt. Japánnak ugyanis Holland Indonézia olaja kellett, a szovjet olaj Bakuban messze volt a szigetországtól, és arra a szintén olaj hiánnyal küszködő náci Németország is szemet vetett. Roosevelt elnök tehát “elnézte” Pearl Harbourt, mert utána az amerikai közvélemény egy emberként támogatta a háborút. Benjamin Netanjahu is ilyen konszenzusban bízik, mert semmiképp sem akar palesztin államot, és emiatt hajlandó szembemenni legfőbb szövetségesével, az Egyesült Államokkal is.
Az USA világpolitikát csinál, Izrael a nemzetbiztonságért aggódik
Biden elnök azért akar valamiféle palesztin hatóságot, amely egyesíti Ciszjordánia és a Gázai övezet irányítását, mert tudja, hogyha Izrael menekülésre készteti a palesztinokat, akkor nagyon hosszú távra szembekerülhet a régió államaival. Jordánia külügyminisztere máris közölte:
“mindenfajta tömeges menekülés a palesztin területekről elfogadhatatlan!”
Jordánia lakosságának a többsége már így is palesztin. Ugyanez az álláspontja Sziszi egyiptomi elnöknek is, és egyetlen arab ország sincsen, mely bevállalna többmillió palesztin menekültet. Csakhogy Nagy Izrael területén máris több arab él mint zsidó. A különbség egyelőre minimális, de fokozatosan tolódik el a palesztinok javára, mert a lakosság fiatalabb Ciszjordániában és a Gázai övezetben. Antony Blinken amerikai külügyminiszter már háromszor is járt Izraelben a Hamász október hetediki tárgyalása óta, találkozott a Palesztin Hatóság vezetőjével, Mahmud Abbasz-szal is. Meggyőznie Benjamin Netanjahut nem sikerült. Hiába kérte az izraeli miniszterelnököt, hogy kíméljék meg a polgári lakosságot a Gázai övezetben. Netanjahu képmutatóan közölte:
”Sajnos nem sikerült alacsonyan tartani a polgári áldozatok számát.”
Az offenzíva célja csak részben a Hamász megsemmisítése, a másik, be nem vallott cél: a palesztinok menekülési hullámának előidézése. Csakhogy befogadó állam híján ez nem jelenthet mást mint még több palesztin polgári áldozatot. Netanjahu a palesztinokat beáldozná anélkül, hogy bármifajta megoldás körvonalazódna. Biden elnök javaslata arról a palesztin államról, amelyben Ciszjordánia és a Gázai övezet egységes irányítás alá kerülne, Netanjahu miniszterelnök számára elfogadhatatlan. Nagy Izrael, melyben Ciszjordániát és a Gázai övezetet Jeruzsálemből irányítanák, az arab és általában a muzulmán országok számára elfogadhatatlan.
Marad a patthelyzet egyre több áldozattal a Gázai övezetben, már amíg Netanjahu miniszterelnöki székben nem csak politikai túléléséért küzd, hanem személyes szabadságáért is.
Pinchas Goldschmidt, az Európai Rabbi Konferencia elnöke abból az alkalomból tette fel a kérdést, hogy a világ most emlékezik meg Auschwitz felszabadulásának hetvenötödik évfordulójáról.
A rabbi visszaemlékezik arra, hogy nagyszüleit Magyarországról vitték marhavagonban Auschwitzba, ahol gázkamrába kerültek sok rokonukkal együtt. A mai európai zsidóságot alapvetően meghatározza a holokauszt élménye – hangsúlyozza a rabbi, aki a német közszolgálati Deutsche Welleben fejtette ki a nézeteit. Pinchas Goldschmidt rabbi emlékeztet arra, hogy a holokauszt után az európai zsidók nagy része úgy érezte: nincsen jövője Európában! Kivándoroltak az Egyesült Államokba vagy Palesztinába, ahol azután 1949-ben megalakult Izrael állam. Csak egy kisebbség maradt meg Európában – hangsúlyozza a rabbi.
Háromféle antiszemitizmus létezik
Pinchas Goldschmidt rabbi szerint ma Európában a szélsőjobboldali, a szélsőbaloldali és az iszlamista antiszemitizmus létezik. Egyre inkább hallatja a hangját. A zsidók közösségei több mint 1700 éven át voltak aktív részesei az európai történelemnek. Európának mindig hasznára váltak a zsidók. Ezt kérdőjelezte meg a holokauszt. „A mi célunk világos: maradni szeretnénk Európában, és abban reménykedünk, hogy ez lehetséges is lesz!” – hangsúlyozta az Európai Rabbi Konferencia elnöke, aki a Deutsche Welleben fejtette ki a nézeteit Auschwitz felszabadulásának hetvenötödik évfordulóján.
Yuri Foreman önvédelemre tanítaná a vallásos zsidókat
Yuri Foreman kiáltványban fordult a helyi zsidó közösséghez mondván: az antiszemita akciókkal szemben a zsidóknak meg kell tudni védeniük magukat! Yuri Foreman, aki rabbi diplomát is szerzett, meglepődött azon, hogy az USA legnépesebb városában, melyben nagyon sok zsidó él, milyen erős antiszemitizmus tapasztalható.
„A jesivák oktassanak önvédelmet is!”
Ezt javasolja a Fehéroroszországból érkezett bokszoló rabbi. „Nem elég Istenben bízni, hogy ő majd megment!” Yuri Foreman szuper váltó súlyban szerzett világbajnoki címet, majd vallási tanulmányokat folytatott. Így lett rabbi. Nem csak prédikál hanem önvédelmi tanfolyamot is vezet olyan zsidó fiataloknak, akik meg akarják védeni magukat New Yorkban. A város főpolgármestere persze megígérte az antiszemita akciók után, hogy a rendőrség maximálisan odafigyel a zsidó közösség intézményeire. Yuri Foreman rabbi viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy az utcán is érhet valakit agresszió, ha a külsején látszik, hogy vallásos zsidó. Yuri Forman a jellegzetes külső jeleket magukon viselő lubavicsi irányzat követője.
„Mi zsidók gyakran váltunk a gyűlölet céltábláivá. Ezért azt is kell tudnunk, hogy mit tegyünk ilyen helyzetben? Az agresszió mindig azt éri, aki gyengébb vagy legalábbis mások gyengébbnek tartják. Azért fontos az önvédelmi sport, mert magabiztosabbá teszi a zsidókat !” – érvel a boksz bajnok rabbi.
Fiával tartott hazafelé a zsinagógából Willemsdorf kerületben Yehuda Teichtal rabbi amikor két arabul beszélő férfi rátámadt és leköpte őt az utcán. Az eset még pénteken történt , de csak most derült ki, mert a rabbi levélben tájékoztatta a hitközséget Berlinben.
Levelében a New Yorkban született rabbi hangsúlyozta: Berlin lakóinak döntő többsége nyilvánvalóan nem tűrheti el, hogy valakit a hite miatt megtámadjanak az utcán. A rabbi bejelentést tett a rendőrségen is, ahol azonnal megkezdték a nyomozást a tettesek után. Németországban az elmúlt évben 20%-al nőtt az antiszemita bűncselekmények száma. Németországban a rendőrségnek külön részlege foglalkozik az ilyen típusú bűncselekményekkel.
Kétféle aktív antiszemitizmust különböztetnek meg
Az egyik a neonáci jellegű zsidó ellenesség, mely a migráns válság miatt felerősödött Németországban, ahol az Alternative für Deutschland párt az ellenzék legerősebb képviselőjeként bekerült a Bundestagba. Aktivistái között sok neonáci szimpátiával joggal gyanúsítható ember van.
A másik fő csoport a muzulmán szélsőségesek, akik fellépnek a zsidók ellen Németországban is. Ezért hangsúlyozta most a zsidó rabbi, hogy a két támadó egymás között arabul beszélt.
A Deutsche Welle közszolgálati portál az eset kapcsán felhívta az európai rabbi konferenciát , ahol a főtitkár elmondta: kontinensünkön fokozódnak az antiszemita bűncselekmények. Az európai rabbi konferencia reméli, hogy a német rendőrség mielőbb megtalálja a tetteseket, akik elnyerik jogos büntetésüket Németországban.
Jövőre már keresztény tábori lelkészek mellett zsidó rabbik és muzulmán imámok is segítik a katonák lelki gondozását a német hadseregben. Legalábbis ezt rendelte el Ursula von der Leyen hadügyminiszter asszony. Ám a közszolgálati Deutsche Welle arról számol be, hogy a miniszterasszonynak gondjai támadtak. Miért ?
A német hadseregben mintegy 300 zsidó és körülbelül 3000 muzulmán katona szolgál. Pontos szám nincs, mert nem tartják nyilván a katonák vallási kötődését. Ez adta az ötletet a hadügyminiszter asszonynak, hogy keresztény tábori lelkészek mellett zsidó rabbikat és muzulmán imámokat is toborozzon. A kormány rábólintott a tervre, de kiderült: nem olyan egyszerű a megoldás.
A zsidóknak van egységes szervezetük, de a muzulmánoknak nincsen
A németországi zsidó tanáccsal a hadügyminisztérium könnyen megállapodhatott, de iszlám szövetségből sok van. Nem mindegyiknek tisztázott a háttere. Ezért a tábori lelkészek esetében a Bundeswehr ragaszkodik ahhoz: a rabbi vagy az imám legyen német állampolgár és a diplomája is legyen német! A külföldön képzett imámok ugyanis gyakran szélsőséges nézeteknek is hangot adnak, melyeket semmiképp sem tűrheti el a német hadsereg.
Afganisztánban kiderült: hiányoznak a rabbik és az imámok a Bundeswehr-ből
A németek is sok katonát küldtek Afganisztánba, hogy ott fenntartsák a békét. A zsidó katonáknak nagyon nehéz volt olyan társakat találni, akikkel együtt megülhették volna a vallási ünnepeket. Ezért aztán engedélyt kaptak arra, hogy az amerikai tábori rabbikkal tartsák a kapcsolatot Afganisztánban. A Bundeswehr muzulmán katonái igen hasznosak voltak a helyszínen, mert sokkal jobban megértették a helyi lakosság szokásait és gondolkodásmódját. Ugyanakkor, ha eljártak a mecsetekbe, akkor ott olyan prédikátorokkal is találkozhattak, akik szélsőséges nézeteket vallottak. Ezért tartja szükségesnek a német hadügyminiszter asszony, hogy a jövőben keresztény lelkészek mellett zsidó rabbik és muzulmán imámok is szolgáljanak a Bundeswehr-ben.
A magyar kormány becsapja a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz), és Izrael kormányát, amikor Lázár János ígérete ellenére a magyar zsidóságot képviselő szervezet hozzájárulása nélkül kívánja átadni a Sorsok házát – lényegében ezt tartalmazta a legnagyobb zsidószervezet közleménye, amikor kiderült, hogy a kormány egy kisebb zsidószervezet, a Köves Slomó által képviselt Egységes Magyar Izraelita Hitközség (EMIH) kapott megbízást. Az ügy előzménye, hogy a Sorsok háza már három éve elkészült, de a szakértők szerint Schmidt Mária koncepciója történelemhamisító. Ezt erősíti meg a Független Hírügynökségnek nyilatkozó Karsai László történész, aki szerint egy kis zsidó szekta – pénzért és hatalomért cserébe – segítséget nyújt a kormánynak a történelem meghamisításában. Karsai nem érti: egy rabbi hogyan meri bemocskolni a holokauszt emlékét.
Rövidesen átadhatják az egyébként már három éve elkészült, a Józsefvárosi pályaudvaron lévő holokauszt emlékhelyet. A Sorsok háza felavatását eddig a kormányon belüli hatalmi küzdelem, vagy inkább történelmi vita akadályozta?
FH
Tudomásom szerint a megnyitás fő akadálya egy konfliktus, amely Lázár János kancelláriaminiszter és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója között alakult ki. Ami azért rejtélyes, mert ez az ellentét korábban még nem létezett, akkor Lázár még csak polgármester volt. Ugyanis Schmitt Mária Hódmezővásárhelyen is létrehozott egy rendkívül nívótlan és történelemhamisító holokauszt kiállítást; talán később ezen vesztek össze.
Amikor a Sorsok háza ötlete előkerült, akkor Schmidt Mária és Gerő András történész forgatókönyv címen letett egy papírhalmazt az asztalra, amelyet azonban a Magyar Tudományos Akadémia, az ELTE, illetve a Mazsihisz szakértő csapata még megvitatásra is alkalmatlannak talált. Ezek után jelentette ki Lázár János, hogy a tervezett emlékhely nem jöhet létre a zsidó szervezetek támogatása nélkül.
Miért utasította el a szakértők széles köre – köztük ön is – a Sorsok háza első koncepcióját?
Azért, mert ami elénk került, az teljesen alkalmatlan volt a bírálatra. Ráadásul holokauszt ügyben korábban Schmidt Máriának már volt egy kudarccal végződött próbálkozása. Orbán Viktor felkérésére még 1998-ban hozta nyilvánosságra azt a tervét, amivel az auschwitzi 18-as pavilon magyar anyagát szerették volna frissíteni. A koncepció azonban hemzsegett a rendkívül durva tárgyi tévedésektől, ráadásul a Horthy rendszer védelmét, apologetikáját is tartalmazta. Ezért aztán a hazai szakértőktől kőkemény kritikát kapott. A bírálat után valószínű megfogadta, hogy a megvalósulásig többé nem ad ki kezéből koncepciót.
Ezzel ugye nem azt akarja mondani, hogy az utána született elképzeléseket sem ismerte senki?
De, az állítom. Schmidt Mária a legnagyobb titokban készítette elő a Terror Háza Múzeum terveit, ami ugyanazon tervek alapján készült, mint az említett kudarcos auschwitzi, vagy később a Szabadság téri megszállási emlékmű, illetve a szóban forgó Sorsok háza múzeum. Az Alaptörvény preambuluma és valamennyi emlékhely azt sugallja, hogy nem a magyar nép, hanem a bennünket megszálló tatárok, törökök, németek, majd bolsevik oroszok követtek el történelmi bűnöket. Tehát
mindenről a megszállók tehetnek, a magyarság pedig olyan ártatlan, mint Gábriel arkangyal maga.
Továbbá hogy történelme során Magyarország mindig az elnyomottak oldalán állt, hősiesen vette fel a harcot a megszállókkal szemben, s mentette az üldözötteket. Mindez durván történelemhamisító koncepció!
A Sorsok háza esetében ez egy nagyon rossz kezdettel párosul, hisz az Szita Szabolcs ötlete volt, s vele a helyszín, tehát a Józsefvárosi vasútállomás terve is. Az elgondolás szerint egy holokauszt oktató és – kutató központ kialakítása volt a végcél. Ezt az ötletet Schmidt Mária habozás nélkül ellopta, ami jogállamban plágiumnak számít. Miniszterként Lázár János csak azzal bővítette az ötletet, hogy a Sorsok háza a holokauszt gyerekáldozatainak kíván emléket állítani. De
amikor megkérdezték szegény Lázártól, hogy miért pont a gyerekre gondol, akkor azt találta mondani, hogy semmiféle magyarázat, indok és érv nincs az ártatlan gyerekek elpusztítására. Ami azt sugallta, hogy a zsidó felnőttek, idős emberek meggyilkolására lenne bármilyen elfogadható magyarázat. Így indult a Sorsok háza projekt megvalósulása.
De ha nem tudják, hogy mi lesz, akkor mi alapján bírálják a Sorsok házát, amit nem fogad el a történészek egy része, a Mazsihisz elnöke Heisler András sem, de ha jól értem Lázár János sem?
Tudja, a valódi forgatókönyv termekre lebontva közli a kiállított tárgyak listáját, a bemutatott fényképek és a videók tartalmát, sorrendjét, méretét, továbbá a termek feliratait, illetve az egyéb feliratokat. Szóval a kiállítás forgatókönyve nem pusztán annyit tartalmaz, hogy a magyar nép csodálatos, csak a németek tehetnek mindenről.
Ehhez azért hozzátették, hogy a Sorsok háza az üldözötteknek nyújtott segítséget akarja bemutatni.
Valóban, mindenekelőtt az embermentőket akarják bemutatni. Mind a 900-at! Viszont nem lesz szó – vagy csak kevés – a meggyilkolt félmillió zsidóról, a több tízezer feljelentőről, a több százezer csendőrről és rendőrről, illetve katonáról, hivatalról és hivatalnokról, akik lelkesen vagy csak fegyelmezetten vettek részt a magyar zsidók totális jogfosztásában, kifosztásában és deportálásában.
Ha az emlékhely tervezői nem beszélnek az 1938-tól meghozott újabb és újabb zsidótörvényekről, akkor szerintük nem létezett jogfosztás, legfeljebb jogkorlátozás – ahogy azt Szakály Sándortól megtudtuk! Ugyancsak tőle hallottunk arról, hogy amikor 1941-ben halálba deportáltak 18 ezer zsidót, az pusztán idegenrendészeti eljárásnak számít. Ez a fajta történelemhamisítás nem új, rendkívüli mértékben felháborító, és egyébként 7.5 milliárd forintba került már eddig is az adófizetőknek.
Tulajdonképp ezzel magyarázható, hogy a Sorsok háza tanácsadó testületéből kiváltak a nemzetközi szervezetek szakértői?
Az izraeli Jad Vasem Múzeum, illetve a washingtoni Holocaust Memorial Múzeum szakértői, illetve az egész szakma nagyon pontosan tudja, hogy kicsoda és mit gondol Schmidt Mária, illetve mit írt korábban. Ugyanis a világon mindenhol úgy gondolják, hogy aki a Horthy rendszert ma is egy normális polgári demokráciának tartja, vagy aki nem ismeri el, hogy a második világháborúban akadt olyan nemzet, amelynek a célja a zsidók kiirtása volt, az nem magyarázható pusztán memória problémával, azzal, hogy elfelejtkezett a náci Németországról. Amikor tehát Jeruzsálemben, Londonban, vagy Washingtonban meghallották, hogy Schmidt Mária kezébe került az emlékhely megvalósítása, akkor távoztak a tanácsadók közül.
A még hivatalban lévő Lázár János kancelláriaminiszter ezért igyekezett megakadályozni a Sorosok háza megvalósulását?
Természetesen, hisz Lázár János nemcsak a Mazsihisz vezetőivel, hanem vezető magyar és külföldi történészekkel is tárgyalt, akik tájékoztatták Schmidt Mária addigi történelemhamisító tevékenységéről.
Miután Lázár János távozott a hatalomból, de a Mazsihisz ezek után sem adta a nevét a Sorosok háza megnyitásához, kellett egy új zsidó szervezet, így kerülhetett elő a Köves Slomó által alapított vallási közösség, amely támogatja az emlékhely megnyitását. De szerintem nekik is fájó lenne, ha itt történelemhamisítás történne. Nem gondolja?
Az már biztosnak látszik, hogy a Köves Slomó-féle ortodox zsidó szekta lesz a nevezett holokauszt emlékhely, illetve az oktatási- és kutatási központ működtetője, felügyelője. Köves ezt úgy tűnik elvállalta, s vele Schmidt Mária koncepciója mögé állt, a pénzt pedig a miniszterelnökség biztosítja.
A zsidó szervezet mindössze azért kell, mert minden történelemhamisító vállalkozáshoz szükség van egy tettestársra, jelen esetben kell egy dísz-zsidó!
Itt már nem az a kérdés, hogy Köves Slomó miért segédkezik a történelemhamisításban, hanem hogy mennyiért? Az teljesen nyilvánvaló, hogy busásan meg van fizetve; láthatóan ki van tömve pénzzel, ingatlannal, politikai befolyással, s persze a baloldali médiában is fontos pozíciót szerez. Minden pénzt megér az Orbán kormánynak, hogy Köves Slomó az egy évvel ezelőtti, kifejezetten antiszemita Soros kampány létét tagadta. A rabbi szerint a Soros plakátok nem voltak antiszemiták De miután harminc éve ezt a témát kutatom, én az ellenkezőjét állítom. Tehát Köves Slomó téved, nyilván szándékosan. Fogalmam sincs, hogy hogyan meri a holokauszt emlékét azzal bemocskolni, hogy odaáll Schmidt Mária mellé, s jelenlétével megpróbálja legitimálni. Nincs rá más magyarázat: Köves Slomónak is megvan az ára. Ugyanis a világon senki nem tud mutatni egyetlen holokauszt múzeumot, amely rabbi irányítása, felügyelete alatt működik. Jeruzsálemben, Washingtonban, Párizsban történészek vezetik a hasonló emlékhelyeket, mert azoknak a mai valláshoz nincs közük.
Lehet, hogy a két zsidószervezet csatájának vagyunk szemtanúi, amelyek azért küzdenek, hogy a kevés számú hazai zsidóságot saját hívei közé csalja?
Aligha, hiszen mindössze néhány ezer vallásos zsidó él Magyarországon, s legfeljebb 150 ezer asszimilált. Nem hiszem, hogy értük folyna a hatalmi harc. Inkább arról lehet szó, hogy a Mazsihisz vezetői, Zoltai Gusztáv kevésbé, de Heisler András élesebben bírálta az Orbán kormány holokauszt emlékével kapcsolatos megnyilvánulásait. A már említett Szabadság téri megszállási emlékművet, de a Sorsok házát is. Amíg Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Magyarország teljhatalmú ura, addig a Mazsihisznek aligha osztanak lapot, s ezzel meggyengítik. Viszont a kormány, s vele Schmidt Mária úgy gondolja, hogy egy ilyen durván történelemhamisító emlékhely, mint a Sorsok háza elfogadtatásához jól jön Köves Slomó, mint fügefalevél. Segítségével megpróbálják eltakarni, ami a világ elől eltakarandó. Azt remélik, hogy ez sikerülhet.
Nyilatkozott a 888-nak Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabija. Köves Slomó az a rabbi, aki a legutóbbi választási kampányban – mint utóbb magyarázkodta -, önhibáján kívül Hollik István fideszes képviselő választási szórólapján szerepelt. És ugyancsak ő az a rabbi, aki más zsidó szervezetek vezetőivel ellentétben felvállalta a Sorsok Háza projektet, mely a magyar államnak a vészkorszak idején viselt felelősségét lenne hivatott a lehető legkisebb mértékűre csökkenteni.
A történet másik szereplője a 888. internetes portál, amely korábban azzal vált ismertté, hogy az egyik volt szocialista pártelnök feleségét szexuális segédeszközként ajánlotta a kifinomult ízléssel megáldott, nyilván keresztény és konzervatív értékeket valló olvasótábor figyelmébe. Ez a 888 nevű portál amúgy a napokban arra bíztatta az egyetemi ifjúságot, hogy jelentsék fel azokat a tanáraikat, akik nem a NER szellemiségétől vezérelve tartják előadásaikat, és liberális eszméket terjesztenek.
Jól egymásra találtak: a fideszes zsidó és a feljelentésre, mások rendőrkézre adására mindig kapható házmester.
Kizárt dolog, hogy a kormány rabbija, Köves Slomó ne tudott volna a 888 általunk is ismertetett csínyeiről. Már ezért is el kellett volna tekintenie, hogy szóba álljon G. Fodor Gábor portáljával, de hát valamiért nem tartotta fontosnak, hogy visszautasítsa az interjút, de lehet úgy is fogalmazni, hogy fontosnak tartotta, hogy a portálnak nyilatkozzon.
Ízlések és pofonok különbözők, nem vagyunk egyformák. Vannak, akik undorodnak a besúgóktól, ha másért nem, mert a vészkorszak embertelenségeire emlékeztetik őket. Köves Slomó túllépett ezen aggályain, és mindent elmondott, amit a Habony-média eme zászlóshajója hallani akart. Például azt, hogy az antiszemitizmus ma egyre inkább a baloldalon jelentkezik, mert a baloldali lapok bírálják Izraelt. Köves Slomó itt úgy tett, mintha nem tudná, mi a különbség az antiszemitizmus és Izrael mai, Netanjahu által politikájának bírálata között. A kormány kiválasztott rabbija játssza a hülyét, mintha nem lenne a számára is a napnál világosabb, hogy Benjamin Netanjahu nem egyenlő Izraellel (még kevésbé a zsidósággal) – mint ahogyan Orbán Viktor sem egyenlő Magyarországgal, és amikor az Európai Unió illetékes testületei a magyar miniszterelnököt kritizálják, akkor nem a magyar embereket bántják, hanem Orbán Viktort.
Köves Slomó egyetlen szót sem veszteget a valódi antiszemitákra – azokra, akik ma Magyarországon Horthy szobrokat avatnak, a Hitlert imádó Wass Albert verseit dicsőítik. A kormány kiválasztott rabbija úgy tesz, mintha nem tudná, hogy az, amit a 888 és hasonló szellemiségű társai művelnek, finoman fogalmazva is, nem más, mint házmestertempó. Írhatnánk ennél konkrétabban is, hogy mire gondolunk, de nem szeretünk fölöslegesen bíróságra járni, enélkül is tudja mindenki, hogy mit gondolunk a 888-ról és arról, aki nyilatkozóként szóba áll velük.
Az egyik legrégebbi magyar zsidó imaházat a zsidó újév alkalmából avatták újjá. Utoljára a török hódoltság alatt működött zsinagógaként.
Források szerint a zsidó közösség már IV. Béla idején, a 13. században gyakorolhatta vallását Budán. A Budavári Zsinagóga elődje 1461-ben épült és 1686. szeptember 2-án pusztult el, amikor a keresztény seregek visszafoglalták Buda városát. Ez a nap a budai zsidók tragédiája lett. A felbőszült csapatok
lemészárolták a zsinagógába menekülteket, majd felgyújtották az épületet, amely összedőlt és betemették.
A romokat a 60-as években tárták fel, majd az épület sokáig kiállítóhelyként üzemelt. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), a Budapesti Történeti Múzeum, a Fővárosi Önkormányzat és a Budavári Önkormányzat között létrejött megegyezésnek köszönhetően a Táncsics Mihály utca 26. szám alatt található imaház 2018 szeptemberétől ismét betölti vallási funkcióját. A Budavári Zsinagóga új rabbija Faith Áser Ákos lett, akinek David Lau, Izrael askenázi főrabbija küldött áldást.
Fotó: EMIH kommunikáció
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija az újjáavatott zsinagógáról örömünnepként beszélt. Elmondta, hogy több száz évvel ezelőtt az imahely utolsó rabbija, Schulhof Izsák nem gondolta volna azt, hogy ennyi idő után újjáavatják. Köves Slomó szerint
„a zsidó nép él.”
Nem ereje, hatalma, nagysága által, hanem azért, mert az isteni kinyilatkoztatás örök tűzéhez hűen ragaszkodik népe.
Köves Slomó összefogásra szólított fel Mátyás király zsinagógájának megmentéséért is, amely a Budavári Zsinagógától körülbelül 60 méterre található. Szerinte ezt is illene újjáavatnia a magyar államnak.
Fotó: EMIH kommunikáció
Az újjáavatáshoz az Óbudai Zsinagóga közössége adományozott Tóra tekercset, a mezüzét pedig Binyomin Jacobs, Hollandia országos főrabbija helyezte el a kapun. Az ünnepségen részt vett Áder János köztársasági elnök és több diplomata, köztük David Cornstein amerikai és Iain Lindsay brit nagykövet is.
A Budavári zsinagóga a zsidó újév, a Ros Hásána alkalmával kezdi meg működését, és egyelőre a nagy ünnepeken, illetve péntek esténként és szombatonként tartanak Istentiszteleteket. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítása továbbra is látogatható lesz a nagyközönség számára.
A Független Hírügynökség több cikkben is foglalkozott azzal, hogy Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Hollik István, a Fidesz-KDNP képviselőjének választási szórólapján szerepelt.
Megírtuk azt is, hogy Köves rabbi utóbb a Zsidó.com portálnak adott interjújában némiképp visszakozott, és elnézést kért, amiért – megfogalmazása szerint – a szórólapon olvasható szavait úgy is lehetett értelmezni, hogy ő beszállt a kampányba.
Hogyan lehetett volna másként értelmezni?
Kedden este az Egyenesen című műsorban Köves rabbi némiképp árnyalta a képet. Árnyalta és ezzel még jobban összegabalyította. A műsorvezető, Kálmán Olga kérdésére ugyanis ezzel kapcsolatban ezt válaszolta: „amikor Hollik megkereste őt, nem száz százalékig tudatosult benne, hogy a Hollikot lényegében támogató szavai szórólapra kerülnek”.
Ha nem száz, akkor vajon hány százalékig tudatosult Köves rabbiban, hogy szavai és fényképe egy szórólapon fognak szerepelni? 5? 10? 57,3? Mire számított, amikor azt mondta, hogy Hollik Istvánban látja a garanciát, hogy a zsidó hitélet és kultúra kiteljesedését segíteni fogja.
Ember így nem beszél baráti társaságban, asztalnál, pohár bor, üdítő, netán kávé mellett. Ember így nyilatkozni szokott, mert ez egy szórólapra, politikai nagygyűlésre szánt szöveg.
Köves rabbi végül megnyugtatott mindenkit: bármelyik demokratikus pártnak megadja a támogatást, egyedül azoknak nem, akik néhány éve még a Dunába lőtték volna a zsidókat.
A demokratikus pártok vélhetően nem fognak tolongani Köves rabbi irodája előtt, hogy éljenek a felajánlott lehetőséggel. Pedig, kifejezetten szórakoztató volna, ha Köves rabbi fotója mellett ezt olvashatnánk valamennyi ellenzéki párt kiadványaiban: Csak az MSZP-ben, a DK-ban, az LMP-ben, az Együtt-ben, a Párbeszédben – megfelelő aláhúzandó – látok garanciát a zsidó hitélet és kultúra támogatására.
Aláírás: Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.
Amúgy Köves rabbi – ugyancsak a Zsidó.comnak adott interjújában – azt is megemlíti, hogy Horthy nem volt államférfi, és mint mondta, „fogok erről beszélni Hollik Istvánnal.”
Hátha ez is felkerül egy fideszes szórólapra.
És akkor már Orbán Viktorral is kellene erről beszélnie Köves rabbinak, merthogy a miniszterelnök tavaly júniusban a megújult Klebersberg-kastély átadásán kivételes államférfinak nevezte Horthy Miklóst.
Azért, lássuk be, van abban valamennyi ellentmondás, hogy Köves rabbi azokban látja a zsidó hitélet és kultúra kiteljesedésének garanciáját, akik egy szerinte nem-államférfit kivételes államférfinak tartanak.
Amint arról korábban a Független Hírügynökség is beszámolt, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija Hollik István Fideszes képviselőjelölt választási szórólapján szerepelt. A szórólapon Köves arról ír, hogy Hollik István személyében lát garanciát arra, hogy zsidó hitéleti és kulturális élet kiteljesedéséhez minden szükséges segítséget megkapjanak.
Köves Slomó politikai szerepvállalását követően többen is megütközésüket fejezték ki. Így Radnóti Zoltán, a Mazsihisz rabbitestületének elnöke, aki a Magyar Nemzetben nyílt levélben kérte számon Kövestől, amiért beszállt a kampányba.
Köves a Zsidó.com portálnak adott interjúban elnézést kért, ahogy fogalmazott: „ha ez a kampányba való beszállásként értelmeződött, akkor lehet hogy hiba volt, ezért elnézést.”
Mindehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy miközben értékeljük Köves Slomó gesztusát és bocsánatkérését, a megfogalmazás lehetett volna egyértelműbb és szerencsésebb is. Egy pártszövetség képviselőjelöltjének szórólapján, ahol a pártszövetség, jelent esetben a Fidesz-KDNP logója is szerepel, nem a kampányba való beszállásként értelmezhető, hanem a kampányba való beszállás.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
