Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Putyin és Potyemkin

Lehet abban valami jelzésértékű, hogy Putyin, fontosnak tartotta orosz földre vitetni Potyemkin herceg koporsóját, aki úgy láttatta a valóságot „mintha” létezne, pedig az csak PR díszletként funkcionált.

Az oroszok elvitték Potyemkin herceg koporsóját Herszon városából, ahol évszázadokig őrizték a Szent Katalin székesegyházban. Potyemkin herceg Nagy Katalin cárnő szeretője és bizalmasa volt. Miután az oroszok elfoglalták a tengermelléket, a cárnő őt nevezte ki kormányzónak. Amikor Nagy Katalin a helyszínre látogatott, akkor az ő parancsára csinosították ki a házakat az utak mentén, hogy a cárnő virágzó vidéket láthasson. A csel bevált: Nagy Katalin megdicsérte Potyemkint, aki semmit sem tett a vidék fejlesztéséért viszont jó PR-ral leplezte ezt. A Potyemkin falvak így váltak a valóság meghamisításának bevált módszerévé. A hazugság a hatalom hétköznapi eszköze azóta is orosz földön. Putyin ennek újabb bizonyítékát adta abban a beszédben , melyet az orosz egység napján mondott el.

Sztálini örökség

A Szovjetunió belső határait Sztálin rajzolta meg hiszen ő volt a nemzetiségi ügyekkel megbízott népbiztos. Arra törekedett, hogy a tagköztársaságok soknemzetiségűek legyenek, így ne tudjanak fellépni a nemzeti érdek nevében Moszkvával szemben. Ezért Ukrajna határain belülre kerültek a keleti orosz többségű tartományok, melyeket most Putyin “visszaszerzett”. Ide tartozik Herszon is, ahol Potyemkin herceg örök álmát aludta. Csakhogy most a lakosság kitelepítésével az ő koporsója is elhagyta Herszont. Mit jelent ez a szimbólum? Az oroszok lemondanának Herszonról cserébe a tűzszünetért?

Putyin: más államoknak is vannak területi követelései

Az orosz államfő azt állította, hogy Lengyelország, Románia és Magyarország is jogosan követelheti Ukrajna egyes területeit hiszen azokat erőszakkal ragadták el tőlük. Ezzel megint a sztálini örökségre célzott, hiszen 1947-ben a párizsi békében a szovjet diktátor igényei szerint alakultak a kelet-európai államok határai.

A Szovjetunió először a Hitler-Sztálin paktum alapján foglalta el Lengyelország keleti részét, melyet Fehéroroszországhoz illetve Ukrajnához csatolt. Románia keleti tartományai: Besszarábia és Bukovina szintén a Szovjetunió részei lettek. A párizsi béke szentesítette ezeket a területszerző lépéseket.

Magyarországtól Kárpátalját csatolták szovjet Ukrajnához.

Radoslaw Sikorski korábbi lengyel külügyminiszter többször is úgy nyilatkozott, hogy Putyin korábban is tett ajánlatot Ukrajna felosztására, de ezt Varsó következetesen visszautasította. Amikor erről kérdeztem Varsóban Szeremetew herceget, az akkori hadügyi államtitkárt, elmesélte, hogy semmiképp sem kívánják felülvizsgálni a második világháború után megrajzolt határokat hiszen ezzel kérdésessé tennék Lengyelország nyugati határait. Lengyelország jelentős német területekkel gyarapodott a második világháború után.

Most mind a lengyel mind a román kormány visszautasította Putyin célzásait. A magyar kormány egyelőre hallgat. Nyilván ez is része “a különleges magyar-orosz kapcsolatoknak”, amelyekről manapság ugyancsak hallgatni kell.

Mit keres Putyin Wagner hadserege Szudánban?

Putyin zsoldos hadseregének katonái nem a demokráciát őrzik Afrika országaiban, hanem a Putyin érdekeit kiszolgolgáló rezsimek fennmaradását segítik elő minden (akár piszkos) eszközzel. Igaz, az aranybányászatból eredő haszon sem mellékes tényező a rezsim védelmére.

Prigozsin emberei nyíltan grasszálnak Khartum belvárosában. Ők őrzik az aranybányákat, amelyeknek a kitermelési adatai szigorúan titkosak. Annál is inkább, mert Szudán ezzel az arannyal fizet Oroszországnak a fegyverekért. A Le Monde információi szerint az oroszok 2017-ben érkeztek Szudánba, és hamarosan részesedést szereztek az aranybányákban. Azóta néhány bánya teljesen átment az oroszok tulajdonába. Épp akkor amikor az arany ára a csúcsra érkezett Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete után.

Szudán Afrika harmadik legnagyobb arany termelője  Ghána és Dél Afrika után.

Mihail Potyemkin Putyin embere Szudánban

Putyin pártjának ifjúsági tagozatáról startolt Szentpétervárról, Putyin szülővárosából. Jelenleg az M Invest aranybányászati tröszt névleges tulajdonosa. A profit 100%-át megtarthatja holott a helyi törvények szerint annak egyharmadát be kellene fizetnie az államkincstárba. Miért? Mert az oroszok nemcsak fegyvert szállítanak, de a Wagner hadsereg biztosítja az igencsak bizonytalan szudáni hatalmi rendszer megmaradását.

Prigozsin, Putyin szakácsa a háttérben

Prigozsint azért nevezik Putyin szakácsának, mert ő kóstolta meg az orosz elnök kosztját. Ma is csak Prigozsin cége szállíthat a Kremlbe élelmiszert az elnöknek. Putyin megbízta Prigozsint, hogy továbbszolgáló katonákból toborozzon zsoldos hadsereget, amely a “gyarmati háborúkban” képviselheti az orosz elnök érdekeit. Szudánon kívül sok afrikai államban jelen vannak: Líbia, Közép Afrikai Köztársaság, Mali, Mozambik.

Igen aktívak Ukrajnában is, ahol sokszor rájuk bízzák a piszkos munkát. A Le Monde videó tanúsága szerint Szudánban ők képezték ki a különleges biztonsági erőket, amelyek pillanatok alatt teszik el láb alól a hatalom ellenfeleit. Míg a kínaiak gazdaságilag nyomulnak Afrikában, az oroszok katonailag – fogalmazta meg aggodalmait egy francia diplomata.

Mit csinál rekord számú orosz diplomata Magyarországon?

Miközben az uniós tagállamok nagy számban utasítanak ki orosz diplomatákat Putyin ukrajnai agresszióját követően – február 24 – Magyarországon a számuk egyre csak növekszik. Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársa listát közölt arról, hogy hány orosz diplomata ténykedik Magyarországon.

Az ukrajnai háború előtt a számuk 46 volt. Szeptember végére a számuk 56-ra nőtt. A kémelhárítás szakértői szerint ez rekord, a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a számuk. Október végén még egy diplomata jött Moszkvából, így a számuk 57-re nőtt.

Ezenkívül 3 orosz diplomata szolgál Debrecenben a főkonzulátuson. A Nemzetközi Beruházási Bank két vezetője is orosz diplomata útlevéllel rendelkezik miközben köztudott, hogy a hírszerzés tisztjei. Ha kémkedésen érnék őket, akkor sem lehetne őket letartóztatni és elítélni, legfeljebb kiutasitani. Dehát miért utasítana ki bárkit is Orbán Viktor kormánya, amely igen szívélyes viszonyt ápol Moszkvával Putyin Ukrajna elleni agressziója után is?!

Összehasonlításképpen: Londonban a sorozatos kiutasítások után jelenleg csak 35 orosz diplomata szolgál.

Mit csinál a Nemzetközi Beruházási Bank Budapesten?

Mind az Egyesült Államokat mind pedig Nagy Britanniát igencsak aggasztja ennek az orosz banknak a jelenléte Magyarországon akkor amikor a hasonló pénzintézeteket fekete listára   tették a NATO tagállamok. Még a Trump által kinevezett Cornstein nagykövet kérte az USA nevében, hogy Magyarország ne fogadja be az orosz bankot, melyet kémközpontnak tartanak Washingtonban. Bár Orbán Viktor nagy hangsúlyt fektetett Trump barátságara, de ezt a kérést megtagadta – méghozzá Putyin orosz elnök miatt. Míg a többi NATO állam elhagyta az orosz bankot addig a magyar kormány kitart mellette.

Csak 2018-ban derült ki, hogy Orbán Viktor megbízásából Moszkvában tárgyalt 2010-ben Simicska Lajos és Nyerges Zsolt. A Fidesz gazdasági birodalmának akkori vezetői a KGB – ma FSZB – székházában, a Ljubjankán is látogatást tettek.

Már akkor a figyelmükbe ajánlották az orosz üzleti kapcsolatokat  és utaltak rá, hogy hamarosan újjászervezik az egykori KGST bankot. Putyin ezt végül is 2012-ben jelentette be hivatalosan.

Orbán és Simicska szakítása épp az orosz ügyekben kezdődött: a miniszterelnök mindenképp vissza akarta szerezni az oroszok részesedését a Molban, hogy ezzel saját gazdasági birodalmat megalapozza. Simicska ezt ezért ellenezte. Veszített. Orbán orosz kapcsolatai azonban egyre csak erősödtek: Putyin kérésére a Beruházási Bank Magyarországra költözött abból a célból, hogy kihasználja egy uniós tagállam előnyeit. Mind Brüsszel mind pedig Washington felhívta erre az Orbán kormány figyelmét, de hiába. A Beruházási Bankot a diplomata útlevéllel rendelkező, igen megbízható Nyikolaj Kozov  vezeti. Neki nem lehet ismeretlen Magyarország hiszen a papája 1956-ban részt vett annak a KGB csapatnak a tevékenységében, amely leverte a forradalmat. Szerov tábornok, a szovjet titkosszolgálat akkori vezetője személyesen tartóztatta le Maléter Pál tábornokot, aki Nagy Imre kormánya nevében tárgyalni akart a szovjet csapatok magyarországi parancsnokával Tökölön. Nagy Imre perében és a megtorlásokban is meghatározó szerepet játszottak a KGB tanácsadói. Jurij Andropov nagykövet innen startolt politikai pályáján, amely a KGB elnöki posztjáról vezetett a Szovjetunió első emberének tisztségébe. Nyikolaj Kozov papája 56-os szolgálatainak elismeréseképpen a magyarországi KGB parancsnoka lett.

Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően javasolta, hogy Magyarország lépjen ki a Beruházási Bankból, és az orosz bankot küldjék haza Budapestről.

Orbán mégsem így döntött. Vajon miért nem? A hivatalos magyarázat az, hogy Magyarország annyira függ az orosz földgáztól, hogy Putyin kívánságait akkor is teljesíteni kell, ha az idegesíti az Egyesült Államokat és más NATO szövetségeseket. Csakhogy mostanában a földgáz ára olyannnyira csökkent, hogy a holland gáztőzsdén visszaálltak az ukrajnai háborút megelőző árak.

Ebből kiderül: nem az uniós szankciók okozták a magas energia árakat, ahogy azt az Orbán kormány állítja.

Miért kötődik mégis Orbán Viktor ennyire Putyinhoz? A válasz ott lapulhat a Ljubjankán, ahol Orbán Viktor dossziéját őrzik.

Putyin háborúja Amerikával – tárgyalni Ukrajnáról

Az orosz elnök szerint Ukrajna mellékes hadszíntér, az igazi háború Oroszország és a Nyugat között zajlik.

Putyin szerint Biden elnöknek rá kellene szólnia Zelenszkij ukrán elnökre, hogy üljön tárgyalóasztalhoz az orosz elnökkel. Zelenszkij kijelentette: miután Oroszország magához csatolta Ukrajna négy kormányzóságát, ezért Putyinnal nincs miről tárgyalni.

Érdekes módon az ukrajnai háborúról csak igen keveset beszélt Putyin a Valdaj tanácskozáson – számolt be Stier Gábor magyar újságíró, aki évek óta meghívott vendég ezen az összejövetelen, ahol bizalmas körben Putyin viszonylag nyíltan felvázolja az elképzeléseit.

Gondolt-e arra Putyin elnök, hogy nyolc hónappal az orosz csapatok megindítása után így állnak majd a dolgok Ukrajnában? – kérdezte a magyar újságíró, de Putyin nem válaszolt. Okkal. Az orosz elnök villámháborút tervezett, és most nyolc hónap elteltével patthelyzetbe került Ukrajnában.

Tervezi-e Oroszország Odessza elfoglalását? A jövőben ukrán vagy orosz vízummal lehet majd felkeresni a kikötőt, melyet Nagy Katalin cárnő alapított?

Erre a kérdésre sem válaszolt Putyin elnök. Ebből is látszik, hogy jelen pillanatban nagy a zűrzavar a moszkvai elitben, ahol mind többen tartják egyértelműen kudarcnak Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Putyin-Trump-Orbán

Mindhárman Kissinger egykori amerikai külügyminiszter elképzelését hangoztatják: közvetlen amerikai-orosz tárgyalások kellenek az ukrajnai konfliktus rendezéséhez. 30 baloldali demokrata honatya és honanya is ezt kérte Biden elnöktől. Ez az elképzelés tehát nem kizárólag republikánus ötlet az USA-ban sem. A demokrata politikusok visszavonták ugyan javaslatukat, de az kiderült Washingtonban mind többen gondolkodnak a közvetlen tárgyalásokra Moszkvával. Biden elnök legutóbb úgy nyilatkozott, hogy a G20 csúcstalálkozón nem kíván találkozni Putyin elnökkel. Az amerikai diplomácia megpróbálta megakadályozni Putyin részvételét a G20 tanácskozáson, de sem a vendéglátó sem pedig az ázsiai, afrikai, latin-amerikai résztvevők nem támogatták ezt az ötletet.

Az Egyesült Államokban november elején választásokat tartanak. Ha megerősödnek az ellenzéki republikánusok, akkor blokkolhatják Biden elnök sok elképzelését. Erre számít Donald Trump, aki újra az USA elnöke szeretne lenni, és ebben reménykedik Orbán Viktor, aki kifejezetten tart a demokrata adminisztrációtól. A budapesti amerikai nagykövetség nemrég videóban hívta fel a magyar kormány figyelmét a szövetségesi hűségre. A NATO mind kevésbé tolerálja Orbán Viktor “különleges kapcsolatát “ Vlagyimir Putyinnal. A CIA Budapesten is kutakodik, hogy megtudja: miért is alakult ki “megbonthatatlan barátság” az egykori KGB alezredes és Orbán Viktor között hiszen a magyar politikus azzal kezdte pályafutását, hogy követelte a szovjet csapatok kivonását Magyarországról.

Csökken a gázár – Magyarországon marad a magas ár

0

Putyin elnök még arról beszélt február elsején, hogy “magyar barátaink az ötödét fizetik az orosz földgáz árának.“ A választási kampány idején a Fidesz azzal aratott sikert, hogy “ha van olcsó orosz földgáz, akkor van rezsicsökkentés is.”

Mindez nem volt oly rég, de jelenleg a magyar családok, cégek és önkormányzatok jelentős része retteg a gázszámlától, melyet nem tud kifizetni. Putyin ezzel a hazugsággal biztosította Orbán sikerét a választásokon? Orbán politikai árat fizet Putyin szivességéért?

Miért? Kéthónapos csúszás van a tőzsdei gázárak és a Magyarországra szállított orosz gáz között. Augusztusban a csúcson volt a gázár, ezért kell most ötszörös árat fizetni.    Köbméterenként 1000 forint fölötti árat jelent annál a gázmennyiségnél, melyet Szijjártó Péter alkudott ki augusztusban. Emiatt viszont a tárolókban levő gázmennyiséget méregdrágán szerezhette be az MVM.

A magyar tárolók még nincsenek teljesen feltöltve, ide olcsóbban lehet gázt beszerezni hiszen a tőzsdei ár most kedvezően alakul. Olcsó nyugati gáz érkezhet és érkezik is – mármint a G7 gazdasági portál szerint.

Mikor térhet vissza a rezsicsökkentés?

Addig biztosan nem amíg a magyar fogyasztók a nyári áron  méregdrágán beszerzett orosz földgázt használják. Csakhogy enyhe tél esetén ez lesz a helyzet egészen a fűtési szezon végéig. Vagyis a rezsicsökkentésére legfeljebb jövő nyáron számíthatnánk.

De miért csökkentené a rezsit az Orbán kormány, ha nincs választási kampány?

Közben pedig a Nemzeti Bank a szűkös deviza keret terhére vásárolja a földgázt Moszkvától. A magyar lakosságnak tehát együtt kell élnie hosszú távon a rezsicsökkentés csökkenésével vagyis azzal, hogy a családok jövedelmének egyre nagyobb részét kell félretenni a gáz és villanyszámla kifizetésére. Olyan országokban, ahol figyelnek a szociális problémákra, az állam a családok segítségére siet, de a nemzeti együttműködés rendszerében

“mindenki maga a felelős a saját szociális helyzetéért”.

Ez magyarul azt jelenti: a kormánynak nincs egy fillérje sem a szociális támogatásra. Marad a tartós életszínvonal csökkenés, amely épp a legszegényebb rétegeket sújtja a legjobban pedig ők voltak azok, akik Orbán Viktornak megnyerték az áprilisi választást.

“Putyin kész a világháborúra”

Nyina Hruscsova, az egykori szovjet vezető dédunokája , aki Oroszországról ad elő amerikai egyetemeken, hogy Putyin kész világháborút kirobbantani.

Nyina Hruscsova, aki jelenleg New Yorkban a New School-on tanít, most épp  Oroszországban van, ahol sokan már bespájzolnak nukleáris sugárzás elleni tablettákból.

Putyin a Valdaj vitaklubban vázolta fel világképét, mely szerint az USA kétségbeesetten védelmezi a régi világrendet, amelyet egy új váltana fel. Ez több pólusú világrend lenne. Putyin az egyik pólusnak Oroszországot képzeli el noha az orosz GDP elmarad Dél Korea mögött is.

Nukleáris háború szélén áll-e a világ? – kérdezte a közszolgálati televízió minden oroszok elnökétől. Putyin ahelyett, hogy egyértelműen cáfolt volna, hosszat sóhajtott. A kérdező szerint is megszólalhatott a vészcsengő e hosszú sóhaj hallatán. Erre Putyin azt mondta:
”ha így történt, akkor jól van, mert pontosan az volt a célom, hogy az emberek éberek legyenek. Ezt a célt elértem.”

Korábban a szovjet vezetők is gyakran fenyegették meg saját népüket a nukleáris apokalipszissel. Ennek annak idején az volt a fő célja, hogy a nép megijedjen, majd megnyugodjon, mert a hatalom elsimította a válságot. Közben pedig megfeledkezzen az óriási áldozatról, mely egy erős hadsereg fenntartásához kell egy gazdaságilag gyenge országban.

Csakhogy most más a helyzet: az orosz hadsereg, amelybe annyi pénzt beleöltek, szánalmasan leszerepel Ukrajnában. Putyin diplomáciája teljes kudarc. Legutóbb Szamarkandban hű szövetségese, Hszi Csinping kínai elnök is  így szólt Putyinhoz:

Vologya, fejezd be a háborút Ukrajnában!

Kínának is sokkal fontosabb az USA mint Oroszország.

Putyin barátsága nem kifizetődő

Ezt Orbán Viktor is elismerte szokásos pénteki rádió interjújában amikor közölte:

a tőzsdei árat fizetjük az orosz gázért.

Amikor február elsején Moszkvában járt a magyar miniszterelnök, akkor Putyin még azt ígérte : magyar barátaink jóval olcsóbban kapják meg az orosz földgázt mint mások. Erről szó sincs. Orbán viszont azzal büszkélkedhet, hogy nálunk van orosz földgáz sok uniós országban viszont nincs. Csakhogy boldog és dolgos népünket nem az érdekli, hogy honnan jön a földgáz hanem az, hogy legyen fűtés télen és a családok, intézmények és önkormányzatok ki tudják fizetni a gázszámlát. Magyarországon általános a számla frász hiszen a családok jövedelmében jóval nagyobb a rezsi részesedése mint a gazdagabb tagállamokban. Erre Orbán Viktor kevesebb figyelmet fordít, mert a kormánynak nincsen pénze a problémák enyhítésére mint sok más uniós tagállamban. Miért nincs?

Miért volt a Vodafone megvásárlására több mint 300 milliárd forintért?

Ilyen kérdéseket nemigen tesz fel a kormánypárti sajtó Orbán Viktornak, aki viszont független újságíróval csak külföldön találkozik, de csak akkor, ha muszáj.

A magyar miniszterelnök a Kossuth rádióban bírálta az olajmultikat, melyek nyerészkednek az energiaválságon. De hogyha a tőzsdei árat fizetjük az oroszoknak, akkor miért nem veszünk mástól földgázt? Jelenleg másoktól olcsóbban lehetne földgázt venni mint Oroszországtól. Miért ragaszkodik Orbán Putyinhoz?

Egyrészt, mert Putyin pénzeli a magyar miniszterelnököt a MET gázkereskedelmi cégen keresztül. A magas földgáz ár szépen megnövelte a Svájcban bejegyzett cég profitját, melyből a magyar miniszterelnök is részesülhet.

A másik ok Orbán dossziéja lehet. Amikor az USA és a Szovjetunió megállapodott arról, hogy Magyarország átkerül a nyugati érdekszférába, akkor a budapesti amerikai nagykövet megkérdezte szovjet kollégáját: kik fogják békésen, vér nélkül menedzselni a rendszerváltást Magyarországon? A szovjet nagykövet egy kis időt kért, majd átadott egy dossziét azokról a nevekről, akik a magyar rendszerváltást “problémamentesen” levezényelhetnék.

A KGB listáján szerepelt az ifjú Orbán Viktor neve is…

Izraeli útlevéllel menekült el Oroszországból Putyin keresztlánya

0

Kszényija Szobcsak televíziós műsorvezető lakását átkutatta a rendőrség. Putyin keresztlánya, aki az utóbbi időben gyakran bírálta az orosz elnököt az ukrajnai agresszió miatt, ezekután úgy látta: jobb, ha Nyugatra távozik. Izraeli útlevéllel lépte át Litvánia határát.

Az orosz rendőrség szerint a házkutatás csak rutinmunka volt, nem ellene kerestek bizonyítékot hanem egy televíziós főnök ellen. Kszényija Szobcsak azonban úgy véli: azért a televíziós riportjáért vették őrizetbe, amelyikből kiderült, hogy az orosz börtönökben szisztematikusan kínozzák a rabokat, különösen azokat, akik amiatt kerültek be, mert bírálták Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Kszényija Szobcsak azután kapta meg az izraeli állampolgárságot, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Litvániában csakis azért fogadták, mert izraeli állampolgár. A balti államok általában nem engedik be a menekülő oroszokat, mert attól tartanak, hogy közöttük kémek is lehetnek. Most viszont Landsbergis litván külügyminiszter közölte: Kszényija Szobcsak izraeli állampolgár, és nincs rajta egyetlen szankciós listán sem, ezért 90 napig vízum nélkül is Litvániában maradhat.

Putyin keresztlánya jól ismeri keresztapját: félrevezető információkat tett közzé az interneten arról, hogy Törökországba akar menekülni, majd hirtelen megjelent Fehéroroszországban, ahonnan azután elérte Litvánia és egyben az Európai Unió határát.

Putyin politikai keresztapjának lánya

Az orosz elnök politikai pályáját Szentpéterváron kezdte, ahol akkoriban Anatolij Szobcsak volt a polgármester. Putyin a privatizációval és a pénzügyekkel foglalkozott felhasználva KGB kapcsolatait. Később a maffiával is összefogott, de ez nem zavarta Szobcsakot, mert Putyin pénzt hozott a házhoz. Ezért is kérte meg őt, hogy legyen lányának keresztapja. Kszényija Szobcsak kezdetben jócskán kihasználta kapcsolatait Putyinhoz, és látványos karriert futott be az orosz televíziókban. Az újgazdag arrogáns fiatal nő oly sok néző ellenszenvét váltotta ki, hogy egy időre levették a képernyőről. Erre politikai karrierbe kezdett. Részt vett a nagy tüntetésekben Putyin ellen 2011-12-ben. Majd “liberális” színekben  elindult az elnökválasztáson 2018-ban. 1,7% ot szerzett egy olyan választáson, ahol Putyinnak csak nyilvánvaló csalással sikerült győznie. Az ellenzék folyamatosan azzal gyanúsította Kszényija Szobcsakot, hogy valójában titkosszolgálati megbízást teljesít: játsza az ellenzékit a médiában és a politikában, hogy így próbáljon törvényes színezetet adni Putyin rendszerének, amely már egyetlen demokratikus elvet sem respektál.

Az ukrajnai agresszió után tele lehetett a hócipője “hőn szeretett keresztapjával”, és inkább Nyugatra menekült, mert Oroszországban immár Putyin keresztlányának sincs biztonságban az élete.

Putyin fél

A kormányőrség előre be nem jelentett hadgyakorlatot tartott Moszkvában, ahol páncélosokat is kivezényeltek az utcára. Az FSZO nevű elit testőrség akcióját pontosan úgy tervezték meg mintha egy puccskísérletet próbálnának meg elhárítani.

A brit hírszerzés szerint Putyin immár totális háborút hirdetett meg Ukrajnában, és ennek sok ellenfele van Oroszországban is. Putyin viszont rádöbbent: ha Oroszország veszít, akkor neki vége van! Ezért állította a csapatok élére Szurovikin hadseregtábornokot, aki Szíriában a totális háború alkalmazását hidegvérrel gyakorolta. Aleppo városát földig rombolta. A milliós városban sok civil is meghalt miközben az oroszok és a szíriai kormány csapatok veszteségei minimálisak voltak. A város lerombolását ugyanis a tüzérség és a légierő végezte. Szurovikinról tudni kell, hogy nemrég még a légierő parancsnoka volt Oroszországban. A nyugatiak komoly légvédelmi fegyverekkel látták el Ukrajnát, de ezek csak a repülőgépek ellen védenek. Emiatt az orosz harci gépek nem is mernek berepülni Ukrajna fölé, ahol még egy 60 éves vezérőrnagy is az életét veszítette amikor gépét lelőtték.

Az új orosz stratégia az, hogy orosz földről indított rakétákkal pusztítják el Ukrajna infrastruktúráját. Már rég feledve van az, hogy nem támadnak polgári célpontokat. A totális háború egyik célja éppen az, hogy megtörje a polgári lakosság ellenállását, és a tárgyalóasztalhoz kényszerítse Ukrajnát.

Változhat az USA politikája?

Biden elnök eddig teljes mértékben támogatta Zelenszkijt, aki kijelentette: nem tárgyal Putyinnal. Csakhogy 30 amerikai demokrata honatya levelet írt Biden elnöknek  tárgyalásokat sürgetve az oroszokkal. A levelet azután visszavonták, de jól látszik, hogy nemcsak az ellenzéki republikánusok gondolnak arra, hogy tárgyalni kellene Putyinnal. Kissinger, a republikánusok 99 éves veterán tanácsadója már régóta sürgeti a tárgyalásokat Zelenszkij feje fölött Moszkvával. Putyinnal vagy az utódjával.

A CIA régóta keresi azt az orosz politikust vagy katonát, aki hajlandó puccsal eltávolítani Putyint. Az orosz elnök csak a titkosszolgálatban bízik, a katonákban nem. Csakhogy a titkosszolgálat presztízse a mélyben hiszen Ukrajna az ő háborújuk volt kezdetben, és csúfosan megbuktak. Sztálin halála után Zsukov marsall és Moszkalenko tábornok tartóztatta le Beriját, aki a titkosrendőrség élén a legnagyobb hatalmat összpontosította a kezében.

A menekülő Ceausescut is a hadsereg fogta el, és egy laktanyában ülésezett a különleges bíróság , amely halálra ítélte őt és nejét. A bíróság elnöke Stanculescu tábornok volt, akit Ceausescu nevezett ki a katonai hírszerzés élére.

Orbán kirúgta az energiaügyekért felelős magyar diplomatát a csúcs kellős közepén

Másfél órát kapott arra Baranyai Gábor, aki nagyköveti rangban szolgált Brüsszelben a magyar képviseleten, hogy összepakoljon és végképp távozzon. A hírt a jól értesült brüsszeli Politico azzal kommentálta, hogy rendkívüli szokatlan az uniós gyakorlatban hasonló gesztus magasrangú diplomatákkal kapcsolatban.

Nemrég a brüsszeli uniós képviselet vezetője, Stelbaczky Tibor hagyta el posztját “önként”. Ez a nagykövet később sem kívánta elmondani távozásának okát, de diplomáciai források szerint Kirill moszkvai pátriárka ügye tette be nála a kaput. A pátriárkát, aki Putyin háborús propagandájának elszánt támogatója – korábban maga is a KGB-ban szolgált éppúgy mint az orosz elnök – az Európai Unió feketelistára akarta tenni. Ez egy szankciós csomag része volt, de Orbán Viktor, aki rábólintott először erre, később mégiscsak vétózott. Mint kiderült azért, mert Kirill pátriárka személyesen kérte, hogy vegyék le a listáról. Putyin barátja megígérte, hogy “nem lesz hálátlan”. Orbán ezért vétózott. Kirill pátriárka lekerült a fekete listáról, így több millió eurós külföldi befektetései is megmenekültek. Az oroszok hálája?

“Csicskáztatnak minket gáz ügyben”

Ezt mondta egy magát megnevezni nemkívánó kormánypárti forrás a Direkt36 portálnak. Semmi sem lett abból amit Putyin eredetileg ígért: Magyarország olcsóbban kap földgázt Moszkvától. Orbán és a magyar diplomácia is erre hivatkozott amikor felrótták a nyugati szövetségesek, hogy fenntartják jó kapcsolataikat Moszkvával azt követően is, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Magyarország tőzsdei áron kap földgázt Oroszországtól. Minthogy Szijjártó Péter augusztusban írta alá az erről szóló szerződést, ezért

magasabb az áron mint jelenleg amikor a piacon jóval olcsóbban lehet földgázhoz jutni.

Magyar mentesség

Orbán elégedetten nyilatkozott a csúcstalálkozóról mondván Magyarország mentességet kapott a gázársapka alól. Ezt a magyar kormány semmiképp sem akarta elfogadni, mert Putyin közölte: aki gázár sapkát alkalmaz az nem kap orosz gázt. Magyarország az olajembargó alól is mentesül, ezért tudja Orbán olcsón adni a benzint a magyar autósoknak.

A téli gázellátás nem azért látszik biztosnak, mert a magyar diplomácia szervilisen szolgálja Putyin érdekeit hanem, mert a török vezeték Szerbián keresztül érkezik Magyarországra. Putyin nemrég állapodott meg Erdogan elnökkel arról, hogy gázcsomópontot hoznak létre Törökországban.

Az uniós tagságra várakozó Szerbia elnöke, Vucsics jó kapcsolatokat ápol Putyinnal. A szankciók elől menekülő orosz cégek jelentős része Szerbiába települt. Szerbia semmilyen szankciót sem alkalmaz Oroszország ellen, a Szerbiába áttelepült orosz cégeket sem érintik a nyugati szankciók, melyeket Putyin agressziója váltott ki Ukrajna ellen.

Hazugság, Orbán a neved – avagy miért nem csökken a rezsi, ha a gáz ára csökken?

0

A földgáz ára júniusban indult emelkedésnek amikor a Gazprom leállította a szállítást az Északi Áramlat 1 vezetéken Németországba. Augusztus végén volt a csúcs 340 euróval. Most azonban 130 körül van a földgáz ára a holland gáztőzsdén, amely a nemzetközileg elfogadott mérce.

Miért nincs csökkenés Magyarországon, ahol nagyon sok családnak, cégnek és önkormányzatnak okoz gondot a magas gázár?

Orbán is, és Putyin is hazudott

Amikor a magyar miniszterelnök Moszkvában tárgyalt az orosz elnökkel február elsején, akkor mindketten azt állították, hogy hála a kivételesen jó kapcsolatoknak Magyarország olcsóbban jut orosz földgázhoz. A számlák kifizetésekor kiderült: erről szó sincs! Magyarország is az európai  árat fizeti az orosz földgázért.

A magyar kormány a legrosszabbkor kötött egyezményt a Gazprommal: augusztusban, amikor a gázár a csúcson volt.

Emiatt ma jóval többet kell átutalni a Gazpromnak mint ha most a piacon vennénk földgázt!

Ront a helyzeten a forint mélyrepülése is hiszen míg a magyar fizetőeszköz le addig a rubel, a dollár és az euró felértékelődött. A magyar fogyasztók forinttal fizetnek, de a Gazprom csak rubelt fogad el, melyet meg kell venni a piacon. Szijjártó Péter és Nagy Márton csak annyit tudott elérni, hogy a Gazprom beleegyezett a halasztott fizetésbe.
A nem orosz forrásból származó cseppfolyósított földgázért dollárban kell fizetni. A forinthoz képest a dollár különösen felértékelődött az elmúlt hónapokban.

Mindenkinek annyi földgáz jut és olyan áron, amilyet a saját kormánya elintézett – mondogatta Orbán Viktor. Aki az áprilisi választáson még megígérte a rezsicsökkentés rendszerének fenntartását.

Az ellenzék javasolta a 27%-os ÁFA csökkentését az energiahordozókra. Németország és néhány más uniós állam így tett, hogy enyhítsen a lakosság gondjain. A magyar kormány nem enged, mert minden adóbevételre szüksége van hiszen borulóban a költségvetés. Nemcsak az idei, de a jövő évi is.

Varga Mihály pénzügyminiszter a Portfolió portál konferenciáján kijelentette: a jövő év lesz a legnehezebb. Például azért, mert a fűtési szezon után fel kell tölteni a gáztárolókat. Kérdés, hogy miből?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK