Kezdőlap Címkék Politico

Címke: Politico

Politico: ismét felerősödtek a Fidesz kizárását követelő hangok az EPP-ben

0

Az újabb magyar kormányzati kampány miatt ismét felerősödtek a Fidesz kizárását követelő hangok az Európai Néppártban (EPP), de egyesek szerint Orbán Viktor miniszterelnök éppen ezt szeretné elérni – írta a Politico.

A brüsszeli hírportál bennfentes források alapján arról számolt be, hogy noha a konzervatív pártcsalád még nem hozott döntést, az ügy napirenden lesz a jövő heti frakcióülésen és a márciusi csúcstalálkozón is.

Rámutattak, a német Kereszténydemokrata Uniónak (CDU) „elege lett”, és ennek most először nyilvánosan hangot is adott, a Fidesz tagságának régebbi ellenzői pedig megpróbálják kihasználni a lehetőséget.

„A rakéta kilövőállásban van” – mondta egy névtelenséget kérő forrás.

A cikk szerint az EPP-ben sokan egyetértenek a magyar kormány migrációügyi álláspontjával, ugyanakkor sokkolta őket a Fidesz „hűtlensége”, amely az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker elleni támadásban is megnyilvánult.

Egy néppárti politikus azon véleményének adott hangot, hogy Orbán szándékosan pártja kizáratására játszik, hogy azt mondhassa utána, „látják, az EPP valójában le akarja rombolni Európát, meg akartak szabadulni tőlünk, a keresztény Európa megmentőitől”.

A Politico kiemelte, hogy a párt vezetői eddig megvédték Orbánt, egyrészt a magyar képviselői helyekre tekintettel, másrészt attól tartva, hogy kizárása esetén a Fidesz az euroszkeptikus erőkhöz csatlakozik.

Daniel Caspary CDU-s európai parlamenti képviselő azt mondta, hogy Orbán „elfogadhatatlan” lépéseit egyre nehezebb megvédeni a választóik előtt, de a kizárással sem javulna a helyzet sem Európában, sem Magyarországon. Aláhúzta: ha David Cameron volt brit kormányfő továbbra is részt vett volna az EPP találkozóin, akkor soha nem írta volna ki a népszavazást a brit EU-tagságról. A brit Konzervatív Párt 2009-ben lépett ki a néppártból.

Az Orbán Viktor megfegyelmezését célzó eddigi kísérletek egyike sem volt különösebben sikeres. Ami talán változik, hogy az Európai Néppártban már nem könyörögnek neki, hanem inkább a maradás előnyeire mutatnak rá, miután egy viszonylag kis ország csak akkor kaphat helyet a nagy asztalnál, ha tagja az EPP-nek – írta a szerző.

Az Euractiv hírportál számos EPP-tagpártot megkérdezett, és többségük azt válaszolta, hogy a kizárásnál kevésbé radikális megközelítés pártján vannak.

Az uniós ügyekkel foglalkozó híroldalnak egy névtelen néppárti forrás hangsúlyozta: ha gyengén szerepel a pártcsalád a májusi választáson, akkor „senki nem fogja Orbánt bántani”.

A francia Köztársaságiak egyik illetékese azt mondta, „a jobboldalnak a DNS-ében van, hogy nagyon különböző elemekből áll”, és az olasz tagpártok is azt közölték, hogy nem ellenzik a Fidesz tagságát.

(MTI)

CDU főnökasszony: ha Orbán tagja az Európai Néppártnak, akkor vitatkozhatunk vele

0

Ha kizárnánk, akkor erre nem lenne lehetőség – mondta Annegret Kramp-Karrenbauer, aki első látogatását tette Brüsszelben azóta, hogy decemberben a német kereszténydemokraták megválasztották őt Angela Merkel utódának a CDU élére. A brüsszeli Politico interjút kért a német politikustól, akinek fontos szerep jut a májusi európai választások során. A CDU ugyanis az Európai Néppárt vezető ereje, jelöltje az uniós bizottsági elnöki posztra Jean-Claude Juncker utóda lehet ezen a fontos poszton.

Az egész EU kihívásnak van kitéve

Ne az USA és Kína határozza meg a globális gazdaság fejlődésének az irányát hanem legyen ebbe beleszólása Európának is! – ez a legfőbb üzenete a CDU főnök asszonyának. Aki tisztában van vele: sokan nincsenek tisztában a kihívással és másképp ítélik meg a helyzetet. Így fordulhatott elő, hogy Brüsszel blokkolta a tervezett Alstom-Siemens egyesülést holott olyan európai cég jöhetett volna létre, mely versenyképes az egész globális gazdaságban. Annegret Kramp-Karrenbauernek az a véleménye, hogy minél több ilyen nagy európai cégre lenne szükség, mely versenyképes az egész világon. Az EU brüsszeli központjának politikai támogatottságra van szüksége. Mire számít májusban a CDU főnökasszonya?

Széles pártkoalíció kell az európai parlamentben

A Néppárt, a szocialisták, Macron mozgalma, a liberálisok és talán a Zöldek

Ők irányíthatnák együtt az Európai Uniót a következő öt évben. Semmiféle populista szélsőséges erő nem csatlakozhat! Sem jobbról sem balról! Mi lesz Orbán Viktorral, aki gyakran úgy beszél mint a szélsőjobb populisták?

Orbán súlyos problémát jelent a Néppártnak

A szociális piacgazdaság fejlesztésében egyetértünk a Fidesz-szel. A jogállamiság tiszteletben tartását fontosnak tartjuk. Az EU ebben az ügyben nem véletlenül indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Nem értünk egyet az egyetemi szabadság korlátozásával sem. Ha Orbán Viktor bentmarad az Európai Néppártban, akkor ott vitatkozhatunk vele. Ha kizárjuk, akkor ez a lehetőség elesik – mondta a CDU elnökasszonya a brüsszeli Politico-nak.

AKK, ahogy a német sajtó rövidíti, nem beszélt arról, hogy az Európai Néppártnak szüksége van a Fidesz támogatására. A felmérések szerint a centrum pártok gyengülni fognak mindenütt Európában míg a Fidesz még erősödhet is. Így az RMDSZ támogatásával egy csökkenő párt növekvő ereje lehet – ez pedig nem elhanyagolható az európai parlamenti erőviszonyok szempontjából. Erre számít a magyar miniszterelnök, aki nem véletlenül mondta azt Angela Merkel kancellárnak Pozsonyban a visegrádi csúcstalálkozón, hogy minden döntést halasszunk el a májusi választások utánra!…

USA azt szeretné, ha Magyarország kiadná Nikola Gruevszkit Macedóniának

0

Erről nyilatkozott a washingtoni külügyminisztérium egyik szóvivője a Politico című brüsszeli lapnak. Szerinte a Macedóniában elítélt ex miniszterelnöknek hazájában kell letöltenie a börtönbüntetését, melyet szabályos bírósági tárgyaláson hoztak meg Szkopjéban.

Macedónia ugyanebben bízik. Behívatták a magyar nagykövetet, hogy sürgessék az ex miniszterelnök kiadatását. Magyarország miniszterelnöke barátjának tekinti az ex kormányfőt, ezért fontolgatja a politikai menedékjog megadását Nikola Gruevszkinek.

Macedóniában az USA a jelenlegi kormányt támogatja, míg az oroszok Nikola Gruevszki oldalán állnak. Mind Moszkva, mind a magyar kormány Soros György és a CIA kezét látja abban, hogy Nikola Gruevszki kormánya megbukott és a volt kormányfőt börtönbüntetésre ítélték hazájában. Macedónia közeledni próbál a Nyugat felé, szeretne belépni az Európai Unióba és a NATO-ba. Amikor Jim Mattis amerikai hadügyminiszter nemrég a balkáni szövetségesekkel találkozott Zágrábban, akkor ott volt Macedónia képviselője is. Moszkva mellett csakis Belgrád tart ki a Balkánon, a szerbek – bár kaptak meghívást – de nem képviseltették magukat a zágrábi katonai tanácskozáson, amely egy Amerika által irányított Balkánról szólt és amelyet Putyin elnök elutasít, de nincsen pénze ahhoz, hogy a kis balkáni népeket a maga oldalára állítsa.

Orbánnak engednie kell

Orbán Viktortól függ, tag maradhat-e a Fidesz az EPP-ben. Ezt  Európai Néppárt jelenlegi frakcióvezetője mondta a Politico-nak adott interjújában. Weber, aki indulni kíván a Bizottság elnöki tisztéért, megjegyezte, hogy az Európai Parlament által egy hónapja kezdeményezett jogállami eljárás után Magyarországnak irányt kell váltania. Egyetért Brüsszellel abban, hogy a 7-es paragrafus alapján elő kell készíteni a szükséges szankciókat. Szerinte a 7-es paragrafus lehívása a párbeszéd kezdetét jelenti. Arra a kérdésre, hogy miért tart fenn szoros kapcsolatokat olyan vezetőkkel és pártokkal, akiket és amelyeket korrupcióval, illetve a jogállam megszegésével vádolnak, Weber megismételte, hogy hídépítőnek tekinti magát és nem kíván különbséget tenni jó és rossz európaiak között.

Szólt arról is, hogy szerinte a Bizottság nagyon eltávolodott az emberektől, ezért  megválasztása esetén szeretné helyreállítani a korábbi kapcsolatot. Ezt  elsődlegesebb lépésnek tartja, mint a migráció, vagy az euróválság megoldása. Megjegyezte, hogy senkinek sem kell félnie attól, ha személyében netán egy német kerül az EU végrehajtó testületének élére, ő bajor, így közelebb van Milánóhoz, mint Berlinhez.

A Politico Trump veszélyes telefonjairól

0

Donald Trump amerikai elnök két mobiltelefont használ, de egyiket sem látták el biztonsági berendezéssel, illetve szoftverrel, írja a Politico. Az elnököt sem a munkatársainak, sem a Fehér Ház számítógépes biztonsággal foglalkozó szakembereinek nem sikerült meggyőzniük a nem biztonságos telefonok használatának veszélyeiről.

Donald Trump két okostelefonjának egyikéről csakis hívásokat lehet indítani, a másikon pedig csak Twitter-applikáció és néhány előre telepített hírportál található. A két okostelefont a Fehér Ház informatikai, valamint kommunikációs hivatalai bocsátották Trump rendelkezésére. A kommunikációs hivatal ellenőrzi a Fehér Ház teljes hírforgalmát.

Munkatársai többször is nógatták az elnököt, hogy legalább a twitterezésre használt készülékét cserélje le havonta, de Trump hajthatatlan. A Politico által idézett tisztségviselők szerint azt válaszolja nekik, hogy „túlságosan is kényelmetlennek” találja a cserélgetést.

A lap azt nem tudta kideríteni, hogy az okostelefonokat a Fehér Ház hivatalai időről időre lecserélik-e.

Elnöksége elején Trump öt hónapon keresztül olyan telefont használt, amelyet nem ellenőriztek biztonsági szakemberek. Elődje, Barack Obama havonta átadta a telefonjait ellenőrzésre.

A Fehér Ház nem kommentálta a Politico összeállítását, de egyik – szintén névtelenséget kérő – munkatársa közölte a lappal: tudomása szerint a csakis hívásindításra használt okostelefont havonta lecserélik. Ezen kamera és mikrofon is található, emiatt a szakemberek szerint különösen könnyű prédája lehet a hackereknek, akik akár követhetik az elnök mozgását is.

A Politicónak Nate Jones, a Nemzetbiztonsági Tanács korábbi terror-elhárítási igazgatója azt mondta: az ország külföldi ellenségei fáradhatatlanul vizsgálják az amerikai kormányzati kommunikáció gyengeségeit, hogy ezeket kihasználva gyűjtsenek információkat, és e tekintetben nincs „keresettebb” információforrás, mint maga az elnök. Jones leszögezte: az elnöknek joga van ugyan nem tudomást venni munkatársai és a szakemberek figyelmeztetéseiről, de tudnia kell, hogy „ha így tesz, komoly veszélybe sodorhatja az országot”.

A 2016-os elnökválasztási kampányban egyébként Donald Trump vetélytársa, Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt szemére hányta, hogy külügyminiszterként a hivatalos elektronikus levelezését részben magánszerveren bonyolította, és így titkosított információk is kikerülhettek a külügyminisztériumból.

Kovács Zoltán: Minden rendben a magyar civilekkel

0

A kormányszóvivő olvasói levélben válaszolt arra pár napja megjelent elemzésre a Politicóban, amely szerint Orbán Viktor alatt immár kockázatos az NGO-k munkája, ráadásul a jogállam lebontása kezdi megfertőzni a Nyugat-Balkánt.

Kovács Zoltán szerint a magyar civil társadalom köszöni, jól van. Azon kívül a külföldről támogatott szervezetek esetében a szigorúbb szabályrendszer és a nagyobb átláthatóság cseppet sem rossz a demokrácia szempontjából.

A kormányszóvivő olvasói levélben válaszolt arra pár napja megjelent elemzésre, amely szerint Orbán Viktor alatt immár kockázatos az NGO-k munkája, ráadásul a jogállam lebontása kezdi megfertőzni a Nyugat-Balkánt. Mint írja, a minapi cikk szerzője, a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet egyik elemzője abba a hibába esik, mint az ilyen figurák általában: azt hiszik, hogy nélkülük és a Soros ideológiai irányítása alatt álló csoportjaik nélkül nincs civil társadalom. Csakhogy utóbbi – mutat rá Kovács – nem azonos az ilyen szervezetek Nyílt Társadalmával. Nálunk például jól elvan a Soros-féle társaság nélkül is, amely azt gondolja, hogy ha Berlinbe költözik, akkor Magyarországon vége a szabadságnak.

A szóvivő emlékeztet arra, hogy Magyarország nemzetbiztonsági kérdésnek tekinti a migrációt és komolyan veszi azt a kötelezettségét, hogy megvédi a határokat. Úgy gondolja, hogy ezen az érzékeny területen keményebb normákra, jobb átláthatóságra van szükség. De a tények elferdítését jelenti, ha ezt úgy állítják be, hogy az drákói rendelkezéseket, rendőri házkutatásokat jelent.

Kovács nem érti, egyesek miért vannak megdöbbenve azon, hogy Magyarország szigorúbb szabályozást akar olyan szervezetek esetében, amelyek szinte kizárólag külföldi pénzekből végzik gyakran pártos tevékenységüket, és igyekeznek befolyásolni a politikát. Orbán demokráciaképe a mai keresztény demokrácia, benne az emberi méltóság, a szabadság és biztonság szavatolásával, valamint az antiszemitizmus megállításával. Lehet, hogy ez ellentétes a Nyílt Társadalom felfogásával, viszont azzal ellentétben sok választó támogatja.

Merkel „szégyenletes hallgatásáról” ír a Politico

0

Több tucat amerikai, brit, német és más nemzetbéli író, egyetemi tanár, újságíró és aktivista írt levelet a német kancellárnak, miután úgy érzik, hogy a politikus bűnös módon segédkezet nyújt Orbán Viktornak a magyar demokrácia elleni támadásokhoz. A „Merkel szégyenletes hallgatása” című nyílt levelet a Politico közli.

Az üzenet felidézi, hogy 2010 óta Orbán Viktor megszállta a sajtó jó részét és ellenőrzése alá vonta a legfontosabb bírói testületeket. Akadályozza a civil szervezetek és az egyetemek működését, a választási törvényeket a maga javára szabta át. Ily módon vezető szakértők szerint a mostani választás már nem volt szabad és aligha tisztességes. Ugyanakkor a kormány hónapok óta gerjeszti az antiszemitizmust azzal, hogy közpénzből folytat kampányt Soros György ellen. Hogy Merkel nem szólal meg, az bűnrészessé teszi.

Tekintélyes politológusok meg vannak győződve arról, hogy akut módon veszélybe került a magyar demokrácia. Sőt, akad, aki szerint már meg is szűnt. Ennek ellenére

a kancellár idáig nem ítélte el Orbán antiszemita retorikáját, illetve összehangolt hadjáratát a demokratikus intézmények ellen.

De még ennél is rosszabb, hogy a CDU az Európai Parlamentben a Fidesz szövetségese, a német konzervatív képviselők következetesen segítik legitimálni a magyar vezetőt.

Az aláírók hangsúlyozzák, hogy Merkel a jelek szerint nem ismeri fel kellő mértékben, milyen árat kell fizetnie egy nap Európának, amiért nem fordul szembe az orbáni törekvésekkel. Mert ha fel lehet számolni a demokratikus intézményeket és büntetlenül ördögnek lehet beállítani kisebbségeket, akkor az EU-ból könnyen lehet olyasmi, ami nemigen több regionális kereskedelmi szervezetnél – közös értékek nélkül.

Más, feltörekvő autokraták Orbán sikerét jelnek tekintik majd, hogy ők is lerombolhatják országuk demokráciáját az EU-n belül és a rothadás tovaterjed. Ám a közös értékek, a kölcsönös bizalom nélkül a kormányzás fokozatosan összeomolhat. És itt a demokrácia túlélése, valamint az európai zsidóság biztonsága forog kockán, így túl kell lépni azon, ami politikailag célszerűnek látszik. Ennél fogva Merkelnek nem marad más választása, mint hogy elítélje Orbán támadását a demokratikus értékek ellen, és hogy felszólítsa az Európai Néppártot: zárja ki soraiból a Fideszt.

Politico: Orbán és Kaczyński az új kommunisták

0

A Politicoban megjelent legutóbbi elemzés szerint a mai magyar és lengyel politika által alkalmazott módszerek lényegében megegyeznek az egykori kommunistákéival.

Bayer Lili újságíró a lap európai kiadásában megjelent cikkét mindjárt azzal kezdte, hogy bár a nemzetközi média sokat foglalkozott a kelet-közép-európai sajtó és a civil társadalom ellen végrehajtott kormányzati támadásokkal, de arra már kevés figyelmet szántak, hogy vajon ezeket a kormányokat miért választják meg újra meg újra, vagy mitől ilyen nagy a támogatottságuk.

Bayer több magyarországi elemzőt, egykori politikust (Jeszenszky Géza), de még a Fidesz híveit is megkérdezi arról, hogy vajon mi Orbán Viktor sikerének a titka. A magyar kormányfő – akárcsak a Jarosław Kaczyński, a lengyelországi PiS kormánypárt vezetője – konzervatív nacionalizmusra építi a politikáját. Eredetileg azért, mert ez tűnt az egyetlen sikeres receptnek a „kommunisták és utódjaik” ellen. Ugyanakkor a Politco cikkírója szerint a kormányzási módszereikben, az ellenség-kreálásban és a saját táboruknak való megfelelésben mindenben a „gyűlölt elődöket” követik.

Bayer rámutat arra, hogy Orbán annak (is) köszönheti a népszerűségét, hogy 2010 után bevezette a közmunkaprogramot, megnövelte a minimálbért, kedvezményeket adott a nyugdíjasoknak, családoknak és így tovább. Csakhogy a Fidesz nem a szegényekre összpontosított, hanem

az alsó középosztályra, amely úgy érezte, hogy semmit sem profitált a kapitalizmusból és a demokráciából.

Bod Péter Ákos azt nyilatkozta az újságírónak, hogy Orbán használja a régi, még iskolákban tanult marxista „mantrákat” – a külföldi spekulációtól kezdve a munkalapú társadalom át egészen az iparosításig bezárólag – és  ezeket aktualizálja. Vehemensen harcolt az ellen, hogy a külföldi országok vagy szervezetek uralják a magyar üzleti életet, s minden nemzeti kézbe összpontosuljon. Vagyis, pontosabban: minden a kormányhoz hű oligarchák fennhatósága alá kerüljön.

Ám a Politico újságírója szerint a „kommunistákhoz való hasonlóság” leginkább ott figyelhető meg, hogy Orbán-kormány azzal riogat:

„a Magyarországra nézve legnagyobb veszélyt a Nyugat jelenti”

Több kampányt indítottak Brüsszel és az ENSZ ellen, de még a Budapesten lévő amerikai nagykövetséget is bírálták, mert a magyarországi független médiát akarják támogatni. A migránsokkal való riogatás pedig igazából a jéghegy csúcsát jelenti. Az újsgíró által megkérdezett, többnyire nyugdíjas Fidesz-szavazók valóban hisznek abban, hogy Orbán védelmet nyújt a ” brüsszeli bürokraták, nyugati politikusok, Soros György összeesküvései és a menekült hordák ellen”.

Bayer szerint Orbánt nem véletlenül hasonlítják Kádár Jánoshoz, mivel bár személyiségükben és élettörténetükben eltérőek, politikájuk megegyezik:

„szerény jólét és stabilitás biztosítanak azért cserébe, ha valaki feladja a szabadságának egy részét és nem bírálja nyilvánosan a kormányt.

Orbán sikeresen ébresztette fel a nosztalgiát az idősebb generáció körében egy olyan „aranykor iránt, amikor minden sokkal egyszerűbb és könnyebb volt”, nem beszélve arról, hogy Kádár idején nem voltak jelen nagy számban „külföldiek” (leszámítva a szovjet hadsereget), valamint az életszínvonal és biztonság elfogadhatónak számított.

Bayer az elemzésének további részében a lengyel belpolitikai helyzetet mutatta be, illetve azt, hogy a PiS milyen elemeket vett át a Fidesztől és az egykori kommunista vezetéstől.

Végül a szerző az utolsó bekezdésben azt a kérdést járta körül, hogy vajon mennyire működőképes az a stratégia, amelyet Orbán és Kaczyński követ. Rámutatott arra, hogy mindkét kormány erősen függ az uniós támogatásoktól és a gazdasági fejlődéstől.

Magyarországon az EU antikorrupciós szervei már egy sor nyomozást indítottak a kormányhoz közel álló oligarchák – többek közt a miniszterelnök veje, Tiborcz István – ellen is. Az ellenzéknek ez a vesszőparipája, s korántsem sikertelen módszer, mint ahogyan a hódmezővásárhelyi választás esete is mutatja. Ám Bayer meg van győződve arról, hogy Orbán számára  legnagyobb veszélyt nem a korrupcióval kapcsolatos botrányok, hanem a Kádár-utáni generáció jelenti. Velük ugyanis a mostani kormányzat képtelen szót érteni, valamint egyre frusztrálóbb számukra, hogy bármiféle vitatkozási szándékuk süket fülekre talál.

Orbánról és a „kiszivárogtatások csatájáról” ír a Politico

Nagy a tétje a választásnak Orbán Viktor számára, mert veresége akár büntetőeljárásokat is maga után hozhat – olvasható a Politicoban. Az amerikai hírmagazin sorra veszi az elmúlt idő magyarországi korrupciós ügyeit és a civil szervezetekkel szembeni lejárató kampányt.

Orbán Viktor miniszterelnök számára a jövő havi általános választások tétje igen nagy. A korrupcióval kapcsolatos vádak új kérdéseket vetnek fel, hogy kormánya szerepet játszott-e a civil társadalom vezetőivel szembeni kiszivárogtatásokban és ez meglepetés veszteséget okozhat Orbán számára – írja az elismert amerikai politikai hírmagazin.

Cikkében a Politico arról ír, hogy Simicska Lajos, Orbán egykori barátjának újságjai és a kormány médiája között kölcsönös lejárató írások jelennek meg. Felerősödtek az Orbán által ellenőrzött médiában azon vádak, hogy külső erők, azaz Soros György beavatkoznak az ország belügyeibe. Legújabban civil szervezetek állítólagos titkos nyilvántartásairól szóló cikkek jelentek meg – utal a Politico a Migration Aidet ért támadásra.

A Fidesz erős pozícióban van a választások előtt, vele szemben pedig egy mélyen megosztott ellenzék áll – fogalmaz az amerikai portál. Ismerteti a Medián március eleji közvélemény-kutatásának eredményét, amely a az összes szavazó körében 39 százalék, a biztos szavazók körében 54 százalékos Fidesz-támogatottságot mutat. De a szavazók 29 százaléka nem rendelkezik párt preferenciával, és

a versengő kiszivárogtatások jelzik, hogy a kormány aggódik.

Eztán a Politico leírja, hogy a Magyar Nemzetben a Fideszről szóló korrupciós írások jelentek meg, szót ejt – név nélkül – a Semjén Zsolt svédországi vadászatáról szóló jelentésről. Ismerteti a legutóbbi ügyet, az FBI védett tanújával kapcsolatos korrupciógyanút, azt, hogy a Fideszt érintő, 3-4 milliárd euró összegű, uniós pénzből származó pénzmosási ügyről számolt be a magyar újság.

Ismerteti a Politico a Migration Aid, a Helsinki Bizottság, a berlini Civil Szabadság Uniója Európáért és a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok elleni kampányt, amely a kormánypárti Magyar Időkben jelent meg. Részletesen taglalja a MigAid egyik vezetője által elmondott történetet arról, hogyan próbálták meg őket beugratni gyanús külföldi, az angolt különféle akcentussal beszélő emberek.

Végül idézi Orbán Viktort, aki egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy „ezért az a feladatom, hogy megpróbáljam mozgósítani az embereket, és figyelmeztessem őket, hogy mi folyik, mi történik”. És hogy „nagyon sok tudást gyűjtöttünk erről a hálózatról, és ezt nyilvánosságra hozzuk”.

Miért költ ennyit sportra Orbán Viktor?

0

Nemrég ért véget a vizes világbajnokság, amely óriási sportsiker volt, csak kissé sokba került. A brüsszeli Politico hosszabb cikket szentel a témának, mert úgy érzi: Orbán számára presztízsnövelő tényező a sok sport beruházás és nagy nemzetközi verseny.

 

Vlagyimir Putyin orosz elnök bevallottan azért jön Budapestre, mert ott rendezik a dzsúdó világbajnokságot. Ennek a sportágnak Putyin maga is mestere még azóta, hogy a KGB-ben előszeretettel oktatták az önvédelmi sportokat a törekvő tiszteknek.

„Ez politikai döntés a népszerűség növelésére”- nyilatkozta Bodoky Tamás, az Átlátszó főnöke a Politico-nak.

Aki rámutat arra, hogy Magyarországon komoly nosztalgia érződik az ötvenes évek arany csapata után, mely ezüstérmet szerzett a svájci világbajnokságon 1954-ben. Orbán újra naggyá kívánja tenni a magyar focit- mondta az Átlátszó  főnöke a brüsszeli Politiconak. Jó példa minderre a Pancho stadion Felcsúton, mely 12,5 millió euróba került.

Viszont amikor a francia Bordeaux csapata ebben a stadionban játszott, akkor a francia sportlapok felsőfokú jelzőkkel illették a „falusi” stadiont.

2020-ra 32 új vagy felújított sportstadion hirdeti majd Orbán dicsőségét. Az Átlátszó számításai szerint ez mintegy 215 milliárd forintba kerül majd az országnak /euróban ez kb. 709 millió /. Mindezt egy olyan országban, ahol az egészségügy, a szociális hálózat vagy az oktatási rendszer messze elmarad az európai normáktól. Már a múltkori választásokon is volt olyan ellenzéki kampány jelszó, hogy stadion helyett kórházat! Most a 2018-as választások előtt nyugodtan meg lehetne ezt ismételni, mert az egészségügy állapota nem javult miközben egyre több a méregdrága- haverok által épített – sport stadion Magyarországon.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!