Kezdőlap Címkék PM

Címke: PM

Kampányzárók a mozgósítás jegyében

Megtartották a kampányzáró rendezvényeiket a pártok – s habár nagy volt a várakozás, hogy elhangzanak –  elsősorban az LMP-vezetők részéről – bejelentések visszaléptetésekről, ez nem következett be. Újdonság tehát nem volt, a pártok vezetőit egyetlen cél vezérelt: a mozgósítás.

 

Gyakorlatilag egy időben, pénteken délután tartották meg kampányzáró gyűléseiket a pártok: először a Demokratikus Koalíció, majd az MSZP-PM, illetve az LMP, és a Fidesz is. Ez utóbbi nem Budapesten, hanem Székesfehérváron.

Székesfehérvár, 2018. április 6. A Fidesz központi kampányzáró rendezvénye MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Orbán Viktor – a tudósítások szerint – a szokatlanul békülékeny hangnemet ütött meg, de azért az üzenete nem változott:  „Sorsdöntő választás következik. Egy hazánk van, nincs másik. El akarják venni az országunkat. A migránsokat nekünk kell eltartani. Két jövő közül kell választani: az egyiket Soros jelöltjei kínálják, a másikat a Fidesz és a KDNP jelöltjei képviselik”.

Budapest, 2018. április 6. A DK kampányrendezvénye Budapesten MTI Fotó: Balogh Zoltán

Gyurcsány Ferenc tőle megszokott kemény szavakkal ostorozta Orbán Viktort a DK kampányzáróját. Többször is közvetlenül megszólította őt, például akkor, amikor azt mondta: „Miniszterelnök úr, nem börtönt akarunk az országból, hanem szabad hazát, hát nem érti?”. Hozzátette: nem azért akarnak kormányváltást, hogy átneveljék az országot, kormányozni azért kell, hogy mindenki önmaga lehessen.

Budapest, 2018. április 6.
Az MSZP-Párbeszéd kampányzáró rendezvénye MTI Fotó: Mohai Balázs

Karácsony Gergely az MSZP-PM közös miniszterelnök-jelöltje az MSZP budapesti rendezvényén a többi között elmondta, hogy készen állnak arra, hogy a demokratikus ellenzéki pártokkal, a DK-val és az LMP-vel közösen kormányozzon. Az állampolgárokhoz szólva emléketetett arra: „Egy ember van, akitől Orbán Viktor fél, egy ember tudja leváltani, és ez te vagy… Az erő, ami veled van, az hatalmasabb, mint a hatalmasságok ereje”.

 

Budapest, 2018. április 6. Az LMP kampányzáró rendezvénye MTI Fotó: Kovács Tamás

Az LMP rendezvényén – amelyet egy szállodában tartottak – Szél Bernadett az orosz befolyás mérséklését és a környezetvédelem középpontba helyezését ígérte, s mint mondta, mind a két célt szolgálja, hogy kormányra kerülve felmondanák a paksi atomerőmű-szerződést Moszkvával. Szerinte a kampány már nem demokratikus keretek között zajlik, de nem érdekli, hogy fenyegetőzik a miniszterelnök vagy hogy „hazugságokat ír ki óriásplakátokra”, mert az emberek többsége „átlát a szitán” és kormányváltást akar.

DK, LMP, MSZP-PM: egy kérdésben már megállapodtak

Az LMP kedden értékeli a demokratikus ellenzékkel megkezdett, illetve a Jobbikkal holnapra tervezett tárgyalások helyzetét, ezt az MSZP-PM és a DK tiszteletben tartja, de reméli, hogy a vasárnap este elkezdett háromoldalú tárgyalások folytatódnak és eredményt hoznak. Ezzel megnyílhat a lehetőség a Fidesz leváltására. Ez szűrhető le a három pártszövetség egy órás tárgyalása után elhangzott nyilatkozatokból.

 

Külön állt az újságírók elé Karácsony Gergely és Molnár Gyula, illetve Gyurcsány Ferenc és Molnár Csaba. Szél Bernadett nem csak külön, de más helyszínen is számot be a sajtónak.

Karácsony kezdte a sort, aki a többek között azt szögezte le, hogy a legfontosabb a tény, hogy leültek a három párszövetség képviselői, akik között nincsenek világnézeti különbségek, szavazóik nyitottak egymás elfogadására. Molnár Gyulával azt kérték a többiektől, hogy folytassák az egyeztetéseket, s minél előbb jussanak megállapodásra, hogy az érintett egyéni választókerületekben minél előbb tudjanak világos jelzéseket adni a választóknak. Remélik, hogy az LMP is arra jut, hogy folytatja az egyeztetéseket.

„Ez az első tárgyalás volt, nem volt olyan elvárás, hogy minden részletkérdésben megállapodjunk”

– szögezte le. Molnár Gyula azt hangoztatta, hogy semmilyen közvetítő szerepre nem kérték az LMP-t a Jobbik felé, nem is tud olyan helyzetet elképzelni, amelyben a szocialista párt együttműködne a Jobbikkal. Ugyanakkor 25-30 olyan körzet látszik, amely egy esélyes közös jelölt megnevezése után elvihető pluszban.

Gyurcsány Ferenc azt hangoztatta, hogy

a demokratikus ellenzéki pártok együttes indulással képesek legyőzni a Fideszt elegendő helyen ahhoz, hogy kisebbségbe szorítsák.

Ez a kulcskérdés – szögezte le.  Megértéssel beszélt az LMP álláspontjáról, amely szeretne a Jobbikkal is választási együttműködést kötni, de azt gondolja, hogy ennek a három pártszövetségnek a megállapodása  a kormányváltás elsődleges feltétele. A DK a maga részéről kész ahhoz hasonló széleskörű megállapodást kötni az LMP-vel is, mint amilyent az MSZP-PM-mel kötött. Gyurcsány nyilvánvalóvá tette, hogy az egyoldalú visszalépés Szél Bernadett körzetében, az LMP miniszterelnök-jelöltjének a javára független a megállapodástól, a visszalépését holnap hivatalosan is bejelentik – közölte.

Gyurcsány közölte, hogy a tárgyaláson résztvevő pártok egyértelműen kijelentették, hogy nem kötne a Fidesszel semmilyen megállapodást a választás után a többség biztosítása érdekében.

Szél Bernadett – aki nem egy helyszínen tartotta meg saját sajtótájékoztatóját – jelezte, hogy sok mindenben egyetértettek, de egy komoly probléma maradt: a Jobbikkal való viszony. A másik két pártszövetség ugyanis nem kíván együttműködni a jobbikkal, miközben az LMP szerint csak közösen tudják leváltani  a kormányt. A párt kedden dönt arról, hogyan, kivel, kikkel  folytatódjanak a tárgyalások.

Így és itt is lehet ünnepelni március 15-én

Ezúttal is nehezen tudjuk megúszni március 15-e felhevült politikai hangulatát, amit az idén „súlyosbítanak” az aktuálpolitizálásra késztető, közeli országgyűlési választások, amelyek kapcsán – borítékolhatóan – súlyos üzenetek, éles megfogalmazások és felkorbácsolható érzelmek várhatók. A fővárosban nagy lesz a jövés-menés, egész napra jut politikai program. Összeállításunkban (ábécé-sorrendben) a nagyobb pártok, szervezetek embereket inkább megmozgató központi rendezvényeit vesszük sorba.

 

Állami ünnepség
Budapest, 14:00, Kossuth tér

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából díszünnepség a Kossuth téren. Beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.

 

#diákvagyok mozgalom
Budapest, 17:00, Operaház, Andrássy út

Megemlékezéssel egybekötött demonstrációt szervez a #diákvagyok mozgalom, „ahová minden, a hazánk jövőjéért, a fiatal generációk jobb oktatásáért aggódó és felelősséget érző magyar polgárt” várnak. A demonstráció meghirdetésekor a szervezők tudatták: „Veletek együtt, a tömeg erejével fogunk újra kiállni azért, hogy normális körülmények között tanulhassunk és dolgozhassunk a hazánkban.Nem várhat tovább az oktatási rendszerváltás! Vegyük a saját kezünkbe a sorsunkat, és mutassuk meg, hogy nem üldözhetik el a fiatalokat Magyarországról!”

 

Civil Összefogás Fórum
Budapest, 11:30, Bem tér

„A március 15-i békemenet nem csak Magyarországról, hanem Európáról is szól. A nemzeti kormány melletti kiállással ugyanis az európai keresztény kultúra védelmében is fellépnek a békemenet résztvevői, ráadásul világos üzenetet küldenek Brüsszelnek:

Bármennyire is próbálkoznak, Magyarország nemet mond a bevándorlásra. A tét tehát rendkívül nagy, hagyományaink és eddigi szokásaink megvédése múlik a nemzeti oldal kiállásának sikerén.” – olvasható a CÖF közösségi oldalán a Figyelő, ma már kormánypárti hetilap vezércikkéből vett, a Békemenetet beharangozó idézet. A CÖF az idén is számít lengyel résztvevőkre, nem véletlenül mond köszöntőt a menet indulása előtti megemlékezésen Jerzy Snopek, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője (magyar tolmácsolással). Ezt követően Bayer Zsolt szól az egybegyűltekhez, akik „A haza mindenek előtt” Kölcsey idézettel ellátott molinó mögött elindulnak a Bem tér –  Nyugati tér –  Alkotmány utca – Kossuth Lajos útvonalon a Kossuth Tér felé, ahol csatlakoznak az állami ünnepségre és Orbán Viktor beszédére kíváncsi emberekhez.

 

DK – Együtt – MLP – MSZP – PM – Szolidaritás
Budapest, 15:00, Fővám tér

„Talpra Magyar!” a címe annak a végén csak összejött közös megmozdulásnak, amelyet inkább szánnak aktuálpolitikai kormányellenes demonstrációnak, mint az 1848. március 15-re, a szabadságharcra emlékező ünnepségnek. Ezt nem is titkolják a szervezők, akik a többi között úgy hirdetik a megmozdulást, hogy „Ha sokan megyünk el március 15-én tüntetni, akkor újabb ütést viszünk be a Fidesznek! Ha sokan megyünk el április 8-án szavazni, akkor győzni fogunk!”.

Az ünnepségen beszédet mond Karácsony Gergely, az MSZP-PM közös miniszterelnök-jelöltje és Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, listavezetője.

 

Jobbik
Budapest, 15.00, Batthyány-örökmécses

A Jobbik Magyarországért Mozgalom, folytatva eddigi hagyományait, ismét az utcára hívja a híveit március 15-én. A központi megemlékezés Budapesten lesz, a Batthyány-örökmécsesnél. Ezen beszédet mond Vona Gábor miniszterelnök-jelölt, Volner János frakcióvezető, Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke, valamint Jakab Péter, a Jobbik szóvivője. A programban szerepel még  az is, hogy országgyűlési képviselőjelöltjei ünnepélyesen felesküsznek a Szent Korona hiteles másolata előtt.

 

LMP
Budapest, 12:00, Hotel Benczur

Az LMP némileg rendhagyó, s így a választások előtti összefogás-nem összefogás mizéria közepette akár azt is mondhatjuk: szimbolikusan ünnepel: nem vesz részt a közösnek szánt demokratikus ellenzéki rendezvényen, de nem is tart olyan központi ünnepséget, amellyel az utcára hívná a híveit (igaz, általában zárt helyen szokott a párt ünnepelni).

„Nemzeti függetlenséget, megújuló Magyarországot!” címmel lesz az ünnepi rendezvényként hirdetett – ingyenes  és sajtónyilvános – konferencia, az Ökopolisz Alapítvánnyal közösen, s ezen mond beszédet Hadházy Ákos, az LMP társelnöke és Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltje. A konferencián egyébként olyan kérdéseket boncolgatnak mint hogy „mekkora veszélyt jelent nemzeti függetlenségünkre a növekvő orosz befolyás, mennyire teszi kiszolgáltatottá hazánkat a hosszútávú gázszerződések és a paksi beruházás nyomán kialakuló energiafüggőség? Nevezhetjük-e mindezt a hódítás új formájának? Milyen szövetségi rendszerben van esélyünk Magyarország megújítására? Milyen jövőt hozhat országunk számára, ha a kormány továbbra sem hagy fel a nyugati szövetségeseinkkel szemben folytatott ellenséges retorikával, miközben dübörög a keleti nyitás? Egyenrangúság vagy kiszolgáltatottság?”

 

Magyar Kétfarkú Kutyapárt
Budapest, 12:00, Oktogon

Megtréfálta a viccpárt azokat, akiknek a szándékában áll(t) elmenni az alternatív Békemenetre, amelyet a Magyar Kétfarkú Kutyapárt hirdetett meg azzal, hogy „annak örömére, hogy lesz Békemenet, mi is szervezünk aznapra egyet. Magyarország legyen a Két Békemenet országa!”. Eredetileg egy másik helyszínre invitálták az eddigi kutyapárti demonstrációk tapasztalatai alapján borítékolhatóan jókedvű menetre a résztvevőket, ám végül változtattak az eredeti tervn. A gyülekező az Oktogonon lesz, s a menet a következő vonalon megy végig: Oktogon –Blaha Lujza tér – Astoria – Erzsébet tér.

 

Momentum
Budapest, 10:00, 10:00 Városháza park

„Tettre ifjak, Tettre végre” címmel rendez egész napos ünneplést a Momentummal a párt, amely a Városháza Parkban kialakított Remény Központba várja a szimpatizánsait egy közös piknikezésre a város közepén! Az estig tartó piknik programja (e cikk írásakor) még alakulóban volt, annyi bizonyossággal, hogy estére egy nagy közös bulit hirdették meg ugyanott.

A Momentum ugyanakkor külföldön, Londonban (Notting Hill, Kossuth Lajos emléktáblája) is tart megemlékezést, ahova pártpreferenciától függetlenül minden angliai magyart várnak közös megemlékezésre.

Szolgálati közleményféle
Jól gondolja meg, aki szabadtéri programok mellett dönt, mivel nem várható túlságosan jó idő, meleg még annyira sem. Az Országos Meteorológiai Szolgálat országos előrejelzése szerint közepesen vagy erősen felhős lesz az ég, szórványosan alakul ki zápor. A déli, délkeleti szél megélénkül, helyenként meg is erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és +4, a legmagasabb nappali hőmérséklet 9 és 15 fok között valószínű.
Autóval a fővárosban közlekedni nem érdemes – mindenütt lezárások és parkolási tilalmak lesznek – ezekről bővebben a többi között a police.hu-n, illetve a fővárosban  a bkk.hu honlapon lehet részleteket találni. Budapesten már március 13-tól, egészen 16-ig lesznek lezárások és parkolási tilalmak a II., V., VI., VIII., IX., XI. és XIII. kerületben.

Három hely a PM-nek, egy az MLP-nek – GYORSHÍR – FRISSÍTVE!!!

22:30Négy órás vita után az MSZP Választmánya elfogadta, hogy a Párbeszéddel közösen indulnak, azaz 10%-ot kell elérniük a Parlamentbe való bejutásukhoz. Az országos listán 11 helyet kap a Párbeszéd. Az első húsz helyből – mint azt már korábban megírtuk – az 1., a 11. és a 19. helyet.

A Választmány döntött az első tíz helyről:
1.  Karácsony Gergely
2.  Molnár Gyula
3.  Hiller István
4.  Kunhalmi Ágnes
5.  Tóth Bertalan
6.  Gőgös Zoltán
7.  Tóbiás József
8.  Mesterházy Attila
9.  Molnár Zsolt
10. Gurmai Zita

A szavazólapon az első öt hely lesz látható. A szombati kongresszuson a fenti határozatot egyben terjesztik szavazásra a küldöttek elé.

A Választmány felhatalmazta Molnár Gyulát és Karácsony Gergelyt, hogy február 17-ig folytasson tárgyalásokat a Liberális Párt vezetőivel az együttműködés lehetséges módjairól.
Ajánlásként megfogalmazta a Választmány, hogy a 15. helyen Bősz Anett legyen a listán.
A Független Hírügynökség információi szerint a Liberális Párt vezetői jelenleg is tárgyalnak a kialakult helyzetről.

19:27 – Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt (MLP) ügyvivője a 15., befutó helyet kapja az MSZP országos listáján – értesült a Független Hírügynökség. A listán emellett három hely jut a PM-nek az első húsz között. Erről a szocialista párt Választmányának pénteki ülésén született döntés. 

A döntést megelőzően felszólalhatott a liberálisok két vezetője, Bősz Anett és az elnökhelyettes Sermer Ádám.

Mint megírtuk, a gyöngyösi eset az élére állította az eddig rejtve tartott kérdést: mit is kezdjenek a szocialisták Fodor Gáborral. A liberálisok vezetője ezek szerint tehát nem kerül fel a szocialisták listájára.

Konkrét kérdésre konkrét válaszok (1. rész): Stop Soros

Egy boldogabb világban a tudatos állampolgár az alapján húzza be az ikszét, hogy melyik jelölt/párt elvei, nézetei, a konkrét ügyekben elfoglalt álláspontja és – félve mondjuk ki, mert mára ez már pejoratív – vállalása/ígérete a legszimpatikusabb, áll az övéhez  a legközelebb. Úgy gondoltuk, a konkrét ügyekben megpróbálunk tiszta képet kapni és adni: megkérdeztük hát a nagyobb ellenzéki pártokat, mit tennének egy-egy ügyben. Figyelem! Utóbb számon kérhető válaszok következnek! És egy megjegyzés: a kormányzó pártoktól nem kérdeztünk, ők a kormányzásukkal nap mint nap egyértelmű állást foglalnak ezekben a kérdésekben.  

 

Mit tennének a Stop Soros csomaggal (ha elfogadják azt valóban)? 

– kérdeztük meg hét párttól: (ábécé sorrendben) a Demokratikus Koalíciótól (DK), az Együtt-től, a Jobbiktól, a Lehet Más a Politikától (LMP), a Magyar Szocialista Párttól (MSZP), a Momentumtól  és a Párbeszédtől. Ritka nagy egyetértés alakult ki köztük: ugyan az egyes pártok válaszai között árnyalatbeli különbségek fellelhetők – akár az alapján is, hogy milyen hosszú választ adtak erre a kérdésre, ám lényegében ugyanazt mondják: a csomag egy nagy nonszensz.

Íme tehát a szó betű szerint idézett (terjedelmi okokból egyes esetekben meghúzott) válaszok a pártoktól:

 „A Stop Soros csomag elfogadása esetén olyan mértékben sértené még az Orbán-féle alaptörvényt is, nem is beszélve az uniós közösségi jogról, hogy még a Fideszes Alkotmánybíróság sem tehetne mást, mint hogy megsemmisíti. Az egyetlen, amit a Fidesz érdekében megtehet, hogy a döntést elhúzza a választásig. A választás után hivatalba lépő kormány tehát akkor jár el helyesen, ha minden további nélkül hatályon kívül helyezi.”

 

„Azonnal hatályon kívül helyeznénk a Stop Soros csomagot, mivel a civil szervezetek értelmetlen megbélyegzéséről szóló, betarthatatlan, végiggondolatlan és főleg káros törvény. A civil szervezetek fontos és hasznos szerepét el kellene ismerni, és munkájukat segíteni kellene, nem pedig képzelt ellenségként harcolni ellenük.”

 

„A Stop Soros csomag egyelőre még a jogászok számára sem nagyon értelmezhető, hiszen Pintér Sándor belügyminiszter már jelezte, hogy jelenleg Soros Györgyre nem is vonatkozik. Emellett épp a kormány volt az, amely az elmúlt években több százmillióval támogatta a Soros-féle szervezeteket. A Stop Soros egyelőre nem tűnik másnak, mint Orbán Viktor menekülésének, miután lebukott a 2300 migráns beengedésével.”

 

„A ’Stop Soros’ csomag egy jogilag rendkívül zavaros jogszabály, ami arra szolgál, hogy a jelenlegi kormány folytassa a propaganda valóságban felépített fantomharcait. Az LMP ezzel szemben a valós problémákkal foglalkozik, és kormányon ezekre fogunk kínálni hiteles és megalapozott megoldásokat.”

 

„A ’Stop Soros csomag’ egyelőre nem létezik, az Országgyűlés elé be sincs nyújtva. A Kormány honlapján közzétett tervezet – tartalmát tekintve – egy tákolmány, kodifikációs szempontból hibáktól hemzseg, alanya – ezáltal a teljes szabályozás értelme – bizonytalan.

A tervezet mögött kivehető kormányzati cél a civil társadalom elleni újabb támadásról szól, ez ellen pedig az MSZP minden eszközzel fel kíván lépni. A Stop Soros különadót akar a civilekre, mi különadót akarunk a közpénzmilliárdosokra, mi különadót akarunk az uniós pénz-milliárdosokra, akik megállítanák Brüsszelt, közben ellopják a támogatásainkat.

Az MSZP szerint haladéktalanul át kell tekinteni a Fidesz és a Kormány betelepítési politikáját, mert kifejezetten veszélyes, hogy Orbán egyszer arról beszél, hogy a gazdasági növekedés fenntartásához több millió bevándorlóra van szüksége az országnak, máskor nem akar gazdasági bevándorlót látni az országban; gyűlöletet keltő, uszító propagandával azt sulykolja, hogy a menekültek bűnözők, miközben lehetővé tette, hogy orosz, ukrán és más bűnözők ezrei kaphassanak magyar állampolgárságot; azt sulykolja, hogy a menekültek veszélyesek, miközben menekültek ezreinek adott oltalmazotti státuszt. 1294 ember menedék-kérelmének elbírálása miatt hergelik az embereket, miközben kb. 20.000 gazdasági bevándorlót engedtek be az országba a Rogán-Habony féle letelepedési kötvény-biznisszel”.

 

 

„A Stop Soros csomag egy közjogi nonszensz. Ezért hatályon kívül helyeznénk a csomagot.”

 

 

 

„A ’Stop Soros’ törvénycsomagot hatályon kívül helyeznénk.”

 

Karácsony-Szigetvári: folytatódnak a tárgyalások

Karácsony Gergely a PM és az MSZP közös és Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje az ATV stúdiójában, egymást váltva megállapodtak abban, hogy folytatják a tárgyalásokat a pártok a lehetséges együttműködéséről.

 

Karácsony a csepeli jelöltállítást egyelőre nem látja megoldhatónak – mint a FüHü is beszámolt róla, a Demokratikus Koalíció és az MSZP közötti megegyezés értelmében az egyik csepeli körzetben a négy éve Csepelen nyer Szabó Szabolcs indulna teljes ellenzéki támogatással, de az Együtt színeiben, ám az MSZP Bangóné Borbély Ildikót mégis elindítaná.

Azonban könnyen lehet, hogy ha ezen a ponton nem tudnak túljutni, akkor a többi választókerületben is reménytelenné válik a megegyezés.

Ez volt ma – 2017. december 2.

0

MSZP: Új listája és új miniszterelnök-jelölt

Teljesen új kívánságlistával állt elő a Demokratikus Koalícióval folytatott tárgyaláson az MSZP – értesült a Független Hírügynökség. Értesüléseinket mindkét párt megerősítette, miként azt is, hogy az új listán a szocialisták nagyon erősen eltolták az arányokat saját maguk felé.Mint megtudtuk, a szocialisták a korábban közösen összeállított 106-os névsor helyett az MSZP javára eltolt javaslatot mutattak be a mostani tárgyaláson. A DK elnöksége tanulmányozni fogja a listát, s azt követően dönt arról, hogy merre lehet innen tovább lépni.

Megtudtuk azt is, hogy az MSZP-nek megvan az új miniszterelnök-jelöltje, de annak személye még vagy két hétig nem publikus. Mint ismert, a szocialisták december 9-én az eredetileg tervezett Kongresszus helyett csak egy választmányi ülést tartanak, amelyen bemutatják a választási programjukat. Elképzelhető, hogy a miniszterelnök-jelölt személyét is ott nevezik majd meg.

Nehéz elviselni, ami itt történik

Tíz éve tiltólistán van, nem játssza, nem szólaltatja meg őt az állami rádió és televízió, de ezt egyáltalán nem bánja, mert nem akarja a jelenlétével legitimálni azt, ami ott történik – mondja Dés László Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész. Afféle díszdemokratának tartja magát, akit azért hagyják nyugodtan beszélni, mert nem piszkál bele a hatalom ügyeibe, nem keresztezi szándékaikat. Szerinte akkor lenne változás, ha a művészek többsége egyszerre megszólalna, és tiltakozna és kifejezné azt, ami a valóság:

nem demokrácia az, ami itt van.

Dés, a Független Hírügynökségnek adott interjúban beszél arról is, hogy jövőre Esterházy estet fog rendezni; a tavaly elhunyt íróval, bár teljesen máshonnan indultak, minden tekintetben rokonlelkek voltak.

 

A nacionalizmus mindent visz

Fotó: Facebook

„A választást Soros-kampány nélkül is megnyerné a Fidesz. A nacionalizmus annyira mélyen él a (magyar) lelkekben, hogy a jelenlegi körülmények között az ellen – szinte – semmit sem lehet tenni” – mondja a Független Hírügynökségnek Stephen Elekes, a háromlaki politikai elemző, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa. Szerinte az EU hagyni fogja, hogy továbbra is szájhősködjenek (az illiberálisok), miközben az életmentő lélegeztető készülékre emlékeztető pénzforrásokat szép lassan elzárják, vagy annak lehetőségét meglebegtetik.

 

A szegények Magyarországa

Fotó: Flickr. (Viktorius2009

Az LMP törvényjavaslatot nyújtott be a bérválság megoldása érdekében, lépésének a helyességét igazolja a Központi Statisztikai Hivatal által a magyar háztartások életszínvonaláról most közzétett kiadvány. 2011 és 2016 között a kétszeresére nőtt a dolgozó szegények száma Magyarországon. Tavaly már megközelítette a félmillió főt azoknak a száma, akik annak ellenére, hogy dolgoznak, nem tudnak kitörni a szegénységből.

AZ ADATOKBÓL VILÁGOSAN LÁTSZIK, HOGY AZ ORBÁNI MUNKAALAPÚ TÁRSADALOM A DOLGOZÓ SZEGÉNYEK TÁRSADALMA

– mutat rá az LMP közleménye. Hozzáteszi: az Orbán-kormány legfőbb ígérete az volt, hogy a vállalkozások tíz év alatt egymillió új munkahelyet hoznak létre. Ehhez képest 2011 és 2016 között a duplájára nőtt a dolgozó szegények száma, vagyis megélhetést nem adó munkahelyek jöttek létre nagy számban. Az Orbán-kormány hetedik évében sem éri el a minimálbér a létminimumot, a közmunkabér pedig mélyen a szegénységi küszöb alatt van.

Feljelent az Együtt

Feljelentést tesz a Legfőbb Ügyészségen az Együtt azzal, hogy Orbán egy maffiafőnök a fideszes maffiaállam élén, aki társaival szervezetten állam elleni, korrupciós és vagyon elleni bűncselekményeket (maffiaállam létrehozása) követett el.

Az RTL Klub 2017. november 28. napján 18 órakor sugárzott adásában Simicska Lajos vállalkozóval közölt riportot amelyben utalás történt arra, hogy bizonyos személyek 1990 és 2015 közötti időszakban megállapodást kötöttek, hogy szervezetten állam elleni, korrupciós és vagyon elleni bűncselekményeket (maffiaállam létrehozása) követnek el. Az interjúból az is megállapítható, hogy a megállapodásban részt vevők közül egy személy később önként elállt a bűncselekmény illetve bűncselekmények elkövetésétől. A feljelentés mellett az Együtt a Legfőbb Ügyészségnél indítványozza, hogy az ügyben nyilatkozó Simicska Lajost és a nyilatkozatban megjelölt Orbán Viktort hallgassák meg az eljárás során.

Legyen a Néprajzi a Bálnában!

Fotó: Pixabay

A Párbeszéd szerint a – kormány pazarló költözési tervei miatt – hontalanná váló Néprajzi Múzeumot kell a Bálnába költöztetni. Így a Városliget zöldterülete is megmarad, mert nem kell  a múzeum számára – újabb természetrombolás árán – új kiállítóteret építeni.

Az átköltöztetés 15 milliárd forintba kerül – emlékeztet a Párbeszéd, hozzátéve: a Néprajzit eredetileg a Városligetbe telepítették volna, de most fölmerült egy sokkal értelmesebb megoldás: ha a kormány valóban megveszi a Duna-parti Bálnát, a nehezen kihasználható üvegpalota stílusos kiállítóhely lehetne a múzeum számára. Így az adófizetők is nyernének 19 milliárd forintot (az új Néprajzit a Ligetben 30 milliárdért tervezték felépíteni, a Bálnát pedig 11 milliárdért hirdetik), és a zuglói park fáit sem kellene feleslegesen kivágni.

Várja az adományokat  Mikulásgyár

Fotó: Flickr. (Laszlo Papp)

Az idén 22 napon keresztül vihetik az adományokat a Hősök tere közelében felállított adományozói központba. Ilyen hosszú ideig még sosem dolgoztak a Mikulásgyár önkéntesei, de a tavalyi akció tapasztalatai azt mutatják, hogy szükség van a hosszabb nyitvatartási időre. Évről-évre nagyobb az adományozói kedv. A Mikulásgyár már évek óta nemzetközi szinten is ismert és elismert.

A Mikulásgyár az idén 2017. december 1. és 22. között tart nyitva, az Ötvenhatosok terén, 9 és 21 óra között. De lesz kihelyezett üzeme a Lurdy Házban, országszerte a Toyota márkaereskedésekben és a Hungaroringen is. Aki nem tud személyesen elmenni, annak ajándékait a legtöbb postán ingyenesen átveszik, és a központba szállítja – tudatja a Mikulásgyár közleménye.

Izraeli támadás Szíria ellen

Fotó: Google Maps

Szombaton hajnalban az izraeli légierő az Al Kiswa katonai támaszpontot támadta Damaszkusz közelében. A szíriai légvédelem rakétákat lőtt ki és két izraeli rakétát megsemmisített. Néhány napja a BBC riportot közölt arról, hogy Irán berendezkedik az Al Kiswa támaszponton, amely mindössze 13 kilométerre van Damaszkusztól. A BBC a szíriai állami televízióra hivatkozva jelentette, hogy föld-föld végrehajtott ació nagy károkat nem okozott a támadás. Két rakétát megsemmisítettek. Az izraeli hadsereg nem erősítette meg a támadás hírét.

Korábban Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Avigdor Lieberman hadügyminiszter többször is megerősítette: nem tűrik el, hogy Irán katonailag berendezkedjen Szíriában, amely szomszédos Izraellel. Irán nem ismeri el a zsidó állam létét sem, ezért stratégiai ellenségnek tartják Jeruzsálemben.

Megszólaltak a nukleáris támadást jelző szirénák

2017. november 30. Kim Dzsong Un a Hvaszong-15 fellövésekor
(MTI/EPA/KCNA)

A növekvő feszültséget jelzi, hogy a hidegháború vége óta először szólaltak meg a nukleáris támadást jelző szirénák az Egyesült Államokhoz tartozó Hawai-on. Mostantól havonta próbajelzést adnak – jelentett a BBC. Mint a Fühü is folyamatosan beszámol róla: egyre feszültebbé válik a helyzet az észak-koreai nukleáris kísérletek nyomán.

Észak-Korea a héten újabb interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki, amellyel állítása szerint eléri az Egyesült Államok bármely városát. Phenjan – az ellene sorozatban hozott nemzetközi retorziók ellenére – nyár óta folyamatosan végzi az ilyen rakétakísérleteket, szeptemberben pedig egy földalatti nukleáris kísérletet is végrehajtott.

 

Bokros Lajos kormányváltó hangulata

„A jelenlegi önkényuralom irtózatos pusztítást visz véghez a lelkekben és a szívekben, s a legalantasabb emberi érzelmek, a félelem, az irigység, a gyűlölet felkorbácsolásával az ostromlott erőd légkörét alakítja ki” – mondja Bokros Lajos. S nem ez az egyetlen meghökkentő mondata. A neves közgazdász, volt pénzügyminiszter, európai parlamenti képviselő, a MoMa elnöke szerint külföldön egy magába forduló, kicsi, mérges és nevetséges országnak tartják Magyarországot. Határozottan állítja: országszerte kormányváltó hangulattal találkozik. 

 

Engedje meg, hogy egy személyes élménnyel kezdjem: 1995 tavaszán a Bokros csomag kihirdetését követő napok egyikén, a Nádor téren, a PM előtt egy dobogón állt Ön, mint pénzügyminiszter, szemben dühös diákok tömegével. Nekik próbálta beadagolni a tandíj bevezetésének a szükségességét. Nem akárhogy tette: zsebre vágott kézzel, látszólag empátia nélkül, a képükbe vágta, hogy „akkor majd nem Marlborot fogtok szívni”. Őszintén, én ezt egy „tökös” kiállásnak tartottam, de azért nem volt politikushoz méltó. Persze, Ön nem is volt politikus, hanem „csak” szakminiszter. Viszont bő évtizeddel később beevickélte magát a politikába. Hogyhogy?

Aki miniszter, az mindig egyúttal politikus. Lehet persze az arányokat vitatni, de ha valaki a demokrácia körülményei közepette miniszteri posztot vállal, akkor az politikus lesz.  Egy miniszter nem csak a miniszterelnök és a kormány felé felelős, hanem mindenekelőtt a társadalom felé, amelynek el kell szenvednie az adott kormány intézkedéseit. A politikust nem választom el a szakértőtől. Amikor 1995-ben reformokat vezettünk be, akkor különösen nagy szükség volt az őszinteségre a társadalom felé. Akkori saját tevékenységemet az orvoséhoz hasonlítanám, aki orvosságot ír fel és gyógymódot ajánl. A gyógyszer lenyelése keserű, a kezelés fájdalmat okozhat, de ha meggyógyít, akkor végső soron elfogadjuk, sőt, megköszönjük. Egyébként pedig nem hiszek a szakértői kormányban, mert olyan egyszerűen nem létezik!

De hát az 500 napos program nem erre épít?

Ha figyelmesen elolvassa a programban leírtakat, akkor abból egyértelmű, hogy a válasz a kérdésre: nem. A programban ugyanis soha, egyszer sincs az leírva, hogy „szakértői kormány”.

Nem hogy szakértői, éppen ellenkezőleg, még politikaibb politikai kormány alakulna meg, ha sikerülne a demokratikus ellenzéki pártoknak megnyerni a jövő évi parlamenti választásokat.

Ez azt jelentené, hogy az önkényuralom körülményei között a választók felismerték, hogy olyan kormányra van szükség, amelynek a legfőbb feladata a jogállam és a demokrácia helyreállítása. Ez vaskos politikai feladat. Ahelyett, hogy elvesznénk a szakpolitikai kérdések részleteiben – amelyekben alig tudnánk megegyezni –, arra összpontosítanánk, ami összeköt minket.

Egyelőre nem hogy az 500 napos program mögé nem sorakoztak fel a demokratikus ellenzék pártjai, hanem még a választási együttműködés céljának az elérése is bizonytalan – s akkor még finom voltam. Ön hogy látja, lesz összefogás? S ha igen, kik között?

Folynak a tárgyalások. A MoMa tárgyalt már a Demokratikus Koalícióval, az Együttel és a Párbeszéddel. Reményeink szerint ebbe később bekapcsolódik az MSZP is, noha vannak jelek arra, hogy ők igyekeznek kirekeszteni bennünket.

Nem lenne szükség az LMP-re és a Momentumra is?

Ők egyelőre kizárták magukat ebből az együttműködésből.

Ön szerint véglegesen?

Ezt tőlük kell megkérdezni, de én komolyan veszem, amit mások mondanak. Ők pedig azt kommunikálják, hogy kívül akarnak maradni.

Ön szerint meddig kellene létrejönnie az összefogásnak?

Karácsonyig, hiszen januárban már el kell kezdeni a kampányt.

Milyen mélységű összefogást lát reálisnak?

Minimum a 106 egyéni körzetben.

És közös miniszterelnök-jelölt?

A DK és az Együtt-PM már bejelentette, hogy külön listát akar. Ha ők ezt akarják, akkor mi is külön listát állítunk. Viszont egy ilyen listát egy miniszterelnök-jelöltnek kell vezetnie. A mienket ebben az esetben valószínűleg én fogom vezetni. De ezt majd a decemberi MoMa-közgyűlés dönti el.

Nem lenne célszerű egy közös miniszterelnök-jelölt, egyetlen „arc”?

Nem feltétlenül, hiszen így megvan a lehetőség nyilvános miniszterelnök-jelölti vitákra, ha tetszik, egyfajta előválasztásként. Legalább mi, demokratikus ellenzék mutassuk meg, mit kínálunk. Az ugyanis abszurd, hogy a magyarok úgy választanak, hogy nem tudják, mire szavaznak. Orbán Viktor 11 éve, 2006 – a nevezetes Gyurcsány-Orbán televíziós vita – óta nem hajlandó leülni nyilvános megmérettetésre. Jelzem, az USA-ban

a legképzetlenebb munkás is zsigerből érzi, hogy aki nem képes megvédeni a saját álláspontját nyilvános vitában, az nem lehet alkalmas arra sem, hogy irányítsa az országot.

Azt, aki nem volna hajlandó kiállni nyilvános vitára, Amerikában a nép sohasem választaná meg még a legalacsonyabb posztra sem, nemhogy az ország vezetőjévé.

Visszatérve a 106 egyéni jelöltre. Ön támogatja a Közös Ország Mozgalom által bejelentett jelöltállítási megoldást? Hogy három közvéleménykutató megbízásával mind a 106 körzetben felmérik, hogy hol, melyik párt potenciális jelöltje – vagy akár egy független – a legesélyesebb, és ennek alapján javasolnak egy 106-os listát a demokratikus ellenzék pártjainak?

Szimpatikus megoldásnak tartom. Annak pedig kifejezetten örülök, hogy van egy olyan civil szervezet, amely ennyire magáénak érzi az önkényuralom leváltását. Meglátjuk, hogy lesz-e erre idő. És pénz, merthogy nagyon sok pénzről van szó, választókerületenként 2 millió forintról. Szerintem ez az utolsó pillanatig cseppfolyós marad. Kiváltképpen akkor, hogy ha végül például a Momentum is egy-két helyen beszáll a koordinált indulásba.

Mi a helyzet a Jobbikkal? Velük szabad-e összefogni a cél szentesíti az eszközt alapon?

A MoMá-n belül is voltak erről viták. Nem szabad egyetlen csuklómozdulattal lesöpörni az asztalról azokat az érveket, hogy még szélesebb körű összefogás kell az önkényuralom közepette a siker érdekében. Ezzel együtt mi a MoMa-ban kizárjuk a választási együttműködést a Jobbikkal. Nem török pálcát azok fölött, akik nem így gondolkodnak, de a demokratikus ellenzék pártjai között úgy látom, ebben egyetértés van. A mi pártunkon belül lefolytatott vitákban is több, a Jobbikkal kapcsolatban felmerült probléma kristályosodott ki. Az egyik az erkölcsi dilemma: lehet-e/szabad-e együttműködni egy olyan párttal, amely olyan mértékben képvisel avítt és ordas, erkölcsileg tarthatatlan eszméket és értékrendet, mint a Jobbik.

A másik, hogy a külvilág felé a Jobbik ma azt igyekszik bemutatni, hogy már nem a régi elveket követi, de ha halljuk őket maguk között társalogni, akkor – finoman szólva – feltüremkedik a gyomortartalom.

Kijön az igazi cigányozó, zsidózó, gyűlöletkeltő, kirekesztő énjük, ami mind a fasizmus sajátja. Van egy további – a Jobbikkal való esetleges együttműködés terén megengedőbbek által vallott – nézet: a jelenlegi kormány semmivel sem különb. Ez azonban nem az együttműködés mellett, hanem ellene szóló érv: ha valóban olyan a Jobbik, mint a Fidesz, akkor hagyjuk csak őket egymással versengeni. Végül, de nem utolsósorban felmerül a kérdés: meg lehet-e bízni a Jobbikban? Ha kormányozni kellene, akkor képviselnék-e a most alig vallott demokratikus értékeket? Én nem tartom hitelesnek a Jobbik vezetését és ennek alapján kizárom a Jobbikkal való együttműködést.

Lát-e esélyt arra, hogy a jelen választási rendszer keretei között ez az ellenzék le tudja győzni a Fideszt?

Abszolút. De az esélyen túl azt is mondom, hogy minden demokratának elemi kötelessége a nemzettel, a hazával szemben megpróbálni leváltani az önkényuralmat. Nem vagyok híve az orrlógatásnak, az önfelmentő és lustaságot igazoló pesszimizmusnak. Járom az országot – a múlt héten például három előadást tartottam -, minden hétvégén kiállunk az utcára beszélgetni az emberekkel, sok-sok ezer választóval találkoztam már, s az a tapasztalatom, hogy

még a fideszes fészeknek tartott városokban is nagy a remény és a várakozás.

Igenis van kormányváltó hangulat az országban! És hangsúlyozni kell: nem a Fideszen múlik a kormányváltás, hanem az ellenzéken. Nem lehet elégszer aláhúzni az ellenzék felelősségét!

Miért, min múlik Ön szerint a választási győzelem?

Azon, hogy az ellenzék képes-e hiteles alternatívát felkínálni. Sikerül-e elhitetnünk a magyar társadalommal, hogy megvalósítjuk a közös minimum programot, helyre tudjuk állítani a sajtószabadságot, felállítunk egy tiszta kezű ügyészséget, ismét függetlenné tesszük a bíróságokat, keményen fellépünk a korrupció ellen, enyhítjük a szegénységet, s hogy új választási rendszert alkotunk. Ez utóbbi a KOM koordinálásával már elkészült, s minden demokratikus ellenzéki párt elfogadta, 90 százalékban egyetértett vele.

Azért felmerül a kérdés, hogy a csudába juthatott idáig az ország, hogy ilyen feladatok adódnak a rendszerváltás után közel harminc évvel egy olyan országban, amely már több mint tíz éve tagja az Európai Uniónak.

Érthető, hogy idáig jutottunk:

1990-ben nem magunk vívtuk ki a szabadságunkat, hanem azt megkaptuk egy bizonyos Mihail Szergejevics Gorbacsov nevű orosz úriembertől. Akkor ezt a szabadságot nem értékeltük sokra, mert nem küzdöttünk meg érte, így nem is mentünk vele semmire. Talán egy második kísérlet során másként lesz, amikor már áldozatot is kell hoznunk azért, hogy a gyerekeinknek, unokáinknak legyen jövője.

Beszéljünk kicsit a gazdaságról. S ha már a Bokros-csomaggal kezdtünk, adódik a kérdés: ma is elkelne egy ilyen, utóbb sikeresnek bizonyult csomag?

Ma olyan jellegű stabilizációs intézkedésekre nincs szükség, mint 1995-ben, hiszen az állam nem áll a csőd szélén. Ma a gazdaság legfőbb baja, hogy nincs beruházás, alacsony a hazai és a külföldi befektetők bizalma. Ennek sok oka van. Egyebek között az, hogy

a kormány nem tiszteli a magántulajdont, a verseny élénkítése helyett a verseny torzításában jeleskedik, monopóliumokat épít, a nem kívánatos szektorokat büntető adókkal sújtja – egyszerűen nem enged teret annak, hogy a piacon a legjobb érvényesülhessen, hanem a kormány akarja kiválasztani a győzteseket.

A legfontosabb az lenne, hogy visszatérjünk egy ésszerű, szakszerű, kiszámítható és becsületes gazdaságpolitikához. Ezzel lehet visszaszerezni az ország hitelességét.

Kicsit belemenve a gazdaságba: mi a gondja a trendekkel?

A kormány nagyon büszke a „gazdasági csodára”, amit általában öt makrogazdasági mutatóval írnak le. Ezek a felszínen kétségtelenül impozánsnak tűnnek: a gazdasági növekedés meghaladja a 3%-ot, az infláció alacsony, a foglalkoztatás szintje magas, a költségvetési hiány alacsony, a külső egyensúly pozitív. Van azonban három probléma:

egyrészt a mutatók messze nem a valóságot tükrözik, másrészt nemzetközi összehasonlításban egy sor ezek közül nem is igazán jó, ami pedig jó, az nem a kormányon múlik.

Melyekre gondol?

Vegyük a foglalkoztatottságot: a magas szint több tényezőnek köszönhető. Félmillió honfitársunk külföldre költözött, ott dolgozik. Van 270 ezer közmunkás, s bizonyos iparágakban, így az építőiparban mesterséges túlkeresletet gerjesztve munkaerőhiányt idéztek elő. A magas foglalkoztatottság tehát csak a felszínen mutatható ki, és fenntarthatatlan. Vagy vegyük a gazdasági növekedést:

a 3,2 százalékos dinamika csak magyar szemmel gyors, nemzetközi összehasonlításban nem hogy a felzárkózásunkat szolgálná, hanem erősíti a leszakadásunkat a térségben,

hiszen a cseh, a szlovák és a lengyel növekedés 5, a román pedig 8 százalék körüli. Rendkívül kedvező a nemzetközi feltételrendszer, de ne feledjük, ez egyik pillanatról a másikra megváltozhat.

Konkrétan?

Nagyon alacsony az olajár, ami évi több, mint egy milliárd eurós javulást eredményez a külső egyensúlyban. De ha Irak és Szaúd-Arábia között kitörne a háború, akkor háromszorosára nőne az olajár két nap alatt. Az alacsony infláció importált. A világ úszik a likviditásban, a jegybankok nyomják a bankóprést, hogy megakadályozzák a deflációt és mesterséges inflációt gerjesszenek. A kamatok alacsony szintje jóval olcsóbbá teszi az államadósság refinanszírozását. Ez szintén külső adottság, amely szintén megváltozhat egyik pillanatról a másikra. És végül, de nem utolsósorban ott vannak az uniós források, ömlik be a támogatás az országba – de ki tudja meddig. Mindenesetre nem kellene ellopni és elpazarolni addig sem, amíg jön a pénz, hanem a gazdaság javára kellene elkölteni őket.

Ilyen kegyelmi állapot ebben az évszázadban többet nem lesz.

A külföldi befektetők szeretnek még minket?

Befektetője válogatja. Azoknak az iparágaknak a képviselői, amelyeket Orbán Viktor szeret, – például a gépkocsigyártás – igen, de azok, amelyeket nem kedvel – ilyenek a szolgáltatói szektorok –, azok nem.

Amúgy ez a felosztás klasszikus vulgár-materialista felfogás: a pohár megfogható, mert anyag. A szolgáltatás nem, mert szerinte az csak újra elosztja az értéktöbbletet.

Az ilyeneknek magyar tulajdonban kell lenniük, remélhetőleg állami tulajdonban – vallja Orbán.

Ön nagyon sokat találkozik külföldiekkel, gyakran megy Brüsszelbe is. Mi az általános vélemény rólunk?

A németországi sajtó már leírta, hogy Magyarország az unió első önkényuralmi rendszere. Tegyük hozzá, a lengyelek most mindent megtesznek annak érdekében, hogy erőltetett menetben felzárkózzanak. Ez mindent elmond. Mi az általános kép Magyarországról? Rendkívül lesújtó. Az, hogy egy magába forduló, kicsi, mérges és nevetséges ország lett Magyarországból. Kormánya árnyékbokszolást végez – gondoljon csak a Soros-ellenes plakátokra.

Valamikor Orbánék azzal kezdték, hogy „merjünk nagyok lenni” – ez akkora hülyeség, hogy nevetség tárgyává tette őket.

Ma két nagyhatalom van a világban, az Egyesült Államok és Kína. Európában ma még három, nemsokára csak két középhatalom van/lesz: Németország és Franciaország, illetve talán Nagy-Britannia. Utánuk már csak egyre kisebb hatalmak vannak. Nettó hülyeség arról beszélni, hogy Magyarország nagyhatalom, de még akár arról is, hogy középhatalom a Kárpát-medencében.

A nyugati vezető politikusok tudják, hogy ez a kormány nem számol sem saját valóságával, sem pedig a világ realitásaival.

Vannak, akik úgy látják, hogy tudatosan megvezeti saját népét, mások szerint egyszerűen azért viselkedik így, mert buta. Lássuk be egyik változat sem kedvező.

De mégis hagyják, hogy a kormány tegye, amit tesz. Talán most látszik először a nyilvánosság számára egyértelműen, hogy kezdenek besokallni. Gondolok itt arra, hogy az interjú készítésének idején Budapesten vizsgálódik az EU egy auditorokból álló csoportja, a közbeszerzéseket veszi górcső alá. Ön szerint mire fognak jutni?

Nem tudom, hogy a vizsgált projektek, közbeszerzési eljárások mennyire voltak szakszerűek, mennyire voltak törvénysértők, s mit lehet utólag megállapítani róluk. Sejtjük persze, hogy túlszámlázás van, hogy a fiúk szakmányban lopnak, de az Unió számára a sejtés kevés. Csak akkor tudnak lépni, ha bizonyítékokat találnak.

S ha lépnek, az hova vezethet?

Nagy kérdés! Megtehetik, hogy nem fizetik ki azokat a pénzeket, amelyeket a kormány – az uniós támogatások erőltetett menetű lehívása érdekében – már megelőlegezett a pályázók felé. Több, mint ezer milliárd forintról beszélünk! Még ha egy ekkora összeget az EU vissza is tart, akkor sem jutunk csődbe, hiszen az államadósság nem olyan magas, hogy ne lehessen akár magasabb kamatokkal refinanszírozni, de az biztos, hogy az adósságszolgálat költségei nőni fognak. És ki fizeti meg a többletköltséget, ami abból adódik, hogy a kormány lop, csal és hazudik? Hát persze, hogy mi, az adófizetők.

A napokban egy televíziós beszélgetés során valami olyasmit mondott, hogy „mi, akik nem tehetünk róla”. Ezt hogy értette? Hiszen a „mi” is vastagon benne van abban, hogyan alakul egy ország sorsa. Igaz ez az emberekre éppen úgy, mint ahogy fokozottan a politikusokra, akik a rendszerváltás óta szerepet vállaltak az ország irányításában.

Két végletes álláspont van arról, hogy ki tehet minderről: az egyik, hogy a nép nem felelős semmiért, szemben a gonosz kormányokkal – ez nem a teljes igazság. A másik, hogy mindenről a nép tehet, hiszen „minden népnek olyan kormánya van, amilyent megérdemel”. Ebben is van némi igazság, hiszen a nép választ. Szerintem önmagában egyik álláspont sem állja meg a helyét: ugyanis nincs nép, hanem strukturált társadalom van, sokszínű, gyakran egymásnak ellentmondó véleménnyel, érdekkel, ideológiával, értékkel.

Gyökere van nálunk a szabadelvűségnek éppen úgy, mint a fasiszta eszméknek.

A magyar kultúrának integráns része ez is, az is. S ha ez igaz, akkor minimum annyi elmondható, hogy különbséget kell tenni a mindenkori kormány és a társadalom között. Az utóbbin belül is azok inkább felelősek, akik az önkényuralmi kurzusra szavaztak, mint azok, akik már előre figyelmeztettek arra, hogy mi jöhet, ha kétharmaddal nyer a Fidesz.

Az elmúlt kormányok felelősségét hogyan viszonyítaná egymáshoz mindebben?

Az első Orbán-kormánytól indulva egyre nő az egymást követők felelőssége. Az 1998 és 2002 között hatalmon lévő Fidesz-MDF-FkgP kormánynak felelőssége volt abban, hogy megteremtette a gazdaság romlásának a feltételeit, amihez utána további lökést adott a Medgyessy-, majd az első és a második Gyurcsány-kormány. Így jutottunk el 2008 októberében az államcsőd küszöbére.

Bajnai Gordon kormányának csak egy éve volt, hogy stabilizálja a rendszert. Ez kevés volt ahhoz, hogy meggyőzze a magyarokat arról, hogy szükség van további áldozatra.

Egyfajta csodavárással választották meg a második Orbán-kormányt. Ráadásul az akkori MSZP hathatós támogatásával. Az MSZP a 2010-es választásokon számtalan választókerületben együttműködött még a Jobbikkal is annak érdekében, hogy megakadályozzák az MDF és az SZDSZ jelöltjeinek indulását, így ez a két párt nem érte el az 5%-ot. Így jutott a Fidesz kétharmados győzelemhez. A szocialisták történelmi felelőssége tehát óriási a fideszes önkényuralom elősegítésében.

Hogyan látja Magyarországot egy év múlva?

Ha az ellenzék képes felnőni a történelmi feladathoz, akkor megkezdődhet a demokrácia, az alkotmányos jogállam helyreállítása. Én ehhez kérem minden igaz magyar hazafi támogatását.

Tegyük fel, sikerül a kormányváltás. Mennyi idő kell ahhoz, hogy ismét sínre állítsák az országot?

A gazdaságot rendbe tenni elég 5-10 év, az alkotmány, a jogi környezet átalakításához kell 20 év. A fejekben rendet tenni 100 évre is szükség lesz. Egy okkal több, hogy jövőre szabaduljunk meg ettől a gonosz önkényuralomtól, amelyik a lelkekben és a szívekben is irtózatos pusztítást visz véghez, amely a legalantasabb emberi érzelmekre, a félelemre, az irigységre, a gyűlöletre épít, amely ezeknek az érzelmeknek a felkorbácsolásával az ostromlott erőd légkörét alakítja ki, a maga szerepét nélkülözhetetlennek állítva be a keresztény Európa védelmében – ez páratlan a 21. század elején, különösen egy uniós országban.

Karácsony: a hatalom egy perc alatt összeomolhat!

0

„Bármely erősnek is érzi magát a hatalom, amikor a változást akaró eltérő világnézetet vallók képesek összefogni, akkor ez a hatalom egy perc alatt összeomolhat” – ez ’56 egyik legfontosabb üzenete Karácsony Gergely, a PM elnöke, Zugló polgármestere, miniszterelnök-jelöltje szerint. Nem lenne szabad tehertételként megélni a sokszínűséget, hiszen a sokszínűség egységénél nincs nagyobb erő, amikor az egyszínűség ellen kell fellépni.

 

„A mai forradalmi időkben arra van szükség, hogy az ellenzék képes legyen egységet mutatni az egyéni választókerületekben, és hagyja érvényesülni az ellenzékben meglévő különböző színeket” – hangoztatta ’56 egyik, a sokszínűség jelentőségére vonatkozó, mának szóló üzenetét Karácsony Gergely. Ma az a feladatunk – tette hozzá –, hogy a két rossz út közül a helyeset, a középutat  válasszuk. Az egyik rossz irány, hogy képtelenek vagyunk együttműködni, de ezzel hatalomban tartjuk azokat, akik nem méltók a hatalomra. A másik rossz irány pedig az, hogy megpróbáljuk tönkretenni az ellenzék sokszínűségét, a nagyon különböző politikai világnézeteket egységes alakzatba összesöpörni és ezzel kioltani a sokszínűséget.

„A PM és az Együtt éppen azt a politikát képviseli, hogy a két rossz út közül a helyeset, a középutat  válasszuk”.

Az eredetileg a Bibó-szoborhoz összehívott, de a meteorológiai vörös riasztás miatt beltérre átterelt, az Együtt-el tartott közös ünnepi megemlékezésen Karácsony részletesen beszélt az igazi bibói örökségről és 56 tanulságáról, elsősorban arról, hogy rendkívül sokszínű volt, képes volt egy közös cél érdekében egymás mellé állítani a reformkommunistákat, a pesti fiatalokat, a polgári demokratákat, a falus plébánosokat, s mindazokat „akiket megpróbálnak kiradírozni a történelemkönyvekből”.

„Látjuk, hogy sározzák be ’56 emlékét, Orbán hogyan használja fel azt az ’56-ot eláruló politikájának igazolására, hogy az egykori állampárt jogutódjának egyes politikusai még mindig nem tudják felfogni, hogy ’56 közös nemzeti emlékezetünk része és hogy baloldaliként büszkén képviselhetnék ezt a politikát” – szögezte le.

„Bármely erősnek is érzi magát a hatalom, amikor a változást akaró eltérő világnézetet vallók képesek összefogni, akkor ez a hatalom egy perc alatt összeomolhat – fontos üzenet ez nekünk politikusoknak” – szögezte le, hozzátéve: nem lenne szabad tehertételként megélni a sokszínűséget,

hiszen a sokszínűség egységénél nincs nagyobb erő, amikor az egyszínűség ellen kell fellépni.

Megszületett az aláírás az Agorában – Frissítve

0

Nyolc demokratikus ellenzéki párt közösen kezdeményez egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszert. Erről szóló memorandumot írtak alá szombaton Budapesten a Parlamenttel szemben szeptember eleje óta működő Agorában.

A dokumentumot – amely kitér a többi között a külföldön élő magyarok szavazására és a női kvótára is – véleményezésre bocsátják, s azért dolgoznak, hogy a Parlament is elfogadja azt.

A „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg nyolc demokratikus ellenzéki párt. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum, s szombaton aláírják azt. Jelezte, hogy a Demokratikus Koalíció, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Lehet Más a Politika, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt vezető képviselői látják el kézjegyükkel a memorandumot.

Az egyeztetések indulásakor még csak abban volt egyetértés, hogy nagyon sok kérdésben nem értenek egyet, igaz, abban is, hogy az új választási rendszer elengedhetetlen egy „Közös Magyarország” megteremtéséhez. Az Agora, azaz egyeztetések, eszmecserék tere október 23-ig áll,  s az induláskor azt ígérték, hogy addig mindenképpen elkészül a közös álláspont.

Ha nem, polgári engedetlenség lesz

Gulyás Márton pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában a többi között elmondta, hogy a választási rendszer módosítására vonatkozó közös javaslatot közzéteszik majd véleményezésre, s mihelyst a pártok is elfogadták a végleges szöveget, azért dolgoznak, hogy a Parlamenten átmenjen a törvényjavaslat.

Kérdésre válaszolva elmondta, a Jobbik nem vett részt a kidolgozásban, de jelezte, hogy megnézik majd, mire jutottak, s ha egyetértenek az előterjesztéssel, támogatni fogják azt.

Gulyás azt is közölte, hogy ha nem lesz meg a szükséges Fidesz-támogatás – kétharmados törvényről van ugyanis szó –, akkor jön a polgári engedetlenség. Példaként említette saját önfeljelentő akcióját.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK