Kezdőlap Címkék Peking

Címke: peking

Legalizálnák az illegális egyházat

0

Történelmi megállapodás születhet Peking és a Vatikán között – erről nyilatkozott a kínai fővárosban a hivatalos katolikus egyház helyettes vezetője. Feng Csienping a Reuters hírügynökség tudósítójának elmondta, hogy „gőzerővel folynak a tárgyalások” az új püspökök kinevezéséről a Vatikán és Peking között.

 

Kínában mintegy 12 millió katolikus él. A hívők körülbelül fele-fele arányban oszlanak meg a hivatalos és az illegális egyház között. Nem sokkal a kommunista hatalomátvétel után Mao elnök úgy határozott: a kínai katolikus egyháznak meg kell szakítania a kapcsolatait Rómával. Aki hajlandó volt erre, az tovább gyakorolhatta vallását. Aki nem, az illegalitásba kényszerült.  Ezért van most Kínában két katolikus egyház: az egyik a hivatalos, az úgynevezett hazafias egyház, amelyet a hatóságok is elismernek, a másik pedig a Vatikán által támogatott katolikus közösség. A püspököket az egyik közösség számára a Vatikán nevezi ki, a másik számára viszont Peking. Van olyan püspök is, akit mindkét helyen elfogadnak.

A most folyó tárgyalások eredményeképp létrejöhet egy egységes kinevezési rendszer, vagyis több mint hatvan év után az egyesülés felé tehetnek lépést a katolikusok Kínában.

Pekingben egyelőre ragaszkodnak ahhoz, hogy a Vatikán ismerje el a kínaiak által kinevezett püspököket is. Ez egyelőre nem történt meg, mert sokan ellenzik a

„behódolást a kommunista hatalomnak”.

A bírálók között is a leghangosabb a legmagasabb rangú kínai katolikus, Joseph Zen bíboros;Hongkong katolikus vezetője szerint a „Vatikán eladja a katolikusokat Pekingnek”.

Hszi Csinping államfő tavaly kampányt hirdetett az egyházak megrendszabályozása érdekében. A célkeresztben nem a katolikusok, hanem a muzulmánok és a tibeti buddhisták vannak. Ők ugyanis politikai problémát jelentenek. A 12 millió katolikus esetében pedig erről nincsen szó, de a túlbuzgó káderek fellépnek a kampány keretében a keresztények  ellen is. Nemrég leromboltak egy óriási – engedély nélkül épített – protestáns templomot.

Trump Kína segítségével fékezné meg Észak-Koreát

0

A legújabb észak-koreai rakéta kísérlet után az USA elnöke újra felhívta Hszi Csinping kínai elnököt. Arra akarta rávenni, hogy gazdasági embargóval kényszerítse Kim Dzsong Unt: hagyjon fel nukleáris és rakéta kísérleteivel.

A kínaiak egyáltalán nem lelkesednek azért, hogy gazdasági embargót alkalmazzanak Észak Koreával szemben. Trump ezért a kereskedelmi kártyát is elővette Peking figyelmeztetésére.

Washingtonban a kereskedelmi minisztérium dömpingváddal illette a kínai alumínium ötvözeteket, melyek tavaly 604 millió dollárral szerepeltek az Egyesült Államok behozatalában. Az összeg jelentéktelen, de a figyelmeztetés nem az – hívja fel a figyelmet Reuters hírügynökség.

Különösen azért nem, mert ezúttal nem egy cég, hanem a kormány lépett. Az amerikai cégek persze nem véletlenül óvatosak: félnek a visszacsapástól. Kína ugyanis a világ elsőszámú kereskedelmi hatalma, óriási belső piaccal.

Amikor ezt az amerikaiak valamilyen okból „elfelejtik”, akkor Pekingben a külügy siet erre felhívni a figyelmüket.

Trump elnök emiatt nem is nagyon sietett valóra váltani választási ígéretét, vagyis azt, hogy 45 százalékos külön vámmal sújtanák a kínai áruk importját. Ehhez tudni kell, hogy

2016-ban az USA kereskedelmi deficitje meghaladta a 350 milliárd dollárt Kínával szemben,

szeptemberben pedig minden havi rekordot megdöntött a különbség a behozatal és a kivitel között.

Trump nemrég Pekingben még minden szépet és jót elmondott a két óriás viszonyáról. Magával vitt egy videót, melyen unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi bácsit és nejét. (Hszi Csinping Kína első embere, aki a legutóbbi pártkongresszuson megerősítette pozícióját. Kína elnöke az utóbbi időben a szabadkereskedelem bajnokaként viselkedik, szemben Trump elzárkózó politikájával).

A Kína elleni kampány mögött a kereskedelmi főképviselő, Robert Lighthizer áll, aki már a nyáron nekiment a kínaiaknak a szerzői jogok ügyében. A,úgy egyáltalán nem alaptalanul: Kína ebben a tekintetben ugyanis maximálisan negligálja a nyugati normákat. Vagyis, igyekszik mindent lekoppintani anélkül, hogy ezért akár egy centet is fizetne. A buzgó kereskedelmi főképviselőt aztán mégis leállították. Trump ugyanis Pekingbe készült, ahol díszebédet adtak a tiszteietére a Tiltott városban, a császárok és a kommunista csúcs vezetők lakhelyén – ez ritka diplomáciai kegynek számít. Sok mindent meg is ígértek Trumpnak, aki valójában egy valamire nagyon számított: Észak Korea megrendszabályozására!

Egy darabig úgy látszott, hogy megy is a dolog: Kim Dzsong Un rezsimje szeptember 15 óta nem hajtott végre új rakéta vagy nukleáris kísérletet. Aztán Észak Korea fellőtte új interkontinentális rakétáját, amely állítólag az USA-t is elérheti. Vagyis a megrendszabályozás nem mondható sikeresnek.

Washington azt várja Pekingtől, hogy alkalmazzon olajembargót Észak Korea ellen, vagyis kényszerítse térdre Phenjant.

Kína erre szemlátomást nem hajlandó. Ha ugyanis összedőlne a kommunista diktatúra Észak Koreában, annak beláthatatlan következményei lennének az egész térségben. Kína határainál pedig megjelennének az amerikai járőrök. Ehhez végképp nem ragaszkodnak Pekingben. Trump most újra kereskedelmi háborúval fenyeget, igaz, nagyon óvatosan. Az alumínium ötvözet ügy a maga 604 millió dollárjával egy próba-léggömb. Sok függ Peking válaszától hiszen a kínaiak jók tudják: csakis úgy előzhetik meg Amerikát, ha nyitva tartják a globális piacot, és ott nyomják le az Egyesült Államokat.

Korrupció miatt lebukott a nagy kínai tűzfal korábbi ura

0

Lu Vejt, az internetet felügyelő pekingi hivatal fejét nemrég még a világ 100 legfontosabb személyisége közé sorolta az amerikai Time magazin. Ma egy cellában vall korrupciós ügyeiről az 57 éves kommunista funkcionárius.

Ő az első vezető kínai politikus, akit az október közepén rendezett Kínai Kommunista Párt XIX. pártkongresszusa óta korrupció gyanúja miatt tartóztattak le Kínában. Hszi Csin-ping főtitkár a kongresszuson megerősítette, hogy folyatódni fog a “rókavadászat” a kelet-ázsiai országban, amely a kínai elnök által indított antikorrupciós kampányt jelenti. Ennek során eddig 1,3 millió kínai tisztségviselőt büntettek meg, többen közülük Hszi ellenfelei voltak nemcsak a pártban és az állatiránymásban, hanem a Kínai Népi Felszabadító Hadseregben is.

Úgy tűnik Lu Vej sem kerülhette el az alaposabb átvizsgálást, akinek kegyeit a leggazdagabb amerikai vállalkozók keresték. Tőle függött ugyanis, hogy mi jut el a 700 millió kínai internetezőkhöz a “Mennyei Birodalomban”, ezért a kaliforniai útja során Mark Zuckerberg szintén fogadta. Kínában a Facebook be van tiltva és az amerikai milliárdos régóta lobbizik azért, hogy ott is megjelenjen a közösségi oldal. A nagyhatalmú kínai funkcionárius Kaliforniában találkozott még Tim Cook-kal, az Apple főnökével és Jeff Bezos-szal, az Amazon első emberével, aki időközben a világ leggazdagabb embere lett.

A dúsgazdag és befolyásos amerikaiak egy dolgot akartak: rést találni a nagy kínai tűzfalon. Nyilatkozataiban Lu Vej mindig rendíthetetlenül védelmezte a hivatalos irányvonalat, vagyis Peking szuverén joga eldönteni, hogy mit enged be az interneten keresztül az országba. Azonban felmerült, hogy esetleg engedményeket tett Zuckerbergnek és társainak, és ezért már a pártkongresszus előtt leváltották őt, most pedig egy cellában faggatják a kínai főcenzort.

Washington fenntartja “egy Kína”-politikáját

0

Trump tavalyi megválasztása után decemberben fogadta Caj Jing-ven tajvani elnök telefonos gratulációját, amivel megsértette az addig szokásos protokollt, és kiváltotta Peking haragját.

Az amerikai kormány fenntartja a Tajvant nem külön országnak tekintő “egy Kína”-politikát – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök pekingi tárgyalásai alkalmával csütörtökön Hszi Csin-ping kínai államfőnek a Hszinhua kínai állami hírügynökség jelentése szerint.

Trump tavalyi megválasztása után decemberben fogadta Caj Jing-ven tajvani elnök telefonos gratulációját, amivel megsértette az addig szokásos protokollt, és kiváltotta Peking haragját, mert utóbbi Kína szerves részének tekinti a szigetet, noha

Peking és Tajpej viszonyában fenntartja az “egy ország, két rendszer” elvet.

Hszi ezzel kapcsolatban azt mondta Trumpnak a Hszinhua szerint: Tajvan kérdése a legfontosabb, egyúttal a legkényesebb ügy a kínai-amerikai kapcsolatokban.

A közös sajtóértekezleten egy másik kényes téma, a kereskedelmi kapcsolatok kérdése is szóba került. Az amerikai elnök azt mondta: „közös erőfeszítéssel kiegyensúlyozottá és kölcsönösen előnyössé tesszük a kínai-amerikai kétoldalú kereskedelmet”.

A két ország közötti kétoldalú kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozatlansága hátrányos az Egyesült Államok számára, de – mint mondta -,

ezért nem Kínát, hanem saját hivatali elődjét, Barack Obamát hibáztatja.

Bejelentették, hogy Trump látogatása alkalmával kínai és amerikai cégek mintegy 250 milliárd dollár értékű kereskedelmi megállapodást kötöttek.

Peking: Babosék kikaptak a döntőben, Hingisék nyertek

0

Babos Tímea és a cseh Andrea Hlaváčkova kikapott a döntőben a pekingi keménypályás tenisztorna női páros versenyében. Az elsőként rangsorolt svájci Martina Hingis és tajvani Csan Jung-jen nyerte a tornát.

A negyedik helyen kiemelt duó – amely a múlt héten diadalmaskodott a taskenti viadalon – vasárnap az elsőként rangsorolt svájci Martina Hingis és tajvani Csan Jung-jan ellen lépett pályára, és egy óra hat perces csatában maradt alul. A magyar-cseh kettős májusban a madridi döntőben is találkozott riválisával, amely akkor 6:3, 6:4-re győzött. Ezúttal a US Open bajnokai még simábban nyertek.

Babosék – akik már biztos résztvevői a szingapúri WTA-világbajnokságnak – ötödször vívtak döntőt az idén, és három alkalommal (Rabat, Quebec City, Taskent) nyertek a fináléban. A tajvani-svájci kettős idei nyolcadik végső sikerét ünnepelte.

“Sajnos ma nem úgy játszottam, ahogyan szerettem volna. Most ez így sikerült. Nagyon kellemetlen stílusú ellenfelünk volt” – nyilatkozta honlapján Babos. “Ez egy nagy verseny, jó felkészülés volt Szingapúrra. Ráadásul a világbajnoki szereplésünket ezen a héten tettük biztossá” – tette hozzá a magyar teniszező, aki a jövő héten Hongkongban lép pályára, csak egyesben. Ellenfele a nyitófordulóban a világranglistán 21. orosz Anasztaszija Pavljucsenkova lesz.

MTI/FüHü

 

Pekingben lesz a Siemens robot kutató központja?

0

A német óriás cég a pekingi Csinghua egyetemmel közösen robot kutató központot épít a kínai fővárosban.

Elsősorban az elektronika és a mechanika optimális párosítására törekszenek hiszen a fő cél az ipari robotok kutatása. A mesterséges intelligencia terén új fejlesztéseket szeretnének elérni, hogy a robotok olyan intelligensek legyenek mint a munkavállalók jelentős része.

A pekingi Csinghua egyetemet amerikai hittérítők alapították több mint száz évvel ezelőtt.

Kína leghíresebb egyetemének számít, ott végzett a jelenlegi elnök, Hszi Csinping is. Aki nemrég stratégiai iránynak jelölte ki a mesterséges intelligencia fejlesztését Kínában. A Siemens ebben élen jár, üzleti forgalmának 14%-át adja az informatika, de ez az arány gyorsan növekszik- mondta Roland Busch Münchenben.

A Siemens technológiai főnöke közölte: már több kutató központjuk működik Kínában, mely a robotok legnagyobb potenciális piaca. 4500 kínai mérnök és kutató dolgozik a Siemens számára ezekben az intézetekben. Ennek a kínai Siemens birodalomnak lesz a csúcsa az a pekingi kutató központ, melyet a Csinghua egyetemmel közösen hoznak létre a kínai fővárosban.

Új Peking épül a régitől száz kilométernyire

0

Kína modern vezérei szeretik egy-egy óriási városi építkezéssel beírni nevüket a Mennyei Birodalom történetébe.

Teng Hsziaoping, a reformok atyja, Sencsent tekintette minta városnak, a megújuló modern Kína szimbólumának. A délkelet kínai kis halász falu Hongkong közelében mára már 10 milliós nagyvárosba vált. Sok európai és amerikai cég itt építette fel fő gyártó bázisát. Csiang Cemin elnök egykor Sanghaj párttitkára volt /Kínában a polgármester az ő beosztottja/. Ő a Pudong amerikai stílusú üzleti negyedet építtette fel. Itt működik a modern Kína egyik legfőbb szimbóluma: a sanghaji tőzsde. Ez a legnagyobb az országban, mert Kína gazdasági fővárosa Sanghaj és nem Peking.

Hszi Csinping elnök, aki öt éve van hatalmon és most épp új kommunista pártkongresszusra készül, mely minden bizonnyal öt évre meghosszabbítja hatalmát,

Xiongan néven új várost épít Pekingtől csaknem 100 kilométerre délnyugatra.

A cél egy huszonegyedik századi minta kertváros létrehozása, amely tehermentesíti a 20 milliós kínai fővárost. Hogyan ? Mindenekelőtt úgy, hogy a minta kertvárosban levegőt lehet venni! Peking és csaknem az összes kínai nagyváros egyik legfőbb problémája az igen szennyezett levegő. Egy kínai nagyváros levegőjének minősége átlagosan hússzor rosszabb mint az európai átlag! A tüdőrák és a többi hasonló betegség, melyet a szennyezett levegő okoz, tömegesen juttatja idő előtt sírba a kínaiakat. Akik akasztófahumorral így viccelődnek: ha Pekingben jársz, akkor ne vegyél levegőt!

A minta kertváros lesz a pozitív példa, amely élhető életet jelent majd több millió polgárának.

A kínai vezetés minden erővel fékezi a nagyvárosok népességének növekedését,

hiszen ez is az egyik oka a kétségbeejtő légszennyezettségnek.

A tervek szerint mindez 525 milliárd euróba kerül. Ez még kínai mércével mérve is hatalmas összeg. Ráadásul Pekingben mindenki sejti, hogy a tervezett kiadások a végén sokkal magasabbak lesznek. Dehát Kína a világ második számú gazdasági nagyhatalma, amely gőzerővel tör előre. Hszi Csinping elnök tavaly a G 20 csúcson, melyet Kínában rendeztek meg, egyenrangú szerepet követelt hazájának a globális gazdaságban Amerikával. Megmosolyogták.

Aztán Amerika megválasztotta Trumpot és Hszi Csinping elnök kiállt a szabadkereskedelem mellett. Minthogy Kína háromszor olyan gyorsan növekszik mint Amerika és a lakossága több mint a négyszerese az USA-nak, így Hszi Csinping szavai nem nélkülözik a jövő realitásának eredményeit. Ennek az új Kínának lesz a szimbóluma a minta kertváros Peking mellett, mely 525 milliárd euróba kerül, de ahol legalább majd levegőt vehetnek majd a Mennyei Birodalom polgárai.

Kína: börtönben a trónörökös?

0

Még nem is oly rég mindenki azt találgatta Pekingben a Tiltott városban, ahol a majd mindenható kommunista párt vezérei élnek, hogy államfő vagy kormányfő lesz-e a törekvő káder, a 48 milliós Csungking ura? Aztán megjött a hír Szun Zsengcai /Sun Zhengcai/ leváltásáról.

Később a letartóztatásáról is pletykáltak Pekingben, miközben a hivatalos pártlap arról írt, hogy a következő pártkongresszus előtt egységbe kell tömörülni Hszi Csinping elnök körül vagy még inkább mögött. A majd mindenható elnök már ki is nevezte egyik hívét Kína legnépesebb városának élére. Ezzel szinte biztosra vehető, hogy az őszi pártkongresszuson bekerül a legfelső vezetésbe. Ahol persze ki mást támogatna, mint Hszi Csinping elnököt.

Mit rónak fel a bukott trónörökösnek azon felül, hogy kissé túl agresszíven tört a trónra? Azt, hogy nem számolta fel elődje korrupciós hálózatát! Ez kínos célzás hiszen az előd, aki a politikai bizottság tagja volt jelenleg életfogytig tartó szabadságvesztését tölti. Ő is vetélytársa volt Hszi Csinping elnöknek. Akinek ifjúkori barátja irányítja a kommunista párt rettegett belső elhárítását, az ellenőrző bizottságot. Ők a korrupció ellenes háború könyörtelen katonái: nem hátrálnak meg a legmagasabb tisztségek előtt sem! Főként, ha az illető nem elszánt híve Hszi Csinping elnöknek.

Egy korábbi kommunista vezetőről kiderítették: családi vagyona meghaladta a 90 milliárd jüant vagyis kb. 13 milliárd dollárt ért!

Mindenki dollármilliárdos a kommunista Kína vezérkarában – írta a New York Times öt éve amikor szintén pártkongresszusra készült a világ legnépesebb országa, amely második számú gazdasági nagyhatalom lett az USA mögött. Akkor pár napig nem lehetett elérni a leleplezést közlő amerikai újságok honlapját Kínában. Az oknyomozó amerikai újságírókat udvariasan, de  kiutasították Kínából.

Mindennek ellenére Hszi Csinpinget megválasztották Kína első emberének 2012 őszén. Ő pedig megindította a korrupció ellenes kampányt, mellyel kisöpörte azokat a vezetőket a kommunista pártból és a hadseregből, akik nem támogatták őt elég elszántan. Most a trónörökös is erre fizethetett rá. Elvben a kínai kommunista pártnak új trónörököst kell kijelölnie az őszi pártkongresszuson. A szabály ugyanis az, hogy a trónörökös öt évig az alelnöki poszton gyakorol, majd átveszi a hatalmat. De mi van akkor, ha Hszi Csinping elnök pótolhatatlannak érzi magát, és nem vonul vissza öt év múlva?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK