Kezdőlap Címkék Pécs

Címke: pécs

Ki mondta azt, hogy itt demokrácia van…

Ez a kedves óriásplakát Mátészalka bejáratánál és a városközpontban figyelmezteti a helyieket: végveszélyben vannak. Ha október 13-án az ellenzék polgármester-jelöltjére, Vékony Miklósra szavaznak, ezzel Gyurcsánynak adják a várost.

Nem Budapest valamelyik kerületéről van szó, ahol májusban az európai parlamenti választáson csak 40 százalék körüli eredményt ért el a Fidesz, és nem is Pécsről, ahol 43 százalékot, hanem Mátészalkáról, ahol 57 százalékot, és ahol jó ideje minden választást magabiztosan nyert meg a Fidesz. Attól félnek Mátészalkán, hogy Vékony és csapata csodát tesz? Hogy nem nyeri meg mind a nyolc egyéni választókerületet? Azért kell ekkorát hazudni? A polgármester-jelölt konzervatív ügyvéd, 1990 és 1994 között MDF-es országgyűlési képviselő. A plakáton szereplő másik két képviselőjelölt az előző önkormányzati választáson a Jobbik jelöltjeként indult.

A plakáton egyetlen személyt szerepeltetnek, aki a DK-hoz köthető, Csomáliné Rácz Erikát, a város legismertebb DK-politikusát, de ő nem is jelölt a mátészalkai választáson. Hogy kaphatná meg akkor Gyurcsány a várost, ha nyer is az ellenzéki csapat?

Emlékszünk még a tavalyi országgyűlési kampányra: akkor Karácsony Gergelyt, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét montírozták össze Gyurcsánnyal, ahogy a határkerítés lebontására készül. Most bohócként ábrázolják Budapesten Karácsonyt a két kamu főpolgármester-jelölttel, hogy így tüntessék fel őt jelentéktelenként.
Pécsett az ellenzék polgármester-jelöltje, Péterffy Attila látható néhány helyi képviselőjelölttel, valamint Gyurcsány Ferenccel és Tóth Bertalan MSZP-elnökkel a hirdetőoszlopokon. Úgy látszik, ez a Habony–Rogán-féle vonal: mindenkit Gyurcsánnyal kell riogatni, és minél képtelenebb a hazugság, annál jobb.

Láttunk már néhány választási kampányt szerte Európában, nemcsak a régi, de az új demokráciákban is. A választási kampányokban a pártok rendszerint saját jelöltjeiket teszik ki a plakáthelyekre. Ha van negatív kampány, azaz az ellenfél lejáratása, az vitákban, kampánybeszédekben, karikatúrákon jelenik meg, de nem plakátokon, újsághirdetésekben. Az ilyesfajta plakáthazudozás demokráciákban ismeretlen. Persze, ki mondta azt, hogy itt demokrácia van…

Bréking (fék)nyúz, 2019. április 3. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Fidesz közölte velünk, hogy a pécsi bevándorláspárti ellenzék végérvényesen leírta magát. Az MTI-től azt is megtudhattuk, hogy a kémügyben Gyurcsány emberei – bár a bíróság jogerősen felmentette őket – valójában az orosz titkosszolgálattal működtek együtt. Schmidt Mária elmagyarázta, hogy Orbán legádázabb ellenségei is kénytelenek belátni, politikája és gazdaságpolitikája sikeres volt. Ma az MTI híreiből válogattunk.

A pécsi bevándorláspárti ellenzék végérvényesen leírta magát

A pécsi ellenzéket pusztán a hatalom megszerzése vezérli, amikor az egység hamis látszatát keltik és ezzel becsapják a pécsieket – közölte a Fidesz városi szervezetének elnöksége, miután a helyi ellenzéki pártok közös indulásról állapodtak meg.

A pécsi bevándorláspárti ellenzék végérvényesen leírta magát, hátat fordított a választóknak, hiszen a pécsieket megtévesztve, szemfényvesztő, hazug politikával csapja be az embereket.

A Gyurcsány-párt képviselői, az azonos akolból származó posztkommunisták, az elmúlt két évtizedben nyíltan antiszemita hangulatban politizáló jobbikosok, a baloldalt az elmúlt években következetesen szemen köpő LMP és a már embrionális állapotban is botrányt botrányra halmozó Momentum célja nem más, mint a zavarkeltés, a káosz előidézése
– közölte a helyi Fidesz. (MTI: Pécsi Fidesz: az ellenzéket pusztán a hatalom megszerzése vezérli)

Gyurcsány emberei az orosz titkosszolgálattal működtek együtt

Befejeződött az úgynevezett kémügy iratainak minősítését áttekintő felülvizsgálat, amelynek eredményeként a minősítés megszűnt, az iratokból a Legfőbb Ügyészség (LÜ) kivonatot tett közzé. Ebből kiderül, hogyan működtek együtt Gyurcsány emberei az orosz titkosszolgálattal.

A kémügyben a Gyurcsány-kormány idején titokminiszteri pozíciót betöltő Szilvásy Györgyöt és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) két akkori főigazgatóját, Galambos Lajost és Laborc Sándort, továbbá egy civil személyt a bíróság a nyilvánosság kizárásával lefolytatott tárgyalássorozatot követően korábban már jogerősen felmentette.

Az LÜ közleményében felidézte, a Budapesti Katonai Ügyészség 2011. december 5-én kémkedés és bűnpártolás bűntette miatt emelt vádat négy férfival szemben, mert szerinte közreműködtek abban, hogy az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatának megbízottjai információszerző tevékenységet végezzenek Magyarországon.

A Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító miniszter és az NBH főigazgatója a parlamentben megbeszélést tartott az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatának helyettes vezetőjével. Ennek során szóba került, hogy az NBH-ból információk szivárognak ki, ezért az orosz szervezet képviselője felajánlotta, hogy általa irányított szakemberek poligráfiás vizsgálattal segítenek a kiszivárogtató felkutatásában.

A titokminiszter – tudva azt, hogy ez információszerző tevékenységet jelent – élt a felajánlással, és arra utasította az NBH főigazgatóját, hogy működjön együtt az Orosz Föderáció megbízottjaival. (MTI: Kémügy – Legfőbb Ügyészség: befejeződött az iratok minősítésének felülvizsgálata)

Schmidt Mária: Orbán politikája és gazdaságpolitikája sikeres volt

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a mai liberalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdaságot a politika fölé helyezi, ezért születtek a 2008-as pénzügyi, hitelezési válságra adott nyugati válaszok a liberális rendet irányító menedzseri, közgazdasági, pénzügyi és piaci szakértők elképzelései és érdekei mentén.

A történész a Ki nyeri a XXI. századot? – Egy évtizeddel a gazdasági válság után címmel, a XXI. Század Intézet szervezésében tartott szerdai budapesti konferencián arról beszélt: ez a liberális terápia nem vette figyelembe a válság politikai és társadalmi következményeit, célja pedig csak a válság előtti status quo visszaállítása, a pénzügyi, gazdasági szakértői elit hatalmának, befolyásának és gazdasági erejének átmentése volt. A főigazgató szerint azóta azonban kiderült, hogy a liberális rend megbukott politikailag, társadalmilag és gazdaságilag is. Úgy vélte, Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével Magyarország más utat választott azzal, hogy a gazdasági és pénzügyi válságra politikai választ adott, ezzel pedig “kiverte a biztosítékot” Washingtonban, Berlinben és Brüsszelben.

Azt mondta, Orbán Viktor a válságkezelést nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdésnek tekintette és a csődöt okozó élcsapat cseréjében volt érdekelt, valamint abban, hogy a válság terheit ne kizárólag a munkából élőkre terheljék, ahogy az a fejlett országokban történt, hanem a válságot okozó piaci szereplőkre is. Schmidt Mária szerint tíz évvel a válság kitörése után Orbán legádázabb ellenségei is kénytelenek belátni, hogy politikája és gazdaságpolitikája sikeres volt. (MTI: Schmidt Mária: a mai liberalizmus a gazdaságot a politika fölé helyezi)

Az Orbán rendszerrel való elégedetlenség egyre erősödik

Bár a pesszimisták biztosak voltak abban, hogy az utcai tüntetések iránti lelkesedést nem lehetett fenntartani, bár az ünnepek miatt a fővárosban a tüntetések között majdnem két hét telt el, és bár az időjárás rossz volt, ismét nagy tömeg gyűlt össze, hogy kifejezze elégedetlenségét az Orbán-rezsimmel. A tömeg lelkes volt, készen áll a harc folytatására.

A korábbiakhoz képest az elmúlt napokban Budapesten kívül más városokban is összegyűltek jelentősnek nevezhető tömegek. Szegeden január 3-án 2000 ember vett részt egy vonulásos tüntetésen; Pécsett, január 1-jén, 1500-ra tehető azok száma akik részt vettek a kormányellenes demonstráción. Mielőtt ezeket a számokat gyengítenénk, szem előtt kell tartanunk, hogy a szegedi és a pécsi lakosság körülbelül 10% -a a főváros népességének. Tehát ezek az arányok meggyőzőek. Talán még inkább lenyűgöző volt Tapolca (16.000 lakos) demonstrációja, ahol 400 ember jelentkezett be. Több mint 500 ember gyűlt össze Szolnokon, Hódmezővásárhelyen és Békéscsabán. Ez az utóbbi három város olyan terület, ahol a Fidesz az elmúlt évtizedben, jelentős erőfölényben van.

A korábban elrejtett elégedetlenség mára mindenki számára látható. Még azok a kommentárok is, akik a múltban azt mondták, hogy nincs remény arra, hogy Orbán Viktor rezsimjét a közeljövőben legyőzhetik, ma sokkal optimistábbnak tűnnek.

A budapesti tüntetésen számtalan beszédet mondtak különböző a szakszervezeti vezetők. Kordás László, a Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MASZSZ) elnöke megismételte a szakszervezetek követeléseit, beleértve a „rabszolgatörvény” megszüntetését, a magasabb béreket, a jelenlegi „sztrájkjog” módosítását és a rugalmasabb nyugdíjba vonulás lehetőségét. Ami a szakszervezetek igényeit nyomatékossá tette, az ultimátumuk volt Orbán kormányához. Öt napot adtak a kormánynak, hogy felállítsanak egy delegációt, akik tárgyalhatnak a megoldás feltételeiről szakszervezeti vezetőkkel. Ha a kormány nem tesz eleget a követelésnek, országos figyelmeztető sztrájkot hirdetnek, mely január 19-én kerül megrendezésre. „A munkahelyeket, utakat és hidakat lezárjuk. Az ország működése megbénul, amelyért egyedül Orbán Viktor lesz felelős. ”Lehet, hogy ez nem az Orbán-kormány kedvére lesz, de így vagy úgy a kormánynak reagálnia kell a szakszervezetek igényeire.”

A szakszervezetek jelenléte a tüntetéseken egy bizonyos gravitációt kölcsönöz ezeknek az ellenzéki megmozdulásoknak, de kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a tüntetések sokkal többet jelentenek, mint a munkajog módosítása. Ők Orbán Viktorról és Fideszről szólnak. A tömeg tapsolt a szakszervezetek beszédeire, de a demonstráció valóban akkor éledt fel, amikor a későbbi felszólalók beszéltek a jelenlegi politikai rendszer eltávolításáról és a demokrácia és a köztársaság helyreállításáról.

A civil szervezetek képviselőiként Misetics Bálint és Udvarhelyi Tessza  közös beszéde következett. Fel kell lépni a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen, amelyek „az Orbán-rezsim alapját képezik. „A polgári engedetlenségért, a sztrájkhoz, a köztársasághoz!”

Végül a politikusok következtek. Molnár Csaba a DK-tól egyértelművé tette, hogy a végső cél az egész rendszer elleni küzdelem. Szerinte néhány másik fél, úgy gondolom, itt kifejezetten az LMP-re, és bizonyos mértékig a Jobbikra gondolt, kevésbé elkötelezett az ügyben. Csárdi Antal (LMP) például nem lépne túl a munkajog módosításainak hatályon kívül helyezésére és a szakszervezetek által támasztott egyéb igények megerősítésére. Ráadásul tegnap hallottam, hogy az LMP együttműködése a többi féllel nem teljesen átfogó. Az együttműködés szelektív lesz. Jakab Péter (Jobbik) erőteljes beszédet mondott, amelyben Orbán Viktort nevezte lókereskedőnek, aki piszkos üzletét az országa kárára vezeti, de gondosan elkerülte a rendszerváltás kérdését.

Tóth Bertalan (MSZP) talán a legjelentősebb bejelentést tette, ami arra enged következtetni, hogy most, hogy sikerült egységesíteniük a parlamenti pártok és az utcai emberek közötti egységet, itt az ideje, hogy „egységet hozzunk létre az Európai Parlamentben és a helyi választásokon. ”Ez a javaslat határozott ellenérzést válthat ki, és valószínűleg csupán az októberi önkormányzati választásokon fog megvalósulni. Az elmúlt napokban sokat hallottunk ezekről a tárgyalásokról a különböző pártok vezetőitől.

A Jobbik, az MSZP, a DK, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd EP közös pártlistát nyilvánvalóan nehéz elképzelni, még akkor is, ha egy ilyen közös listának sok értelme lenne. Magyarországon, amely az Európai Unióban az egyik legmagasabb választási küszöböt jelenti (5%), hihetetlen számú szavazat veszne el, ha az összes közepes és a kis ellenzéki párt külön-külön futna az EP-választásokon. Megértem, hogy a pártok az EP-választásokat fontos lakmusz tesztnek tekintenék, mivel a választási eredmények bizonyítják pártjuk erősségét. Ha azonban nincs közös lista, akkor az eddigiekben többé-kevésbé elért egység elpárolog, amint megkezdődik az EP-választások kampánya.

Ha a jelenlegi hangulat még néhány hónapig lendületben marad, az egyesült ellenzék meglehetősen gyengítheti a Fidesz és a KDNP jelenlegi 12 tagú képviseleti arányát Magyarország 21-ből fős képviseletében. De az út hosszú és kemény lesz, és vannak olyan figyelmeztető jelek, amelyek a kis pártok, mint az LMP és a Kétfarkú Kutyapárt, nem fognak együttműködni.

Tudom, hogy bizonyos körökben a Kétfarkú Kutyapárt nagyon népszerű, főleg a tagok gonosz humorérzéke miatt. Kovács Gergely azonban az észszerű politika szempontjából veszélyes ember. Egy közelmúltbeli interjúban azt mondta, hogy nem fog együttműködni a meglévő pártokkal, mert úgy véli, hogy addig, amíg léteznek, a Fidesz továbbra is hatalomban marad. Természetesen ez értelmetlen demagógia. Meggyőződése, hogy bár ezek a tüntetések gyengíthetik a Fideszt és az Orbán-kormányt, hosszú távon nem lesznek sikeresek. Ezzel a hozzáállással csak segíti a jelenlegi rendszert. Egyes közvélemény-kutatások szerint ez a „viccpárt” jelentősen csökkenti az ellenzéki pártok szavazatait. Ez a párt már nem vicc; komoly kárt okozhat.

Balogh S. Éva

Egy mindenkihez szólni képes ellenzék kell – 2018 (szubjektív) legjobbja

„Egyedül, egy emberként nem tudom megváltani sem a világot, sem az országot, de még a megyét és a városomat sem… mindenki a maga környezetében fogjon ehhez…” – így látja az április 15-i pécsi tüntetés szervezője. A húszas évei közepét taposó, tanár, félig-meddig hobbi-énekes, Fülöp Eper Flóra mindig is politizált a „saját kis világomban”, s afféle népnevelőként a békés párbeszéd, és annak volt a híve, hogy tényszerű érvekkel kell elgondolkodásra késztetni másokat. „Láttuk 2006-ban, hogy mibe torkollhat, ha a tüntetőkből agresszív tömeg lesz, amelynek annyira futja, hogy törnek-zúznak, és csokit lopnak a TV-székház büféjéből” – emlékeztet. A Fidesz győzelme „egyszerre volt zseniális és undorító ez a félelemre, megosztásra, gyűlöletre szító propaganda”. Undorítónak tartja azt is, ha azt hallja, hogy a vidéki ember kevesebb, mint a városi – „ez pont olyan propaganda, mint amikor azt szajkózzák, hogy valaki kevésbé magyar, mint a másik.”  Tisztában van azzal, hogy „olyan dolgokat csinálok, hogy rendszerellenesnek és veszélyesnek gondolnak, kapok is fenyegetéseket rendesen – de úgy érzem, ha csak egy emberhez elér az üzenetem, már megérte.”

 

Az Ön által szervezett pécsi demonstrációt azzal fejezte be, hogy folytatják. Mikor? Milyen formában? Debrecenben és Fehérváron, továbbá Kecskeméten és Nyíregyházán most hétvégén is lesz a budapestivel egyidőben tüntetés. És Pécsett?

Pécsen ezen a hétvégén én nem szervezek semmit, nem tartózkodom Magyarországon. Viszont mindenkit arra bíztatok, hogy csatlakozzon a fővárosi, vagy más vidéki tüntetéshez.

De hát azt ígérte múlt vasárnap a tüntetés utolsó szónokaként, a demonstráció lezárásaként, hogy lesz folytatás. Nem szegi meg ezzel a szavát?

Részemről egyelőre nem, de más civilek, civil szervezetek már szervezik a következőt. Én csak egy személy vagyok, nem vezető. Örömmel állok bármilyen kezdeményezés mögé, azonban limitáltak a forrásaim individuumként.

A tüntetéseknél, ha más programokkal nem készülünk, vagy nem elég ütősek, félő, hogy elsorvad a lelkesedés.

2500 fő az első alkalommal, utána 1500-an, majd 700-an, majd már csak negyvenen. Ugyanis az emberekből elfogyna a lelkesedés, hiszen a hétköznapjaikat nem a politika irányítja, hanem a saját problémáik. Éppen ezért egy idő után elsorvad az a kedv, hogy utcára járjanak tüntetni. Más utakat-módokat kell találni a céljaink eléréséhez.

Milyen utak körvonalazódnak?

Programokat fogunk szervezni. Tematikus programokat, amelyeken az embereknek elmondhatják hogy mi zavarja őket – a jelenlegi rendszerben erre igen kevés lehetőségük van. Ezeket a véleményeket persze majd meg kell szűrni, lesznek komolytalanok köztük, lesznek irreálisak, stb.

De szeretnénk minden rendű és rangú, korosztályú és társadalmi állású embert megszólítani.

Én nem vagyok politikus, civil vagyok, s nyilván naiv is, de számomra nagyon fontos tudni, hogy mit éreznek, gondolnak az emberek.

Tehát ténylegesen az emberek felé kell közvetlenül fordulni?

Alapvetően tanár vagyok, benne van tehát a személyiségemben, hogy az embereket segítsem.

Ön szerint miben szorulnak az emberek napjainkban a leginkább segítségre?

Abban, hogy tudjanak tájékozódni, hiszen ahhoz, hogy vitába tudjunk szállni másokkal, érvek, tények, ismeret kell – ehhez pedig napjainkban nehéz hozzájutni. A kormánymédia borzasztóan egyoldalú, nagyon kevés a felület, ahol valódi tényeket prezentálnak. Nem feltétlenül nagyban kell gondolkodni: ha mindenki a saját környezetében dolgozik ezen, azzal már nagyon sokat képes tenni.

De ez nagyon sziszifuszi munka…

Hogy mennyire az, mondok is egy példát. Van egy hölgy, aki úgy érkezett be az életembe egy hete, hogy rám írt: hagyjuk abba a tüntetősdit, majd a Viktorral elsöpörnek minket. Sok fenyegetést – köztük egészen durvákat és persze névteleneket is kaptam az elmúlt napokban –, de ez a bizonyos hölgy nem fenyegetett, hanem nyomta a Fidesz által sulykolt propaganda jelszavakat: sorosozott, enszezett, migránsozott, civilezett, stb. Úgy éreztem, ki kell alakítanom kettőnk között egyfajta bizalmi viszonyt ahhoz, hogy át tudjam törni ezt a propaganda-falat. A hölgy – mint ment közben kiderült – nagyon kedveli a mulatós zenét – ezért én (mint félig-meddig másodállású hobbiénekes) elkezdtem neki a telefonban ilyeneket énekelni – megjegyzem, ha valaki egy éve ezt mondta volna rólam, hogy ilyenekre vetemedem az utcán, hát jól kiröhögtem volna. Egy idő után rájött, hogy én tisztelettudó vagyok, majd

megköszönte nekem, hogy nem bántom amiatt, hogy ő a Fideszre szavazott.

Ez nagyon fontos lecke volt a számomra. Majd lassacskán elkezdtünk tisztázni dolgokat: kiderült például, hogy ő a kínai boltban vásárolja az otthonkáit; erre rákérdeztem arra, hogy látta-e valaha is randalírozni a kínait, aki ugye bevándorló Magyarországon – erre felfűzve tisztázni tudtunk fontos dolgokat, például azt, hogy ki a migráns – ő azt hitte, hogy a migránsok Brüsszelből jönnek. Mutattam neki videókat Szíriáról a háború előttről és utánról, megmutattam neki a tengerbe fúlt szíriai kisfiúnak a világot bejárt fényképét, ami eddig nem jutott el hozzá – erre elkezdett gondolkodni. De valóban, ez nagyon hosszú folyamat – máig minden nap elmondja nekem, hogy úgyis Orbán marad.

De nagyon sokan úgy érzik, hogy Orbán úgy marad, hogy csalással nyert.

Én nem így látom.

Ez a döntés a magyar emberek döntése volt, nem hinném, hogy nagyon kellett volna csalniuk ehhez. Hiszen olyan propagandát nyomtak, amellyel a maguk oldalára állították az embereket.

Egyszerre volt zseniális és undorító ez a félelemre, megosztásra, gyűlöletre szító propaganda, ami hatékony volt. Éppen ezért nem a Fidesz szavazókat kell hibáztatni azért, mert megtévesztették őket, hanem a Fideszt.

Kész bármikor leülni beszélgetni bárkivel?

Igen, de egyedül, egy emberként természetesen nem tudom megváltani sem a világot, sem az országot, de még a megyét és a városomat sem. Ezért is mondtam, hogy mindenki a maga környezetében fogjon ehhez. Csak arra kell ügyelni, hogy a beszélgetések során ne személyeskedjünk, ha más stílust, kultúrát szeretnénk meghonosítani, akkor mi magunk is azt képviseljük. A tüntetésnek is ez volt a célja:

nem tudja elképzelni, milyen jó érzés volt azt látni, hogy a Jobbikos megfogta a DK-s kezét, a DK-s az LMP-sét.

Ha semmi mást nem értünk el ezzel a tüntetéssel, csak azt, hogy három ember hazatérve elgondolkodott azon, amit hallott, nos, már az is nagyon fontos eredmény.

Mozgalommá intézményesítené ezt a „minden ember a közvetlen környezetében beszélgessen, tájékoztasson” kezdeményezést?

Azt gondolom, hogy ha nem utcára kivonulós programokat szervezünk, hanem olyanokat, amelyek nem ennyire specifikusak, az egy idő után elkezdi megszűrni az embereket: ki az, aki valójában akar dolgozni – nos ők azok, akikkel valóban el lehet kezdeni egy bázist építeni.

Kik azok, akik a leginkább rászorulnak a tájékoztatásra? A vidékiek?

Undorító dolognak tartom azt mondani, hogy a vidéki ember kevesebb, mint a városi – ez pont olyan propaganda, mint amikor azt szajkózzák, hogy valaki kevésbé magyar, mint a másik. A vidéki emberekkel sincs semmi baj  – nagyon sok ember szenved információhiányban, és az objektivitás teljes hiányában, függetlenül attól, hogy hol él, városban, vagy vidéken.  De persze a kisebb településeken ez még nehezebb – így történhet az, hogy egy faluban 106 emberből 104 a Fideszre szavazott. S a mélyszegénységben élők borzasztóan meg vannak félemlítve.

Az nagyon jó dolog, hogy a pártok nagy szavakkal beszélnek az értelmiséghez – láthatóan ez Budapesten működik is, de vidéken nem.

Biztosan sokan meg vannak félemlítve, s bizonyára még többen alulinformáltak, de mégis, ennél összetettebb a probléma, nem?

Tény, egy bizonyos analógia mentén szavaznak az emberek bizonyos pártokra.

Melyek ezek Ön szerint például a Fidesz esetében?

Vannak, akiknek az érdekük fűződik a Fidesz kormányzásához; mások valóban elhiszik a sorosozó, migránsozó, stb. kormánypropagandát; sokan beveszik, hogy valódi rezsicsökkentés volt, és/vagy hálásak az Erzsébet-utalványokért; van – főleg az idősebbek között –, akik rajonganak és Viktorért, akikre támaszkodni lehet, aki megvédi őket – ők olyanok, mint a vallásos hívők; s vannak persze a nagy magyarok is.

Ha így látja, akkor mégis miben bízik? Hogyan lehet meggyőzni a Fidesz-szavazókat?

Nem akarom meggyőzni őket. Hiába emlegetném fel egy Fidesz-hívőnek, hogy mit kommunikált a párt, mint mondott annak vezére 10-20 éve, akkor erre az az általános válasz jönne, hogy azóta megváltozott a világ, ma más válaszok kellenek. De ha a beszélgetés során érvrendszerünk van, s az érvek alá vannak támasztva adatokkal tényekkel, kimutatásokkal , statisztikákkal, akkor lesz, aki elgondolkodik rajta. Mint az én otthonkás hölgyem.

Hosszú, kitartó munkával lehet persze csak ezt elérni, hogy az emberek maguk is elkezdjenek gondolkodni arról, hogy vajon igazuk van-e.

Egy dolog segíteni a valódi információáramlást, elősegíteni a tájékoztatást. De attól még, hogy az emberek tisztán látnak, még nagyon nehezen találnak maguknak olyan erőt, amelyben megbízhatnak.

Ellenzéki megújulásra van szükség,

már csak azért is, mert az ellenzéki pártok némelyikéhez is fűződnek megrögzött vélemények: például az MSZP-re sokan azért nem szavaznak sokan, mert „MSZPM-re nem szavazok”.

Nem fél? Nagyon nyíltan, egyenesen és igen keményen kiáll a nézetei mellett, ami ma Magyarországon nem igazán jellemző?

Olyan dolgokat csinálok, hogy rendszerellenesnek és veszélyesnek gondolnak, kapok is fenyegetéseket rendesen – de úgy érzem, ha csak egy emberhez elér az üzenetem, már megérte. És borzasztó nagy erőt ad nekem a támogatás, amit kapok. Például a szüleimtől. A szüleim elváltak, de  együtt voltak ott vasárnap a tüntetésen, ahova még úgy is elértek, hogy a kocsijuk lerobbant, de megoldották, mert tudták, hogy nekem mennyire fontos a jelenlétük, támogatásuk. Tőlük örököltem a vehemenciát és a tenni akarást – édesapám is felszólalt a demonstráción. Előtte megkérdeztem tőle, hogy biztosan részt akar-e venni abban a trutyiban, amit kavartam, mivel féltem őt. Mire azt válaszolta:

én is féltelek téged, féltjük egymást, tehát mi egységben vagyunk. És ez az ami számít.

Gondolom, mindig ilyen volt. De mégis, miért most, 27 évesen fogott bele ilyen aktivistáskodásba?

Az egész úgy indult, hogy amikor Karácsony Gergely a szülővárosomban, Székesfehérváron, járt a kampány alatt, az utcafóruma után beszélgettem vele, s édesapám ezt telefonon rögzítette. A beszélgetésben néhol kemény szavakkal illettem a politikusokat és az ellenzéket is. Az erről készült videót kitettem a Facebookra, ami után annak a vendéglátóipari egységnek a tulajdonosa, ahol korábban pultos voltam és énekelni szoktam közölte velem, hogy lemondja az április 13-ára már letárgyalt koncertemet. Elismerte, hogy ezt a politikai nézeteim miatt teszi. A Facebookra írtam egy a posztot azzal, hogy a koncert szólásszabadság miatt elmarad. A hely tulajdonosa pedig elkezdett oda kommenteket írogatni – ebből vita kerekedett, a barátaim megvédtek. Én nem akartam rosszat ennek a helynek, de gondoltam, a Facebook megfelelő platform a csalódottságom kifejezésére. De megírta  a helyi, majd az országos sajtó.

Ebből azért még nem következik a tüntetés megszervezése…

Tulajdonképpen a saját kis világomban én mindig is politizáltam. Mindig is szerettem gondolkodásra késztetni az embereket. De ami más volt most:

április 8-án minden olyan reménytelinek tűnt, s amikor este szembesültem azzal, hogy narancssárgába borult az ország, az egészen sokkoló volt, órákon át zokogtam. 

Az első napom nekem is azzal telt, hogy áltattam magam: csalással nyert a Fidesz. Utána pedig jött a felháborodás, kiváltképpen, amikor kiderült, bezárják a Magyar Nemzetet. Így ért egy barátom hívása, aki felvetette, hogy tüntetni kellene. Szinte bele sem gondolva, kitettem egy felhívást a Facebookra, s még aznap írtam a Rendőrségnek. Az első nap 1200-an jelezték, hogy ott lesznek – erre én megijedtem. De úgy döntöttem, hogy végig csinálom, fenntartva magamnak a lefújás jogát, ha a szombati budapesti tüntetés nem marad békés. Részint azért, mert én a békés megoldások híve vagyok, részint pedig amiatt, mert láttuk 2006-ban, hogy mibe torkollhat, ha a tüntetőkből agresszív tömeg lesz, amelynek annyira futja, hogy törnek-zúznak, s csokit lopnak a TV-székház büféjéből.

Hogyan tovább?

Folyamatosan jelentkeznek, gyűlnek az emberek körülöttem, de nyilván bennem is ki kell alakulnia egy bizalomnak ahhoz, hogy együtt tudjunk dolgozni. Sokan lesznek, akik a félelemkeltés miatt eltávolodnak tőlünk. Én sem vagyok egy Jeanne d’Arc-féle mártír-típus, de segíteni szeretnék az embereknek. Egyszerű civil vagyok, csak talán több bennem a tenni akarás, mint egy átlagemberben, és nem szoktak fellángolásaim lenni.

Ami a legfontosabb: annyira régóta vagyok elégedetlen a rendszerrel, hogy azt gondolom, ideje cselekedni. A következő négy évben az én célom az, hogy egy élhető, mindenkihez szólni képes ellenzéket jöjjön létre.

Ellenkező esetben soha nem lesz változás Magyarországon. Az ellenzéki pártoknak el kellene gondolkodniuk azon, hogy ne a hatalomról szóljon a tevékenységük. Meglátjuk, ki követ ezen az úton.

Politikai (H)arcképcsarnok – XV. Akinek a keresztneve: Lista

Kubatov Gábor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országos pártigazgatója és alelnöke, országgyűlési képviselő. A Ferencvárosi Torna Club elnöke. Egy 2016-ban készült összeállítás szerint ő Magyarország 12. legbefolyásosabb személye.

 

Sörétes puskával lövöldözni a sötét erdőben

Kubatov Gáborról a nagyközönség először 2010-ben hallhatott, amikor Kubatov egy hangfelvételen választási csalásokról, komcsikról, erdőben lelövöldözött vadakról beszélt. Kubatov Gábor, aki abban az időben a Fidesz pártigazgatója volt, dicsekedett. Kérkedett az adatbázisukkal, amelyet évek szorgos munkájával állítottak össze. Szakszerű és pontos volt a Fidesz listája, hatékony és jól használható. Azt mondta a Fidesz-közeli pártigazgató, hogy hála az adatbázisnak, mindenkiről mindent tudnak. Leginkább persze azt, hogy ki szavazott rájuk, és ki nem.

Aki nem rájuk szavazott, azok komcsik. Pécsett például 15 ezer komcsi volt 2010-ben – legalábbis Kubatov állítása szerint. Ennyien nem szavaztak Páva Zsoltra, a város azóta megválasztott Fideszes polgármesterére.

Kubatov Gábor és Németh Szilárd. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A hangfelvételen Kubatov azt is elmondta, hogy ismerik a polgárok összes elérhetőségét, mobilszámát, e-mail címét. Életkorukat, azt is, hogy akik a Fidesszel szimpatizálnak, milyen szorosan kötődnek a párthoz. Erősen, vagy csak egy kicsit.

Régen úgy volt, mondta a felvételen Kubatov, hogy a sörétes puskával belőttünk a sötét erdőbe, aztán másnap reggel bementünk és összeszedtük a vadakat. Ma már ez nem így van – hála a már említett kiváló adatbázisnak.

A hangfelvétel nyilvánosságra hozatala után némi zavar mutatkozott az erőben. A Fidesz minden rendű és rangú vezetője eltűnt. láthatatlanná, elérhetetlenné váltak a sajtó számára. 24 óra elteltével is csupán egy néhány soros Szíjjártó-szösszenetre futotta: „Az MSZP és a Jobbik végső kétségbeesésében lejárató kampányt folytat a Fidesz ellen”. Valamint: „A Fidesz mindig a törvények betartásával kezeli a választópolgárok adatait”.

Azután előkerült egy újabb felvétel. Ezen is Kubatov Gábor volt a főszereplő, ezen is dicsekedett. Elmondta, hogyan kell a választásokon csalni. Technikákról, módszerekről beszélt. Példát is említett: hogy a pécsi időközi választáson miként járatták le Szili Katalint. (A ma a Fidesznek dolgozó politikus akkor még az MSZP színeiben házelnök is volt, és Sólyom László ellenében a szocialisták államfő-jelöltje.)

Minden gyanún felül álló kopaszok

2017 februárjában kiderült, hogy egytől egyig büntetett előéletűek azok a kopaszok, akik egy évvel korábban megakadályozták, hogy Nyakó István szocialista politikus beadhassa népszavazási kezdeményezését az akkor még érvényben lévő vasárnapi boltzár ellen. Egyiküket fegyveres rablásért ítélték el. Mindezt Nyakó ügyvédje tudta meg a nyomozati iratokból.

Ám hiába derítette ki a rendőrség, hogy kicsodák, hiába adta meg a nevüket, elérhetőségüket, a nyomozó szervek nem tartották fontosnak, hogy megkérdezzék ezeket a derék kopasz urakat.

Pedig ami 2016. februárjában a választási irodánál történt, az több mint érdekes. Nemcsak azért, mert egy Erdősi Lászlóné nevű idősebb hölgy szinte a semmiből került elő, hogy reggel 6 órakor egy őt kísérő fiatalember társaságában népszavazási kezdeményezést nyújtson be a választási irodánál. Ugyanott, ahol már Nyakó István, valamint mintegy tucatnyi kopasz fiatalember várakozott. Erdősi Lászlóné a volt (fideszes) herceghalmi polgármester felesége, az akcióban részt vevő kopaszok közül többen a Ferencvárosi Torna Club biztonsági cégét, a Fradi Securityt jelölték meg munkahelyükként.

Az Erdősinét kísérő fiatalembert egyébként Varró Ádámnak hívják. Bizonyára csak a véletlen műve, hogy ő és Kubatov Gábor titkára, Kindlovits Máté gimnáziumi osztálytársak voltak a Pál Apostol Katolikus Gimnáziumban.

Az Átlátszó információi szerint 2017. április elején „harminc-negyven kigyúrt, félelmet keltő személy, Security feliratú ruhában, minden előzetes értesítés nélkül megjelentek a belvárosi Sas utcában, a Godunov nevű étteremben, az asztalokhoz ültek, a bent levő vendégeket hangoskodással, trágárkodással megijesztve távozásra bírták”.  A kopaszok a „konyha ajtóinak zárjait dologi erőszakkal feltörték, és zárat cseréltek”.

Az alkalmazottak rendőrt hívtak, de a rendőrök „azt mondták, nem intézkednek, mert nem folyik vér, és ez birtokháborítási ügy, amelyben a jegyzőnek kell eljárnia.”

A kopaszok egy Eduard Uszikov ukrán üzletember cégének képviseletében jelentek meg és keltettek félelmet. Uszikov Habony Árpád ismerőse, volt társának az apja.

Az ügy főszereplője személyesen nem vett részt az eseményekben, de nélküle ez nem történhetett volna meg. Kubatov Gáborról van szó, a Fidesz alelnökéről, az FTC elnökéről. Kubatovhoz köthetők azok a kopaszok, akik a Fidesz székházat elfoglaló fiatalok ellen erőszakosan felléptek.

Hajrá Fradi!

Kubatov Gábornak van egy nagyon veszélyes funkciója: ő a Ferencváros elnöke. Az egykori szurkolóból elnökké avanzsált Kubatov ebben a minőségében gyakran kerül összeütközésbe a tábor kemény magjával.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Miközben szurkolóként ő is közülük való, klubelnökként, elsősorban a hazai és a nemzetközi szövetség szankcióitól tartva, időnként megpróbálja mérsékletre inteni őket.

Mindebből az is következik, hogy nem igazán jó a viszony Kubatov és a szurkolók között. Utóbbiak tüntetést is szerveztek a klubelnök házánál, és – az úgynevezett vénaszkenner használata miatt – sokáig bojkottálták az FTC mérkőzéseit.

Határon túli előadás nyert a POSZT-on

0

Idén nagyon erős volt a határon túli színházak felhozatala, ennek megfelelően a Kolozsvári Állami Magyar Színház Ibsen-előadása, a Rosmersholm lett a legjobb a 18. Pécsi Országos Színházi Találkozón, amelynek díjait szombaton adták át Pécsen.

A szakmai zsűri által legjobb előadásnak ítélt produkció még két díjat kapott, a Rebekka Westet alakító Imre Évát a legjobb női főszereplő, Andrij Zsoldakot és Daniel Zsoldakot a legjobb díszletért járó díjjal ismerték el.

A legjobb rendezésért járó díjat Székely Kriszta, a budapesti Katona József Színház Kaukázusi krétakör című darabjának rendezője kapta,

a legjobb férfi főszereplő a darabban Azdakot játszó Kocsis Gergely lett.

A legjobb női mellékszereplő a Radnóti Színház III. Richárd című előadásából Kováts Adél, a legjobb férfi mellékszereplő a kecskeméti Katona József Színház által színre vitt Csárdáskirálynőben Kaucsiánó Bonifác grófot alakító Szemenyei János lett.

A legjobb harminc év alatti színésznő díját Szakács Hajnalka, a debreceni Csokonai Színház művésze kapta Csehov Három nővér című drámájában nyújtott alakításáért. Ez a produkció kapta a legjobb színpadi mozgás és térhasználatért, illetve Kozma András a legjobb dramaturgi munkáért járó díját is.

A színészzsűri különdíját a legjobb női alakításért Pálmai Anna kapta A kaukázosi krétakörben nyújtott alakításáért a Katonában, a legjobb férfi alakításét pedig Horváth László Attila a Móricz Zsigmond Színház Illatszertár című előadásáért. A közönségzsűri díját is ez a darab kapta.

A vidéki és határon túli színházak lekörözték a budapestieket

Csütörtökön kezdődik a 18. Pécsi Országos Színházi Találkozó: a fesztivál versenyprogramjában idén is tizennégy előadás szerepel, azonban a válogatók kifejezetten sok határon túli és vidéki produkciót válogattak be a versenybe. Az egyik válogató, Regős János szerint ennek egyszerűen az volt az oka, hogy idén Budapesten kívül találtak igazán erős előadásokat.

 

Új szabályokat vezettek be a POSZT versenyprogramjának kiválasztásában, ennek értelmében a színházaknak regisztrálniuk kellett, és a bemutatószámtól függően három, kettő vagy egy előadást ajánlhattak a válogatók figyelmébe megtekintésre – mondta a FüHü-nek Regős János, színpadi szerző, szakíró, színész, rendező, a Szkéné Színház korábbi igazgatója, aki Térey János író, költő, drámaíró és műfordító mellett a 2018-as POSZT válogatója volt.

Összesen 178 előadást láttak az évadban, tehát még többet is, mint amennyit a színházak neveztek. Térey Jánossal, illetve a tanácsadónak felkért Bazsányi Sándorral (a MASZK egyesület elnöke) és Balog Józseffel (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészkara esztétika szakának megbízott tanszékvezetője) a legtöbb darabot Budapesten nézték meg. Ennek ellenére tavalyhoz képest kevesebb fővárosi előadás került be a válogatásba, és feltűnően sok a határon túli produkció.

Regős János
MTI Fotó: Marjai János

Regős János ezt azzal magyarázta, hogy egyrészt megszűnt a korábban érvényben lévő korlátozás, hogy csak két határon túli előadás lehet a versenyben, másrészt pedig úgy alakult, hogy nagyon erős volt a vidéki, és különösen a határon túli színházak műsora.

„Meglepően érdekesebbek, izgalmasabbak a vidéki és határon túli színházak, mint úgy általában a budapestiek,

ami nem jelenti azt, hogy Budapesten ne lett volna jó néhány figyelemreméltó előadás” – mondta.

Budapesten körülbelül nyolcvan előadást láttak Regősék, tehát messze a legtöbbet, de a vidéki és a határon túli színházak esetében a kisebb merítésből is több produkciót válogattak ki.

„Ez mutatja azt is, hogy milyen korszerű, különleges színházi nyelvet használnak a határon túli színházak” – mondta Regős János. Hozzátette, hogy Térey Jánossal

igyekeztek az „érvényes, progresszív, mai” előadásokat beválogatni,

és az ország határain kívül nagyon sok ilyen erős előadást találtak.

Idén is hét nagyszínházi és hét kamaradarab került be a versenyprogramba, ezek között négy budapesti, öt vidéki és öt határon túli színház produkciója szerepel, amelyeket a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán és kamaraszínházban láthat a közönség június 7. és 16. között.

A szakmai zsűri tagja idén Szamosi Zsófia, Trokán Péter, Falussy Lilla, Csanádi Judit, Rockenbauer Zoltán, Bóta Gábor és Zsuráfszky Zoltán, a színészzsűri tagja Felföldi Anikó, Molnár Zsuzsa és Ungvári István lesz.

A fesztivál díszvendége Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, színházigazgató, rendező.

A 2018-as POSZT versenyprogramja:

  • Henrik Ibsen: Rosmersholm, Kolozsvári Állami Magyar Színház, rendezte: Andriy Zholdak
  • A. P. Csehov: Három nővér, Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen, rendező: Ilja Bocsarnikovsz
  • Alfred Döblin: Berlin, Alexanderplatz, Katona József Színház, Budapest, rendező: Kovács D. Dániel
  • Henrik Ibsen: Hedda Gabler, Marosvásárhelyi Nemzeti Színház – Tompa Miklós Társulat, rendezte: Keresztes Attila
  • Leo Stein – Kálmán Imre: Csárdáskirálynő, Katona József Színház, Kecskemét, rendezte: Béres Attila
  • Bertolt Brecht – Paul Dessau: A kaukázusi krétakör, Szigligeti Színház, Nagyvárad, rendező: Anca Bradu
  • László Miklós: Illatszertár, Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, rendező: Mohácsi János
  • Danilo Kiš: Borisz Davidovics síremléke, Újvidéki Színház, rendező: Alekszandar Popovszki
  • William Shakespeare: III. Richárd, Radnóti Színház, Budapest, rendező: Andrei Șerban
  • Matei Vișniec: Migránsoook – avagy túlsúlyban a bárkánk, Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely, rendező: Zakariás Zalán
  • Bertolt Brecht – Paul Dessau: A kaukázusi krétakör, Miskolci Nemzeti Színház, rendező: Szőcs Artur
  • Bertolt Brecht – Paul Dessau: A kaukázusi krétakör, Katona József Színház, Budapest, rendező: Székely Kriszta
  • Jon Fosse: Halál Thébában, Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, rendező: Horváth Csaba
  • Forte Társulat / Thomas Bernhard: Vaterland, Forte Társulat, rendező: Horváth Csaba

 

 

A nép választhat, de nem küldheti el a nagy vezért

„A szívemben magyar, a fejemben holland vagyok” – vallja Simon Wintermans holland üzletember, aki 52 évéből 22-őt már Magyarországon élt (“Magyarországon migráns vagyok”), s aki már évek óta részt vesz a kormányellenes tüntetéseken, de beszédet először az április 15-i pécsi tüntetésen mondott, s először szervez: május 6-ára, anyák napjára.  De „most, hogy ismét ellopták a választásokat, már nem maradt más választásom. Nem azért, mintha jobban tudnám, mit kellene tenni, hanem azért, mert látom, hogy sokakban egyszerűen nincs meg a szükséges bátorság a szükséges lépések megtételéhez.” „Amikor egy puha vagy kemény diktatúra uralkodik, akkor az emberek vigyáznak arra, mit mondanak, mit tesznek… a II. világháborúban a hollandok zöme megpróbált tovább élni, anélkül, hogy bajba keveredjen”. Magyarországon azonban erősebbek ezek a reflexek. Civil kurázsi kell, a nulláról kell indulni. Az embereknek, „mint egykor a néptanítóknak, úgy kell járniuk az országot. El kell juttatniuk a valós információkat, akihez csak lehet. Beszélgetni kell” – mondja.

 

Nagyon érdekes a közösségi oldalon a nyitóképe. Dominál egy békét és nyugalmat árasztó, a kisfiával közös, tandemkerékpár-túrás kép, amit megtör a baloldalon egy kockaalakú kis portrékép, Ön katonai egyenruhában. Mit akar ezzel üzenni?

Ez nem is akármilyen egyenruha, hanem egy szovjet katonai zubbony és a jellegzetes tányérsapka. A képet tiltakozásként tettem fel, mégpedig április 9-én. Nem az egykori Szovjetunió iránti szeretetből, hanem felhívásként,

fel szeretném arra hívni a figyelmet, hogy újra Szibéria felé tart az ország.

Számomra szimbolikus a két kép együtt: az idillt árasztó és a katonai elem riasztó ellentéte felkavaró. Hogyan és mikor készültek a képek?

A kerékpáros kép vagy három éve készült, az akkor négy éves Samu fiammal tettük meg a két európai kulturális főváros – a cseh  Plzeň és a belga Mons – közötti utat, egy apa-fia program keretében Európa egy részét szeltük át. Nagyon szép út volt, nagyon büszke vagyok a fiamra – akivel ott barátokká is váltunk –, hogy végigcsinálta. A másik kép régen, 1988-ban, még a gorbacsovi szovjet érában készült. A transzszibériai Expresszel utaztam Moszkva-Peking-Moszkva útvonalon. Irkutszk környékén egy orosz hadnagy szállt fel a fülkébe…sok-sok vodkát rejtett a bőröndje. Ahogy lement a nap, elkezdtünk inni, s amikor már lefekvéshez készülődtünk, gondoltam, vicces lehet, ha felpróbálom az egyenruháját. Megengedte, sőt, le is fényképezett, vakuval készült a fotó. Ezt már önmagában is viccesnek tartottam, ám még viccesebb történet követte: utazásom után tíz nappal kellett bevonulnom a holland hadseregbe, s ott orosz nyelviskolába küldtek. Ne feledje, ekkor még állt a berlini fal – ez pedig a vadásztrófeám lett. De április 8-a óta azt érzem, hogy ismét Szibéria felé indultunk el.

Ahogy hallgatom a szavait, többes szám első személyben beszél. Magyarnak tartja magát?

Már 22 éve Magyarországon élek, négy, egyszerre magyar és holland gyermeket nevelek, rengeteg nagyon kedves barátom van itt, szeretem ezt az országot. S rossz látni, hogy a putyini, erdogani útra tették a jelenlegi vezetői.

Nem előre, hanem inkább visszafelé megyünk a gulyáskommunizmusba. Nagyon rossz az irány, s egész Európának is nagy kárt okoz. Az én szívem csücske Európa, és nagyon rossz látni, hogy az orbáni politika óriási veszélyt jelent az EU-ra is.

Kis országként semmire sem tudunk menni, talán az egyesült, együttműködő Európa képes egyedül válaszokat adni a hihetetlenül nagy kihívásokra.

Milyen jeleit látja annak, hogy Magyarország visszafelé megy a történelemben?

Például, hogy az emberek félnek. Mondok egy konkrét példát: a választások előtti nagy avatósdit-átadásosdit látva arra gondoltam, hogy kifigurázom a jelenséget, hogy felavatnak évekkel ezelőtt már elkészült utakat, még csak félig kész útszakaszokat, de akár egy krematóriumot is. A közvetlen kiváltó ok pedig az volt, hogy Pécs főtere mellett egy kis utcában keletkezett egy óriási luk, amit – láss csodát! – a helyi illetékes Biokom egy-két nap alatt visszazárt… pontosabban majdnem teljesen visszazárt. Gondoltam, hogy egy kis paródiás videóval felavatjuk a maradék kis lyukat, a mi kis fideszes lyukunkat, s ezt feltesszük a közösségi oldalra. Megkértem két pécsi színész barátomat arra, hogy játszák el a politikust, aki átvágja a szalagot…egyikük sem vállalta el. Helyben híres, ismert színészek nem merték elvállalni a szerepet. Nem a nevük a fontos ebben persze, hanem a jelenség.

Hogyan látja, ez magyar jelenség?

Korántsem az, hiszen amikor egy puha vagy kemény diktatúra uralkodik, akkor az emberek vigyáznak arra, mit mondanak, mit tesznek. A szüleim mesélték, hogy Hollandiában, a II. világháború idején a hollandok zöme megpróbált tovább élni, anélkül, hogy bajba keveredjen. Ott is nagyon kevés volt az igazi bátor ember.

Ugyanakkor az igaz, hogy Magyarországon ezek a kevésbé bátor reflexek talán erősebbek, mint például a hollandok körében, mert ez az ország soha nem ismerte, ismerhette meg igazán az élő, működő demokráciát.

A paprikakommunizmus, a Rákosi-éra, előtte a Horthy rezsim sem volt demokrácia, előtte meg feudalizmus volt. Ez a feudális reflex pedig máig erős a magyarokban. Ezt például látni akkor, amikor a kocsmában az emberek tele szájjal szidják a politikusokat, ám amikor személyében látják őket, találkoznak velük, akkor úgy viselkednek, hogy „megjelent a király”, jópofiznak és paroláznak velük. Ez én nem értem.

Gondolom, közülük a legtöbben meg azt nem értik, hogy Ön miért nem úgy viselkedik…

Van erre egy történetem: a választások előtt két-három héttel volt Pécsett egy kiállításmegnyitó, amelyen részt vett Hoppál Péter, akivel személyesen ismerjük egymást. Odajött hozzám, kezet fogott velem és elkezdett volna jópofizni, s nagyon meglepődött azon, amikor én ehelyett azt mondtam neki, hogy amit csinálnak az egy katasztrófa. De hiába tudja itt helyben nagyon sok ember, hogy ő például egy alkalmatlan ember a posztjára, senki nem mer vele szembeszállni.

Félelem ide, félelem oda, a választásokat követő hétvégi tüntetésen nagyon sok pécsi részt vett, s az Ön által május 6-ára, az anyák napjára szervezett demonstráció felhívása iránt is már több mint 1500 az érdeklődők száma. Ez nem éppen a félelemről tanúskodik.

Mert nagyon sokan hihetetlennek tartották a választások eredményét. Nagyon sok embertől hallottam én is, hogy nem is értem, hogyan lehet a Fidesznek megint kétharmada, amikor a baráti, ismeretségi körömből senki nem szavazott rájuk. Vitathatatlan, hogy a Fidesz nagy párt, sokan szavaznak rá, de nem annyian, hogy most kétharmada legyen. Bárhonnan is nézzük, ismét elcsalták a választást.

Magyarország olyan helyzetben van, mint Oroszország vagy Törökország – a nép választhat, de nem küldheti el a nagy vezért. Már nyolc éve feltettem a Facebookra a mondást: „aki alszik egy demokráciában, az majd felébred egy diktatúrában”.

Most beigazolódott ennek a mondásnak az igaza. A felébredés szakaszába jutottunk – ezért is szervezem a május 6-i pécsi tüntetést.

De a folyamat nem most kezdődött, eddig miért nem ébredtek fel az emberek?

Valóban, már 2010-ben lehetett látni, hogy nagyon rossz irányt vett az ország. Pécsett akkortájt volt az első Fidesz-ellenes demonstráció, amikor a sajtótörvényt módosították, a kilencvenes évek óta az volt az első tüntetés, amelyen én is részt vettem. Összesen 2-300 ember jött el az akkor még 160 ezres városban! Nagyon rossz érzés volt azt látni, hogy csak pár embernek fontos a sajtószabadság. Majd a kétharmad birtokában az M1-en láttam egy tudósítást Daniel Cohn-Bendit budapesti sajtótájékoztatójáról, amely úgy volt összevágva, mintha az Orbán-ellenes fellépéseiről is ismert francia politikus elmenekült volna a kérdések elől. Pedig az történt – én láttam a vágatlan anyagot is a sajtótájékoztatójáról –, hogy előre bejelentette: fél órája van csupán, mert egy óra múlva indul a repülőgépe. A tudósítás persze színtiszta manipuláció volt, s látni lehetett, merre viszik az országot Orbánék.

Akkor miért pont most aktivizálódott?

Eddig is részt vettem a demonstrációkon. De egészen az április 15-i tüntetésig csak mezei résztvevőként voltam jelen, nem mondtam beszédeket, nem szerveztem. Ennek az volt az oka, hogy úgy gondoltam, a magyaroknak kell felvállalniuk ezt a szerepet, nehogy már én, egy holland okoskodjak a magyaroknak. De most, hogy ismét ellopták a választásokat, már nem maradt más választásom. Nem azért, mintha jobban tudnám, mit kellene tenni, hanem azért, mert látom, hogy sokakban egyszerűen nincs meg a szükséges bátorság a szükséges lépések megtételéhez. Ezt pedig nem szabad hagyni!

Az én bíráim a gyermekeim lesznek, és én szeretnék bátran eléjük állni, amikor eljön az idő.

Ön hollandnak vagy magyarnak tartja magát?

A szívemben magyar, a fejemben holland vagyok. Ez talán nem is olyan rossz kombináció.

Ezt hogy érti? Mármint hogy fejben holland, szívben magyar?

Például a magyar barátaim mindegyikének vagy ezzel vagy azzal az ellenzéki párttal, emberrel van valami baja – ezért sem tud az ellenzék semmit sem kezdeni, hiszen bár mindenki Orbán és a Fidesz ellen van, egyben egymás ellen is küzdenek. Nem képesek a legfontosabbat előre venni, azt, hogy

össze kell fogni a jelenlegi fő cél érdekében, ami nem más, mint a demokrácia visszaállítása. Ennek az útja pedig Orbán, a Fidesz leváltásán át vezet.

Azért jó holland fejjel gondolkodni mert így lehet sorrendiséget felállítani.

De hát még van négy év a következő választásokig, nem korai már most ebbe belefogni?

Nem négy év – másfél év múlva lesznek az önkormányzati választások, már most arra kell készülni.

Április 8-a pedig rávilágított arra is, hogy milyen óriási feladat áll a demokraták előtt, hogy elmagyarázzák a félrevezetett, szegény, sokszor vidéki, az információktól teljesen elzárt embereknek, hogy milyen valójában a helyzet az országban.

Ezek a megvezetettek csak egyfajta információhoz jutnak a televízióban, rádióban, helyi újságokban, nem beszélnek nyelveket, hogy máshonnan is tájékozódjanak, illetve nem is érdekli őket az, hogy utána járjanak azoknak a dolgoknak, amelyekről úgy tartják, hogy nem befolyásolják közvetlenül az életüket. És nagyon sokan félelemből szavaztak a védelmet ígérő vezérre. Ezt Orbánék remekül elérték.

Ön szerint mi – ahogy Ön fogalmazott – a demokraták feladata?

Ami biztos, a nulláról kell kezdeni. Nagyon sok munka vár rájuk, pénz nincs erre, illetve, ha van, akkor legfeljebb Sorostól lehet rá pénzt szerezni. Mit kell csinálniuk? Mint egykor a néptanítóknak, úgy kell járniuk az országot. El kell juttatniuk a valós információkat akihez csak lehet. Beszélgetni kell. Meg kell kérni a barátokat, a testvéreket a szülőket, a nagyszülőket,  hogy „fogadjanak örökbe” egy-egy kis falut, ahonnan származnak, vagy ahova van valamilyen kötődésük, vidéki házuk, ahova pihenni járnak stb.

Beszélgetni kell az emberekkel, nem pedig szidni őket, amiért Orbán ismét nyert. Nem szabad haragudni azokra, akik a Fideszre szavaztak.

Hogyan lehet ezt megszervezni? Mik a lépések?

Erre még nem tudom a választ. Egyelőre csak azt tudom, hogy mit kell csinálni, de nem vagyok vezető, viszont tudok segíteni. És azt tudom, hogy ha nem fogunk ebbe bele, akkor még jó harminc évig marad, ami van.

Ön hogyan látja a kiutat, a pártokat illetően?

A magánvéleményem az, hogy mindazon pártnak le kellene lépniük a színről, amelyek eddig sikertelenül próbálták leváltani a Fideszt. Egy új, nagyon széles spektrumú demokrata pártot kellene létrehozni, hiszen ebben a helyzetben csak akkor van esély, ha egy párt a kihívója a Fidesznek. Mint az április 15-i pécsi tüntetésen elmondott beszédemben is mondtam:

mindenkinek el kell döntenie, hogy a három kategória melyikébe akar tartozni: a hazudók 3%-ába, a félrevezetettek 30%-ába vagy a maradék kétharmadba, akik átlátnak a dolgokon.

Dönteni kell, mert annak vége, hogy nem csinálunk semmit. Civil kurázsi kell!

A május 6-i demonstrációtól mit vár?

Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam az április 15-i beszédemre, mégpedig igen széles politikai palettán. Ha sokan vagyunk, és más hangon szólalunk meg, akkor fel tudjuk ébreszteni az embereket. De nem azt fogjuk kiabálni, hogy „le a Fidesszel!” vagy hogy elcsalták a választásokat. Egyszerű, elérhető, helyi követelések lesznek, s lesz egy érdekes performance is. Egyébként tervezünk folytatást, majd flash mobokat, a demokratikus ellenállás különféle formáit, tüntetéseket.

Mik lesznek a demonstráció témai?

Közzétette: Simon Wintermans – 2018. május 1.

Milyen beszédek lesznek?

Hollandként arról fogok beszélni, hogy milyen rafináltan változtatott a szavak, kifejezések jelentésén a Fidesz.

Én holland lévén Magyarországon migráns vagyok.

Mert hiszen ki a migráns? Egy olyan ember, aki más országban született, mint ahova költözött. Sok oka lehet ennek – nekem például személyes okom volt –, de a Fidesz elérte, hogy ma Magyarországon a kifejezés egy al-kaidás terroristaként, bombákkal, betegségekkel érkező szélsőséges muzulmánt takar, aki nem csak Magyarországon, de egész Európában át akarja venni a hatalmat, be akarja vezetni a sariát, meg akarja erőszakolni lányainkat, asszonyainkat. Nagyon sokak fejében ez a kép él a migránsokról. Ezért is én, a migráns jelentettem be a demonstrációt – megmutatva: a migránsoktól nem kell pánikba esni, éppen pozitív is lehet a bevándorlás. Ha nem fogadunk be embereket, akkor az ország egy zsákutcában lévő faluvá változik. Az igazi veszély nem a bevándorlás ebben az országban, hanem a kivándorlás. Éppen ideje lenne meghosszabbítani azt a kerítést, egészen Sopronkőhidáig, hogy meg tudjuk akadályozni az összes gondolkodó, tehetséges magyar fiatal kivándorlását. Mert az jelenti a legnagyobb veszélyt erre az országra.

Simon Wintermans 1965-ben Hollandiában született, 1996-ban költözött Magyarországra. A hat nyelven beszélő, négygyermekes művészettörténész hobbija a kerékpározás. Pécsett él, építőipari vállalkozása bontási anyagokkal foglalkozik. Bejárta a világot, de pécsi lokálpatriótává vált, mint ilyen számos pécsi kezdeményezés fűződik a nevéhez, például a 2009 és 2014 közötti Tulipécs, amelynek keretében a Magyarországon élő hollandok adományaiból vásárolt,  összesen mintegy negyedmillió tulipánhagymát ültettek ki a belvárosban; vagy az Európai Kulturális Főváros program keretében szervezett kerékpáros túrákról.

 

Lapszem – 2017. december 29.

0

Ma a Tamaráknak és a Tamásoknak kívánunk boldog névnapot. Az idő? Nos, eléggé vegyes lesz: nyugat felől felszakadozik, csökken a felhőzet, a Dunántúlon már napsütésre is számíthatunk, de a Tiszántúlon estig marad az erősen felhős ég. Itt-ott lehet erős szél, s csapadék is. A nappali hőmérséklet 1 és 6, késő estére -4, +2 fok lehet. Lássuk, miről írnak a lapok!

 

Népszava:  Megroppanó nagyvárosok

A nagyvárosok eladósodottságának szentel több cikket is a mai Népszava. Pécs után Miskolc is szorult helyzetbe kerülhet, egy év alatt csaknem 12 milliárd forinttal 45 milliárdra nőtt a borsodi város cégeit összefogó holding kötelezettségvállalása, ami durván a háromszorosa az alaptőkéjének – derül ki a holding 2016-os beszámolójából. A polgármester cáfol, de a zrt. hitelkeretét növelik, s a város éppen újabb terhet vállalhat fel kormányzati segítséggel. A kabinet ugyanis a december 27-i döntésével hozzájárult ahhoz, hogy a város összesen mintegy 2,6 milliárd forintos fejlesztési hitelt vegyen fel – áll a cikkben.

A Népszava „Öt éve megjósolt adóssághegyek” címmel  egy másik írást is közzétett a témában. Ebben a szerző a többi között arról ír, hogy Pécs és Miskolc eladósodottsága aligha lehet meglepetés a kabinet számára: már öt éve készült olyan kormányzati elemzés, amelyben előre jelezték az önkormányzati túlköltekezés veszélyeit.

„Az önkormányzat pont olyan meggondolatlan hitelfelvevő volt, mint a lakosság. Nem gondolta át, hogy miből fizeti vissza a kölcsönt”

– vélekedett az úgynevezett Századvég-akták egyike. Az elemzésben a mintegy 7,5 milliárdos adósságba vert Szentendre egyik korábbi vezetője azt mondta:

„A képviselő-testület abban érdekelt, hogy a fejlesztési projektek megvalósuljanak, hiszen a választási rendszerből fakadó ösztönzők erre késztetik őket”. Vagyis mindegy, hogy megtérül-e az, amit hitelből építenek, csak át lehessen adni választások előtt.

A problémát a Bankszövetség képviselője is jelezte, mondván, „ne lehessen a következő vezetésre hagyatékolni az ügyletek visszafizetésének terhét” – áll a lapban. A bankszövetségi szakértő egyébként azt is javasolta, hogy be kellene vezetni a városvezetők személyes, büntetőjogi felelősségét. Ám az adósságkonszolidáció 2011-es kezdete előtt a 19 legnagyobb tartozást felhalmozó város közül 16-ot kormánypárti polgármester vezetett.

Magyar Nemzet:  Rengeteg pénzt költ a kormány baráti életművekre

Nehezen indokolható mértékű támogatásokat ad a kormány kedvenc művészeinek életműgondozására – erről ír a Magyar Nemzet. A napokban jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az Előretolt Helyőrség és egy erdélyi médiaegyesület együttesen közel 3 milliárdos támogatást kapnak, de a vonatkozó kormányhatározat ezen túlmenően is hatalmas összeget biztosít négy művészéletmű kezelésére.

360 milliós forrást nyert el Szervátiusz Jenő és a Szervátiusz Tibor szobrászok munkásságának gondozására az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft.. Ennyi pénzből akár két múzeumot is lehetne alapítani a szobrász apának és fiúnak – igaz, már van egy közös múzeumuk, Kolozsváron.

Az Origo cikke szerint vállaltan Fidesz-barát Csoóri Sándor életművének gondozására 150 millió forintot adott a kormány: a pénzt az ürömi Violino Talentum Tehetséggondozó és Kulturális Szolgáltató Bt. kapta, melynek az Opten nyilvántartása szerint két tagja van: Csoóri özvegye, Balogh Júlia és nevelt lánya, Csoóri-Bányai Réka – a társaság tavaly 1,2 milliós árbevétellel zárta az évet.

Százmillió forint jutott a Kossuth-díjas zeneszerző, Szokolay Sándor életművének gondozására is: a forrás kedvezményezettje a támogatáshoz képest szerény forgalmat bonyolító Legend-Art Kft., amit szintén két hozzátartozó vezet: Szokolay Orsolya hegedűművésznő az ügyvezető, özvegy Szokolay Sándorné pedig tag a családi vállalkozásban. Szokolay Sándor 2003-ban lépett be a Fideszbe; 2013-as temetésén Orbán Viktor is részt vett.

Szobrokra is komoly forrásokat szánnak: Kocsis Máté józsefvárosi polgármester kérésére 128 millió forintot adnak a Lech Kaczynski-szobor felállítására. A vértanúhalált halt lengyel pap, Jerzy Popiełuszkó emlékére pedig 50 milliós szobrot állítanak. Mindkét emlékművet az NMI Művelődési Intézet állíthatja fel.

A Nemzeti Művelődési Intézet utódjának számító nonprofit kft. egyébként is nagyot merített az év végi kulturális pénzesőből, hiszen a 26 támogatott projektből 17-et ők vittek el, 4,2 milliárd forint értékben.

A művelődési intézet jelenlegi fenntartója az a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, amit a korábbi MDF-es, ma a Fidesz-frakcióban ülő Lezsák Sándor hozott létre.

Magyar Idők: Botrányba fullasztanák a 2018-as választást

Nehéz helyzetben vannak az ellenzéki pártok és a „politikai civilek” Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint, hiszen a Fidesz–KDNP 2006 ősze óta minden országos választást megnyert és 12 éve toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat – mutatott rá, mondván, ezért most arra törekszenek, hogy mindenféle mondvacsinált okkal megkérdőjelezzék a 2018-as voksolás tisztaságát.

Több magyarországi szervezet kapott jelentős összegeket az elmúlt évben Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatától olyan célokra, mint a „szervezetfejlesztés”, az „állampolgári tudatosság növelése” vagy az „alkotmányosság helyreállításának elősegítése”.

A 2018-as országgyűlési választás közeledtével a Társaság a Szabadságjogokért beindította válaszTASZ című internetes oldalát, amelyen egyebek között a kampányrendezvények megzavarására buzdít, balliberális lapok pedig már most igyekeznek minden, a kormánypártokkal összefüggésbe hozható akciót, például egy tojásosztást választási csalásként feltüntetni. Szánthó Miklós úgy véli, a cél a Fidesz–KDNP egyre fokozódó nyomás alá helyezése.

Ennek folyománya az is, hogy az ellenzéki pártoknak jelenleg nincs reális esélyük a kormányváltásra, a baloldal önmagával van elfoglalva, azt azonban tudják, hogy ők maguk – a kommunikációs frázisokon túlmenően – a gyakorlatban nem lebegtethetik be a választások bojkottját,

annak illegitim mivoltára hivatkozva, hiszen ilyen alapon megkérdőjelezhető lenne, miért vettek részt a 2014-esen és miért vették fel azt követően országgyűlési mandátumukat. A „terep előkészítését” ezért érzékelhetően magukra vállalják a „politikai civilek – írja a lap.

Magyar Hírlap: Minden szinten siker

Ezzel a címmel közölt évértékelő interjút a lap Szabó Tünde sportért felelős államtitkárral, aki szerint a mindennapos testnevelés bevezetésének eredményeként ma már közel egy millió kétszázezer gyermek mozog mindennap. Az elindított szakmai programok hatására a sportoló fiatalok száma folyamatosan nő, a verseny engedéllyel rendelkezők száma meghaladta az ötszázezret, és míg 2009-ben hazánk felnőtt lakosságának csupán öt százaléka sportolt rendszeresen, a friss nemzetközi felmérések szerinti ez mára közel tizenöt százalék, amely visszaigazolják a meghatározott irányok, hosszú távú elképzelések helyességét. Ami az élsportot illeti: az az idén 81 nemzetközi sporteseményt rendeztek, többek között a FINA vizes világbajnokságot, a judo világbajnokságot, az RG Európa-bajnokságot és az EYOF-ot. A magyar sportolók csodálatos eredményeket értek el, egyebek között úszóink, de atlétáink közül is több, s a teniszezőink is remekeltek.

Szóba került a TAO hat éve működő finanszírozási rendszere is, s szerinte a csapatsportok társasági adókedvezményének pozitív hatásai az utánpótlássport, a szabadidősport és a létesítményfejlesztés területén a leglátványosabbak.

Am a focit illeti: szerinte türelemre, hitre, összetartásra és folyamatos munkára van szükség ahhoz, hogy végül elérjük a kitűzött célokat.

A szurkolók támogatása ebben is nagy segítséget jelent.

Jelentős változás történt az idén: a sport teljes igazgatási és finanszírozási rendszere az államtitkársághoz került. Szabó Tünde szerint az átállás zökkenőmentes volt. Az egycsatornás finanszírozás mindenképpen előnyös a sportági szakszövetségek számára, mert átlátható és tervezhetőbb támogatási rendszert, egységes követelményeket és ellenőrzési folyamatokat biztosít – szögezte le.

Kitiltanák a Soros-alapítványt Pécsről

0

A pécsi közgyűlés Fidesz-többségi nyilatkozata felkér mindenkit, hogy ne adjon helyet a „Soros-féle kampányközpontnak”. Az ellenzék szerint Pécs zombiként követi a kormányt. A Sorosék által felkért helyi alapítvány költözni kényszerül jelenlegi helyéről.

A pécsi “Soros-kampányközpont” létesítése elleni tiltakozó nyilatkozatot fogadott el a pécsi önkormányzat közgyűlése csütörtökön. A Nyílt Társadalom Alapítvány által 130 millió forinttal támogatott pécsi Emberség Erejével Alapítvány elfogadhatatlannak nevezte a nyilatkozatot.

A Fidesz-többségű közgyűlés által elfogadott nyilatkozatban az áll, hogy a pécsiek „megdöbbenéssel értesültek Soros György magyar-amerikai milliárdos spekuláns alapítványának tervéről, hogy vidéki kampányközpontok (irodák) létrehozásával befolyásolni akarja életünket, döntéseinket, választásunkat”.

A város lakói

„ebből nem kérnek”

– szól a verdikt.

A nyilatkozat felkér minden pécsi polgárt, vállalkozást, szervezetet, hogy „ne adjon helyt a Soros-féle kampányközpontnak. Ne adjon tulajdonba, bérbe, használatba semmilyen helyiséget! Ne segédkezzen senki otthonunk, Európa, hazánk, Magyarország (.), Pécs jövőjének kockáztatásában, ne segédkezzen Soros György tervének megvalósításában!”

Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester szerint erősödnek azok a „magukat civilnek nyilvánító” migránsbarát mozgalmak, amelyek a határkerítés lebontást akarják elérni és támogatják az ellenőrizetlen, illegális bevándorlást.

Az ellenzéki képviselők tragikomikusnak, figyelemelterelésnek, értelmetlennek, méltatlannak, gyűlöletkeltőnek, hecckampánynak nevezték, valamint a pécsi lakosok fenyegetéseként értékelték a nyilatkozatot. Közülük többen azt is jelezték, hogy elutasítják az EU menekültek kötelező szétosztását célzó kvótáját, a migránsok tömeges betelepítését.

Kővári János (Összefogás Pécsért Egyesület) egyúttal elismerően szólt a hátrányos helyzetű emberek segítését végző civil szervezetek munkájáról. Cserfainé Kovács Ágnes (MSZP) a szerint

„Pécs városa zombiként fogja követni a kormány döntéseit”,

ha elfogadják a nyilatkozatot.

A közelmúltban mintegy 130 millió forintot kapott az Emberség Erejével Alapítvány a Soros György általa létrehívott Nyílt Társadalom Alapítványtól. Nyirati András, a pécsi Nyílt Társadalom Alapítvány elnöke azt mondta: a pénzt a dunántúli régió civil szervezeteinek megerősítésére kapták, és a támogatási szerződést már alá is írták.

Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivője pár napja a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy Debrecenben és Pécsett kötöttek megállapodást helyi szervezetekkel, amelyek helyi programokat végeznek. A Soros-alapítvány csupán pénzbeli támogatást ad, összesen egymillió dollárt, a pályázatokat a helyi szervezetek írják ki és bírálják el.

Migrációs központot senki sehol se tervez létrehozni – mondta Csontos Csaba. Akkor még csak a miskolci fideszes polgármester, Kriza Ákos nyilatkozata volt ismert, amelyben “nem kívánatosnak” nevezte a tájékoztató központot, noha erről a városról szó sincs helyszínként.

Ezekkel a mostani helyi támogatásokkal a Soros-alapítvány lényegében

visszatér a pártállami időkben indított programhoz,

amikor a demokrácia létrejöttéhez nyújtott segítséget.

Az Emberség Erejével Alapítvány közleményben azt írta, hogy „a nyilatkozat teljes mértékben elfogadhatatlan”. „Valótlanságra és álhírekre épül, (.) és nem csupán egy konkrét civil szervezet ellehetetlenítésére irányul, rosszindulatú támadás a pécsi civil közösségek ellen”. Az alapítvány “változatlan formában és elkötelezettséggel” a jövőben is folytatja tevékenységét a baranyai megyeszékhelyen és a régióban az Erősödő Civil Közösségek (ECK) program lebonyolításával együtt.

A korábbi képviselői nyilatkozatok következtében egyébként az Emberség Erejével kénytelen máshová költözni, mert a jelenlegi ingatlan bérletüket felmondta a tulajdonos.

FRISS HÍREK

Elfogadták a...

Nyomás alatt...

A magyarok m...

A világ legj...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK