Panamában bizonyos napokon csak nők illetve csak férfiak léphetnek ki az utcára. Vasárnap mindenkinek otthon kell maradnia – számol be a CNN hírtelevízió.
Hétfő, szerda, péntek a nők napja. Kedd, csütörtök és szombat a férfiaké. A panamai hatóságok így akarják a minimálisra csökkenteni az emberek közötti kapcsolatokat, hogy fékezzék a koronavírus hatását. A kis latin-amerikai országban eddig 27-en haltak bele a korona vírus járványba.
Az elnök a polgárok engedetlenségével indokolta a szigorítást
A korábbi kijárási korlátozás arra vonatkozott, hogy az emberek csakis létfontosságú okból léphettek ki a házukból vagy a lakásukból. Ennek ellenére tele voltak az utcák, mert a panamai polgárok nem vették komolyan sem a korona vírust sem pedig a kormány intézkedéseit. Erre jött a nem ortodox ötlet a nemek szétválasztására. Így a rendőrök azonnal meg tudják különböztetni azokat, akik megszegik a karantén szigorú szabályait Panamában.
Akár férfiak akár nők végzik a bevásárlást, de mindenkinek csak egyetlen kétórás periódus áll a rendelkezésére. A kijárási tilalmat meghosszabbították: délután 5 és hajnali 5 között senki sem léphet ki az utcára Panamában, ahol ezek a szigorú intézkedések egyelőre április közepéig vannak érvényben.
23 állam szerepel azon az uniós feketelistán, mely a pénzmosás szempontjából gyanúsan viselkedik. Olyan országok is célpontok váltak mint Szaúd Arábia vagy Panama. De ott díszeleg a feketelistán a Brit Virgin szigetek neve is, melyet rendszeresen ajánlanak az adóelkerülésre a londoni Cityben és persze másutt is…
Vera Jourova uniós biztos csapata dolgozta ki a törvényjavaslatot, amely megbukott még mielőtt az Európai Parlament elé került volna. Brüsszelben az EU Bizottságában is kiderült: a tagállamok döntő többsége nem támogatja a pénzmosási törvényt, mely alaposan a körmére nézne az érintett országok pénzintézeteinek.
Csakhogy az érintettek elszántan lobbiztak a törvényjavaslat ellen. Szaúd Arábia vitte a prímet, de beszállt az Egyesült Államok is. Washington kerek-perec közölte az előzetes egyeztetések alkalmából: a feketelistát magára nézve egyáltalán nem tekinti kötelezőnek. Vagyis nem kezeli másképp szaúd-arábiai ügyfeleit mint eddig. Az EU tagállamai is egyre másra jelezték: ebben a formában nem értenek egyet a pénzmosásról szóló törvényjavaslattal!
Márpedig ez azt jelentheti, hogy a pénzmosás ügye hosszabb időre lekerülhet a napirendről. Májusban ugyanis európai választásokat tartanak. Ezt követően új parlament és új bizottság alakul Brüsszelben. Amelynek valószínűleg nem ez lesz az abszolút prioritása annál is kevésbé, mert az uniós államok elitjei a pénzmosás legfőbb kedvezményezettjei. Számukra egyáltalán nem olyan sürgős egy feketelista a pénzmosást aktívan elősegítő államokról …
A katolikus egyházfő erről Panamában beszélt, ahol részt vesz a világ ifjúsági találkozón. Ferenc pápa szerint bűnös dolog a migránsok megbélyegzése, mert a döntő többségük nem jelent fenyegetést a befogadó társadalomra nézve.
A katolikus egyház feje elítélte a Falat, melyet Trump elnök akar létesíteni az USA és Mexikó határán. Ferenc pápa hangsúlyozta: ez nem keresztény elképzelés! Az Egyesült Államok déli határán évente ezrek érkeznek illegálisan az USA területére. Ezt az illegális bevándorlást akarja megakadályozni a Fal, melyet Trump elnök szeretne felépíteni az Egyesült Államok és Mexikó határának teljes hosszában.
A németek ellen hibázó svéd Durmazt fenyegetik, az argentinoknál állítólag a szövetségi kapitány teljesen elvesztette a csapatot, a svájciak gólszerzői ellen vizsgálat indult. Voltak meccsek is: Anglia kiütötte Panamát, többek között Harry Kane mesterhármasával, Kolumbia simán verte Lengyelországot, Japán és Szenegál döntetlent játszott.
Két cserejátékos is hatalmasat hibázott tegnap, mielőtt az utolsó pillanatokban a németek megnyerték a svédek elleni meccset a vb-n: John Guidetti nem passzolt a középen, egyedül érkező csapattársának, inkább rossz szögből, gyengén lőtt, az ellentámadásnál pedig Jimmy Durmaz teljesen feleslegesen szabálytalankodott a labdát hosszan megtoló Werner ellen. Kirúgás helyett jött a szabadrúgás, amiből a németek megszerezték a győztes gólt.
Durmaz közösségi oldalait pedig
gyűlölködő kommentek lepték el,
volt köztük olyan is, amelyik halálos fenyegetéseket tartalmazott.
Annak viszont egyelőre nincs következménye, hogy a svédek nem kaptak meg egy egyértelmű 11-est, és a videóbíró sem nézette vissza az esetet. Pedig még a legnagyobb német szaklap is elismerte, hogy szabálytalanság történt.
Vannak gondjaik az argentinoknak is, két meccs után mindössze egy pontjuk van, és a hírek szerint Jorge Sampaoli szövetségi kapitányban már a csapat sem bízik. Az 1986-os világbajnok csapat egyik tagja, Ricardo Giusti legalábbis arról nyilatkozott, hogy
már a kezdőcsapatot sem a kapitány állítja majd össze,
és ugyan a kispadra leülhet, de nem dönthet semmiben. Állítólag ezt a csapat nevében Javier Mascherano közölte vele. Voltak olyan hangok is, hogy Sampaolit azonnal kirúgják, és a 86-os döntő győztes góljának szerzője, Jorge Burruchaga ülhet le a helyére.
Ha igaz a hír, akkor sem először történik hasonló. A 2006-os vb-n a franciák kezdtek gyengén, két döntetlennel, ezután pedig az idősebb játékosok vették át az irányítást az alkalmatlan Raymond Domenech szövetségi kapitánytól. A csapat pedig eljutott a döntőig, ahol büntetőkkel kaptak ki az olaszoktól – ez volt az a meccs, amelyen Zidane lefejelte Materazzit.
Vagyis annyiban is hasonló volt a helyzet, hogy ott volt a csapatban a világ egyik legjobb játékosa – akkor Zidane, most pedig Lionel Messi, aki egyébként ma ünnepelte 31. születésnapját.
Kicsit aggódhatnak a svájciak is, ugyanis
két gólszerzőjük ellen vizsgálatot indított a FIFA.
Miután ugyanis az egész meccsen fütyülték őket a szerbek (és az oroszok), az egyaránt albán származású Granit Xhaka és Xherdan Shaqiri is albán kétfejű sast formázott a kezével, így ünnepelte gólját. Provokáció miatt akár el is tilthatják őket.
Meccseket is rendeztek persze a vb-n, méghozzá az utolsókat a csoportkör második fordulójában. Az elsőn Anglia Panamával játszott, és már az első perctől fogva magához ragadta a kezdeményezést.
John Stones fejesével hamar meglett a vezetés is, majd ezt sorban négy gól követte még az első félidőben: Harry Kane büntetőből, Jesse Lingard távoli lövéssel, Stones újabb fejessel, majd Kane ismét büntetőből szerzett gólt.
Harry Kane már ötgólos a vb-n Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev
A második félidőben Kane némi szerencsével megszerezte harmadik gólját is: Loftus-Cheek lövése az ő sarkáról pattant a kapuba. A visszajátszás alapján millimétereken múlt, hogy nem volt lesen. Kane ezzel vezeti a góllövőlistát, két meccsen öt góllal.
Később a panamaiak történelmi gólt szereztek, az első góljukat a vb-ken: a 37 éves, a torna után visszavonuló Felipe Baloy lőtte egy beadás után. A panamai szurkolók egyébként úgy ünnepelték a gólt, mintha a meccset nyerték volna meg, pedig
Anglia 6-1-re győzött,
és Belgiummal együtt továbbjutott a csoportból. Az utolsó fordulóban egymás ellen döntenek a csoportelsőségről.
A nap második meccsét két olyan csapat játszotta, amelyik némi meglepetésre nyert az első fordulóban: Szenegál és Japán. A japán kapitány, Nisino Akira a meccs előtt viccesen annyit mondott: a kitalált taktikát biztosan nem tudják megvalósítani a játékosok, ugyanis azt kérte tőlük, hogy
nőjenek öt centit és hízzanak öt kilót.
A meccset a szenegáliak kezdték jobban, és egy nagy kapushiba után a vezetést is megszerezték: Sabaly lövését Kavasima kapus az előtte álló Sadio Mané lábára ütötte, onnan pedig a labda a kapuba pattant.
Szerencsés gólt szerzett a Liverpool sztárja Fotó: MTI/EPA/Roman Pilipej
Ezután viszont egyre bátrabban támadtak a japánok, és egy szép támadás végén Inui Takasi még az első félidőben kiegyenlített. A szünet után is ők voltak aktívabbak, Inui lőtt egy kapufát is, a két szélső védő azonban újabb szenegáli gólt hozott össze: a balhátvéd Sabaly gyönyörű csellel tartotta meg a labdát, beadását Niang sarokkal továbbtette, az érkező jobbhátvéd, Moussa Wagué pedig futtából a léc alá bombázott.
Pár percig örülhettek azonban csak a szenegáliak, egy beadásnál ugyanis rosszul jött ki Ndiaye kapus, Inui passzát pedig Honda Keiszuke az üres kapuba lőtte. A végén még volt néhány kisebb szenegáli helyzet, de
maradt a 2-2-es döntetlen.
Ezt azt is jelentette, hogy a nap utolsó meccsén Kolumbia és Lengyelország azzal a tudattal lépett pályára, hogy amelyikük kikap, már biztosan kiesik. Ennek ellenére elég gyengén kezdődött a meccs, aztán a kolumbiaiak egyre nagyobb mezőnyfölényt harcoltak ki, míg a lengyelek teljesen veszélytelenek voltak a kapura.
Az első félidő végén Kolumbia a vezetést is megszerezte: egy szögletvariáció után James Rodríguez beadását Yerri Mina fejelte a kapuba. A második félidő nagy részében is a kolumbiaiak irányítottak, a lengyelek sztárja, Lewandowski csak szenvedett a védők között.
A félidő közepén aztán öt perc alatt eldőlt a meccs: előbb Quintero remek passza után Radamel Falcao, majd James Rodríguez hasonlóan szép kiugratása után Juan Cuadrado lőtt gőlt, ezzel
Kolumbia 3-0-ra nyert,
Lengyelország pedig az utolsó forduló eredményétől függetlenül kiesett.
A meccset egyébként a helyszínen nézte két kolumbiai legenda, René Higuita és Carlos Valderrama is, akiknek a frizurája sem változott az elmúlt 30 évben:
A horvát Nikola Kalinic nem volt hajlandó csereként pályára lépni, ezért a szövetségi kapitány hazaküldte. A most először vb-n szereplő Panama simán kikapott az esélyesek közé sorolt Belgiumtól, az angolok a vártnál nehezebben verték Tunéziát, a svédeknek pedig a videóbíró hozott győzelmet.
Simán, 2-0-ra nyerte első csoportmeccsét a horvát válogatott a vb-n, Nigéria ellen, utána mégis botrány tört ki. A Milanban játszó csatár, Nikola Kalinic ugyanis egyszerűen nem volt hajlandó csereként beállni, arra hivatkozva, hogy megfájdult a háta. Így aztán a szövetségi kapitány, Zlatko Dalic úgy döntött, hogy neki ezek után nincs is szüksége Kalinicre, mondván, egészséges, játékra kész focisták kellenek neki, és hazaküldte Oroszországból.
A vb-n ma is három meccset rendeztek. Az elsőn a dél-koreaiak kezdtek lendületesebben a svédek ellen, de helyzetük nem volt, majd kiegyenlítettebb lett a meccs, sőt, a koreai kapusnak kellett nagyokat védeni. Igazán folyamatos játék nem volt, sok volt viszont a szabálytalanság.
Végül Svédországnak a videóbíró hozott győzelmet:
a bíró ugyanis nem vette észre, hogy az egyik svéd játékost felrúgták a 16-oson belül, pontosabban látta az esetet, de szabályosnak ítélte. Aztán amikor szóltak neki, hogy érdemes lenne ezt videón visszanézni, ő is rájött, mi történt. A 11-est Granqvist belőtte, ezzel 1-0-ra nyertek a svédek.
A második meccsen bemutatkozott a vb abszolút újonca, Panama is, méghozzá a vb egyik titkos esélyesének tartott, Hazard-ral, De Bruyne-nel, Lukakuval felálló Belgium ellen. Az első félidőben, bár voltak belga helyzetek, de alapvetően jól tartották magukat a panamaiak.
A második félidő viszont ritkán látható nagy góllal kezdődött:
egy kifejelt labdát Dries Mertens kapásból, a 16-os jobb sarkától zúdított a kapuba.
A meccsen egymást követték a kemény belépők, sok volt a sárga lap, a félidő közepén aztán jött a második belga gól: De Bruyne beadását Lukaku fejelte a kapuba, majd néhány perccel később egy kontra után ugyanő növelte az előnyt, ezúttal Hazard passza után. Több gól már nem született: 3-0-ra nyert Belgium.
A nap utolsó meccse angol rohamokkal és a tunéziai kapus bravúrjaival kezdődött, de egy szöglet után Hasszen hiába védett hatalmasat, a kipattanót Harry Kane a kapuba lőtte, már a 11. percben vezetett Anglia.
A kapus válla ráadásul meg is sérült, le kellett cserélni, sírva ment le a pályáról.
Ezután viszont az angolok visszavettek, és erre rá is fizettek: egy 16-oson belüli ütközésnél ugyanis a bíró úgy ítélte meg, hogy Walker odaütött Ben Juszefnek, büntetőt ítélt, amelyet Szasszi be is lőtt. A félidő hátralévő részében hiába dolgoztak ki az angolok sorra helyzeteket, ki is hagyták azokat.
A második félidőben egyre nőtt az angol nyomás, de jó ideig helyzet nélkül. Végül az utolsó percben egy szöglet után egy tovább pattanó labdát a teljesen egyedül hagyott Kane a hálóba fejelt, ezzel 2-1-re nyert Anglia.
Esküt tettem, hogy az Egyesült Államok elnökét akkor is szolgálom, ha nem értek egyet mindenben a politikájával. Ezt az esküt immár képtelen vagyok betartani. Ezért lemondok nagyköveti tisztemről – közölte John Feely, aki Panamában képviselte az Egyesült Államokat. A Panama csatorna miatt ez stratégiai posztnak számít az amerikai diplomáciában.
John Feely az egyik legtapasztaltabb Latin Amerikával foglalkozó diplomata volt: korábban Washingtonban ő volt a latin-amerikai főosztály helyettes vezetője. Még diplomata pályafutását megelőzően a hadseregben szolgált: helikopter pilóta volt a tengerészgyalogságnál.
A kiválóan minősített diplomata távozása nagy presztízs veszteség a Trump kormányzatnak. Az amerikai elnök nemrég azt mondta egy washingtoni tanácskozáson : szar országokból nem akarok bevándorlókat látni! Trump Afrikára és Latin Amerikára gondolhatott.
Később ugyan cáfolták ezt a kijelentést, de nem túl meggyőzően. Az amerikai elnök falat kíván építeni az USA és Latin Amerika közé, a mexikói határ teljes hosszában. Ez rendkívül módon népszerűtlenné teszi az Egyesült Államokat Latin Amerikában, ahol hagyományosan is sokan elnyomónak tekintik Washingtont. A külügy most azt közölte, hogy a panamai nagykövet már régebben jelezte távozási szándékát vagyis az nem függ össze azzal, hogy Trump szar országnak nevezett több latin-amerikai és afrikai államot.
Mindenesetre tény, hogy egy tekintélyes karrier diplomata távozik azért, mert nem ért egyet Trump politikai stílusával. Korábban a külügyminiszter távozásáról is felreppentek hírek, de Rex Tillerson egyelőre marad. Trump pedig vígan áthágja a diplomáciai normákat, mert azzal számol, hogy a választók jelentős része ezt a stílust szereti. A latin-amerikai vagy afrikai államok sértettsége kevéssé érdekli Donald Trumpot, ha cserébe növelheti a népszerűségét otthon, hiszen nyolc évig szeretne a Fehér Házban maradni…
Donald Trump amerikai elnök első nagy nemzetközi vállalkozása a Trump torony volt Panamában: a 70 emeletes épületben luxuslakásokat adtak el. A terv befuccsolt, de a fő felelős Alexandre Ventura Nogueira vállalta, hogy találkozik a Reuters oknyomozó újságíróival.
A gengszter-vállalkozóval szemben elfogató parancs van érvényben hazájában, Braziliában és Panamában. Az utóbbi országban ült is, de 1,4 millió dollár lefizetése után szabadlábra helyezték, de csak azzal a feltétellel, hogy nem hagyja el Panamát. Ő azonban azonnal lelépett. Ma nem lehet tudni, hogy hol él és azt sem, hogy miből.
„Csak pár percre találkoztam Donald Trumppal. Mar-a-Lagoban (ez ma a nyári Fehér Ház). Úgy mutattak be neki, hogy én adom el a Trump Ocean Club-ot a helyieknek”
– emlékezett vissza a tíz évvel ezelőtti találkozóra a brazil gengszter, aki Panamában ugyanazt a luxuslakást kétszer-háromszor is eladta! „Nem vagyok angyal, de az ördög sem én vagyok! Előfordult, hogy egy lakást kétszer is eladtunk, de csak azért, mert gond volt az időzítéssel!”
Trump partiján, Floridában más érdekes figurák is megjelentek – írja a Reuters. Például két egykori szovjet polgár, akiket gengszterként tartottak nyilván Kanadában. Alexander Altshoul és Stanislau Kavalenka színes múlttal rendelkezik. Prostituáltakat csempésztek be Kanadába, és azon keresztül az USA-ba az egykori Szovjetunió tagállamaiból.
Trump partijára úgy kerültek, hogy pénzt fektettek a panamai üzletbe, illetve pénzes vevőket ígértek az egykori Szovjetunió területéről.
Trump megörült ennek, hiszen akkor még bízott benne, hogy Moszkvában is megépül a Trump torony. A két jómadár üzleti kapcsolatban állt egy harmadik egykori szovjet állampolgárral, Arkagyij Vodoroszovval, aki Izraelbe vándorolt ki. Szoros kapcsolatban álltak egymással azt követően is, hogy kiderült: Vodoroszovot öt évre ítélték emberrablásért Izraelben „Alig ismertem őket” – mondja most róluk Nogueira, aki viszont megemlíti, hogy Trump lánya, Ivanka imádta Panamát. Imádta az egész panamai üzletet, úgyhogy olykor dalra fakadt, hogy szórakoztassa a vendégeket Floridában.
Az üzlet mindennek ellenére befuccsolt, a gengszterek lebuktak. Donald Trump és családja természetesen érintetlenül került ki a buliból. Sőt nyereséggel!
A Reuters szerint Donald Trump 30-50 millió dollárt kapott a név használatért. Azokról a vásárlókról, akik Panamában a Trump toronyban méregdrágán vettek luxuslakást, melyről aztán kiderült, hogy nem is az övék, nem szól a fáma …
Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma még 2016 áprilisában hozta nyilvánosságra a Panama-papírokat, melyekből világossá vált, hogy a pénzügyi és politikai elit számos tagja különböző offshore-cégeken és országokon keresztül próbálja elrejteni vagyona egy jelentős részét – írja blogjában Jávor Benedek, a Párbeszéd Európai Parlamenti képviselője.
Azóta több hasonló ügy került nyilvánosságra: a Paradicsom-papírok, az azeri pénzmosoda, amelyek ugyanarra a logikára épülnek: bonyolult céghálón, offshore-cégeken és nem valódi tulajdonosokon keresztül elrejteni a kétes eredetű vagyont, bevételt, hogy ne kelljen elszámolni, és ne kelljen adót fizetni.
Jávor felidézi, hogy csak a Panama papírok ügyében 12 államfő érintett, akikből 6 még ma is hivatalban van, továbbá 128 politikus és közszolga szerepel a papírokban a gazdasági szereplőkön túl. Miközben elvileg szigorú pénzmosás elleni szabályok léteznek az unión belül, valamint a bankoknak, és a bankfelügyeleti szerveknek egyaránt szigorú ellenőrző rendszerei vannak.
Hogyan történhet meg mindez mégis? – kérdezik a blog szerzője.
Úgy, hogy az Európai Parlament pénzmosással és adóelkerüléssel foglalkozó eseti vizsgálóbizottsága a ma megszavazott végső jelentésében megállapította:
az uniós jogszabályok sem fednek le minden kiskaput.
Sőt a tagállami jogba való átültetés, a jogszabályok végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése sem történik megfelelően.
Alapvetően azért, mert a korrupció és a pénzügyi érdekek hálója átszövi a gazdaság és a politika világát, kihasználva jogszabályi háttér inkoherenciáját. Ugyanakkor sok minden hiányzik ahhoz, hogy a rendszer egységesebb és hatékonyabb legyen. A vizsgálóbizottság javaslatára az Európai Parlament többek között az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg:
A jövőben muszáj legyen részletesen indokolni az adóhatóságoknak, milyen legitim érvek mentén akar bárki offshore céget alapítani.
2. Az EU-nak meg kellene tiltania az adóparadicsomokban bejegyzett cégekkel való kereskedelmi kapcsolatokat, amennyiben a végső kedvezményezett nem azonosítható.
3. A Bizottságnak jogszabálytervezetet kellene benyújtania annak biztosítása érdekében, hogy azokra az offshore struktúrákra, amelyek tényleges tulajdonosa(i) a tagállamokban van(nak), ugyanazok az ellenőrzési és beszámolási-közzétételi követelmények vonatkozzanak, mint amelyek a tényleges tulajdonos tartózkodási helye szerinti európai joghatóságban alkalmazandók.
4. A Bizottságnak garantálnia kellene, hogy uniós költségvetési forrásokat nem fizet ki olyan cégek számára, vagy közvetítő cégeknek amelyekkel kapcsolatban felmerül az adóelkerülés gyanúja.
5. A Bizottságnak meg kellene változtatnia a közbeszerzési irányelvet, és meg kellene tiltania az olyan cégek indulását is közbeszerzéseken, amelyeknek offshore tulajdonosai vannak, vagy együttműködnek ilyen cégekkel.
6. A Bizottságnak sürgősen kötelezettségszegési eljárást kellene indítania azon tagállamok ellen, amelyek nem ültették át jogszabályaik közé a 4. pénzmosás elleni irányelvet (határidő 2017 júliusa volt).
7. A Bizottságnak nem lenne szabad kereskedelmi megállapodásokat kötnie olyan országokkal, amelyek az EU szerint adóparadicsomnak minősülnek.
8. A Bizottságnak meg kellene vizsgálnia, hogy a tagországok megfelelnek-e a bankok működésével kapcsolatos irányelveknek, különös tekintettel a bankok engedélyeinek kiadására vonatkozóan
9. A Bizottságnak javasolnia kellene 2018-ig, hogy a jövőben az adózással kapcsolatos jogszabályokat együttdöntési eljárás keretében kelljen elfogadni, az a továbbiakban ne kizárólag a Tanács döntési kompetenciájába tartozzanak.
Ahhoz pedig, hogy az Európai Parlament folyamatosan figyelemmel követhesse az eseményeket, valamint a feladatok elvégzésére állandó rálátása legyen, szükség van egy állandó vizsgálóbizottság felállítására.
Miért fontos ez Magyarországon?
A fenti botrányok majd mindegyikében vannak magyarországi szereplők: politikusok, üzletemberek egyaránt.
Különösen az „azeri pénzmosoda” eklatáns példa a politika legdurvább visszaéléseire: az azeri baltás gyilkos kiadatása Azerbajdzsánnak úgy történt meg, hogy hazájában az elkövetőt nemhogy nem kötelezték börtönbüntetésének letöltésére, de hősként szabadon engedték, és épp a napokban elő is léptették az azeri hadsereg ezredesévé. Ezzel közel egyidőben Magyarországra kétes eredetű pénzek érkeztek, melyeknek a sorsa azóta sem ismert. Vélhetően a döntésért felelős politikusok vagy haverjaik vagy azok cégeinek számláján landoltak.
Azt viszont világosan tudjuk, hogy a kiadatás törvénytelensége és bakija után senki nem ütötte meg a bokáját. Azt is tudjuk, hogy a magyarországi pénzmosásról szóló jogszabályok (az EU-s direktívától eltérően) még azt sem engedik a hatóságoknak, hogy egy pénzmosási ügyben arról tájékoztassanak, hogy egyáltalán van-e eljárás folyamatban. Valószínűleg nem véletlenül: Magyarországon jelenleg nem elképzelhető, hogy a Matolcsy György vezette jegybank, vagy a Tállai András vezette NAV vizsgálatot folytasson le az azóta Mészáros Lőrinc (vagy még inkább a kormányfő) érdekkörébe tartozó MKB Bankban vezetett kétes eredetű számlák miatt. Különösen akkor nem, ha az ehhez köthető politikailag botrányos döntésért nem más, mint a kormányfő maga felelős.
Ebben a helyzetben nyilvánvalóan nem várható, hogy Magyarországon a pénzmosással kapcsolatos jogszabályokat szigorítsák, vagy az átláthatóságot növeljék. De igenis elvárható ez az Európai Uniótól. És amíg az EU tagjai vagyunk, a jogszabályokat át kell vennünk. Egy megfelelő uniós ellenőrző rendszerrel ellátva talán azt is elérhetjük, hogy még Magyarország is rákényszerül a nagyobb pénzügyi átláthatóságra.
„Az utóbbi évek során egyre inkább visszaszorul az offshore cégek súlya Magyarországon. Részben szigorodott a szabályozás, de a hazai üzleti etika is mutat némi fejlődést. Ha a cégek kevéssé is riadnak vissza a szigorúbb szabályoktól, attól már többen tartanak, hogy vállalkozásuk megítélése romlik az offshore háttér miatt. Erre megszületett a „szürke zóna” válasza is. Sokan ugyanis a kapcsolatok további bonyolításában látják a megoldást. A mai magyar cégstruktúrában nem ritkák a nyolc-tíz áttételen keresztül vezető tulajdonosi láncok sem” – írta tavaly tavasszal egy, a panamai iratokra reagáló elemzésében az Opten.
Nem kis részt a 2010 előtti ellenzéki Fidesz-nek köszönhetően vált a magyar közbeszéd részévé az offshore – emlékezzünk csak például Simor András akkor jegybankelnök le-offshore-lovagozására! A legtöbben szitokszóként használják az offshore-t mint kifejezést, de hogy pontosan miről is van valójában szó, kevesen tudják.
Maga az offshore-ozás egyébként önmagában nem más, mint egy legális, optimális adózási lehetőség kihasználása.
Az offshore egy angol kifejezés, amely azt jelenti, hogy szárazföldön túli – ennek oka, hogy a leggyakrabban szigeteken kínálnak offshore-nak nevezett kedvező cégműködési feltételeket. Az a vállalat kerül bele ebbe a kategóriába, amely nem ott folytatja a tevékenységét, ahova – a kedvezőbb feltételek miatt – bejegyezték.
Ugyanis az adóparadicsomok – mint nevükből is kiolvasható – rendkívül alacsony adókat kínálnak, mellé nagyon szigorú titoktartást, ami miatt borzasztóan körülményes és nehéz megismerni az ott bejegyzett cégek tulajdonosi hátterét
– emiatt sokszor használják illegális ügyletekből (beleértve akár a fegyverkereskedelmet, a kábítószerkereskedelmet is) befolyó pénzek átmosására, elrejtésére. De nem kell sem kábítószer-, sem fegyverkereskedőnek lenni ahhoz, hogy egy cég el akar rejtőzni a hatóságok elől!
Vannak tipikus offshore cégek által végzett tevékenységek – erre plasztikus példákat mutat a fent említett Opten jelentés, amelyből kiderült, hogy abban az időben a közel hétszáz Magyarországon egyértelmű panamai tulajdonosi háttérrel működő vállalkozás között átlagon felül foglalkoztak ingatlanügyletekkel, valamint kereskedelemmel és tanácsadással.
Egyébként a jelentés készítésekor (tavaly tavasszal) Ciprus, a Seychelle-szigetek és Suriname után Panama csak a negyedik legnépszerűbb célpont volt a magyarok számára; a panamaiakon kívül pedig további ötezer hazai cég volt köthető egzotikus hátterű offshore országokhoz.
A közép-amerikai államot sokan csak a csatorna és a tavalyi offshore-botrány, a Panama Papírok miatt ismerik, illetve a panamázás kifejezés miatt. Nézze meg képgalériánkat és tudjon meg többet az országról!
1 a 25
a Csendes-óceán partja
Fotó: KTGy
a Pinzon Lozano tervezte F&F torony
Fotó: KTGy
Fotó: KTGy
Fotó: KTGy
Fotó: KTGy
Fotó: KTGy
a Panama-csatorna
Fotó: KTGy
a Panama-csatorna
Fotó: KTGy
a Panama-csatorna
Fotó: KTGy
a Panama-csatorna
Fotó: KTGy
a Panama-csatorna
Fotó: KTGy
Iguana sziget
Fotó: KTGy
Iguana sziget
Fotó: KTGy
Iguana sziget
Fotó: KTGy
Iguana sziget
Fotó: KTGy
Iguana sziget
Fotó: KTGy
Iguana sziget
Fotó: KTGy
Kuna indián asszony
Fotó: KTGy
lajhár
Fotó: KTGy
levélvágó hangyák
Fotó: KTGy
Metropolitani park
Fotó: KTGy
Metropolitani park
Fotó: KTGy
Metropolitani park
Fotó: KTGy
Iszappakolás
Fotó: KTGy
Iszappakolás
Fotó: KTGy
Panama számít a legdélebbi közép-amerikai államnak. Legmagasabb pontja egy vulkán, a 3500 méteres Barú. A terület évezredek óta lakott, amikor a spanyol hódítók a 16. században megérkeztek, több kisebb államot találtak itt. A földszoros fontos kereskedelmi csomópont lett, hiszen itt lehetett Dél-Amerika nyugati részéről az árut a leggyorsabban átjuttatni az Atlanti-óceánhoz.
De éppen ezért
sok volt erre a kalóztámadás is,
a leghíresebb kalózok közül akciózott erre Francis Drake és Henry Morgan is.
1821 aztán a latin-amerikai spanyol gyarmatoknak elhozta a függetlenséget. Nagy-Kolumbia néven alakult állam, de ez hosszú ideig tartó polgárháborút is hozott. A nagyhatalmak közben egyre inkább érdeklődtek a terület iránt, végül a kormány a korábban a Szuezi-csatorna építésében is részt vevő Ferdinand Lessepsnek adott koncessziót csatorna építésére a földszoros keresztül.
Az építkezés azonban kudarcba fulladt, amiben nagy szerepe volt annak, hogy
rengeteg pénzt sikkasztottak el
– ebből lett a panamázás kifejezés. Ráadásul több ezer munkás halt meg maláriában és sárgalázban.
A kolumbiai kormány nem akarta az amerikaiaknak adni a koncessziót, így az USA támogatni kezdte a függetlenségi mozgalmat, és Panama 1903-ban el is szakadt. Ezután gyorsan alá is írták a szerződést, ami szerint
az Egyesült Államok felügyelete alá került egy 10 km széles és 80 km hosszú sáv.
1914-ben aztán meg is nyílt a csatorna,
amelyen évente közel 13 ezer hajó kel át.
Az ötvenes években puccsal Omar Torrijos tábornok vette át a hatalmat. Hiába vezetett be kemény diktatúrát, populista intézkedései miatt népszerű volt. Ráadásul aláírt egy szerződést az Egyesült Államokkal, ami szerint
1999-ben Panama visszakapta a csatornaövezetet.
Torrijos halála után 1981-ben Manuel Noriega vette át a hatalmat, aki drogkartellekkel is együttműködött. Végül 1989-ben amerikai katonai akció buktatta meg, Noriega a vatikáni követségre menekült, de végül feladta magát. Azóta is amerikai börtönben ül, Panamában pedig demokrácia van.
1 a 12
Panama City
Fotó: KTGy
Panama City
Fotó: KTGy
Panama City
Fotó: KTGy
Panama City
Fotó: KTGy
Panama City
Fotó: KTGy
Panama City
Fotó: KTGy
Panama City
Fotó: KTGy
Panama City
Fotó: KTGy
Panama City
Fotó: KTGy
Panama City
Fotó: KTGy
Panama City
Fotó: KTGy
Panama City
Fotó: KTGy
Az ország gazdasága erősen függ a csatornától, de jelentős bevételei vannak az idegenforgalomból és a pénzügyi szolgáltatásokból – az ország valódi adóparadicsom. Panama City a bankvilág közép-amerikai központjának számít.
Panamának hatalmas kereskedelmi flottája is van,
de ezek csak névleg tartoznak az országhoz: sokan az alacsony díjak és a rendkívül megengedő törvények miatt regisztrálják ide hajójukat.
Az ország neve tavaly ismét gyakran szerepelt a hírekben, a Panama Papírok miatt. Ezek azt a több mint 10 millió, kiszivárogtatott dokumentumot jelentik, amelyek a panamai Mossack Fonseca jogi irodától kerültek ki. Érzékeny pénzügyi adatok szerepeltek bennük rengeteg politikusról vagy rokonaikról, akik Panamában, vagy más, hasonlóan gyengén szabályozó országban bejegyzett fedőcégekben rejtették el vagyonukat.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
