“Ciszjordániából és a Gázai övezetből egységes kormányzati struktúrát kellene létrehozni a Palesztin hatóság irányítása alatt” – javasolja Joe Biden a Washington Postban. Pontosan ez az, amit Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem akar.
A 74 éves Netanjahu, aki a legtöbb időt töltötte el a kormányfői székben, Nagy Izraelt szeretne vagyis egységesen Jeruzsálem irányítása alá helyezné a palesztin területeket. Ahonnan a szélsőséges zsidó telepesek megpróbálják kiűzni a palesztinokat. Eddig ez csakis a szélsőségesek terve volt, de most már ez válhat mainstreammé Izraelben – figyelmeztet a Haaretz:
“Ha Szíriából milliók menekülhetnek Törökországba és Ukrajnából ugyancsak milliók mehetnek el Európába vagy a világ más államaiba, akkor ez miért lenne lehetetlen a gázai övezetben?” – tette fel a kérdést Guy Lerer, az izraeli 13-as csatorna műsorvezetője a Twitter utódán az X-en. Eddig ez Meir Kahane rabbi szélsőséges híveinek kérdése volt, de a Hamász terrorakciója után mind többen kérdezik ezt olyanok is mint a 13-as csatorna műsorvezetője, aki különben a fogyasztók problémáival foglalkozik békeidőben.
Netanjahu mesterterve
Az izraeli miniszterelnök szándékosan “nézhette el” a Hamász október hetediki támadását, hogy a válaszcsapás közelebb vihesse céljához, a Nagy Izraelhez.
Ez ugyan csak a szélsőjobboldal hivatalos programja, de Netanjahu amiatt lépett ki a kormányból korábban, mert döntöttek arról, hogy Izrael kivonul a Gázai övezetből. Netanjahu nem kivonulni hanem bevonulni akart a Gázai övezetbe, és ehhez kellett a Pearl Harbour hatás. Roosevelt elnök 1941-ben be akart lépni a második világháborúba, hogy legyőzze az agresszíven terjeszkedő Japánt és a náci Németországot. Ezért hajlandó volt szövetséget kötni a Szovjetunióval is. Csakhogy az USA közvéleménye nem kívánta a háborút. A londoni nagykövet, Kennedy elnök édesapja nyíltan békepárti volt. Mit tett Roosevelt? Olajembargót vezetett be Japán ellen. Ez hosszútávon megbénította volna a szigetország gazdaságát és a hadsereg ütőképességét. Ezért Japán hadüzenet nélküli támadásra készült méghozzá az USA ellen nem pedig a Szovjetuniót vette célba pedig Hitler erre kérte Todzso miniszterelnököt. Japánnak ugyanis Holland Indonézia olaja kellett, a szovjet olaj Bakuban messze volt a szigetországtól, és arra a szintén olaj hiánnyal küszködő náci Németország is szemet vetett. Roosevelt elnök tehát “elnézte” Pearl Harbourt, mert utána az amerikai közvélemény egy emberként támogatta a háborút. Benjamin Netanjahu is ilyen konszenzusban bízik, mert semmiképp sem akar palesztin államot, és emiatt hajlandó szembemenni legfőbb szövetségesével, az Egyesült Államokkal is.
Az USA világpolitikát csinál, Izrael a nemzetbiztonságért aggódik
Biden elnök azért akar valamiféle palesztin hatóságot, amely egyesíti Ciszjordánia és a Gázai övezet irányítását, mert tudja, hogyha Izrael menekülésre készteti a palesztinokat, akkor nagyon hosszú távra szembekerülhet a régió államaival. Jordánia külügyminisztere máris közölte:
“mindenfajta tömeges menekülés a palesztin területekről elfogadhatatlan!”
Jordánia lakosságának a többsége már így is palesztin. Ugyanez az álláspontja Sziszi egyiptomi elnöknek is, és egyetlen arab ország sincsen, mely bevállalna többmillió palesztin menekültet. Csakhogy Nagy Izrael területén máris több arab él mint zsidó. A különbség egyelőre minimális, de fokozatosan tolódik el a palesztinok javára, mert a lakosság fiatalabb Ciszjordániában és a Gázai övezetben. Antony Blinken amerikai külügyminiszter már háromszor is járt Izraelben a Hamász október hetediki tárgyalása óta, találkozott a Palesztin Hatóság vezetőjével, Mahmud Abbasz-szal is. Meggyőznie Benjamin Netanjahut nem sikerült. Hiába kérte az izraeli miniszterelnököt, hogy kíméljék meg a polgári lakosságot a Gázai övezetben. Netanjahu képmutatóan közölte:
”Sajnos nem sikerült alacsonyan tartani a polgári áldozatok számát.”
Az offenzíva célja csak részben a Hamász megsemmisítése, a másik, be nem vallott cél: a palesztinok menekülési hullámának előidézése. Csakhogy befogadó állam híján ez nem jelenthet mást mint még több palesztin polgári áldozatot. Netanjahu a palesztinokat beáldozná anélkül, hogy bármifajta megoldás körvonalazódna. Biden elnök javaslata arról a palesztin államról, amelyben Ciszjordánia és a Gázai övezet egységes irányítás alá kerülne, Netanjahu miniszterelnök számára elfogadhatatlan. Nagy Izrael, melyben Ciszjordániát és a Gázai övezetet Jeruzsálemből irányítanák, az arab és általában a muzulmán országok számára elfogadhatatlan.
Marad a patthelyzet egyre több áldozattal a Gázai övezetben, már amíg Netanjahu miniszterelnöki székben nem csak politikai túléléséért küzd, hanem személyes szabadságáért is.
Ezt mondta Mahmud Abbasz, a Palesztin Hatóság elnöke – a politikai átváltozás Nagymestere – Antony Blinken amerikai külügyminiszternek Ramallah városában. Az USA külügyminisztere ezt megelőzően Egyiptom, Jordánia, Katar és Szaúd Arábia külügyminiszterével tárgyalt a gázai rendezésről.
Abban minden érintett fél egyetértett, hogy a Hamász az Izrael elleni terrortámadás után nem maradhat a gázai övezet irányítója. A mérsékelt arab országok arra kérték Blinken amerikai külügyminisztert, hogy bírja rá Izraelt egy tűzszünetre a gázai övezetben. Ellenkező esetben ugyanis fennáll egy általános vallásháború lehetősége a Közel Keleten. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azon az állásponton van, hogy meg kell semmisíteni a Hamászt. Az USA mérsékletre inti Izraelt saját afganisztáni tapasztalataira hivatkozva: az amerikai csapatok 2001-ben foglalták el az országot arra hivatkozva, hogy a tálib rendszer látta vendégül Oszama bin Ladent és az Al Kaidat, amely kitervelte a szeptember 11-i merényletet. Az USA 20 évig tartotta ellenőrzése alatt Afganisztánt, sok más NATO állam – így Magyarország is küldött csapatokat, de amikor az amerikaiak kivonultak az országból 2021-ben, akkor a nyugatbarát rendszer pillanatok alatt összeomlott, és visszatértek “a legyőzött” tálibok. Akik most azonnal jelentkeztek: támogatni akarják a Hamász Izrael elleni háborúját!
“A katonai megoldások nem teremtik meg Izrael biztonságát”
Erre a nyilvánvaló tényre hívta fel a figyelmet Mahmud Abbasz, aki népírtásnak nevezte Izrael gázai bevonulását. A palesztin hatóság vezetője arra utalt, hogy
Izrael minden háborúját megnyerte az arabok ellen, de a békét mindig elveszítette, mert a palesztin probléma változatlanul megoldatlan azóta, hogy 75 évvel ezelőtt megalakult Izrael állam.
Izrael hosszú háborúra készül a gázai övezetben – hangsúlyozza Benjamin Netanjahu miniszterelnök. Az amerikaiak felidézik Stan McCrystal tábornok, egykori afganisztáni főparancsnok nagy mondását: ”Minden egyes megölt civil potenciális dzsihád harcosokat jelent hiszen a családtagok, rokonok és barátok közül sokan beállhatnak a terroristák közé.“ A gázai övezetnek 2,3 millió lakosa van, a Hamász terrorista szervezet létszámát mintegy 50 ezer főre becsülik. Hanije, a Hamász politikai vezetője Katarban él egy luxus villában. Korábban a katari emír fizette a közalkalmazottak bérét a gázai övezetben.
Közben az izraeli erők előrenyomulnak a gázai övezetben: a vezérkari főnök már a helyszínen tartott parancsnoki gyűlést. Herzl Halevi altábornagy gázai megjelenéséről videót tett közzé az izraeli hadsereg. Egy szélsőjobboldali miniszter közben azt a kijelentést tette, hogy “Akár atomfegyvert is be lehetne vetni a gázai övezetben hiszen ott mindenki Hamász terrorista.” Amihal Elijahu örökségvédelmi miniszter véleményével Benjamin Netanjahu miniszterelnök nem értett egyet mondván: “Egyesek elrugaszkodnak a valóságtól”, ezért a szélsőjobboldali minisztert felfüggesztették.
Ehhez a miniszterhez tartozik Jeruzsálem városa is, mely nemcsak a zsidóságnak, de a keresztényeknek és a muzulmánoknak is szent városa. A palesztinok olyan államot követelnek, melynek fővárosa Jeruzsálem. Blinken amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az USA támogatja a palesztin állam gondolatát, de Jeruzsálemről nem beszélt. Korábban ugyanis Trump elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának.
Az Egyesült Államok külügyminisztere egy szenátusi vizsgálóbizottság előtt a Palesztin Hatóság háború utáni szerepéről beszélt Washingtonban. Antony Blinken többször is tárgyalt az izraeli vezetőkkel Jeruzsálemben azóta, hogy a Hamász terrortámadást hajtott végre Izrael ellen október hetedikén.
Izraelben sem Benjamin Netanjahu miniszterelnök sem pedig a szélsőjobboldal nem ért egyet azzal, hogy a Palesztin Hatóság szerepet játszhatna a válság enyhítésében. Épp ellenkezőleg: a jobboldal és a szélsőjobb egyre inkább gyengíteni törekszik a mérsékelt palesztin szervezetet, melyet Mahmud Abbasz irányít. A fanatikus izraeli telepesek ugyanis minden eszközzel igyekeznek kiszorítani a palesztinokat Ciszjordániából, melyet a Palesztin hatóság irányít.
Blinken külügyminiszter tisztában van azzal, hogy egyáltalán nem könnyű felújítani a párbeszédet Izrael és a palesztinok között a jelenlegi háborús körülmények között. Ezért több lépcsős megoldást javasol:
”Az első lépcsőben be lehetne vonni néhány arab országot is a gázai övezet ellenőrzésébe”
– mondta az USA külügyminisztere, aki ezzel visszatér Ehud Barak egykori baloldali miniszterelnök javaslatához.
Barak a legutóbbi gázai válság idején azt javasolta Egyiptomnak és a Palesztin Hatóságnak, hogy összefogva és néhány más arab állam katonáit is bevonva, vegyék át a gázai övezet irányítását a Hamásztól, amely nem hajlandó elismerni Izrael létét sem, és terrorista eszközöket alkalmaz céljai elérésére.
Ehud Barak ex kormányfő megismételte javaslatát a hamburgi Der Spiegelnek adott interjúban. Rámutatott arra, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök és az izraeli szélsőjobboldal is felelős a jelenlegi válságért, mert ők elutasítják a párbeszédet a palesztinokkal mondván
“nem lehet velük tárgyalni, mert azok terroristák.”
Jellegzetes képviselője az izraeli szélsőjobboldalnak Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter, aki egyben államtitkár a hadügyminisztériumban, ahol a ciszjordániai helyzettel foglalkozik. Szmotrics úgy döntött, hogy felfüggeszti a 150 millió dollár értékű adóbevételek átutalását a Palesztin Hatóságnak. Ennek következtében a Palesztin Hatóság hamarosan fizetésképtelenné válhat.
Blinken amerikai külügyminiszter a szenátusi vizsgálóbizottság előtt elmondta: az USA sürgeti Izraelt, hogy oldja fel a pénzügyi támogatás befagyasztását a Palesztin Hatóságnak.
Fokozódó feszültség Ciszjordániában
Pár nappal azután, hogy a Hamász terrortámadást hajtott végre Izrael ellen, egy beduin gazdát feleségével és hét gyermekével elüldözték a földjéről Ciszjordániában – számol be a der Spiegel tudósítója. A palesztin falut már február óta fenyegették fegyveres izraeli telepesek. Attól bátorodtak fel, hogy Netanjahu miniszterelnök kinevezte a szélsőjobboldali Itamar Ben-Gvirt nemzetbiztonsági miniszternek. A felfegyverzett izraeli telepesek elfoglalták a forrásokat, és azokat kezdték elzárni a palesztinok elől.
“Ezek zsidó terroristák” – mondja a der Spiegel tudósítójának egy olyan izraeli szervezet aktivistája, mely ellenzi az erőszakos földfoglalást Ciszjordániában. Guy Hirschfeld utal arra a statisztikára, mely szerint október hetedike óta 114 palesztint gyilkoltak meg Ciszjordániában. Nagyobb részüket az izraeli hadsereg kommandósai ölték meg, de van, aki a felfegyverzett fanatikus telepesek áldozata lett.
Mi a fanatikus telepesek célja? “Az, hogy végképp lehetetlenné tegyék egy Palesztin állam létrehozását!” – hangsúlyozza Guy Hirschfeld. Harminc emberi jogi szervezet épp ezért közös felhívást tett közzé, melyben a külvilágot hívják fel arra, hogy
“vessen véget az izraeli kormány által aktívan támogatott felfegyverzett telepesek erőszakos föld foglaló akcióinak.”
Két izraelit meggyilkoltak egy lövöldözésben vasárnap délután Ciszjordánia északi részén, Huwara városában – jelentette a Jerusalem Post.
Az Izraeli Védelmi Erők szerint egy palesztin fegyveres tüzet nyitott egy izraeli tulajdonú autóra a 60-as főúton, mielőtt elmenekült a helyszínről. Az áldozatok autója golyókkal volt tele.
A helyszínre érkező Magen David Adom mentőápoló kijelentette: „Amikor megérkeztünk, láttuk, hogy a két sebesült a jármű közelében feküdt, eszméletlenek voltak. Az orvosok két 20 év körüli férfit láttak el, akik súlyosan megsérültek, és helikopterrel kórházba szállították őket. Később azonban bejelentették, hogy meghaltak.
Yossi Dagan, a Szamáriai Regionális Tanács vezetője felszólította a kormányt, hogy
„változtasson paradigmán és térjen át a védekezésről a támadásra”.
„Nem lehet, hogy a terroristák világos nappal megengedik maguknak, hogy ártatlan civileket lőjenek le, ez pedig azt jelenti, hogy nincs kellő mértékű elrettentés” – mondta Dagan.
Hajtóvadászatot indítottak a fegyveresek után, és több utat is lezártak a környéken. Huwara régóta gyújtópont Ciszjordániában, mivel ez az egyetlen palesztin város, amelyen keresztül izraeliek rendszeresen utaznak, hogy elérjék az északi ciszjordániai településeket.
„Izrael népe és Szamária lakosai erősek, nem fogunk megtörni a Palesztin Hatóság gyilkos terrorjával szemben.”
Az Egyesült Arab Emírségek (EAE) tájékoztatta az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsát arról a döntéséről, hogy a továbbiakban nem kér szavazást az izraeli illegális telepek ellen irányuló elítélő határozattervezetről.
Miután Izrael új szélsőjobboldali kormánya a hónap elején bejelentette, hogy felold minden korlátozást az illegális telepek építésére vonatkozó ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi megszállt palesztin területeken, az arab világ és a Nyugat számos nemzete elítélte a lépést.
A PA és az Egyesült Arab Emírségek úgy döntöttek, hogy szavazásra szólítanak fel az ENSZ BT-ben egy olyan állásfoglalásról, amely megerősíti, hogy a nemzetközi jog szerint az izraeli telepek létrehozása az 1967 óta megszállt palesztin területen, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is, jogilag kirívó jogsértésnek minősül. Azt követelte volna, hogy Izrael azonnal és teljesen hagyjon fel minden telepítési tevékenységet a megszállt palesztin területen.
Az Egyesült Arab Emírségek és Palesztin Köztársaság azonban az ENSZ BT ülése előtt visszavonta a szavazás kiírásának szándékát. Magas rangú diplomaták és tisztviselők felfedték, hogy az amerikaiak nyomására változtatták meg véleményüket, valamint egy új megállapodáslehetőségét vázolták fel.
Névtelen izraeli és amerikai tisztviselők szerint, ha Mahmúd Abbász, a PA elnöke megígéri, hogy nem fordul az ENSZ-hez Izrael és annak döntése ellen, Tel-Aviv pedig befagyasztja a bejelentett terveket. Az Egyesült Államok állítólag garantálta, hogy támogatja az ENSZ BT elnöki nyilatkozatát, amelyben elítéli az izraeli telepeket a megszállt területeken, ami ugyan csak szimbolikus lépés, de ez lenne az első alkalom, hogy
Kilenc év után elfogad egy nyilatkozatot Izrael lépésével szemben.
Miközben Joe Biden elnök amerikai kormányzata hagyományosan meggátolja Izrael elszigetelését bármilyen nyilatkozattal vagy állásponttal, azt mondta: Másfél hónappal Netanjahu új kormányának megalakulása után kilátásba helyezi Izrael elitélését annak agressziójával kapcsolatban.
Az állítólagos megállapodás részeként Izrael beleegyezett abba is, hogy ideiglenesen felfüggeszti az egyoldalú lépéseket Ciszjordániában, például a telepépítéssel kapcsolatos új bejelentéseket néhány hónapra felfüggesztik, ugyanígy a palesztin otthonok lerombolását és a palesztin kilakoltatásokat is, bónuszként pedig csökkentik a palesztin városokban és táborokban végrehajtott izraeli katonai rajtaütések számát.
Izrael több gazdasági lépésbe is beleegyezett a palesztin adóbevételek évi 60 millió dollár feletti növelése érdekében. A Palesztin Hatóság abba egyezett bele, hogy megkezdje az Egyesült Államok által előterjesztett biztonsági terv végrehajtását a ciszjordániai Dzsenin és Nablus városok feletti palesztin irányítás visszaállítására, valamint a Tel-Avivval folytatott biztonsági koordináció újraindításáról szóló tárgyalások megkezdésére.
A palesztin tisztviselő szerint „most a kérdés az, hogy Netanjahu valóban megfékezi-e szélsőjobboldali miniszterei tetteit, vagy lemond az amerikaiakkal való egyetértésről?
Az izraeli miniszterelnöki hivatal egyik tisztviselője azonban tagadta az ügylet jelentőségét, és azt állította, hogy nincs egyetértés a Biden kormányzattal.
Amióta Donald Trump amerikai elnök a múlt héten azt pedzegette, hogy ezen a héten elismeri Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát és átköltözteti oda az amerikai nagykövetséget, nem egy politikus, elemző és szakértő kongatta a vészharangot. Ugyanis ez a döntés alapjaiban rendezheti át az Egyesült Államok közel-keleti kapcsolatrendszerét, és jelentheti egyben a „tradicionális partnerek” elvesztését is.
Még mindig nem nyugodtak meg az Egyesült Államok arab szövetségesei a Közel-Keleten annak ellenére, hogy már lejárt a második határidő és jól láthatóan Donald Trump továbbra sem ismerte el Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát. Habár Bill Clinton óta szinte minden hatodik hónapban elhalasztják az 1995-ben hozott törvény alkalmazását, vagyis az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe való áthelyezését, most még alaposan felborzolta a kedélyeket, amikor a múlt hétvégén a Fehér Házból olyan híresztelések láttak napvilágot, amelyek szerint Trump ezen a héten valóban eleget tesz a jogszabálynak.
Ez nem kevés dühödt, elképedést, és kritikát váltott ki nemcsak a közel-keleti országokból (Izrael kivételével), hanem például Franciaországból és Emmanuel Macronból is. A Palesztin Hatóság azonnal leszögezte, hogyha Trump valóban meglépi Jeruzsálem elismerését, akkor
ők kivonulnak minden amerikai békekezdeményezés mögül.
Mahmúd Abbász palesztin elnök figyelmeztette Washingtont, hogy egyetlen arab vezető sem fogadná el Jeruzsálem elismerését, mint Izrael fővárosa, mert az általános felháborodást és az amerikai diplomáciai létesítmények, illetve állampolgárok elleni támadást hozna magával. Ugyanúgy Washington veszélybe sodorná azt a 2017 szeptembere óta tartó megbékélési folyamatot, amely a ciszjordániai Fatah és a gázai Hamász között vette kezdetét. Ezzel párhuzamosan felrémlett egy újabb palesztin felkelés (intifáda) rémképe is.
Trump közel-keleti politikájának tükrében korántsem lenne meglepő, ha az elnök „veszni hagyná” az amerikai-palesztin kapcsolatokat, egyfajta járulékos veszteségként tekintve rá, hiszen számára sokkal fontosabb az Izraellel fenntartott viszony és az amerikai nagykövetség átköltöztetésével pedig képes lenne „bebetonozni” a két ország kapcsolatát. Ugyanakkor az már valóban rejtély, hogy vajon az Egyesült Államok elnöke tisztában van-e azzal, hogy Jeruzsálem elismerése elsősorban a legfontosabb amerikai szövetségesek körében érne fel egy (atom)bomba erejével és okozna – legrosszabb esetben akár visszafordíthatatlan – károkat a bilaterális kapcsolatokban.
„Bármiféle bejelentés a végleges álláspont ismertetése előtt determinisztikus hatással lenne a békefolyamatra és csak a regionális feszültséget szítaná fel”
– nyilatkozta a CNN-nek Háled bin Szalman, az USA-ban lévő szaúdi nagykövet. Nem véletlen, hogy Szaúd-Arábia fejezte ki leginkább aggodalmát az amerikai elnök esetleges döntését illetően.
Ugyanis Rijád könnyen két tűz közé kerülhet.
Amennyiben nem bírálja az amerikaiak lépését, azzal a muszlim világ haragjával, a vahabita papság felől érkező újabb kritikák özönével, illetve a saját lakossága felől érkező elégedetlenséggel, végső soron akár zavargásokkal kellene szembenéznie. A szaúdi uralkodócsaládot ugyanis még mindig lefoglalja a tisztogatás és az olyan nagyra törő tervek megvalósítása, mint a Neom, amellyel igyekszik javítani a körülette kialakult képen.
Viszont, ha nyíltan elítéli Washingtont, akkor annak könnyen katonai és gazdasági vonzatai lehetnek, csökkenhet az amerikai támogatás nagysága, amit most nagyon rosszul érintené Szaúd-Arábiát az olyan nagyszabású gazdasági programok megvalósítása során, mint a „Vísion 2030″, vagy kétségessé teheti az egyes fegyveres konfliktusok (például Jemen) kimenetelét is. Valószínűleg Trump is arra játszik rá, hogy mivel Rijád számára a legnagyobb geopolitikai és vallási ellenfelet továbbra is Teherán jelenti,ezért a szaúdi vezetés csendben marad. Ugyanis bár a háttérben és a helyetteseken (proxykon) keresztül már évek óta zajlik az „iráni-szaúdi hidegháború”, a Perzsa-öböl menti monarchia az Egyesült Államok – és feltehetőleg Izrael nélkül – sem lenne képes nyílt háborút vívni a perzsa országgal.
Szaúd-Arábiával való viszony megromlására figyelmeztetett a képen szereplő Jared Kushner – Trump veje és fő tanácsadója – is, aki Mohamed Bin Szalmánnal nagyon jó kapcsolatokat épített ki, s szerinte a Fehér Ház Jeruzsálem elismerésével pont a még trónra sem került esélyein rontana
Talán még Szalmán uralkodónál is rosszabb helyzetben találta most magát II.Abdullah jordán király.
„Egy ilyen lépés veszélybe sodorja a békét és csak dühödt vált ki az arab és a muszlim világba”
– olvasható a jordániai külügyminisztérium által közzétett nyilatkozatban, valamint hozzátéve, hogy Trump esetleges lépése esetleg kihathat az amerikai-jordán kapcsolatokra. II. Abdullah jordániai király az elmúlt 2-3 évben egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a gázai és a ciszjordániai övezetre, illetve az izraeli-palesztin békefolyamatra. Ebben az évben Ammán közbenjárásával sikerült például megoldani a legutóbbi, „intifádával” fenyegető lázongásokat is, amelyet a biztonsági kamerák és a fémdetektorok felszerelése váltott ki a jeruzsálemi muszlimok szent helyeinek és mecseteinek közelében.
Ammán ugyanis így akarja elterelni a figyelmet a több mint félmillió szíriai – főleg palesztin származású – menekültről, az ország rossz gazdasági helyzetéről és a társadalmon belüli feszültségekről. Ráadásul II. Abdullah ki akarja fogni a szelet az iszlamista pártok és csoportok vitorlájából, hiszen ők nagyon gyakran azt róják fel neki, hogy túlságosan Nyugat-és Izrael-barátságát. Viszont Jeruzsálem amerikai elismerése egy olyan kényszerhelyzetet teremthet a jordániai uralkodó számára, amely során engednie kellene az iszlamisták és az ország lakosságának majdnem egynegyedét kitevő palesztin menekültek Izrael-ellenes követeléseinek. Ez pedig a legrosszabb esetben
az 1994-ben kötött izraeli-jordán béke „felülvizsgálatával” fenyegethet
Mivel Jordánia tölti be most az Arab Liga soros elnökségét, ezért az arab ország már a hétvégén kezdeményezte egy Arab Liga összehívását. Bár tudvalevő, hogy általában semmi komolyabb következménye nincs az arab országok csúcstalálkozóinak, valószínűleg csak retorikában fogják elítélni az Egyesült Államokat, mégis Ammán tanúbizonyságot adhat arról, hogy új alapokra kívánja helyezni a Washingtonnal fenntartott kapcsolatait. Ez gyakorlatban azt jelentené, hogy nemcsak csökkenne az amerikai-jordániai kapcsolatok intenzitása, hanem az arab ország nyíltan elkezdene lavírozni Oroszország irányába.
Jordánia már 2015-ben megállapodást kötött Oroszországgal, hogy 10 milliárd dollár értékben megépítik az arab ország első atomerőművét. A kép illusztráció
Törökország szintén „katasztrófát” emleget, ha az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Az amerikai-török – tágabb értelemben a nyugati-török – kapcsolatok eddig is szakadék szélén táncoltak, de Trump eme lépése után korábban soha nem látott mélységbe zuhanhatnak. Recep Tayyip Erdoğan török elnök eddig is szeretett úgy tetszelegni a nemzetközi közösség előtt, mint a „palesztin ügy szószólója”, ezért sem hagyná szó nélkül, ha az amerikai elnök beváltja az ígéretét.
A török elnök már a múlt héten felhívta Mahmúd Abbász palesztin elnököt, és mindketten leszögezték, hogy Jeruzsálem esetében nem fogadják el a „status quó” felrúgását. Ráadásul Ankara esetében ez azzal is járhat, hogy az amúgy is a tavaly óta döcögve haladó izraeli-török kibékülés ismét megszakadhat és török elnök viszonya Benjamin Netanjahuval ismét rendkívül feszültté válna. Valószínűleg visszaköszönne az az időszak, amikor Törökország nem kevés anyagi, diplomáciai és fegyvertámogatást nyújtott az olyan szélsőséges iszlamista csoportoknak, mint a gázai Hamász.
Erdoğan „vörös vonalat” emlegetett a december 5-i parlamenti beszédében.
Egyiptom szintén azok között van, akiknek nagyon nem lenne ínyére Trump döntése. Az igaz, hogy az amerikai-egyiptomi kapcsolatokat már aligha befolyásolná érdembe, ha a Fehér Ház áthelyezteti az amerikai nagykövetséget Jeruzsálemben. Ugyanis a két ország között már ismét feszültté vált a viszony, amikor a Trump-adminisztráció augusztusban váratlanul leállította a gazdasági és katonai segélyeket pont akkor, amikor Kairó éppen a Sínai-félszigeten folytatott terroristaellenes hadműveleteket.
Ugyanakkor az arab ország regionális politikája sokkal jelentősebb változáson mehet keresztül. Először is azért, mert az egyiptomi diplomáciának nem kis szerepe volt a Fatah és a Hamász megegyezés megszületésében, amelyet Abdel Fattah asz-Szíszi eddigi legnagyobb külpolitikai sikereként könyvelnek el. Csakhogy Trump lépésével egy csapásra semmisé válhat az eredmény, és Egyiptom elveszítheti minden korábbi befolyását nemcsak a gázai, hanem a legrosszabb esetben a ciszjordániai palesztinok körében is.
Egyiptom számára a legnagyobb kérdést azt jelentené, hogy ezután miképp viszonyuljon Izraelhez. A két ország 1979-ben különbékét kötött egymással, amelyet eddig mindegyik fél betartott, igaz, volt időszak, amikor úgy tűnt, hogy ez valamelyik fél fel fogja mondani. Izraellel szomszédos összes állam közül Egyiptom nevezhető a „legstabilabban baráti államnak”, hiszen nagymértékben együttműködnek a terrorizmus elleni harcban, különösen a Sínai-félszigeten.
Szíszi és Netanjahu találkozója New Yorkban 2017. szeptember 18-án. A kép forrása: MEMO.
Viszont a lakosság és a politikai elit egy része még mindig nem törődött bele a különbékébe és az Izraellel való viszony javulását. Ezt jól mutatja az az eset, amikor tavaly az egyik egyiptomi törvényhozó meghívta ebédre az izraeli követet, de gyakorlatilag lincshangulat uralkodott el az országban. Ugyanúgy egyre többször bírálják Szíszit még a nacionalisták és a szekulárisok köréből is, mivel hosszas diplomáciai és bírósági huzavona után eladta az egyiptomi fennhatóság alá tartozó Tinar és Szanafir-szigeteket Szaúd-Arábiának, amelyet ők egyértelműen az egyiptomi állam részeként ismertek el. Egy újabb haraghullámot és tiltakozást pedig már az egyiptomi elnök sem hagyhat figyelmen kívül, mégha konkrétan az Egyesült Államok miatt törne ki az országban.
Tehát lehet az amerikaiak és az izraeliek számára jól hangozhat, ha Donald Trump elismeri Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát és oda költözteti át az amerikai nagykövetséget. Ez kétségtelenül, talán még Ronald Reagan idejét is felülmúlva erősítené meg a két ország kapcsolatát, jelentősen erősítené mind az amerikai elnök, mind az izraeli miniszterelnök pozícióját az országon belül. Csakhogy ezzel párhuzamosan mindkét ország gyakorlatilag semmissé teheti az elmúlt években, nem kevés erőfeszítések árán elért eredményeit és lenullázhatja az arab országokkal való kapcsolatokat is. Végső soron pedig pont az a két ország nyerne közép., de akár rövidtávon is, amelynek jelenleg az Egyesült Államok és Izrael is igyekszik visszaszorítani a befolyását a Közel-Keleten: Irán és Oroszország.
Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy kilép az Egyesült Nemzetek Szervezetének kulturális és oktatási ügynökségéből, az UNESCO-ból. A döntés hátterében anyagi okok állhatnak, valamint közrejátszhat az Izrael és a nemzetközi szervezet közötti ellentét.
Három különböző amerikai diplomáciai forrás arról számolt be a Reuters hírügynökségnek, hogy napokon belül kiléphet az Egyesült Államok UNESCO-ból.
„Még nem formális, de igaz”
– nyilatkozta a neve elhallgatását kérő diplomata. Az UNESCO egyelőre nem reagált a híresztelésekre.
Csütörtök reggel a Foreign Policy magazin cikke szerint az amerikai döntés bejelentésére azután kerül sor,hogy pénteken egy új igazgatót neveznek ki az 58 főt számláló UNESCO Végrehajtó Tanácsa élére. Öt jelölt között dől el a verseny, akik közül a katari Hamád al-Kavari diplomata és egykori kultuszminiszter legesélyesebb a győzelemre. Neki a hétfőn tartott első fordulóban sikerült 20 szavazatot begyűjtenie. Utána következik Audrey Azoulay egykori francia kulturális miniszter, akire 13-an adták le a voksukat.
Az amerikai külpolitikai lap úgy vélte, hogy a döntés hátterében anyagi okok állnak. Donald Trump amerikai elnök eddig is kemény szavakkal illette az ENSZ-et, annak intézményeit és politikáját. Például azt mondta: az Egyesült Államok csak egyike a 193 tagországnak, de
egyedül állja az ENSZ költségvetésének 22 százalékát és a békefenntartók költségeinek 30 százalékát, ami szerinte méltánytalan.
Washington évenként 80 millió dollárt fizet be az UNESCO-nak és ő az ötödik legnagyobb pénzügyi támogatója a szervezetnek.
A cikkben a másik lehetséges indokként az Izrael és az UNESCO közötti ellentéteket jelölték meg, mivel az Egyesült Államok szintén tiltakozni szokott a közel-keleti országot hátrányosan érintő döntések ellen. A kulturális szervezetben az elmúlt hetekben két Izrael-ellenes határozatról készültek szavazni: az egyik Jeruzsálem szent helyeire vonatkozott, a másik pedig a hatnapos háború során elfoglalt területek jogi státuszát határozta volna meg. Azonban ezt a szavazást nemzetközi nyomásra a Végrehajtó Tanács elhalasztotta. Ezzel párhuzamosan az izraeli diplomáciának a katari al-Kavari személyével kapcsolatban komoly kifogásai vannak.
„Rossz hírek ezek a szervezet és Izrael számára”
– jelentette ki a hétfői UNESCO szavazás első fordulójának hírére Carmel Shama-Hacohen, Izrael UNESCO nagykövete.
A Párizsban működő szervezet 1946 óta kezdte meg a működését. Azóta nem most először fordulna elő, hogy az Egyesült Államok felfüggesztené a pénzügyi támogatást az UNESCO-nak: 1984 és 2003 között bojkottot hirdetett meg az akkori, szerinte elfogadhatatlan működési mechanizmus és a „harmadik világ ideológiájának” térnyerése miatt. Legutoljára 2011-ben függesztette fel a befizetést, így tiltakozva a Palesztin Hatóság felvétele ellen.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Mahmúd Abbász palesztin elnök figyelmeztette Washingtont, hogy egyetlen arab vezető sem fogadná el Jeruzsálem elismerését, mint Izrael fővárosa, mert az általános felháborodást és az amerikai diplomáciai létesítmények, illetve állampolgárok elleni támadást hozna magával. Ugyanúgy Washington veszélybe sodorná azt a 2017 szeptembere óta tartó megbékélési folyamatot, amely 
