Kezdőlap Címkék Oxfam

Címke: Oxfam

Globális adó szupergazdagoknak

0

Fizessenek a gazdagok! Ez a követelés elérte a G20 államok szintjét is, ahol a pénzügyminiszterek olyan globális adón gondolkodnak, amely amellett, hogy növelné a társadalmi igazságosságot, feltöltené a mindenütt gondokkal küszködő államkasszát is.

3000 dollármilliárdost akarnak megadóztatni az első lépésben  a G20 államok, és ez történelmi fordulat lenne hiszen ez a réteg híres az adók elkerüléséről. Donald Trump, aki maga is dollár milliárdos, egyenesen dicsekedett azzal korábbi választási kampánya során, hogy “16 éve nem fizetek adót!” Amikor megválasztották 2016-ban, akkor az első dolga volt az adócsökkentés, melyből a szupergazdagok jártak a legjobban.

San Pauloban a G20 pénzügyminiszterek ezt a trendet akarják megfordítani. A baloldali brazil kormányzat az élharcosa ennek a mozgalomnak. Fernando Haddad pénzügyminiszter a brazil házigazdák nevében sürgette a globális adórendszert, mely megakadályozza, hogy a szupergazdagok elkerüljék az adózást. Csatlakozott hozzá Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter, aki szívesen lenne Macron elnök utóda:

”jelenleg a szupergazdagok relatíve kisebb adót fizetnek mint az átlagemberek. El szeretnénk kerülni az adóoptimalizálásnak ezt a módját”

– mondta a Reuters hírügynökség tudósítójának San Pauloban.

Bruno LeMaire azt szeretné, hogy az Európai Unió vezető szerepet játsszon a szupergazdagok globális megadóztatásában.

A Párizsban működő EU Tax Observatory kutatóintézet igazgatóját meghívták San Pauloba miután tavaly közzétettek egy javaslatot a szupergazdagok globális megadóztatására. Ebben a javaslatban az áll, hogy 2%-os globális jövedelem adóval kellene sújtani a szupergazdagokat. A kutatóintézet szerint ez legkevesebb 250 milliárd dolláros bevételt jelentene. Első lépcsőben a világon számontartott csaknem 3000 dollár milliárdost adóztatnák meg.

2021-ben a világ 140 állama elfogadott egy globális 15%-os minimum adót a nagy multi cégek számára. Az ötletgazda Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter volt, akit igencsak zavart, hogy az óriások adóparadicsomokba menekíti pénzüket miközben folyamatosan nő az amerikai államadósság a költségvetés permanens hiánya miatt.

13 ezer milliárd dollárt érnek a dollár milliárdosok

Erről beszélt  az EU Tax Observatory igazgatója San Pauloban, ahol elmondta:

”egyelőre még csak beszélgetünk arról, hogy miképp lehetne megadóztatni a szupergazdagokat.”

Gabriel Zucman hangsúlyozta, hogy a globális társasági adó ötlete már évtizedekkel ezelőtt feimerült, de ahhoz, hogy meg is valósuljon az kellett, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter felvállalja az ügyet, és még így sem ment könnyen.

“Mi úgy gondoljuk, hogyha meg lehet adóztatni globálisan a multinacionális cégeket, akkor meg lehet ugyanezt csinálni a szupergazdagokkal is. Jelenleg ebben az ügyben az égvilágon kívül semmi sem történik, de hát ez még csak a beszélgetés kezdete. Nyilvánvaló, hogy évekre lenne szükség ahhoz, hogy létrejöhessen egy globális adórendszer a szupergazdagok számára” – hangsúlyozta Gabriel Zucman, aki elmondta, hogy a szupergazdagok jelenleg 0-05%-os jövedelemadót fizetnek, ezt akarják 2%-ra emelni.

A G20 alkalmas fórum ennek a problémának a megvitatására hiszen a szupergazdagok négyötöde ezekben az országokban él az Oxfam kimutatása szerint. Az Oxfam adó ügyekkel foglalkozó főnöke szerint

“történelmi esemény, hogy a G20 a napirendjére tűzte a szupergazdagok megadóztatását.”

Susana Ruiz szerint ez a globális áttörés kezdete lehet.

Fernando Haddad brazil pénzügyminiszter sürgette kollégáit, hogy “vegyék rá a szupergazdagokat arra, hogy óriási vagyonukkal arányosan adózzanak.”

A brazil pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy

“jelenleg fenntarthatatlan helyzet jött létre, mert a világ leggazdagabb 1%-a a pénzügyi vagyon 43%-ával rendelkezik.”

Nagy Britannia egyáltalán nem akarja követni ezt a trendet: az ellenzéki Munkáspárt, amelynek jó esélye van a választások megnyerésére máris közölte, hogy nem kívánja az adókat emelni – írja a londoni Guardian.

Az USA-ban Donald Trump újra pályázik a Fehér Házba. Ha bekerül, akkor lőttek a globális szupergazdag adónak.

Az ötletgazda így nyilatkozott San Pauloban az esélyekről: ”egy nap arra ébredünk majd, hogy a hírekben közlik: a G20 államok megállapodtak a szupergazdagok globális adóztatásáról. Ebben biztos vagyok, azt viszont nem tudom, hogy ez a nap mikor jön el? Egy, öt vagy épp tíz-húsz év múlva” – mondta a Reutersnek San Pauloban a G20 pénzügyminiszterek értekezletén Gabriel Zucman, az EU Tax Observatory igazgatója.

Orbán Viktor, a spin diktátor

Két jeles szakértő könyvet írt arról, hogy Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor miképp használja ki és fel a digitális világot a hatalom megszerzésére illetve megtartására.

A zsarnokság változó arca a 21-ik században – ez az alcíme Szergej Gurijev és Daniel Treisman könyvének. Egyikük a párizsi SciencesPo professzora, másikuk Los Angelesben tanít a University of California-n.

“A szerzők fő állítása az, hogy az újfajta diktatúrák legfőbb törekvése a társadalom tömegeinek manipulálása miközben buborékba zárják azokat, akikre az eszközeik nem hatnak. Vagyis az értelmiséget elszigetelik, hogy ne tudjon kommunikálni a felsőoktatásban nem részesült tömegekkel. Ez a stratégia működőképesnek bizonyult. Miközben a társadalom szélesebb rétegei csak manipulatív, erősen megszűrt információhoz juthatnak, az értelmiség számára fennmaradhatnak a kritikus sajtó termékek, ezekben egymás között ki is engedhetik a gőzt, de azt büntetik, ha a társadalom szélesebb rétegeihez akarnak szólni” – nyilatkozta a könyvről a HVG-nek Rosta Miklós, a Corvinus egyetem professzora. A professzor hozzátette:

“a magyar rendszer különleges a spin diktatúrák között, mert a legfejlettebb és legdemokratikusabb államok szövetségén belül tudott kiépülni.

Az unió nem volt felkészülve ilyen folyamatra. Amikor a támogatásokat átutalja, akkor az értékeivel ellentétes rendszer fennmaradását finanszírozza. A szabad munkaerő áramlással pedig csökkenti.”

Hol itt a novum?

A két Papandreu találta ki Görögországban a nemzeti együttműködés rendszerét, melyben az uniós eurómilliárdokat politikai lojalitás alapján osztották szét meghamisítva az Eurostatnak elküldött statisztikát. Amikor a görög gazdaság összeomlott 2008-ban, akkor a statisztikai hivatal elkezdett hiteles számokat közölni mire Athénban hadbíróság elé akarták őket állítani hazaárulás vádjával. Brüsszel alig tudta megmenteni a szerencsétlen statisztikusokat.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök őszödi beszéde hasonló jelenségről árulkodott. A média a digitális forradalom előtt is két részre vált: az elit nívós és hiteles információkra támaszkodó sajtójára és a tömegeknek fenntartott médiára, amelyben Trump megszerezte a szükséges készségeket a népszerűség kivívására és fenntartására. A digitális forradalom abban hozott újat, hogy megszűnt az elit lehetősége a média fogyasztási szokások befolyásolására: az interneten mindenki azt néz, amit akar.

Miért váltak népszerűvé az összeesküvés elméletek és az álhírek? Mert a bérből és fizetésből élők többsége a globalizáció vesztesének érzi magát Európában és az Egyesült Államokban. Ez az érzés egyáltalán nem alaptalan: miközben a reálbérek alig nőnek addig a tőkejövedelmek exponenciálisan emelkednek – ahogy erre Thomas Piketty francia közgazdász rámutatott.

Az Oxfam a davosi világgazdasági fórum elé terjesztette jelentését melyből kiderült, hogy az elmúlt három évben a világ öt leggazdagabb embere megduplázta vagyonát miközben bérből és fizetésből élő 800 millió munkavállaló reáljövedelme csökkent.

A szupergazdagok tovább gazdagodtak, a szegények többsége egyre szegényebb lett

A világ öt leggazdagabb embere 2020 óta a kétszeresére emelte vagyonát – állapította meg az Oxfam jelentése, amely azt is közli, hogy mindeközben 5 milliárd ember vagyis az emberiség mintegy 60%-a nemcsak, hogy szegény maradt, de még csökkent is az életszínvonala, így az olló egyre csak nő a világban.

Az öt szupergazdag vagyona 2020-ban 405 milliárd dollár volt, tavaly már elérte a 869 milliárd dollárt. A globális infláció szinte mindenki másnak az életszínvonalát csökkentette, de a szupergazdagok vagyona háromszor olyan gyorsan növekedett mint az infláció!

Kik a szupergazdagok? Első helyen Elon Musk áll, a Tesla, a SpaceX és az X, az egykori Twitter fura ura, a második helyen Bernard Arnault, Európa leggazdagabb embere, az LVMH luxuscég tulajdonosa, harmadik Jeff Bezos, az Amazon alapító atyja, aki már nyugdíjba ment, de részvényeit megőrizte. Larry Ellison és Mark Zuckerberg van még benne a szupergazdagok elitjébe. Az Oxfam jóslata szerint ha minden így megy tovább, akkor köszönthetjük a világ első 1000 milliárd dolláros vagyonának tulajdonosát már 2030-ban.

Magyar példa: a rekord infláció évében Mészáros Lőrinc újra a leggazdagabb magyar lett, mert 150 milliárd forinttal növelte vagyonát. Mégis miből? Ezt a kérdést nem illik feltenni a nemzeti együttműködés rendszerében,

ezért is alakult meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek legfőbb feladata Orbán Viktor és hű oligarchái védelme.

Donald Trump 500 millió dollárral növelte vagyonát azóta, hogy elveszítette a választásokat, és távoznia kellett a Fehér Házból. Trump vissza akar térni épp azért, hogy a gazdagok még gazdagabbak legyenek. Trump elnökségének első intézkedése jelentős adócsökkentés volt. Maga Trump azzal dicsekedett az elnökválasztási kampányban, hogy 16 éve nem fizet adót!

Az Oxfam azt javasolja a kormányoknak, hogy nézzenek jobban a körmére a szupergazdagoknak, akiknek a megadóztatásával lehetőség nyílna a többi társadalmi réteg támogatására.

A munkavállalókat sújtotta az infláció

Míg a tőketulajdonosok jórésze még gyarapította is vagyonát az inflációs időszakban addig 800 millió munkavállalónak csökkent a reáljövedelme, mert a bérek lassabban nőttek mint az árak. A kivétel ebben Kína és Japán, ahol nem az infláció hanem a defláció okoz gondot. A munkavállalók az infláció két éve alatt 1500 milliárd dolláros veszteséget szenvedtek el, mert a bérek lassabban nőttek mint az infláció.

Magyarországon is pontosan ez történt 2023-ban.

Még a kormány is elismerte, hogy csökkentek a reálbérek a rekord infláció miatt.

Ha minden így megy tovább, akkor a világnak 230 évre lenne szüksége ahhoz, hogy a szegénység mindenütt megszűnjön. A szegények között sokkal több a nő mint a férfi, a tőke tulajdonosok között viszont épp ellenkezőleg több a férfi mint a szebbik nem képviselője – állapította meg a brit Oxfam globális jelentése, melyet a davosi világgazdasági fórumra készített.

26 milliárdosnak akkora a vagyona, mint az emberiség felének – de mi lehet nálunk?

Pár napja érkezett a megdöbbentő hír, hogy a világ 26 leggazdagabb emberének akkora a vagyona, mint a világ szegényebb felének, vagyis 3,8 milliárd embernek. Már ez is elég felkavaró, ráadásul én rögtön azon kezdtem el agyalni, hogy vajon mi lehet a helyzet nálunk.

Az Oxfam nevű nemzetközi szervezet készítette el azt a statisztikát a davosi világgazdasági fórum kezdetéhez időzítve, amely szerint iszonyú mértékű a világ vagyonának koncentrációja és a társadalmi különbségek folyamatosan nőnek, hiszen 2017-ben még „csak” a 43 leggazdagabb vagyona volt azonos 3,8 milliárd emberével.

„A gazdagok és szegények közötti egyre szélesedő szakadék ellehetetleníti a szegénység elleni harcot, károsítja a gazdaságot és szítja az emberek dühét” – mondta Winnie Byanyima, a szervezet vezérigazgatója.

Az Oxfam azt is felvetette, hogy egy mindössze 1 százalékos globális vagyonadó bevezetése a világon minden olyan gyerek számára oktatást biztosítana, aki ma nem jár iskolába, és olyan egészségügyi rendszer kiépítését tenné lehetővé, ami évente 3 millió életet menthetne meg.

És mi van Magyarországon?

Itt is 26 milliárdosnak van annyi vagyona, mint a lakosság felének? Többnek, vagy kevesebbnek?

Erről persze nincs hivatalos statisztika, de ha lenne is, gondosan eltitkolnák. Szóval csak tippelhetünk, hogy nálunk hány oligarcha vagyona fedi-e le a lakosság felének összes vagyonát. Én a magam részéről azt feltételezem, hogy ma még némileg többen lehetnek mint 26-an, ám rövidesen kevesebben is elegen lesznek, mert folyamatosan nőnek a társadalmi különbségek.

Az ugyan igaz, hogy a leggazdagabb magyar, Mészáros Stróman Lőrinc (még?) messze nem olyan gazdag, mint a 26-ok közzé tartozó Mark Zuckerberg, hiába állította magáról, hogy okosabb a Facebook alapítójánál. Viszont abba is gondoljunk bele, hogy a világ 26 leggazdagabb embere átlagosan, fejenként több mint 142 millió ember vagyonának megfelelő tőkével rendelkezik. Magyarország lakosságának a fele pedig kevesebb, mint 5 millió. Ha ez elosztjuk 26-tal, az csak 192 ezer. Szóval: van-e Mészárosnak, Csányinak, Garancsinak, Tiborcznak stb. fejenként átlagosan annyi vagyona, mint 192 ezer szegény magyar állampolgárnak? (Mészáros vagyona a Forbes szerint 381,3 milliárd forint, persze a leggazdagabb magyarok átlaga ennél jóval kevesebb, például Simicska Lajos már csak a 28., 40 milliárdos vagyonnal.)

Ennél is fontosabb azonban, hogy nálunk is egyre nagyobbak a vagyoni különbségek, aminek már most borzalmas következményei vannak. Sőt!

Nálunk a kormány szándékosan növeli a gazdagok és a szegények közötti szakadékot!

Az Orbán-kormány immár hosszú évek óta tudatosan, politikai és gazdasági döntésekkel segíti egy szűk réteg gazdagodását, elvonva a pénzt a szegényebbektől. Ezt szolgálja egyebek között a központosított, részben törvényekbe és rendeletekbe foglalt, az ügyészség által elnézett korrupció, a közpénzek lenyúlása. Aminek a másik oldala a szegényeket segítő állami kiadások megvágása. Ilyen például a munkanélküli segély időszakának a lerövidítése, a nyugdíjemelések visszafogása, a rokkantnyugdíjak egy részének az elvonása, a családi pótlék befagyasztása, a minimálbér, a közmunkás bér és a különböző segélyek alacsony szinten tartása. Inkább a korrupciónak lehetőséget biztosító stadionépítésekre költik a közpénzt, mint az egészségügyre, általában is a társadalombiztosításra, amit ki is vettek az alaptörvényből.

Az adórendszert úgy alakították át, hogy minél gazdagabb valaki, aránylag annál kevesebbet kelljen adóznia, míg az alacsony jövedelműeknek aránylag jóval többet. Ezt a célt szolgálta a progresszív adórendszer felváltása az egykulcsossal. Téveszme, hogy az egykulcsos adórendszer miatt mindenki azonos arányban adózik. Épp ellenkezőleg! Egyrészt a magas jövedelműek lényegesen több kedvezményt kapnak, lényegesen többet spórolhatnak meg ezért a személyi jövedelemadóból. Másrészt ennél is fontosabb, hogy az SZJA nem az egyetlen adó, amit fizetünk. A többi pedig főleg az alacsony jövedelműeket sújtja. (Erről persze már írtam, de az ismétlés a tudás anyja…)

Magyarországon kell fizetni Európa legmagasabb áfáját, ami 27%! Márpedig akinek alacsony a jövedelme, az gyakorlatilag az egészet olyasmire költi, ami után fizetheti az áfát: rezsi, élelmiszer, közlekedés. Ellentétben a magas jövedelműekkel, akik a jövedelmük nagy részét félreteszik megtakarításokban, utazások közben külföldön költik el alacsonyabb áfával, beruháznak cégbe, ingatlanba stb. Ráadásul jó részük tulajdonos egy cégben, ahol céges autót, telefont használ és elköltségeli a kiadást. Arról már nem is szólva, hogy a leggazdagabbak a jövedelem nagy részét el is tüntetik az adóhatóság elől, strómanok, céghálózatok, offshore cégek, külföldi bankszámlák segítségével.

Lejjebb csúsztunk az európai jövedelmi ranglétrán

Ott tartunk, hogy vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó GDP az uniós átlaghoz képest kissé csökkent is Magyarországon. A legszegényebb magyarok most már a legszegényebb európaiak közzé tartoznak, az Eurostat szerint a 2017-es béremelkedés ellenére Magyarország nem feljebb, hanem még egy kicsit lejjebb is csúszott az európai jövedelmi ranglétrán. És persze négy magyar régió került fel arra a listára, amely az Európai Unió 20 legszegényebb térségét sorolja.

A Magyar Szociális Fórum szerint Magyarországon az elit 600 leggazdagabb tagja akkora vagyonnal rendelkezik, amekkora az ország egy évi bruttó nemzeti termékének (GDP) egynegyede: a legszerényebb számítás szerint is 70 milliárd 231 millió dollárnyi vagyonnal. Ugyanakkor a népesség fele, 4 millió 899 ezer ember vagyontalannak számít, 1,2 millióan pedig csak napi 1-2 dollárból élnek.

Egyszóval a kormány által is erőltetett tendencia a jövedelmi különbségek brutális növekedése. Előbb-utóbb nálunk is elkészülhet egy 26 nevet tartalmazó lista, a lakosság felével szemben.

Magyarországon is mélyül a szakadék a gazdagok és szegények között

0

Tegnap került nyilvánosságra az a sokakat sokkoló Oxfam-jelentés, amelyben az áll, hogy a világ javainak 82 százaléka a leggazdagabb 1 százalék kezében összpontosul. Magyarországon is elég durva a helyzet.

Magyarországon az elit 600 leggazdagabb tagja akkora vagyonnal rendelkezik, amekkora az ország egy évi bruttó nemzeti termékének (GDP) egynegyede: legszerényebb számítás szerint 70 milliárd 231 millió dollárnyi vagyonnal. Ugyanakkor

hazánk népességének fele, 4 millió 899 ezer ember vagyontalannak számít, 1,2 millióan pedig napi 1-2 dollárból élnek

– közölte a Magyar Szociális Fórum (MSZF) kedden a Párizsi Iskola és az Oxfam gazdagok és szegények között világméretekben mélyülő szakadékról szóló tanulmánya kapcsán.

A javakban dúskáló magyar elit tőkekoncentrációja és centralizációja ugyan még nem érte még el a világszintet, amelyre az jellemző, hogy a földkerekség leggazdagabb 1 százaléka tulajdonítja el a megtermelt érték 82 százalékát, de gyors ütemben közelít hozzá – állapítja meg az MSZF „Vagyoni és jövedelmi különbségek Magyarországon” című jelentésére hivatkozva.

A torz elosztási viszonyok meglepő azonosságot mutatnak hazánkban és a világon: Magyarországon a lakosság felének, 4 millió 899 ezer embernek, globális méretekben pedig a világnépesség felének, 3,7 milliárd embernek semmilyen anyagi előnye sem származott a gazdasági növekedésből.

A szupergazdagoké a világ GDP-jének a 82 százaléka

0

Ezzel a mellbevágó ténnyel kívánja szembesíteni az Oxfam a hamarosan megnyíló világgazdasági fórum résztvevőit Davosban. A brit civil szervezet januári jelentése szerint az emberiség 1%-a profitált a megtermelt gazdagság 82%-ából miközben az 50%-ot kitevő szegények helyzete változatlan maradt.

Az egyenlőtlenség alakulása az Egyesült Államok esetében különösen szembeszökő: a három leggazdagabb ember vagyona egyenlő 160 millió amerikai vagyonával. Jeff Bezos, Bill Gates és Warren Buffett maga is tisztában van azzal, hogy hihetetlen mértékben kinyílt az olló. Ezért hatalmas összegű adományokkal segítenek fontos ügyeket a világban. Például az AIDS vagy az Alzheimer-kór elleni küzdelmet.

A szegénység így is csökkent az Oxfam által vizsgált húsz évben (1990-2010). Feleannyian élnek mélyszegénységben a világon, mint a periódus kezdetén. Ám hogyha egyenlőbben oszlana meg a megtermelt GDP, akkor 200 millióval magasabb lehetne ez a szám – hangsúlyozza az Oxfam.

A szervezet képviselői is ott lesznek Davosban a több mint ezer politikai és gazdasági vezető között. Az Oxfam nemzetközi igazgatója Ugandában született, tehát tapasztalatból tudja, hogy miről beszél. Winnie Byanyima a Le Monde-nak elmondta: minden évben Davosban megismétli, hogy az egyenlőtlenségnek ez a növekvő mértéke tarthatatlan.

„Udvariasan meghallgatnak. Szép szavakat mondanak, de nem változik semmi.”

Szerinte be kellene fejezni az adócsökkentést a szupergazdagok számára.

Ehhez képest Donald Trump adóreformja további előnyöket jelent a szupergazdagok számára. Akik közé persze maga az elnök is tartozik. Donald Trump ráadásul azzal dicsekedett a választási kampányban, hogy 16 éve nem fizet adót. Az államkincstár így végzetes helyzetbe kerülhet – hívta fel a figyelmet egy korábbi demokrata pénzügyminiszter az Egyesült Államokban.

Donald Trump is ott lesz Davosban, hogy elmondja a véleményét. Sokan – köztük az Oxfam is – választ várnak az USA elnökétől arra a kérdésre, hogy miközben foggal és körömmel küzd a határok fokozott ellenőrzése érdekében – kirekesztve, amennyire csak lehet, a külföldi árukat és a bevándorlókat – közben viszont csökkenti az ellenőrzést a pénzek nemzetközi áramlása terén. Vagyis a szupergazdagok még gazdagabbak lehetnek miközben a döntő többség egyáltalán nem élvezi a globális gazdaság konjunktúráját. Az Oxfam szemléletes példája: egy textilvállalat főnöke négy nap alatt többet keres Amerikában, mint egy munkásnő egy textilüzemben egész életében Bangladesben.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!